Soman Chainani: Lázadó ​ifjúság

 

A Menő Könyveknek és Soman Chainaninak köszönhetően most megtudhatjuk, milyen lenne a világ, ha hirtelen a fiatalok kezébe kerülne az irányítása. Tartsatok három bloggerünkkel, valamint a 17 éves Benton Young elnökkel, és a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Menő Könyvek, 2026

480 oldal

Fordította: Pék Zoltán

Goodreads: 3,96

Besorolás: ifjúsági, YA, disztópia, thriller

Egy kiskorú elnök. Egy megrázó gyilkosság.

Hatalom. Titkok. Hazugságok. Árulás.

Üdvözlünk a Lázadó ifjúság világában.

Egy lázadó thriller a Jók és Rosszak Iskolája sorozat New York Times-bestseller szerzőjétől, amely egy tizenéves fiúról szól, akit az Egyesült Államok elnökévé választanak, és aki ezzel globális forradalmat indít el.

Amerika az összeomlás szélén áll, és a fiatalok teljesen elvesztették a bizalmukat a vezetőikben. Egy döntő jelentőségű választás közeledtével Benton Young, egy középiskolás végzős, aki egy lány figyelmét próbálja felkelteni, hirtelen feltölt a netre egy videót, amelyben mindenkit arra buzdít, hogy avatkozzon be a szavazásba, és őt írja be elnöknek.

A felvétel rögtön virális lesz, Benton videója országos forradalmat robbant ki… amelynek eredményeként valóban ő lesz az elnök.

A fiatalok a világ minden táján követik a példáját, utcára vonulnak, és a világ nyolc leghatalmasabb nemzetét hamarosan tizenévesek vezetik. Küldetésük: merész új irányt szabni a jövőnek. Csakhogy az első globális csúcstalálkozójuk előestéjén az egyik vezetőt hidegvérrel meggyilkolják… és Benton az egyetlen gyanúsított.

Bár fiatal és idős ellenségei is üldözik, kénytelen kibogozni a titkok, az árulás és a hatalmi játszmák halálos hálóját – miközben a világ és a saját jövője forog kockán…

Mit tennénk, ha egyik napról a másikra minden döntés a fiatalok kezébe kerülne? Vajon valóban jobbá tennék a világot, vagy ugyanazokat a hibákat követnék el, amelyeket annyiszor a szüleik / a felnőttek szemére vetnek? 

Soman Chainani regénye egy igazán különleges alapötletre épül: a történet középpontjában egy tizenéves fiú, Benton áll, aki egyik pillanatról a másikra a világ egyik leghatalmasabb országának vezetőjévé válik és a példája alapján a nagyobb országok vezetői is mind-mind tinédzserek lesznek. Miközben Benton próbál helytállni ebben a felfoghatatlan szerepben, a kamaszkor minden nehézségével és a rá nehezedő óriási felelősséggel is meg kell küzdenie és el kell döntenie, hogy tényleg jobbá akarja tenni a világot vagy beáll a többiek közé, hogy ne egy jobb, hanem egy gazdagabb országot vezessen...

Őszintén szólva nagyon szeretem azokat a történeteket, amelyek eljátszanak a "mi lenne, ha..." gondolatával, és ez a könyv pontosan ilyen volt. Miközben olvastam, többször is azon kaptam magam, hogy elgondolkodom: vajon tényleg megváltozna a világ, ha fiatalok lennének a vezetők? Tényleg képesek lennének változást hozni, vagy a kezükbe kerülő hatalom és gazdagság őket is hamar megszédítené, és ugyanúgy rossz útra térnének, mint a mostani vezetők? Bár elsőre távolinak tűnik az alaphelyzet, mégis ijesztően könnyű elképzelni, hogy egyszer akár egy hasonló helyzet kialakulhat.

Nagyon tetszett, hogy a szerző nem próbálta idealizálni a fiatalokat. Szerettem volna azt hinni, hogy ők majd igazságosabb, empatikusabb világot építenek, de hamar kiderült, hogy a hatalom ugyanúgy képes megváltoztatni őket is. A kapzsiság, a hatalomvágy, az önös érdek és a manipuláció ugyanúgy megjelent, mint a felnőttek világában. Ez egyszerre volt szomorú és nagyon elgondolkodtató, hiszen azt sugallja, hogy nem az életkor tesz valakit jó vagy rossz vezetővé.

A főszereplővel viszont végig kicsit felemás kapcsolatom volt. Hiába követtem az útját, valahogy nem tudtam igazán közel kerülni hozzá. Nem lett a szívemhez nőtt karakter, mégis nagyon sokszor együtt éreztem vele. Hiszen már önmagában kamasznak lenni sem könnyű. Az ember keresi önmagát, próbál megfelelni másoknak, közben pedig rengeteg bizonytalansággal kell megküzdenie. Erre még rátenni azt a terhet, hogy egy egész ország, sőt tulajdonképpen a világ sorsa is a vállára nehezedik... ezt szinte lehetetlen jól kezelni. 

Be kell vallanom, hogy a történet nekem picit lassan indult be. Sokáig nem láttam, hová szeretne kifutni a cselekmény, féltem, hogy bele fogunk ragadni a kormányzás nehézségeibe, és emiatt néha úgy éreztem, hogy nehezebben haladok az olvasással. Aztán egyszer csak minden megváltozott. Egy váratlan fordulat után a regény szinte észrevétlenül átváltott egy feszült thrillerbe, én pedig innentől kezdve szinte le se tudtam tenni a könyvet. 

Amit még meg kell említenem, azok a könyv illusztrációi. Rengeteg van belőlük és egyszerűen fantasztikusak. Nagyon sokat hozzátesznek a történethez és még inkább kézzelfoghatóbbak lettek az események is. 

Összességében nagyon örülök, hogy elolvastam ezt a könyvet. Szeretem azokat a történeteket, amelyek az utolsó oldal után sem engedik el az olvasót, hanem még napokkal később is azon kapom magam, hogy visszagondolok rájuk. Ez a regény pedig pontosan ilyen volt számomra. Izgalmas, elgondolkodtató és meglepően aktuális történet, amely arra emlékeztet, hogy a hatalom nem válogat kor szerint – csak felerősíti azt, ami már eleve ott lapul az emberekben.

Borító: Figyelemfelkeltő igen, de nem vagyok tőle elájulva (bár láttam, hogy az összes kiadás ezt a típusú borítót használta

Kedvenc karakter: - 

Szárnyalás: az alapötlet

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: izgalmas

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Ezúttal egy kis fantáziajátékra hívunk titeket. Képzeljétek el, hogy holnap megválasztanak titeket miniszterelnöknek. Milyen döntéseket hoznátok? Válaszoljatok őszintén a turné állomásain feltett kérdésekre, a választ a Tally megfelelő helyére írjátok be.

(Figyelem! A sorsolóprogram észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Mi lenne a legfontosabb ügy, ami mellett elsőként kiállnál miniszterelnökként?

A blogturné további állomásai:

Blogturné
Augusztus 02 -  Kelly és Lupi olvas
Augusztus 03 - Könyv és más
Augusztus 05 - Spirit Bliss Sárga könyves út

Elizabeth Lim: Hamisított ​Sors

 

A Menő Könyvek jóvoltából az ázsiai fantasy rajongók egy újabb gyöngyszemet tarthatnak a kezükben. Ismerjük meg együtt Truyan Saigast, aki tehetséges képhamisítóként ugyan képes megfesteni a jövőt, de még a varázsereje sem elég ahhoz, hogy újra egyesíteni tudja a családját, vagy hogy távol tartsa magától a gengsztereket, akik vérdíjat követelnek az anyja szerencsejátékban felhalmozott tartozásai miatt. Legyünk társai a sárkányok birodalmába, lépjünk be közösen Ai'longba és a titokzatos sárkánynagyúr otthonába. Derítsük ki közösen, hogy vajon képesek lesznek-e megvalósítani merész tervüket és vigyétek haza a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet.

