A következő címkéjű bejegyzések mutatása: General Press. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: General Press. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 25., csütörtök

Zajácz D. Zoltán: Ködös ​Balaton (Véres Balaton#5)

 


Zajácz D. Zoltán újabb izgalmas nyomozással örvendezteti meg a retró krimik rajongóit. A Ködös Balaton című regénye egy fiatal lány, Petra története, aki egy ködös novemberi estén futni indul Balatonfüreden, azonban rejtélyes módon eltűnik. Nyomozás indul a lány után, aki bár futni indult, az útlevelét és a hátizsákját mégis magával vitte. Ahogy a nyomozás elindul, egyre több kérdés merül fel és a gyanúsítottak száma csak növekszik. Tartsatok bloggereinkkel és nyerhettek egy példányt a kötetből!

General Press, 2026
272 oldal
Besorolás: krimi

A végzős gimnazista Lovász Petra egy ködös novemberi délutánon futni indul a balatonfüredi Tagore sétányon, de soha nem ér haza. A rendőrség hiába kutatja át utána a tópartot, csupán egy fél pár cipőt találnak; a lánynak nyoma veszett. Az emberrablás mellett hamar felmerül annak a lehetősége is, hogy Petra önszántából távozott, amikor azonban kiderül, hogy az édesapja a szovjet űrprogram egyik kutatója, az eset az Országos Rendőr-főkapitányságon landol.
Bogdán főhadnagy Adorján Mátéval és a férfi pszichiáter kedvesével, Lendvay Laurával karöltve azonnal beleveti magát az ügy felgöngyölítésébe. Nyomokból és gyanúsítottakból nincs hiány, ám úgy tűnik, mind zsákutcába vezet. Vajon hová tűnhetett a lány? Egyáltalán életben van-e még? És ha igen, sikerül a rendőrségnek időben a nyomára bukkannia?

A szerző műveiből eddig kettőt olvastam, amelyek nagyon tetszettek, így nem volt kétséges, hogy amennyiben jelenik meg újabb kötet, azt is el fogom olvasni.

Zajácz D. Zoltán legújabb balatoni krimijében ismét egy eltűnéses ügybe csöppenünk. Ezúttal egy végzős gimnazista, Lovász Petra tűnik el egy ködös novemberi délutánon Balatonfüreden, miután futni indul a Tagore sétányon… és soha nem tér haza. 
A nyomozás gyorsan komolyabb szintre lép, amikor kiderül, hogy Petra édesapja a szovjet űrprogram egyik kutatója volt, így az ügy az ORFK-hoz kerül, és a már jól ismert csapat – Bogdán, Máté és Laura – beleveti magát a felderítésbe.

Anno én nagyon szerettem ezt a sorozatot, mert mindig hoz egy jó kis balatoni hangulatot. Itt most az ősz végi, tél eleji, csendesebb, ködös, már-már nyomasztó hangulatú Balatont ismerhetjük meg – ami egy ilyen történethez szerintem kifejezetten jól illik.
Nagyon tetszett, hogy minél jobban belelendült a csapat a nyomozásba, annál több "csontváz esett ki a szekrényből". Petra egy gyönyörű, fiatal lány, aki teljesen tisztában van az értékeivel, így nem csoda, hogy amerre jár, ott hullanak a férfiak a lába elé. Neki ez egy játék, de a férfiaknak kevésbé az. Így hirtelenjében nem is egy, hanem szinte össze se tudom számolni, hogy hány szálon kell a nyomozóknak elindulniuk, túllépve a Balatonon, sőt még az országhatáron is. Ettől számomra sokkal izgalmasabb lett az egész történet.
Ami még mindig nagyon jól működik, az a retró világ. Nincs internet, nincs gyors információszerzés, így az egész nyomozás sokkal „emberibb”: több beszélgetés, több utazás, több gondolkodás.
Az izgalmas nyomozás mellett a rövid fejezetek is segítettek abban, hogy mire feleszméltem, már szinte be is fejeztem a könyvet. Tényleg úgy haladtam vele, hogy "na még egy fejezet", aztán már azon kaptam magam, hogy megint jóval többet olvastam, mint terveztem:).

Viszont itt most a hangulat és a nyomozás teljes mértékben háttérbe szorította a karaktereket. Valahogy picit gyengébbnek éreztem őket mint korábban. Ott vannak, dolgoznak, nyomoznak, de nem tudnám visszaidézni, hogy ki járt itt, ki járt ott, ki melyik szálat próbálta felgöngyölíteni. 
Laura se hozta azt nekem, amit szerettem volna. Egyrészt nagyon tetszett, hogy ennyire okos és jól vág az esze, viszont néha úgy éreztem, hogy túl könnyen jut el bizonyos következtetésekhez. A többiek meg mintha a háttérbe csúsztak volna mellette.

A hangulat és a helyszín viszont megint csillagos ötös lett. Ez a ködös, őszi - tél eleji Balaton nagyon működik és még mindig ez az egyik legnagyobb erőssége a történetnek. Ehhez már csak pluszban tesz hozzá a retro hangulat, ami nekünk, akik részben átélték ezt a korszakot, még inkább nosztalgikus hangulatot teremt. 

Összességében ez a rész egy izgalmas, olvasmányos krimi, ami nem biztos, hogy a sorozat csúcsa, de bőven megéri elolvasni. Aki szerette Zajácz D. Zoltán Véres Balaton sorozatát, az ne hagyja ki. De ajánlom az újonnan érkezőknek is, hiszen nagyon lazán kapcsolódnak egymáshoz a részek, így önálló regényként is simán olvasható.

Borító: Nekem tetszik, teljesen hozza a regény hangulatát

Kedvenc karakter: - 

Szárnyalás: a retro hangulat és az izgalmas nyomozás

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: izgalom

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megrendelheted!



Nyereményjáték:
Játékunk során minden állomáson találtok egy kérdést, amire a helyes választ a beleolvasóban találjátok. A válaszokat a lenti kérdőív megfelelő sorába tudjátok beírni.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Petra hány óra körül indult futni?

A blogturné további állomásai:
Június 22 - Pandalány olvas
Június 24 - Könyv és más
Június 25 - Kelly és Lupi olvas

2026. május 11., hétfő

David Nicholls: Édes ​bánat

 


David Nicholls megannyi csodás könyv szerzője új regénnyel örvendeztette meg a magyar közönséget. Az Édes bánat egy különleges felnövés és az első szerelem története, ami visszarepíti az olvasót a kamasz éveibe. A Blogturné Klub három bloggere elolvasta Nicholls különleges regényét, és mesélt nektek róla. Tarts velünk a turnén, és a végén neked is van esélyed megnyerni a General Press által felajánlott könyv egy példányát.

General Press, 2026
496 oldal
Fordította: Szieberth Ádám
Goodreads: 3,79
Besorolás: romantikus, realista

1997 nyarán a tizenhat éves Charlie Lewis élete romokban hever.
A családja darabokra hullott, az apja depresszióval küzd, és az iskola végeztével Charlie-ra csak egy hosszú, céltalan és unalmas nyári szünet vár, amely után a jövő csupa bizonytalanságot tartogat.

