Amanda Peters: Áfonyaszedők

 

Amanda Peters első magyarul megjelent regénye a ‘60-as években, Amerikában játszódik, ahol Maine államba érkezik egy indián család idénymunkára áfonyát szedni. Egy nap a legkisebb gyermek eltűnik. A tragédia napról napra emészti fel a családot, mégis sok év múltán is él bennük a remény, hogy a szeretett Ruthie egyszer hazatér. A könyv egy érzelmekkel teli utazás, melyben egyetlen rossz döntés hatással van két család életére is.

Tartsatok bloggereinkkel és a General Press Kiadó jóvoltából esélyetek nyílik nyerni egy példányt a könyvből!

General Press, 2025

280 oldal

Fordította: Szieberth Ádám

Goodreads: 4,08

Besorolás: történelmi fikció, realista

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az egyik család legnagyobb vesztesége.

Egy másik legsötétebb titka.

Mi lesz, ha kiderül az igazság?

1962 júliusában egy indián család érkezik Kanadából a Maine állambeli áfonyaföldekre idénymunkára. Pár héttel később a négyéves Ruthie-nak nyoma vész. Utoljára a hatéves bátyja, Joe látta, amint a mező szélén üldögél a kedvenc kövén. A fiút évekig marcangolja a bűntudat, amiért nem figyelt eléggé a húgára.

Maine-ben egy Norma nevű kislány egy tehetős család egyetlen gyermekeként nő fel. Az apja távolságtartó, az anyja pedig idegesítően túlfélti. Norma furcsákat álmodik, bár valójában inkább mintha emlékeket látna. Ahogy felnő, ráébred, hogy a szülei valamit eltitkoltak előle. Valamit, ami az egész életét, a családját és az identitását is megkérdőjelezi.

Amikor Norma évtizedekkel később elkezdi felkutatni a múltját és az emlékeit, az útja érzelmekkel és fájdalommal teli, ám lélegzetelállító bizonyítéka a szeretet megtartó erejének.

A gyönyörű borító és a felkavaró fülszöveg együttesen vett rá arra, hogy a kezembe vegyem a könyvet.

A cselekmény két szálon fut, két idősíkban és két családban. 1952 nyarán egy indián család érkezik Kanadából Maine állam áfonyaföldjeire idénymunkára. A tragédia pillanatok alatt bekövetkezik: a legkisebb kislányuk, Ruthie, eltűnik a mezőn. A hatóságok közönyével szembesülve a család élete szétesik.

Évekkel később, a jelenben találkozunk Normával, egy jómódú fehér család gyermekével, aki furcsa, idegen emlékfoszlányokkal küzd. Az érzés, hogy valaki más életét éli, egyre erősebbé válik benne, és arra kényszeríti, hogy elkezdjen kutatni a múltja után. Ez a nyomozás indítja el azt a fájdalmas folyamatot, amely során Norma és a gyászoló indián család élete elkerülhetetlenül összefonódik.

A másik szálon pedig Joe történetét ismerhetjük meg, aki Ruthie bátyja és még gyermek volt, amikor húga eltűnt. Ő volt az, akinek talán vigyáznia kellett volna a kishúgára, és a tragédia utáni kétségbeesett keresés, majd a sikertelenség nyomasztó érzése az élete részévé vált és egy soha el nem múló sebbé nőtt. Felnőttként sem képes arra, hogy elszakadjon a múlttól, míg a többiek többé-kevésbé beletörődtek, hogy Ruthie soha nem jön haza, a fiú egyszerűen képtelen erre. Újra és újra visszatér a helyszínre, próbálja a nyomokat követni és soha nem adja fel azt, hogy megtalálja a kishúgát vagy legalább az igazságot, ha már a hatóság ennyire nemtörödömként foglalkozik az indián közösség problémáival.

Mind a két szál megrázó és felkavaró. Norma, bár egy jómódú család gyermekeként nő fel, mégsem boldog. Az "anyja" féltően óvja mindentől és az életét annak szenteli, hogy fenntartsa a látszatot és megóvja a gondosan felépített, de hamis családi képet. Ezzel pedig szó szerint olyan falat emel Norma és maga közé, amivel teljesen elhidegíti magától a kislányt és egy egyáltalán nem ideális, a normálistól nagyon messze lévő életet biztosít neki. Rettentő felkavaró volt olvasni azt a őrült viselkedést, ahogyan próbálta a "lányát" a széltől is megóvni, közben teljesen tönkretéve a kislány életét.