Menő Könyvek, 2026

592 oldal

Fordította: Herman Alexandra

Goodreads: 3,77

Besorolás: ifjúsági, romantikus, romantasy

Truyan Saigas nem szélhámosnak készült, de miután az apja eltűnt a tengeren, neki kell eltartania édesanyját és két húgát. Tehetséges képhamisítóként, Truyan képes megfesteni a jövőt, de még a varázsereje sem elég ahhoz, hogy újra egyesíteni tudja a családját, vagy hogy távol tartsa magától a gengsztereket, akik vérdíjat követelnek az anyja szerencsejátékban felhalmozott tartozásai miatt.

Mivel nem igazán van más választása, Tru házassági szerződést köt egy titokzatos sárkánynagyúrral, aki új kezdetet ajánl ahúgainak és az édesanyjának, az apja eltűnésével kapcsolatban pedig nehezen megfogható válaszokat kínál, ha hajlandó elkísérni őt elhagyatott tengeralatti palotájába. De ez még nem elég: csatlakoznia kell a rejtelmes nagyúr küldetéséhez, hogy beszivároghasson a zsarnoki sárkánykirály belső köreibe, és megfesse a jövőt, amivel olyan hatalmas felségsértést követ el, amely felforgatja mind a halandók, mind a halhatatlanok birodalmát.

Egy romantikus fantasy regény, amit A szépség és a szörnyeteg ihletett.

Ennél a regénynél a világszép borító és a Szépség és a Szörnyeteg ázsiai feldolgozása egyszerre izgatta a fantáziámat, így nem volt kérdés, hogy belevágok.

Sarah J. Maas óta megnövekedett a retelling regények száma, főleg a Szépség és Szörnyetegé. Ebből olvastam már jobbakat és rosszabbakat is, így kíváncsi voltam, hogy ez a történet melyik oldalt fogja gazdagítani.

A szerző eddigi műveit nem ismertem, így teljesen „szűzen” indultam neki a könyvnek, amely sárkányokat, különleges mágiát, egy tengeralatti palotát és egy rejtélyes házassági alkut ígért.

A történet főszereplője Truyan Saigas, egy fiatal lány, aki egyáltalán nem olyan életet él, amilyet szeretne. Az apja eltűnt, az anyja szerencsejáték-adósságokat halmozott fel, neki pedig két húgról is gondoskodnia kell. Szerencséjére nagyon tehetséges festő: tökéletesen le tud bármilyen művészt másolni, így ügyes képhamisítóként keresi a kenyerét és tartja életben a családját. Ám van egy titka is: képes megfesteni a jövőt. Ez a képessége nem sokáig marad titokban, egy titokzatos sárkánynagyúr jelenik meg és egy olyan alkut ajánl a lánynak, amely egyrészt az ő, a családja, de ezen kívül a halandók és a halhatatlanok világát is befolyásolhatja. A férfi házassági alkut köt Truyannal, akik kénytelen követni az újdonsült férjét a tenger alá, egy teljesen más világba, ahol rengeteg veszély vár a fiatal lányra. Nem mellesleg a házassági alku azt is tartalmazza, hogy Tru segít a sárkánynagyúrnak megdönteni az épp fennálló sárkánykirály hatalmát... És egy sárkánnyal ujjat húzni... főleg, ha az egy király és óriási hatalom birtokában van... a nagykönyvek szerint sem szerencsés dolog...

Már ebből a rövid leírásból is érződik, hogy ez nem egy egyszerű romantikus fantasy lesz, hanem inkább egy hatalmas kaland, tele politikai cselszövéssel, mágiával és titkokkal.

A történet számomra olyan volt, mintha a Szépség és a Szörnyeteget A kis hableánnyal kereszteztük volna. Hiszen adott volt a Szépségünk (Truyan), a Szörnyetegünk (Elang) és a világ, amelyben a történet nagy része játszódik (tenger alatt). És ez a világ minden szegletében különleges. Kapunk sárkányokat, tenger alatti palotákat, cápahadsereget, teknős testőrséget, sellőket és mindenféle más halhatatlan lényeket. A szerző pedig nagyon odafigyelt arra, hogy bemutassa és elmesélje nekünk azt is, hogy egy "földi", hogyan tud a tenger alatt is életben maradni. (bár arra nem kaptam választ, hogy hogyan lehet egy péksütemény friss, egy tészta illatos a tengerben... - de ez legyen a legkisebb problémám:). De imádtam, ahog a szerző nem egyszerűen újraírta a mesé(ke)t, hanem saját történetet épített köré(jü)k.

A főhősnőt, Trut szinte azonnal megkedveltem. Egy fiatal, félárva lány, akinek a vállát nyomja az egész családja súlya. Az imádott édesapja eltűnik egy hajóút során, az anyja pedig bár egy darabig megpróbálja a családot összetartani, de a szerencsejátékok hálójába kerül és teljes mértékben tönkreteszi vele a családját. Tru mindezen csapások mellett próbálja megőrizni a humorát, az erejét és küzd minden áron. Egyszerűen imádtam. 

A főhősünk, a sárkánynagyúr, Elang pedig pont a mesebeli "Szörnyeteg" megtestesítője. Félig ember, félig sárkány alakban, láthatóan nagy gazdagságban él és óriási hatalommal rendelkezik. Mindig morcos, átok ül rajta, de valahol mégis látjuk benne a potenciált arra, hogy egy imádnivaló főhős váljék belőle. Apró, pici jelek alapján, de én aránylag gyorsan megkedveltem.

És a kettőjük közti kapcsolat. Eleinte kizárólag üzleti alapon működött, de aztán - ahogyan ez már csak lenni szokott - szépen kialakul valami több, valami mélyebb kapcsolat is köztük. Ez nem volt azonnal a "lábad elé omlok és tégy magadévá" forró jelenetekkel tarkított, körömlerágós szexjelenetre váró szerelmi szál, ez tényleg nagyon lassan alakult ki és ezért szerintem jóval izgalmasabb volt, mint bármilyen másfajta verzió. Itt minden mozdulatnak, szónak külön jelentősége volt és Truyannal együtt fedezhettük fel a férfi  gondolatait, érzéseit, titkait és törhettük át a szíve körüli páncélt.

Egy dolog tarthat bárkit is vissza az olvasástól, az pedig a könyv terjedelme, hiszen majdnem 600 oldal. De higgyétek el, hogy észre se fogjátok venni, hogy ennyit olvastok, hiszen bár picit lassan indul be a történet - az írónő sok időt hagyott a szereplők és a világ bemutatására, de aztán már letenni alig lehet, annyit minden történik benne.

Imádtam a történetben, hogy a szerző nagyon ügyesen rejtegetett dolgokat és nem tárta fel a karaktereket sem. Sosem lehetett tudni, hogy az adott karakter a főhőseink mellett áll, vagy épp elárulja őket. Ha elárulta, akkor direkt, egy nagyobb terv részeként vagy csak azért, mert gyáva volt és megalkuvó. 

Ugyanez vonatkozott a történet végére is, hiszen az utolsó pillanatig izgulhattunk, hogy mind a ketten túlélik-e vagy valamelyik főhős meghal, hiszen az ázsiai történeteknél nem egyszer "100-s papírzsepis" a történet vége. Egyszerűen imádtam, hogy a végéig nem derült ki, hogy boldog befejezést kapunk-e vagy sem. Én sem árulok el semmit, csak annyit, hogy számomra ez a lezárás így lett tökéletes.

