KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2021. szeptember 14., kedd

Thomas Hardy: Egy tiszta nő

 


Thomas Hardy örökérvényű regénye, Tess Durbeyfield tragikus története, az Egy tiszta nő végre újra elérhető a magyar olvasóközönség számára, hála az Athenaeum Kiadó új, Érzelmes klasszikusok sorozatának! Turnénkban ezúttal Tess sorsát kísérjük végig. Tartsatok a Blogturné Klub bloggereivel, és nyerjetek egy példányt ebből a csodaszép a kötetből!

Athenaeum Kiadó, 2021
652 oldal
Fordította: Szabó Lőrinc
Goodreads: 3,81
Besorolás:

Tess Durbeyfield becsületes, szorgalmas, a jobb életért küzdő nő, aki családját mindennél előbbre helyezi. Számítását azonban már egészen fiatalon keresztülhúzza a gőgös Alec d'Urberville, amikor egy éjjel erőszakot tesz rajta. Hogyan birkózik meg a szégyennel, majd a gyásszal egy lány az ezernyolcszázas évek derekán? Ha maga mögött hagyja fájó múltja színhelyét, kezdhet-e új életet egy szerető, gondoskodó férfi oldalán?

Az Egy tiszta nő Thomas Hardy időtlen klasszikusa; kulcskérdései a bűn és a bűnhődés kettősségét, az életet behálózó titkok hatalmát, a szeretet, a vágy és az elfogadás morálon felülemelkedő erejét járják körül.

Az Athenaeum Kiadó 2021-ben útjára indított Érzelmes klasszikusok sorozatának célja, hogy - a tizenkilencedik és a huszadik század alkotásaival megszólítva a huszonegyedik század olvasóközönségét - korszakokon átívelő párbeszédet teremtsen olyan kérdések mentén, amelyeken az emberiség a kezdetek kezdete óta töpreng.

Őszinte leszek, a nagy klasszikusokkal elég nagy lemaradásban vagyok. Sokat olvastam már, de még van mit bepótolnom. Erről a regényről is sokat hallottam, de valahogy mindig kimaradt az olvasása. Tudom, hogy film is készült belőle, nem is egy, de azok is elkerültek. Így, amikor kiderült, hogy van lehetőség elolvasni ezt a nagyon híres regényt, azonnal lecsaptam rá. Ami először megfogott, az a különlegesen szép borítója. Sokszor mondom azt, hogy jobban szeretem, ha a borító valamit előrejelez a történetből, valami jellemző van rajta, de itt és most erre nem volt szükség. Így is teljesen megfogott és valószínűleg a könyvesboltban is levenném a polcról, hogy megnézzem milyen regényről is van szó.

Mit is vártam ettől a történettől? Szégyent, gyalázatot, rengeteg önvádat, még több szenvedést, de a végén feloldozást és boldogságot. Direkt nem olvastam el semmilyen más kritikát és véleményt a regényről, hogy "végigizgulhassam". Hát, ha mást nem is árulok el, de annyit igen, hogy miután befejeztem a könyvet, csak ültem... ültem és gondolkodtam.. mit tehetett volna a főhősnőnk másként, mi lett volna a helyes? De belegondolva abba a korba, ez nem is annyira könnyű válasz...

Főhősnőnk a gyönyörű Tess Durbeyfield, aki a szüleivel és testvéreivel a viktoriánus korabeli vidéki Angliában élnek. A lány tragédiája akkor indul, amikor az apja egy nap beszédbe elegyedik a helyi pappal és kiderül, hogy nemesi származásúak. A papa felbátorodva ezen elküldi Tesst, hogy vegye fel a kapcsolatot a tőlük nem messze élő "nemes rokonokkal". A "rokonok" nem más, mint egy nagyon idős hölgy és a fia, Alec, aki rögtön lecsap a fiatal lányra. Mivel Tess az élet dolgaival nincs tisztában - főleg a szerelmi élet terén, így a férfi hamar megkapja, amit akar.
A lány megszégyenülten hazamenekül, megszüli a borzalmas éjszaka eredményét, egy kisbabát, akit el is veszít. Munkát vállalva elmegy otthonról és az új helyén megismerkedik egy kedves, gáláns fiatalemberrel, akivel egymásba szeretnek. De vajon túléli a kapcsolatuk az átélt borzalmakat abban a korban? Kiáll-e érte a fiatalember, ha megtudja, hogy mi történt vele?

Hát (tudom háttal nem kezdünk mondatot:), ez nem egy könnyű regény. Semmilyen téren. Már az se hétköznapi, hogy majdnem 700 oldalas a mű és a szerző rengeteg felé kalandozik a történet elmesélése közben, bár ezt egy percig sem éreztem soknak, mert érdekesen és olvasmányosan ír. A kornak megfelelően szépen, cikornyásan körülírva mindent - például az erőszakot annyira irodalmian írta le, hogy kétszer is nekifutottam annak az oldalnak, mire sikerült rájönnöm, hogy mi is történt. Tudom, hogy abban a korban, amikor megjelent ez a regény, másképpen nem is lehetett leírni egy ilyet, de mai fejjel nézve nagyon "virágnyelven" sikerült mindezt előadni.
De egy percig se gondoljátok azt, hogy ez egy olyan regény, amit az ember a nap végén, egy bögre forró csokival a kezében, összekucorodva a fotelben boldogan olvasgat. A történet hangulata szinte végig nagyon negatív, szomorú és depressziós. Szinte onnantól, hogy először felfigyel Tessre egy fiú,  érezni, hogy ennek a történetnek nem lehet jó vége, boldog befejezése.

Tess szerethető karakter lenne, de egyszerűen az egyik rossz döntést hozza a másik után. Ebben persze az is közrejátszik, hogy az akkori korban nem nagyon törődtek az emberek a felvilágosítással, a házasélettel, hogy hogyan születik a gyerek és akkor még csak a felszínt kapargattam. Ezeken még túl is tudtam volna tenni magamat, hiszen ezekkel a témákkal még manapság, a mi felvilágosult korunkban is gondok vannak, de azon, hogy egy nő, még akkor is, ha az akarata ellenére meggyalázzák, onnantól már csak egy pária, egy tisztátalan lény és mindenki lenézni, na az nálam is kiverte a palánkot. De utána lenyugodtam valamennyire, hiszen a viktoriánus kori Angliában járunk és akkor ez teljesen megszokott dolog volt. (sajnos). 
És olyan regényekre is szükségünk van, ahol a női főszereplők nem erős akaratú, független hősök, hanem teljesen hétköznapi nők, asszonyok.
A könyvben szereplő két férfi közül pedig nem is tudom, hogy melyik a rosszabb. Az, amelyik eleve alantas szándékkal próbálja megszerezni Tesst vagy a másik, amelyik pedig látszólag kedves, aranyos, de a maradi álláspontjával nagyobb bajt okoz, mint a másik férfi összességében...

És a történet vége? Minden spoiler nélkül annyit elmondhatok, hogy mindent vártam, de ezt nem. Ahogy fentebb is írtam, amikor letettem a könyvet, csak ültem és gondolkodtam, hogy hány ilyen eset történhetett meg akkoriban és milyen végük lehetett. Egyszerűen borzalmas.

Összességében örülök, hogy elolvastam ezt a könyvet, még akkor is, ha nem az a kategória lett nálam, amit évente egyszer újraolvasok. Ezt a történetet számomra egyszer elég volt átélni, így is nagyon megrázott.
Amit még megjegyeznék, hogy ha nem tudtam volna, hogy ki a szerző, akkor simán az hittem volna, hogy egy nő írta. A férfi szerzőkről gyakran megemlítem, hogy bár a történet szálát tökéletesen fűzik, de az érzelmekhez vajmi keveset értenek. Itt nem volt ilyen problémám, mert Thomas Hardy olyan érzékletesen írta le a fájdalmat, a szerelmet, az összes létező érzelmet, amire - meg merem kockáztatni sok női író sem képes. 

Borító: Gyönyörű, elegáns, illik a sorozathoz

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: - 

Mélyrepülés: az összes férfi viselkedése...

