Lauren Kate: Torment - Kín Fallen#2

Könyvmolyképző Kiadó 2012.
376 oldal
Goodreads: 3,92
Besorolás: YA, fantasy, angyalok, nefilimek

Földi pokol.

A világ ilyen Luce számára barátja, Daniel, a bukott angyal nélkül. Egy örökkévalóságig tart, hogy egymásra találjanak, ám amikor sikerülne nekik, a fiú bejelenti, most mennie kell. Csak annyi időre, míg kézre keríti a Kitaszítottakat... azokat a halhatatlanokat, akik Luce-t meg akarják ölni. Daniel Luce-t a kaliforniai sziklás tengerpart egyik iskolájában, a Shoreline-ban rejti el, ahová rendkívüli tehetségek csoportja jár: a Nefilim, bukott angyalok és emberek leszármazottai.

A Shoreline-ban Luce megtanulja, mik azok az árnyékok, és hogyan használhatja fel őket arra, hogy előző életeibe belepillantson. Mégis, minél többet tanul Luce, annál inkább gyanítja, hogy Daniel nem avatja be mindenbe. Rejteget valamit..., valami végzeteset.

Lehet, hogy a Daniel által elmesélt múlt voltaképpen nem igaz? Lehet, hogy Luce számára végül is mást szán a sors?

A Fallen egy számomra nagyon ígéretes epilógussal ért véget,  Daniel és Cam beszélgetése sokszor eszembe jutott a könyv befejezése után. A Torment is az ő kettősükkel kezd  a prológusban, a könyv tehát biztatóan indul. Cam és Daniel fegyverszünetet köt 18 napra, ennyi idő áll Daniel rendelkezésére, hogy levadássza a Kitaszítottakat. Hogy nyugodt legyen Luce biztonsága felől, a Sword&Cross-ból a gyönyörű, tengerparti Shoreline suliba viszi. A lány védelme érdekében még attól sem retten vissza, hogy szinte parancsnak tűnő utasításokat osztogasson Luce-nak, ezek közül a legfontosabb, hogy Luce nem hagyhatja el az iskola területét. Persze a lánynak nem tetszik sem az iskolaváltás, sem az, hogy minden magyarázat nélkül engedelmeskednie kéne. Luca azt gondolta végre együtt lehetnek, de Daniel magára hagyja, idegenekre bízza. 

Sok kritikát kap Luce karaktere az olvasóktól, pedig csak bele kell gondolni a helyzetébe, hogy megértsük őt. Elég frusztráló lehet azt érezni, hogy mindenki tudja, mi folyik körülötted, csak te nem. Néhány tudatos ballépését leszámítva abszolút érthetőek a reakciói.  Fogalma sincs mi a jó és mi a rossz, ki barát, ki ellenség, időnként még az igaz szerelem is kérdéses. Bizonytalan a múltja és a jövője, nem csoda, hogy ezen siránkozik, filózik 370 oldalon keresztül.

De nem csak ő bizonytalan, Daniel is szemöldökráncolást vált ki több alkalommal, ha nem lenne az a jó néhány közös jelenetük, kiverné a biztosítékot néhány mondata. De ezek az összebújós jelenetek még mindig kiváltják azt a bizonyos borzongást, amit a Fallen-ben megszoktam.      

Nagyon keveset kaptam Cam-ből! Jobban érdekelt volna bárminél, de legalább van mire várni a következő részben. Kaptam viszont sok új karaktert, akik közül Shelby, Luce szobatársa remek, valamint Miles, a jóképű barát, aki több akar lenni mint barát.  Nem bántam a szerelmi háromszög megjelenését, Daniel arcát szinte láttam magam előtt annál a bizonyos jelenetnél. Kellett is. 

A végső harc nem volt az a "mindent vitt" kategória, egyáltalán nem, viszont a csattanó remekül lezárta a könyvet. 

Véleményem szerint Lauren Kate tehetséges író, a könyvet olvasva időnként jelentősen megcsillantja a tudását, remek leírásai vannak, például a szárnyak nagyon tetszettek. Jó az egész alapötlet, ez a világmindenségen átívelő reinkarnálódó szerelem. Tetszett a "derengő", és el is tudtam volna viselni sokkal több jelenetet, amiben a múlt jelenik meg.

Minden hibája ellenére még mindig  szeretem ezt a sorozatot, várom a harmadik részt, ami pár héten belül meg is jelenik magyarul. Nem mondom, hogy letehetetlen, őrjítően izgalmas, de nekem kedves, és magával ragadó.

Borító:  GYÖNYÖRŰ!  Egy szavazáson elnyerte 2010 legjobb borítója címet, nem véletlenül.

Kedvenc karakter: Miles

Szárnyalás:  Határozottan jót tett a történetnek a környezetváltozás.

Mélyrepülés: A harc a végén nem volt nyerő.

Érzéki mérce: Csók, csók és csók.


Értékelés:

Kedvenceink lesznek (4)

Egy hét van a nyárból, közeledik az ősz, tudom, sok olvasó fiatal ilyenkor kénytelen a regényeket tankönyvekre cserélni. Ez az ősz különösen rémes lesz a könyvmolyoknak, mert igazi YA regényeső várható a hazai könyvkiadóknál.

A Maxim kiadó néhány új könyvét már beharangoztam ebben a bejegyzésben.

A Könyvmolyképző Kiadó 2012. szeptember 30-ra várható megjelenései közül a következőket várom a legjobban: 

A Fuentes testvérek örökre belopták magukat a szívembe! A Tökéletes kémia után  a második rész is megjelenik a sorozatból, ami nekem személyes kedvencem, a kritikámat ITT olvashatjátok.

Simone Elkeles: Rules of Attraction - A vonzás szabályai

A szókimondó, és meglehetősen szabadszájú középső Fuentes testvér, Carlos, nem találja a helyét Mexikóban, ezért a család visszaküldi Amerikába Alex és Brittany közelébe, hogy távol tartsák a bajtól. Ami természetesen Coloradóban is rátalál. Már az első hetekben összeakasztja a bajszát a helyi kábítószer kereskedőkkel, ráadásul megismerkedik egy különös lánnyal, aki szabadidejében hegyet mászik, autót szerel, és meleg a legjobb barátja. Carlos úgy gondolja, hogy Kiara Westford túl jó hozzá, ezért igyekszik érzelmileg nem belebonyolódni a kapcsolatba. Kiarát viszont elvarázsolja az a néhány pillanat, amikor Carlos az igazi énjét mutatja meg. Szó szerint fájdalmas az egymás felé vezető út. Vajon mindketten túlélik a közeledést? 