Összességében az idei év olvasmányai közül ez a regény lett eddig számomra az egyik nagy kedvenc és mindenkinek ajánlom, aki imádja a Kis hableány vagy a Szépség és a Szörnyeteg történetét, aki odavan az ázsiai romantikus fantasy történetekért, de azoknak is, akik még csak most ismerkednek velük. Én mindenesetre az írónő nagy rajongója lettem és már szemezek a többi művével, remélve, hogy azok is legalább ennyire jók.

kép forrása

Borító: gyönyörű, figyelemfelkeltő, abszolút az a kategória, ami miatt BÁRMILYEN könyvet levennék a polcról

Kedvenc karakter: Tru, Elang, Shani

Szárnyalás: a sárkányos, keleti fantasy világ

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: izgalom, remény, romantika, kíváncsiság

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A Menő és Manó Könyvek kínálatában már több Elizabeth Lim kötet is megjelent. Most minden állomáson találtok egy idézetet egy könyvből, melyet ő írt, nektek pedig nincs más dolgotok, mint az adott könyv címét beírni a megfelelő helyre.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz. Ne felejtsétek el, megváltozott az oldalunkon a játékot menete. )

“Ha az életedet a haragra építed, sosem ismered meg a boldogságot.”

A blogturné további állomásai:

Blogturné Klub
Június 24 - Csak olvass!

Június 28 - Utószó
Június 29 - Könyv és más
Július 02 - Kelly és Lupi olvas

Július 03 - Dreamworld
Július 04 - Hagyjatok! Olvasok!

D. L. Taylor: The ​Beasts We Bury – Bennünk élő bestiák (The Broken Citadel#1)

 

A Könyvmolyképző Kiadónak köszönhetően magyarul is olvashatjuk már D. L. Taylor Bennünk élő bestiák című könyvét. Tartsatok bloggereinkkel, hogy átérezhessétek, milyen az, amikor a saját apád akar szörnnyé nevelni, és megtudjátok, Mancella vajon képes-e szembeszállni vele. A turné végén természetesen ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Könyvmolyképző Kiadó, 2026

408 oldal

Fordította: Lévay Paula

Goodreads: 3,73

Besorolás: ifjúsági, fantasy, romantikus

Ebben a királyságban még a szerelemnek is karmai vannak

Mancella Cliff trónörökös vérontás nélküli életre vágyik. Ám gyerekként olyan varázserő birtokában bukkant elő a Lerombolt Citadellából, ami képessé teszi az állatok megidézésére – de csak miután megölte őket. Varázsereje állandóan azokra a borzalmakra

emlékezteti, amelyeket apja, a birodalom uralkodója kényszerített rá, hogy segítségével megerősítse hatalmukat.

Silver elbűvölő tolvaj, aki a túlélésért küzd egy olyan világban, amelyre Mancella apjának uralkodása nyomta rá a bélyegét. Amikor egy titokzatos jótevő megbízza őt a kastély kirablásával, egy olyan nagyszabású melóval, amilyen csak egyszer adódik az életben, Silver élvezi a lehetőséget – és a bosszút. A siker érdekében viszont meg kell tévesztenie Mancellát, és ki kell vívnia a bizalmát.

Ahogy egyre fokozódik az ármánykodás és a vérontás, Mancellának meg kell találnia a módját, hogyan mentse meg birodalmát anélkül, hogy azzá a könyörtelen szörnyeteggé válna, amilyenné nevelték. És amikor Silver rájön, hogy az ő tettei váltják ki azokat az erőszakos cselekményeket, amelyeknek Mancella útját akarja állni, választania kell titkos terve és a lány között, akibe beleszeretett…

Add át magad a történet sodrásának!

Ennél a regénynél egyöntetűen a borítóba szerettem bele és csak utána néztem meg, hogy miről is fog szólni. A fülszöveg alapján sejthető, hogy nem egy könnyed kis fantasy kalandról lesz szó – és ez így is lett.

A mágia ebben a világban nem egy „ajándék”, hanem inkább egy veszélyes erő, ami ha kicsúszik az irányítás alól… iszonyú pusztítást tud véghez vinni. Ezt természetesen nem birtokolja mindenki, csak azok a „kiválasztottak”, akik túlélnek egy „kirándulást” a Lerombolt Citadellában. Aki túléli ezt, az varázserőt kap, de nem a jobbik fajtából…

A főhősnőnk Mancella, aki a királyság trónörököse és már csak hetek választják el attól, hogy „Alvezér” legyen, aki majd a Fővezér lemondása / halála után a legfőbb vezető lesz. Ő, ahogyan az apja és a testvére is, túlélik a Lerombolt Citadellát, így varázserőt kapnak. Mancella küzd a kapott varázserejével, hiszen olyan dolgokat kénytelen megtenni, amiket egyáltalán nem szeretne – ő azokat az állatokat, amelyeket megöl – képes megidézni. Az apja pedig ezt kihasználva erősíti meg a hatalmukat.

A főhősünk Silver, pedig egy árva fiú, aki megszökve a rettegett Akadémiáról, két barátjával él napról-napra, míg egyszer egy titokzatos férfi felkeresi és felajánlja, hogy ha három próbát teljesít, akkor egyrészt kapnak egy házat, ahol végre együtt élhetnek a jóbarátok, másrészt pedig olyan okmányokat is ad, amellyel utána már tudnak munkát is vállalni.

A három próba mindegyike a királysághoz kapcsolódik és így Silver akarva-akaratlanul is, de kapcsolatba kerül Mancellával. A két fiatal nem is lehetne távolabb egymástól, de szépen lassan kialakul bizalom, barátság, majd valami több is… de a kérdés az, hogy Mancella, a rengeteg átverés után végre bízhat Silverben? Silver pedig képes választani a barátai és az újdonsült barátság / szerelem között?

Hát ez egyáltalán nem volt tényleg egy könnyed fantasy. Az alaphangulata számomra rettentően nyomasztó volt, hiszen Mancella hiába gazdag, az uralkodó család trónörököse, az apja brutálisan kihasználja, átveri és kínozza. Sok esetben nehéz elhinni az adott gazdag (néha uralkodó) főhősnőről, hogy tényleg szenved az adott körülmények között és mindenáron változást akar kicsikarni, de ebben az esetben ez oldalak alatt nyilvánvalóvá válik mindenkinek, hogy Mancella vagy valamit kitalál, vagy nagyon nem jó vége lesz ennek az egésznek. Ez itt nem egy idealizált világ, hanem egy nyers, sötétebb valót fest a szerző és ezzel valahogyan kitűnik a többi fantasy regény közül. A mágiát itt nem jó célra használják – már a megszerzése is eléggé brutális – hanem az uralkodásra, a hatalom fenntartására és az emberek megfélemlítésére.

A történetre lehet azt mondani, hogy lassan indul be, hiszen a pörgős cselekmény nem azonnal kezdődik, viszont kell ez a lassabb ismerkedés, hogy mi is átéljük és megtapasztaljuk, hogy Mancellának mennyire borzalmas a helyzete (és persze Silveré és az egész népé is).

Mancella nem az a tipikus karakter, akibe azonnal beleszeretsz, inkább eleinte távolról figyeled őt és megpróbálod kitapasztalni, hogy érdemes-e a figyelmedre. Pont, ahogy ő is Silverrel bánik. Mancella nem klasszikus főhősnő, hiszen eleinte inkább sodródik az árral és bár vannak gyenge próbálkozásai, hogy ellenálljon az apjának, de ezek sorra elbuknak. Kell egy Silver is hozzá, hogy valami beinduljon. Ami nagyon működik nála, hogy kiszámíthatatlan, soha nem tudod biztosan, hogy mit fog lépni és ez egyszerre teszi izgalmassá és néha egy kicsit idegőrlővé is.