Aztán Charlie véletlenül megismerkedik Fran Fisherrel. Az okos és vicces lány ellenálhatatlanul vonzza a fiút, aki némileg vonakodva csatlakozik Franhez és egy színtársulathoz, amely a Romeo és Júliát akarja színpadra állítani – és ezzel mintha egy új világ nyílna meg előtte. De vajon tartós lesz a változás?

David Nicholls különös tehetséggel ábrázolja a hétköznapi élet keserédes pillanatait. Regénye a barátság erejének és az első szerelem heves, vakító fellángolásának az ünneplése.

A szerző előző műve, az Egy nap teljes mértékben a földhöz vágott. Sőt, a belőle készült filmet (az eredetit, Anne Hathaway és Jim Sturgess főszereplésével) se tudom úgy végignézni a mai napig, hogy ne bőgnék tele egy százas papírzsepit. Így nem volt kétséges, hogy ha meglátom ismét David Nicholls nevét egy könyv borítóján, azonnal olvasni akarom az újabb regényét.

A történet a 90-s évek végén kezdődik egy évzáró bulin, ami után jön a jól megérdemelt nyár, amit mindenki nagyon vár. Főhősünk, a 16 éves Charlie kevésbé, hiszen a családja éppen akkor esik szét, az édesanyjuk a húgával elköltözik és a fiát magára hagyja a depressziós édesapjukkal. A fiúnak semmi terve nincs, csak a barátaival lóg, dolgozik egy benzinkúton vagy bringázik és olvas. Egy ilyen bringázás során találkozik Frannel, aki révén bekerül egy színitársulatba, akik épp a Rómeó és Júliát akarják színpadra vinni. A lány révén Charlie nyara sokkal izgalmasabb lesz, sőt, rátalál a szerelem is...

A történet elejével nagyon együtt tudtam érezni. Szerencsére az én családom teljes volt, de ez a "vége a sulinak és valamit kezdeni kellene magammal...", ez annyira a lelkembe vágott. Itt teljesen bele tudtam élni magam Charlie helyzetébe. Ő az a fajta főszereplő, aki elsőre talán kicsit elveszettnek és bizonytalannak tűnik, de pont ettől válik emberivé. Nem tökéletes, nem hősies, sokszor inkább sodródik az eseményekkel — és szerintem ettől működik ennyire jól az egész történet. Az ember egyszerűen látja benne saját magát. Azt az időszakot, amikor még fogalmad sincs, ki vagy és mit akarsz kezdeni az életeddel.
És talán pont emiatt volt rám ennyire nyomasztó hatással a könyv. Mert elképesztően valóságos. Nincsenek benne idealizált pillanatok vagy tökéletes karakterek, helyette ott van az a bizonytalanság, szorongás és útkeresés, amit szerintem nagyon sokan ismerünk.

És akkor ott van Fran. Imádtam, hogy ő olyan a lány a szomszédból típus. Nem volt egy különleges szépség - amiket már megszokhattunk a regényekben, csupán egy hétköznapi lány, akit Charlie nagyon tudott idealizálni. Kettőjük között pedig annyira természetes volt minden, hogy egy pillanatig sem éreztem erőltetettnek a kapcsolatukat. Nem a tipikus nagy romantikus gesztusok vitték el ezt a történetet, hanem az apró pillanatok. A beszélgetések. A közös próbák. Az egymás mellett létezés. És ettől az egész sokkal valóságosabb lett.

A színházas közeg pedig egyszerűen zseniálisan működött. Imádtam azt a kissé kaotikus, bohém hangulatot, amit a társulat adott a történetnek. Olyan volt, mintha az olvasó is bekerülne közéjük egy nyárra.

És a történet vége? Nem akarok spoilerezni, de pontosan olyan bittersweet érzést hagyott bennem, mint amit a cím ígér. Édes volt. És bánatos.

Összességében nekem ez a könyv olyan volt, mint egy melankolikus nyári este. Picit fájt, picit nosztalgikus volt, közben mégis volt benne valami furcsán nyomasztó hangulat, ami végig ott ült a történeten. 
Ez nem egy könnyed nyári olvasmány, amit végigmosolyogsz. Bár vannak benne vicces jelenetek, de volt benne valami folyamatos melankólia, ami engem néha egészen összenyomott lelkileg. Nem azért, mert túl drámai lenne, hanem mert annyira életszagú. Annyira emberi.

Ha még sose olvastál semmit David Nichollstól, akkor ez a könyv nagyon fog tetszeni. Ha viszont már ismered más műveit is, akkor nagy valószínűséggel érezni fogod a különbséget. Nekem kevésbé tetszett, mint a másik, nagy hírnevet kapott elődje. De mások vagyunk. 

Borító: Nekem nagyon nem jön be ez a borító, egyáltalán nem keltené fel az érdeklődésemet a könyv iránt. De ahogy megnéztem a többi kiadást, a többi se jobb

Kedvenc karakter: Charlie, Fran

Szárnyalás: az első szerelem

Mélyrepülés: engem rettentően nyomasztott az egész történet

Érzelmi mérce: nyomasztó

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Az Édes bánat című regény főszereplője Charlie a Rómeó és Júlia színdarabjára készül, ami talán Shakespeare egyik leghíresebb műve. De vajon mennyire ismered a drámák királyát és színdarabjait? Minden blogon találsz egy-egy Shakespeare által írt idézetet, ha te feladatod pedig, hogy beírd, hogy melyik drámában olvastad az adott idézetet.

(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Jobban esik nekem, ha mindenki utál, mintha tettetéssel kell kicsalnom bárki szeretetét.
 

A blogturné további állomásai:
Május 07 - Zakkant olvas
Május 09 - Pandalány olvas
Május 11 - Kelly és Lupi olvas

2026. május 9., szombat

Juliette Cross: Tűzmadár (Tűzfonal#1)

Juliette Cross írónő első magyarul megjelent regényében, a Tűzmadárban egy olyan világba kalauzol bennünket, ahol a Római Birodalmat félelmetes sárkányok uralják. Tartsatok velünk ennek a sodró lendületű romantikus fantasy-nek a blogturnéjára, válaszoljatok az állomásokon található kérdésekre, és nyerjétek meg a General Press Könyvkiadó által felajánlott példányt!


General Press, 2026
400 oldal
Fordította: Melegh Erika
Goodreads: 3,71
Besorolás: fantasy, romantikus, romantasy 

Egy hódító, akit leigáztak…
Egy boszorkány, akiről azt jósolták, megmenti őket…
És egy kegyetlen világ, ahol sárkányok uralkodnak Rómában.

A római császár unokaöccse, Julian Dakkia jól játssza a hidegszívű hódító szerepét. Amikor azonban megpillantja Malinát, a különleges képességgel megáldott dák táncosnőt, rögtön megérzi, hogy a sorsa elrendeltetett. Évekkel később a csatatéren, az ellenség sorai között talál rá ismét a lányra. Julian ösztönösen felölti sárkányalakját, hogy megmentse a nőt, de ez akár az életébe is kerülhet…
Malina túlélte a családja elvesztését, és kész a végsőkig harcolni, most pedig az élete ennek a különös centuriónak a kezében van. A vad szépség lassan rájön: az intrikákkal és megtorlással teli Rómában nem minden az, aminek látszik. Miközben ebben a világban repülő halállovasok hódítanak és perzselnek fel mindent, a tábornok és a táncosnő szerelme sosem látott tűzvihart kavar, amelyben mindketten eléghetnek.

