KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2020. október 18., vasárnap

Sarah Dessen: Figyelj rám!

 


Sarah Dessen kultikus regénye, a Figyelj rám! új borítóval jelent meg ismét, hogy egy új generáció is megismerhesse Annabel Greene időtlenül tökéletes történetét.

Az extra állomásokkal tarkított blogturnén ha szerencsés vagy, meg is nyerheted a regény egy példányát a kiadó felajánlásából.

Könyvmolyképző, 2020
384 oldal
Fordította: Kecskés Eszter
Goodreads: 4,06
Besorolás: YA, romantikus, realista

Annabel ​Greene harmadikos gimnazista, és megvan mindene, amiről csak egy lány álmodhat: divatos ruhák, menő barátnők, jó jegyek és a suli leghelyesebb sráca…
Mindez azonban csak abban a tévéreklámban igaz, melyet nyáron forgatott vele egy áruházlánc. Annabel valódi élete már kevésbé irigylésre méltó. Elege van a modellkedésből, legjobb barátnője ellene fordult, az iskolában magányos, és otthon sem érzi jól magát igazán. Egyik nővére, a nagyszájú, életvidám Kirsten, New Yorkba költözött, míg Whitney, a középső nővér, egész nap otthon gubbaszt és súlyos anorexiával küzd. Szülői szeretetben elvileg nincs hiány, csakhogy az apja nem az a lelkizős fajta, anyja pedig annyira élvezi lánya modellkedését, hogy észre sem veszi, Annabelnek mennyire elege van mindebből. A lány már meg sem próbál beszélni családjával a problémáiról, inkább hazudik vagy egyszerűen csak hallgat, hogy elkerülje a veszekedéseket, megkímélje egykor súlyos depresszióval küzdő anyját a csalódástól és az újabb megrázkódtatásoktól.
Aztán egy új barátság jelentős változást hoz: Annabel megismerkedik fura, magányos iskolatársával, Owen Armstronggal, akinek a fülében mindig ott az iPod. Owent már olyan sokszor sodorta bajba agresszív viselkedése, hogy dühterápiára ítélték. Az ott tanultakat és a zenét segítségül hívva, a fiú lassan rávezeti Annabelt, hogyan lépjen ki a hazugságok világából.
De vajon lesz-e elég bátorsága, hogy elmondja, mi történt valójában a nyáron, miért lett vége legjobb barátnőjéhez fűződő barátságának? Vigyázat, ha elkezded olvasni, nem tudod letenni! Hidd el, nem érdemes kockáztatni, hogy elkobozza a tanár: ne olvasd órán, pad alatt…

Őszinte leszek ezzel a regénnyel már egyszer találkoztam, jó pár éve, egy másik kiadó jóvoltából. Akkor a fülszövege miatt megvettem, de valahogy az olvasásig soha nem jutottam el, mert mindig volt valami más, valami sokkal "divatosabb", "felkapottabb" könyv, így ez a köny is a polcra került, a "majd valamikor elolvasom" könyveim közé.
De most ismét előkerült, ezúttal a Könyvmolyképző Kiadó vette a szárnyai alá ezt a történetet, így most én is időt szakítottam rá és elolvastam.

Forrás
A regény egy gimnazista lányról szól, Annabelről, akiről először csak annyit tudunk meg, hogy valami történt vele a nyáron, ami miatt az iskolakezdéskor kirekesztett lesz, így a gondtalan és irigyelt élete odalett egy szempillantás alatt. Aztán szépen lassan kiderül, hogy a legjobb barátnője azt hiszi, hogy lefeküdt a pasijával és ezért Annabelről azt híreszteli, hogy k*rva. A tanulók nagy része persze részt vett azon a bulin, ahol az "eset" megtörtént, ráadásul a legjobb barátnő az iskola egyik felkapott lánya, Annabel pedig nem nagyon tagad, nem védi meg magát, ezért mindenki tényként kezeli a dolgot.
Főhősnőnk már rég elveszítette a régi barátait az új barátnő miatt, ezért teljesen egyedül marad. Nagy magányában egyetlen egy elég különc srác áll vele szóba, Owen, aki a múltja miatt szintén "kirekesztett" és a két magányos lélek összebarátkozik.

Manapság már nagyon sok hasonló témájú regényt olvasni, de amikor ez a regény kijött, még eléggé "új" volt a téma. Én, ahogy már többször is említettem, rég belefáradtam a sok borzalmas titkot rejtő regénybe, de ez a történet még így is megfogott, nem is tudnék róla egy rossz szót sem ejteni. 
Ami számomra a legfontosabb dolog volt, hogy az írónő nem csupán a főhősnőbe "töltött életet", hanem a mellékszereplők nagy része is teljes háttértörténetet kapott.
Tetszett, hogy ennyi melléksztorira koncentrálhattam. Itt volt Annabel édesanyja, aki teljesen összetört a saját édesanyja halála miatt és a lányok "menedzselésével" próbálta újra az életet teljessé tenni. Vagy Annabel két nővérének a története, akik szintúgy, mint Annabel, modellek voltak és ez mind más-más problémához vezette őket. Whitney története különösen megrázó volt, aki az anorexiába menekült és ezt brutális részletességgel tárta elénk az írónő.
Ezek így összességében mind ahhoz vezettek, hogy a legkisebb lány, Annabel, akinek amúgy "pompás és irigylésreméltó élete volt", amikor valami borzalmas dolgon megy keresztül, inkább magában tartja, hisz a többiek problémája az övénél sokkal kisebb... És ezt volt nagyon borzalmas olvasni, hogy a családban ennyire elvész a legkisebb lány... Az apuka, akinek néha megfejthetetlen ennyi nővel együtt élni, bár imádja a családját, de képtelen olvasni a sorok között és odafigyelni a problémákra, vagy az édesanya között - aki maga is pszichiátriai eset és nem tud odafigyelni a legkisebbre. És akkor még a nővéreket meg sem említettem.
Forrás 

De ekkor jön Owen, aki maga is problémás. A háttértörténete alapján neki sincs egyszerű dolga, ő a zenébe menekül. Véletlenül találnak egymásra Annabellel és a kapcsolatuk pedig lassan bontakozik ki, 
eleinte én is csak pislogtam, hogy ez a két ember hogy fog összetartozni, annyira különbözőek voltak. De itt jól működött az ellentétek vonzzák egymást kifejezés, a sok-sok szurkolásomat végül siker koronázta:). Mondjuk számomra is voltak nehezebb részek, teljesen együtt tudtam érezni Annabellel, amikor Owen a rettentően fura zenei stílusát próbálta a lánnyal megszerettetni. :)
A borzalmas titok pedig? Nem fogom elárulni, hogy mi történt a főhősnőnkkel, de annyit megosztok, hogy amikor a regény íródott, akkor ez még elég szörnyű dolog volt. Manapság a többi hasonló témájú regényben ennél sokkal borzalmasabb dolgok történnek a főhősökkel, DE - az biztos, hogy én semmilyen módon nem szeretném ezt átélni, akár van ennél rosszabb, akár nincs. 

A történet vége pedig? Számomra megnyugtató befejezést kapott a regény, bár pár szál elvarratlan maradt, de azokra pedig úgyis csak a jövő adhatna választ (vagy egy második rész, bár azt nem támogatnám, ez a regény így jó egymagában).
Az ilyesfajta történetek továbbra sem a kedvenceim, de az biztos, hogy Sarah Dessen ezzel a regénnyel maradandót alkotott és ha ilyen történetre kell példát mondanom vagy ajánlanom hozzá egy regényt, az biztos ez lesz!

Borító: Nem rossz ez sem, de nekem az eredeti borító jobban bejött

Kedvenc karakter: Owen, Whitney, Annabel

Szárnyalás: Owen és Annabel kapcsolata

Mélyrepülés: ami történt...