Érzelmi mérce: valahol romantikus mű, de mégis a szomorúság, a veszteség, a depresszió jobban átjárja az egész művet

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Thomas Hardy legismertebb alkotása az Egy tiszta nő, de ezen kívül még számos remek könyvet írt, amelyek nagy részét le is fordították magyarra a múltban. Játékunkban ezúttal ezekből a Hardy kötetekből idéztünk, a feladatotok pedig megírni az idézetek forrásának címét.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“A jó feleség jó, de nincs az a feleség, aki olyan jó volna, mint a nőtlenség.”

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Szeptember 12 - A Szofisztikált Macska
Szeptember 14 - Kelly és Lupi olvas
Szeptember 16 - Csak olvass!
Szeptember 18 - Ambivalentina

2021. szeptember 13., hétfő

Róbert Katalin: Halld a szív szavát

 


Könyvhétre érkezik Róbert Katalin legújabb regénye, Halld a szív szavát címmel. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei belevetik magukat a VarázsÉlmény valóságshowba, hogy végigkövessék Dini és Jázmin kalandjait ebben az izgalmas, magyar közegbe ágyazott retellingben.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg a regényt, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott kötet egy példányát.

Könyvmolyképző, 2021
296 oldal
Besorolás: YA, romantikus, realista

ÉR ​HAZUDNI A SZERELEMÉRT?

A VarázsÉlmény különleges valóságshow, ahol tizenhat‒húsz éves fiatalok mérik össze az ügyességüket.
Szereted a szabadulószobákat?
Szereted az olyan versenyeket, ahol bárki kiemelkedhet?
Akkor ezt neked is látnod kell!

Dini önálló, vérbeli vagány. Eddig nem érdekelte a VarázsÉlmény álomnyereménye, nem hitt benne, hogy egy magafajta, nincstelen kölyöknek esélye lehetne rá.
Ám megtetszik neki a stábból egy lány… És, hogy a közelébe kerüljön, másnak adja ki magát.
Jázmin szinte egy kis hercegnő. Az élete gyerekkora óta percre pontosan be van osztva: forgatások, tévéműsorok, szereplések. Ami valaha élmény volt, mára nyűg lett. Jázmin most már csak azt szeretné, ha végre egyszer azt tehetné, ami neki fontos. Csakhogy sem az apja, sem a menedzsere nem foglalkozik azzal, hogy ő mire vágyik. Álruhában kiszökik, és elindul élete kalandja…
Jázmint és Dinit egy világ választja el egymástól, a tévében most mégis összetalálkoznak. De vajon mit szól a gonosz Sáfár, ha Jázmin Dini hatására elkezd kiállni magáért? És hogyan fogadja Dzsi, Dini mentora azt, ami a fiú és a lány között történik? Lehet igazi az a szerelem, ami hazugságokra épül? És mi történik, ha kiderül, hogy Dini egy csaló?
Siker, szerelem, őszinteség – te melyik kettőt választanád? Aladdin és Jázmin örök szerelme ezúttal egy televíziós show-műsorban éled újjá. Az ismert történet alakjai benépesítik Budapest utcáit. Tarts te is velük!

Engedd, hogy elvarázsoljon!

Imááádom a szabadulószobákat! Imádom a rejtvényeket, hogy apró részletekből áll össze az egész, a kollégáimmal és a barátaimmal számtalan helyről szabadultunk már ki. Így szinte tovább se kellett olvasnom a fülszöveget  a harmadik soránál és azonnal lecsaptam a könyvre (akkor még azt se tudtam, hogy ez egy Aladdin történet mai korba átültetve).

Dini és Jázmin nem is különbözhetne egymástól jobban. Dini csóró, önállóan próbál megélni, szárnya alá véve az unokahúgát, Abut és nem félnek lopástól, tolvajlástól sem, hogy megéljenek. Per pillanatnyilag egy kalandparkban dolgozik, ahol épp az egyik legsikeresebb tévés játék, a VarázsÉlményt promózzák.
Jázmin pedig befutott színésznő, megvan mindene, amit csak szeretne, de.... az édesanyját elveszítette, az édesapja a munkájába menekül és a lányából szeretne olyan híres színésznőt faragni, amilyen az édesanyja szeretett volna lenni. Ebben nagy segítségére van Sáfár, a lánya menedzsere, aki látszólag Jázmin útját egyengeti, de gyakorlatban a lányt használja az előrelépéséhez...
Jázmin a promóció felvételén ott van és Dinivel véletlenül találkoznak. Valami megindul a két fiatal között, de Jázminnak mennie kell. Dini pedig úgy dönt, hogy megkeresi a lányt, így jelentkezik a VarázsÉlmény szereplői közé, de nem teljesen úgy sikerül a felvételi, ahogy szeretné, így gondol egy merészet és másnak adja ki magát és végül bekerül a játékba, ahol indulhat a fődíjjért, ami egy hatalmas pénzjutalom mellett egy jutalomjáték is Jázminnal...
Vajon sikerül Dininek nyernie? Vajon mit szól Jázmin ahhoz, ha kiderül, hogy Dini mit meg nem tett azért, hogy bekerüljön a játékba?

Ahogy írtam fentebb is, én valahogy átugrottam azon, hogy ez egy Aladdin átirat, így csak szépen lassan derült ki számomra, a szereplők nevéből, a történtekből, hogy ez igen, tényleg a régi mese egy 21. századi átdolgozása. És mennyire jól sikerült! Őszinte leszek, engem nagyon levett a lábamról a történet és nehezen tudtam abbahagyni a fejezeteket.
De nem is annyira a szerelmi szál vonzott - bár aranyos volt Jázmin és Dini együtt, inkább a JÁTÉK. Kíváncsi voltam, hogy mennyire kapunk betekintést egy ilyen játék hátterébe, mennyire látunk be a kulisszák mögé, de az írónő elég alapos munkát végzett, és rengeteg részletet osztott meg egy ilyen műsor elkészítésével és magával a játékkal kapcsolatban. Tetszettek a feladatok is - szívesen végigcsináltam volna én is őket:) és az is, ahogy ezt az egészet elképzelte. Simán el tudnám képzelni a VarázsÉlményt egy ma futó játéknak.

A szereplőkért viszont már nem voltam ennyire oda. Jázmin nagyon jó karakter, átéltem, átéreztem a problémáit, sajnáltam azért, ahogyan élt, de szívem szerint jól megrángattam volna, hogy helló, ez a TE életed, állj már a sarkadra és próbálj már valamit javítani a körülményeken! Ettől függetlenül szerettem minden olyan részt, amiben ő szerepelt!
DE - ha az Aladdint nézzük, akkor nem ő a főszereplő... A főszereplő Dini lenne, de ő számomra nem sikerült olyan karakternek, akiért izgultam volna, akit szerettem volna, akinek szurkoltam volna, hogy "nyerje el a hercegnő szívét". Aranyos volt, kellően szerencsétlen, majd később kellően ügyes, de valami mégis hiányzott belőle nekem, ami egy szereplőt szerethető (vagy utálható) főhőssé tesz.
Apuka viszont pont olyan volt, mint az eredeti történetben a szultán: a lányát teljes mértékben imádó apa, aki azonban nem túl erőskezű és határozott ahhoz, hogy Sáfárt (Jafart) kordában tudja tartani.
Sáfár (Jafar) viszont pont olyan kegyetlen, rosszindulatú, hatalommániás főgonosz lett, mint amilyennek kellett lennie. Az első mondatától utáltam egészen az utolsóig :).
Abu... a történetben ő egy majom, itt Dini imádott unokahúga. A mesében egy tolvaj, "aki" sok csínytevést követ el, de igazából túl sok szerepe nincs. Itt viszont.. Abu követ el olyan dolgokat, amelyek miatt számomra inkább a "rosszak", mint a "jók" közé került. Nem szerettem és szó szerint idegesített minden egyes megmozdulása...
És persze nem feledkezhetünk meg a Dzsinnről sem, aki itt Dini játékbeli mentora, Dzsi. Őt az írónő annyira próbálta hasonlatossá tenni a mesebeli Dzsinnhez, hogy még a haja is kék volt:).

