KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2015. február 23., hétfő

Richelle Mead: The Ruby Circle

RazorBill, 2015
350 oldal
Goodreads: 4,32
Besorolás: YA, vámpír

"Mivel ez egy sorozat utolsó része, így akárhogy is próbálok vigyázni, nem tudom elkerülni, hogy egy-két spoilert ne olvasson az, aki nem olvasta a sorozatot. Így kérlek ennek tudatában olvassátok el az értékelést!"

És elérkeztünk a Bloodlines sorozat végéhez is. Nem lennék őszinte, ha azt mondanám, hogy örülök, hiszen a hosszú évek alatt úgy megszerettem Richelle Mead vámpíros világát, hogy nem könnyű elengedni őket.
Amikor a Vámpírakadémia sorozat véget ért, hasonló gondolatok fájdították a szívemet, de akkor az írónő a rajongók (és talán a kiadó:))) nyomására úgy döntött, hogy folytatja a sorozatot, Adrian, Sydney, Eddie és Jill főszereplésével. Az örömünk leírhatatlan volt, főleg nekünk, akiknek Adrian a nagy kedvence, hiszen az ő sorsa az első sorozat végeztével, hogy is mondjam.. nem túl jól alakult.
A spin-off sorozat pedig elindult, voltak jobb és voltak gyengébb részek, de az biztos, hogy minden esetben izgatottan vártam az új részt és örömmel vetettem bele magamat az imádott világba.
Pedig időközben a szereplőink is sokat változtak. Már egyikük sem az a gondtalan(?) tinédzser, akiket az első sorozatban megismerhettünk, akár főszereplő, akár mellékszereplő az illető. Erről már az előző értékelésemben is írtam, de itt és most már végleg ezzel szembesülhettünk.
Leginkább Adrian az, akin ez látszik, hiszen az ő élete változott a legtöbbet. Egy főnemesi származású morából, akinek legnagyobb gondja az volt, hogy milyen buliban vegyen részt, mennyit igyon, hány lányt szedjen fel és hogy költse el leginkább az apja pénzét, egy önállóan a lábán megállni képes fiatal férfi vált, akinek amellett, hogy egy nála jóval komolyabb, okosabb és függetlenebb lány szerelmét kellett megszereznie és megtartania, a napi megélhetését is biztosítani kell, hiszen az apja megvont tőle mindenféle pénzügyi támogatást. És igen, valahol a végére hiányzott a mindig flörtölni kész, szarkasztikus "smaragdzöldszemű Dreamwalker", de jó volt látni, hogy az ő élete is révbe ért.

De visszatérve a The Ruby Circle-re, tudom, nem ártana egy pár szót szólni magáról a befejező részről is, úgyhogy akkor bele is vágnék. 

Fiatal szerelmes párocskánknak nincs könnyű helyzete. Bár Lissa szárnyai alatt védelmet kapnak az Udvarban, Adrian édesanyjánál laknak hármasban, de az életük nem az igazi. A morák Adriant kiközösítik, Sydney szinte ki se lép a szállásukról, de ha elmennének, akkor se lenne jobb, mert kinn pedig az Alkimisták vadásznak rájuk. De persze a legnagyobb gondjuk nem is ez, hanem, hogy Jillt elrabolták és ismeretlen helyen tartják fogva. Az utána indított nyomozások mind zsákutcába futnak, mígnem egy szép napon Sydney látogatót kap, Ms. Terwilliger érkezik egy rejtélyes csomaggal, amit Sydney-nek címeztek. Ez talán a kirakós első darabkája, ami remélhetőleg Jillhez vezet? 
Ezt a részt is, ahogy már megszokhattuk az előzőekből, két szemszögből olvashattuk: Adrian és Sydney szemszögéből. Örömmel láttam, hogy végére már belejött a kettős szemszögbe Richelle, mert most sikerült mind a két szemszöget egyenlően érdekesen megírnia. Adrian és Sydney szétválnak (már megint:)), de most mind a kettő körülbelül ugyanolyan izgalmas nyomozásba fog. Az egyikük Jill után ered, a másikuk pedig egy ártatlannak tűnő segítségből olyan dologba keveredik, ami ha igaz és ha kiderül, akkor alapjaiban rengeti meg a morák világát. És ami a legélvezetesebb volt a számomra, hogy a zárókötetre Richelle újra összehozta a régi bandát, hiszen Sydney, Adrian és Eddie mellett feltűnt Rose, Dmitrij, sőt Lissa és Christian is. 
A szereplők közül még mindig Eddie a nagy kedvencem, imádom a mindig felelősségteljes testőrfiút, akire a csoport bármelyik tagja bármikor számíthat. Ő a kis társaság legfőbb védelmezője, akit (Jillen kívül:) semmi és senki nem érdekel, csak a biztonságuk. Imádtam és még mindig szívesen olvasnék róla is egy spin-off történetet:).