Érzelmi mérce: hullámvasútnyi mélységű és magasságú érzelmek kavalkádja, mindent meg fogsz találni, ami egy ilyen regényben elvárható

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megveheted!

Nyereményjáték:
Sarah Dessen rajongó vagy? Akkor ez a játék könnyű lesz számodra! Minden állomáson találsz egy idézetet az írónő valamely regényéből. A feladatod, hogy beírd a Rafflecopter doboz megfelelő sorába az adott könyv címét, amiből idéztünk.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

− Sosem megfelelő a hely és az időpont az igaz szerelemre. (…) Véletlenül történik, egy szívdobbanás alatt, egyetlen felvillanással, egy lüktető pillanatban.


A blogturné további állomásai:
Október 15 – Sorok között
Október 16 – Readinspo
Október 18 – Kelly & Lupi olvas
Október 20 – Readinspo extra állomás
Október 22 – Veronika’s Reader Feeder
Október 24 – Sorok Között extra állomás

Penelope Bloom: Her Muffin - Felfalnám

A Maxim Kiadó jelenteti meg Penelope Bloom  Bekapnám sorozatának harmadik részét Her Muffin - Felfalnám címmel. Emily, Ryan és egy hatalmas halloween party a főszereplője a történetnek, de találkozhattok az előző részek kedvelt szereplőivel is. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megtudjátok, mit gondolnak a Passion válogatás újabb humoros, romantikus regényéről! Ne feledjétek, a turné végén a Maxim kiadó jóvoltából meg is nyerhetitek a könyv egy példányát!
 
Maxim Könyvkiadó - Passion válogatás 2020
224 oldal
Fordította: Stier Ágnes
Goodreads: 4,03
Besorolás: Adult, romantikus
 
Egy ​dögös, új főnök szexi testtel és isteni muffinokkal.
Aki ráadásul a középsulis szerelmem.
És nem emlékszik rám.
Ugyan mi gond lehet?
Persze azon kívül, hogy őt látva alig bírom a bugyimban tartani a saját muffinomat, pedig pár hónap múlva fel kell pattannom egy repülőre, hogy Párizsba utazzak egy művészeti suliba, ahol végre valóra válhatnak az álmaim, amikre igazán, hosszú-hosszú évek óta vágyom. Nem hagyhatom, hogy egy pasi keresztbe tegyen ennek. Szerencsére csak egy gyors munkát kaptam tőle, pár dekorcuccot kell csinálnom egy nagy halloweenbulira. Szóval Emily, te szexmániás, nem szabad megtörnöd, még akkor sem, amikor a pasi édesebbnek néz ki, mint a péksütemények, amiket süt. És még akkor sem, ha utánad ő a legnagyobb rajongója az őszi-téli ünnepi időszaknak. Vagy ha ugyanúgy imádja a horrorfilmmaratonokat. Vagy ha elolvadsz már csak a mosolyától is. Szóval bármilyen álomszép is a szeme, tökéletes a teste, tudom, hogy fel kell szállnom arra a gépre, és ki kell vernem a fejemből a gyönyörű gyerekeinket, akikkel a fehér kerítéses házunkban éltünk volna. Ugye?
 
Mindenképpen olvasni akartam a His Banana sorozat következő részét a kiadó Passion sorozatában, tetszett az első és a második rész, jól szórakoztam a túlzottan szexinek egyáltalán nem mondható könyveken. A szójáték a címekkel kissé túlzó, sokkal erotikusabb tartalmat sugall, mint amit valójában kap az olvasó. 
A szóban forgó harmadik rész címére megint csak felkaptam a fejem. Méghozzá azért, mert eredetileg His Treat az angol cím és ezt abszolút nem értem, miért kellett megváltoztatni. Talán a His-Her sorrendje miatt? Akkor a továbbiakban is változtatásra lesz szükség, mert nem szimetrikus a sorozat ebből a szempontból.
 
Az előző két részben meglehetősen megkedveltem a szereplőket, így természetesen nem bántam, hogy ez a rész is kapcsolódik hozzájuk.  Ryan a Buborékos pékség alkalmazottja volt, most már főnökké lépett elő, sikeresen terjeszkedik az üzletlánccal. Emily pedig úgy kerül képbe, hogy festőórákat tart az idősotthonban, ahol William feleségének nagymamája is él. Korábban is kaptunk ízelítőt a nagyi poénjaiból, hát őszintén szólva ebben a részben is elég vulgárisan fejezi ki magát, persze sok humorral, de azért én inkább kicsit megrökönyödtem ezeken, valószínűleg azért, mert senki nincs a környezetemben, aki ennyi idősen - 80 fölött csakis a szexről beszélne. 
Emily pontosan adja a szomszédlány típusát, kicsit csóró, széllelbélelt, ábrándozó, csinos, szép lány, és bizony valós álmokat dédelget, pár hónap múlva Párizsba fog utazni, ugyanis felvették a művészeti egyetemre, új kihívások várnak rá. Ezért tudatosan kerüli a komoly pasizást, mert pontosan attól tart, hogy egy váratlan szerelem esetén kockára tenné a jövőjét.
Ryan néhány csalódás után ott tart, hogy inkább a barát kategóriában marad a nőknél, nem akarja újra megégetni magát, nem vágyik érzelmekre, neki aztán nem fog senki lógni a nyakán. Mégis Emily valahogy megmozgatja a fantáziáját, érzi, hogy valahonnan ismerős neki, de nem jön rá, honnan.
Emily persze vágja, hogy egy középsuliba jártak és volt is köztük valami, mégis a lány gyakorlatilag megbocsátja neki, hogy semmire sem emlékszik ebből. Ha jobban belegondolok, kb 10 év telhetett el, és azt hiszem ezen a ponton jogosan ráncoltam a szemöldököm, hiszen 10 év távlatában még nem változik annyit az ember, hogy ne lehessen felismerni, hajszín ide vagy oda. Ez  20-30 év elteltével lenne hihető, akkor már talán előfordulhat, hogy valaki annyira megváltozik, hogy pár találkozás és beszéd után sem felismerhető. 
A lényeg az, hogy Ryan egy dekorációs munkát ajánl a lánynak, egy nagyszabású halloween party alkalmából. Persze a találkozások, megbeszélések alkalmával szikrázik köztük a levegő, így kezd kialakulni a bonyodalom, amire egyikük sem készült, de mindenféle - főleg William által szervezett - "véletlenek" folytán egyre közelebb kerülnek a beteljesüléshez. Na de mi lesz ezután? Szerelem vagy mindenki megy a saját útján tovább?