A szerelmi szál viszont nagyon aranyos, Róbert Katalin kellően sok buktatóval, félreértéssel spékelte meg a szerelmesek útját ahhoz, hogy még véletlenül se kapják meg az azonnali boldogságot. :)

A történet pedig izgalmas, épp annyira, mint anno a mese. Izgulhatunk a főhősökért, a szerelmükért, azért, hogy a gonosz elnyerje a méltó büntetését. A vége pedig lezárt, bár szívesen olvasnék arról, hogy mi történt velük a továbbiakban, mennyire tudtak kitartani egymás mellett két ilyen különböző háttérrel, de összességében egy lezárt történet, mindenáron nem kiált folytatásért.

A regényt pedig ajánlom mindenkinek, aki szerette az eredeti Aladdin mesét, de azoknak is, akik nem ismerik a mesét, mert a történet enélkül is tökéletesen megállja a helyét.

Borító: Szép, látványos, de nem adja vissza nekem a történetet...

Kedvenc karakter: Jázmin, Dini és Dzsi

Szárnyalás: a történet hasonlósága a mesével

Mélyrepülés: Sáfár... és Abu...

Érzelmi mérce: romantikus történetről van szó, így igen, szerelem.. és minden, ami ehhez tartozik (persze szigorúan a YA keretei között)

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek az Aladdin meséket és filmet. Minden állomáson olvashattok egy idézetet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni, kitől származik, majd a karakter nevét beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

“Allah ne verjen meg senkit lánygyerekkel!”


a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Szeptember 04 - Szaffi polca - Interjú
Szeptember 06 - Dreamworld - Idézetek
Szeptember 08 - Spirit Bliss Sárga könyves út - Asszociációs játék
Szeptember 10 - Sorok Között - Borítók
Szeptember 11 - Hagyjatok! Olvasok! - Borítótervek
Szeptember 13 - Kelly & Lupi olvas
Szeptember 15 - Szaffi polca
Szeptember 17 - Sorok Között

2021. szeptember 12., vasárnap

Read-a-thon 2021 - avagy olvasni életre halálra

Az idén egész nyáron nem vettem ki szabit, mert eleve szeptemberben akartam a tavasszal elkezdett lakásfelújítást folytatni. Kezdtem egy bejárati ajtócserével és egy nappalis klímával még április-májusban, aztán nyáron egy szobát sikerült kifesteni és padlószőnyegezni. Ide kerültek új bútorok is, és pontosan ma, a Read-a-thon első napján lett befejezve az utolsó polcok felfúrása. Aztán időközben kiderült, hogy a festő nem ér rá egész a jövő tavaszig, (egyébként a bátyám, és most a húgomnál csinálja ugyanezt, pepitában, persze elhúzódott minden, jó ha októberre befejezik, de tökre nem bánom, húzzuk csak...) 
A múlt héten kezdtem a szabim, de igazából elment az összes időm az első héten anyagbeszerzésekre, orvosra, bútorszerelésre, új hűtő beüzemelésre. Szóval zajlik az élet, és baromira nem a tervek szerint. Abból viszont nem engedek, hogy ez a hét is elsikkadjon, és legalább részben ne az olvasásról szóljon. Nem igazán volt időm előre tervezni az olvasandó könyvek listáját. Kezdődjön akkor a hét! A tavalyihoz hasonlóan vasárnap este posztolom majd az egész heti olvasónaplót! Hajrá!
 
1. nap szeptember 06. hétfő
Nem tudom, hogy gondoltam komolyan, hogy lesz időm olvasni! Elment az egész délelőttöm, mert a múlt héten olvastam ki az Akhilleusz dalát, és úgy gondoltam, rögtön megírom a bejegyzést, frissen, bár még nem tudom mikor turnézunk a könyvvel pontosan, de le kellett írnom az élményeimet. Ugyanis TOP5-ben benne lesz ez a regény az idei összesítésnél, sőt bekerül a kiváltságos all-time-favorite polcomra is. Nagy hatással volt rám, imádtam. Délután jött a gyerekem apja felfúrni a polcokat és összerakni az új íróasztalt, szóval megint elment az idő, de azért el tudtam kezdeni az első könyvet, Abbi Glines: Forever too Far - Csak a tiéd regényét, mely a Rosemary Beach sorozat harmadik része. Nyolcvan oldal után bealudtam, ami marha rég nem fordult elő. Nem a regény tehet róla, inkább a fekve olvasás. Később kissé felélénkültem és még olvastam, úgyhogy 179 oldallal zártam az első napot.
Olvasott oldal: 179
Befejezett könyv: 0

2. nap szeptember 07. kedd
Sok dolgom volt megint, vásárlás, plusz be kellett ugranom a munkahelyemre, várt két könyvcsomag. Az egyiket rendeltem, ez négy vegyes könyv volt, a másik KMK recis, ez az elmúlt időszak tíz könyvét tartalmazta, mindkettőnek nagyon örültem. Délután pedig négy nadrág felvarrása várt rám, nem halogathattam tovább. Évek óta nem varrtam, szerencsére elég jól ment, úgyhogy ez is pipa. Maradt azért időm befejezni a hétfőn elkezdett könyvet, amiről a héten még bejegyzést is fogok írni, mivel egyéni reci is egyben. Még nem tudom holnap mit kezdek el, nagy a választék!
Olvasott oldal: 109
Befejezett könyv: 1
 
3. nap szeptember 08. szerda
Megint másképp alakult a napom, minő meglepetés! Rám írt a nagyobbik lányom, hogy a holnapra tervezett bútorszállítást csináljuk ma, szóval szétszedtünk egy szekrényt, elvittük a lakásába, aztán a kisebbik lányommal visszafelé az Ikeából hoztunk el egy nagyobb kisszekrényt a másik helyére. Szerencsére egyedül összerakta, nagyon ügyesen. Megint elment a nap, főztem is, szóval csak este jutottam hozzá egy kis meglepihez, ugyanis nosztalgikus kedvem révén elővettem Szilvási Lajostól az Egymás szemében regényt, amit 16 évesen olvastam először és akkor számtalanszor olvastam újra, meghatározó könyvem volt. 171 oldalt olvastam, és őszintén bevallom, már nem adta meg teljesen ugyanazt az élményt, sokszor zavartak a szerzőre jellemző szófordulatok, amiket én soha nem használtam és nem is hallottam másoktól sem. Viszont más részletek meg felidézték azt az érzést, amiért imádtam annak idején ezt a történetet. 
Olvasott oldal: 171
Befejezett könyv: 1
 
4. nap szeptember 09 csütörtök
Délelőtt befejeztem az Egymás szemében maradék 179 oldalát. A vége mindent megért, nagyon szerettem minden olvasás alkalmával, hogy a szerző nyitva hagyja és az olvasó képzeletére bízza, hogyan folytatódik Attila és Tamara története. Erről kéne bejegyzést is írnom, a Múlt századi kedvenceim sorozatomban, amiben mindösszesen eddig egy bejegyzés született. Délután szülőire kellett mennem, az utolsó előttire, mert végre végzős a kisebbik lányom, hát volt mit megbeszélni. Este már nem kezdtem bele semmibe, örültem, hogy élek.
Olvasott oldal: 179
Befejezett könyv: 2

5. nap szeptember 10 péntek
Ez a nap végre nyugisabb volt, attól eltekintve, hogy holnap lesz a környéken lomtalanítás, így szelektáltam pár dolgot és este több fordulóban levittük a cuccokat. Örültem, hogy megszabadultam sok felesleges dologtól, sosem használt macskabútortól kezdve a szétszerelt régi szekrény darabjaiig. Eltüntettem az ágy alatt árválkodó két régi matracot is, végre  kidobtam egy lepusztult éjjeliszekrényt. Napközben és este pedig olvastam, méghozzá Penelope Ward: Jake Undone regényét, amit nemrég megígértem magamnak, hogy elolvasom, miután a My Skylar nagyon-nagyon tetszett, és Jake is feltűnt pár jelenetre akkor. 159 oldalt sikerült olvasnom, és nagyon behúzott a történet, úgyhogy reggel folytatom.
Olvasott oldal: 159
Befejezett könyv: 2

6. nap szeptember 11 szombat
Reggel nem volt más dolgom, úgyhogy folytattam Jake történetét és 11 órára már be is fejeztem a maradék 249 oldalt, ez szép teljesítmény volt, de egyszerűen nem tudtam letenni. Tetszett, hogy pont fordulat történt, és az addigi Nina szemszög átváltott Jake-re. Majdnem megkapja a maximális pontot, csak egy-két apróság idegesített, mint például az állandóan felbukkanó felajánlkozó nők halmaza.
Később főznöm kellett, meg játszottam is két órát, gondoltam, még este belekezdek a következő regénybe, de sajnos rosszul lettem, amit az új gyógyszerem okoz, sajnos hozzá kell szoknom még. A gif itt jobbra rá utal, nem a könyvre!! De így is elégedett voltam a mai oldalszámmal.
Olvasott oldal: 249
Befejezett könyv: 3

7. nap szeptember 12 vasárnap
Reggel megint olvasással tudtam kezdeni a napot, Ally Carter: Uncommon Criminals - Különös bűnözők regényét vettem elő, amit már nagyon vártam, ugyanis imádom a szerző humorát és a karaktereit. Már a jó pár évvel ezelőtti Cammie, a kaméleon sorozatban szerettem meg, sajnos csak két rész jelent meg a Kelly Kiadónál, és az kémkedő tinikről szólt. Most viszont a KMK kezdte el kiadni a Tolvajok klubja sorozatot, amit szintén nagyon szeretek, ez most a második rész. Nagyon cukik a szereplők, van agymunka, pici romantika, és sok humor. Egy kis napközbeni szünet után a délutánt is végigolvastam, szóval kivégeztem a regény 320 oldalát, imádtam, mekkora poén volt a vége megint!
Olvasott oldal: 320
Befejezett könyv 4

Összességében 1366 oldalt olvastam, ami 4 befejezett könyvet jelent. Tudtam volna többet olvasni, de mint már többször bevallottam, szeretek játszani is, ami kb két óra naponta, nem akarok erről lemondani, mert ez is kikapcsol, és megmozgatja az agyam. A könyvek mindegyike tetszett, nem bántam meg az olvasást, egyiknél sem, bár ez lehet, hogy csak akkor fordulna elő, ha sorsolás útján olvasnék, ha én választok jó eséllyel tetszik is a könyv.
Jó lett volna egy sokkal nyugisabb hetet kapni az élettől, amikor reggeltől estig ágyban maradva lehetne olvasni egy egész hetet, de nem tudom, valaha alakul-e úgy az életem, hogy ez megvalósulhasson. Az biztos, hogy nem hagyom abba a hagyományt, úgyhogy jövőre újra megpróbálom. Remélem sikerül másoknak is kedvet csinálni egy hasonló kihíváshoz, hajrá olvasók!



2021. szeptember 11., szombat

Abbi Glines: Forever too Far - Csak a tiéd (Rosemary Beach #3)

Maxim Könyvkiadó 2021. Passion válogatás
288 oldal
Fordította: Szaszkó Gabriella
Goodreads: 4,22
Besorolás: romantikus, new adult

Rush ​az örökkévalóságot ígéri Blaire-nek… de az ígéreteket sokszor megszegik.
Úgy tűnik, a fiatalok a legnagyobb boldogságban várják első gyermeküket, ám egy nap felbukkan Rush apja, és közli a fiúval, hogy testvére, Nan hatalmas bajban van, és csak a fiú tud segíteni. Blaire megérti, milyen fontos szerelmének a családi kötelék, még közelgő esküvőjük időpontján is hajlandó lenne módosítani Rush kedvéért. Ám hamar szembesülnie kell azzal, hogy nem mindenki értékeli nagylelkűségét, sőt kifejezetten ellenségesek vele. Rush a családja és Blaire között vívódik, meg kell találnia a módját annak, hogy megmentse a kapcsolatait anélkül, hogy a másikat örökre elveszítené. A végén az egyiknek fontosabbnak kell lennie a másiknál, de az elengedés sosem könnyű feladat. Blaire hitt a maga tündérmeséjében… de senki sem élhet örökre a fantáziavilágában. A Rush iránt érzett szerelme elhitette vele, hogy megtalálják annak a módját, hogy együtt maradhassanak. De Blaire-nek megfelelő döntést kell hoznia magáért és a kisbabájáért is. Még akkor is, ha ez a döntés összetörheti a szívét. Vajon Blaire és Rush megtalálják a maguk boldogságát, vagy már túl messzire kerültek ettől?

A sorozat első részét nagyon szerettem, abban bele lehetett szeretni Rush karakterébe, tipikus badboy kategória, akikről imádunk olvasni ugyebár. Ki ne lett volna kíváncsi a folytatásra? A második rész nálam nem annyira jött be, Rush enyhén szólva papuccsá változott, de voltak bizonyos részletek, ami ebben a részben is tetszettek. Most, hogy megjelent a harmadik rész, nem volt kétséges részemről, hogy olvasnom kell, mert bíztam benne, hogy Abbi tartogat benne valami meglepetést, vagy újdonságot, ami feledteti a második rész langyosságát.
A fülszöveg tulajdonképpen kissé élesebben mutatja be a konfliktust, mint a valóság, ugyanis minden egyes szereplő tisztában van azzal, hogy Nan milyen személyiség, szó nincs arról, hogy Blaire ellen fordulna a család, sőt,  Los Angelesben, apja házában mindenkit elbűvöl, és tökéletesen megértik Rush imádatát iránta. Nan az, aki hazugságokat beszél, és Rush az, aki még mindig bekajálja ezeket. Jó, nem minden előítélet nélkül kezeli, de ő az, aki még mindig sajnálja annyira a húgát, hogy valamennyire hisz neki. Azt gondoltam, hogy ennyi idő és számos hazugság után már nem lesz a lánynak hitele nála, de hát a vérkötelék alól soha nem lehet kibújni, a saját érzéseit is felidézve Rush pontosan át tudja érezni Nan szeretetéhségét, főleg a szüleivel kapcsolatban. Én mint olvasó, nem éreztem ennyire vele, semmi nem mutatott arra, hogy egy kicsit is megváltozott volna, Nan egyszerűen gonosz és pont.
Tulajdonképpen voltak a regényben nagyon klassz, édes jelenetek, családi összejövetelek, a hálaadás és a karácsony megünneplése, ami egyben szívfájdalom Blaire-nek, hiszen ez az első év, amikor az édesanyja már nincs vele, de ugyanakkor egy új család alakulásának meghitt pillanatainak lehettem tanúja, és erről kellemes volt olvasni. Ami még kifejezetten felhúzta a regényt, az esküvő, aminek apró részleteiről Rush gondoskodott, nem is értettem, hogy talált ki ennyire cuki dolgokat egyedül, de megvett kilóra, ez a rész nekem nagyon bejött.
A fő konfliktus abból adódik, hogy Nan jelenetet csinál, komolyan megijeszti Rush-t, aki telefonját eldobva rohan segíteni neki. Közben pont akkor görcsöl be a kb. félidős terhes Blaire, idegen környezetben megriadva, és hiába hívja a vőlegényét. Bebeszéli magának, hogy ő és a gyerekük mindig is a második helyen lesznek Rush életében, ezért az apjához menekül, aki ezúttal egy halászhajón él. Itt számítottam némi különlétre, hogy Rush egy kicsit (nagyon) szenvedjen, de kis túlzással öt perc alatt tudta, hová is tűnt a menyasszonya és már ott is termett érte, hatalmas kibékülés (szex) kíséretében. 
Nem fogjátok elhinni, de ennyi a történet, nincs semmi különösebb változás a karakterekben, sőt, attól eltekintve, hogy Rush csuda édes apuka és férj lett, ebben a részben másnál nem beszélhetünk fejlődésről. Nem akarom végképp elspoilerezni, mi történik, amikor Nan a gyerek megszületése után felbukkan, ez hozhat még pár olvasóban némi izgalmat, de csalódni benne sem kell.
Úgy éreztem, Abbi megírta a kötelező oldalszámot, egyértelműen a romantikára hajtott inkább, mintsem az újabb, komolyabb fordulatokra. Épp csak egy csipetnyi izgalom volt, de ebben sem volt újdonság. Boldoggá tette a párosunkat és a rajongóinak belengette a történet további folytatásait, miután  több szereplőnek is adott pár saját fejezetet ebben a részben, így kialakulhat Grant és Harlow iránt az érdeklődés, de elhintette a már ismert Woods és Della románcának alapjait is. 
Összességében van valami Abbi Glines írásában, amit szeretek, bár amit korábban azért sokkal jobban szerettem. Tud hatni az érzelmekre, az erotikus részekben is otthon van, szereti a jó kislány-rosszfiús párosokat, ez mind nagyszerű lenne, ha egy kicsit jobban csavarná azt a bizonyos cselekményszálat, ismét kedvenc írómmá válhatna. Mindenesetre Abbi Glines fanoknak kötelező ez a regény is, mindenképpen érdemes elolvasni, jó szórakozást nyújt, bár én azért ennél jóval több izgalmat vártam. A végkicsengése édes, nem véletlen, hogy  rettentően népszerű Abbi az angolszász területeken, zabálják a romantikus sztorijait. Én biztosan próbálkozni fogok még vele, nem esett ki a cukros kosaramból, remélem a Maxim is kiadásra érdemesnek ítéli a további részeket. Köszönöm nekik az olvasás lehetőségét.
Kép: UK kiadás

Borító: Sorozatba illő.

Kedvenc karakter: Rush

Szárnyalás: Rush édes meglepetései az esküvőre.

Mélyrepülés: Nan.

Érzéki mérce: Rush adja magát továbbra is.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!



2021. szeptember 9., csütörtök

Tóth Gábor Ákos: Balatoni futár

 


Tóth Gábor Ákos legújabb könyvében a millenniumi Balatonra kalauzol el bennünket, egész pontosan Balatonfüredre. Bloggereink egy utolsó balatoni kiruccanásra invitálnak benneteket, mielőtt elbúcsúzunk az idei nyártól. Tartsatok velünk, és ha ügyesen válaszoltok az állomásokon feltett kérdésekre, egy nyereménypéldányt is nyerhettek a kötetből!

21. Század Kiadó
384 oldal
Besorolás: történelmi

Édesvízi ​mediterrán – A kezdetek

Az Édesvízi mediterrán sorozat szerzője ezúttal a 19. század végi Balaton partra kalauzolja el az Olvasót, ahol együtt talán felfedezhetjük azokat az ízeket, illatokat, mámorokat, amik után titkon mindig is vágyakoztunk…

Három évvel vagyunk az utolsó magyarországi kolerajárvány után. Egy évvel az egész országot (sőt még a császárt is) megmozgató millenniumi ünnepségek előtt. Egy fiatal újságírót a rossz magaviselete miatt úgymond száműznek Balaton-Füredre…
Az országos történésektől mentes kis település lakói, de a fővárosi zaj elől idemenekülő nyaralóvendégek is csak egy különc, fura szerzetet látnak benne… Ám vannak, akik mégis kíváncsiak az ő belső világára: a Jókai villát felépítő mester, a füredi társaságot elkápráztató szakácsnő, a szeretetotthont igazgató „svájci” fantaszta, az egyik első hazai női fotós, az egyik utolsó bakonyi betyár, és nem utolsósorban Eötvös Károly, a Balatoni utazás című könyv szerzője…
Mindez akár idilli végkifejletet is jelenthetne, ha… a Balatoni Futár alapító-főszerkesztője nem botlana bele abba az eltűntnek hitt szerelmi levelezésbe, amelyet a házas Jókai folytatott a tizennyolc éves gyámleányával…

Az Édesvízi mediterrán sorozat szerzője ezúttal a 19. század végi Balaton partra kalauzolja el az Olvasót, ahol együtt talán felfedezhetjük azokat az ízeket, illatokat, mámorokat, amik után titkon mindig is vágyakoztunk…

Idén Balaton lázban égtem, így egy (majdnem) jelenkori krimi után, most a 19. század végi Balatonhoz utaztam. Mindig is érdekelt, hogy hogyan nézhetett ki a Balaton és azt azt körülvevő városok / falvak a régmúltban, amikor még kevésbé volt felkapott nyaralóhely.
A szerző pedig pontosan ide visz el minket.

A főhősünk egy fiatal újságíró, akit félig büntetésből, félig munkából küldtek le ide, hogy tudósítson a legújabb társasági hírekről, pletykákról. Ő pedig nem túl nagy lelkesedéssel, de leköltözik, megismeri a tősgyökeres füredieket, szerelembe esik, több-kevesebb sikerrel próbál minél eladhatóbb és érdekesebb pletykákat begyűjteni, részt vesz a híres füredi Anna-bálon, találkozik az akkori kor híres embereivel és rajta keresztül betekintést nyerhetünk abba a korba, amikor a Balaton még csak keveseknek volt nyaralóhelye - a gazdagabbak inkább a tengerpartra utaztak, a szegényebbek pedig ide se nagyon jutottak el.
Persze szép lassacskán a hazai "elit" is felfedezi a tó szépségeit, egyre többen építenek villát, járnak le vitorlázni, megalakul a Yacht-klub és néhányan már a tóba is bemerészkednek. De a Balaton aranykora azért még jóval odébb van.

Arra felkészítek mindenkit, hogy a regény elég lassú. A mai felpörgetett világunkban, sok embernek ez túl lassú lesz és lehet, hogy fel is adja. Én is megküzdöttem eleinte vele, mert én is jobban szeretem az akciódúsabb regényeket, de éreztem, hogy nem szabad feladni. Szereztem magamnak egy-egy csendesebb délutánt, amikor nem zavart senki és belemerültem a történetbe. Szépen lassan átvettem azt a stílust, amit regény képvisel, nyugiban, élvezettel olvastam ezt a Balatonhoz szóló ódát. Mert bármi is történik a regényben, az messze kiviláglik, hogy a szerző a Balaton iránti szeretét írta meg ebben a könyvben.
És a Balaton már akkor is csodaszép volt - kevésbé zsúfolt és beépített. A szerző pedig gyönyörűen ír a tájról, Füredről, az ott élő emberekről. Szívesen tettem volna egy időutazást abba a korba és néztem volna meg én is "magyar tengert". Ezek a leírások, ezek a visszatekintések segítettek abban, hogy a kevésbé olvasmányos, vagy a számomra kissé lassú részeket is túléljem.

Mert a főhős nem volt számomra szimpatikus karakter, léha, minden porcikájából érezni, hogy mennyire nem szeretne itt lenni, inkább vissza szeretne jutni a számára otthonos Pestre. De mégis szükségünk van rá, hogy általa megismerjük a régmúlt Balatonját, érdekes betekintést kapjunk az akkori társasági életbe, megtudjunk kevésbé ismert történeteket híres emberekről és csak úgy élvezzük a várost és tavat. A történet végére, azért kapunk egy kis jellemfejlődést, de nekem ez kevés ahhoz, hogy megszeressem a főszereplőnket.

Érdekes volt olvasni arról, hogy akkoriban mi számított az újságok számára is fontos társasági eseményeknek, hogy már akkor léteztek a "szennylapok", amelyeket semmi más nem érdekelt, csak a tragédiák, a botrányok és a főhősünk hiába próbál érdekesebbnél-érdekesebb cikkeket írni a füredi életről, a főnökét semmi nem érdekli, csak az, amin kellően csámcsoghatnak az emberek.

És a regény vége? Nagyon tetszett, ahogyan végül alakultak a dolgok (nem írok semmit, mert nem akarok spoilerezni). Számomra ez a befejezés így, ahogy volt tökéletes. 

Összességében tetszett a regény, de őszinte leszek, úgy érzem, hogy az ilyen típusú regényhez még nem értem meg kellően. Voltak zökkenőim, volt, hogy picit pihentetnem is kellett a történetet, de végeredményben megkaptam azt, amit szerettem volna: megismerhettem a 19. századi Balatont és az ott élő embereket.

Borító: Figyelemfelkeltő, kellően retró, imádom! Bár az is igaz, hogy a történet nem annyira romantikus, mint amennyire a borító sugallja.

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: a helyszín és a korszak leírása

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: van benne romantika, de nagyon nem ez a történet fő vonala

Értékelés: 


Nyereményjáték:
A Balatoni futár főszereplője, Csengődi, a könyv során több balatoni helyszínen is megfordult. Minden egyes állomáson koordinátákat találtok, amelyek alapján megtalálhattok egy-egy nevezetességet a Balaton körül. Az állomáshoz tartozó rubrikába ennek a nevezetességnek a nevét várjuk.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

                                                                46.770513, 17.241255

a Rafflecopter giveaway


A blogturné további állomásai:
Szeptember 6. - Ambivalentina
Szeptember 9. - Kelly és Lupi olvas
Szeptember 10. - Csak olvass!

Shey Stahl: Revel


Vajon egy rockisten beleszerethet a pophercegnőbe? A Könyvmolyképző Kiadónál nemrég megjelent romantikus, erotikus New Adult regényben bizony megtörténik a lehetetlen: a rock fenegyereke, Revel Slade szeme megakad a szűzies stílusú popénekesnőn, Taylan Ash-en! Tartsatok bloggereinkkel Shey Stahl új regényének blogturnéján, és ne feledjétek, hogy a turné végén egy szerencsés olvasónk meg is nyerheti a könyvet!

Könyvmolyképző Kiadó 2021. Rubin pöttyös
424 oldal
Fordította: Varga Petra
Goodreads: 4,37
Besorolás: NA, romantikus, zenész
 
Nagyot zuhant, és ezúttal nem tudtam elkapni.
Mindenki ismeri Revel Slade nevét. Ismerik annyira, hogy féljenek tőle. Nem merészkednek közel hozzá, hiszen a srác a pokol tüzének parancsolója, aki hamuvá éget mindenkit, és még élvezi is a lángok játékát.
A gondolataimban is ott kísért. Akkor mégis miért utazom el vele?
Mert nem vagyok normális. Ez az oka.
Én, Tylan Ash, a pophercegnő, beleszerettem a rockkirályba. Magába az ördögbe. Gyerekkorodban tündérmeséken nősz fel, amik szerint vár rád valahol a Szőke Herceg; de elfelejtik megemlíteni a gonoszt – a rejtőző szörnyeteget. Nem figyelmeztetnek, hogy a csábos szem és az a dohányfüstös tüdő álcája mögött mi rejtőzik.
Elvakított a szenvedély, így nem láttam, mi történik, amíg már nem volt visszaút. Amikor kikerültem a bűvköréből, nem maradt belőlem semmi.
Ő nem fog belém szeretni.
Kizárt.
Esélyem sincs.
Micsoda ostoba ötlet, hogy belém szerethet!
De mégis megtörtént.
 
Cover love. Régóta nem találkoztam már ennyire telitalálat borítóval. Pedig akkor még nem ismertem magát Revelt, de most már elmondhatom, hogy ez a cover modell minden porcikájában megtestesíti a történet főszereplőjét. A fülszöveg olvasása nélkül is megvenném a könyvet, egy szó nélkül. Mert mit látok? Ebből a pasiból árad a vadság, a feszültség, a szexualitás. Kíváncsi vagyok a történetére, úgyhogy mindenképp hazaviszem! Később megértettem a felirat színének jelentését is, pontosan ilyen jégkék Revel szeme.
Taylan Ash 3 éves kora óta része a könnyűzenei életnek, az egész gyerekkora fellépésekkel telt, az apja a menedzsere, mára már 20 évesen ő a gyönyörű, szelíd szépségű Pophercegnő, hosszú vörös hajzuhatagával és zöld szemeivel megbabonázza a rajongóit. És még valakit, aki viszont a legnépszerűbb rockbanda, a Revved frontembere. Ő Revel Slade, egy hihetetlenül tehetséges zenész, énekes, dalszerző, akiért milliók rajonganak, akinek a lába elé omlanak a nők. Nagyon gyorsan lett hatalmas sztár, amit nehezen kezel, tegyük hozzá a zűrös gyerekkort is, így most, 25 évesen egyik balhéból a másikba cseppen, és az igazsághoz hozzátartozik, hogy gyakorlatilag sosem józan. Az utóbbi pár évben időnként beszólogatott, díjátadókon üzengetett Taylannak, pl. hogy szívesen megdöntené, de valódi kapcsolatba nem kerültek. Most viszont itt a lehetőség, hogy jobban megismerjék egymást, ugyanis az Egy hullámhosszon elnevezésű turnén néhány másik fiatal sztárral együtt vágnak neki az amerikai nagyvárosoknak, hogy többféle stílusban zenéljenek együtt a lelkes közönség előtt. Taylan hezitál, hogy igent mondjon-e a turnéra, hiszen sejti, hogy mire számíthat, de ugyanakkor vágyik is rá, hogy valami új történjen vele, kiszakadjon a saját közegéből. Ezen a turnén a frissen kidobott pasija is részt vesz, valamint Hensley is, aki Revel barátnője volt két éven keresztül. A konfliktus előre borítékolható.Tudtam, hogy tetszeni fog nekem ez a történet, számítottam rá, hogy egy balhés rocksztárral lesznek fincsi problémák, nem lesz ez sima szerelmi ügy, de semmi sem készíthetett fel Revel valódi, lehengerlő énjére. Ez nem egy tucatregény, mert Revel személyisége nem engedi, hogy kiverd a fejedből. Akik alapvetően sokat olvasnak, ismerik ezt az érzést, hogy x idő, vagy x mennyiségű könyv után már nem emlékszel sokszor arra sem, hogy hívták egy könyvben a szereplőket.
Most azonban biztos lehetsz, hogy Revel nevét sosem fogod elfelejteni. Ez a pasi egy nagyon tehetséges zenész, jóképű, szexi szívrabló, DE seggfej, bunkó, aljas, hazug állat is egyben, aki ráadásul tisztában van azzal, hogy alkohol és drogfüggő, és nem is tesz ez ellen semmit. Ugyanakkor kimond brutálisan őszinte mondatokat is, amit talán nem kéne. A kettős POV-nak köszönhetően a kezdetektől elsőkézből ismerhettem meg a főszereplőket. Revelnél maradva, kendőzetlenül beszámol arról, milyen a zeneipar belülről, mennyire kiszolgáltatottak a zenészek a megkötött szerződések miatt. Nincs sok választásuk, turnéról turnéra járnak, mert ez hozza a pénzt, és nekik van mit törleszteni, mivel a sok balhé után valakinek fizetnie kell. Revelért odavan a közönség, és ő igazából a színpadon él, ott tud önmaga lenni, ott mindent kiad magából. Ahogy vége a bulinak, rögtön az üvegért és a cigiért nyúl, és kiskamasz kora óta az alkoholtól ködös zsongás tölti ki a privát idejét. Nagyon nehezen, sokára derült ki, hogy mi váltotta ki nála ezt a szörnyű függőséget. Persze, hogy nem akar sebezhető lenni, még saját maga előtt sem. Ritkák az őszinte pillanatok, amikor a valódi énje előtérbe kerül. Mielőtt rátérek Taylanra, meg kell említenem, mi nem tetszett a szerkezetben. Mindkét főszereplő kiszólogatott az olvasónak. Egyrészt ezt Reveltől elviseltem, mert hozzá teljesen illett ez a stílus, hogy mindent olyan módon közöljön, mintha a haverja lennél, mintha jelen lennél vele minden pillanatban. (Más könyvben nem tudom ezt elviselni.) De itt ugyanez Taylannál is előfordult, és neki már ez nem állt jól, illetve nem értettem, hogy ez most akkor a szerző stílusa? Mivel más könyvét nem olvastam, ezt nem tudom megítélni. Taylan a regény kezdetekor még nem találta meg önmagát és a saját stílusát, még erősen az apja befolyása alatt áll, azt teszi, amit mondanak neki. Viszont épp szakított a szintén zenész pasijával Breckinnel, aki megcsalta egy táncossal. Ez felnyitja a szemét és dacossá teszi, változni akar. Szerintem kapóra jön neki a turné, csak magának sem vallja be elsőre, mennyire akarja ezt a lehetőséget. Főleg, mert Revel is itt lesz, akivel végre közelebbről is megismerkedhet, mert nem tagadhatja, mennyire izgatja ez a pasi. Csakhogy nincs két ember, akik ennyire ellentétei lennének egymásnak. 
Taylan naiv, ártatlan, józan, most, hogy belépett a felnőttkorba, épp csak szórakozni akar, kicsit kipróbálni magát egy új úton. Tényleg, mint egy kis hercegnő. Csakhogy most egy fenevad, a farkas leselkedik Piroskára. Igen, Revel Piroskának becézi, és apró lépésekben, mert saját magának is próbál ellenállni, de elkezdi becserkészni a lányt. Számítottam egy ellenségekből szerelmesek cselekményszálra, de ez a megfogalmazás olyan gyenge! Ez egy nagyon sok durvasággal kikövezett út, ahol időnként lesokkolódtam, nehezen bírtam elviselni bizonyos részleteket, de annyira, hogy majdnem odavágtam a könyvet, hogy nem hiszem el, hogy valaki komolyan gondolja, hogy egy nő ilyesmire vágyhat. Aztán szépen tovább olvastam. Valami eszméletlenül működik a kémia a két főszereplő között. Elég idős vagyok már, hogy egy szexjelenetet értékeljek, és itt aztán mindenféle véglet előfordult. Volt amit nehéz volt olvasni is, megütköztem rajta, aztán volt ami bepárásította a szemem. Viszont semmi sem volt elsietve, az első csók is a regény felénél csattant el, bár addig párszor körbetáncolták egymást. Mindketten csalódtak korábban, nehezen hisznek az új érzelmeikben, nagyon nehezen alakult ki a bizalom. Annyira elcseszett Revel, hogy esélytelennek látszik az, hogy valaha közel tudjon engedni valakit magához, vagy hogy ki tudjon mászni a függőségeiből. Persze, hogy drukkolsz neki, meg akarod menteni, ahogy Taylan is. De amikor falakba ütközöl, elutasításba, csalódásba, akkor elgondolkozol, hogy mit is jelen a megmentés. Nem tudsz valakit megmenteni, ha ő nem akarja. Kiért akarunk változni, magunkért, érte, vagy miatta? Nem mindegy.
Szerintem ennél a regénynél felesleges mellékszereplőkről beszélni... Különben rendben voltak, a bandatagok külön-külön is megérdemelnének saját regényt. Jó volt belelátni egy sztárokkal teli turné  folyamatába, a fellépések, az utazás hátterébe. Jól megkapták a szerencsétlen riporterek a magukét, kegyetlenül kifigurázta őket Revel a hülyébbnél hülyébb kérdéseik miatt. Jól mondta, üvegdobozban élnek a sztárok, csoda, ha szeretnék a magánéletük apró részleteit megtartani maguknak? Taylan apja elég szerencsétlen figurára sikerült. Szerintem nagyon gáz volt, amit elkövetett, de legalább valakit teljes gőzzel lehetett utálni. Nagyon tetszettek a dalszöveg részletek. Revel szövegeiben sok rejtett jelentés, utalás található, amire érdemes odafigyelni. A végén Taylan is saját dalokat írt, azokban is vannak emlékezetes mondatok. Őszintén megmondom nektek, hogy ingadoztam az értékelésnél. Revel személyisége annyira durva, amihez idő kell hozzászokni és elviselni, még több idő megszeretni és bízni benne. Nélküle ez tucatregény lenne, egy átlagos hármaska, ő azonban felhúzza. Viszont a kiszólásos stílus miatt és az epilógus felfoghatatlan túlzásai miatt egy fél pontot mégis muszáj vagyok levonni. Rendesen kipattintott néhány részlet a komfortzónámból, de tudomásul vettem, hogy Revel ilyen és kész. Hatottak rám a szereplők érzelmi vívódásai, de mégis végül arra jutottam, hogy nálam Revel karaktere ütött a legnagyobbat, és annyira emlékezetes, hogy megérdemli a majdnem öt pontot.
Képek: Pinterest
 
Borító: 90%-ban a borító miatt olvastam el a könyvet, szóval imádom.

Kedvenc karakter: Revel

Szárnyalás: Jó volt belepillantani a zeneiparba.

Mélyrepülés: A kiszólogatások az olvasónak nem igazán jött be.

Érzéki mérce: Nagyon durva jelenetek is vannak, de egy nem hétköznapi emberről van szó, szóval időnként azért kiakasztó, de vannak lágyabb részek is.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

 
Nyereményjáték
 
A történetben fontos szerepet játszik egy bizonyos zenei díj, így úgy döntöttünk, hogy az egyes állomásokon is olyan zenészekkel találkozhattok, akik már vittek haza Grammy-díjat! A feladatotok az, hogy kitaláljátok az egyes állomásokon szereplő zenészek és zenekarok nevét, és beírjátok a rafflecopter dobozba!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
 
További állomások:
[Blogturné Klub]
1 - Hagyjatok! Olvasok! (kedvcsináló idézetek)
3 - Könyvvilág
5 - Szaffi polca
7 - Fanni's Library
9 - Kelly és Lupi olvas
11 - Szaffi polca (zenés extra)
13 - Hagyjatok! Olvasok!
15 - Sorok között
 


2021. szeptember 8., szerda

Tavi Kata: Tagadj mindent!

 

A Sulijegyzetek sorozata után ezúttal egy Stand alone könyv érkezik Tavi Kata tollából. A Tagadj mindent! könyvhétre jelenik meg a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában, amelyről a blogturné tagjai is elmondják véleményüket. Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy a 17 éves Emmának milyen nehézségekkel kell szembenéznie a felnőtté válás küszöbén, tartsatok a turné tagjaival, és játsszatok a könyv egy példányért.

Könyvmolyképző, 2021
432 oldal
Besorolás: YA, romantikus, realista

Szeress azért, aki vagyok!

Váradi Emma tizenhét éves, és úgy érzi, nincs sem otthona, sem igazi családja. Rideg nagynénje és nagybátyja koloncként tekint rá, ráadásul az iskola mellett kénytelen dolgozni az éttermükben, nehogy kitegyék a házukból.
Bármit megtenne azért, hogy megtalálja távoli rokonait, akik végre szeretettel fordulnának felé. Egy kis lógás az iskolából és némi betörés cseppet sem tűnik nagy árnak. Csak éppen azzal nem számol, hogy Barabás Konrád, az eszméletlenül helyes, huszonkét éves rendőr tetten éri.
A fiú alkut ajánl Emmának: nem tartóztatja le, de más módszert kell választania, hogy rendbe tegye az életét.
Az út, amit Konrád javasol, sokkal ijesztőbb, mint betörni valahová, sőt, még Emma egykori legjobb barátnőjének bosszújánál is ijesztőbb. Ez az út elvezeti Emmát önmaga megismeréséhez. Ez az út randik és vonzalmak között vezet. Ez az út megmutatja, hogy a szeretetnek mennyi arca van. És ráébreszti Emmát, hogy ő sem tévedhetetlen. Ez az út segít Emmának megnyílni és felvállalni az érzéseit. Te mit tennél meg azért, hogy megtaláld a helyed a világban?

Tarts Emmával ezen a különleges úton a boldogság felé!

Tavi Katát már régebbről ismertem, mint szerzőt, hiszen a Sulijegyzetek sorozatának az első két részét olvastam és tetszett is nagyon. Ráadásul én is próbálom picit a magyar szerzőket előnyben részesíteni (főleg, ha már olvastam tőlük és tetszett is), így nem volt kétséges, hogy ez a regény is felkerül az olvasmánylistámra.

A 17 éves Emmának a sors nem túl nagy kanállal adagolta a szerencsét. Édesapja és édesanyja is meghalt, a nagynénje és a nagybátyja nevelik. Mindent megkap a lány, csak épp a szeretetet nem. Ráadásul a nagybácsi éttermében is dolgoznia kell, hogy "megdolgozzon az anyja tartozásaiért". Úgy dönt, hogy felkutatja a további rokonait, hátha azoktól több törődést kap, ezért megszökik. Csak azt nem veszi számításba, hogy az a ház, amit éjszakára kiszemelt magának, egy fiatal, jóképű és ambiciózus rendőr, Konrád tulajdonában van.
A fiú nem tartóztatja le a lányt, viszont elbeszélget vele, hazaviszi és a szárnyai alá veszi. A két fiatal között természetesen azonnal kipattan az a bizonyos szikra, de vajon az egyértelmű egymáshoz vonzódáson túl is egymáshoz valóak? Konrád lesz az, aki képes lesz Emma szíve körül leolvasztani a jeget és elnyerni a lány bizalmát?

Az első hozzáfűznivalóm a regényhez az, hogy Tavi Kata még mindig rettentő olvasmányosan ír. Egyszerűen nem tudtam letenni a könyvet, mindig kellett még-egy, még-egy egy fejezetet olvasnom, aztán mire észbekaptam, gyakran már éjjel egy óra is elmúlt:).
A történetben külön szerettem, hogy itthon játszódik, ráadásul egy sokak által szeretett helyszínen, Velencén és a Velencei-tó környékén. Mindig is irigyeltem azokat a gyerekeket, akik nemcsak nyaralni járnak le a tópartra (akár ide, akár a Balatonra), hanem egész évben itt élnek. Persze, tudom, hogy nekik nem annyira nagy szám, hogy vízparton lehetnek télen-nyáron, nekem is él így ismerősöm és az ő elmondása alapján egy kezén meg tudja számolni, hogy hányszor jár le fürödni a tóra:). De akkor is irigykedem:). (az már csak hab volt a tortán, hogy a lakóhelyem, Várpalota is szerepelt kétszer is a könyvben, még akkor is, ha csak említés szintjén:).

Emma... ő először rettentő idegesítő volt a számomra. Egyrészt sajnáltam a sorsa, a családi állapota miatt, de valahogy úgy éreztem, hogy annyira bezárkózik, hogy a legjobb barátjával se találja már meg a hangot. "Természetesen" gyönyörű, de a pasik mégsem mernek a közelébe menni a stílusa miatt. A legjobb barátnőjével vérremenően összeveszett, a legjobb fiú barátjával sincs már igazán jóban. Magában puffogott, küzdött, szenvedett... Néha úgy éreztem, hogy jól meg kellene rázni, hogy ébredjen fel, álljon ki magáért, éljen már végre.
Aztán ez szépen lassan változni kezdett és büszkén mondhatom, hogy Emma olyan jellemfejlődésen ment keresztül, amit kevesek tudnak véghez vinni. Kiállt magáért, képes volt bocsánatot kérni, kinyílni, az érzéseiről beszélni, amikor idáig értünk, akkor a kezdeti "nemszeretemségem" teljesen eltűnt és nagyon megkedveltem ezt a fiatal lányt.
A másik nagy kedvencem, a barátnője, Anna volt. Nem akarok spoilerezni, így nem írok róla többet, de óriási karakter volt.

A fiúk már nem voltak ennyire könnyű esetek. Emma gyönyörű, így nem véletlen, hogy a legtöbb fiú, akivel találkozik, megkörnyékezi.
A történet elején, Konrád magukhoz viszi haza. A fiú a szintén rendőr édesapjával és az Emma-korabeli öccsével Bencével él együtt. Bence azonnal felfigyel és "le is csap" Emmára, így Konrád félreáll az útból. Bence az a fiú, akivel Emmát egyáltalán nem tudtam elképzelni. A mostani fiatalok "sztereotípiáját" minden téren megtestesíti, iszik, füvezik, csajozik, bulizik, mindent csinál, ami csak a mai "bulizós" világba belefér. Emma pedig eleinte kötődik hozzá, mint az egyszem olyan emberhez, aki kedves hozzá. Nagyon féltettem a lányt, hogy butaságot fog csinálni Bence miatt...
Aztán jött Ricsi.. na ő volt az, akit mindenképpen el tudtam volna képzelni Emma mellett. Vele egykorú, értelmes, okos, jó humorú srác.... csak épp Emma nem érez semmit iránta... nyüssz.. :(
És akkor Konrád, a nagy Ő. Valószínűleg egyedül leszek vele, de nekem egyáltalán nem volt szimpatikus a srác. Én nem tudtam megbocsátani azt, amit Emmával tett. Tudom, a vonzalom, a szikra, a vágy mindent elfeledtet egy idő után, de nekem nem jött be a srác viselkedése. Lehet, hogy tökéletes rendőr, tökéletes munkaerő, de hogy magánemberként mi a véleményem róla, azt inkább hagyjuk :). Persze még fiatal nagyon, ő is csak 22 éves, szinte még gyerek. Bár ez nem javított a tettén nálam, de picit így már "elfogadhatóbb".

Persze nem hagyhatom ki a nagynéni-nagybácsi és Emma kapcsolatát sem. Ahogy változik Emma, úgy látjuk mi is egyre kevésbé a nagynénit és nagybácsit annyira mufurcnak és rosszindulatúnak. Igen, vannak emberek, akik kevésbé tudják látványosan kimutatni a szeretetüket és ez a pár pont ilyen. De ahhoz, hogy Emma is észrevegye, neki is változnia kell és nem is keveset.

És a történet vége? Bár realista a regény, de azért a romantikusok megkapják mindazt, amit szeretnének:). Az írónő nem sorozatként, trilógiaként írta meg ezt a történetet és számomra teljesen lezárt ez regény, nem kiált folytatás után.

Összességében imádtam a könyvet, fontos, mai témákat boncolgatott az írónő úgy, hogy közben érdekes maradt a regény, humoros és kellően romantikus, de mellette elég realista is ahhoz, hogy hihető legyen.


Borító: Nagyon tetszik, kifejező, utal a helyszínre és még a szereplők is hasonlítanak a borítón lévő modellekre - jó lett!

Kedvenc karakter: Emma, Anna, Ricsi

Szárnyalás: Emma fejlődése

Mélyrepülés: az elég spoiler lenne, ha most leírnám, de egy nagyon fontos történés a regényben

Érzelmi mérce: romantikus történet, szóval van minden benne, ami csak hozzátartozik a romantikáról - természetesen minden a YA keretei között

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
A mostani játékunkban egy könyvben és/vagy filmben szereplő rendőrről/ nyomozóról/ ügynökről találtok leírást és képet minden állomáson. A feladat természetesen az lesz, hogy megfejtések kiről van szó, és beírjátok a nevét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Agatha Christie több regényének szereplője. A kitalált St. Mary Meadben él. Tipikusan viktoriánus vénkisasszony, szelíden, kissé félénken viselkedik, de alapvetően hivatásos pletykafészek, nem is mindig a jóindulatú fajtából. Az emberekben ritkán bízik meg, jóformán mindenkiről a legrosszabbat feltételezi, és véleménye szerint 90%-ban igaza van.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Augusztus 30 - Könyvvilág
Szeptember 01 - Ambivalentina
Szeptember 03 - Sorok Között értékelés
Szeptember 05 - Csak olvass!
Szeptember 08 - Kelly és Lupi olvas
Szeptember 09 - Spirit Bliss Sárga könyves út extra állomás
Szeptember 11 - Sorok Között extra állomás

Rendszeres olvasók