Vannak könyvek, ahol meglátom a borítót és teljesen mindegy, hogy mi van a lapokon, kell a könyv. Azért jó párszor megjártam már így, ezért mostanában a fülszöveget is elolvasom, mielőtt ugrom. Itt a Róma és sárkányok kombináció izgatta a fantáziámat, így végül belekezdtem a történetbe.

A Fourth Wing óta a sárkányos fantasyk nagyon mennek, így nem csodálkozom, hogy az eddigi alakváltós, meg tündéres fantasyk után most egy újabb sárkányos történettel ismerkedhettünk meg. De persze itt is kell azért valami újat mutatni, hiszen az olvasók a sárkányok mellett azért valami egyedi történetre vágynak (amiben persze mindig kell egy kis romantasy szál is - lehetőleg minél forróbb :).
A borítón végre egyszer már nem "Sarah J. Maas rajongóinak" ajánlották a történetet, hanem a Sárkányok háza rajongóinak. Ezzel egy picit azért ellentmondanék, mert sárkányok vannak, házak vannak, de még véletlenül sem kifejezetten a házak közti intrikákról szól ez a regény, bár intrikák vannak benne bőven.
A történetünk Rómában játszódik, de azzal a csavarral, hogy az uralkodó családok és maga a császár is alakváltó, méghozzá sárkány alakba képesek átváltozni. Ezzel persze uralnak is szinte mindent, de rettentő szigorúan szabályokhoz kötik a "sárkányságot", így védve azt, hogy tényleg csak az uralkodó réteg élhessen ezzel az előnnyel.
Ebben a közegben él Julian Dakkia, aki a császár unokaöccse, sok győztes hadjárat vezére és az egyik legerősebb sárkányvérű család tagja. Az egyik hadjárat alatt, egy este megpillantja Malinát, a gyönyörű dák táncoslányt, aki teljesen megbabonázza. A benne lévő sárkány pedig olyat tesz, amit még soha, szinte azonnal ugrik a lányra, magukénak követelve őt. Pár évvel később egy másik hadjárat alatt, újra találkoznak, ahol a lány épp fogságba kerül, Julian pedig kimenti és magával is viszi Rómába, mint rabszolgát.
Malina a rómaiakkal folytatott harcok miatt az egész népét, sőt a teljes családját is elveszíti, így senkit és semmit nem utál jobban, mint a rómaiakat. De ő is meglepve veszi tudomásul, hogy a férfi láttán azonnal forróság járja át és ahogy jobban megismeri Juliant, rádöbben, hogy nem minden római egyforma. A kettőjük kapcsolata (majd szerelme), azonban nagyon veszélyes, hiszen a jelenleg uralkodó császár tilt minden kapcsolatot rabszolga és szabad római között, így ha kitudódik, akkor ez mind Malina, mind Julian életébe kerülhet.. még akkor is, ha a férfi a császár kegyeltje.

Őszinte leszek, ha levesszük a sárkányokat, akkor ez simán belefért volna nekem egy, az ókori Rómában játszódó történetbe is. A szerző nagyon utánanézett mindennek, látszott, hogy egyáltalán nem ismeretlen számára Róma és a történelme. Róma épp azt a korát éli, amikor mindent leigáz, véres, züllött, búja és egy őrült császár irányítja az egészet. A véres kegyetlen, orgiákkal és intrikákkal teli történet egy nagyon megrázó világot tár elénk, ahol igazán senki nem érezheti magát biztonságban, akármelyik osztályba is tartozik. Rengeteg olyan jelenetnek vagyunk tanúi, ami miatt örülök, hogy ez a regény nem került ifjúsági kategóriába. Persze a zsarnokság és az elnyomás csak egy darabig működik, ezt mindig ellenállás, felkelés követi. Itt sincs ez másként, úgyhogy izgalmas történet veszi a kezdetét.

De mivel ez egy sárkányos történet, így mindenképpen meg kell említenem őket is. Úgy leszek őszinte, ha azt mondom, hogy "nem volt rossz". A sárkányok kegyetlenek, gyönyörűek, félelmetesek és szinte külön személyiséggel rendelkeznek... de ahhoz képest, hogy a könyv elején részletes leírást kapunk a sárkányházakról, ehhez képest magában a regényben nem sok szó esik róluk. Én szívesen megismertem volna őket picit részletesebben is.

Malina és Julian kapcsolata pedig pont olyan, amit elvártam. Az ellenségekből szeretők szálat tökéletesen hozzák. Nagyon tetszett, ahogy Malina a kezdeti gyűlöletét szép lassan adja fel, ahogy megismeri Juliant és egyre inkább vonzódik a jóképű alakváltóhoz. Julian pedig a másik fele, aki nem rohanja le a lányt (pedig a sárkánya belül ezt szeretné:))), hanem lassan, Malina tempójában próbálja meghódítani. Imádtam a kettőjük közti kémiát és a kapcsolatukat is. Az pedig külön hab a tortán, hogy mind a kettőjük külön szemszöget kapott, így mindegyiküket elég behatóan megismerhetjük.

Ami számomra viszont fura volt, hogy a könyvben és a borítón se látszik sehol, hogy ez nem egy standalone regény. Én úgy is indultam neki, aztán olyan véget kapott a történet, hogy csodálkoztam volna, ha nincs folytatása. Miután letettem a könyvet, néztem utána és igen, ez minimum trilógia, aminek a második része már meg is jelent, a harmadik pedig most készül. Na így már több értelme van a félbehagyott befejezésnek is!

Összességében nekem tetszett a történet, de érzem, hogy van ebben még több potenciál is, így nagyon várom a következő részt, hogy mit fog ebből kihozni a szerző. És én nem a Sárkányok háza olvasóinak ajánlom, hanem inkább bárkinek, aki imádja az ókori Rómát és a sárkányokat. Ők nagyon fogják szeretni ezt a regényt.

Borító: Hát nincsenek szavaim, ez olyan szépséges. Tudom régimódi vagyok, de engem egy ilyen borítóval totál meg lehet venni. Akármi lehet a lapokon, ilyen borító mellett KELL a könyv. Csodaszép!

Kedvenc karakter: Malina, Julian

Szárnyalás: Róma és a sárkányok összekombinálása

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: van itt minden, harag, bánat, romantika és persze +18 karikás jelenetek is!

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Mostani nyereményjátékunkban a General Press Könyvkiadó további regényei után nyomozunk! Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a Tally doboz megfelelő helyére!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“Ez a kedvenc könyvem a világon, bár még sohasem olvastam.”

A blogturné további állomásai:
Május 07 - Könyv és más
Május 08 - Milyen könyvet olvassak?
Május 09 - Kelly és Lupi olvas
Május 10 - Dreamworld

2026. április 24., péntek

Elizabeth Hoyt: Nem mindennapi hercegné (A Greycourt család 3.)


A General Press Kiadó jelentette meg Elizabeth Hoyt legújabb regényét, A Greycourt család sorozat harmadik részeként: Nem mindennapi hercegné címmel. Ebben a történetben Julian Greycourt találja meg a szerelmet, egészen különleges körülmények között. A történelmi romantikus műfaj kedvelőit szeretettel várjuk a játékunkra, kövessétek a blogturné állomásait, megnyerhetitek a regény egy példányát a kiadó felajánlásában!
 