A könyv első felében egy kicsit szenvedtem, erőltetettnek éreztem a helyzeteket, a beszélgetéseket, de később jobb lett a helyzet, ahogy jobban megismertem a főbb karaktereket és az új mellékszereplőket. Emily legjobb barátnője például egy nagyon para nőszemély, el tudnám képzelni, hogy ő is saját könyvet kapjon, nagyon érdekes volt a személyisége.
Rengeteg a vicces helyzetkomikum, ami abból adódik, hogy a barátok össze akarják hozni őket, Ryan lakótársa, Steve, aki egyébként egy csajozógép, összeáll a kleptomániás Williammel, szerintem nem is kell többet mondanom, el lehet képzelni, mennyit marháskodnak össze a cél érdekében. Itt is volt azonban egy olyan poén, amin nem tudtam igazán nevetni, nagyobb baj is lehetett volna belőle.   
A kissé klisés történetvezetésen kívül azonban nem tudok nagyobb hibát találni, a könyv nem akar többnek látszani, mint ami, egy könnyen olvasható, szórakoztató rövid regény. Ebben a részben a főszereplők közelebb állnak a hétköznapi emberekhez, nem milliárdosok, keményen dolgoznak minden fillérért, ez mindenképp plusz pont. A váltakozó nézőpont nekem itt is nagyon bejött, ez a kedvenc nálam. 
Az erotika a korábbi két részhez hasonlóan nem lett túltolva, sőt, itt nagyítóval kell keresni a szexet, bár a vágy állandó és sistergő, ha  akciódús történetre vágysz, azt itt nem kapod meg. Kíváncsi vagyok, hogy ez a visszafogottság a sorozat végéig kitart vajon?
A történet vége mi más lehetne, mint HEA, de mégsem a szokásos módon. A szerző csavar egyet rajta és nekem ez nagyon tetszett, megérdemelne a világ jóval több Ryan-féle felfogású pasit. 
A sorozat ezen része egy kicsit visszavett nálam a lendületből, de ez nem tántorít el a szándéktól, hogy folytassam tovább a sorozatot, és nem is kell sokat várni, hiszen decemberben jön a His Package - Megkapnám.

Borító:
Megfelelő a címhez, bár  az eredeti színben legalább passzolt a halloweenes témához.

Kedvenc karakter: Ryan

Szárnyalás: William felbukkanásai.

Mélyrepülés:  A liftes baleset rosszabbul is elsülhetett volna.

Érzéki mérce: Aranyosan romantikus,  kevés erotikával.

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!


Nyereményjáték
 
Mivel történetünk egyik főszereplője, Ryan imádja a különféle ünnepeket, úgy gondoltuk, hogy minden állomáson mutatunk egy édességes képet, ami alapján ki kell találnotok mely ünnepre gondoltunk.(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Állomáslista

[Blogturné Klub]
16 - Betonka szerint a világ...
18 - Kelly és Lupi olvas
20 - Dreamworld
22 - Hagyjatok! Olvasok!



2020. október 14., szerda

Sawyer Bennett: Uncivilized - A vadember


A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában debütál hazánkban Sawyer Bennett: Uncivilized - A vadember című könyve, amely Tarzan és Jane történetének felnőtteknek szóló újramesélése. Tartsatok velünk a Blogturnén, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott példányt a könyvből!
 
Könyvmolyképző Kiadó - Rázós könyvek 2020.
384 oldal
Fordította: Kádár Pál
Goodreads: 3,94
Besorolás: Felnőtt, romantikus, erotikus

Nyers ​és erős. Talán veszélyes is?
Egy magányos harcos, egy vadember… egy ízig-vérig veszélyes férfi vagyok. Az esőerdő érintetlen vadonában éltem egy olyan közösségben, amelyben feltétel nélküli tisztelet övezett, és ahol minden nő ellenkezés nélkül behódolt nekem.
Most azonban felfedeztek. Arra kényszerítettek, hogy visszatérjek egy olyan világba, melyet már régen elfelejtettem, és egy olyan kultúrába, melyről már csak halvány emlékeim vannak.
Dr. Moira Reed antropológust kérték fel, hogy segítsen nekem visszailleszkedni a civilizációba. Az ő feladata lecsiszolni durva éleimet. Az ő feladata megtanítani engem, hogyan lavírozzak új életemben. Be akar törni.
De soha nem fog sikerülni neki.
Mert vad vagyok, szabad és nyers, és csak egyetlen dolgot akarok a gyönyörű Moira Reedtől….
Nemsokára én leszek a tanár és ő lesz a diák.

A fülszövegre hagyatkozva jelentkeztem a könyv turnéjára, semmit sem tudtam a "valódi" tartalomról. A bloggertársaim rögtön figyelmeztettek, hogy kb. miről is lesz itt szó, de nem akartam visszalépni, kíváncsi voltam, hogy mi váltotta ki a többiek reakcióit.
Megkaptam... Alig kellett beleolvasni, hogy leszűrjem, ennek a regénynek semmi más célja nincs, mint szórakoztatni az olvasót  tömény szexjelenetek sorával, aminek egy Tarzan-Jane retelling ad keretet.
Zacharias Easton hétévesen maradt szülők nélkül az Amazonas őserdeiben, szerencséjére az egyik őslakos közösség vezetője magához vette és saját fiaként nevelte fel. Először akadtak gondjai a többi gyerekkel a nyilvánvaló különbözőség miatt, de aztán bebizonyította, hogy teljes értékű tagja a falunak. Erős felnőtt férfivé vált az évek során, aki elveszi amit akar, és ebbe az is beletartozik, hogy a törzsük szexuális szokásai a férfiak maximális dominanciáján alapszik. Konkrétan a nő letérdel és onnan a férfi irányít. Az anyanyelvét a környéken dolgozó misszionáriustól kapott könyvekkel sikerült megőriznie, így amikor 18 év után Moira Reed antropológus érte jön, elvileg gond nélkül megérthetnék egymást. Csakhogy Zach nem akar "hazamenni", hiszen senkije nem maradt a családjából, csak a szülei barátja, a gazdag keresztapja szeretné, ha kipróbálná az amerikai életet is. Ezzel egyébként a nevelőapja is egyetért, így nagy nehezen, de igent mond Zach a nagy utazásra. Jó, mondjuk az olvasó rögtön látja, hogy a vörös hajú bombázó tudósnő erősen vonzza az alfahímünket, és ez kölcsönösen igaz, innentől nehéz eldönteni, hogy melyikük ugorna hamarabb a másikra, ha tehetné, de ne aggódjatok, erre nem kell sokat várni. Moira egyébként Randall, a keresztapuka megbízásából végzi ezt a beilleszkedést segítő munkát, így először akad némi kontroll benne, de aztán elég könnyen meggyőzhető arról, hogy ez a beilleszkedés segítés akár szó szerint is érthető.

Persze a srác elég jól veszi az akadályokat, sok mindenre emlékszik a gyerekkorából is, de a mai kifejezésekkel meggyűlik a baja, de még sorolhatnám, mennyi helyzetkomikum ad mosolygós perceket az olvasónak. Meztelenül járkálás otthon, evőeszközök hanyagolása, a Google felfedezése, ezek a részek roppant viccesek, de nyilvánvaló,  hogy az igazi szórakoztatást a szexjelenetek adják, amik végigmennek a palettán, hogy finoman szóljak. Annak örültem, hogy a BDSM nem jellemző, gyakorlatilag csak az elején merült fel, inkább Zach dominanciáján van a hangsúly, ezt nagyon szeretné megőrizni, az irányítást nem akarja kiengedni a kezéből (vagy a farkából). Nem akar különösebb érzelmeket, de mint várható, ez azért változik idővel. 
Mondanivaló szempontjából sokra nem számítottam, de akadt azért valamicske. Bár fogalmam sincs mennyi igaz az említett törzsi szokásokból, ezt elég nehéz volt elfogadnom, nem igazán ment. Sokszor felmerült  a kulturális és társadalmi különbségek kérdése, az mindenképp egy jó kis ellentmondás volt, hogy a nagy szabad Amerikában mennyi szabálynak kell megfelelni, ellentétben az őserdővel, ahol valóban szabad lehet az ember.  Az evidens, hogy Zach nem akar más pénzéből élni, ha marad az Államokban, rendes munkával akarja megkeresni a kenyerét. Elég világosan elítélte a szerző az egyéb ingyenélő szereplőket, kellett pár utálható karakter is, tették is  a dolgukat. 
Az is várható volt, hogy nem könnyű választani az őserdőbeli szabad élete és a "nő" között,  de  a döntés nem okozott meglepetést a végén. Nem hiszem, hogy karakterek szempontjából különleges lenne a regény, hiszen a csinos-vörös-okos-tanár hölgy ütközik a vad-domináns-alfahím-Tarzan pasival, amely kombinációból számomra a Tarzan a hívószó, ami kiemelkedik, mert imádom az összes létező feldolgozást a témában.
(Leginkább az Alexander Skarsgård féle Tarzan Legendáját, erre gondoltam is párszor az olvasás során... amikor az erős, széles hátakról volt szó...)
Persze itt nem csecsemőkorától nevelkedett a vadonban a srác, így nem teljesen ugyanaz a megszelídítés folyamata, de a vademberből lett civilizált szerelmes pasi séma ugyanaz. Szerettem Zachben, hogy mindig feszegette a határait, amiket azért elég jól érzékelt. Voltak pontok, amikor nagyon együttéreztem vele, például az önmagát kereső Zach meghatott. Moira talpraesett nő, intelligens, többnyire jól kezelte a helyzeteket, gondoskodó volt és felettébb lelkes bizonyos területeken. 
És még a csokis kekszet is megsütötte a pasinak, a gyerekkorból eredő emlék miatt, ez volt a kedvenc sütije, amit az anyukája sütött neki annak idején.