Joe pedig, ahogy már fentebb is írtam, egyszerűen beleroppan abba, hogy felelősséget érez a kishúga elvesztése miatt. Ez kihat a családjára, sőt a kapcsolatára is, ami végül alkoholizmusba és családi bántalmazásba torkollik és ezért végül inkább az egyedüllétet választja és úgy próbál túljutni ezen a traumán.

Néha nehéz volt eldönteni, hogy melyik rész volt felkavaróbb. Látni Norma bezárt és elzárt életét, amely hazugságokkal volt teli vagy Joe küzdelmét, ahogy próbálta feldolgozni, ami történt velük. Ezek a küzdelmek mind a kettőjük teljes életére kihatottak, végigkísérhettük őket felnőni és megöregedni.

Nagyon tetszett, hogy mi bár már az elejétől kezdve TUDTUK, hogy valószínűleg mi is történt, de maga a szerző nem sietteti a titkok feltárását, hanem aprólékosan, lélektani mélységgel ábrázolja a gyász és a trauma romboló hatását. A regény központi témája, hogy mi is történik, ha egy ember az egész életét hazugságban éli le és mi az ára a titok fenntartásának mind a két család számára.

És a történet vége? Maga a feloldozás, a megnyugvás, de persze egy aprócska kis részünk továbbra is az igazságszolgáltatásért sikít, mert az valahogy kimarad...

Összességében nagyon tetszett ez a történet, amely egybeszövi egy krimi izgalmát és egy családi drámát. Fontos, elgondolkodtató és szívszorító regény, mely nem csupán egy bűntényről szól, hanem arról is, hogyan mérgezi meg egy elhallgatott tragédia generációk életét és hogyan lehet a szeretet útján eljutni a felszabadító igazsághoz.

Mindenkinek ajánlom, aki szereti a komoly társadalmi kérdéséket felvető, mély emberi történeteket. Én imádtam.

Kép forrása

Borító: Gyönyörű, figyelemfelkeltő

Kedvenc karakter: Ruthie

Szárnyalás: a végkifejlet

Mélyrepülés: ami történt

Érzelmi mérce: felkavaró, sokszor szomorú

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Ajándék letölthető könyvejelző

Nyereményjáték:

Játékunk során az Áfonyaszedők történetéhez hasonlóan családregények címeit kell kitalálnotok minden állomásunkon. A helyes válaszokat az űrlap megfelelő sorába tudjátok beírni. Sok sikert mindenkinek!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

M_l_e_ _ _ m el_é_ _z

A blogturné további állomásai:

November 10 - Pandalány olvas
November 12 - Kelly és Lupi olvas
November 15 - Olvasónapló
November 17 - Ambivalentina
November 19 - Könyv és más
November 21 - Kitablar
November 23 - Csak olvass!
November 25 - KönyvParfé

Brianna Bourne: Újra veled éjfélkor

Kolibri Kiadó #POV könyvek

368 oldal

Fordította: Molnár Edit

Goodreads: 4,03

Besorolás: YA, álmok, fantasy, rejtély

 

Az örökké álmodozó Aria élete minden, csak nem romantikus. A szülei állandóan veszekednek, imádott ikernővére pedig hónapok óta kómában fekszik. Ám egy éjjel, pontban éjfélkor Aria holdfényes erdőben ébred. Másnap egy vízesésnél. Ettől fogva alig várja az éjfélt, mert az szebbnél szebb álomhelyekre röpíti, ahol mindig felbukkan a kicsit arrogáns, ám nagyon vonzó idegen, Strat is, aki mellesleg remekül zongorázik.
De valóban idegen az a fiú?
Az álomszerelem drámai fordulatot vesz, amikor rájönnek, hogy valójában pár mérföldre laknak egymástól, így hát álomföldön megbeszélik, hogy találkoznak a való életben is.
Hamarosan kiderül, hogy ők bizony nem először szerettek egymásba, ám valamiért szakítottak.
Miért? És hogyan felejthették el egymást?
Nyomozni kezdenek saját egykori szerelmük után, vállalva a kockázatot, hogy olyan titkokra bukkannak, amiket nem véletlenül akartak elfelejteni.    

 

A Kolibri Kiadó #POV sorozatában jelent meg augusztusban Brianna Bourne új regénye az Újra veled éjfélkor. Korábban már találkozhattak az olvasók a szerzővel a 41 nap, 9 óra 42 perc című ifjúsági regény kapcsán - mely a Molyon 95%-on áll. Nagy örömünkre a kiadó meglepett bennünket a szerző ezen könyveivel, amit ezúton is nagyon köszönünk! El is osztottuk egymás között, Lupi fog hamarosan írni a korábban megjelent regényről, én pedig sort kerítettem a friss kiadásra. 