Ami viszont visszavett a nagy lelkesedésemből, az most itt pont Sydney és Adrian volt. A kapcsolatuk nagy csattanóját Richelle már ellőtte az előző részben, így túl nagy meglepetéssel nem találkozhattunk. Persze Sydney és Adrian most is édes együtt, látni, hogy mennyire szeretik egymást, bár nekem ez Adrian részéről jobban érezhető:), de valahogy mégis úgy éreztem, hogy a kapcsolatukban nem egyenlő rangú felek. Én értem, hogy Adrian a lélek miatt néha kicsit "zizi" és szüksége van egy nála határozottabb társra (épp ezért éreztem azt, hogy Sydney sokkal jobb párja, mint Rose), de nekem párszor "sok" volt, ahogy Sydney bánt vele. A lány úgy neveli, úgy felügyeli Adriant, mintha a gyereke vagy az öccse lenne és nem a párja. Ez persze senkinek nem tűnik fel, egyedül az Adrian fejében ott lévő Tatjana királynőnek, aki ennek folyamatosan hangot is ad - és én ezért nagyon csíptem őt:).

A nagy durranás pedig, amit fentebb említettem.. hát nem is tudom. Egyrészt lehetőséget ad arra, hogy ezen a szálon elindulva Richelle folytathassa majd a történetet, ha akarja, mert itt maradt nyitott kérdés elég:), másrészt viszont nemcsak a srácoknak, de nekem is elég hihetetlennek tűnik ez az egész és amit Richelle megosztott velünk, az számomra nem volt elég. De úgy érzem, hogy ami késik, az nem múlik és fogunk mi még ezzel a kis csavarral foglalkozni:))).

És milyen a történet vége? Az egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet, mert a befejezés olyan, mint amit a sorozat legtöbb rajongója örömmel fog venni. De sír is, mert nekem ez picit túlságosan is sziruposra sikerült - példának okáért a fantáziámmal semmi gond nincs, de én egyszerűen képtelen vagyok elképzelni Adriant abban a szituációban, ahogy otthagytuk őket. Nem, nem és nem. Adrian tényleg nagyon sokat fejlődött, nagyon sokat változott, de ennyire? Richelle szerintem túlságosan átalakította őt a sorozat végére és nálam ez nagyon nem jött be:(.

Összességében azért nem volt rossz ez a rész, izgalmat, akciót, mágiát kaptunk bőven, a szereplők még egyszer megmutathatták, hogy mihez értenek a legjobban, de a lezárás számomra nem sikerült a legtökéletesebben. Ettől függetlenül, aki eddig hűségesen kitartott a spin-off sorozat mellett, annak ajánlom ezt a részt is olvasásra, ha másért nem, hát azért, hogy utoljára kalandozzon velük egy jót és elköszönhessen a kedvenceitől.

Richelle, Neked pedig nagyon köszönöm, hogy megmutattad, van még olvasható, érdekes vámpíros sorozat is a YA történetek világában. Köszönöm, hogy megismerhettem Rose-t, Adriant, Dmitrijt, Lissát, Christiant, Eddie-t, Sydney-t, Jillt és a többieket. Most fájó szívvel búcsúzom tőlük, de nagyon remélem, hogy egyszer még visszatérsz ehhez a világhoz és akkor újra találkozhatok velük!

És búcsúzóul Richelle Mead szavait idézem:  

"Köszönöm, hogy nem hagytatok cserben és habár most egy kis szünetet tartunk - ne aggódjatok. Nem hiszem, hogy most találkoztunk utoljára ezekkel a srácokkal."

Borító: Nekem tetszik. Sydney-t pont így képzelném el, bár Adrian lehetne egy kicsit karizmatikusabb:). A cím pedig kifejezetten jól sikerült.