General Press Kiadó 2026. március 20.
320 oldal
Fordította: Páli Veronika
Goodreads: 3,57
Besorolás: történelmi romantikus, herceg, régensség
 
Egy könyvtár, ami sok titkot rejt, egyben sok mindent fel is tár
A rideg és kimért Julian Greycourt, a Windemere hercegség örököse mindig is tudta, hogy nagybátyja, a herceg felelős az édesanyja haláláért. Most elszánta magát, hogy bosszút áll rokonán – már ha sikerül a férfi tettére bizonyítékot találnia. Julian azonban veszélyes titkot rejteget, amelynek felfedése tönkretenné őt, ezt pedig a herceg is pontosan tudja. Az utolsó dolog, amire szüksége van, egy felkavaróan vonzó nő, akinek a puszta jelenléte is fenyegeti a terve megvalósítását.
A vidám és derűs Lady Elspeth de Moray nem tudja, miért romlott meg a viszony Julian és a nagybátyja között évekkel ezelőtt, de nem hagyhatja, hogy a zsarnoki férfi megakadályozza a küldetésében: egy ősi napló visszaszerzésében, amelyről úgy gondolja, hogy az egyik Windemere-könyvtárban található. Ám a könyv felkutatása nehezebbnek bizonyul, mint gondolta, és lépten-nyomon összefut az őrjítően titokzatos Juliannel. Az elhúzódó esős idő pedig napokra összezárja őket egy vidéki birtok könyvtárában… 
 
Érdemes feleleveníteni a főszereplők háttértörténetét, mert talán lesznek olyan olvasók, akik nem olvasták az előző részeket. Alapvetően ellenségek a főszereplők, ugyanis a de Moray és a Greycourt család között régóta hidegháború zajlik, hiszen Ranulf de Moray-t azzal vádolták, hogy megölte Aurelia Greycourtot, ezért őt akkor kegyetlenül megverték, örökre nyomorékká tették, emiatt most remeteként él. Ennek a férfinak a húga Lady Elspeth, aki két nővérével végül a Bölcs Nők oltalma alá került Skóciában, és gyakorlatilag a szervezet könyvtárában nőtt fel. Közben a Greycourt családban is folytatódtak a tragédiák, anyjuk halála után a család szétszakadt, a fiútestvérek a gyűlölt nagybácsihoz kerültek, aki szinte kisemmizte őket. Julian megtanulta minden érzelmét magába fojtani, kifelé egy rideg természetet mutat, közben azon dolgozik, hogy bizonyítékot szerezzen nagybátyja ellen, mert szerinte ő a felelős az anyja haláláért. Meg kell menteniük húgukat is, akit házasságra akarnak kényszeríteni. Windemere herceg könyvtárában véletlenül összefut Elspeth-el, aki titokban egy ősi naplót keres. Julian pedig egy másik könyv után kutat, melynek margójára az anyja írt jegyzeteket a gyilkosáról. Nos, innentől kezdve lépten nyomon összefut a két főszereplő, és a kezdeti ellenséges hangulat ellenére mindketten éreznek valami mozgolódást az érzelmeik tájékán.
Elspeth karakterével voltam a legelégedettebb a regényben, hiszen ő egy üde színfolt ebben a történelmi korban, meglehetősen független környezetben nőtt fel, ahol nem a férfiak irányítanak. Tetszett, hogy az olvasás szerelmese, és kedvenc időtöltése a könyvek kategorizálása. Okos, van véleménye, persze a valódi tapasztalatot ez nem helyettesítheti, kora okán van benne jócskán naivitás. Szórakoztató, kedves hősnő, és nekem bejött az is, ahogy a kóbor kutyust természetesen magához vette.
Julian kénytelen volt megtanulni, hogy elrejtse az érzéseit, mert a nagybátyja kéjesen vette el tőle azokat a dolgokat, amiket szeret. A múlt miatt rendkívül bűntudatos, pedig nem volt ez eléggé indokolt. Szerelmi életében is zárkózott, mert van egy kis kattanása, ami nem lenne szerencsés, ha napvilágra kerülne. Erre még visszatérnék később. 
Tehát a regény fő cselekményszála mégiscsak a két fiatal egymásra találása, aminek érdekében a szerző divatos trope-okat vetett be. Ellenséges felek - ez a kiinduló állapot a korábbi történések miatt, aztán itt van a kicsattanóan napsütéses kedvű hősnő és a mogorva, érzelemmentes hősünk, akinek ez a vadrózsa illatú fiatal nő befurakszik a bőre alá. És nem utolsó sorban volt egy kis kettesben eltöltött kényszerű közelség, összezártság is a rossz időjárás miatt. Közben nekem a kapcsolat kialakulása mellett a  családtörténet dinamikája jött be, tetszett a testvérek összetartása, drukkoltam a sikeres bosszúállásért, és izgultam, hogy ne sikerüljön az erőltetett házasság a vén kéjenc jelölttel. Ami viszont nem annyira jött be, ez az egész Bölcs Nők Társasága szál, ami szerintem felesleges volt, behozott egy pár új szereplőt, akiktől már túl zsúfolt lett a szereplőgárda. Nem derült ki világosan, miért hisznek ennyire a könyvecske hasznában, és az se volt alátámasztva, hogy miért féltek annyira a napló előkerülésétől, hogy ezért bérgyilkosokat kelljen a lányra küldeni?
Nos, visszatérve a romantikus szálra, volt itt egy kis bökkenő. Azt mondjuk fel se hozom, hogy a főszereplők közötti vonzalom elég gyorsan vált fizikai kapcsolattá, avagy rövid a regény ahhoz, hogy hosszasan kerülgessék egymást... No de az több, mint fura, hogy Elspeth azonnal megértette és uralta Julian speciális igényeit, ezt nem tudom szebben megfogalmazni. Az, hogy esetleg olvasott ilyesmiről, nem indokolja, hogy perfekt legyen azonnal. Elég deviáns ilyesmiről olvasni egy történelmi romantikusban, őszintén szólva nem is számítottam erre, azt hittem tovább fajul, de végül nem kellett átlapozni oldalakat. Én inkább az igazi érzelmeket hiányoltam, ugyanis Julian durva, hideg természetet sugallt sokáig, nehéz elhinni, mi alapján vonzódott hozzá a lány azonnal, ahhoz okos, hogy csak a külsőségek érdekeljék. A szikrák mégis pattogtak... Az utolsó negyedben persze jön a szokásos bizalomvesztés, hogy aztán legyen min kibékülni a végére.
A több szálon futó bonyodalom végül kielégítően zárult, bár keményebb megoldást is el tudtam volna képzelni a bűnösnek, annak viszont örültem, hogy még mindig nincs tiszta kép Auréliát illetően, szóval ha lesz további folytatás, elképzelhető, hogy lesznek itt még meglepetések.
Összességében ez egy kellemes olvasmány volt, szokatlan elemekkel,  ez mindenképp különlegessé tette a regényt. Sajnos nem voltam teljesen elégedett a karakterekkel, és a figyelmem fenntartása sem volt egyenletes, szóval számomra  nem ez a legjobb regénye a szerzőnek, de mindenképp olvasni fogom a következő megjelenését is, mert a műfajt nagyon szeretem.    
Képek: Pinterest 
 
Borító: Romantikus, illik a sorozatba.