 

Először a külalakról kell szót ejtenem, ugyanis nincs a világon olyan Taylor Swift rajongó, aki ne gondolna rögtön rajongása tárgyára, ugyanis ez a halványlilás-kékes-rózsaszínes borító és az éjfél említése a címben pont olyan utalás, amit Taylor szeret alkalmazni. Nem is lepődtem meg, amikor az első oldalon, a szerző választott idézetei egyike a híres énekeső Maroon dalából való versszak. 

 

A történetet Aria meséli el, aki 17 éves, hamarosan érettségizik, imád ruhákat tervezni és kivitelezni. Minden álma, hogy felvegyék az egyik híres tervező iskolába az öreg kontinensen, el is küldte a jelentkezését. Jelenleg azonban másra kell koncentrálnia, ikernővére kómában fekszik, egy váratlan agyi probléma kapcsán. Ha ez nem lenne elég, furcsa álmok lepik meg, minden éjfélkor más-más varázslatos helyszínen találja magát egy sráccal, akivel azonnal vonzódnak egymáshoz, mintha már találkoztak volna korábban. Aria annyira valóságosnak érzi, hogy rákeres, kiderül, hogy nem is laknak messze egymástól, Strat egy magánsuliba járó 17 éves tehetséges zongoraművész. A következő éjféli álomban megbeszélik, hogy találkoznak "élőben is", és innentől a való életükben próbálják kinyomozni, hogyan lehetséges ez az egész, miért nem emlékeznek egymásra, mert egészen nyilvánvaló, hogy volt közös múltjuk, hiszen egyre több emlékfoszlány tör elő az emlékezetük mélyéről ezeken az éjféli találkákon. 
Az első pár fejezet után meg voltam győződve, hogy a regény egy kellemes, cukormázas young adult regény, ahol az egymásnak rendelt szerelmesek tűzön vízen át egymásra találnak. Valójában ahogy telik az idő, és egyre jobban megismertem a két fiatal körülményeit, világossá vált, hogy itt nehéz élethelyzetekkel is találkozhatunk, valós családi problémákkal, gyászfeldolgozással, bonyolult testvéri kapcsolattal, tehát ez nem egy rózsaszín lányregény. 

A történet a mai világban játszódik, mégis volt benne pár futurisztikus elem, mint az emlékeket kitörlő egészségügyi intézmények létezése, és ezek a titokzatos éjféli álmok, amelyekben mindketten ugyanazt álmodták - mintha egy alternatív valóságban lennének -, bár ezt a jelenséget inkább a mágikus realizmushoz sorolnám. Ez egy valóságos menedék volt nekik, hiszen az igazi életük gondjait itt le tudták tenni, el tudtak merülni kettejük emlékeiben. Aria élete nem átlagos, hiszen ikerként eléggé össze van nőve a testvérével, meglehetősen szoros a kapcsolatuk. Az is hamar kiderül, hogy Cady a domináns kettejük közül, Aria sorozatosan alárendeli a saját érdeklődését, hobbijait Cady-éval szemben, ez egyre több belső konfliktust okoz Aria-nak, amit próbál elnyomni magában. Ez akkor csúcsosodik ki, amikor Aria megismeri Strat-ot és járni kezdenek, Cady-t ez kiborítja, sőt választás elé állítja Aria-t, aki persze az új barátjával akarja eltölteni a szabadidejét. A szerző jól ábrázolja, hogy ebben a korban mennyire idealizálható a szerelem, keveset tudnak egymásról, felszínesek, ellentmondásokba keverednek, mégis ragaszkodnak egymáshoz, aztán robban a bomba, ahogy az várható, kiderül, hogy nem minden az, mint aminek látszik. 
Ilyenkor jöhet jól a szerző által megálmodott innováció, miszerint az emberek ki tudják töröltetni a rossz emlékeket, és soha többé nem kell rájuk gondolni. Persze vannak ellenzők, mert hát amúgy tényleg a hibáiból tanul az ember, de a többség a dolog mellett áll, és sokan igénybe is veszik a szolgáltatást. Ez a kérdés szerintem elgondolkodtatja az olvasót is, vajon kitörölnénk-e mi is a fájó emlékeket, jobb lesz-e az életünk, ha például nem emlékszünk egy csalódásra, sőt, arra sem, aki okozta. 
 