A szerző stílusa tetszett, gyorsan olvasható a szöveg, és a váltott nézőpont kedvemre való volt itt is. A hasonló témájú történetek közül számomra azonban nem volt kiemelkedő. 
Ami előnye volt a Tarzan-téma miatt, azt lehúzta a rengeteg túlzás, a rettentő méretek és hatványozott orgazmusok. A kevesebb több lehetett volna, nekem legalábbis zsánertől független szempont, hogy ne essen ekkora túlzásokba a szerző. Másrészt sokszor éreztem zavarónak azt is, hogy Zach ezt vagy azt a dolgot vajon honnan tudja, ha a másikat meg nem. Bár már tudom kb. mire számíthatok, azért adnék esélyt egy másik történetnek is a szerzőtől. Jók a borítótervezői, az már biztos.
Összességében szórakoztató volt a könyv, amit a szexet kedvelő felnőtt olvasóknak ajánlok, nem véletlen az a 18-as karika.

Borító: Figyelemfelkeltő...

Kedvenc karakter: Zach

Szárnyalás: -

Mélyrepülés: A  törzsi harcok leírásai.

Érzéki mérce: szex, szex és szex

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Mostani játékunk során az állomásokon egy-egy Tarzan történetét feldolgozó filmből találhattok fotókat. A Rafflecopter dobozba kérjük írjátok be az adott blogon található film címét. Tartsatok velünk, és nyerjétek meg a Könyvmolyképző Könyvkiadó által felajánlott példányt a könyvből!
 
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
 
Állomások:

10/12 - Sorok Között
10/14 - Kelly és Lupi olvas
10/16 - Veronika’s Reader Feeder

2020. szeptember 28., hétfő

Jason Segel - Kirsten Miller: Otherworld

 

Jason Segel és Kirsten Miller közös sci-fijében egy igazán különleges világot tárnak elénk, ahol akárkik lehetünk, mégis különösen nagy veszély leselkedik ránk. A regényt magyarul a Maxim Kiadó hozza el az olvasóknak, mostani turnénkban pedig hat bloggerünk segítségével közelebbről is megismerheted a történetet. Ha pedig velünk játszol, egy példány is a tiéd lehet a könyvből!

Maxim Kiadó, 2020
Oldalszám: 352
Fordította: Béresi Csilla
Goodreads: 3,66
Besorolás: YA, sci-fi, fantasy

Másvilág ​szinte észrevétlenül ejt csapdába. Olyan élvezetekben részesít, amelyekben nem lehet részünk a való életben, vagy mert nem megengedettek, tiltottak, vagy azért, mert nincs merszünk a kipróbálásukhoz. Aki egyszer ebbe belekóstolt, soha többé nem akar lemondani róla. Itt nincsenek korlátok, megszorítások. A játékba belépő valamennyi érzékszervét elárasztják az addig elvetendő ingerek: lát, hall, tapint, szagol és ízlel. Itt nincsenek törvények, megszegni való szabályok. Ezért ejt rabul és tesz megszállottá a Másvilág nevű virtuális valóság. És aki egyszer megízleli, nem akarja majd abbahagyni, mert ez egy tökéletes világ! A tizennyolc éves Simon azonban rájön, hogy egyeseknek valójában ez a vég. Mikor a Másvilág rabul ejti a számára kedves lányt, Katet, rögtön elhatározza, hogy megpróbálja megmenteni őt. De közben olyan titkok tárulnak fel előtte, amelyeken már az emberiség sorsa is múlhat. Vajon Simon képes lesz kiszabadítani barátnőjét? És mit tehet, hogy megállítsa a katasztrófát?

Ez egy nagyon izgalmas könyv volt! Hasonlított a Ready Player One-ra, amit oly sokan említenek ezzel a regénnyel kapcsolatban? Részben igen, részben nem. Sokan azt mondják, hogy a Ready Player One az Éhezők viadalával kombinálva. Hát, szerintem inkább a Ready Player One a Westworlddel keverve:). 
Talán már említettem, hogy én is sokat "lógok" a számítógépes játékok világában, játszom MMO RPG-vel is, amiben a történet nagy része játszódik. Bár az fele ennyire sem véres, de erre majd egy picit később térnék ki. Ezért nagyon kíváncsi voltam a történetre, ami annyira beszippantott magába, hogy szinte le se tettem, olyan gyorsan olvastam ki. 

A történet szerint Simon - egy gazdag család nem túl sok szeretetet, de annál több pénzt kapó fia bekerül azon kevés bétázók közé (ők, akik először próbálhatják ki az új játékokat, cserébe a játék közben fellelhető hibákról tájékoztatják a készítőket), akik kipróbálhatják az új játékot, az Otherworldot. Ez egy MMO játék, ahol mindenki olyan életet él, amilyet csak akar, harcolhat, ölhet, vadászhat, lehet jó vagy rosszfiú, a lehetőségek végtelenek... Simon nemcsak azért akar játszani, mert ez valami új, hanem azért is, mert itt találkozhat a barátnőjével, Kattel, akivel szinte együtt nőttek fel, de a lány valamiért újabban szóba sem áll vele. A való világban azonban Kat balesetet szenved, az orvosok szerint sosem épül fel, bár az agya teljesen ép maradt. Így ugyanattól a cégtől, aki az Otherworldöt kifejlesztette, kap egy VR headsetet, amivel kapcsolódhat egy olyan virtuális világhoz, amiben újra mozoghat és élhet. Simon minden nap látogatja a barátnőjét, de egyik nap Kat sikoltozva, segítséget kérve kis időre feléled. Bár az orvosok szerint Simon csak képzelődik, de a fiú úgy érzi, hogy valami nagyon nincs rendben és ő maga is rácsatlakozik erre a világra, hogy megmentse a lányt, akit szeret... 

Őszinte leszek, Simon minden volt a történet elején, csak szimpatikus nem. Kicsit zakkant srác, akivel nem foglalkozik senki, szabadjára van engedve, pénze van, de se felügyeletet, se szeretetet nem kap. Körülbelül így is viselkedik, az elején inkább én is megrángattam volna, mintsem szurkoltam volna neki bármiért is. De onnantól ahogy a lány segítségére sietett, óriási változáson ment keresztül. Ettől függetlenül számomra ez az egész, a karakteralkotás a regény leggyengébb része. Simon az E/1 mesélő, aránylag sok mindent megtudunk róla, tényleg sokat változik, de mégsem tudtam közel érezni magamhoz. Szegény Kat még ennyit se kapott, néhány mondata volt, de leginkább ott maradt a "megmentendő királylány" kategóriában. Pedig benne éreztem elég sok potenciált. 
A többi szereplővel se kaptunk többet, a két kedvencem mégis két mellékszereplő lett, Carole és Gorog,  akik bár elég kevés háttértörténettel rendelkeztek, de valahogy sokkal élőbbek voltak, mint a főszereplőnk. 