Kedvenc karakter: Elspeth

Szárnyalás:  A testvérek összetartását nagyon szerettem olvasni.

Mélyrepülés: Augustus karaktere karikatúrába hajlott.

Érzelmi mérce: A szerzőtől megszokott módon tartalmaz a regény erotikát, most kissé deviánsabb formában.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!
  
Nyereményjáték
 
Mivel a regényben több szálon is nyomozás folyik, a játékunk is erről szól. Minden állomáson idézetet találtok egy-egy regényből, amit szintén a szerző alkotott. Találjátok meg a regényt és írjátok be a címét a Tally megfelelő sorába.
(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani.  A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
 
KÉRDÉS:  "Egy botrányba keveredett nemesi család leszármazottjaként évek óta álnéven, társalkodónőként dolgozik a londoni arisztokráciának." 
 
 
  
Állomások:
 
04.24 Kelly és Lupi olvas
04.26 Olvasónapló
04.28 Dreamworld
 
 

 
 

2026. március 20., péntek

Charlotte Link: Sötét ​víz (Kate Linville 5.)

 


Mi történik, ha a kegyetlen gyilkosság mögött sokkal több rejtőzik, mint amire bárki számít? A Blogturné Klub turnéja során Charlotte Link Sötét víz című regényével merülünk el a titkokkal és veszélyekkel teli történetben. Vajon mi bukkan felszínre a múlt sötét mélyéből? Tarts velünk a turné során, és ha szerencsés vagy, a könyv egy példányát is megnyerheted a General Press Kiadó jóvoltából!

General Press, 2026
416 oldal
Fordította: Szalay Zsuzsanna
Goodreads: 4,29
Besorolás: krimi, thriller

Itt ülök Skóciában egy hűvös, szeles augusztusi estén, és várok… Mire is? Hogy az igazság egy kicsit helyreálljon.

Viharos éjszaka Skócia nyugati partján. Két család egymástól függetlenül ugyanabban az öbölben táborozik, és az éjszaka közepén a legszörnyűbb rémálmukra ébrednek. Maszkos férfiak támadnak rájuk, az erőszak fellángol, és végül csak Iris, egy kamaszlány marad életben, akinek sikerül elrejtőznie. A Kilbride-gyilkosságok elkövetőit azóta sem találják…
Évekkel később Irist zaklató követi, a barátnője pedig nyomtalanul eltűnik egy közös nyaralásuk során Franciaországban. Iris véletlenül találkozik Caleb Hale volt nyomozóval, akit megragad a tragikus múltú lány története. Caleb Kate Linville segítségét kéri, aki a szabályokat megszegve együtt kezd nyomozni a férfival, és miközben az ügy egyre személyesebbé válik számukra, úgy süllyednek mind mélyebbre a saját rémálmukban is.

Ennél a regénynél a helyszín (Skócia) és a tragikus, megrázó történet egyszerre hozta meg a kedvemet az olvasáshoz. Ahogy olvastam a regényt, akkor éreztem, hogy ez nem egy standalone történet, hanem egy sorozat része lehet – hiszen az egyik főszereplő utalt előzményekre, illetve úgy is fejeződött be a regény, hogy esélyes egy következő részre.
Ettől függetlenül nyugodtan merem ajánlani azoknak, akik nem olvasták a sorozat többi részét (ahogyan én sem tettem), mert magában is olvasható és élvezhető a történet.

A regény több fő szálból áll, hiszen már rögtön az első oldalakon olvashatunk egy kimerült, teljes mértékben depressziós édesanya öngyilkosságáról, majd hirtelen átváltunk, ahol két család brutális kivégzéssel végződő tengerparti sátorozásának lehetünk szemtanúi (ez a rész annyira megrázó volt a számomra, pedig először csak az egyik család szemszögéből „vehettünk részt” a tragédiában, hogy sokáig nem tudtam elaludni sem), majd pedig egy fiatal lány eltűnéséről olvashatunk. És hogy hogyan kapcsolódik össze ez a három (illetve négy) bűntény? Na erről szól ez a regény.

Azt már megszokhattuk, hogy a kiadók mindig valami „legnagyobb, legborzasztóbb, leg….” matricával próbálják felhívni az olvasók figyelmét az épp adott regényre. Itt sem volt ez másként, itt „a feszültségkeltés királynőjének legújabb krimije” – áll a borítón. De ezúttal ennek a mondatnak minden létjogosultsága megvan, hiszen régen rettegtem, borzongtam, izgultam, féltem és lepődtem meg egy regényen, mint ezen. A szerző olyan hangulatot teremtett a helyszínnel, a lassan adagolt, apró információkkal, ahogy a gyilkosok szemszögét is megkapjuk bizonyos fejezetenként, hogy egyszerűen letenni képtelen voltam a könyvet, szinte egy ültőhelyemben kiolvastam.

Három haláleset. Ebből egynél, ahol az édesanya öngyilkos lett – sokáig nem értettem, hogy miért ezzel kezdjük a történetet és mi köze van a fő szálhoz – természetesen csak kellően türelmetlen voltam, hiszen mindennek megvolt a helye és az ideje:).
A második – ami végül is a fő szál – a két család borzalmas kivégzése – szó szerint beleégett a retinámba és sokáig nem tudtam nyugovóra térni miatta. Már az a rész is borzalmas volt, amikor az egyik család szemszögéből éltük át az egészet, az még borzalmasabb volt, amikor másnap felfedezték a történteket és a rendőrség összeszedte, hogy mi is történhetett, de számomra a legborzalmasabb az volt, amikor a gyilkosok szemszögét olvashattuk – hogy készültek rá, mit csináltak. Persze ezt az írónő nem egyszerre zúdította ránk, hanem szépen adagonként… De így se lett jobb.
A harmadiknál (ahol a fiatal lány tűnt el) pedig már vagyok olyan vén iszapszemű rája, hogy szinte ugyanarra gyanakodtam én is, mint a nyomozónő – hogy mennyire lesz igazunk, ezt majd a következő kötet fogja bebizonyítani (vagy megcáfolni). Ez inkább csak idegesített, hogy mennyire inkompetensként viselkedett a rendőrség vezetősége, hogy mennyire nem hittek annak a nyomozónak, akik az ügy nagy részén dolgozott...

Igazából végül is mind a három szál kellően izgalmas volt és igen, mind kapcsolódott valahogyan a történethez. Ami számomra a legmeglepőbb volt, hogy a szerző képes volt végig játszani velem és teljesen félrevezetni – még tucatnyi krimi elolvasása után is. Még az utolsó oldalak is olyan meglepetéseket tartogattak, amelyek akár klisésnek is tűnhetnek, de itt csak egy óriási „hűha” faktort csaltak ki belőlem.
Az pedig a legnagyobb megdöbbenést hozta ki belőlem, hogy a szerző nem félt hozzányúlni a főszereplőkhöz sem (bár kérdés az, hogy ki is számított itt főszereplőnek:)), úgyhogy senki ne érezze azt, hogy a kedvenc szereplője biztonságban lesz a történet végéig!

Összességében egy rettentően jól átgondolt, felépített és megírt krimit olvashattam, amit ajánlok mindenkinek, akik szeretik a csavarokat, a meglepetéseket és a borzongást. Én pedig kíváncsian várom a szerző további regényeit, mert ez egyszerűen FANTASZTIKUS volt!