Kedvenc karakter: Adrian, Eddie

Szárnyalás: Ahogy a végére az egész kis csipet-csapat újra összegyűlt

Mélyrepülés: Sydney viselkedése. Néha nagyon "ráült" Adrian-re 

Érzelmi mérce: vannak benne aranyos, romantikus részek, de minden a YA keretei között

Értékelés:

2015. február 17., kedd

Patrick J. Morrison: A Holló hatalmában - Nostradamus Levelei 1.

A Főnix Könyvműhely sorra jelenteti meg az izgalmas, letehetetlen ifjúsági regényeit a fiatal olvasók nagy örömére. A Blogturné Klub három bloggere most Patrick J. Morrison: A Holló hatalmában című regényét mutatja be, mely a Nostradamus Levelei sorozat első része. Érdemes követni a bejegyzéseket, szokás szerint a turné végén egy példányt kisorsolunk az akciókban és talányokban bővelkedő történetből - azok közül, akik mindhárom állomás kérdésre jó választ adnak.


Főnix Könyvműhely 2014.
200 oldal
Besorolás: Middle-grade, időutazós, ifjúsági kalandregény


2025-ben egy rejtélyes vihar hatására örökre megváltozik a világ.
Miután kilenc éves, különleges képességekkel megáldott Noszter Ádám szüleit elragadja egy megmagyarázhatatlan fényjelenség, a fiút csupán egyetlen cél vezérli, megtalálni őket mindenáron. Ám sorsa látszólag másra szánja őt: két évvel szerettei elvesztése után tagja lesz egy tíz-tizenkét éves gyerekekből álló csapatnak, akik az időben utazva egy középkori látnok, Nostradamus útmutatásait követik, és az emberiség jövőjének megvédéséért harcolnak egy nagyhatalmú titkos társaság ellen.
Első küldetésként Ádám vállalja, hogy visszamegy 1844-be, és segít megóvni a híres író-költő, Edgar Allan Poe ellopott levelét a Holló Szövetségétől. Hamarosan azonban kiderül, ellenségei már tudnak érkezéséről…
A Nostradamus Levelei sorozat nyitó darabja hajmeresztő kalandokon és váratlan fordulatokon keresztül repíti olvasóit a végkifejlet felé, számtalan sejtelmes titokról lebbentve fel a fátylat, miközben a színfalak mögött természetfeletti erők ádáz küzdelme dönti el a világ sorsát.
Képzeld azt, hogy tizenegy éves időutazó vagy, és rajtad múlik az emberiség jövője!
Ha nem adod fel, győzhetsz, ám ha veszítesz, örökre a Holló hatalmába kerülsz!

