2026. augusztus 7., péntek

Keri Lake: Igézet (Az Elemésztő Erdők#2.)

 


Ha szereted a gótikus jellegű fantasyket, a sötét titkokkal átszőtt történeteket és a lassan kibontakozó, feszültséggel teli romantikát, akkor Keri Lake Az Elemésztő erdő sorozata garantáltan felkelti az érdeklődésedet. Az Igézet kötetében ismét visszatérhetünk egy baljós, mágiával átitatott világba, ahol minden döntésnek súlya van, és az árnyak között megbújó veszélyek egy pillanatra sem engedik el hőseinket. A kötet az Anatéma eseményeit folytatja, még nagyobb tétekkel és még sötétebb hangulattal.

Ismerjétek meg közelebbről az Igézetet a blogturné állomásaival, mi több az egyik állomásunk betekintést nyújt az első kötet, Anatémába is! Ha pedig velünk játszotok, tiétek lehet a Next21 kiadó által felajánlott könyv egy példánya!

Next21 Kiadó, 2026
762 oldal
Fordította: Farkas Veronika
Goodreads: 4,10
Besorolás: dark fantasy, dark romance

Ami szunnyad, azt nem szabad felébreszteni

Térj vissza az Elemésztő erdőbe, ahol árnyak vadásznak, szörnyek lakomáznak, s ahol sűrű mágia hatja át az éjszakát. Csak egyetlen szabály számít: éld túl… ha tudod.

A gigantikus sikerű Anatéma folytatásában Maevythnek és Zevandernek át kell kelnie a halandók veszedelmekkel teli birodalmán, hogy megszabadítsák Zevandert az ősi, gonosz entitástól, amely pusztulással fenyegeti mindkét világot.

Ősi varázs ébredezik, amely sötétbe borítja a halandók világát.

Hidegebb lett. Mindenki éhesebb. Pestisként szaporodnak a húsevő szörnyetegek, terjed a baljós átok, Gyűszűvirág hitközségben már az emberiesség utolsó szikrája is rég kihunyt. Maevyth és Zevander csak úgy menekülhetnek, ha újra átkelnek az Elemésztő erdőn. A sors azonban újraszőtte a hálóját, a végzet fonalai összegabalyodtak. Talán nem is lesz olyan egyszerű az átkelés Etíriába.

Az árnyak egyre közelebb lopóznak.

Zevandernek ráadásul fogytán az ideje: minél tovább kell nélkülöznie a létfontosságú vivicantemet, annál inkább eluralkodik szellemén a téboly. Lehet, hogy Maevyth ezúttal már nem lesz képes megmenteni őt.

Keri Lake Elemésztő erdő sorozata tökéletes választás azoknak, akik kedvelik a gótikus, karakterközpontú, atmoszférikus történeteket, valamint a különleges mágiát, amit lassan kibontakozó romantika és csipetnyi horror fűszerez.

A sorozat első kötete után egyértelmű volt számomra, hogy folytatni szeretném ezt a történetet. Az Igézet pedig pontosan azt adja, amit a sorozattól vártam: sötét, gótikus hangulatot, nyomasztó atmoszférát, kegyetlen világot és olyan szereplőket, akiknek a túlélésért szó szerint minden nap meg kell küzdeniük.

Az első rész egyik legnagyobb erőssége számomra a világ volt, és ez most sem változott. Keri Lake továbbra sem finomkodik: ez egy borzalmas, sötét hely, ahol a szörnyek valóban szörnyek, az emberek pedig sokszor még náluk is rosszabbak. Az a fajta világ, amelyik egyszerre vonz és taszít. Folyamatosan szerettem volna még többet megtudni róla, miközben egy percig sem vágytam arra, hogy benne éljek (bármilyen vonzó is volt Zevander:))). A gyengéket ez a világ könyörtelenül felfalja, szó szerint és átvitt értelemben is.
De sajnos azt is el kell mondanom, hogy nekem ez a kötet valahogy lassabban indult be, mint az első rész. Sokáig küzdöttem azzal, hogy újra izguljak, újra azonnal akarjam tudni a továbbiakat, amit az első kötetnél rögtön éreztem. Az első száz oldal alatt valahogy nem találtam azt a bizonyos "csít". Zevander és Maevyth folyamatos kapcsolati vívódása időnként az életkedvemet is elszívta. Így szeretlek, úgy szeretlek, akarlak, de nem lehetsz az enyém, de miért? csak. De miért? csak. És ez ment folyamatosan...