Borító: Tetszik, figyelemfelkeltő, utal a történetre

Kedvenc karakter: Kate, Caleb, Iris

Szárnyalás: a történet összetettsége és a végső csavar

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: izgalmas, borzongtató

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
A játék során érdemes elolvasnotok a beleolvasót, hiszen a kérdéseinkre ott rejtőznek a válaszok. Jó szórakozást és sikeres játékot kívánunk!

Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók. A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat. A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Hogyan hívják azt a fóbiát, ami a hídon való átkeléstől való félelmet jelenti?


A blogturné további állomásai:
Március 18 - Milyen könyvet olvassak?
Március 20 - Kelly és Lupi olvas
Március 22 - Könyv és más

2025. november 12., szerda

Amanda Peters: Áfonyaszedők

 


Amanda Peters első magyarul megjelent regénye a ‘60-as években, Amerikában játszódik, ahol Maine államba érkezik egy indián család idénymunkára áfonyát szedni. Egy nap a legkisebb gyermek eltűnik. A tragédia napról napra emészti fel a családot, mégis sok év múltán is él bennük a remény, hogy a szeretett Ruthie egyszer hazatér. A könyv egy érzelmekkel teli utazás, melyben egyetlen rossz döntés hatással van két család életére is.

Tartsatok bloggereinkkel és a General Press Kiadó jóvoltából esélyetek nyílik nyerni egy példányt a könyvből!

General Press, 2025
280 oldal
Fordította: Szieberth Ádám
Goodreads: 4,08
Besorolás: történelmi fikció, realista

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az egyik család legnagyobb vesztesége.
Egy másik legsötétebb titka.
Mi lesz, ha kiderül az igazság?

1962 júliusában egy indián család érkezik Kanadából a Maine állambeli áfonyaföldekre idénymunkára. Pár héttel később a négyéves Ruthie-nak nyoma vész. Utoljára a hatéves bátyja, Joe látta, amint a mező szélén üldögél a kedvenc kövén. A fiút évekig marcangolja a bűntudat, amiért nem figyelt eléggé a húgára.

Maine-ben egy Norma nevű kislány egy tehetős család egyetlen gyermekeként nő fel. Az apja távolságtartó, az anyja pedig idegesítően túlfélti. Norma furcsákat álmodik, bár valójában inkább mintha emlékeket látna. Ahogy felnő, ráébred, hogy a szülei valamit eltitkoltak előle. Valamit, ami az egész életét, a családját és az identitását is megkérdőjelezi.

Amikor Norma évtizedekkel később elkezdi felkutatni a múltját és az emlékeit, az útja érzelmekkel és fájdalommal teli, ám lélegzetelállító bizonyítéka a szeretet megtartó erejének.

A gyönyörű borító és a felkavaró fülszöveg együttesen vett rá arra, hogy a kezembe vegyem a könyvet.

A cselekmény két szálon fut, két idősíkban és két családban. 1952 nyarán egy indián család érkezik Kanadából Maine állam áfonyaföldjeire idénymunkára. A tragédia pillanatok alatt bekövetkezik: a legkisebb kislányuk, Ruthie, eltűnik a mezőn. A hatóságok közönyével szembesülve a család élete szétesik.

Évekkel később, a jelenben találkozunk Normával, egy jómódú fehér család gyermekével, aki furcsa, idegen emlékfoszlányokkal küzd. Az érzés, hogy valaki más életét éli, egyre erősebbé válik benne, és arra kényszeríti, hogy elkezdjen kutatni a múltja után. Ez a nyomozás indítja el azt a fájdalmas folyamatot, amely során Norma és a gyászoló indián család élete elkerülhetetlenül összefonódik.

A másik szálon pedig Joe történetét ismerhetjük meg, aki Ruthie bátyja és még gyermek volt, amikor húga eltűnt. Ő volt az, akinek talán vigyáznia kellett volna a kishúgára, és a tragédia utáni kétségbeesett keresés, majd a sikertelenség nyomasztó érzése az élete részévé vált és egy soha el nem múló sebbé nőtt. Felnőttként sem képes arra, hogy elszakadjon a múlttól, míg a többiek többé-kevésbé beletörődtek, hogy Ruthie soha nem jön haza, a fiú egyszerűen képtelen erre. Újra és újra visszatér a helyszínre, próbálja a nyomokat követni és soha nem adja fel azt, hogy megtalálja a kishúgát vagy legalább az igazságot, ha már a hatóság ennyire nemtörödömként foglalkozik az indián közösség problémáival.


Mind a két szál megrázó és felkavaró. Norma, bár egy jómódú család gyermekeként nő fel, mégsem boldog. Az "anyja" féltően óvja mindentől és az életét annak szenteli, hogy fenntartsa a látszatot és megóvja a gondosan felépített, de hamis családi képet. Ezzel pedig szó szerint olyan falat emel Norma és maga közé, amivel teljesen elhidegíti magától a kislányt és egy egyáltalán nem ideális, a normálistól nagyon messze lévő életet biztosít neki. Rettentő felkavaró volt olvasni azt a őrült viselkedést, ahogyan próbálta a "lányát" a széltől is megóvni, közben teljesen tönkretéve a kislány életét.
Joe pedig, ahogy már fentebb is írtam, egyszerűen beleroppan abba, hogy felelősséget érez a kishúga elvesztése miatt. Ez kihat a családjára, sőt a kapcsolatára is, ami végül alkoholizmusba és családi bántalmazásba torkollik és ezért végül inkább az egyedüllétet választja és úgy próbál túljutni ezen a traumán.

Néha nehéz volt eldönteni, hogy melyik rész volt felkavaróbb. Látni Norma bezárt és elzárt életét, amely hazugságokkal volt teli vagy Joe küzdelmét, ahogy próbálta feldolgozni, ami történt velük. Ezek a küzdelmek mind a kettőjük teljes életére kihatottak, végigkísérhettük őket felnőni és megöregedni.

Nagyon tetszett, hogy mi bár már az elejétől kezdve TUDTUK, hogy valószínűleg mi is történt, de maga a szerző nem sietteti a titkok feltárását, hanem aprólékosan, lélektani mélységgel ábrázolja a gyász és a trauma romboló hatását. A regény központi témája, hogy mi is történik, ha egy ember az egész életét hazugságban éli le és mi az ára a titok fenntartásának mind a két család számára.

És a történet vége? Maga a feloldozás, a megnyugvás, de persze egy aprócska kis részünk továbbra is az igazságszolgáltatásért sikít, mert az valahogy kimarad...

Összességében nagyon tetszett ez a történet, amely egybeszövi egy krimi izgalmát és egy családi drámát. Fontos, elgondolkodtató és szívszorító regény, mely nem csupán egy bűntényről szól, hanem arról is, hogyan mérgezi meg egy elhallgatott tragédia generációk életét és hogyan lehet a szeretet útján eljutni a felszabadító igazsághoz.
Mindenkinek ajánlom, aki szereti a komoly társadalmi kérdéséket felvető, mély emberi történeteket. Én imádtam.

Borító: Gyönyörű, figyelemfelkeltő

Kedvenc karakter: Ruthie

Szárnyalás: a végkifejlet

Mélyrepülés: ami történt

Érzelmi mérce: felkavaró, sokszor szomorú

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!