Silver pedig az a karakter (a két barátjával együtt), akik egy alap fantasy regény főhősei lennének. A kalandozók: a tolvaj, a harcos és a szakács (jó, ez igazából nem egy tipikus felállás). A jóképű, árva srác, aki a jég hátán is megél. Ő pont az, akire Mancellának szüksége van, mind érzelmileg, mind pedig fizikális segítőként. Őt azonnal nagyon megkedveltem, sőt meg merem kockáztatni, hogy talán jobban is, mint Mancellát.

A kettőjük kapcsolata pedig… feszült és bizonytalan. Mancella eleinte lenézi a csóró srácot, de Silver se néz ki sokat a „fennkölt úrikisasszonyból”. Nem is bíznak egymásban, jó sok idő kell, hogy kialakuljon köztük valami kapcsolat. Én azt, hogy barátok maradnak, jobban el tudtam volna képzelni náluk, minthogy szerelmespár váljon belőlük. Ebben persze az is közrejátszott biztosan, hogy mi TUDTUK, hogy Silver nem csak Mancella két szép szeméért van a lány mellett, míg Mancella ezzel csak elég későn szembesült. Itt ebben az esetben félig jó volt, hogy a fiúnak is volt saját szemszöge, hiszen jobban megismerhettük, közelebb kerülhettünk hozzá, viszont… rossz is, hiszen mi már előre tudtuk, hogy mire megy ki a játék. Csak a fő játékmester kilétével nem voltunk tisztában.

Itt is előkerült a "ha egyszer leülnének és beszélgetnének, az sokat segítene" felállás, de természetesen, akkor nem lett sem feszültség, sem a kötelező buktató, ameddig a "szerelmesek" egymásra nem találnak. Kettőjük között nem éreztem azt a forró kémiát, ami sok esetben az ilyen történetek főhősei között izzik, ez a kapcsolat nem volt tökéletes, nem volt romantizált, sőt néha inkább kifejezetten problémás volt.. de pont ezért tűnik jóval valóságosabbnak, mint a többi regényben olvasott szerelmi szálak. (bár kérdés az, hogy ha egy regényt olvasok, akkor mennyire a valóságot keresem és mennyire inkább azt, ami meseszerű és idealizált?)

És a történet vége? Furcsa módon abszolút nem kaptunk függővéget, pedig ez egy kezdőkötet, amit még követni fog második rész is. Én teljesen befejezettnek éreztem a történetet, ha nem olvasnám tovább, akkor is kerek számomra így az egész. Természetesen, ha megjelenik nálunk is a második rész, el fogom olvasni, mert kíváncsi vagyok, hogy mit tud még a szerző ehhez hozzátenni, de nem rágom a körmeimet miatta:).

Összességében ez nem egy könnyed nyári olvasmány, inkább egy sötétebb, nyomasztóbb hangulatú fantasy. De épp ezért éreztem azt, hogy picit különlegesebb, mint a mostanában olvasott fantasy regények. 

Borító: csodaszép, gyönyörű, utal a történetre

Kedvenc karakter: Silver

Szárnyalás: az alaptörténet és a hangulat

Mélyrepülés: a főhősnőhöz nem igazán tudtam közelkerülni

Érzelmi mérce: feszültség, kíváncsiság, némi frusztráció és visszafogott romantika

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Ma olyan karakterek nevét kell kitalálnotok, akiknek szembe kellett szállniuk a képletesen vagy szó szerint bennük élő sötétséggel, gonosszal. Írjátok be a fülszövegben kipontozott karakterek nevét a Tally megfelelő helyére.

(Figyelem! A sorsolóprogram észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

… még csak hallani sem hallott Roxfortról, amikor a Privet Drive 4-es számú ház lábtörlőjére elkezdenek sorban hullani a levelek. A zöld tintával címzett és piros pecséttel lezárt sárgás pergameneket azonban gyorsan elorozza rémes nagynénje és nagybátyja. … tizenegyedik születésnapját egy hatalmas, bogárszemű óriás, Rubeus Hagrid zavarja meg, és elképesztő híreket hoz: … varázsló, és felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába. Ezzel elkezdődik egy hihetetlen kaland!

A blogturné további állomásai:

Blogturné

Június 22 - Spirit Bliss Sárga könyves út – Extra

Június 24 - Kelly és Lupi olvas

Június 26 - Spirit Bliss Sárga könyves út

Brianna Bourne: 41 ​nap, 9 óra, 42 perc

Kolibri Kiadó, 2023
416 oldal
Fordította: Molnár Edit
Goodreads: 4,18
Besorolás: YA, ifjúsági, romantikus, sci-fi, disztópia

A féléletidőt egy apró, de jól felismerhető nyilallás jelzi. Azt jelenti, eljutottál életed feléhez, és onnantól pontosan meghatározható a halálnapod.A tizenhét éves Flint Larsen nyolc éve tudja, mikor fog meghalni.
Bakancslistája nincs.
Utolsó napjaira visszatér a szülővárosába, hogy szülei körében csendben és mogorván várja a halált, ami 41 nap, 9 óra és 42 perc múlva érkezik.
De aztán találkozik September Harringtonnal, a tudós ambíciókat dédelgető lánnyal, aki a Félélet Intézet kutatógyakornoka, és akinek szintén megvannak a maga démonjai. Találkozásuk sorsszerű és csodálatos, épp ezért egyiküknek sem akaródzik igazat mondani. A lány mellett Flint megtanul nevetni, élvezni az életet és a barátok társaságát, megélni az örömöket, amiket mindeddig megtagadott magától.
Amikor kiderül Flint makacsul őrzött titka, megindul a versenyfutás az idővel. September elmélete szerint egy bizonyos kísérleti kezelés talán meghosszabíthatja a fiú életét.
De csak talán…
„Többre vágyom az egyszerű létezésnél. Élni akarok.”
„Most először engedélyezem magamnak, hogy elképzeljem, milyen érzés lenne olyan emberként élni, aki nem tudja, mikor fog meghalni. Reggelente felébredek, és kimerészkedek egy olyan világba, ahol száz halálos veszély leselkedik rám. De nem bújok el; jelentkezem egy repülősiskolába, és pilóta leszek. Kisétálunk a Romokhoz, és belekarcoljuk a nevünket a kövekbe, Flint + September, és hallgatom, ahogy September felhevülten magyaráz mindenféle spektrométerekről, kromatográfokról meg a többi érthetetlen dologról. Nézem, ahogy az őszi naplemente fénye a hajába fonódik. Amikor megszerzem a pilótaengedélyemet, elviszem egy körre.”

A szerző eme regényével anno volt már egy blogturné, ám én abban nem vettem részt, valamiért nem is tudtam róla, hogy létezik ez a regény. Azonban idén megkeresett a kiadó, hogy lenne-e kedvünk Kellyvel elolvasni és értékelni a szerzőnő két művét, amire igent mondtunk és szépen, testvériesen megosztoztunk rajta, ő olvasta el az Újra veled, éjfélkor című könyvet, én pedig a jelen regényt.

A könyvnek már a fülszövege megfogott, bár picit féltem, hogy a "szokásos, a főhős valamiben haldoklik, megismeri élete szerelmét, együtt töltenek pár szép napot / hetet, majd meghal, én pedig az utolsó 10 oldalra már nem is emlékszem, mert úgy bőgök" történetet fogok kapni. Annyit elárulok, hogy a Brianna Bourne TUDOTT újat mutatni e téren.