Viszont a történet az nagyon megfogott. Egyrészt fentebb írtam, hogy magam is játékos vagyok (azért persze nem vagyok olyan hardcore, mint mondjuk a párom:))), ezért ez a világ aránylag közel állt hozzám. Rettenetesen tetszett, hogy az Otherworld mennyire kidolgozott volt, nemcsak egy kis ízelítőt kaptunk belőle, hanem ott voltunk, részt vehettünk a játékban, megismerhettük a szereplőit, a világát. 
Imádtam a dinamizmusát, hiszen Simonnak mind a való világban, mind a virtuális világban versenyt kellett futnia az idővel, hogy megtalálja Katet és megmentse. Időről időre váltottunk a két világ között, ami pont arra volt jó, hogy megmutassa, mennyire nehéz otthagyni a virtuális világot, ha már nagyon belefeledkezünk. De ott a való világ, ami mindig visszavár minket és gyakran nehezebb ott helytállni, mint egy játékban, bármennyire nyakatekert vagy halálos is...
Ami viszont kevésbé tetszett, az a játék véres része. A legtöbb játékban igen, ölni kell - hiszen megtámadnak, védekezni kell vagy van egy főgonosz, akitől meg kell szabadítani az adott világot. De ez és itt... még nekem is néha sok volt. Ez a játék eléggé félresiklott, ahogy a főhőseink is rájöttek egy idő után erre, ahol a szereplők egymást írtják, esetleg még meg is eszik az elesetteket... 
Amiért viszont jobban párhuzamot vontam a Westworlddel, mint az Éhezők viadalával, azok az öntudatra ébredt NPC-k. A Westworld sorozatban ugyanez történt, csak robotokkal. Itt digitálisan kreált lényekről van szó, akik szeretnék vissza a saját világukat, szeretnék magukat megvédeni a "látogató" játékosoktól. Nagyon érdekes témát vetett fel ezzel a regény és nagyon kíváncsi leszek rá, hogy a folytatásban mit fog ezzel a szállal kezdeni az írópáros. 

És a regény vége? Természetesen függővég, hiszen ez egy trilógia első, bevezető része. Én először azt hittem, hogy ez egy standalone regény, de manapság ugye már elég ritkák ezek. Én speciel még egy 100 oldalt beletéve a regénybe, tudtam volna egy értelmes befejezést kreálni neki, de így kíváncsian várom, hogy mit tudnak még két kötetben elmesélni a szerzők. És nagyon remélem, hogy a színvonal, a pergő ritmus marad, maximum a karakterek kapnak egy picivel több életet:). 

Borító: Látványos, figyelemfelkeltő, nekem tetszik nagyon!

Kedvenc karakter: Gorog, Carole

Szárnyalás: a kidolgozott játékvilág

Mélyrepülés: amit a Cég tett...

Érzelmi mérce: van benne szerelmi szál, hiszen a főhőst, Simont, Kat iránti szerelme indítja

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megveheted!

Nyereményjáték:
Az Otherworldben nagyon fontos szerepet kap a virtuális valóság, hiszen szereplőinknek egy játékban kell túlélniük. Ezért a mostani játékunkban olyan regényekből olvashattok idézeteket, amelyekben szintén megjelenik a virtuális valóság. A feladatotok csupán annyi lesz, hogy felismerjétek, mely regényekből származnak az egyes blogokon található idézetek, a helyes megoldást pedig beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
„Muszasi egy rónin volt, tanítók és érzelmi kötelékek nélkül, aki nem tudott hibázni, és hatvan párbajt vívott anélkül, hogy akár egyszer is veszített volna, miközben egyetlen fitying nélkül kóborolt az ősi japán vidéken. Muszasi aszkéta volt, aki felülemelkedett a félelmen és a vágyakon, közömbös volt a nők iránt, a pénz iránt, még a túlélés iránt is.” 

A blogturné további állomásai:
Szeptember 20 - Utószó
Szeptember 24 - Könyv és más
Szeptember 26 - Hagyjatok! Olvasok!
Szeptember 28 - Kelly és Lupi olvas
Szeptember 30 - Pandalány olvas

2020. szeptember 21., hétfő

Thomas Wheeler: Cursed - Átkozott

 


A Libri Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Thomas Wheeler nagysikerű regénye, a Cursed - Átkozott, amiből Netflix sorozat is készült. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc bloggere bemutatja Nimue különleges, izgalmakkal teli történetét, melyben minden új megvilágításba kerül.

Libri, 2020
460 oldal
Fordította: Szilágyiné Márton Andrea
Goodreads: 3,24
Besorolás: YA, fantasy

Nimue számkivetettként nő fel. A fekete mágiával való kapcsolata miatt druida falujában rettegnek tőle, így a kétségbeesett lány el akar menekülni…
Azonban a vörös paladinok lemészárolják az egész falut, és Nimue élete örökre megváltozik. Haldokló anyja felszólítja, hogy vigye el az ősi kardot egy legendás varázslónak, így Nimue lesz népének egyetlen reménysége. Küldetése során aligha van ideje bosszút állni, mégis, a benne egyre növekvő erő miatt semmi másra nem tud gondolni.
Nimue szövetséget köt Arthurral, a jóképű zsoldossal, valamint Britannia menedéket kereső tündérnépeinek tagjaival. Megforgatja a kardot, amely az egyetlen, igaz királyt illeti, lekaszabolja a paladinokat és egy romlott uralkodó seregét is. Küzdelme során megpróbálja egyesíteni a tündérnépeket, igyekszik bosszút állni a családjáért, és felfedezni a sorsát övező titkot.
És talán egyvalami változtathatja meg a sorsot: az, ami a penge végén található.

Netflix. Már régóta a kedvenc csatornám, nagyon jó kis filmeket és sorozatokat gyártanak, nagyon függője lettem. (Ennyit a csatorna reklámjáról:) Itt láttam meg először ezt a sorozatot, amibe végül is nem néztem bele, mert pont akkor kezdték el a blogger ismerősök is mutatni a könyvet és úgy döntöttem, hogy inkább először legyen a könyv.

Az első benyomásom az volt, hogy a könyv iszonyú nehéz. Ez nem az a verzió, amit csak úgy buszon, villamoson állva fél kézzel tartasz, mert ez egy kétkezes "fegyver". A borítója különleges (már az eredeti is, amit a Netflixes új borító csak még inkább kívánatosabbá tesz). Amit még meg kell említenem, azok az illusztrációk, amelyek manapság már annyira ritkák a regényekben. Különleges, képregényszerű, komor hangulatot árasztó rajzok ezek, amelyek a szereplőket nem idealizálják a mostanában megszokott "szépfiúknak és topmodell lányoknak", inkább a történet hangulatát fokozzák.

A történet pedig... Akinek gyanús, hogy a szereplők között van Merlin, Arthur, Nimue és még sorolhatnám, az igen, jóra tippel. A regény az Artúr mondakör egy időszakát dolgozza fel, mégpedig, a Tó úrnője, Nimue szemszögéből.
A YA fantasy történeteknél már megszokhattuk, hogy 99%-ban egy fiatal lány a főhős, aki egy tragédia révén deríti ki, hogy különleges képességű és ez a képessége megmentheti a családját / klánját / országát. Itt sincs ez másképp, Nimue anyja, a népük főpapnője, így bár őt tisztelik, de a lánya egy gyerekkori démontámadás következtében különleges, a falusiak szemében félelmetes képességet kapott és így elátkozottnak hívják. A falujukat ért tragikus támadás következtében azonban Nimue egyedül marad, az anyja rábíz egy különleges kardot, amit el kell juttatnia Merlinhez. Így a lány útra kel, közben segítőket, szövetségeseket és barátokat szerez, akikre szüksége is van, mert Merlinről köztudott, hogy a királyt, Uthert szolgálja, aki bár az uralkodó, de mégsem képes vagy nem is akarja? megállítani a Vörös Paladinokat, akiknek nincs egyéb célja, mint kiírtani az összes különleges lényt, embert, népet a királyságban.

