A General Press Kiadó jelentette meg Elizabeth Hoyt legújabb regényét, A Greycourt család sorozat harmadik részeként: Nem mindennapi hercegné címmel. Ebben a történetben Julian Greycourt találja meg a szerelmet, egészen különleges körülmények között. A történelmi romantikus műfaj kedvelőit szeretettel várjuk a játékunkra, kövessétek a blogturné állomásait, megnyerhetitek a regény egy példányát a kiadó felajánlásában!
320 oldal
Fordította: Páli Veronika
Goodreads: 3,57
Besorolás: történelmi romantikus, herceg, régensség
Egy könyvtár, ami sok titkot rejt, egyben sok mindent fel is tár
A rideg és kimért Julian Greycourt, a Windemere hercegség örököse mindig is tudta, hogy nagybátyja, a herceg felelős az édesanyja haláláért. Most elszánta magát, hogy bosszút áll rokonán – már ha sikerül a férfi tettére bizonyítékot találnia. Julian azonban veszélyes titkot rejteget, amelynek felfedése tönkretenné őt, ezt pedig a herceg is pontosan tudja. Az utolsó dolog, amire szüksége van, egy felkavaróan vonzó nő, akinek a puszta jelenléte is fenyegeti a terve megvalósítását.
A vidám és derűs Lady Elspeth de Moray nem tudja, miért romlott meg a viszony Julian és a nagybátyja között évekkel ezelőtt, de nem hagyhatja, hogy a zsarnoki férfi megakadályozza a küldetésében: egy ősi napló visszaszerzésében, amelyről úgy gondolja, hogy az egyik Windemere-könyvtárban található. Ám a könyv felkutatása nehezebbnek bizonyul, mint gondolta, és lépten-nyomon összefut az őrjítően titokzatos Juliannel. Az elhúzódó esős idő pedig napokra összezárja őket egy vidéki birtok könyvtárában…
A rideg és kimért Julian Greycourt, a Windemere hercegség örököse mindig is tudta, hogy nagybátyja, a herceg felelős az édesanyja haláláért. Most elszánta magát, hogy bosszút áll rokonán – már ha sikerül a férfi tettére bizonyítékot találnia. Julian azonban veszélyes titkot rejteget, amelynek felfedése tönkretenné őt, ezt pedig a herceg is pontosan tudja. Az utolsó dolog, amire szüksége van, egy felkavaróan vonzó nő, akinek a puszta jelenléte is fenyegeti a terve megvalósítását.
A vidám és derűs Lady Elspeth de Moray nem tudja, miért romlott meg a viszony Julian és a nagybátyja között évekkel ezelőtt, de nem hagyhatja, hogy a zsarnoki férfi megakadályozza a küldetésében: egy ősi napló visszaszerzésében, amelyről úgy gondolja, hogy az egyik Windemere-könyvtárban található. Ám a könyv felkutatása nehezebbnek bizonyul, mint gondolta, és lépten-nyomon összefut az őrjítően titokzatos Juliannel. Az elhúzódó esős idő pedig napokra összezárja őket egy vidéki birtok könyvtárában…
Érdemes feleleveníteni a főszereplők háttértörténetét, mert talán lesznek olyan olvasók, akik nem olvasták az előző részeket. Alapvetően ellenségek a főszereplők, ugyanis a de Moray és a Greycourt család között régóta hidegháború zajlik, hiszen Ranulf de Moray-t azzal vádolták, hogy megölte Aurelia Greycourtot, ezért őt akkor kegyetlenül megverték, örökre nyomorékká tették, emiatt most remeteként él. Ennek a férfinak a húga Lady Elspeth, aki két nővérével végül a Bölcs Nők oltalma alá került Skóciában, és gyakorlatilag a szervezet könyvtárában nőtt fel. Közben a Greycourt családban is folytatódtak a tragédiák, anyjuk halála után a család szétszakadt, a fiútestvérek a gyűlölt nagybácsihoz kerültek, aki szinte kisemmizte őket. Julian megtanulta minden érzelmét magába fojtani, kifelé egy rideg természetet mutat, közben azon dolgozik, hogy bizonyítékot szerezzen nagybátyja ellen, mert szerinte ő a felelős az anyja haláláért. Meg kell menteniük húgukat is, akit házasságra akarnak kényszeríteni. Windemere herceg könyvtárában véletlenül összefut Elspeth-el, aki titokban egy ősi naplót keres. Julian pedig egy másik könyv után kutat, melynek margójára az anyja írt jegyzeteket a gyilkosáról. Nos, innentől kezdve lépten nyomon összefut a két főszereplő, és a kezdeti ellenséges hangulat ellenére mindketten éreznek valami mozgolódást az érzelmeik tájékán.