Ebben a disztópikus világban a Féléletidő egy olyan sorsfordító, megkerülhetetlen esemény, amivel mindenki találkozik, csak a kérdés az, hogy mikor. Ezt nem orvosok döntik el, hanem mindenkinél egy apró, de jól érezhető nyilalás jelzi a megmásíthatatlant. Ha ez megtörténik, akkor ugyanannyi időd van hátra az életedből, mint amit eddig leéltél - és pár óra eltéréssel ki lehet számítani, hogy mikor fogsz meghalni. Ez az elem az, ami különlegessé teszi a történetet, hiszen csak magán, ezen a szálon is napokig el tudsz rágódni, hogy vajon jó dolog tudni, hogy mikor halsz meg? Kiegyenlítheti az a tény a Féléletidőtől való rettegést, hogy addig viszont semmi nem tud kárt okozni benned? Ha tudod, hogy mikor ér véget az életed, akkor másként fogod a hátralévő időt eltölteni? Jobb emberként? Vagy onnantól semmi nem számít?

A legtöbb esetben a Féléletidő meghagyja azt, hogy az emberek "normális" ideig éljenek, de néha kegyetlenül, gyermek vagy kamaszkorban jelentkezik, ezzel végtelenül lerövidítve az adott ember életét.

A 17 éves Flint nagyon szerencsétlen ilyen téren, őt már gyermekként megérintette a Féléletidő, így kamaszként jön el érte a Kaszás. Az élete utolsó időszakára a szülővárosába költöznek vissza a szüleivel. A fiú a megtestesült mogorvaság - nem is csoda, hiszen pontosan tudja, hogy már csak 41 nap, 9 óra és 42 perce maradt az életéből. Nincsen bakancslistája, nem akar semmit sem élvezni, csak csendben várja a halált, mogorván és fásultan. A szüleitől és a barátaitól teljes mértékben eltávolodik - akik nem igazán tudják ezt kezelni. Abszolút együtt lehet vele érezni, minden sorból, ami az övé, süt a fájdalom és a kilátástalanság.

Egészen addig, ameddig véletlenül nem fut össze Septemberrel.

A vöröshajú fiatal lány egy ambiciózus tudós tanonc, a Félélet Intézet kutató gyakornoka. Saját családi tragédiája miatt jelentkezett ide, mert úgy érzi, hogy ennek a borzalomnak van tudományos magyarázata és le is lehet ezt győzni a tudomány és a kutatás eszközeivel. Ő a fiú teljes ellentéte, a fény az éjszakában.

A találkozásuk nemcsak egy véletlen romantikus esemény, hanem egy sorsszerű pillanat. Flint, aki már csak fásultan várja az élete végét, a lány mellett szó szerint újjászületik. Hatalmas energia, életigenlés van Septemberben, ami a fiúra is átragad és aki miatt Flint újra megtanul nevetni, élvezni a régi és az új barátok társaságát, álmodni is mer újra, sőt a szerelem is megkörnyékezi.

September pedig úgy dönt, hogy még jobban beleveti magát a kutatásba és megmenti a fiút. És innentől indul be igazán a történet: a tüneményes szerelmi szál egy őrült hajszába csap át, egy versenyfutásba az idővel. Imádtam, ahogy a tudomány iránti szeretete és a fiú iránti szerelme összefonódott a karakterében.

Flint nem adja magát könnyen, de végül nem tud ellenállni Septembernek, a lány lelkesedése rá is átragad és reménykedni kezd ő is, hogy hátha nem csak ennyiből áll az élete. A kettőjük közti kémia tagadhatatlan, csak úgy forr köztük a levegő. Imádtam a kezdeti macska-egér játékot is, hiszen mind kettőnek tetszik a másik, de egy ideig egyik sem akarja beismerni ezt a tényt és csak kerülgetik egymást.

És innentől rettentő nehéz írni a regényről, hiszen nem akarom elárulni, még véletlenül sem, hogy sikerül-e megmenteni Flint életét vagy sem. Ezt az írónő is rettentő ügyesen az utolsó pillanatig titokban tartja, ide-oda rángatva minket (és természetesen a könyv főhőseit is) a remény és a kilátástalanság között. Ez abszolút egy érzelmi katarzis, ahol a szerző nem kímél sem minket olvasókat, sem a szereplőit.

Az írónő végsőként megmutatja, hogy MINDIG VAN VÁLASZTÁSUNK - hiszen mindegy, hogy mennyi időt kapunk, a legfontosabb, hogy mit is kezdünk vele.

A történet lezárása számomra így tökéletes, ahogy van (és neeem, nem csepegtetek még egy morzsát sem, hogy Flint túléli-e a halála napját vagy sem).

Összességében IMÁDTAM ezt a regényt és nagyon köszönöm a Kiadónak és főleg Garamvölgyi Katalinnak, hogy felhívta a figyelmemet erre a történetre, én pedig innentől odafigyelek Brianna Bourne nevére, mert mindenképpen megérdemli.

A regényt pedig mindenkinek ajánlom, aki szereti a kevés disztópiával fűszerezett, romantikus és érzelmekkel teli történeteket. Olvassátok el minél többen, mert tényleg érdemes! (és próbáljátok megállni és ne olvassátok el előre, hogy mi lesz a történet vége - úgy lesz igazán ütős és izgalmas!)

Borító: Tetszik, ahogy látod is, meg nem is a főszereplőket. Egy dologba tudnék belekötni, ennél a történetnél valami borongósabb, misztikusabb képi világot is el tudtam volna képzelni. 

Kedvenc karakter: Flint és September természetesen:)

Szárnyalás: A főszereplők közti kémia és a végig feszült, idővel való harc.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Van benne szomorú, vidám és persze sok-sok romantikus rész (és van benne +18 karikás rész is, de szigorúan a YA keretein belül! )

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Brianna Bourne: Újra veled éjfélkor

Kolibri Kiadó #POV könyvek

368 oldal

Fordította: Molnár Edit

Goodreads: 4,03

Besorolás: YA, álmok, fantasy, rejtély

 

Az örökké álmodozó Aria élete minden, csak nem romantikus. A szülei állandóan veszekednek, imádott ikernővére pedig hónapok óta kómában fekszik. Ám egy éjjel, pontban éjfélkor Aria holdfényes erdőben ébred. Másnap egy vízesésnél. Ettől fogva alig várja az éjfélt, mert az szebbnél szebb álomhelyekre röpíti, ahol mindig felbukkan a kicsit arrogáns, ám nagyon vonzó idegen, Strat is, aki mellesleg remekül zongorázik.
De valóban idegen az a fiú?
Az álomszerelem drámai fordulatot vesz, amikor rájönnek, hogy valójában pár mérföldre laknak egymástól, így hát álomföldön megbeszélik, hogy találkoznak a való életben is.
Hamarosan kiderül, hogy ők bizony nem először szerettek egymásba, ám valamiért szakítottak.
Miért? És hogyan felejthették el egymást?
Nyomozni kezdenek saját egykori szerelmük után, vállalva a kockázatot, hogy olyan titkokra bukkannak, amiket nem véletlenül akartak elfelejteni.    

 

A Kolibri Kiadó #POV sorozatában jelent meg augusztusban Brianna Bourne új regénye az Újra veled éjfélkor. Korábban már találkozhattak az olvasók a szerzővel a 41 nap, 9 óra 42 perc című ifjúsági regény kapcsán - mely a Molyon 95%-on áll. Nagy örömünkre a kiadó meglepett bennünket a szerző ezen könyveivel, amit ezúton is nagyon köszönünk! El is osztottuk egymás között, Lupi fog hamarosan írni a korábban megjelent regényről, én pedig sort kerítettem a friss kiadásra. 

 

Először a külalakról kell szót ejtenem, ugyanis nincs a világon olyan Taylor Swift rajongó, aki ne gondolna rögtön rajongása tárgyára, ugyanis ez a halványlilás-kékes-rózsaszínes borító és az éjfél említése a címben pont olyan utalás, amit Taylor szeret alkalmazni. Nem is lepődtem meg, amikor az első oldalon, a szerző választott idézetei egyike a híres énekeső Maroon dalából való versszak. 