Mivel épp most olvasom a Fallen sorozat második részét a Torment-et, pont aktuális lesz a folytatást olvasni, kíváncsian várom.

Lauren Kate: Passion - Végzet

Mielőtt Luce a Sword & Crossban Daniellel találkozik, mielőtt megküzdenek a halhatatlanokkal, már sok életet leéltek. Ha a mindenre elszánt Luce meg akarja törni a szerelmüket sújtó átkot, fel kell keresnie múltbéli megtestesüléseit, hogy teljességgel megértse a sorsát. Minden század, minden élet más-más fogódzót rejt számára.
Daniel követi Luce-t a századokon át, míg a lánynak esélye nem lesz átírni a történelmet.  Hány halált bír el az igaz szerelem?  Képes-e Daniel és Luce jövőjük megváltoztatása érdekében feloldani a múlt rejtélyét?

Mindenképpen újszerű volt a magyar fantasy rajongóknak a vérfarkasok után vérmacskákról olvasni. Itt jön a Stay folytatása!

Rachel Vincent: Rogue - Latrok

Rendben, szóval a macskák nem esnek mindig talpra.
Én aztán a legtöbbünknél jobban tudom ezt. Amióta visszatértem a falkába, nagy döntések és még nagyobb hibák követték egymást az életemben; olyan hibák, amikért ártatlan életekkel szokás fizetni. Mint az első és egyetlen női végrehajtónak, nagyon sokat kell bizonyítanom apám, a falka és saját magam előtt is. És most, hogy a területeinken sorra ölik meg a kandúrokat, keményebben dolgozom, mint valaha – bár mindig van erőm, hogy munka után szórakozzak is egy kicsit Marckal, aki végrehajtóként és a magánéletben is a társam. Azonban nem minden hibám lezárt ügy. Felmerül a gyanú, hogy a halott kandúrok esete összefüggésben áll emberi nők eltűnésével is, és talán minden miattam történik, emberként vagy macskaként. És az az egyetlen megingás talán túl sokba, elviselhetetlenül sokba fog kerülni nekem…

Várakozással tekintek a könyvre, vajon mi lesz a folytatása Bilqis SanGreal történetének.

Sarwath Chadda: Éjistennő

Szinte még magához sem tért legjobb barátja, Kay halálából, ám Billire máris újabb feladat vár: a templomosoknak vérfarkasok ügyében kérik segítségét. De ilyen vérfarkasokkal Billinek még nem akadt dolga.
Úgy nevezik magukat: polenyicá-k, azaz férfiölők. Kelet-Európa ezen ősi harcosnőit évszázadok óta halottnak vélték. Azonban előmerészkedtek, és most a tavasz gyermekére vadásznak, egy olyan nagy hatalmú orákulumra, aki elindíthatja a Hármastelet, vagyis az emberiség teljes pusztulását okozhatja.
Hogy kiszabadítsa a tavasz gyermekét, és megmentse a világot, Billinek el kell nyernie egy fiatal orosz katona, Ivan Romanov bizalmát, aki senkiben sem bízik, pláne nem a lányban.
A folklór és a mítosz rémisztő valósággá válik ebben a lélegzetelállító kalandban, amelynek története az időből lassan kifutó világról szól. És Billi SanGrealról, mert egyedül ő mentheti meg.

Nagy sikert aratott az olvasók körében a Vaskirály, ami tavaly karácsony előtt került ki ARC formában - Magyarországon először - a kiadótól. A könyvhétre került ki a végleges kiadás, és már itt is a második rész a Vashercegnő.

Julie Kagawa: Iron Daughter - Vashercegnő

„Egy ideje már a Téli Udvarban élek. Hogy mióta is? Nem tudom. Az idő itt nem úgy telik, ahogy kellene. Ha valaha is kijutok innen, meglehet, azt fogom látni, hogy eltelt száz év, és a családom minden tagja és minden barátom rég halott.  Igyekszem nem túl sokat gondolni erre, de néha képtelen vagyok kiverni a fejemből.  A nevem Meghan Chase”.
Félig ember, félig a Nyártündér-király leánya; Meghan sosem találta a helyét a világban. Azt hitte, a Téli Udvar hercege szereti, ám ő elhagyta, és Meghan most a Téltündér-királynő foglya. A Nyár és a Tél háborújának közepette Meghan tudja, hogy a valódi veszélyt a Vastündérek jelentik – azok a vasból született tündérek, akiket csak ő és a távol lévő herceg látott. Azonban senki sem hisz neki.
Ami még rosszabb, Meghan tündérereje eltűnt. Csak a saját eszére hagyatkozva kell boldogulnia Tündérföldön, ahol megbízni bárkiben is ostobaság, egy árulóban halálos hiba. De hiába válik végül Meghan maga is vaskeménnyé, mégsem szűnik emberszívében a vágyakozó suttogás.

A sötét erő trilógiának eddig csak az első részét olvastam, bár a második a polcomon csücsül egy ideje, így a Szellemidéző után rögtön olvashatom majd a Leszámolást.

Kelley Armstrong: Leszámolás - Sötét erő trilógia 3.

A tizenöt éves Chloé Saunders hétköznapi életet szeretne élni. Nem adatik meg neki. Chloé ugyanis genetikai módosítás áldozata, olyan nekromanta, aki akarata ellenére képes felébreszteni a holtakat. Chloé, és hasonszőrű, különleges „tehetséggel” megáldott (vagy inkább elátkozott?) társai az életüket mentik a pokoli szervezettől, amelyik létrehozta őket.
És, ha mindez nem elég, Chloé gyengéd érzései a testvérpár - Simon, a kedves varázsló, és bátyja, Derek, az annyira nem kedves vérfarkas - iránt összezavarják a fejét. Ráadásul az a szörnyű gyanúja, hogy szíve mindinkább a vérfarkas felé hajlik…

Az ÉTK kiadó újdonsága lesz a következő könyv, amivel igencsak meglepték az olvasókat, a Maxim után még egy kiadó, aki  a ya könyvek felé nyit, nagy örömömre! Várható megjelenés: szept.7.