Rajongója vagyok a middle-grade  (10-14 éves) korosztály könyveinek, így nagy lelkesedéssel fogok a kezembe minden műfajbeli újdonságot, főképp azokat szeretem, amikbe némi fantasy szál is kerül.
A Főnix Könyvműhelytől  az utóbbi időben remek ifjúsági könyvek kerültek ki, így nem volt kétséges, hogy Patrick J. Morrison történetére  is szemet vetek. Magyar szerzőről van szó, akinek ez az első regénye, de novellái, versei már több helyen megjelentek és számos pályázaton is remekül szerepelt.  A stílusa magával ragadó, az események egy pillanatra sem állnak le, én az elejétől a végéig izgalmasnak találtam a történetet. Érthető a fogalmazás, itt-ott ugyan  előfordulnak bonyolultabb magyarázatok, de simán befogadható a fiatalabbak számára is. Ez a történet úgy érzem, tényleg szórakoztatja a gyerekeket és felnőtteket egyaránt.
Két fő részre tagolódik a könyv, az első felében az akkori jelenben, 2025. februárjában járunk Budapesten, illetve ami maradt belőle a két évvel korábbi Megavihar után. Az egész világ megváltozott, eltűnt az elektromosság nagy része, ami maradt az szigorúan kormányzati tulajdon. Az épületek megsérültek, romokban állnak, sokan egyszerűen eltűntek, mint a 11 éves főhős, Ádám szülei is. A srác kétévnyi kóborlás után végül egy magukat Kézbesítőknek nevező csoporthoz kerül, akik Nostradamus jóslatait segítségül hívva dolgoznak azon, hogy a Holló Szövetségének ne sikerüljön átvenni a hatalmat a Földön. Ezek az elvetemült bűnözők meg akarják változtatni a múltat, hogy tönkretehessék a jelent. A Kézbesítők időutazóinak feladata, hogy üzeneteket juttassanak a múltba, helyes irányba terelve az idővonalat.
A második rész már Ádám kitűzött feladatára összpontosít, 1844. szeptemberében landol az időgéppel Baltimore városában. Feladata  szerint vissza kell lopnia a helyére azt a bizonyos levelet, amely Edgar Allan Poe-t megihlette a krimiműfaj megteremtésére. Itt aztán hol túl könnyen mennek a dolgok, hol a feje tetejére áll a terv, és a végére még jó adag meglepetést is kap az olvasó.
Két dolog volt, ami miatt nekem különösen tetszett a regény. Az egyik a steampunk elemek beleszövése a történetbe, amit tudom, hogy nagyon sokan szeretnek, különösen a fiatal korosztály. Mindenféle mechanikus kütyű, gépek és szállítóeszközök szerepelnek, amik beindítják a fantáziát.
Másik tetszetős elem, hogy tanít a könyv, kitér néhány irodalmi vonatkozásra, jó néhány történelmi eseményre, és én ezt nagyon szeretem, az ifjúsági regényekben különösen.
Nagyon tetszett a világfelépítés, belepillanthattam egy elképzelt jövőbe, és az időutazás segítségével a múltba is. Egy alternatív valóságban is járunk, az Asylum nevű bolygón, ami szintén remek ötlet. 
A karakterek ábrázolásával elégedett voltam, Ádám egy talpraesett, okos, gyorsan reagáló srác, picit talán túl jól forog az agya, de ezt betudom annak, hogy végül is két évig az utcán kellett a túlélésért küzdenie, amiből jelesre vizsgázott. 
Egyedül a névválasztás egy része nem tetszett, de ez abból adódik, hogy fárasztanak az erőltetett nevek, fiatal olvasók valószínűleg ezt észre sem veszik.
Szívből ajánlom a könyvet minden gyereknek és a  műfajhoz vonzódó idősebbeknek, izgalmas, remek olvasmány, én nagyon várom a folytatásokat!


Borító: Sánta Kira munkája, aki ismét fantasztikusan jó borítót készített.


Kedvenc karakter: Ádám

Szárnyalás: A steampunk elemeket imádtam.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: 10-14 éves ifjú olvasóknak való időutazós izgalmak.

Értékelés:
Ha megtetszett ITT MEGRENDELHETED!

Extraként egy kis steampunkos hangulat:  

Játék

Minden állomáson egy-egy fontos szereplő betűit rejtettük el, melyeket helyes sorrendbe rakva kell beírnotok a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Sok szerencsét a kis nyomozóknak!!
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő email-re!

Akit ki kell találnotok ezen az állomáson: Ádám egyik legfőbb segítője!
a Rafflecopter giveaway

A blogturné résztvevői:
02.17. Kelly & Lupi olvas
02.19. Bibliotheca Fummie
02.21. Dreamworld

2015. február 4., szerda

Scott Spencer: Végtelen szerelem


Scott Spencer regénye először jelenik meg magyarul az Európa Kiadó gondozásában. A két szerelmes fiatal története már bejárta a világot, 2 film is készült a mindent elsöprő szerelmükről, amik tragédiákkal, elválással, vágyakozással, sóvárgással, bizonytalanságokkal, megszállott és tiltott gondolatokkal, érzelmi hullámvölgyekkel tarkított. Bár Jade és David története a 60-as évek Amerikájában játszódik, de a mai korban élő olvasóknak is rengeteg elgondolkodnivalót ad.
Kövesd velünk a Blogturnét, ismerd meg David és Jade érzéseit, és a kettőjük utazása végén te is megnyerheted Scott Spencer klasszikussá vált szerelmi történetét, azaz a Végtelen szerelem című könyvet.

Európa Könyvkiadó, 2014
488 oldal
Fordította: Borbás Mária
Goodreads: 3,51
Besorolás: realista

Több mint kétmillió eladott példány. Két felejthetetlen film.
 