 

A történetet Aria meséli el, aki 17 éves, hamarosan érettségizik, imád ruhákat tervezni és kivitelezni. Minden álma, hogy felvegyék az egyik híres tervező iskolába az öreg kontinensen, el is küldte a jelentkezését. Jelenleg azonban másra kell koncentrálnia, ikernővére kómában fekszik, egy váratlan agyi probléma kapcsán. Ha ez nem lenne elég, furcsa álmok lepik meg, minden éjfélkor más-más varázslatos helyszínen találja magát egy sráccal, akivel azonnal vonzódnak egymáshoz, mintha már találkoztak volna korábban. Aria annyira valóságosnak érzi, hogy rákeres, kiderül, hogy nem is laknak messze egymástól, Strat egy magánsuliba járó 17 éves tehetséges zongoraművész. A következő éjféli álomban megbeszélik, hogy találkoznak "élőben is", és innentől a való életükben próbálják kinyomozni, hogyan lehetséges ez az egész, miért nem emlékeznek egymásra, mert egészen nyilvánvaló, hogy volt közös múltjuk, hiszen egyre több emlékfoszlány tör elő az emlékezetük mélyéről ezeken az éjféli találkákon. 
Az első pár fejezet után meg voltam győződve, hogy a regény egy kellemes, cukormázas young adult regény, ahol az egymásnak rendelt szerelmesek tűzön vízen át egymásra találnak. Valójában ahogy telik az idő, és egyre jobban megismertem a két fiatal körülményeit, világossá vált, hogy itt nehéz élethelyzetekkel is találkozhatunk, valós családi problémákkal, gyászfeldolgozással, bonyolult testvéri kapcsolattal, tehát ez nem egy rózsaszín lányregény. 

A történet a mai világban játszódik, mégis volt benne pár futurisztikus elem, mint az emlékeket kitörlő egészségügyi intézmények létezése, és ezek a titokzatos éjféli álmok, amelyekben mindketten ugyanazt álmodták - mintha egy alternatív valóságban lennének -, bár ezt a jelenséget inkább a mágikus realizmushoz sorolnám. Ez egy valóságos menedék volt nekik, hiszen az igazi életük gondjait itt le tudták tenni, el tudtak merülni kettejük emlékeiben. Aria élete nem átlagos, hiszen ikerként eléggé össze van nőve a testvérével, meglehetősen szoros a kapcsolatuk. Az is hamar kiderül, hogy Cady a domináns kettejük közül, Aria sorozatosan alárendeli a saját érdeklődését, hobbijait Cady-éval szemben, ez egyre több belső konfliktust okoz Aria-nak, amit próbál elnyomni magában. Ez akkor csúcsosodik ki, amikor Aria megismeri Strat-ot és járni kezdenek, Cady-t ez kiborítja, sőt választás elé állítja Aria-t, aki persze az új barátjával akarja eltölteni a szabadidejét. A szerző jól ábrázolja, hogy ebben a korban mennyire idealizálható a szerelem, keveset tudnak egymásról, felszínesek, ellentmondásokba keverednek, mégis ragaszkodnak egymáshoz, aztán robban a bomba, ahogy az várható, kiderül, hogy nem minden az, mint aminek látszik. 
Ilyenkor jöhet jól a szerző által megálmodott innováció, miszerint az emberek ki tudják töröltetni a rossz emlékeket, és soha többé nem kell rájuk gondolni. Persze vannak ellenzők, mert hát amúgy tényleg a hibáiból tanul az ember, de a többség a dolog mellett áll, és sokan igénybe is veszik a szolgáltatást. Ez a kérdés szerintem elgondolkodtatja az olvasót is, vajon kitörölnénk-e mi is a fájó emlékeket, jobb lesz-e az életünk, ha például nem emlékszünk egy csalódásra, sőt, arra sem, aki okozta. 
 

A szerző nekem új volt, de nagyon hamar megkedveltem a stílusát, egészen különleges volt, ahogy a szebbnél szebb színeket beleszőtte a regénybe, könnyű volt elképzelni a jeleneteket, a ruhákat, a környezetet, mert részletes, ízes leírásokkal dolgozott. Amire még ki kell térnem, az a romantika. A mai felkapott ifjúsági könyvekhez képest kész felüdülés volt, hogy a szerelem fizikai része nem mélyült el, a csókolózáson nem léptek túl, pedig elsőre Strat egy sztereotip rosszfiúnak tűnt az elit fiúiskolából, aztán valójában egy édes, kedves, humoros srácot kaptunk, akinek vannak gondjai, hibái, de végül felül tud kerekedni rajtuk és jó döntéseket hoz.
Nagyon meg voltam elégedve a regény befejezésével, megoldódtak a fő konfliktusok, a testvéri és a szerelmi fronton egyaránt. Egyedül a szülők válására, illetve Strat-éknál a gyászra utaló problémát nem éreztem megoldottnak, bár ez a regény folyamán is felületesen volt érintve.     

Számomra emlékezetes marad ez a történet, megmutatta, hogy nem szabad feladni az álmainkat, akkor sem, ha nem indulhatunk mindig tiszta lappal újra. Szívből ajánlom azoknak, akik szeretik a minden akadályt legyőző fiatal szerelmet, jelen esetben egy csipetnyi rejtéllyel fűszerezve. 

Kép: saját 

 

Borító: Eredeti borító, szerintem nagyon szépek a színek.

 

Kedvenc karakter:  Aria, Strat.

 

Szárnyalás: Természetesen az álmok, főleg a helyszínek.

Mélyrepülés:  -.

Érzéki mérce: A könyvbéli romantika abszolút ajánlható a fiatalabb korosztálynak is, 14 éves kortól.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

 

 

 

 

 

 

 

Győri Katalin: Nem ​festek álmokat (Flow#1)

 

A Móra kiadónál jelent meg Győri Katalin legújabb, fiataloknak szóló regénye, a Nem festek álmokat. Gyertek velünk és ismerjétek meg Frida történetét, ha pedig velünk játszotok, tiétek lehet a könyv egyik példánya!

Móra Kiadó, 2025

416 oldal

Besorolás: ifjúsági, YA, romantikus, realista

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Tíz dolog, amiért muszáj elolvasnod ezt a könyvet:

10. Mert nem (csak) lányregény.

9. Mert nincs még egy könyv, melynek főszereplője ilyen jóízűen fogyasztja a bendőbe töltött birkabensőségeket.

8. Mert a tóban fürdős jelenetet Jane Austen is megirigyelné.

7. Mert Sam Scott elég jó pasi ahhoz, hogy még az író is zavarba jöjjön tőle.

6. Mert Frida végre egy normális hős. Olyan, mint te.

5. Amiatt a bizonyos csók miatt.

4. Mert rajzolni menő.

3. Mert szerinted is be kellene vezetni a magyar iskolákba a Highland Games-t.

2. Mert Skócia megér egy regényt.

1. Mert már olyan hosszú ideje tartod a kezedben ezt a könyvet, hogy kínos lenne nem megvásárolni.

FLOW ? Legyél ott, legyél a része!

Budapestiként Skóciát megtanulni nem kis feladat, ráadásul mindezt egyetlen apukával és új gimnáziumban. Fridának sem könnyű, de aztán lassan csak színesedik minden körülötte, és a családtörténet szálai is kibogozódnak.

Ifjúsági regény, ami Skóciában játszódik? Ide vele, de azonnal!

Skócia hatalmas szerelem még mindig a számomra, attól függetlenül, hogy még sosem sikerült kijutnom oda. Főhősnőnknek is az, hiszen a nagyon korán elveszített édesanyja is skót származású volt, így rettentő boldog lesz, amikor az édesapja bejelenti, hogy munkát kapott Edinburghban, így egy évre odaköltöznek. Fridának pedig így lehetősége lesz rá, hogy megismerje a családja másik felét és esetleg megtudjon az édesanyjáról is többet, hiszen az édesapja nem túl bőbeszédű vele kapcsolatban.