Őszinte leszek, én teljesen nyitottan álltam ehhez a történethez. Nem akartam összehasonlítani a mondakörrel, így én egy nagyon izgalmas, lebilincselő regényt kaptam kézhez. Nem vékony a könyv, de aránylag gyorsan kiolvastam, mert vitt előre. Lefekvés előtt mindig még egy - még egy fejezetet szerettem volna olvasni és mire észbekaptam, gyakran már éjfél felé járt az idő:).
Nimue karakterét nagyon szerettem, nagyon tetszett, ahogy a dacos és mindent elutasító kamaszlányból egy harcos, a szárnya alá vett népekért bármit megtevő fiatal nő lett. Nem volt egy szuperhős, hiszen a kard őt is majdnem felemésztette (itt éreztem egyedül egy pici hasonlóságot a Gyűrűk urával, ahol Frodó volt a gyűrűhordozó és őt is majdnem magával rántotta a mágikus "drágaság"), nem volt még olyan képességek birtokában, amelyek segítettek volna neki, hogy tudjon bánni a kardjával, ő pedig volt annyira konok, hogy a jószándékú segítséget is sutba dobta egy mozdulattal.
A képessége pedig egyedülálló volt, imádtam ezt is benne, még akkor is, ha sokszor vér és halál járt a nyomában.
Merlin ebben a regényben nagyon különlegesen lett bemutatva. Itt nem volt egy nagyhatalmú varázsló - bár ez a hír járta róla, inkább egy iszákos öregember, aki a képességeit már részben nem képes használni, ezért hazugságokkal lavírozik a hatalmi játszmákban, de minden tettével késélen táncol, hogy melyik uralkodó vagy nagyúr fogja kardélre hányni. Egy igazi életművész, imádtam!

Nimuen és Merlinen kívül még jó páran szerepeltek, de sajnos elég kevés háttértörténetet kaptunk. Valahogy úgy éreztem, hogy inkább az akció, a cselekmény a fő mozgatórugó, a karaktereknél a nagyobb mélységekbe nem nagyon akartak belemenni. Pedig szívesen olvastam volna többet akár Uther királyról vagy magáról Arthurról is.
Ami viszont nagyon felkeltette a figyelmemet, azok a különleges népek, amelyek védelmében Nimue fellépett: a sziklajárók, faunok, holdszárnyúak, agyarasok, földtúrók és még sorolhatnám mennyi lény, szerepelt a regényben, amelyek otthona veszélyben került a Vörös Paladinok miatt. A menedékben kaptunk abból is ízelítőt, hogy mit tudnak ezek a lények, hogyan élnek, de itt is úgy éreztem, hogy csak karcoltuk a felszínt.

Volt egy nagyon lájtos szerelmi szál is a regényben, persze Arthur és Nimue összekavarodtak. De valahogy látszott, hogy férfiak írták a regényt, mert annyi kémiát sem éreztem kettőjük között, mint Nimue és a kard között:D. Persze, az is benne van, hogy tapasztalatalanok voltak, fiatalok és a sok csata, harc és küzdelem között nem jutott elég idő a másikra, de akkor is.. más regényekben ezt picivel jobban oldják meg:).

És a történet vége? Sehol nem látszik, hogy ez egy sorozat első része. DE olyan a befejezése, számomra annyira kaotikus, hogy inkább utánaolvastam, hogy a szerző így hagy minket vagy esetleg kibogózza, amit összekavart? Nagy szerencséjükre, ha máshol nem is, de a Köszönet nyilvánításban szót ejtettek arról, hogy lesz második kötet, szóval nem maradunk így :D.

Összességében egy nagyon izgalmas, erősen a cselekményre koncentráló YA regényt olvashattam, amit ajánlok fiúknak és lányoknak is, mert az erős női karakter a lányok számára lehet érdekes, a fiúk pedig a harcos részeket szerethetik. Arra azonban felhívom a figyelmet, hogy vannak benne véresebb részek is!
Én pedig most már bátran belevágok a tévésorozatba is, kíváncsi vagyok, hogy mennyire hasonlít (vagy sem) a regényre.

Borító: Az eredeti is érdekes, de igazán a Netflixes borító a figyelemfelkeltő

Kedvenc karakter: Merlin, Nimue, Arthur

Szárnyalás: a gördülékeny, izgalmas történet

Mélyrepülés: a vörös paladinok

Érzelmi mérce: van benne romantika, hiszen a főhősnőnk fiatal, gyönyörű és a társa pedig egy vele egykorú srác lesz :), de nem ezen van a hangsúly

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megveheted!

Nyereményjáték:
Játékunk során az Arthur mondakör kap főszerepet. Minden állomáson találtok egy ehhez kapcsolódó kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a helyes választ beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Ki volt Arthur király apja?


a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Szeptember 21- Kelly & Lupi olvas
Szeptember 23 - Utószó
Szeptember 27 - Spirit Bliss Sárga könyves út
Szeptember 29 - Függővég
Október 01 - Readinspo
Október 03 - Olvasónapló
Október 05 - Deszy könyvajánlója
Október 07 - Dreamworld

Stephanie Garber: Finale (Caraval #3)

A nagysikerű Caraval sorozat számos magyar és külföldi olvasó szívébe belopta magát. Szerencsére a Kolibri Kiadó nem váratta meg a rajongókat a befejező kötettel. A Finale-ban a Dragna-testvérpár elindul utolsó kalandjára, amelyet már olyan régóta vártunk. Tartsatok bloggereinkkel, hiszen ebből a fantasztikus sorozatzáró kötetből egy nyereménypéldány csak rátok vár!

Kolibri Könyvkiadó 2020.08.14
460 oldal
Fordította: Sepsi László
Goodreads: 4,18
Besorolás: YA, fantasy

Egy szerelem, amelyért megéri küzdeni.
Egy álom, amelyért megéri meghalni.
Egy befejezés, amelyre megérte várni.

Két hónap telt el a legutóbbi Caraval befejezése óta. Két hónapja, hogy a Fátumok kiszabadultak egy elvarázsolt kártyapakliból, két hónapja, hogy Legend bejelentette igényét a trónra, és két hónapja, hogy Tella rájött: a fiú, akibe beleszeretett valójában nem létezik.
Amikor életek, birodalmak és szívek sorsa múlik rajta, Tellának el kell döntenie, hogy megbízik-e Legendben, vagy régi ellenségeként kezeli. Miután rábukkan egy titokra, amely fenekestül felforgatja az életét, Scarlettnek képessé kell válnia a lehetetlenre. Legendnek pedig meg kell hoznia egy döntést, amely örökre megváltoztathatja.

A Caraval véget ért, de minden idők legnagyobb játéka még csak most kezdődik. Ezúttal nincsenek nézők – csak nyertesek vagy vesztesek.