Nyereményjáték:
Játékunk során az Áfonyaszedők történetéhez hasonlóan családregények címeit kell kitalálnotok minden állomásunkon. A helyes válaszokat az űrlap megfelelő sorába tudjátok beírni. Sok sikert mindenkinek!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

M_l_e_ _ _ m el_é_ _z


A blogturné további állomásai:
November 10 - Pandalány olvas
November 12 - Kelly és Lupi olvas
November 15 - Olvasónapló
November 17 - Ambivalentina
November 19 - Könyv és más
November 21 - Kitablar
November 23 - Csak olvass!
November 25 - KönyvParfé

2025. augusztus 24., vasárnap

Zajácz D. Zoltán: Moszkva, ​Balaton (Véres Balaton #4)

 


Zajácz D. Zoltán legújabb regényében egy újabb izgalmas nyomozásra hív minket. Most megjelent Moszkva, Balaton című kötetében Oroszországba kalauzolja el az olvasókat, ahol Irina Kulikova őrnagy egy eltűnt magyar fiatal kolléga után nyomoz. A szálak visszavezetnek egészen Magyarországra, ahol egy másik nyomozás folyik, mert a híres moszkvai Bolsoj egyik balerinája is eltűnt. A két eset látszólag semmilyen módon nem kapcsolódik össze, azonban egyre több a véletlen egybeesés. Tartsatok bloggereinkkel a nyomozás során és nyerhettek egy példányt a kötetből!

General Press, 2025
284 oldal
Besorolás: krimi

1987, Moszkva. Irina Kulikova őrnagyot a legújabb ügye a moszkvai magyar nagykövetségre szólítja. Eltűnt ugyanis a magyar kereskedelmi képviselet egyik munkatársa. Fodor Bálint befolyásos szülők gyermeke, ezért a moszkvai rendőrség mindent elkövet, hogy mielőbb a nyomára bukkanjon, ám amikor a férfit holtan találják, kénytelenek segítséget kérni magyar kollégáiktól, Bogdán Istvántól, Adorján Mátétól és Lendvay Laurától.
Mindeközben Tihanyban is eltűnik valaki, méghozzá a híres moszkvai Bolsoj egyik balerinája. A két ügynek látszólag semmi köze egymáshoz. A magyar hatóságok eleinte azt feltételezik, hogy a lány valószínűleg Nyugatra szökött, az időbeli egybeesés azonban a nyomozók szerint nem lehet véletlen…

Anno (2021-ben) olvastam az első részét a sorozatnak és nagyon tetszett. Aztán valamiért sajnos a második és harmadik könyv kimaradt az életemből, de a negyedik, befejező részre újra bekapcsolódtam. Szerencsére csak nagyon lazán függenek össze a könyvek, így nem volt túlzottan hiányérzetem (és igen, megpróbálom majd bepótolni a többi történetet is).

Ebben a részben két szálon futnak az események, az egyik Moszkvában játszódik, a másik pedig a Balatonon, Tihanyban (ahogy a cím is erre utal). Legnagyobb sajnálatomra most csak nagyon kevés időt tölthettünk a kedvenc tavamnál, de így is ez lehet a legnagyobb bajom, mert maga a regény végig lekötött. Aránylag gyors, rövid fejezetekkel haladunk előre és mire észbekaptam, már be is fejeztem a könyvet.

A moszkvai szálon megismerhetünk egy rejtélyes eltűnést, a magyar kereskedelmi képviselet egyik dolgozója, a jóképű, nőfaló, befolyásos és gazdag szülőkkel rendelkező Fodor Bálint eltűnik. A nyomozással, a számunkra már ismert Irinát jelölik ki, a nyomozása közben pedig szépen lassan kirajzolódik Bálint története és ahogy a való életben is, kapunk egy csomó mellékszálat, amelyek nagy része persze teljesen félrevezetheti a nyomozást (és az olvasót is:D). Közben az eltűnésből haláleset lesz, így még fontosabb, hogy kiderüljön mi is történt a férfivel. A szálak között van magyar vonatkozású is, ezért Irina felveszi a kapcsolatot a régi, baráti, magyar kollégákkal, így bekapcsolódik a nyomozásba Máté, Laura és természetesen Bogdán István is.
Közben a magyar oldalon is történik egy rejtélyes eltűnés, a híres moszkvai Bolsoj színház Magyarországon bemutatozó csapata Tihanyban tölt egy kellemes napot, de a kirándulás rosszra fordul, amikor az egyik balerina eltűnik. Azonnal jönnek a teóriák, elrabolták, megölték, disszidált a lány, de aztán a két szál valahol, valamilyen módon összefut, így a négy nyomozó együtt dolgozik tovább.

Továbbra is nagyon tetszett, hogy a "régmúltban" játszódott a történet, amivel főleg az ifjabb olvasók számára nyújt különleges betekintést az akkori világ diplomáciájába, a "fentről jött" nyomásba, a szocializmus jó és rossz oldalába. A középkorú és idősebb korosztálynak pedig úgymond előjöhetnek a fiatalkori emlékeik, hiszen abban a korszakban játszódik ez a regény is, amikor a gyermek, vagy fiatalkorúkat élték.
Persze kapunk újra egy kis szerelmi szálat, hiszen Irina és Bodgán István között történt valami, ami akár többre is fordulhatna, ha Bodgán picit karakánabb lett volna (szerintem). De amit a szerző bemutatott, az inkább a való életre hajaz, amivel még realisztikusabbá teszi a történetet.
Tetszett nagyon a két helyszínen történő bűneset és nyomozás is, imádtam, ahogy szépen lassan kerültek a helyükre a puzzledarabok és állt össze a kép. Az pedig még különlegesebbé teszi az egészet, hogy akkoriban nem volt internet, közösségi média, semmi, a nyomozóknak utazgatniuk kellett és jóval több észre, ügyességre volt szükségük, hogy egy ilyen bűntényt felderítsenek.
Két dologban volt hiányérzetem. Az egyik, hogy számomra túl keveset töltöttünk a Balaton partján, én személy szerint jobban szerettem volna inkább ott "lenni", mint Moszkvában vagy Budapesten.
A másik pedig nekem a karakterek most picit "kevesek" voltak. Hiába volt ott a három magyar nyomozó, ők valahogy belesüllyedtek a történetbe. Egyedül Irina kapott most nagyobb szerepet (nemhiába játszódott a történet nagy része Moszkvában). Az ő életét ismerhettük meg jobban és persze gondolkodhattunk el a regény befejezése után, hogy vajon jól döntött-e. Érdekes módon számomra a legizgalmasabb karakter az egész regényben nem a főszereplők voltak, hanem egy különleges szobrászművész, Ljudmilla Jefremova. Őt szívesebben megismertem volna jobban, rettentő izgalmas karakter volt, sok-sok potenciállal!

Összességében nem volt rossz ez a rész sem, bár nekem az első részt nem tudta felülmúlni. Valószínűleg mégis hiányzott az, hogy olvassam a középső két kötetet, lehet, hogy akkor ez méltó befejezése lett volna a sorozatnak. Ettől függetlenül szerettem a történetet, nagyon hamar "ki is végeztem", végig fenn tudta tartani az érdeklődésemet. A szerzőre pedig mostantól odafigyelek és igen, ígérem, bepótolom a hiányzó két rész olvasását is!