Hát nehéz szavakba önteni, hogy mennyire imádtam én ezt a regényt. Szinte le se tudtam tenni, csak olvastam és olvastam és olvastam. És rettentő szomorú lettem, amikor vége lett, mert szívesen követtem volna tovább Frida történetét, bár az, hogy ez egy sorozat első része, reményt ad. Hátha vele folytatjuk a sorozatot (erről nem találtam semmi infót, úgyhogy a remény hal meg utoljára:D).

Szóval ott tartottam, hogy Frida az édesapjával Skóciába utazik. Persze főhősnőnk nem nyaralni megy, így a helyi középiskolába beiratkozva folytatja a tanulmányait, szerez barátokat, sőt a szerelem se marad tőle távol. Rettentően tetszett, ahogy szépen lassan bevezetés kaptunk mi is a skót oktatási rendszerbe, megismerhettük a gael nyelvet, a helyi hagyományokat, ünnepeket és persze az embereket is. Imádtam részt venni Frida mindennapjaiban és szemtanúja lenni, ahogy eleinte küzd, majd szépen beilleszkedik, megismerni Moragot, a helyi legjobb barátnőjét, aki hatalmas támaszt nyújt főhősnőnknek minden téren. Jó volt részt venni a családi összejöveteleken, együtt "utálni" Clarát, az unokanővért, aki a kezdeti "jó arcból" hirtelen lesz a közutálat főszereplője. Imádtam Edinburghban kóborolni a lányokkal, részt venni a helyi programokon és elutazni természtesen Grannyhoz a Lewis szigetre.

A szerzőnő naplószerűen írja le egy év eseményeit, nem túl részletesen, nem napi rendszerességgel, de ez pont arra jó, hogy mindig történjen valami izgalmas, valami új és ne fásuljunk bele a mindennapokba.

Nagyon megszerettem Fridát, ahogy esendően, de mégis talpraesetten feltalálta magát ebben a teljesen új közegben és végigcsinálta ezt az egy évet. Pedig nem volt könnyű egy idegen országban, idegen kultúrában és emberek között feltalálnia magát. Persze ott volt az édesapja mellette, de ő elég sokat dolgozott, meg amúgy is egy eléggé zárkózott ember, így azért sok mindennel Fridának egyedül kellett megküzdenie. És persze a szerelmi szál. Kaptunk is egy szerelmi háromszöget - amit én általában nagyon szeretek, de itt most valahogy nem töltöttünk annyi időt a srácokkal, hogy bármelyiknek is jobban szurkoljak. Körülbelül egy szinten volt nálam mind a kettő, így abszolút Fridára bíztam, hogy melyiküket fogja választani - főleg, hogy úgyis hazamegy egy év múlva, szóval sok esélyt nem adtam ezeknek a kapcsolatoknak hosszú távon.

De persze nem is ezen volt a fő hangsúly, hiszen főhősnőnk többek között azért is szeretett volna kijutni Skóciába, hogy az édesanyjáról többet megtudjon. Ahogyan írtam már, az édesapja nehezen tud túljutni a szeretett felesége elvesztésén, amin persze az sem segít sokat, hogy Frida kiköpött mása az édesanyjának. Így az apját hiába ostromolja, túl sok mindent nem tud meg az anyukájáról. Viszont Skóciában él Catherine édesanyja, a rokonsága, a legjobb barátnője, akik viszont szívesen osztják meg az emlékeiket Fridával, így szépen lassan kirajzolódik, hogy milyen is volt az édesanyja, illetve pontosan mi is történt vele.

Amit nagyon szerettem még, az Frida és az édesapja felemás kapcsolata. Az látszik mindenképpen, hogy az apuka imádja az egyszem lányát, de a felesége elvesztését nagyon nehezen dolgozza fel, így bár mindent megtesz a lányáért, de két lépés távolságot tart tőle. Fridának pedig hiányzik a valódi, látványosan szerető édesapa és ez az "utazás" teszi lehetővé azt, hogy végre összekapcsolódjanak. Imádtam azokat a részeket, amikor Frida kihasználva az apukája "tartozkodását", lépten-nyomon olyan helyzetben hozza őt, amivel feszegeti a határokat.

Az írónő rettentő könnyedén és olvasmányosan ír, szerintem a fiataloknak is nagyon könnyű beleélniük magukat Frida helyzetébe és beleveszni ebbe a történetbe. Én először azt hittem, hogy Győri Katalin is kinn élt Skóciában, hiszen annyira jól mutatja be ezt az országrészt, de aztán a köszönetnyilvánításnál kiderül, hogy csak egy nagyon kemény kutatómunka eredménye az, amit a lapokon olvashatunk. Ezért még inkább fejet hajtok előtte, mert főleg az oktatási részt így leírni... hát nem lehetett könnyű.

Összességében IMÁDTAM ezt a történetet és alig várom, hogy kezembe vehessem a folytatást. A könyvet pedig ajánlom fiataloknak és idősebbeknek is, mindenkinek, aki szeretne újra picit fiatalnak lenni, világot látni, szerelembe esni és átélni az újrakezdés sokszor fájó, de mindenképpen reménytkeltő érzését.

Borító: Hát ezt nehéz megfogalmazni. Szeretem, ha a főszereplő szerepel a borítón. Én valamiért úgy gondoltam, hogy Fridának vörös, hosszú és NAGYON GÖNDÖR haja van. De simán lehet, hogy félreolvastam valamit a könyvben :). Illetve nekem ez a csukott szemű Frida nagyon gyászos. Ennél azért én életvidámabbnak gondolom őt.

Kedvenc karakter: Frida, Frida apukája, Morag, Granny

Szárnyalás: a helyszín, a történet

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: néhol humoros, néhol szomorkás és van benne pici romantika is

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A mostani nyereményjátékban nem lesz nehéz feladatotok. Végig kell olvasnotok figyelmesen a beleolvasót és válaszolni a blogokon feltett kérdésekre.

Játékra fel!

(Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

Hová fognak költözni Fridáék?

A blogturné további állomásai:

10.15 - Könyv és más

10.16 - Veronka’s Reader Feeder

10.17 - Kelly & Lupi olvas

Kerri Maniscalco: Hunting ​Prince Dracula – Drakula fejedelem markában (Hasfelmetsző Jack nyomában#2)

 

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából megjelent Kerri Maniscalco nagysikerű sorozatának, a Hasfelmetsző Jack nyomábannak a második része Dracula fejedelem markában címmel. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják Audrey Rose Wadsworth kalandjainak folytatását. Audrey útja ezúttal Erdélybe vezet, méghozzá Drakula törcsvári kastélyába, ahol rejtélyes vérfürdő fogadja.

Tartsatok velünk, ismerjétek meg a történetet és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott regény egy példányát.

Könyvmolyképző, 2025

464 oldal

Fordította: Benkő Ferenc

Goodreads: 4,19

Besorolás: YA, ifjúsági, thriller

Bizarr gyilkosságok Karóbahúzó Vlad, ismertebb nevén Drakula kastélyában!

Vajon csak egy utánzó… vagy a vérszívó herceg kelt életre?

Miután leleplezte Hasfelmetsző Jacket, Audrey Rose Wadsworth kénytelen elmenekülni Londonból, a gyász és rettegés emlékeitől. A nagyképű, de elbűvölő Thomas Cresswell társaságában Erdély sötét szívébe utazik, hogy Európa egyik legjobb kórbonctani akadémiáján tanuljon. Ám itt egy újabb mániákus gyilkos, a legendásan vérszomjas Karóbahúzó Vlad várja.

Élete álmát hamarosan bemocskolja az iskolában, a híres törcsvári kastélyban kirobbanó rejtélyes vérfürdő, Audrey Rose pedig kénytelen a furcsán ismerős rémtettek végére járni.