Elspeth karakterével voltam a legelégedettebb a regényben, hiszen ő egy üde színfolt ebben a történelmi korban, meglehetősen független környezetben nőtt fel, ahol nem a férfiak irányítanak. Tetszett, hogy az olvasás szerelmese, és kedvenc időtöltése a könyvek kategorizálása. Okos, van véleménye, persze a valódi tapasztalatot ez nem helyettesítheti, kora okán van benne jócskán naivitás. Szórakoztató, kedves hősnő, és nekem bejött az is, ahogy a kóbor kutyust természetesen magához vette.
Julian kénytelen volt megtanulni, hogy elrejtse az érzéseit, mert a nagybátyja kéjesen vette el tőle azokat a dolgokat, amiket szeret. A múlt miatt rendkívül bűntudatos, pedig nem volt ez eléggé indokolt. Szerelmi életében is zárkózott, mert van egy kis kattanása, ami nem lenne szerencsés, ha napvilágra kerülne. Erre még visszatérnék később.
Tehát a regény fő cselekményszála mégiscsak a két fiatal egymásra találása, aminek érdekében a szerző divatos trope-okat vetett be. Ellenséges felek - ez a kiinduló állapot a korábbi történések miatt, aztán itt van a kicsattanóan napsütéses kedvű hősnő és a mogorva, érzelemmentes hősünk, akinek ez a vadrózsa illatú fiatal nő befurakszik a bőre alá. És nem utolsó sorban volt egy kis kettesben eltöltött kényszerű közelség, összezártság is a rossz időjárás miatt. Közben nekem a kapcsolat kialakulása mellett a családtörténet dinamikája jött be, tetszett a testvérek összetartása, drukkoltam a sikeres bosszúállásért, és izgultam, hogy ne sikerüljön az erőltetett házasság a vén kéjenc jelölttel. Ami viszont nem annyira jött be, ez az egész Bölcs Nők Társasága szál, ami szerintem felesleges volt, behozott egy pár új szereplőt, akiktől már túl zsúfolt lett a szereplőgárda. Nem derült ki világosan, miért hisznek ennyire a könyvecske hasznában, és az se volt alátámasztva, hogy miért féltek annyira a napló előkerülésétől, hogy ezért bérgyilkosokat kelljen a lányra küldeni?
Julian kénytelen volt megtanulni, hogy elrejtse az érzéseit, mert a nagybátyja kéjesen vette el tőle azokat a dolgokat, amiket szeret. A múlt miatt rendkívül bűntudatos, pedig nem volt ez eléggé indokolt. Szerelmi életében is zárkózott, mert van egy kis kattanása, ami nem lenne szerencsés, ha napvilágra kerülne. Erre még visszatérnék később.
Tehát a regény fő cselekményszála mégiscsak a két fiatal egymásra találása, aminek érdekében a szerző divatos trope-okat vetett be. Ellenséges felek - ez a kiinduló állapot a korábbi történések miatt, aztán itt van a kicsattanóan napsütéses kedvű hősnő és a mogorva, érzelemmentes hősünk, akinek ez a vadrózsa illatú fiatal nő befurakszik a bőre alá. És nem utolsó sorban volt egy kis kettesben eltöltött kényszerű közelség, összezártság is a rossz időjárás miatt. Közben nekem a kapcsolat kialakulása mellett a családtörténet dinamikája jött be, tetszett a testvérek összetartása, drukkoltam a sikeres bosszúállásért, és izgultam, hogy ne sikerüljön az erőltetett házasság a vén kéjenc jelölttel. Ami viszont nem annyira jött be, ez az egész Bölcs Nők Társasága szál, ami szerintem felesleges volt, behozott egy pár új szereplőt, akiktől már túl zsúfolt lett a szereplőgárda. Nem derült ki világosan, miért hisznek ennyire a könyvecske hasznában, és az se volt alátámasztva, hogy miért féltek annyira a napló előkerülésétől, hogy ezért bérgyilkosokat kelljen a lányra küldeni?