A szerző nekem új volt, de nagyon hamar megkedveltem a stílusát, egészen különleges volt, ahogy a szebbnél szebb színeket beleszőtte a regénybe, könnyű volt elképzelni a jeleneteket, a ruhákat, a környezetet, mert részletes, ízes leírásokkal dolgozott. Amire még ki kell térnem, az a romantika. A mai felkapott ifjúsági könyvekhez képest kész felüdülés volt, hogy a szerelem fizikai része nem mélyült el, a csókolózáson nem léptek túl, pedig elsőre Strat egy sztereotip rosszfiúnak tűnt az elit fiúiskolából, aztán valójában egy édes, kedves, humoros srácot kaptunk, akinek vannak gondjai, hibái, de végül felül tud kerekedni rajtuk és jó döntéseket hoz.
Nagyon meg voltam elégedve a regény befejezésével, megoldódtak a fő konfliktusok, a testvéri és a szerelmi fronton egyaránt. Egyedül a szülők válására, illetve Strat-éknál a gyászra utaló problémát nem éreztem megoldottnak, bár ez a regény folyamán is felületesen volt érintve.     

Számomra emlékezetes marad ez a történet, megmutatta, hogy nem szabad feladni az álmainkat, akkor sem, ha nem indulhatunk mindig tiszta lappal újra. Szívből ajánlom azoknak, akik szeretik a minden akadályt legyőző fiatal szerelmet, jelen esetben egy csipetnyi rejtéllyel fűszerezve. 

Kép: saját 

 

Borító: Eredeti borító, szerintem nagyon szépek a színek.

 

Kedvenc karakter:  Aria, Strat.

 

Szárnyalás: Természetesen az álmok, főleg a helyszínek.

Mélyrepülés:  -.

Érzéki mérce: A könyvbéli romantika abszolút ajánlható a fiatalabb korosztálynak is, 14 éves kortól.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

 

 

 

 

 

 

 

Devney Perry: Sunlight ​– Napfény (Haven River Ranch#2)

 

A Kossuth kiadó elég hamar elhozta nekünk a Haven River Ranch sorozat második kötetét, amelyben Jaxnek, a zűrös fiatalabb testvérnek és Sashának, a ranch új menedzserének történetével ismerkedhettek meg. Vajon az ellentétek tényleg vonzzák egymást? Tartsatok velünk a blogturnén és ha játszotok, még egy példányt nyerhettek is Devney Perry új könyvéből!

Kossuth Kiadó, 2025

352 oldal

Fordító: Nimila Zsolt

Goodreads: 4,10

Besorolás: romantikus, erotikus

A legelső montanai napomon vitába keveredtem egy bevásárlókocsi miatt. A legjóképűbb férfi, akit valaha láttam, a segítségemre sietett, aztán randira is hívott. Épp igent akartam mondani, amikor bemutatkozott.

A Haven River Birtok egyik tulajdonosaként Jax Haven nem volt a főnököm. De valamennyire mégis. Úgyhogy az egyetlen lehetséges megoldást választottam: nemet mondtam, gyorsan leléptem, és úgy tettem az első nap, mintha nem ismerném. Nyilván nem vallhattam be, mennyire bele vagyok zúgva.

A szívem-lelkem beleadom a munkába, de egyre nehezebb úgy tenni, mintha Jax nem létezne. Nem szabad a káprázatos szemére és az elbűvölő mosolyára gondolnom. Nem szabad észrevennem, mennyire dögös a kopott farmerében. És bármennyire jól néz ki cowboykalapban, nem hagyhatom, hogy Jax elterelje a figyelmem.

Minden jól is ment az év végi buliig, ahol túl sok pezsgőt ittam…

A sorozat első részét nagyon szerettem, bár valami apróság hiányzott belőle, ami miatt "csak" négy és fél "pillangót" adtam rá, nem a maximális ötöt. De már az első rész végében kaptunk egy kis ízelítőt, hogy miről is fog szólni a második rész (bár ezt ízelítő nélkül is elég gyorsan ki lehetett találni). Persze, hogy a zűrös kisöccs, Jax lesz az egyik főszereplő és Sasha, az új menedzser pedig a másik.

Jax elég problémás múlttal és még problémásabb jelennel rendelkezik. Sármos, izmos, jóképű, amit persze a végletekig ki is használ, hatalmas nőfalónak tartják a helyiek.

Sasha ennél jobban nem is lehetne a másik véglet, bár csodaszép fiatal nő, de a traumás múltja miatt nem igazán foglalkozik a férfiakkal. Egy dolog élteti, hogy egy jól fizető állást találjon, hiszen rengeteg adóssága és fizetnivalója van. Legnagyobb megdöbbenésére a próbaszerűen elküldött jelentkezését elfogadják a Haven River Birtokon, így hirtelen egy nagyon jól fizető állásban találja magát és persze Montanában, ahová egy porcikája se vágyott.