A végkifejlet életre kelti legmélyebb félelmeit…

TikTok-szenzáció! #BookTok, #OlvassEgyJót

Kövesd Audrey-t a sötét, borzongató rejtélyek felderítésében!

A sorozat előző részét nagyon szerettem, így amikor megláttam, hogy jön a második része, ráadásul Erdélyben, Vlad Tepes nyomába erednek főhőseink, nem volt kétséges, hogy olvasni AKAROM ezt a részt is.

"A szörnyek csak annyira valóságosak, mint a történetek, amelyek életre hívják őket."

Az előző rész azzal végződött ugye, hogy Audrey és Thomas, az erdélyi, Törcsvári Kastélyba indulnak, hiszen itt van Európa egyik legnevesebb kórbonctani akadémiája, amire mind a ketten felvételt nyernek. Már a vonaton egy gyilkosság szemtanúi lesznek, egy utast karóval döfnek agyon a fülkéjük előtt, így kéretlenül is, de a két főhősünk ismét egy gyilkossági ügybe keveredik.

Megérkezvén az Erdély havas csúcsai között megbúvó kastélyba kiderül, hogy a felvételük csupán egy belépő, még egyáltalán nem biztos, hogy felvették őket, jó pár diákkal meg kell küzdeni azért a két helyért, amit az Akadémia biztosít a továbbképzéshez. Az évszaknál és a helyszínnél már csak a hangulat fagyosabb, a diákok és persze az igazgató sem fogad melegen egy nőt egy olyan képzésen, ahol a hölgyeknek vajmi kevés helyük van. Audreyt közben kétségek is gyötrik, hogy vajon tényleg hozzá akarja-e kötni az életét Thomashoz, hiszen a fiú néhány megmozdulásával úgy tűnik, hogy inkább gátolja, mint segíti a lányt és persze Audrey alárendelt sem szeretne lenni a kapcsolatukban.

A hab a tortán, hogy időközben a kastély falai között és a városban is több gyilkosság történik, mindegyik áldozatnak eltűnik a vér a testéből, a babonás helyiek között pedig elterjed, hogy Vlad Tepes visszatér és ő szedi az áldozatait. Audrey és Thomas pár segítő társaságában viszont úgy dönt, hogy megpróbálják megkeresni a valódi gyilkost, ők nem hisznek a babonákban. Ámbár Erdély hófödte csúcsai között, hóviharokban és az erdőben portyázó farkasok mellett, a kastély sötét és baljóslatú folyosóin éjszaka nyomozva bármi történhet...

Kerri Maniscalco ismét nem okozott csalódást, mert egy rettentően izgalmasan megírt részt kaptunk tőle, ahol szinte a végéig homályban maradt a gyilkos kiléte, de mindemellett persze arra is odafigyelt, hogy a romantikus szállal is foglalkozzon. Na ilyen egy jó regény, ez az, amit sokból hiányolok, hogy a szerző vagy a történettel foglalkozik és a szerelmi szál hal el közben, vagy fordítva, a szerelmi szál megy a történet rovására. Itt viszont tökéletes egyveleget kaptam, ami egyszerűen tökéletessé tette ezt a részt.

Vlad Tepes története nemcsak másokat, de engem is mindig izgalomba hoz, így az, hogy a sorozat eme része vele foglalkozott, teljes mértékben bevonzott. A helyszín is tökéletes volt, a Törcsvári Kastély, amit persze a szerző képzelete tett annyira baljóslatúvá, komorrá és félelmetessé, hogy tökéletes alaphangulatot adott a regényhez. Egyszerűen imádtam a sötét folyosókat, a sárkányos jelképeket, a rengeteg titkos alagútat és folyosót és persze nem hagyhatom ki az Akadémiát sem ebből, hiszen az is itt kapott helyet.

A szerző nem kevés időt tölthetett a boncolások világában (vagy legalábbis az utánaolvasásával), mert olyan részletes leírásokat kaptunk, hogy szó szerint ott éreztem magam Audreyék mellett. El tudom képzelni, hogy az akkori időben milyen felháborodást válthatott ki már eleve a halottak felboncolása és akkor még azt meg sem említem, ha mindezt egy jólnevelt nemesi származású hölgy tette meg. Audreyt továbbra is imádom, a függetlenségét, a karakterességét, a kalandvágyát és a félelem nélküliségét (jó, azért egy-két pók és denevér őt is meg tudja lepni:). De azt még jobban, hogy a neveltetését nem tudja levetközni, hiszen még ő is megbotránkoztatónak tartja, ha Thomasszal kettesben egyedül marad bárhol is gardedám nélkül.

És persze Thomas. Nem ő ugyan a főszereplő, de Audrey mellett épp elég fontos szerephez jut. Nem csupán a "szerelmi szál", hanem igenis van karaktere, egy rettentő okos, racionálisan gondolkodó fiatalember, aki méltó társa a főhősnőnknek. És ketten együtt pedig végtelenül jó párost alkotnak. Persze köztük is vannak cívódások, ahogy fentebb is írtam, Audrey úgy gondolja, hogy egy házasságban (már az akkor időben is!!) egyenrangúnak kell lenniük és nem szeretne semmilyen korlátozást a leendő férjétől. Ezt kell megértenie Thomasnak és akkor beteljesülhet a szerelmük. Imádtam a humoros szócsörtéiket, de leginkább Thomas szerelmi vallomását, amit még a mai időben is szívesen hallanánk a párunktól!

A történet pedig izgalmas. Tudom, ez már elcsépelt szó, de egyszerűen nem tudtam letenni a regényt, annyire berántott a történet. Gyilkosságok, nyomozás, titkok, rejtélyek, amelyek mind csak megnehezítik a főhőseink dolgát, mert minél hamarabb meg kell fejteniük, ki is a valódi gyilkos és azért van épp elég gyanúsított - még akkor is, ha a "halhatatlan" Vlad Tepest alapból leszedjük a listáról:).

És a történet vége? Jaj, nagyon szerettem és persze kaptunk egy kis függővéget is, amivel kiderül, hogy a főhőseink legközelebb Amerikába utaznak és Houdini nyomába erednek. (én pedig alig várom, hogy a folytatást a kezem közé kaparintsam! )

Összességében egy tökéletes folytatást olvastam, amit ajánlok mindenkinek, aki Kerri Maniscalco rajongója, vagy olvasta az előző részt. De azoknak is, aki még nem olvasták a Hasfelmetsző Jack sztorit, hiszen szerintem anélkül is teljes mértékben élvezhető ez a rész is.

A kép forrása

Borító: Csodaszép, de én ezt a denevért valami fagyos, téli képben jobban el tudtam volna képzelni, hogy maradjunk a történet hangulatánál

Kedvenc karakter: Audrey Rose, Thomas, Dacaiana

Szárnyalás: a történet maga és a főszereplők közti kémia

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: izgalom, izgalom és izgalom és persze egy kevés romantika is (de mind a YA keretein belül!!)

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek a Drakulaként elhíresült Vlad Tepeșt. Minden állomáson találtok egy kérdést két válaszlehetőséggel, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a helyes választ (vagy annak betűjelét) beírni a játékűrlap megfelelő sorába. Az űrlapot szeptember 15-ig tölthetitek ki, addig érvényes a nevezés.

Figyelem! A kiadó csak magyarországi postacímre postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk.

Ki börtönözte be Vladot Visegrádon?

A) Hunyadi János vagy B) Hunyadi Mátyás

A blogturné további állomásai:

Október 02 - This is my (book) universe
Október 04 - Kitablar
Október 07 - Milyen könyvet olvassak?
Október 08 - Dreamworld
Október 10 - Könyv és más
Október 12 - Kelly és Lupi olvas