"Tizenhét éves voltam, szívem legsürgetőbb parancsainak hű követője, amikor letértem a mindennapi élet ösvényéről, s egyetlen pillanat alatt leromboltam mindent, amit szeretek."

Így kezdődik David és Jade, két kamasz mindent felemésztő, érzéki szerelmének tragikus története. A hatvanas évek Amerikájában járunk. Jade szabad szellemű szülei nem bánják, ha lányuk korán kezdi a nemi életet, de amikor a fiatalok olyannyira egymásba feledkeznek, hogy senki és semmi mással nem foglalkoznak, Jade apja kitiltja Davidet a házból. David ekkor kétségbeesésében arról kezd ábrándozni, hogy mekkora szeretettel és hálával fogadják majd vissza, ha megmenti a családot valamilyen szörnyűségtől...
Ami ezután következik, az maga a legsötétebb rémálom, névtelen telefonhívásokkal, őrült levelekkel és szörnyű következményekkel, David számára ugyanis a Jade iránt érzett szerelme immár valóságosabb, mint bármilyen egyéb világ, valóságosabb, mint az idő és mint a halál.

A Végtelen szerelem társadalmi és politikai témákban bővelkedő, sokrétegű regény, immár klasszikusnak számító irodalmi csemege, amelyben a szerelem és megszállott keresésének ürügyén a lélek sötét mélységei tárulnak föl az Olvasó előtt.

Aki a moziban látott film (én most az újabb adaptációra gondolok) alapján kezd neki ennek a történetnek az csalódni fog. Nem is keveset. A könyv nem a film "háttértörténete", hanem inkább annak egy folytatása.

A 60-s évek Amerikájában járunk, Jade és David 17 évesek, fiatalok és mérhetetlenül szerelmesek egymásba. Jade szülei pedig eléggé szabadelvűek, így engedik, hogy a két fiatal éjjel-nappal együtt legyen. David szerelme azonban egyre megszállottabbnak tűnik, így az apa eltiltja a lányától egy időre a fiút, aki vár-vár, de a végtelennek tűnő várakozásban beteg gondolat születik meg benne: ha egy hatalmas nagy tragédiától menti meg a családot (jelen esetben rájuk gyújtja a házat), akkor megmentőként tekintenek rá, újra a család részese lehet és visszakaphatja az imádott Jade-t.
Miután David elkövette ezt a szörnyűséget, bevallja a tettét, elítélik, de a szülei révén megússza a börtönt és "csak" egy pszichiátriai intézetbe kerül, majd egy idő után hazatérhet, de azzal a kitétellel, hogy semmilyen módon nem közeledhet a családhoz, legfőképpen nem Jade-hoz. A család amúgy is elköltözött, David pedig a lakóhelyét sem hagyhatja el és felügyelő tiszt ellenőrzi időközönként. Persze a fiú nem tudja feledni Jade-t és szépen lassan kinyomozza, hogy mi történt a családdal és megpróbál újra a közelükbe férkőzni...