Boldoggá tett, amikor megtudtam, hogy nem kell további hosszú hónapokat várni, idén augusztusban olvashatom a Finale-t, ez bőven kárpótolt az első és második rész közötti két hosszú évért! Jó, kiadóváltás is volt, de akkor is őszintén hálás vagyok, hogy a Kolibri átvette a sorozatot és ugyanolyan magas minőségben folytatta a kiadást.
Be kell vallanom, jobban szeretem a sorozatokat, mint a stand-alone regényeket, meg is néztem a Molyon, 75 befejezett és 223 megkezdett sorozat van a repertoáromban. Ezek közül természetesen vannak kiemelkedően emlékezetesek, amelyek olvasása nélkül élni sem érdemes, ezek közé sorolom a Caraval sorozatot is. Minden sorát imádtam az eddigi részeknek és ez most sem volt másként.

Ami a legszembetűnőbb változás ebben a részben, hogy itt már nem folytatódik maga a Caraval, nem kezdenek új játékba a szereplők, viszont  a Legendary meglehetős függővége természetesen megoldásra vár, a szereplőknek lépniük kell tovább. Mindez a játék hiányában az elején nehezen volt elképzelhető számomra, hiszen nem lesznek kulcsok, segítők, viszont gyakorlatilag elszabadultak a Fátumok, akik elképesztő zűrzavart okoznak. Hiányzott a Caraval, mint játék, de azért itt is megjelentek bizonyos elemek, talányok, varázslatok, szóval nem unatkoztam semmiképp. Sőt, szerintem egy kicsit túl sok is volt az új belépő szereplő, bár jó volt a Fátumokat megismerni, de sokkal többet  szerettem volna megtudni a "fiúk" korábbi életéről.

A Finale-ban váltott szemszöget kap Scarlett és Tella, ennek nagyon örültem, mert hiányoztak már Scarlett gondolatai és jelenetei Juliannel. Ugyanakkor Tellát  jobban megkedveltem a Legendary során, így kellemesen érintett, hogy az ő részei azért hangsúlyosabbak voltak.
Az írásmód nem változott, a kedves szerző képes volt kiélesíteni az érzékeimet, az olvasás során éreztem az illatokat, gyönyörködtem a fényekben, láttam magát a varázslatot. Mindent el tudtam képzelni a részletes leírások alapján, Valenda új helyszíneitől kezdve a lányok gyönyörű ruháiig. Úgy bele lehet merülni ebbe a világba, hogy gyakorlatilag számomra megszűnt a külvilág, és ezt egy cseppet sem bántam. Fejezetről fejezetre elbűvöltek a részletgazdag leírások, és az új szereplők. Több Fátum is jelentős szerepet kapott, volt aki viccesen, volt aki halálosan komolyan játszott az emberek életével.

Jack egy külön élmény volt nekem, mert még mindig meg tudott lepni a Tellával kialakult kötelékük, és bizony sokáig késélen táncolt nálam, hogy melyiküknek drukkoljak, ki lesz a befutó, Jack vagy Dante. Nagyon bonyolult, de én velük együtt imádtam ezen rágódni!  Annyira titokzatosak, de te mégis beléjük látsz, és tudni véled mit is gondolnak valójában. Jó, főleg Dante az, akiről úgy éreztem, mindent tudok a belső vívódásairól és mégse. Persze a végén nagyon elégedett voltam a befutó párossal, és be kell valljam, a könnyeim is kicsordultak a végső nagy vallomásnál, és a szívem repesett.
A befejező részben is megcsillogtatta ez a két fiú minden előnyös oldalát, ugyanakkor a bennük rejlő sötét oldalt is. Örök kedvenceim maradnak.
Scarlett minden lépésével nem értettem egyet. Oké, hogy akart adni egy esélyt Nicolasnak, de én ezt nem erőltettem volna. Persze tisztában vagyok vele, hogy ez a szerző kavarása, és sajnos valahogy nagyon hamar és nagyon rosszul sült el ez a mellékszál. Sajnáltam, mert inkább csak pislogtam, mintsem komolyan megrázott volna a cselekmény ezen a ponton. Julian annyira tökéletes párja Bíborkának, hogy nem is érdemes ezen dilemmázni. Julian tökéletességét most nem kezdem elemezni, ha elolvasod ezt a részt, egyet fogsz érteni velem: ő hibátlan.
És még egy dolog hibátlan, Scarlett és Tella testvéri kapcsolata. Újra és újra rácsodálkoztam erre, örültem minden részletnek, amikor fókuszba került ez. Minden nehézség ellenére, ez egy biztos kötelék, sokkal erősebb, mint más családi kapcsolatok.

A cselekményben persze rengeteg titokra fény derül, új családi kapcsolatokra csodálkozhat rá az olvasó és végül egészen új megvilágításba került ez a világ és benne a szereplők. Stephanie Garber egy csodálatos univerzumot teremtett, amiből annyira nehéz kiszállni, szívem szerint még egy trilógia erejéig maradnék! Ez a világ egészen más volt, mint az eddigi olvasmányaim, sötét, de varázslatos, veszélyes és tele csodás karakterekkel. Nekem ebben a sorozatban egyben megadta a szerző, amit az olvasmányaimban keresek, a tökéletesen megalkotott egyedi világot, izgalmas karakterekkel, intenzív, eredeti cselekménnyel, és olyan finom romantikus szállal, ami az utolsó oldalig megremegtette a szívemet. Most ugyan úgy tűnik, hogy végleg  el kell búcsúzni a Caraval világától, de milyen szerencsés vagyok, hogy bármikor levehetem a polcról és újraolvashatom az egész trilógiát.  Mindenesetre alig várom, hogy a szerző újabb regénnyel, sorozattal jelentkezzen, azonnali vevő vagyok rá.
Képek: Pinterest

Borító: Gyönyörű

Kedvenc karakter: Jacks, Dante

Szárnyalás: Az időutazásos rész nagyon izgalmas volt, örülök, hogy belekerült a cselekménybe.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Csodálatos a romantikus szál, mindkét testvérnél.


Nyereményjáték

A sorozatban számos szereplő megfordult már. Voltak, akiknek mindhárom kötetben fontos szerepük volt, és persze akadtak olyanok is, akik idő közben lemorzsolódtak. A ti feladatotok, hogy a bloggerek bejegyzésében kiemelt betűkből összerakjátok egy-egy szereplő nevét, ezt követően pedig írjátok be a helyes megoldást a Rafflecopter megfelelő sorába!  A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre jelentkezni a megküldött e-mailre. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!

a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:
Blogturné Klub
09. 21. – Kelly és Lupi olvas
09. 23. – Readinspo extra
09. 25. – Csak olvass!
09. 27. – Fanni’s Library
09. 29. – Readinspo


2020. szeptember 14., hétfő

Monica McCarty: A Haramia (A Felföld rettegett fiai #8)


Kedvelitek a dögös, ellenállhatatlan és rettenthetetlen skót harcosokat? Mi igen! Ezért Monica McCarty A Felföld rettegett fiai sorozatának nyolcadik részével, A Haramiával indulunk új turnéra, mely a General Press Kiadó gondozásában került a boltokba.
Természetesen a nyereményjáték sem marad el.

General Press Kiadó 2020.
416 oldal
Fordította: Szigeti Judit
Goodreads: 4,28
Besorolás: történelmi romantikus, Skócia

Bruce elit katonái közül Robert „Haramia" Boyd a legfélelmetesebb. Igazi hazafi, akinek puszta keze halálos fegyver, és mindennél jobban gyűlöli az angolokat. Ám a bosszú keserédessé válik, amikor egy rajtaütés során véletlenül foglyul ejti legfőbb ellensége húgát, és a férfinak meg kell küzdenie a szenvedéllyel – egy olyan csatában, ahol semmiképp sem akar veszíteni.
Lady Rosalin Clifford alig ismeri fel a lázadó rabot, akit évekkel korábban megmentett a kivégzéstől. Az igazság iránt mélyen elkötelezett lányt éveken át gyötörte a lelkiismerete, amiért cserben hagyva a bátyját, segített megszökni a veszélyes férfinak. Az árulása most újra kísérteni kezdi, ám nem tud ellenállni a megkínzott harcosnak és a szenvedélynek. De vajon egy igazi angol rózsa szerelme elég ahhoz, hogy felszabadítsa Skócia legrettegettebb harcosát a bosszú terhe alól, mielőtt túl késő lenne?