Kimberly Derting: Eskü

A távoli jövőben a világ államain korlátlan hatalmú királynők uralkodnak. Ludaniában, a kegyetlen Sabara királynő országában az emberek szigorú kasztrendszerben élnek. Minden kasztnak saját nyelve van, az emberek nem használhatják, sőt még csak nem is érthetik a másik kaszt nyelvét. Ha valaki megszegi a törvényt, a büntetése halál... az elnyomás ellen lázadók száma napról napra nő. Sabara királynő mágikus képessége révén hosszú ideje ül Ludania trónján, de hatalma most veszélybe került. A Kereskedők Osztályában élő tizenhét éves Charlaina (Charlie) különleges adománnyal született: tökéletesen megért bármilyen nyelvet. Pontosan tudja milyen veszélyben van emiatt, így féltve őrzi titkát, mígnem egy nap találkozik a vonzó Max-el, és barátaival akik egy sosem hallott nyelven beszélnek... és a titka csaknem lelepleződik. Charlie igyekszik távol tartani magát a fiútól, de Max mindent elkövet, hogy közelebb kerüljön a lányhoz. Vajon miért? Ki ő valójában? Charlie lassan rájön, hogy gondosan megtervezett világában korántsem ő az egyetlen aki titkokat rejteget... - A rendkívül sikeres amerikai írónő Kimberly Derting ezzel a világszerte népszerű regényével mutatkozik be a hazai olvasóknak. A Pledge-trilógia első kötete 2011 őszén jelent meg az USA-ban, magyarul Eskü címmel szeptemberben kerül a boltokba. A trilógia következő része az Esszencia januárban jelenik meg az Egyesült Államokban.

Kicsit távolabbi megjelenés, várhatóan október 26-án jelenik meg a Geopen Kiadónál a Vérbe öltözött Anna folytatása, amit már igazán várok.

Kendra Blake: A rémálmok lánya

Hónapok teltek el, amióta a vérbe öltözött lány, Anna Korlova becsapta maga mögött a Pokol kapuját, de Cas Lowood, a híres kísértetvadász nem tudja kiheverni elvesztését. Hiába mondják a barátai, hogy Anna miatta szállt alá, ő csak élőhalottként tengődik. A fiú tudja, hogy sosem talál rá a szerelemre egy élő lány oldalán, senki sem hasonlítható az ő halott Annájához. És csak őt látja mindenütt, vele alszik el és vele riad fel rémálmaiból. De valami nagyon nincs rendjén... Ezek nem képzelgések. Valahányszor megjelenik, látszik Annán, hogy a legválogatottabb kínzásokat kell kiállnia. Persze meg kell bűnhődnie tetteiért, de Cas úgy érzi, most rajta a sor, hogy viszonozza a lánynak, amit érte tett...

A Ciceró Könyvstúdiónál szeptemberre ígérik a Delírium folytatásának a megjelenését, reméljük nem fog csúszni!

Lauren Oliver: Káosz

"− Szóval korábban hogy hívtak? – kérdezem, mire megáll. Nem fordul meg, miközben folytatom: − Úgy értem, azelőtt, hogy a Vadonba jöttél.
Egy darabig még dermedten áll, aztán megfordul.
− Jobb lesz, ha lassan hozzászoksz – mondja halkan, de határozottan. – Minden, ami voltál, az előző életed, az ismerőseid… elporladtak. – Megrázza a fejét, majd még szigorúbb hangon folytatja. – Nincs olyan, hogy azelőtt. Csak most van, és ami ezután következik."

Kellemes válogatást és olvasást!

Sarah J. Maas: Throne of Glass

Nagy örömömre @Greylupus elvállalta, hogy időnként vendég-postot ír a blogban. Íme a soron következő (8) recenziója, remélem még nagyon sok alkalommal köszönthetem itt a továbbiakban.

Bloomsburry 2012
416 oldal
Goodreads: 4,25
Besorolás: YA, fantasy

„Mi lenne, ha Hamupipőke a bál után nem haza menne, hanem egy bűntettet elkövetni? Mi lenne, ha azért menne a bálba, hogy megölje a herceget?” Ilyen gondolatok foglalkoztatták a 16 éves Sarah-t, amikor egy éjszaka Disney Hamupipőkéjének a filmzenéjét hallgatta. Még 10 évnek kellett eltelnie, hogy az első gondolatból, majd fanfictionből regény legyen, és így született meg Celaena Sardothian története.

A 18 éves Celaena a birodalom leghírhedtebb bérgyilkosa, de egy árulás következtében elfogják, és kényszermunkára ítélik Endovier sóbányáiban. Egy évnyi rabság után az ifjú trónörökös, Dorian Havilliard elé viszik, aki szabadságot ajánl neki, de cserébe részt kell vennie egy versenyen, ahol a király új bérgyilkosát akarják kiválasztani. Ha megnyeri a versenyt, akkor további 4 évnyi szolgálat után szabad lehet. Az ellenfelei válogatott tolvajok, gyilkosok és harcosok lesznek, akiket a királyi tanács tagjai szponzorálnak. Celaena - más lehetősége nem lévén - elfogadja az ajánlatot és az udvarba utazik, mint a trónörökös bajnokjelöltje. Az udvari élet csillogása mögött azonban titkok lapulnak, intrikákkal és ármányokkal teli világ várja a lányt, és amikor a résztvevők sorban brutális gyilkosság áldozatává válnak, Celaena – ha túl akarja élni a bajnokságot - kénytelen elkezdeni nyomozni a gyilkos után. A nyomozása pedig egy olyan végzet felé sodorja, amit eddig még csak elképzelni sem tudott.

A könyvre egy barátnőm hívta fel a figyelmemet és a fülszöveg elolvasása után nem volt kétséges a számomra, hogy el kell olvasnom. Anno egy rövid ideig szerepjátékoztam és ez a történet emlékeztetett az akkor átélt „kalandokra”, így boldogan merültem bele újra ebbe a rejtélyekkel, ármányokkal, harcosokkal teli kemény világba.

A történet lassan indul be, először csak oldalakon át tartó leírásokat kapunk a környezetről, a ruhákról, a fővárosról és a kastélyokról. Általában az ilyen részek elrettentenek, hisz jobban szeretem, ha rögtön akcióval indul a sztori, de most valamiért mégse tántorított el a sok leírás, valami mindig visszahúzott, hogy olvassam tovább.

A próbákra nagyon kíváncsi voltam, és amit olvashattam az nagyon tetszett, izgalmas volt és nagyon jól megírt, de sajnos voltak viadalok, amiken csak átugrottunk és ezt nagyon sajnáltam… Viszont a végső viadal minden várakozásomat felülmúlta! Együtt szurkoltam, izgultam a nézőkkel, szinte a szemem előtt zajlott le az egész esemény.

Nagyon élveztem, hogy Celaena mellett, a főbb szereplők szemszögéből is kaptunk részeket, ami segített még jobban megismerni őket. Például ott volt Dorian. Őt a lány leírása alapján egy nagyon jóképű, egoista, nőfaló, a rangját teljes mértékben kihasználó hercegecskének ismerhettük meg, de úgy, hogy betekinthettünk a fiú gondolataiba, érzéseibe, félelmeibe, egy teljesen más ember bontakozott ki előttünk. Egy fiatal fiú, aki próbál elhatárolódni a zsarnoki apjától, menekülni az anyja állandó házasítási terveitől és mindeközben próbál megfelelni az elvárásoknak, arra készülve, hogy egyszer a népét szerető, jó uralkodó legyen belőle.

Celaena személyében pedig új kedvenc főhősnőt avattam. Egy erős, független, harcos lány, aki a borzalmas körülmények között is talpon tudott maradni, nem veszítve el az emberségét; fogékony maradt a szépre és jóra, de a gazdagság és a csillogás nem vakította el és kitartott az elvei mellett.

Azonban kicsit több akciót vártam volna tőle, mert eleinte csak azt olvashattuk, hogy ő a „birodalom legnagyobb bérgyilkosa, rettegik a nevét”, de hogy miért, az sajnos nem derült ki. Edzett, nyomozott, társasági életet élt (már amennyire engedték neki:), de semmi több… Aztán amikor akcióra került a sor, végre rövid ízelítőt kaphattunk abból, hogy miért is érdemelte ki ezt a nevet és nagyon remélem, hogy a többi részben még többet láthatunk a bérgyilkos / harcos énjéből!

A másik nagy női kedvencem Nehemia hercegnő volt. Okos, szenvedélyes és érezni rajta, hogy jóval többre hivatott, mint amit egyelőre megmutat magából. Celaenával hamar egymásra találnak, és nagyszerű párost alkotnak. Kíváncsian várom, hogy mi lesz a további sorsuk, bár sejtésem azért van róla.

És a fiúk.. Dorianról már írtam, számomra egyelőre ő a nagy kedvenc. Vártam minden részt, ahol szerepelt és nagyon élveztem a közös jeleneteiket mind Chaollal, mind Celaenával. Egyetlen egy rész volt, ahol csalódtam benne, de utólag végiggondolva (és kitárgyalva a barátnőmmel, aki szintén olvasta a regényt) már értem, hogy miért tette, amit tett.

Chaolról, a fiatal testőrkapitányról viszont nehezebb írni. Eleinte nagyon szimpatikus volt, kedvelem az ilyen „visszahúzódó” karaktereket, érdekes felfedezni a bennük rejlő pluszt, így a hűvös, távolságtartó, kötelességtudó, profi kapitány hamar a szívembe lopta magát, egészen a könyv végéig, amikor is volt egy jelenete, amivel az írónő teljesen lerombolta a róla eddig felépített pozitív képet. Nagyon remélem, hogy ezt rendbe hozza a következő részben és ő is visszakerülhet a kedvenceim közé.

Ahogy a főszereplőknél, úgy a legtöbb mellékszereplőnél is éreztem, hogy ez egyelőre csak bemutatkozás, ez a rész csak egy bevezetés volt a jóval jelentősebb későbbi cselekményhez. Szinte mindegyiküket titkok veszik körül és nagyon kíváncsian várom, hogy jobban is megismerhessem a háttértörténetüket és a tetteik indítékait is.

És végül, de nem utolsósorban a szerelmi szál. Természetesen itt is jelen van, hisz a fiatal, csinos, nagyszájú és veszélyes lány hamar felkelti Dorian figyelmét, aki számára Celaena először csak egy egzotikus különlegesség a sok unalmas udvarhölgy között és megpróbálja minden létező módon elnyerni a lány kegyeit. A másik oldalról viszont, hogy ne legyen egyszerű a helyzet, ott van Chaol, aki bár kézzel-lábbal tiltakozik ellene – pedig Dorian sokszor provokálja emiatt, de mégis úgy tűnik, hogy sokkal jobban megérti a lányt, mint a herceg, többet tud neki segíteni és egy idő után már ő sem csak „őrizendő személyként” tekint a lányra.

Mondhatnám, hogy valami alakul, de…. Celaena az egyikükkel még csak barátkozik és bár a másikkal lehetne akár több is, mint barátság, de a lány számára most vannak sokkal fontosabb dolgok is a szerelemnél, így szerelmi háromszögről még egyelőre biztosan nem beszélhetünk (tudom, most sokan fellélegeztetek:). A többi pedig a jövő zenéje..

És amit még meg kell említenem. Celaena imád olvasni, és a két fiú is, főleg Dorian. Sok jelenet kapcsolódik a könyvekhez és a könyvtárhoz. Ez nálam külön pluszt jelentett.

Bár sok helyen éreztem, hogy egy fiatal lány írta és néhol több akciót és kevesebb leírást olvastam volna; a kisebb hibáktól eltekintve, összességében nagyon tetszett a könyv, új kedvencet avattam. A történet (számomra) újdonság az eddig olvasott YA könyvek között. Rejtély, izgalom, nyomozás, ármány, szerelem, humor és mágia – van benne minden. Az írónő pedig az oldalára feltett kedvcsináló képek alapján és a történetben elejtett utalásokkal még többet ígér a folytatásban, amit már most nagyon szívesen olvasnék!

Egyelőre viszont még nem adom meg neki a maximum pontot, mert azt a következő részekre tartogatom.

UK borító

Borító: Nekem az amerikai kiadás borítója hatalmas szerelem, de az angol/európai is különleges.

Kedvenc karakter:  Celaena, Dorian, Nehemia


Szárnyalás: Az édességes jelenet

Mélyrepülés: Ahogy Chaol fogadta a tette következményeit

Érzéki mérce: Valami alakul...

Értékelés:

AND THE WINNER IS:

A szerencsés nyertes:

Berchi Tímea

Gratulálok, tiéd  Tera Lynn Childs: Forgive My Fins - Hableányok kíméljenek című könyve, a  nyereményed postázom cím egyeztetés után.

A játékban feltettem egy bónusz kérdést, miszerint az elmúlt egy-másfél évben mi volt a kedvenc olvasmányotok. Kíváncsi voltam az eredményre, megosztom veletek is!

125 érvényes szavazat alapján a kedvenc könyvetek:
Holtversenyben az első helyen:

1. Suzanne Collins: Az Éhezők Viadala
1. Simone Elkeles: Perfect Chemistry
3. Stephenie Meyer: A Burok
4. Cassandra Clare: Üvegváros
5. Cassandra Clare: Az Angyal


Az írókat is versenyeztettem:

1. Suzanne Collins 12 szavazat
2. Cassandra Clare  11 szavazat
3. Simone Elkeles  8 szavazat
4. Stephenie Meyer 7 szavazat
5. Sarah Dessen 5 szavazat

Ami nekem érdekesség volt:

Szavaztatok néhányan klasszikusokra is, mint például az Anna Karenina, vagy a Büszkeség és Balítélet. 

Örültem, hogy négyen is szavaztatok Benina könyveire, de érkezett szavazat Spirit Bliss és Szurovecz Kitti regényeire is. 

Köszönöm a részvételt, gyertek játszani legközelebb is!

Gayle Forman: Hová tűntél? - Where She Went

Cicero Könyvstúdió 2012.
Fordította: Rudolf Anna
272 oldal
Goodreads: 4,20
Besorolás: realista, YA

Tavaly jelent meg magyarul Gayle Forman: Ha maradnék című regénye a Cicerónál, így aki megszerette a könyvet, és kicsit utána olvasott, megtudhatta, hogy bár stand-alone (egyrészes) könyvnek indult a történet, rajongói nyomásra az írónő megírta a folytatást. Az első rész eredeti 2009-es kiadása után 2011-ben jelent meg a Where She Went, és még nagyobb sikereket ért el, mint az első rész. Én is alig vártam, hogy a kezembe kapjam Adam történetét.

A bejegyzés további része spoileres lehet az első részre vonatkozóan, tehát ha nem olvastad, sürgősen szerezd be mindkét részt, nem fogod megbánni, nekem az egyik kedvenc realista ya sorozatom. Az első rész értékelését ITT olvashatod.

Mia felébred a kómából és szembesül minden testi és lelki következménnyel, ami a baleset során érte őt és családját. A poklok poklát is megjárja, míg lépésről lépésre a felépülés útján halad, mint az életében eddig is sokszor, most is igazából a zene az, ami átsegíti a nehézségeken. Próbálja átsegíteni, mert Mia környezete, köztük Adam is érzi, hogy ez a trauma nem dolgozható fel egyhamar, a lány fokozatosan távolodik tőlük. Mia-t felvették a Juilliardra, és pár hónappal a baleset után New Yorkba utazik. Adammal távkapcsolatot tartanak fenn, de Mia egyre gyakrabban nem veszi fel a telefont, nem válaszol az e-mailekre, és többé nem utazik haza látogatóba sem. Adam nem érti a helyzetet és sodródik a teljes összeomlás felé. Három év telik el, mikor az időközben rocksztárként híressé vált Adam egy véletlen folytán  Mia koncertjén találja magát, és a koncert után végre lehetőségük van kimondani az eddig elfojtott kérdéseket.

A Hová tűntél? írásmódja az első amit ki kell emelnem, annyira intenzív és gyönyörű, hogy teljesen átéreztem mindent, amin Adam keresztülment. Míg a Ha maradnék Mia szemszögéből íródott, ez a rész Adam hangja, a szorongásai, a haragja, tehetetlensége, a magánya átsüt a sorokon. Az első rész végén azért sejteni lehetett, hogy Mia hogyan választ, de Adam utolsó ígérete sejtette az olvasókkal a bonyodalmak kialakulásának lehetőségét. 

"Ha maradsz, bármit megteszek érted, amit csak akarsz. Otthagyom az együttest, New Yorkba költözöm veled. De ha azt akarod, hogy hagyjalak békén, azt is megteszem. Talán túlságosan fájdalmas volna a régi életedet élni tovább, és könnyebb lenne neked, ha mindörökre kitörölnél bennünket az életedből. Ez ugyan nagyon szar lenne, de a kedvedért ezt is vállalom. Hajlandó vagyok hosszú távon lemondani rólad, ha ma még nem veszítelek el. El foglak engedni, ha maradsz."

A másik ok, ami magasra emeli ezt a sorozatot, az a két főhős karaktere. Igazi, élő személyek, és különösen Adam karaktere az, akit mélyen megismerhetünk. A három éve tartó mélyrepülés teljesen összetörte őt, és ahogy a véletlen újra összehozza Mia-val, az éjszaka során New York utcáit járva lassan újabb és újabb kérdésekre kapunk választ. Mia iránt végig értetlenkedéssel küzdöttem, ahogy Adam is, de mindenre magyarázatot kapunk, sokszor úgy tűnik, az utolsó utáni pillanatban, de végül mégis időben.  

Az egész könyv két-három nap történése, de mint az előző részben, itt is rengeteg a visszaemlékezős rész, ami annyira keserédes! Nagyon élvezetes Adam szemszögéből is látni a múltat, különösen tetszett a sátorozós jelenet.

Nagyon magas elvárásaim voltak a könyvvel kapcsolatban, mert az első rész rendkívül tetszett. Nem kellett csalódnom, sőt, nekem ez a rész még jobban tetszett.  A fordítás kiváló, csak egy szösszenet: az egyik internetes pletykaoldal neve: LochiFechi.

A fejezetek elején található dalszövegrészleteket Gáti István fordította szintén remekül.

Az írónő weblapján elárulta, hogy a megfilmesítés jogait eladták, de ez még nem jelent sokat, hiszen Hollywoodban sok történet a fiókokban marad. Mindenesetre Mia szerepére Dakota a legesélyesebb.

Újraolvasós, remek könyv, illetve két részes sorozat, Gayle Forman következő könyveit ezentúl figyelemmel fogom kísérni.

Borító: Nagy köszönet a Cicerónak, hogy felhagytak a nyilas koncepcióval, ami az első részt "díszítette".
  

Kedvenc karakter: Adam

Szárnyalás: Nagyon jók a dalszöveg részletek némelyik fejezet elején. (Adam együttese, a Shooting Star nagysikerű lemezéről a Collateral Damage-ről származnak, ami meghozta a világhírt nekik)

Mélyrepülés: Nincs hiba a könyvben - elírást is csak egyet találtam.

Érzéki mérce: Érzelmileg nagyon mélyre hat, szívszorító és keserédes.

A postás csenget (29)

A mai csomagomban nagyon várt könyvek érkeztek.

A Ciceró Könyvstúdiónál két könyv is megjelent a napokban, az engem legjobban érdeklő újdonság Josephine Angelini Baljós csillagok (eredeti cím: Starcrossed). Erről ódákat zengtek megjelenésekor a kedvenc külföldi bloggereim, és a május végén megjelent folytatása a Dreamless is hasonló értékeléseket kap. Mindkettő könyv jóval 4-es feletti átlaggal szerepel a Goodreadsen, én ma bele is kezdek.

Gayle Forman: Hová tűntél? (Where She Went) című könyve a második a Ciceró újdonságai közül, ami a Ha maradnék (If I Stay) folytatása. Mivel rendkívül tetszett az első rész, nem volt kérdés, hogy ezt is olvasnom kell.

A harmadik beszerzés Aimee Agresti: Megbűvölve (Illuminate) című könyve az Egmont Dark-tól. Persze ez is egy sorozat  első darabja (Gilded Wings), a második rész 2013-ban jelenik meg angolul, a címe Infatuate lesz. 

Katie McGarry: Pushing the Limits

Harlequin Teen 2012. július 31.
Goodreads: 4,37
Besorolás: YA, realista

Ez a könyv a legjobb realista young adult könyv, amit valaha olvastam. Nem egyszerűen a jó kislány beleszeret a rossz fiúba történet, sokkal több annál. Nagyon remélem, hogy a magyar kiadóknak elég belepillantani a Goodreads és az Amazon olvasóinak véleményébe, a magyar kiadás biztos siker lenne.

A 17 éves  Echo Emerson korábban fürdött a népszerűségben, de két évvel ezelőtt megváltozott minden, szülei elváltak, az apja feleségül vette a saját bébiszitterüket, a bátyja Aires meghalt Afganisztánban. De a legborzasztóbb az volt, amikor egy kórházi ágyon ébredt, kötéssel a karján, semmire sem emlékezve a balesetből, ami után anyját azóta is bírósági végzéssel tartják távol tőle. Echo minden vágya, hogy kiderítse mi történt valójában azon az estén, annak ellenére, hogy apja inkább fátylat borítana az egészre. Mivel a karját ronda forradások borítják, Echo visszahúzódó lett, a  társadalmi élete a suliban már enyhén szólva nem a régi. Nem csoda, hogy nem lelkesedik túlságosan az ötletért, hogy Noah Hutchins egyéni konzultációs partnere legyen. Noah szintén tökéletes háttérrel rendelkezett, értelmiségi szülőkkel, két öccsével tökéletes családot alkottak, egészen két és fél évvel ezelőttig, amikor a szülők meghaltak lakástűzben.  A testvérek nevelőotthonba kerültek, majd nevelőszülőkhöz, de Noah veszélyesnek lett nyilvánítva, miután megütött egy felnőttet, hiába tette ezt azért, hogy egy gyereket mentsen a veréstől. Elválasztották a testvéreitől, és erősen  korlátozott láthatást szabtak neki. Mrs. Collins, a suli terapeutája révén találkozik ez a két  fiatal, feladatuk a közös tanulás, és ahogy lépésről lépésre megismerik egymást problémáit,   lassan rájönnek mennyi minden közös bennük.

Katie McGarry

Katie McGarry egy csodálatosan megírt szerelmi történettel debütált. Az első néhány oldal után már el voltam veszve, hiszen minden adott, ami számomra kiemeli a könyvet az átlag ya történetek közül. Kezdve a kedvenc váltott szemszögű fejezetekkel, ami tökéletesen tagolta a könyvet, pont kellő betekintést adva mindkét főszereplő fejébe. A sztori nem éppen rövid, mégis az izgalom, a feszültség végig kitart, egy cseppet sem hagy unatkozni az írónő. Biztosítja ezt azzal, hogy nem egy manapság oly divatos instant szerelemmel jön elő, itt a kapcsolat lassan  építkezik, a love  hetek alatt bontakozik ki, és ez teszi hitelessé az olvasók számára.

Ami  különösen tetszett, hogy itt nem a szerelmi vívódás áll a középpontban, hanem a két főszereplő küzdelme önmagával, a saját démonaikkal, a környezetükkel, a felnőttekkel és egymással. A körítés ehhez a szerelmi szál, ami valami különlegesen gyönyörűen van megírva.  Mindig megfelelőnek éreztem a leírásokat, tökéletesen magam elé tudtam képzelni mindent. A karakterek......csodálatosan megírt hiteles szereplők. Echo bátor, gyönyörű lány, göndör vörös hajjal és zöld szemekkel. Anyja mentálisan beteg, és a lány retteg, nehogy örökölje ezt. Még Noah-val is képes szövetkezni, hogy kiderítse milyen baleset történt vele pontosan, ami fizikailag és lelkileg is nyomot hagyott rajta örökre. 

Noah. Azt hittem, Simone Elkeles könyveiben szereplő  Fuentes testvérek viszik el  örökre a pálmát a realista ya regények rosszfiúi közül. De nem. Noah fejébe belelátni eszméletlenül valóságos volt, élveztem az írónő minden sorát róla. Noah-t nőcsábásznak tartják, ami szó ami szó igaz is, de ez csak a külsőség, igazából erős, határozott és vicces srác. A testvéreihez való viszonya csodálatos, megható és engem konkréten szíven ütött az a vágy, ami benne forr, hogy újra egyesítse a családot, kockáztatva mindent, még Echo-val való kapcsolatát is. 

Szóval, amikor ez a két erős karakter szerelembe esik, a kémia forrong körülöttük, de mindez olyan ízléssel  megírva, hogy semmi kifogás sem eshet a legforróbb jeleneteknél sem. Olyan párbeszédek zajlanak közöttük, hogy azt olvasnotok kell.

A támogató karakterek (megjegyezni kívánom, hogy én nem veszem egy kalap alá a mellékszereplőket) közül Mrs. Collins kiemelkedik, mesterien egyengeti a két fiatalt. Noah egyik barátja és lakótársa Beth, rendívül érdekes karakter. Bonyolult csaj, és nagyon megérdemli,  hogy az írónő az ő történetét is megírja. Megjelenés jövőre várható Dare You to címmel.

Muszáj szólnom a borítóról, ami az én érdeklődésemet 2011. december 6-án keltette fel, amikor is bejelöltem olvasandók közé a könyvet. Remek, valósággal csábít az olvasásra, és meg is kapjuk amit a borító sugall, sőt sokkal többet, mert ez a könyv egy gyönyörű történet szerelemről, barátságról, újrakezdésről.

Borító: Imádom

 
Kedvenc karakter: Noah, Echo, Mrs. Collins.

Szárnyalás: Noah, Noah, Noah

Mélyrepülés: Echo szülei emberileg mindketten tragikusak.

Érzéki mérce: Vannak bizony forró jelenetek, de simán belefér a 16-os karikába. Noah cselekedeteit tanítani lehetne.

Cassandra Clare: City of Lost Souls - The Mortal Instruments #5

Nagy örömömre @Greylupus elvállalta, hogy időnként vendég-postot ír a blogban. Íme a soron következő (7) recenziója, remélem még nagyon sok alkalommal köszönthetem itt a továbbiakban.

Több külföldi kiadónál is megjelent 2012. május 8-án (magyar kiadás várhatóan 2013-ban a Könyvmolyképző Kiadónál)
Goodreads: 4,34
Besorolás: YA, urban-fantasy

Hatalmas rajongója vagyok a sorozatnak, ráadásul a Bukott Angyalok Városának is olyan függővége volt, hogy képtelen voltam kivárni, mire itthon is megjelenik a könyv, így beszereztem angolul.

Az előző rész ugye ott ért véget, hogy Jace eltűnt a tetőről Sebastiannal együtt. Az Árnyvadászok természetesen rögtön keresni kezdik Jacet (és Sebastiant is), de mintha a föld nyelte volna el őket, sehol semmi nyomuk. Több hétig tartó keresés után a Klávé másodlagos üggyé nyilvánítja a fiúk eltűnését és visszarendelik a keresőcsapatokat. Clary és a barátaik persze nem nyugszanak ebbe bele, így minden fronton megindítják a keresést a fiú(k) után. A felnőttekkel ellentétben, ők sikerrel járnak és Clary egyedül vág neki a cseppet sem veszélytelen küldetésnek, hogy megmentse a szerelmét; a többiek pedig arra próbálnak rájönni, hogy lehetne Jace és Sebastian kötelékét megszüntetni úgy, hogy Jace túlélje, és hogyan lehetne mindezt úgy véghezvinni, hogy a Klávé ne tudja meg..

Először is el kell mondanom, hogy még mindig csodálom Cassie-t. Csodálom, hogy ennyi karaktert, ilyen ügyességgel tud mozgatni. Egy-egy fejezeten belül volt, hogy akár 5-6 különböző helyszín között ugráltunk. Eleinte idegesített, mert így mindig csak rövid részeket kaptunk a különböző csapatok tevékenységeiből, de később már tetszett nekem is, mert így biztosan nem maradtunk le semmiről és mindig körülbelül egy időben tudtuk, hogy ki mit csinál.

Imádtam, hogy a helyszínek egy része átkerült Európába – Velencébe, Prágába, Párizsba, sőt még Budapest is említésre került. Így sokkal közelibbnek éreztem az egész történetet, hisz ezekben a városokban én is jártam, így a legtöbb helyszínt, ahol Jace, Clary és Sebastian megfordultak, én is ismertem. Ha egyszer visszajutok ezekbe a városokba, akkor biztos vagyok benne, hogy felkeresem ezeket a helyszíneket.

Valaki úgy jellemezte ezt a könyvet, mint ahol „tombolnak a hormonok”. Ezzel teljesen egyetértek. Az eddigi részek közül ez a „legromantikusabb” rész, a legtöbb túlfűtött jelenettel. A párocskák úgy keringenek egymás körül, mint a kisbolygók. Nehéz eldönteni, hogy melyik párosért izgultam jobban, mert a Clary-Jace pároson kívül azért akadnak mások is, akik szép lassan egymásba gabalyodnak, de természetesen a „nem beszéljük meg a másikkal” és „majd rájön magától” szituációk miatt sehol sem egyszerű a helyzet. Még a „jégkirálynő” Izzy is teljesen más oldalát mutatja, mint amit eddig megszoktunk tőle. Természetesen azért Cassie nem hagyja, hogy teljesen felhőtlen legyen a boldogság, szívet tépő részt is kapunk és pont azoktól, akiktől a legkevésbé várnánk…