Jaxszel véletlenül találkozik, a férfi egy elég kellemetlen helyzetből menti ki és persze rögtön megtetszik neki a gyönyörű fiatal nő. Sasha viszont végletekig elutasító vele. Ez akkor sem lesz másként, amikor kiderül, hogy egy helyen dolgoznak mind a ketten és bár a férfi mindent bevet, hogy megszerezze a Sashát, mindenhol jégfalba ütközik. Egészen az év végi buliig, ahol Sasha "kicsit" becsíp és végül összejönnek. Ennek következménye is lesz, ami akarva-akaratlanul is, de összekapcsolja őket. Vajon képes lesz Jax megolvasztani Sasha jégszívét? És az ellentétek tényleg vonzzák egymást?

Őszinte leszek, ez a rész sokkal, de sokkal jobban tetszett, mint az első. Jaxet az első részben egy nőfaló, nyegle fiatalembernek ismerhettük meg, akivel csak a gond van. Épp elég trauma érte az életben ahhoz, hogy ne törődjön senkivel, csak magával, ehhez képest itt végre megismerhettük őt, kapott saját szemszöget, ami alapján kiderült, hogy a nyegle külső mögött egy valódi, érzelmes, szeretni képes, felelősségteljes férfi lakozik - akit szerintem nem lehet nem szeretni. Ahogyan a bántalmazott barátját felkarolja, vagy ahogy lassan, türelmesen, próbálja leolvasztani a Sasha szíve körüli jégpáncélt... egyszerűen imádnivaló.

Sasha pedig... rengeteg titkot rejt magában, rettentő gyanakvó, nem hisz már semmiben, csak abban, amit maga elér és megcsinál. Eleinte képtelen bízni Jaxben, pedig a férfi megtesz mindent azért, hogy a lány szívét elnyerje. Rettentő kíváncsi voltam a fő titkára, hiszen annyira kétértelmű volt az a levelezés, hogy szinte egészen a regény végéig csak tapogatóztam, hogy ki lehet az a nagy titok, ami miatt Sasha ennyire zárkózott.

Jaxnek azonban nehéz ellenállni, még a zárkózott Sasha se bírja természetesen túl sokáig. A kettőjük közti kémia vitathatatlan, csak a kérdés az, hogy a lány mikor adja be a derekát. Mármint nem testileg - mert az aránylag hamar megtörténik, hanem a szívét mikor adja oda, illetve mikor bízik meg a férfiben végérvényesen. Én IMÁDTAM ezt a macska-egér játékot, hogy Jax egészen a regény végéig egyáltalán nem lehetett biztos abban, hogy meg tudja szerezni a lányt és persze utána még meg is kell tartania:).

Egyetlen egy hibát találtam a regényben, mégpedig azt, hogy vége lett. Egyszerűen szerelmes voltam a helyszínbe, a szereplőkbe, a történetbe - bármit megtennék azért, hogy ott dolgozhassak, élhessek, ahol ők és egyszerűen szó szerint fájt elereszteni őket. Sajnálom, hogy nincs még egy eldugott testvér, rokon, bárki, akinek a története miatt újra visszatérhetek erre a gyönyörű helyre és újra izgulhatok egy különleges párosért.

Ez a történet Jax és Sasha gyönyörű utazása, amely kemény buktatókkal teli, de a szerelmük megér minden küzdelmet. Bár ez egy második rész, de nyugodtan olvassa el az is, aki az elsőt nem ismeri, hiszen az előző rész főszereplői itt csak mellékszereplők és teljesen élvezhető a regény az előzmény ismerete nélkül is.

Ajánlom mindenkinek, aki imádja Montanát, a cowboyokat, a kisvárosi történeteket és a lassan kialakuló, de annál forróbb szerelmi történeteket. Én pedig megjegyzem a szerző nevét és alig várom, hogy újabb történetét ismerhessem meg. 

Kép forrása: Pinterest

Borító: Tetszik nagyon, látványos, figyelemfelkeltő

Kedvenc karakter: Jax, Sasha

Szárnyalás: a történet és a két főszereplő közti kapcsolat

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: romantikus, erotikus

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A mostani nyereményjátékban nem lesz nehéz feladatotok. Végig kell olvasnotok figyelmesen a beleolvasót és válaszolni a blogokon feltett kérdésekre.

Játékra fel!

(Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

Mi a bolthálózat neve, ahol Jax és Sasha összefutnak?

A blogturné további állomásai:

November 03 - Kelly & Lupi olvas

November 05 - Kitablar

November 07 - Zakkant olvas