Gondolkoztam rajta, hogy érdemes-e egy sorozatba a nyolcadik résznél bekapcsolódni, de a bloggertársaim megnyugtattak, hogy abszolút olvasható önálló kötetként is, főleg, ha kedvelem a skótokat és a történelmi romantika zsánert. Lupi már írt itt a blogon a 4. részről, neki meg az volt az első, és szintén nem bánta meg.
Megérte! Beleszerettem a szerző írásmódjába, olyannyira, hogy ezek után be fogom szerezni a sorozat többi darabját is, ez a regény nagyon meghozta a kedvem a skót felföld többi harcosához is.

Lehet, hogy szerencsém is volt ezzel a résszel, ugyanis elolvastam a Molyon pár értékelést, és azt írták, a többi részhez képest itt kevesebb volt a harc és több az érzelem. Nekem pont ez jön be, úgyhogy ennek csak örülni tudok.
A prológus alapozza meg a történetet, amiben rögtön a szívembe zártam mindkét főszereplőt, ugyanis nagyon kedvemre való a felütés, miszerint az igazságosságot mindennél előbbre tartó 16 éves Rosalin először is ételt szerez a rabságban szenvedő ellenséges katonáknak, akiket szinte halálra dolgoztatnak a várban, majd ki is szabadítja a legveszélyesebbiket, akit szerinte miatta akasztanának fel másnap. Persze az igazságérzet mellett nem kevéssé számít az is, hogy a skót harcos igencsak jóképű, és olyan testtel rendelkezik, amin még egy angol hölgynek is megakad a szeme. Robert Boyd is szimpatikus lett számomra, mert ugyan kapott az alkalmon a szökésre, de előtte bizonyította, hogy odafigyel az embereire és a lánynak tett ígéretét is betartotta, nem bántotta az őröket a kelleténél jobban a szökésnél. És az a lopott csók mindkettejük szívében nyomot hagyott.
A prológus után rögtön ugrottunk hat évet, és máris egy fordított helyzetben találtam a hőseimet, Rosalint foglyul ejtették a skótok, persze hogy Boyd és csapata volt a szerencsés, akik a legnagyobb ellenségük húgát és örökösét fogták el szinte véletlenül. A férfi sokat változott, az eltelt évek alatt még keményebb lett a szíve, és ha lehetséges, még jobban gyűlöli az angolokat, akik miatt korábban elvesztette a családját is. Igyekszik minél mélyebbre temetni magában az érzéseket, a  legfontosabb számára a küldetés,  a fegyverszünet elérése, és ehhez kapóra jött a két magas rangú túsz. A hidegzuhany akkor érte, amikor rájött, hogy ki is az angol hölgy valójában, ő az a fiatal lány, akinek az életével tartozik. Ahogy telnek a napok, egyre inkább fokozódik a feszültség közöttük, ami végül robbanással fenyeget.

Főhőst ritkán láttam még ennyit vívódni saját magával, mint Robbie-t. A kötelesség, hazafiság, a hűség a legfontosabbak számára, mindaddig, míg be nem férkőzik az életébe egy egészen másfajta érzés, aminek létezéséről nem akaródzik tudomást vennie. Dühös és vad harcos, de mint mindenki más, a lelke mélyén vágyik arra, hogy valaki törődjön vele.
Rosalin egy nagyon bátor, fiatal nő, aki mindig kiáll az elvei mellett, védelmező, gondoskodik a gyengébbekről. Nagyon szép hölgy, több udvarlót is magáénak tudhat, de mindig is a régi skót pasi jár az eszében, hiába nem látta évek óta. Nem könnyű eldönteni, hogy szerencse vagy átok, hogy újra találkoztak, de annyi biztos, hogy a lány most került tudatába a saját érzékiségének, a vonzódása tagadhatatlan, nem különben nehéz a férfinak tagadni, milyen hatással van rá Rosalin. Nem csupán a szépsége, hanem a személyisége, az emberi tulajdonságai is mélyen hatnak rá.

Tetszett, hogy E/3 az írásmód, de a két főszereplő szemszögéből, így beleláthatunk a fejükbe, de mégsem volt olyan részletes, hogy az olvasónak ne lehessenek saját gondolatai. Rengeteg volt a belső vívódás, de Robbie részeit kifejezetten imádtam olvasni, szeretem, ha egy pasi "szenved", illetve megszenvedi a helyzeteket, amit magának teremt.
Becsülöm a szerzőben, hogy nem egy légből szerzett fikciót tár az olvasók elé, hanem konkrét történelmi személyekre és helyzetekre épít, kiegészítve azokat fiktív karakterekkel és cselekményekkel. Érdemes elolvasni a szerző jegyzeteit a végén, meglepő részleteket ad a regényhez.
Meg voltam elégedve a leírásokkal, mindig úgy éreztem, én is ott vagyok a helyszínen, mindent el tudtam képzelni a környezettől a szereplők ruhájáig. Imádtam a skótok közötti bajtársiasság megjelenítését, ez nagyon fontos volt, hogy minden körülmények között támaszkodhatnak egymásra, megvan a maximális bizalom. Azt sem hagyhatom ki, mennyire megvolt ez a bizalom jókora szeretettel megtoldva a Clifford testvérek között is. Mindig nagyon szeretem, ha a testvérek közötti kapcsolat jelentőséget kap.
A regény többi szereplője is emlékezetesre sikerült, vágyom rá, hogy olvashassam a saját történeteiket. Egyedül Seton nem volt egyértelmű számomra, a végén mit miért tett. Talán a későbbiekben ez is kiderül.
Az idén több történelmi romantikust is olvastam, de ez a regény volt az, amelyik igazán megdobogtatta a szívem, egyszerűen imádtam a főszereplők közötti kémiát, és csak sóhajtoztam velük, lépjenek már mielőbb a tettek mezejére. Nem kellett csalódnom, az erotikus részek szempárásítók voltak és teljesen ízlésesek. Robbie lassú változását remekül alakította a szerző, szép ívet adott a kapcsolatnak.
Én csakis ajánlani tudom ezt a csodás kis történetet, a példám mutatja, hogy lehetséges szerelembe esni egy sorozat nyolcadik részénél ebbe a kivételes szeretettel megteremtett világba, ahol első a haza szabadsága, de a szerelem sem az utolsó szempont.

Borító: Biztos vagyok benne, hogy nehéz megfelelő stockfotót találni.

Kedvenc karakter: Rosalin, Robbie

Szárnyalás: Annyi cuki jelenet volt, hogy nem is tudok választani, de talán a fürdetés...

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: A fokozatosság jellemző az érzékiségre, pezseg a kémia a főszereplők között végig a regény során, és persze megkapja az olvasó a legforróbb pillanatokat is.

Értékelés: 


Nyereményjáték 

Monica McCarty sorozata Robert Bruce titkos elit alakulatának tagjairól szól. Minden rettenthetetlen harcosnak van egy “gúnyneve” is, melyet egymás között használnak és amely az illető különleges képességeit tükrözi. A ti feladatotok az, hogy a név alapján beazonosítsátok ezt a gúnynevet és beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz. 

Tehát, ha  Robert Boyd a Haramia, akkor kicsoda:    Magnus MacKay?

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

09.15 - Kelly és Lupi olvas
09.17 - Betonka szerint a világ…
09.19 - Dreamworld
Blogturné Klub



Rendszeres olvasók