Borító: Tetszik, hozza sorozat és ennek a résznek is a hangulatát

Kedvenc karakter: Ljudmilla Jefremova

Szárnyalás: a retro hangulat és az izgalmas történet

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: izgalom és persze ott van a kimondatlan szerelmi szál is

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megveheted!

Nyereményjáték:
A nyereményjáték során minden állomáson találtok egy borítórészletet. A feladatotok az lesz, hogy a kép alapján ki kell találni, melyik Zajácz D. Zoltán regény borítójából származik a részlet. Nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a könyv címét. Sok sikert mindenkinek!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)




a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Augusztus 20 - Pandalány olvas
Augusztus 22 - Könyv és más
Augusztus 24 - Kelly és Lupi olvas

2025. augusztus 12., kedd

Lauren North: A ​lányod vagyok

 


Amikor egy gyermek nyomtalanul eltűnik, az egész család életét megbélyegzi a trauma, és mindenki másképp próbálja feldolgozni a feldolgozhatatlant. Abigail 14 évvel ezelőtt tűnt el, viszont egy fiatal lány a rendőrség küszöbét átlépve azt állítja: Ő Abigail Wick.
Hogyan kezeli mindezt a család? A DNS vizsgálat bizonyítani fogja ezt az állítást? És az anyai ösztön igazat súg-e, vagy csak egy újabb traumától véd? Többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ Lauren North legújabb regényében. Tarts velünk a turné során, és nyerd meg a kiadó által felajánlott könyv egy példányát.

General Press, 2025
352 oldal
Fordította: Szieberth Ádám
Goodreads: 4,23
Besorolás: thriller

„Nem tudom, ki vagy te, és miért jöttél ide – mondom, és az Abire szegeződő ujjam ugyanúgy remeg, mint a hangom. – De az biztos, hogy nem vagy a lányom. Nem Abigail vagy.”

Tizennégy évvel ezelőtt a családi nyaralásunk tragédiával végződött, amikor a tengerparton elrabolták a négyéves kislányunkat. Csak egy pillanatra néztem félre, és ezt soha nem bocsátom meg magamnak.

Ma egy tizenhét éves lány sétált be a házunkhoz közeli rendőrőrsre, azt állítva, hogy ő a lányom. Abigail visszatért, és ez hihetetlen.

De valami nem stimmel. Bármennyire is próbálkozom, nem ismerem fel a lányomat az előttem álló tinédzserben. A története sem áll össze teljesen, furcsa akcentussal beszél, és mintha színlelné a sírást az újságírók előtt. Egyre biztosabb vagyok benne, hogy ő nem az én lányom. Hanem egy idegen. És hogy nem bízhatunk benne…

De ha ez a titokzatos lány nem Abigail, akkor ki ő – és mit akar a családomtól?

A regény fülszövege volt az, ami miatt újabb kirándulást tettem a thrillerek világában.

A történet szerint 14 évvel ezelőtt egy borzalmas tragédia árnyékolta be a Wick család életét, egy családi nyaraláson az akkor 4 éves Abigail eltűnt és soha nem került elő. Majd egy szép napon egy fiatal lány besétál a rendőrségre, azt állítva, hogy ő az eltűnt kislány. A családból egyedül az anyuka szkeptikus, neki a megérzése azt súgja, hogy ez a lány nem az ő eltűnt kislánya. De vajon ez igaz? Mi történt / történhetett azon a végezetes napon?

Őszinte leszek, ebbe a regénybe jól belenyúltam. De jó értelemben véve, mert egyszerűen imádtam! Egy nap alatt kiolvastam, annyira magával ragadott és nem eresztett.

A történet a múlt és a jelen és Sarah, az anyuka, és Abi között ugrál, de ezzel csak fokozza az izgalmakat. Abi szemszögéből már szinte az első oldaltól láthatjuk, hogy valami nagyon nem stimmel, de mi sem tudjuk, hogy mi lehet az. Látjuk, hogy van egy segítője a háttérben, aki szintén rejteget valamit (és valami nagyon nem jót), de szinte az utolsó lapokig a rejtve marad az ok és a támogató kiléte is. Persze biztosan vannak olyan szuper detektív olvasók, akik nagyon hamar kiderítik, hogy mi zajlik a háttérben, de számomra a szerző jót alkotott, én egyszerűen képtelen voltam megfejteni, hogy kicsoda a segítő. Pedig higgyétek el, rengeteg ötletem volt: a tettes kilétére, arra, hogy él-e még Abi vagy meghalt, ha él, akkor ki vitte el, mit csinált vele, ha meghalt, akkor miért és ki tette. De valahogy a közelében nem jártam a valóságnak és erre kevés szerző képes! Lauren North megtette és a valóság, ami az ok és okozat volt, engem teljesen letaglózott. Erre még csak véletlenül sem gondoltam.
Imádtam, ahogy a szerző mesterien vezetett minket félre, olyan nyomokat hagyva, amelyekkel abszolút tévútra tudta vezetni az olvasóit (ahogy engem is :).

Persze, ahogy olvassuk a regényt, kibontakozik itt több dráma is, mind Abi hátterében, mind pedig a Wick család életében. Éppen ezért lett Abi a kedvenc szereplőm, mert amin ez a fiatal lány átment, azt kevesen élnék túl. Ő pedig túlélte és még csak bele se rogyott, pedig az addig élete semmi jóval nem áldotta meg. És amikor már nagyjából révbe érhetne, akkor is csavar az élet egy jó nagyot.

Érdekes volt, hogy Sarah, az anyuka, már az első pillanattól kezdve gyanúsan tekintett Abire és ő volt az egyetlen, aki nem fogadta azonnal tárt karokkal a fiatal lányt, pedig a család többi tagja felhőtlenül boldog volt, hogy végre megkerült az eltűnt lány. Izgalmas volt megismerni a vívódásait, ahogy bár minden arra utalt, hogy Abi a sajátja, valami mégsem klappot. Abi pedig... jaj, annyira szívesen megosztanám a gondolataimat vele kapcsolatban is, de attól félek, hogy akkor elspoilerezek valamit. Így inkább ezeket megtartom magamnak.

És a történet vége? Na ez a másik. Ez egy önálló kötet (ha jól láttam), de a szerző olyan csattanót írt a végére, hogy abszolút hiányérzetet ad és azonnal tovább akarod olvasni ezt a történetet. Kéééérem a folytatást!

Összességében egy olyan thrillert olvashattam, ami teljes mértékben (számomra) kiszámíthatatlan és végig izgalmas marad. A szerzőre pedig innentől kezdve figyelni fogok és ha a többi műve is ilyen jó, akkor mindet kérem!

Borító: Tetszik! Mind képvilágilag, mind hangulatilag nagyon illik a történethez!

Kedvenc karakter: Abi

Szárnyalás: a történet és a végkifejlet

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Izgalom, düh, megdöbbenés

Értékelés:



Ha megtetszett, ITT megveheted!

Nyereményjáték:
A nyereményjáték során érdemes elolvasnotok a beleolvasót, hiszen a kérdésekre ott lelitek a helyes választ. Jó játékot kívánunk!

(Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

Mi Abigail teljes neve?
a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Augusztus 10 - Milyen könyvet olvassak?
Augusztus 12 - Kelly és Lupi olvas
Augusztus 15 - Ambivalentina
Augusztus 19 - Könyv és más

Rendszeres olvasók