Ha már a túlfűtött jeleneteknél tartunk. Clary és Jace esetében ezek a jelenetek az eget verdesték, de a lány engem speciel az őrületbe kergetett az állandó hezitálásával. Minden létező helyen és időben felcukkolta a fiút, aztán, amikor esetleg eljutottak volna valameddig, akkor jött a „nem, nem vagy a valódi Jace, úgyhogy nem akarlak” szövegével és eltolta a fiút magától. Jace pedig egy tinédzser fiútól meglepő módon túlságosan türelmesen viselte ezt az egész tortúrát, talán, ha egyszer akadt ki, de a legtöbbször „ahogy szeretnéd” (MIVAN????) viselkedéssel zárta az egészet. Ha pedig végre Clary volt hajlandó bármire, akkor Jace lett rögtön elutasító, ugyanezt játszotta el, csak pepitában. Ha pedig mind a ketten, akkor meg egy külső körülmény jött közbe.. kész, én feladtam.. (Lupi szépen csendben csapkodja a fejét az asztalba)

Szerintem, ha így folytatják, akkor ők is felkerülnek Bella és Edward mellé, a „legjobban várjuk, hogy történjen már köztük valami páros” trónra. Nem tudom, hogy az írónő fél-e ezt megírni és ezért halasztja, vagy más az oka, hisz azért ennél „keményebb” témákról (homoszexualitás, erőszak) viszont teljes lelki nyugalommal ír…. Úgyhogy én úgy érzem, hogy csak a mi idegeinkkel játszik (meg persze Clary és Jace idegeivel is).

Ettől függetlenül „HOT” jelenetből nem volt hiány, ennyi „lips,lips, kisses, kisses, lips, lips, body tightened, lips, kisses” szót még az életben nem láttam együttesen leírva egy könyvben sem.

Az egész könyvet főleg ezek a romantikus részek jellemezték, a nagy részében vagy ez történt, vagy készültek a megmentésre és csak szépen lassan haladtunk a csúcspont felé. Valódi, pörgős akció csak a könyv végében történt (az 540 oldalas könyvből körülbelül az utolsó negyedtől), de ott Cassie bepótolt mindent. Úgy felpörögtek az események, hogy nem győztem kapkodni a fejem.

A szereplők közül továbbra is Jace a nagy szerelem, még úgy is, hogy ebben a részben nagyon nem villogtatta az általam nagyon kedvelt szarkasztikus humorát, mert azon felül, hogy az esetek nagy részében nem volt önmaga, úgy tűnik, hogy kezd felnőni és már nem az a nyegle srác, akit a sorozat elején megismerhettünk. Clary ebben a részben inkább idegesített, mint kedveltem volna, a már fenn említett viselkedése miatt. A fiúk lépten-nyomon felemlegették, hogy „mekkora egy hős”, de bennem inkább ez a „magamsemtudomhogymitakarokdeaztnagyon” viselkedése maradt meg, nem a hősiessége. Viszont akit nagyon megkedveltem, az Magnus. Egészen eddig csak apró mozaikdarabkákat kaptunk belőle, itt viszont sok mindent megtudhattunk róla. És ha már a mozaikdaraboknál tartunk..

Kénytelen leszek felhozni a témát, remélem, ezt nem veszi senki spoilernek. Elég régóta megy a konspirálás, hogy „vajon ki lehet Zacharias testvér”. Cassie továbbra sem könnyítette meg a dolgunkat, továbbra sem tisztázza a dolgot, ugyanúgy „kétesélyes” marad a játék. A neten vérre menő viták folynak arról, hogy vajon Will vagy Jem lett-e Néma Testvér, de ez továbbra is ugyanolyan rejtély marad. Az szinte biztos, hogy az egyikükből lett Zacharias testvér, hisz egy Néma Testvérhez képest meglepő módon többször is megnyílik és elejt egy-egy információmorzsát, amivel csak megerősíti a feltételezésünket, de hogy melyikük az… Remélem, az utolsó részben kiderül. Vagy legalább a Clockwork Princessből. Nekem megvan a saját tippem, de ez maradjon az én titkom.:)

És végül Sebastian, vagyis Jonathan Christopher Morgenstern. Ő a rosszfiú, minden rossz mozgatórugója. Tudom, hogy utálni kellene őt alapból, hisz gonosz, gyilkos és még mennyi minden írható a rovására. De nem ment. Persze az biztos, hogy számomra sosem fog Jace-hez felnőni imádatban, de mégis láttam benne azt a fiút, aki szerető család nélkül nőtt fel, aki Valentin nevelése miatt lett ilyen pszichopata és inkább sajnálom, mint utálom. Cassie valamikor azt nyilatkozta, hogy szeretett volna Sebastiannak egy könyvet szentelni és ez a könyv lett az. Ezzel teljesen egyetértek. Akárhogy is szeretem az Árnyvadászaimat, de ennek a résznek az igazi lelke Sebastian, ő a mozgatórugója az egész történetnek. A többiek csak statisztálnak hozzá.

Mindent összegezve, ez a rész nem volt hibáktól mentes, tudjuk, hogy csak egy átvezető rész, messze volt a tökéletestől is, de mégis imádtam minden sorát és annyira lekötött, hogy ameddig tudtam, addig húztam az olvasását, hogy minél tovább a kedvenc Árnyvadászaimmal lehessek. Nincs olyan durva függővége, mint az előző résznek, de bármit megadnék azért, hogy olvashassam tovább és nem kicsit meresztettem én is nagy szemeket, amikor kiderült, hogy erre 2014-ig várnunk kell….

Borító: Imádom, gyönyörű, talán a legjobb a sorozat eddigi borítói közül.

 
Kedvenc karakter: Jace, Magnus és… Sebastian.

Szárnyalás:  Amikor Jace egy rövid időre ismét önmaga lesz és Claryvel egymásra találnak

Mélyrepülés: Amikor Sebastian és Clary kettesben maradnak…. illetve a könyv végén van még egy nagyon szomorú jelenet az egyik párral kapcsolatban, de azt nem mesélhetem el, mert spoiler lenne..

Érzéki mérce: Túlfűtöttség jellemzi az egész könyvet, tele nagyon HOT jelenetekkel, de a YA keretein belül maradva.