Nehéz erről a könyvről írni. Nehéz, mert a történet egyszerre vonzott és taszított is. Vonzott, hiszen az író profi részletességgel mutatta be a hatvanas évek Amerikáját, betekintést nyújtva a középréteg napi életébe és én mindig is imádtam az ilyen leírásokat. Szó szerint ott éreztem magam Davidék családjában, szinte éreztem a régimódi, kopottas lakás illatát, magam előtt láttam a berendezést, ott voltam velük a családi összejöveteleken, Daviddel együtt sétáltam New Yorkban és Chicago-ban. Nehéz volt a könyvet letenni, mert olyan érdekesek voltak ezek a leírások. És ugyanilyen érdekességgel mutatja be a két család drámáját is, hiszen David tette két család életét változtatja meg alapjaiban: a sajátjáét és Jade családjáét is.
David családja önmagában is eléggé fura, a kommunista eszméket valló szülők látszólag nem tudnak semmit
A két filmadaptációban szereplő David és Jade
kezdeni a fiúkkal, akkor pedig végképp nem, amikor Daviddel baj történik és tényleg segítségre lenne szüksége. Persze, a segítség egy része tőlük érkezik, hiszen ők azok, akik elintézik, hogy David ne börtönbe és ne nevelőintézetbe kerüljön, hanem csak egy pszichiátriai intézetbe és azok közül is az egyik legliberálisabba, majd onnan kikerülvén segítenek neki munkát találni. De mégis, ennyi segítség mellett a legfontosabb hiányzik, az érzelmi segítség. Se az anyja, se az apja nem állnak mellette, értetlenül szemlélik, ahogy a fiúk egyre mélyebbre süllyed ebben az érzelmi csapdában.
Úgyhogy eleinte teljesen megértettem Davidet, hogy innen mindenáron menekülni akart. A szürke hétköznapok monotonitása, a szülei közömbössége egymás iránt, a kilátástalanság, szemben Jade tökéletesnek tűnő családjával és persze a Jade-hez fűződő izgalmas és mindent porig romboló szerelmével - nem kérdés, hogy melyiket választanánk. De amit David tesz és ahogyan teszi a dolgokat, az végtelenül taszított. Próbáltam együttérzeni a fiúval, próbáltam mellette állni, de valahogy nem sikerült. Az a megszállottság, ahogy próbált Jade nyomára jutni, mindenkin és mindenen átgázolva, kihasználva a lány anyját, aki érezhetően vonzódik a fiú után, minden volt, csak nem szimpatikus. Néha nem volt egyszerű eldönteni, hogy a fiú pszichopata volt-e vagy csak simán megszállott. De ahogy láttam, az orvosok sem tudtak dűlőre jutni ebben a témában, így én aztán végképp nem tudom megítélni. De az biztos, hogy a határvonal néha nagyon vékony volt.
Persze Jade családja sem volt az a mintacsalád, ahogy David és sok más mindenki hitte és ami történt velük, az csak a felszínre hozta mindezt. Jade édesanyjának a leveleiből és elbeszéléseiből rengeteg minden kiderül, amivel a kirakós apró darabkái a helyükre kerülnek.

A sok érdekes leírás mellett azonban maga a történet elég lassan halad, sokszor úgy éreztem, hogy egy helyben topogunk. Megismerhettük David családját, a fiú új életét, Jade családjának a hátterét, de valami mégis váratott magára. Mégpedig a nagy találkozás. Persze ezt is megkapjuk, hiszen David erőfeszítéseit végül siker koronázza és találkozik Jade-val. De őszinte leszek, mire idáig eljutottunk, én már egy kicsit elfáradtam. De nemcsak az én érdeklődésem hűlt ki, hanem úgy éreztem, hogy Jade szerelme is David iránt. Én személy szerint kíváncsi lettem volna a lányra picit jobban, egy-két jelenet az ő szemszögéből segített volna őt jobban megismerni. Így csak David megszállottságának a "tárgyát" láttam benne, akivel nem tudtam se azonosulni, se megkedvelni.
A kettőjük közös jeleneteiből pedig hiányoltam a vonzalmat, azt a bizonyos szikrát, ami a szerelmesekre annyira jellemző. És akkor még nem is beszéltem a kettőjük között lezajló intim jelenetről. Arról a közel 30 oldalas szexjelenetről beszélek, aminél gyomorforgatóbbat régen nem olvastam, pedig higgyétek el, olvastam már pár ilyen jelenetet. Nem akarom elmesélni, akit érdekel, az majd elolvassa úgyis. De itt éreztem a legjobban azt, hogy ezt a regényt egy férfi írta, aki a történet nagy részét tökéletesen adta át, de azzal a résszel, ami a legfontosabb lett volna, nem tudott mit kezdeni, túlságosan érzelemmentesen, tárgyilagosan írt le mindent, pontosan úgy, ahogy egy férfi tenné. Ezzel hitelessé vált, mint David, de én mégis úgy éreztem, hogy kimaradt valami...
A kettőjük közötti végkifejletre pedig még véletlenül sem merem azt mondani, hogy meglepetésként ért. Miután letettem a könyvet, a történet még napokig nem eresztett, nagyon sokat gondoltam Davidre, Jade-ra és végül arra a következtetésre jutottam, hogy igen, ez a befejezés illeszkedik tökéletesen az egész könyv hangulatához, más vég nem lett volna jó hozzá.