Szerencsére volt egy szál, ami miatt végig kitartottam és ami önmagában is megérte az olvasást: Zevander múltja. A szerző több idősíkon és több szereplő nézőpontjából is mesél, de számomra egyértelműen ezek a visszaemlékezések voltak a legerősebb részek. Végre válaszokat kapunk arra, hogy Zevander miért ennyire távolságtartó, miért tud néha kifejezetten kegyetlen lenni, hogyan szerezte a borzalmas sérüléseit, mi történt a családjával és miért ragaszkodik ennyire Maevythez. Ahogy egyre jobban megismertük a múltját, annál inkább érthetővé vált a személyisége. Őszintén szólva elképzelni sem tudom azokat a borzalmakat, amelyeket átélt és túlélt.

És persze Maevyth.
Az a félénk, túlélésért küzdő fiatal lány, akit az első kötetben megismerhettünk, gyakorlatilag eltűnt. Helyette egy sokkal magabiztosabb, határozottabb és erősebb fiatal nő áll előttünk. Már nem csak sodródik az eseményekkel, hanem tudatosan alakítja a sorsát. Tudja, hogy mit akar és ami még fontosabb: hajlandó is tenni érte. És igen. Miután sikerül Zevanderrel túljutniuk a sok nyűglődésen, tökéletes párt alkotnak.

A történet pedig nem kimondottan siet sehová. Ez nem az a könyv, ahol háromoldalanként történik valami epikus dolog. Mégsem mondanám egy pillanatig sem unalmasnak. A múltban játszódó fejezetek, a jelen eseményei, az újabb rejtélyek, a forró jelenetek és a harcok mind szépen egyensúlyban tartják a cselekményt.
Külön tetszett, hogy a két főszerelő valóban egyenrangú partnerként működik egy idő után, nem volt az a klasszikus felállás, hogy mindig a férfi főhős menti meg a nőt. Hogy ennek pontosan mi volt az oka, azt természetesen nem fogom elárulni, de a történet során nagyon jó magyarázatot kapunk rá.

A romantika pedig továbbra is fontos része a regénynek és persze vannak benne bőven forróbb, +18 karikás jelenetek is. Viszont hatalmas pozitívumként éltem meg, hogy a szerző, onnantól, hogy ezek ketten összejöttek - nem ezen tartja a fókuszt és a történet nem fordul át egy végtelen erotikus jelenetekből álló "softpornóba", ami sajnos manapság több romantasy esetében is előfordul. Itt továbbra is a világ, a karakterek és a történet marad a középpontban.

És a befejezés? Természetesen függővég, aminél igen, azonnal nyúlnál a következő részért, ha ott lenne a polcon. Mivel nincs sajnos ott, így megmarad nekünk a várakozás, hogy minél hamarabb folytathassuk ezt a sötét, kegyetlen, de mégis vonzó történetet.

Összességében a második rész sajnos nem tudta felülmúlni nálam az első kötetet, főként a lassabb kezdet és a két főszereplő hosszan elnyújtott érzelmi "szerencsétlenkedése" miatt. Ugyanakkor a világ továbbra is fantasztikus, Zevander múltjának a megismerése rengeteget adott a történethez, Maevyth karaktere pedig hatalmas fejlődésen megy keresztül. Ha szeretted az első kötetet, akkor mindenképpen ajánlom ezt is!

Borító: Gyönyörű, egy csoda!

Kedvenc karakter: Maevyth, Zevander

Szárnyalás: az izgalmas (és sokszor gyomorforgató) visszatekintős részek

Mélyrepülés: a sok nyüglődés a két főszereplő között az elején

Érzelmi mérce: izgalmas, hátborzongató, néhol gyomorforgató és persze van benne +18 karikás jelenet is

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Az Igézet a gótikus hangulatú romantikus regények kedvelőinek szól, ezért a mostani játékunk során gótikus regényekkel kapcsolatos kérdéseket találtok és a megfejtés rubrikájába a helyes válasz megfelelő betűjelét kell beírnotok.

(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Az alábbi művek közül melyik NEM tartozik a gótikus regények legismertebb klasszikusai közé?

A) Jane Eyre
B) Üvöltő szelek
C) Büszkeség és balítélet


A blogturné további állomásai:
Augusztus 04 - Insane Life
Augusztus 07 - Kelly & Lupi olvas
Augusztus 10 -  Ambivalentina - Anatéma
Augusztus 13 -  Ambivalentina

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók