KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2025. január 31., péntek

Szaszkó Gabriella: Állj mellém (Glens Falls #3)

Maxim Könyvkiadó 2024. Dream válogatás
480 oldal
Goodreads: 4,5
Besorolás: családregény, testvérek, függőség
 
Noah Pennington huszonhárom éves korára már megtervezte az életét: jogi egyetemre jár, az esküvőjére készül és a 2040-es olimpiára edz maratoni futóként. Azonban Glens Falls-ba hazatérve a tavaszi szünetben egy autó lesodorja őt az útról összezúzva egy időre az álmait. A tisztázatlan baleset miatt a szülői házban marad egy teljes nyárra a családjával, ami nem várt módon tépi fel a régmúlt sebeit. Az öccsével, Gabriellel együtt elmerülnek a titokban, a kisvárosi nyárban, ami váratlan önismereti utazást és komoly problémákat sodor magával.
David Pennington a hatvanadik életévéhez közeledve újra küzd a régmúlt démonjaival, a párkapcsolatával, és azzal, mit is kellene feltárnia felnőtt fiainak a múltjából. David retteg attól, hogy a traumái testet öltve ténylegesen bántódást okozhatnak a fiainak.
De vajon tényleg létezik a Pennington-átok? És vajon a generációs traumák elérik a két fiút is, ha nem lesz képes a család minden tagja összefogni és őszintén megnyílni a másik előtt?

 
Az Állj mellém regénnyel befejeződik a Pennington családregény sorozat. Eddig minden megjelent részről olvashattatok itt a blogon, és ez a befejező résszel sincs másképp. A bejegyzésekben párszor leírtam már, hogy különleges kapcsolat fűz a kezdetekhez, hiszen akkoriban amolyan előolvasó voltam a kiadónál,  a Maradj velem 2014-ben került hozzám, és kimagasló olvasásélményt adott. Izgatottan vártam, hogyan dönt a kiadó, mert én hatalmas zöld zászlót lengettem a regénynek. Végül 2016-ban debütált Gabi első magyar szerzőként a Maximnál, és mondhatjuk, hogy ezzel a sorozattal remek rajtot vett az írói pályáján. A Glens Falls sorozat már jóval később, 2021-ben indult, közben Gabi sokat fejlődött, megjelentek más zsánerű könyvei is, saját stílust alakított ki és egy klassz rajongótábort. A számomra nehéz téma miatt ezzel a második sorozattal voltak ugyan problémáim, de ez nem a szerző hibája, inkább amiatt, hogy én mennyire tudom elfogadni és megemészteni a cselekményt, a szereplők döntéseit. Iszonyúan haragudtam James-re, Matthew-ra, Maggie-re, nem tudtam és nem is akartam megbocsátani nekik, ezt jól kiveséztem az első két rész bejegyzéseiben. Mégis úgy éreztem olvasnom kell ezeket a regényeket, ez most nem a szórakoztató olvasásról szólt, hanem tudni akartam David - a számomra igazi főszereplő - sorsának alakulását. Ő volt az, aki a kezdetektől a bőröm alá kúszott, eléggé megkedveltem ahhoz, hogy a rossz döntéseit is tolerálva kitartsak mellette, ameddig csak tart a sorozat.
Az Állj mellém húsz évvel a második rész után játszódik, amikor is Noah már 23 éves jogi hallgató a Columbián, és a következő olimpiára edz, ahol maratonfutóként indulna, tíz éves kora óta erre készül. Öccse a 19 éves Gabriel nem ment még egyetemre, keresi önmagát, jelenleg utazgat a világban. Amy pedig valahol melegebb éghajlaton piheni ki a legutóbbi sokkot, konkrétan azt, hogy David tavaly visszaesett, egy alkalommal kokaint tolt, a terapeutája halála miatt megzuhanva. Ráadásul tavasszal történt egy baleset, Noah-t futás közben elsodorták az út mentén, a vétkes sofőr meg sem állt, szerencsére David a közelben volt. A bokáját műteni kellett, most a rehabilitáción van a sor, ami extra türelmet is igényel. Az erős fájdalmaira oxy-t kapott, ami akár igen veszélyes függőséget is okozhat, ezen van mit aggódni. A folyóparti házukban átmenetileg a 83 éves Adam foglalja el az egyik vendégszobát, mintegy pót-apa és nagyapa szerepben látja el tanácsokkal a fiúkat. David nagyon aggódik Noah balesete miatt, megkéri G-t, hogy jöjjön haza a tervezettnél hamarabb Dél-Amerikából, és Amy is úgy dönt, ideje hazajönnie, hiszen közeledik Noah esküvője Daisy-vel, akivel három éve együtt vannak, és akit egyébként mindenki utál a családban.
Ez a helyzet tehát a regény elején, mindenki újra otthon van, a meglehetősen szétszéledt családnak ideje lenne újra támogatnia egymást. Noah nagyon hasonlít Chris-re, szereti magában rendezni a dolgokat, biztos benne, hogy tudja kezelni a gyógyszerfüggőség árnyékát, majd ő felülkerekedik ezen. De nem ilyen egyszerű ez, főleg, ha egyre több furcsa dolog történik, G idegenekkel teli bulikba, ivászatokba rángatja bele. Feltűnik Noah középiskolás szerelme is, Maeve azonnal hatással lesz rá, pedig mindjárt itt az esküvője. Talán mégsem olyan biztos a jelenlegi kapcsolatában?
Kezdem azzal, ami nagyon tetszett, és ez Noah és G. testvéri kapcsolata. Nekem lányaim vannak, én is lánytestvérrel nőttem fel, így mindig is örömmel olvasok fiú testvérekről, főleg ha azok olyan jó testvérek, mint Chris és David, vagy Noah és Gabriel. Szerintem nem kell ecsetelnem, mennyire szerettem a korábbiakban David és Chris szövetségéről olvasni, James valódi harcosokká nevelte őket, próbálták is megvédeni egymást a körülményekhez képest. David és Amy remekül felnevelték a fiúkat, a regény számtalan pontján tapasztalhattam ezt, és semmi gond nem is volt David visszaeséséig. A fiúk addig csak felületesen, onnantól azonban egyre mélyebben kezdtek érdeklődni a múlt iránt, főleg Gabriel. Noah ezt a problémát legszívesebben dobozba zárná és elsüllyesztené a szekrény mélyére. Hiába volt nagyrészt publikus a családtörténetük, még sok részletet homály fed, Davidnek továbbra is vannak titkai. Noah inkább a drogfüggőségre kíváncsi és a Pennington-átok részleteire. Úgy tűnt sokszor, hogy G. felelőtlen, és lefelé húzza Noah-t, de én betudtam a korának, a "mindent ki akarok próbálni" életérzésnek ezt, mert a valódi drámai pillanatokban helyt tudott állni. Noah elég nyilvánvalóan próbál megfelelni annak, amit szerinte elvárnak tőle, pedig valójában mindenki azt mondja, ráér dönteni az életéről. Noah-hoz kapcsolódik Daisy karaktere, de őszintén szólva fogalmam sincs, hogy mi értelme volt őt beletenni a regénybe, nulla kémia, nulla érzelem, nulla  leírás a múltról, nem csoda, hogy nekem sem volt szimpatikus ez a lány, bár csak elmondás alapján kellett róla döntenem, ezt sulykolta mindenki. Aztán úgy került ki a képből, mintha sosem létezett volna. Rögtön itt felhozom  a másik kedvenc aspektusomat, ez David és a fiai kapcsolata. Ez is nagyon tetszett végig a történetben, átéreztem David aggodalmát mindkét fiúval kapcsolatban. Ő meg tudta adni a fiainak azt, amit ő korábban nem kaphatott meg, boldog és gondtalan gyermekkort, szerető apa mellett szerető anyát is, anyagi biztonságot, ezekről nagyon jó volt olvasni. Többször is elhangzik, tökéletesek voltak Amy-vel, amíg felnőttek a fiúk, addig nagyon jól tartotta magát David. Adam karaktere egy valóságos főnyeremény, okos, bölcs tanácsokkal látta el az ifjabbakat, Daviddel való kapcsolata különösen meghatározó. Megkockáztatom, hogy David mellett ő vitte most el a kedvenc karakter címet.
És akkor jöjjön a hideg zuhany. Először is, nekem elég érdekes tapasztalat volt David "öregedése", ugyanis kb. pont az ő korában vagyok, illetve Amy-ében, tehát tökéletesen bele tudtam élni magam a helyzetükbe, legalábbis a felnőtt gyerekek tekintetében. Meg abban, hogyan változik az ember hozzáállása a dolgokhoz. De a párkapcsolati dolgokban nagyon nem! Amy eltávolodása Davidtől, ez nekem óriási trauma volt. Mert ez nem lehetett igaz. Aki olvasta a korábbiakat, hogy együtt voltak jóban és rosszban, 20x éven keresztül, és itt a jóban és rosszban a mennyet és a poklot jelenti, az nem hiszi el, hogy Amy egyetlen visszaesésnek köszönhetően hátat fordít a társának és elmegy Balira fél évre. Mi a fasz? Először is nem, mert szereti Davidet, másodszor is nem, mert nem hagyja itt a fiait, az anyját, stb.  A munkáját nem sorolom ide, mert fájón nincs említésre méltó hivatása, mert bármi lenne, az eltörpülne David írói pályája mellett. Néha gyógyít, ha ahhoz van kedve. Na ne már.  És amikor hazajön, közli David-el, hogy a hat hónapból négy hónapot egy pasival töltött, de végül hazajött, és őt választja. Mert a pasi szerint Davidet mindig is jobban fogja szeretni, és ez így is van.  Ennél nagyobb mélyrepülés nem is lehetne, hogy David reakciója: És jó volt a szex? Amy életkorában élek, ugyan nem éltem át azt, amit ők, de el nem tudom képzelni, hogy egyetlen visszaesés miatt elhagyjam azt, aki mellett ennyit kibírtam, akit végig szerettem. És még be is pasizok. Hú ez nagyon hiteltelen volt, ismerve a karaktert.
A szöveg sokszor lírai, kicsit szokatlan is férfi szemszögeknél ennyi lágy mondatot olvasni, ez a szerzőre jellemző egyébként, és szinte megnyugtató, amikor a párbeszédeknél visszaáll a férfiasabb stílus. Ami még zavart, azok az ismétlések, azt hittem ennél melegebb már nem is lehet, fejezetről fejezetre fokozódott a forróság, azt hittem a klímaválság is része lesz a történetnek, de amint szeptember lett, jött a hideg hál istennek. Aztán számtalanszor találkoztam a hányással, a fejfájással, minden is fájt, ja és a Hudson is túl sokszor került szóba, végül már mindent belelógattak, amit csak lehetett. Nekem a pia is fullon volt, bár kezdek hozzászokni ehhez a trendhez, mégis szerintem hihetetlen mennyiséget isznak a regényekben manapság. Ez így irtó sok volt.
Összességében a cselekmény nem volt túl bonyolult, én legalábbis nem lepődtem meg semmin, és kitalálható volt a baleset magyarázata is. Őszintén szólva nekem nem jött be Maggie 2.0 szerepeltetése, őt egy az egyben kihagytam volna, mert enyhén szólva hatásvadásznak tűnt a karaktere. És a nagy tervükről annyit, hogy ez már egy nagyon más világ. Itt a pénz uralkodik, és ha ez a valóságban történne meg, biztos, hogy a fiatalok pénzt kértek volna, nem függőséget, amit százszor bonyolultabb volt kivitelezni. 
 
A sorozat igazi főszereplője David. Hatalmas utat járt be, mely során számos ponton alakulhatott volna gyökeresen másképp az élete, akár a legrosszabb forgatókönyv szerint. Az ő ereje, hite, elköteleződése, szeretete adja a reményt az olvasónak, hogy igenis fel lehet állni a gödör legaljáról is. Számos hibát követett el az élete során, mégis a sorsdöntő pillanatokban megtalálta magában azt az emberfeletti erőt, amit Chris és James iránti szeretete alapozott meg. Egy pillanatra sem feledkezhetünk meg Amy szerepéről ebben az életútban, nélküle David nem lenne ugyanaz az ember, nem tudta volna végigcsinálni.
Ez a sorozat az én olvasmányaim sorában mindenképp különleges, hiszen nagyon ritkán választok lelkileg megterhelő olvasmányt. Örülök, hogy mégis összehozott az élet David Pennington történetével. Sokat tanultam belőle  a családon belüli erőszak, főleg a gyerekkori traumák hatásairól, a függőségről, a családi kapcsolatok fontosságáról. És azt is megtanultam, hogy nem fordíthatom el a fejem, ha tudomást szerzek ilyesmiről, nem szabad szemet hunyni, csak mert nem az én életem. Imádtam Gabriel ötletét, hogy az örökölt pénzéből alapítványt hoz létre a bántalmazott gyerekeknek. Ez egy remek üzenet.
Gyönyörű lett a néhány utolsó fejezet, szívbemarkoló volt a végén újra olvasni James szemszögét. Méltó szavak a lezáráshoz! Köszönöm ezt a hosszú regényfolyamot, különleges élmény volt. Gabi, David karakterét örökre beírtad a kedvenceim közé, egyenesen a szívembe, köszönöm.
Képek: Pinterest és saját
 
Borító: Illik a sorozatba.
 
Kedvenc karakterAdam, David
 
Szárnyalás: Gabriel alapítványi ötlete.

Mélyrepülés:  Amy Balin.

Érzelmi mérce: Be sem hegedtek a sebek, amiket újra feltép ez a regény. Lelkileg megterhelő témák szerepelnek ebben a történetben is.

Értékelés: 


 
  

 
 

2025. január 25., szombat

Jennifer L. Armentrout: A Light in the Flame - Fény a lángban (Hús és tűz #2)


A Könyvmolyképző Kiadónál megjelent  Jennifer L. Armentrout nagysikerű Hús és tűz sorozatának második kötete: A Light in the Flame - Fény a lángban, mely újra elvarázsolja olvasóit Nyktos és Sera ősi istenekről szóló romantasy történetében.
Gyertek és legyetek részesei ti is ennek a varázsnak, tartsatok velünk a blogturnén, a játékunk során lehetőséget kaptok megnyerni a kötetet a kiadó felajánlásában.

Könyvmolyképző Kiadó 2024. Zafír pöttyös
680 oldal
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Goodreads: 4,50
Besorolás: fantasy, romantasy, sárkány, mágia, istenek

Ki ​az egyetlen, aki megmentheti Serát? Az, akinek a meggyilkolására készült egész életében…
Kiderült az igazság Sera tervéről, ami véget vetett a törékeny bizalomnak közte és Nyktos között. A lánynak semmi más nem maradt, csak a kötelessége, miközben olyanok veszik körül, akik nem bíznak benne. Bármit megtenne, hogy végezzen Kolisszal, az Istenek Hamis Királyával és az ő zsarnoki uralmával Elíziumban, hogy elhárítsa a halandók birodalmára leselkedő veszélyt.
Nyktosnak viszont van egy terve, és miközben együtt dolgoznak a megvalósításán, végképp nem hiányzik nekik a perzselő szenvedély, ami folyamatosan fellángol közöttük. Sera nem engedheti meg magának, hogy beleszeressen a megkínzott ősi lénybe. Főleg most, hogy minden eddiginél elérhetőbbnek tűnik számára egy olyan élet, ami nem forr egybe egy fenyegető végzettel. De a közösen megélt gyönyör és páratlan vágyakozás emléke annyira ellenállhatatlan, mint a szirének éneke.
És ahogy Sera kezd ráeszmélni, hogy nem csupán névleg szeretne Nyktos hitvese lenni, elhatalmasodik az őket körülvevő veszély. Egyre nagyobb támadások érik az Árnyékföldeket, és amikor Kolis hívatja őket az udvarába, nyilvánvalóvá válik egy újabb kockázat. Az élet ősi ereje egyre csak erősödik Serában, egyre közelebb taszítva őt a Ritkításának a végéhez. Márpedig Nyktos szerelme nélkül – amit a Halál Ősi Lénye képtelen érezni – nem fogja túlélni a Felemelkedését. Ha egyáltalán eljut a Felemelkedésig, és nem találja meg előbb Kolis. Mert fogy az idő. Seráé és a birodalmaké egyaránt…


Nagyon vártam a második rész érkezését, hiszen a sorozatindító befejezése a szerző jó szokásához híven meglehetősen függővégesre sikerült. Szerencsére még egy teljes évnek sem kellett eltelnie, máris itt a folytatás! Nagy elánnal vetettem bele magam, aztán azt vettem észre, hogy telnek a napok, és alig-alig haladok a könyvvel, egyszerűen nem tudott elkapni a lendület. Már nem azt éreztem, amit az első résznél kifogásoltam, hogy rengeteg a hasonlóság/ismétlés/kérdezgetés, ami az agyamra ment, hanem csigalassúsággal haladt a cselekmény, és ezen bosszankodtam gyakorlatilag a könyv háromnegyedéig, amikor végre történt is valami. Na de sorjában...
Sera meséli továbbra is a történetet, így nem mentesültem a számtalan belső monológtól, melyekben újra és újra felvetődik, hogy a benne elrejtett parazsak a jelentősek ebben a játszmában, ő maga mennyire nem számít. A parazsaknak Nyktos-hoz kell kerülniük, ám ez Sera életébe kerülhet. Tervet kell kovácsolniuk, meg kell találniuk azt a személyt, aki ismeri a megoldást, hogy ez milyen módon kivitelezhető. Közben az eddigi bizalom megtört, újra kell építenie, hiszen Árnyékföldön csalódtak benne, nem ismerik a valódi hátteret. Amit Sera tett Bele életének megmentésével, az elindított egy folyamatot, amit az istenek megéreztek, köztük Kolis is. Keresik a forrást, az elkövetőt és ez állandó veszélyt jelent. Serának és Nyktosnak titokban kell cselekedniük, miközben zajlik a hitvessé fogadás előkészülete. Ráadásul feltűnik egy új szereplő, aki úgy tűnik, elég közel áll Nyktos-hoz, legalábbis hagyja, hogy a vérét szívja, amivel eléggé felbosszantja Serát.
"– Jövőt akarok. Élni akarok. Olyan életet akarok élni, ahol a saját kezemben van a jövőm."
Nos, azt hiszem, kissé átértékeltem Sera karakterét ebben a részben. Az még mindig áll, hogy rengeteg az ismétlés, és a felesleges körök futása, de ezen túllendülve már sokkal értékelhetőbbé vált a két főszereplő karaktere, mint eddig. Ugyanis cselekmény nem sok van a regényben, legalábbis nem olyan hangsúlyos, mint a karakterek fejlődése. Sera kívülről nagyon erősnek és bátornak tűnik, ugyanakkor a szerző meg merte mutatni azt, ami benne zajlik, a kétségeket, a szorongást, azt a bizonytalanságot, hogy eddig sosem ő döntött a sorsáról, de mennyire szeretné ezt megváltoztatni. Közben ott van benne, hogy meg akarja menteni a halandó világot, Árnyékföldet nemkülönben, meg amúgy minden birodalmat. Akkor is, ha ez az életébe kerülhet. De milyen más lesz a megvilágítása a dolgoknak, amikor tapasztal némi boldogságot is... Milyen nagyszerű lehet új életet kezdeni, biztonságban, azzal, akit szeret? 
"– Soha nem akartam szeretni. Amíg nem jöttél te, liessa."
Nyktos karaktere is hoz meglepő fordulatokat, és az egyik épp az, amit már a könyv beleolvasója is leleplez, talán nem nagy spoiler leírni, hogy megtette azt a fontos lépést, amivel biztosította, hogy ne legyen többé gyenge pontja. Kivetette a kardiáját, tehát nem tud többé szeretni, szerelmet érezni. Ez engem nagyon megdöbbentett az elején, hiszen itt jelentős szerelmi szál keletkezett az első részben, aminek vártam a folytatását, különös tekintettel az árulás kiderülésének hatásaira. Aztán mégis megnyugodtam, hiszen nem a vágy veszett el, szóval a vonzalom tovább dolgozik a páros között, sőt, úgy éreztem, sokkal több erotikus jelenetet olvashattam, mint az első részben. Sera érzelmei egyre erősebbek, és végül ki is kristályosodik számára, mit is érez Ash iránt. (Igen, igen, Ash valamiképp visszatér.) 
Nyktos végre megmutatta ebben a részben a valódi erejét, néhány jelenetben láthattam az átváltozásait, ami ijesztő is lehetne, mégis élvezetes volt. Lassan újra közel kerültek egymáshoz, nemcsak testileg, de lelkileg is, a kezdeti kommunikációs hiányosságok után a regény második felében már mélyebbre ható beszélgetések alakultak ki, melyek során fény derült sok mindenre Nyktos múltjából, mit is kellett elviselnie Kolis jóvoltából.
A mellékszereplők közül többen is jelentősebb szerepet kaptak, jobban meg lehetett őket ismerni, szerencsére Sera igyekezett barátságokat kialakítani, visszaépíteni a bizalmat. De ellenségekből sem volt hiány, hiszen Kolis sleppje elképesztő intrikákkal dolgozik a fizikai erőbevetésen túl. Mindenképp meg kell említeni a sárkányokat is, hiszen Nektas ismét hozza a szarkasztikus formáját és a sárkánybébi kártya is újra bevetésre került, sok édes és szívszorító jelenetet eredményezve. Ha már szarkazmus, meg kell említenem, hogy rengeteg vicces jelenet/párbeszéd volt a könyvben, ami mosolyt csalt az arcomra, vagy épp hangosan megnevettetett, a jellemzően komor hangulatot ez kellően egyensúlyozta.
Nagy megkönnyebbülés volt számomra a könyv háromnegyedénél Kolis konkrét megjelenése, hiszen addig szinte állandóan csak róla volt szó, mint a történet főgonosza, végre szemtől szemben állhattak vele a főszereplők. Ezután már nem volt okom panaszra, a szerző megmozgatta a szálakat. A regény során volt pár iszonyú jó csatajelenet, amiken megdöbbentem, mennyire filmszerűen ábrázolja a szerző, és hát a vége... nem volt nehéz kitalálni, hogy ez lesz a következő fordulat.
Azt hiszem, alapjában véve egy fokkal jobban tetszett ez a rész, mint az első, ugyanakkor nem tudom ezt sem 4 pontnál többre értékelni, mert szinte minden egyes csavart kitaláltam, semmivel sem tudott meglepni a szerző, illetve nem olyan állkeresős mértékben, pedig én ezt vártam tőle. A függővég persze bosszant, mert azonnal olvasnám a folytatást, de ami ott feltűnt a végén, az szerintem minden olvasó előtt világos, hogy mit jelent. Látom magam előtt a sorozat befejező részének cselekményét, úgyhogy kíváncsian várom, beigazolódik-e, vagy meg tud lepni a szerző. Az világos, hogy ez a világ függővé tett, a hibái ellenére is szerettem olvasni, nem vitás, a romantasy műfajának Jennifer  L. Armentrout az egyik királynője.
Képek: Pinterest

Borító: Illik a sorozatba.
 
Kedvenc karakter Sera, Ash
 
Szárnyalás: Kolis megjelenése.

Mélyrepülés:  Lassan csordogáló cselekmény.

Érzéki mérce: Határozottan többnek éreztem az erotikus jelenetek számát az első résznél, és  szenvedélyesebbnek is.

Értékelés: 




Nyereményjáték:

Mostani nyereményjátékunkban Jennifer L. Armentrout világába kalauzolunk el benneteket! Ebben a játékban egy kép és egy mondat alapján az írónő ikonikus és híres karaktereit kell kitalálni és hogy melyik sorozatban szerepelnek. Gyertek és játszatok velünk a könyv egy példányáért!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:  Démon vagyok, a kígyó tetoválásom nagyon sokat elárul rólam.


ÁLLOMÁSLISTA:
01.21 Insane Life
01.23 Milyen könyvet olvassak?
01.25 Kelly & Lupi olvas




2025. január 17., péntek

Sasha Laurens: Youngblood ​– Vérifjoncok - blogturné extra

 


A Könyvmolyképző Kiadónak köszönhetően újabb LMBTQ+ történetet olvashatunk, méghozzá egy igazi különlegességet: egy leszbikus főszereplővel rendelkező vámpíros fantasyt. Tarts három bloggerünkkel a titokzatos, kalandos és morális kérdésekkel teli turnén, és a végén nyerj te is egy példányt a regényből.

Könyvmolyképző, 2024
376 oldal
Fordította: Boncz György
Goodreads: 3,26
Besorolás: YA, romantikus, vámpír, LMBTQ

A ​KÖZÉPISKOLA SZÍVÁS. FŐLEG, HA HALHATATLAN VAGY.

Kat Finn és az anyja csak tengődnek az emberek között. Hemát, egy drága szintetikus vérpótlékot kell inniuk a túlélés érdekében, ugyanis szinte az egész emberiséget megfertőzte egy vámpírok számára halálos vírus. Kat sorsa azonban nagyot fordul, amikor felvételt nyer a neves Harcote Középiskolába, ahol kizárólag vámpírok tanulnak.

Taylor Sanger a jómódú vámpírvilágban nőtt fel, de belefáradt annak visszás, konzervatív felfogásába, hiszen ő nyíltan felvállalja leszbikus voltát. Már csak két évet kell kibírnia a Harcote-ban, aztán végre szabad lesz. Új szobatársa azonban nem más, mint Kat Finn, akivel régen legjobb barátnők voltak, és ez nem ért jó véget… A dolgokat tetézi, hogy rájönnek: a Harcote olyan súlyos titkokat rejt, amelyek a Vámpírtársadalom leghatalmasabb alakjaihoz és a mindannyiuk számára nélkülözhetetlen szintetikus vérhez kötődnek.

A Vámpírnaplók és a dark academia stílus rajongóinak: két queer, tini vérszívó egy elit, kizárólag vámpíroknak fenntartott bentlakásos iskolában szembeszáll az egész Vámpírtársadalommal, amikor lelepleznek egy ijesztő összeesküvést a campuson.

VESD BELE MAGAD!

Blogturné extra - interjúfordítás

Kérdés: Mi adta az ihletet a könyv megírásához?

Rengeteg romantikus könyvet olvastam, és nagyon szerettem volna valami szórakoztatót írni, ami ezekkel a témákkal foglalkozik. Szerettem volna egy aranyszívű rossz fiút, de nem akartam igazán fiúról írni, így voilá, itt van Taylor. Ő egy álarcot viselő lány, aki kívülről szúrós, szarkasztikus, de belülről csupa érzelem és nagyon fél attól, hogy megbántják. Kat az ő ellentéte: egy jókislány, akinek az emberek kedvében kellett járnia, hogy boldoguljon az életben és emiatt soha nem tett erőfeszítéseket annak az érdekében, hogy megértse, milyen ember is akar lenni valójában (célzás arra, hogy homoszexuális). Ha a Tumblr szerint nézzük, Kat úgy néz ki, mint egy fahéjas tekercs, ami képes lenne megölni és Taylor úgy néz ki, mint aki képes lenne megölni, de valójában egy fahéjas tekercs.

Azért választottam egy bentlakásos iskolát helyszínként, mert így a lányok tekintélyhez való eltérő hozzáállása jól kivehető. És persze, szobatársak voltak!!! Ami egyszerűen vicces.

A vámpír környezet csak utólag jött ötlet, amiről először azt gondoltam, hogy vicces lesz, mert a vámpírokat egyszerűen komikusnak és nevetségesnek találom. De minél mélyebbre merültem a Vámpírságban, annál inkább rájöttem, hogy vannak témák, amelyekbe bele akarok piszkálni - konkrétan a nagy korkülönbségű szerelmek, az az elmélet, hogy a vámpírok mind ultra-gazdagok és az a tény, hogy ők néha csak azért viselnek köpenyt, mert.

Kérdés: Mi jött előbb, a cím vagy a regény?
Ez szinte soha szokott előfordulni, de mindig is Youngblood volt a regény címe.  

Az ügyes olvasók azt is észrevehetik, hogy a Youngblood a Five Seconds of Summer egyik dalának a címe és habár a számnak semmi köze a regényhez, de mégis ez inspirálta a címet. Miközben a szövegen dolgoztam, az oroszországi Kalinyingrádban voltam egy bárban, ahol hatalmas kivetítőkön játszottak videóklipeket és akkor láttam a Youngblood klipjét. Nagyon király a stílusa, a kortárs japán srácok úgy vannak öltözve, mint az 50-s évekbeli fickók, motoroznak, meg ilyesmi. Nem tudom miért, de nekem erről a vámpírok jutottak az eszembe és a Youngblood egyszerűen klasszul hangzott. Később beleépítettem a történetbe, a fiatal vámpírok új generációjának neveként.

Kérdés: Mi tetszik a legjobban a könyv borítójában?
Alapvetően minden? Kevin Wada hihetetlenül jó munkát végzett az illusztrációval, szó szerint ő volt álmaim borítóművésze. Amikor elkezdtem a Youngbloodot, olyan menő karaktereket akartam megalkotni, hogy Kevin Wada illusztráció lehessenek. Sose gondoltam volna, hogy ez tényleg megtörténik, de amikor a kiadómmal a borítóról beszéltünk, muszáj volt őt javasolnom.

Kat és Taylor lényegében pontosan olyanok, ahogy elképzeltem őket, ami azért megdöbbentő,  hiszen nem volt kifejezetten jó ötletem arra, hogy hogyan is néznek ki. Még ha tudom is, hogy milyen vonásokkal rendelkeznek (például a szemük színe), nem tudom teljes mértékben elképzelni a karaktereket a fejemben. Ennek ellenére nem szoktam fotók alapján írni, mert azok sose néznek ki megfelelően. Ezért kellemesen meglepődtem, amikor megláttam Kevin illusztrációját és hirtelen megláttam azokat az embereket, akik addig csak homályos képként léteztek a fejemben. 

Kérdés: Melyik volt a legnehezebb vagy legérzelmesebb jelenet?
Ezt nem igazán tudom megválaszolni spoilerezés nélkül, de voltak azok a jelenetek, amelyek - ahogy a fülszöveg is megemlíti - azzal kapcsolatosak, hogy Taylor belebotlik egy vámpír holttestébe és az ebből fakadó érzelmi hullámvölgy. Őszintén volt olyan, amikor Taylor szomorú volt bármi miatt is? Utálja az érzelmeket, de rengeteg érzése van és fogalmas sincs, hogy mit kezdjen velük, én pedig csak azt akartam, hogy valaki megölelje.  

Kérdés: Melyik karakter okozta a legtöbb gondot a legutóbbi könyved megírása során?
Galen ment át a legnagyobb változáson írás közben. Ő egy kihívást jelentő karakter, mert hihetetlenül kiváltságos és a regény elején egyáltalán nincs rálátása erre, ami eléggé unszimpatikussá teszi. Meg akartam mutatni, hogy a kiváltságai - a nyilvánvaló előnyök ellenére is - mennyire korlátozzák őt, de mindezt úgy akartam bemutatni, hogy közben nem akartam áldozatot csinálni belőle és ez meglehetősen nehéz volt. Például volt egy olyan verzió, amelyben valamilyen bántalmazást élt át, de olyan is volt, ahol valószínűleg homoszexuális volt. De ezek az ívek nem kérdőjelezték meg a kiváltságait, csak csökkentették azokat. Végül Galen felismeri (Kat hathatós segítségével), hogy mindig is rendelkezett ezekkel a tisztességtelen előnyökkel és valódi hatalommal annak ellenére, hogy személyesen mennyire elnyomottnak érezte magát.  

Kérdés: Mi a fő üzenete vagy tanulsága a könyvnek, amire szeretnél, ha az olvasók emlékeznének?
Hogy ne legyek túl bonyolult, végső soron a Youngblood azon tekintély és hatalmi struktúrák megkérdőjelezéséről szól, amelyek közt élünk - legyen szó akár az iskoláról, ahová járunk vagy a heteroszexualitás és osztályviszonyok intézményrendszereiről. Ezek a struktúrák mind egymásra épülnek és egymást erősítik, hogy egyes embereket mások kárán emeljenek fel. Ezek mindannyiunkat érintenek és a szerepünk megértése az egyetlen módja annak, hogy megreformáljuk vagy felszámoljuk ezeket. 

Kérdés: Melyik az a könyv, amit nemrégiben olvastál és tetszett?
Dahlia Adler: Home Field Advantage című könyve, egy rettentően szórakoztató kortárs regény egy pompomlány és a város első női irányítója szerelméről. Remek nyári olvasmány!

Kérdés: Van olyan szervezet vagy ügy, ami közel áll a szívedhez?
Minden egyes nappal ez az ország okot ad nekem arra, hogy bizonyos ügyeket egyre jobban a szívügyemnek tekintsek. Néhány szervezet, amelyet támogatok: Just Detention, amelynek célja a börtönben elkövetett nemi erőszak felszámolása, a Trevor Project, amely LMBTQ+ fiataloknak nyújt öngyilkosság-megelőzési szolgáltatásokat és a Black Youth Project 100, amelyik feminista, queer megközelítésben küzd a feketék szabadságjogaiért.

Kérdés: Mit tanácsolsz az új íróknak?
Ne próbálják a piacot követni. Úgy tűnhet, mintha azért írtam volna a Youngbloodot, mert nyilvánvaló volt, hogy a leszbikus vámpíroknak van egy divatos korszaka, de valójában, amikor 2019 végén /2020 elején átfutottam ezt a tervet pár emberrel, azt mondták hogy a vámpírok már egy lejárt lemez a YA-ban és másik irányt kellene vennem. A tanács ellenére mégis belevágtam. Ma már nyilvánvaló, hogy ez fenomenálisan jó időzítés volt és teljesen szerencsésen alakult.

Írjatok arról, amit szerettek vagy amiről azt gondoljátok, hogy menő vagy amiről szívesen olvasnátok. Tegyetek bele annyi furcsaságot magatokból, amennyit csak akartok. Ez sokkal meggyőzőbb lesz, mint a trendeket követni, amelyek addigra már mind megváltoznak, mire kiadják a könyvedet.  


 

Ha megtetszett, ITT megveheted!

Nyereményjáték:
A regény fontos erkölcsi kérdéseket boncolgat, úgyhogy most mi is ezt tesszük. Felteszünk egy-egy vámpíros filmhez vagy regényhez kapcsolódó kérdést, nektek pedig be kell írnotok a helyes választ a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Milyen lények játsszák el a gonosz falusi embereket a Hotel Transylvania első részében, hogy ráijesszenek Mavisre Drakula utasítására?

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai
Blogturné
Január 11 - Spirit Bliss Sárga könyves út – Extra
Január 13 - Spirit Bliss Sárga könyves út
Január 15 - Hagyjatok! Olvasok!
Január 17 - Kelly és Lupi olvas - extra

2025. január 14., kedd

Carissa Broadbent: The ​Ashes and the Star-Cursed King – A hamvak és az elátkozott király (Nyaxia koronái #2)

 


A Maxim Kiadó jóvoltából megérkezett a Nyaxia koronáinak 2. része, amely A hamvak és az elátkozott király címen jelent meg. Ha kíváncsi vagy hogyan alakul Oraya és Raihn kapcsolata a Kejarit követően, tarts velünk a turné során, és ha szerencsés vagy, megnyerheted a Kiadó által felajánlott könyv egy példányát is.

Maxim Kiadó, 2024
672 oldal
Fordította: Ladányi Csilla
Goodreads: 4,11
Besorolás: fantasy, romantikus

A ​szeretetet és a szerelmet is fel kell áldoznia a hatalomért.

A Kejarin minden darabokra tört, amit Oraya valaha igaznak gondolt. Fogollyá vált a saját birodalmában, az egyetlen lényt gyászolja, aki számára a családot jelentette, és szerelme árulását követően már azt sem tudja, mit gondoljon saját érzéseiről. Csak egy dologban biztos: nem bízhat többé senkiben, a legkevésbé Raihnben.
Raihnért, az Átváltozott királyért még saját nemesei sem rajonganak. A Vér Háza pedig a birodalmába vájja karmait, és azzal fenyeget, hogy belülről tépi azt darabokra.
Amikor Raihn titkos szövetséget ajánl Orayának, a lány számára az alku elfogadása tűnik az egyetlen lehetőségnek, amellyel visszaszerezheti trónját – és bosszút állhat szerelme árulásáért. Ehhez azonban olyan pusztító ősi erő birtokába kell jutnia, amelyhez apja legnagyobb titkain keresztül vezet az út.
Ellenség közelít minden oldalról, és semmi sem az, aminek látszik. Oraya, miközben lassanként megfejti múltja titkait és szembenéz a jövőjével, kénytelen választani a hatalom megszerzésének véres valósága és azon pusztító szerelem között, amely a vesztét okozhatja.

Ez most pont az a szituáció, hogy végre nem kellett egy sorozat folytatására éveket várni, hiszen az első részt tavaly novemberben olvastam. Miután a történet igencsak tetszett, így nem volt kétséges, hogy a folytatást is megszerzem.

A történet ott folytatódik, ahol az előző abbamaradt (ez most picit spoileres lesz az első részre nézve, így aki azt nem olvasta, az inkább hagyja ki ezt most). Raihn és Oraya megnyerték ugye a Kejarint, Vincent meghalt, Raihn király lett és maga mellé választotta Orayát királynőjeként. De persze nem mind arany, ami fénylik, hiszen a vámpír nemesek nem igazán akarják elfogadni a volt rabszolgát uralkodójukként, Oraya gyászolja az apját és nem tudja eldönteni, hogy megdöntse Raihn hatalmát és legyen ő az uralkodó vagy támogassa a "férjét". Raihnnek pedig "uralkodnia kell", meg kell találni a szövetségeseit és keménykezűnek kell mutatkoznia, hogy a sok veszélyes vámpír közül ő legyen a legveszélyesebb, így felnézzenek rá és elfogadják.

Forrás
A történet ismét aránylag lassan indul be, hiszen rengeteget foglalkozunk Oraya gyászával, gyötrődéseivel, hogy mihez is kezdjen magával, az Örökös jegyével, az örökségével és természetesen a férjével. Ezen felül elég részletes betekintést kapunk a vámpír politikába, ki kivel van együtt, ki kit utál, miért utálja, kivel áll hadban, hogyan lehet szövetségest találni, mit kell feladni érte, stbstb. De aztán végül csak beindul a történet, onnantól viszont szinte letehetetlen. Egyrészt a rengeteg árulás, ármány, nyomozás, kutatás, újabb helyszínek megismerése, rég elfeledett városok és történetek felfedezése - ezeket a részeket a szerző rettentő olvasmányosan és érdekfeszítően írta le. És akkor még nem is beszéltem arról, hogy Oraya öröksége milyen titkokat rejteget, ami nemcsak számunkra, de a főhősünk számára is éppoly újdonság. Az előző részben írtam, hogy Orayának mennyire fejlesztésre szorul az érzelmi oldala. Ebben a részben azért elég sokat fejlődik, még ha a regény legnagyobb részében meg is próbálja elrejteni az érzelmeit Raihn elöl, azért egy idő után ez egyre nehezebben megy. Viszont azt el kell, hogy ismerjem, hogy ebben a részben a "legtökösebb" főhősnők közé tornászta fel magát. Teljes esélytelen indulóból olyan harcos lett, aki elképesztően okos, veszélyes és kitartó ellenféllé változott. Imádtam minden harci jelenetét!
A férfi főhősünk viszont jóval hamarabb belátja, hogy nem tud ellenállni Orayának és annyi jelét és módját adja, hogy megmutassa, mit érez, hogy egyszerűen nem tudunk neki mi sem ellenállni. És ezek a jelenetek a legszebbek. Főleg, amikor csak úgy forr köztük a levegő, ízzik a kémia, volt, hogy már komolyan lerágtam a fél karomat, hogy történjen köztük valami. Amikor pedig végre történik.. hááát, az valami elképesztő. Sajnos számomra ez a nagy érzelmi vonal valahogy gyengébbé tette Raihnt, mint harcost, elég sok jelenetben úgy éreztem, hogy Oraya a férfi megmentője...
Természetesen nem akarom kihagyni a harmadik kedvenc szereplőmet Mischet sem, aki még mindig a regény egyik fénypontja. Szegénykém most sajnos nem tudott kimaradni a harcokból, ő érzelmileg kapott nagyon sokat, de remélhetőleg ő is lesz még boldog.
Ami nagyon érdekes, hogy Vincent, attól függetlenül, hogy már nem él, meg-megjelenik a történetben és kipótolja a hiányzó történetrészeket. Imádtam ezeket a részeket és most lett teljesen szürke karakter, ahol nem tudod eldönteni, hogy merre felé billenjen is az a léc, hiszen körülbelül ugyanannyi jó tette volt, mint amennyi szörnyű.

És a történet vége? Picit keserédes, hiszen ezzel a kötettel befejeződött Oraya és Rhain története. DE! Nyaxia koronái 6 részből áll, így a világ még mindig a mienk és ha jól értettem, akkor a következő történet Mischeé lesz, ami NAGYON-NAGYON várok!

Összességében egy szinte tökéletes második részt olvashattam, ami kellően akciódús volt és érzelmes. A szerző pedig megmutatta, hogy igenis vannak még jó vámpíros történetek, azután, hogy már mindenki legyintve hümmög rájuk. A történetet mindenkinek ajánlom, akik egy izgalmas, intrikákkal, ármányokkal teli, de a forró romantikát se nélkülöző regényt szeretnének olvasni. És azoknak is, akik még nincsenek teljesen elrémísztve a "vámpír" szótól. Higgyetek nekem, érdemes egy esélyt adni ennek a sorozatnak, mert tényleg letehetetlen!

Borító: Gyönyörű, figyelemfelkeltő, de én mondjuk a kék és ezüst helyett a vöröset és a feketét tettem volna hangsúlyosabbnak

Kedvenc karakter: Raihn, Oraya, Mische

Szárnyalás: a két főszereplő között lévő érzelmi feszültség és a történet dinamikája

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: érzelmes, romantikus, néhol fájó, és persze nem hagyhatom ki a jó pár +18-s karikás jelenetet sem

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
A játék során különböző vámpíros könyvekből idéztünk, és a ti dolgotok kitalálni mi a könyv címe, majd beírni a helyes megfejtést a Rafflecopter megfelelő sorába.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

“Ha ez a csók háborút fog kirobbantani, akkor legalább legyen nagyon jó.”

a Rafflecopter giveaway 

A blogturné további állomásai:
Január 06 - Angelika blogja
Január 10 - Insane Life
Január 12 - Könyv és más
Január 14 - Kelly és Lupi olvas
Január 16 - Kitablar
Január 18 - Dreamworld

2025. január 9., csütörtök

Rebecca Ross: Ruthless ​Vows – Könyörtelen eskük (Letters of Enchantment #2)

 

A Maxim Könyvkiadó jelentette meg Rebecca Ross nagysikerű duológiájának második kötetét,  Könyörtelen eskük címmel. A kötet 2024-ben a GoodReads-en az olvasók szavazatai alapján megnyerte az év Young Adult Fantasy kategóriáját. Az első rész végén Iris és Roman elválni kényszerült egymástól, így a folytatásban nem csak a háború viszontagságaival kell megküzdeniük, hanem azzal is, hogy újra egymásra találjanak. Vajon képes lesz Roman felidézni a múltját és a két fiatal meg tudja változtatni a háború menetét? Tartsatok velünk, legyünk Iris és Roman társai az úton, ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 
 
Maxim Könyvkiadó 2024 - Dream válogatás
544 oldal
Fordította: Szujer Orsolya
Goodreads: 4,02
Besorolás: fantasy, háború, romantikus, YA, ifjúsági
 
Két ​egymástól elszakított, fiatal szerelmes, akiknek az istenek háborújának pusztító viharával kell szembenézniük, hogy visszatalálhassanak egymáshoz.
Iris Winnow két hete tért haza megkínzottan és törött szívvel a frontról, a háborúnak azonban még nincs vége. Romannek nyoma veszett, Oath városa pedig továbbra is hitetlenkedve és a borzalmak felett szemet hunyva viszonyul az eseményekhez. Amikor Iris és Attie újabb esélyt kap, hogy Dacre mozgásáról tudósítson, mindketten kapva kapnak a lehetőségen, és ismét nyugat felé veszik útjukat, hátrahagyva a várost, amely lassan darabjaira hullik a háború fenyegetésében.
Roman, Dacre birodalmában ébredve, képtelen felidézni a múltját. Miután biztosítják, hogy emlékei idővel visszatérnek, cikkeket kezd el írni Dacrénak, nem igazán értve a háborúban betöltött szerepét. Ám amikor a szekrényajtón át egy furcsa levél jut el hozzá, Roman levelezésbe kezd a rejtélyes feladóval, és hamarosan válaszút előtt találja magát: álljon ki Dacre mellett, vagy árulja el az istent? És ahogy a napok egyre sötétebbé válnak, Roman és Iris elkerülhetetlenül haladnak egymás felé… és a két fiatal saját szívét és közös jövőjüket teszi kockára, hogy megfordítsák a háború menetét.

 
A duológia első részéről Lupi írt bejegyzést itt a blogon, a folytatásról pedig vendégbloggerünk, Betti mondja el a véleményét.
Betti: Izgatottan vártam a sorozat első részének, az Isteni Riválisoknak a folytatását. Az írónő kegyetlen függővéggel zárta le a könyvet, így azonnal bele is kezdtem az olvasásba, amint kézhez kaptam a regényt. Két hét telt el a bombázás óta, Iris visszatért Oath városába, azonban semmit sem tud szerelme, Roman hollétéről, egyáltalán túlélte-e az ütközetet? Iris visszatér a szerkesztőséghez, azonban kap egy újabb tudósító feladatot, így szép lassan visszatérünk a frontra. 
Mindeközben Romant megmentette Dacre a haláltól – cserébe az emlékeiért, amelyek csak az idő haladtával térnek vissza hozzá. Az amnéziát persze nehéz volt olvasóként elfogadni, de ez ugyanakkor egy remek írói fordulat, hogyan találjanak lépésenként újra egymásra a szerelmesek. Végre folytatódhatott  a varázslatos írógéppel való levelezés, azonban megfordultak a szerepek: most Iris küldött Romannek titokzatos leveleket. A frontvonal gyorsan haladt Kelet felé, végcélja Oath városa, ahol Enva istennő rejtőzködött – Dacre isten mindent bevetett, hogy bosszút állhasson rajta. 
Amit rögtön kiemelnék, a fordítás szépsége. Mind az első rész, mind a második fantasztikusan jól lett lefordítva, a szöveg tökéletesen visszaadja a szerző misztikus, de egyben mély érzelmeket közvetítő, gyönyörű írásmódját. Másrészről a romantika messze az egyik legjobb volt, amit valaha olvastam, Roman Carver Kitt egyértelműen felkerült a best book boyfriend listámra, ráadásul a top 5-be legalább. Roman felállított egy mércét, ezután minden srácot vele kell összevetnem, mert ő az, aki a legnagyobb veszedelmek közepette is a szerelmére gondolt, érte küzdött. 
Iris szintén kiemelkedik a személyiségével, okosságával, elszántságával a fantasy hősnők sorából, egyediséget adott neki a szerző. Mindketten bátrak és hűségesek, és minden erejüket beleadják a küzdelembe, mert hiszik, hogy meg lehet menteni a világot, legyen akármilyen reménytelen a helyzet. Roman és Iris párosára tökéletesen illik a lelkitársak fogalom, a kapcsolatuk mélysége igazolja az igaz szerelembe vetett hitemet, olyan jó volt egy ilyen kivételes párosról olvasni. Az Isteni Riválisokban a kedvenc részeim mindig a levelezéseik voltak – ez nem volt másképp a folytatásban sem. Annyi reményt szőttek ezekbe a levelekbe, ami nem engedte gyengülni a hitüket, és az olvasó is tökéletesen átélhette, hogy a szeretet ereje egyszerűen nem veszhet el.
A világfelépítés továbbra is remek, kaptunk bőven kiegészítéseket az előzőhöz képest, akinek hiányérzete volt korábban, most még elégedettebb lehet. Új helyszíneket ismerhetünk meg, új szereplőket is bevon a szerző, ezekhez részletes leírást kapunk.
Sokszor azonban olyan érzésem volt, hogy Roman és Iris már nem a két főszereplő, hiszen nagyobb hangsúlyt kapott Dacre és Enva, a két háborúzó isten. Rengeteg háttértörténetet tudhattunk meg róluk, a múltjukról, miért van köztük viszály. Emiatt kevesebb fókusz irányult a két fiatalra – plusz a történet jó részében külön is voltak: Roman Dacre kezei között, Iris pedig otthon, Enva mellett. Hiányoztak a lopott pillantások, apró érintések, a feszültség a fiatalok között.
A mellékszereplők közül Tobias és Attie kerültek közelebb a szívemhez, nagyon aranyosak voltak együtt, ugyanakkor a többi karakter is könnyen szerethető volt. Forestre, Iris bátyjára eleinte haragudtam, ahogy az első rész végén elszakítja Irist Romantől, de a második részben megbékéltem és megértettem miért tette amit tett.
A történet vége elég kiszámíthatóra sikerült, az epilógus cuki volt, viszont Rebecca az utolsó fejezetben még meglepett egy nem várt halállal, amit kissé értelmetlennek és túl fájdalmasnak találtam.
Összességében ez a duológia egy remek ifjúsági  fantasy olvasmány, mely gyönyörű romantikus szállal íródott, mély érzelmeket adott át, megérdemli, hogy felkerüljön a kedvencek polcára, még akkor is, ha ez a rész egy hangyányit elmaradt az elsőtől, de a regény jó pillanatai messze felülmúlták azokat, amik esetleg nem voltak tökéletesek. Szívből ajánlom ezt a sorozatot!
Képek: Pinterest és ez egyik borítóváltozat

Kedvenc idézetek:
 
"Azt hiszem, nem is tudjuk, milyen fából faragtak minket, amíg meg nem történik a lehető legrosszabb. Akkor viszont döntést kell hoznunk arról, kik vagyunk és mi az igazán fontos számunkra."
 
"Mennyire imádom olvasni a szavaidat, és hallani a gondolatokat, amik az elmédet élesítik. És mennyire áhítozom arra, hogy most előtted térdelhessek, és megadhassam magamat neked, csakis neked."
 
"A lelkük nem egymás tükre volt, hanem egy egész két fele, két egymás mellett ragyogó csillagkép."
 
 
Borító: Nagyon szép, ott vannak az írógépbetűk megint.
 
Kedvenc karakter: Roman
 
Szárnyalás: Természetesen a levelek!

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce: Felsőfok, ezután ehhez a szerelemhez mérhetjük a következő olvasmányainkat.

Értékelés: 


 
 Nyereményjáték

A Könyörtelen eskük című kötet beleolvasója már elérhető a kiadó honlapján, így arra gondoltunk, hogy ebben a játékban ezt hívjuk segítségül. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
 
KÉRDÉS:   Milyen szendvicset hozott Forest Irisnek vacsorára?
 
Állomások

Blogturné Klub
01.05.: Csak olvass!
01.07.: Readinspo
01.09.: Kelly és Lupi olvas
01.11.: Milyen könyvet olvassak?
01.18.: Könyv és más
01.15.: Kitablar
01.17.: Dreamworld
 

 
 

2025. január 6., hétfő

Brittainy Cherry: Déli vihar (Compass 1.)


Brittainy Cherry legújabb regénye a Maxim Könyvkiadó gondozásában érkezett el a magyar olvasókhoz. A Déli vihar egy kisvárosba kalauzol el bennünket, ahol megtanulhatjuk, hogy a testi-lelki sebek gyógyulásának nincs megadott határideje, és hogy a múlt, bármily szörnyű is, egy jobb jövő felé terel bennünket. Kennedy és Jax szívszaggató története a példája, hogy az igaz szerelem kiállja az idő próbáját, és vannak olyan érzelmek, melyek sosem halványodnak el! A könyvet játékunk során meg is nyerhetitek a kiadó felajánlásában.
 
Maxim Könyvkiadó 2024. Passion válogatás
336 oldal
Fordította: Tomori Gábor
Goodreads: 4,10
Besorolás: realista, romantikus, bántalmazás, dráma, kisváros
 
Nem akartam mást, csak menekülni. Egyáltalán nem számítottam rá, hogy az ő karjába rohanok.
Miután egy szeretetlen házasságból menekülve leléptem a városból, egy kisvárosba, Havenbarrow-ba költöztem, hogy újrakezdjem az életemet.
Nem számítottam rá, de azon kaptam magam, hogy vonzódom a város feketebárányához.
Zakkantnak minősítették. Hidegnek. Sötét múltú embernek.
Úgy tűnt, senki nem veszi észre a Jax szemében meg-megcsillanó fényt. A véletlenszerű, jószívű megnyilvánulásait, amelyekre olyankor került sor, amikor senki nem látta. Ahogy mosolyra fakasztott, és megnevettetett.
Jax segített nekem megszabadulnom a csomagtól, amit a hátamon cipeltem. Türelmes volt a fájdalmamat, és gyengéd a sebeimet illetően. Ő volt a nyugalom a hurrikánom közepette.
Azonban amikor mindkettőnk múltja visszatért kísérteni a jelenbe, gyorsan rájöttünk, hogy a szerelmi történetek időnként nem a reményeink szerint végződnek.
Időnként nem marad más, csak a vihar kártétele.

 
Tudom, hogy a szerző nagy népszerűségnek örvend világszerte a romantikus olvasóknál, én is beszereztem az eddig magyarul megjelent könyveit, de valahogy még nem került rájuk sor. 
Tehát főleg az író személye miatt választottam a regényt, hogy végre megismerhessem, de egy kicsit tartottam a cselekménytől a fülszöveg alapján, hiszen a manapság szokásos morcos főhős mellé a szerzők egy vidám lányt szoktak társul választani. Itt azonban eleve tisztázott, hogy a rossz házasságából menekülő fiatal női főszereplő nem csupán a válása miatt akar új életet kezdeni, Kennedy-ben feszül valami mélyebb seb, ami fájdalmasan kínozza. Jax eleve a kisváros feketebárányaként lett bemutatva a fülszövegben, aki hideg, távolságtartó személyiség és zűrös múlttal is rendelkezik, szóval minden adott egy dráma kibontakozásához.
Az alaphelyzetet azonban kiegészítésre szorul. Néhány könyvvel ezelőtt már olvashattátok a kiakadásomat itt a blogon Rebecca Yarros: Az utolsó levél regénye kapcsán, mennyire rosszul tud esni, ha a fülszöveggel ellentétben a tartalom olyat tár elém, amit nem biztos, hogy szívesen olvasnék. A Déli vihar fülszövege bizonyos értelemben felkészített, most nem ért akkora sokk, de azért jó lett volna tudni, hogy Kennedy életét milyen tragédia árnyékolja. Alig egy évvel ezelőtt vezetés közben mobilozott, és a vele utazók mind meghaltak az általa okozott balesetben. Nem tudta mindeddig feldolgozni a traumát, amire a házassága is ráment. A férje nem tudja elviselni, hogy a pánikrohamai miatt nem tud normálisan viselkedni az emberek között, és gyakorlatilag őt vádolja, hogy megölte a hatéves kislányukat, valamint Kennedy szüleit, akik szintén vele utaztak. Miután Penn elé teszi a válási papírokat és közli, hogy menjen el, Kennedy a nővéréhez utazik, aki elhelyezi őt egy eladás előtt álló házban, a közeli Havenbarrow kisvárosban, pár hétig elboldogul majd itt, míg ők elutaznak a már lefixált nyaralásukra. Lehetőleg teljes nyugalom, pihenés kell neki a gyógyulásához.
Kennedy rögtön az első napokban összetűzésbe kerül Jax-el, akinek a birtokán sétál, furcsán ismerősek egymásnak, de csak pár interakcióval később derül ki, hogy gyerekkorukban ismerték egymást. Több nyáron is együtt táboroztak, és legjobb barátok voltak, mindez 15 évvel korábban történt és még sokáig leveleztek is. Jax sincs jó mentális állapotban, neki is tragédia vetül az életére az édesanyjával kapcsolatban. Az apja pedig éppen a végét járja, minden nap jár be hozzá az idősek otthonába és felolvas neki. Senki sem várja el, hogy törődjön az apjával, aki egész életében verte és megalázta, mégis megteszi. Vajon ez a két lelkileg sérült ember újra közel tud kerülni, hogy segíthessenek egymáson?

Úgy éreztem az olvasás során, hogy kissé nagy adag tragédiát tett a szerző a karakterek puttonyába. Kennedy egy boldog gyerekkor és életkezdés után lett a lelkiismerete martaléka,  terápiára lenne szüksége, amit nagyon nehezen lát be. Egyébként könyveket ír, de most a karrierje is a szétesése áldozata.
Jax a lehető legjobb ember, annyira sajnáltam őt, főképp annak tükrében, ami a legvégén kiderült a múltról. Ahogy rájött, hogy ki is az új szomszédja, próbált ugyan távol maradni, tudjátok, a "nem érdemlem meg a szeretetet"-re hivatkozva, de halva született ötlet volt, egyszerűen ennek a két fiatalnak egymásra kellett találnia. Érzelmileg megközelíthetetlen - mondja róla az exbarátnő, és néhány embert kivéve az egész kisváros így kezeli. Szerencsére Kennedy-vel újra megtalálja a hangot, felélednek a közös múltból eredő emlékek. Imádtam ezeket a visszaemlékezéseket, a gyerektábori élményeket, a mindent elsöprő  barátságukat. Mindketten a legjobbat hozták ki egymásból már akkor is, változtak, más emberek lettek a barátságuk hatására. Ez most a jelenben is folytatódik, beszélgetnek, támogatják egymást, jó hatással van rájuk ez a közös jelen, még ha nem könnyen ismerik ezt be.
A szerző stílusa nagyon tetszett, jó volt a hangulatteremtés, a leírások, szerethetők a karakterek. Ha már róluk esik szó, meg kell említenem a kedvenc mellékszereplőimet! A tipikus kisvárosi szomszédok mellett kaptam két cuki karaktert, egyikük Joy, a 80-on túli hölgy, aki sokat hozzátett a történethez a bölcs tanácsaival, és Connor, a 18 éves helyi kölyök, Jax segítőjeként mindenhol ott volt és rengeteg vicces pillanatot köszönhet neki az olvasó. Megemlíteném még Yoana-t, Kennedy nővérét, aki nagyon támogató karakter, bár elég sokat volt távol.
Nos, a szerelmi szál lassú égésű, túl a felén kezdenek randizni, de akkor viszont begyorsul, sőt, ez a bizonyos könyvtáras jelenet talán elég váratlan is volt számomra, nem számítottam ilyesmire épp akkor. De ez még semmi volt ahhoz képest, amit egyszer Jax álmodott Kennedy-ről, akkor úgy éreztem, ez jobban sült el, mint a valóság! Jóval szenvedélyesebbnek tűnt...  Összességében jónak tartottam ezt a párost, összeillettek, bár én nem igazán hiszek a sorsszerűségben, itt még ezt is elfogadtam, hogy egymásnak vannak teremtve.
A vége azonban egy kicsit kiakasztott. Nem az epilógus, meg az x évvel ezután alatti rózsaszín cukormázas részek. Hanem az utolsó csavar Jax kapcsán. Az, hogy az apja még a halálból is kicseszett vele, az még hagyján, de amit Derek, a bátyja művelt vele, az kicsapta a biztosítékot. Ez már túl sokat tett rá az eddigiekre és inkább rontott az összképen. A másik amit nagyon hiányoltam a történetből, az a rendőrség, bíróság, bármi ami jogilag megmagyarázná a dolgokat. Milyen felelősségre vonások voltak egyáltalán? Semmi sem hangzik el erről, pedig itt emberéletekről volt szó.  
Most már tudom, hogy mire számítsak, ha kezembe veszek egy Brittainy Cherry kötetet. A Déli viharban kicsit több volt a tragédia és szomorúság, mint a szerelem, de így is emlékezetes pillanatokkal, idéznivaló mondatokkal találkoztam. Például: "...az otthon nem egy hely, hanem egy személy." "Ha menekülnöd kell, menekülj hozzám." és még sorolhatnám.
Nagyon kíváncsi vagyok a sorozat következő részére, mely Connor regénye lesz. Vajon sikerül neki a milliárdossá válás?
Kép: Saját kollázs
 
Borító: Tetszett volna az eredeti pasis borító is, de ez sem rossz.
 
Kedvenc karakter Jax
 
Szárnyalás: A gyerekkori visszaemlékezések.

Mélyrepülés:  Derek

Érzelmi mérce: Mindkét főszereplő súlyos puttonnyal érkezik ebbe a kapcsolatba, a lelki viharok mellett kapunk néhány erotikus jelenetet is.

Értékelés: 


 
 
Nyereményjáték
 
A nyereményjáték során nincs más dolgotok, mint elolvasni a beleolvasót, és megválaszolni az állomásokon található kérdéseket!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
 
KÉRDÉS:  HOGY HÍVJÁK KENNEDY NŐVÉRÉT?
 
a Rafflecopter giveaway
 
 
Állomások
01.04. Kitablar
01.06. Kelly és Lupi olvas
01.08. Hagyjatok! Olvasok!
01.10. Zakkant olvas
 

 
 

Rendszeres olvasók