Összességében ez nem az a történet, amit a hollywoodi rendezők megfilmesítenének, ez nem az a történet, amit a moziban láthattál. Ez a valóság. Vagy talán még annál is rosszabb. Egy fájdalmasan őszinte, nyílt, részletes vallomás egy kissé megszállott és beteg szerelemről. Nem könnyű olvasmány, erre mindenkit előre felkészítek.

Borító: Szép-szép, de én inkább a fiút tettem volna fel rá. Hiszen ez az ő története, ő mesél, ő áll a középpontban.

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: az érdekes leírások

Mélyrepülés: a szexjelenet

Érzelmi mérce: szerelem, megszállottság, düh, megbánás - olvashatunk mindenről. De az eléggé részletes és minden gátlásoktól mentes szexleírások miatt mindenképpen 16 éven felülieknek ajánlanám

Értékelés:


Blogturné extra - borítók
A könyvet 1979-ben írták és azóta elég sok kiadás látott napvilágot. Ezekből mutatnék párat.

A mozifilm, ha sikeres, akkor nagyon sokat segíthet a könyv értékesítésében is. Így gondolta a Penguin kiadó, aki az első, Franco Zeffirelli rendezte filmből használt fel egy képet a borítóra és a lengyel-cseh-szlovák kiadók is, akik viszont a nem olyan régen bemutatott, újabb verziót tették a könyv borítójára:


Aztán vannak az egyszerűségre törekvők, mint ez a két angol borító:


Persze a romantikus, csókolódzós borító sem maradhat el, ezúttal egy orosz borítót láthattok:


Még egy angol borítót mutatok, ami esetleg még jó is lehetne, ha a lány szemszögéből ismerhetnénk meg a történetet. De ez nem így van, így ez a borító nem a legjobb választás:


És végül, de nem utolsósorban két, számomra furcsa borítót mutatnék meg nektek. Az első egy angol e-book "borítója", nekem kicsit szexuális töltetű, a második - szintén egy angol borító, nekem kissé morbid ez a lány, mintha halott lenne...



Nyereményjáték:
Jade és David megismerkedése, majd a körülöttük történő események láncolata nagyon sokrétű és néhány helyen tragikusnak is mondható . Szerelmük bármennyire is tiszta, és egyedülálló mégis sötét örvénybe húzza őket. Főleg Davidet. Az ilyen tragikus szerelmekből az irodalomban sokszor volt már példa. A nyereményjátékban ezekre a párosokra keressük a választ.

A te feladatod lesz kitalálni, hogy a turné egyes állomásain a leírásokban rejtő híres szerelmes párok neveit, majd beírnod a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, és a turné végén ha mindegyik párost kitaláltad, neked is esélyed van megnyerni a Végtelen szerelem című könyvet.

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! Amennyiben a nyertes 72 órán belül nem válaszol a sorsolás után kiküldött értesítő emailre, úgy új nyertest sorsolunk!

Az én két tragikus sorsú szerelmesem történetét a középkor egyik leghíresebb lovagregénye dolgozza fel. Többféle történet forog kézen-közön, én az egyiket osztom meg veletek.

Írország királyának a lányát Mark királynak ígérték, aki elküldte az unokaöccsét, hogy hozza el a menyasszonyát Cornwall-ba. Az út során a két fiatal véletlenül beleiszik az örök szerelem italába és egymásba szeretnek. Az ír királylány bár feleségül megy cornwalli Markhoz, de a szerelmét nem tudja feledni az ifjú iránt és titkos szerelmi viszonyt folytatnak. A király rájön a házasságtörésre, a feleségének megbocsát, de az ifjút számüzi, aki a számüzetésben megházasodik, de a szíve csak a királylányért dobog. Amikor megbetegszik? megsebesül? (több variáció létezik itt is), a lányért küldet, hogy gyógyítsa meg és abban maradnak, hogy ha a lány eljön, akkor a visszatérő hajó vitorlája fehér, ha nem jön, akkor fekete lesz. Az ifjú felesége azonban félrevezeti a férjét és azt mondja neki, hogy a vitorlák feketék. Az ifjú belehal a bánatba, az időközben megérkező királylány pedig megtört szívvel hal meg a szerelme után.

Ki ez a páros?

A Blogturné további állomásai:
Február 2 - Zakkant olvas
Február 4 - Kelly Lupi olvas
Február 6 - CBooks
Február 8 - Deszy Könyvajánlója

Rendszeres olvasók