Nos, visszatérve a romantikus szálra, volt itt egy kis bökkenő. Azt mondjuk fel se hozom, hogy a főszereplők közötti vonzalom elég gyorsan vált fizikai kapcsolattá, avagy rövid a regény ahhoz, hogy hosszasan kerülgessék egymást... No de az több, mint fura, hogy Elspeth azonnal megértette és uralta Julian speciális igényeit, ezt nem tudom szebben megfogalmazni. Az, hogy esetleg olvasott ilyesmiről, nem indokolja, hogy perfekt legyen azonnal. Elég deviáns ilyesmiről olvasni egy történelmi romantikusban, őszintén szólva nem is számítottam erre, azt hittem tovább fajul, de végül nem kellett átlapozni oldalakat. Én inkább az igazi érzelmeket hiányoltam, ugyanis Julian durva, hideg természetet sugallt sokáig, nehéz elhinni, mi alapján vonzódott hozzá a lány azonnal, ahhoz okos, hogy csak a külsőségek érdekeljék. A szikrák mégis pattogtak... Az utolsó negyedben persze jön a szokásos bizalomvesztés, hogy aztán legyen min kibékülni a végére.
A több szálon futó bonyodalom végül kielégítően zárult, bár keményebb megoldást is el tudtam volna képzelni a bűnösnek, annak viszont örültem, hogy még mindig nincs tiszta kép Auréliát illetően, szóval ha lesz további folytatás, elképzelhető, hogy lesznek itt még meglepetések.
Összességében ez egy kellemes olvasmány volt, szokatlan elemekkel, ez mindenképp különlegessé tette a regényt. Sajnos nem voltam teljesen elégedett a karakterekkel, és a figyelmem fenntartása sem volt egyenletes, szóval számomra nem ez a legjobb regénye a szerzőnek, de mindenképp olvasni fogom a következő megjelenését is, mert a műfajt nagyon szeretem.
Képek: Pinterest A több szálon futó bonyodalom végül kielégítően zárult, bár keményebb megoldást is el tudtam volna képzelni a bűnösnek, annak viszont örültem, hogy még mindig nincs tiszta kép Auréliát illetően, szóval ha lesz további folytatás, elképzelhető, hogy lesznek itt még meglepetések.
Összességében ez egy kellemes olvasmány volt, szokatlan elemekkel, ez mindenképp különlegessé tette a regényt. Sajnos nem voltam teljesen elégedett a karakterekkel, és a figyelmem fenntartása sem volt egyenletes, szóval számomra nem ez a legjobb regénye a szerzőnek, de mindenképp olvasni fogom a következő megjelenését is, mert a műfajt nagyon szeretem.
Borító: Romantikus, illik a sorozatba.
Kedvenc karakter: Elspeth
Szárnyalás: A testvérek összetartását nagyon szerettem olvasni.
Mélyrepülés: Augustus karaktere karikatúrába hajlott.
Érzelmi mérce: A szerzőtől megszokott módon tartalmaz a regény erotikát, most kissé deviánsabb formában.
Ha megtetszett, ITT megrendelheted!
Nyereményjáték
Mivel a regényben több szálon is nyomozás folyik, a játékunk is erről szól. Minden állomáson idézetet találtok egy-egy regényből, amit szintén a szerző alkotott. Találjátok meg a regényt és írjátok be a címét a Tally megfelelő sorába.
(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
KÉRDÉS: "Egy botrányba keveredett nemesi család leszármazottjaként évek óta álnéven, társalkodónőként dolgozik a londoni arisztokráciának."
Állomások:
04.24 Kelly és Lupi olvas
04.26 Olvasónapló
04.28 Dreamworld
04.26 Olvasónapló
04.28 Dreamworld





.jpg)
















