KMK AKCIÓ

2015. január 29., csütörtök

MargareT Stohl: Icons - Ikonok


A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Margaret Stohl Ikonok című regénye, az Ikonok sorozat első része. Ennek örömére a Blogturné Klub négy bloggere bemutatja az Ikon Gyermekek izgalmas történetét, melyben kiderül, hogy az érzések meggyengítenek vagy megerősítenek-e bennünket.

2015. január 29-től egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Könyvmolyképző, 2014
408 oldal
Fordította: dr. Mátics Róbert
Goodreads: 3,45
Besorolás: YA, disztópia


Minden megváltozott A Napon. Azon A Napon, amikor az Ikon megjelent Los Angelesben. Azon a napon, amikor az áram megszűnt. Azon a napon, amikor Dol családja holtan esett össze. Azon a napon, amikor a Föld elveszített egy háborút, amelyről azt sem tudta, hogy már vívja.
Azóta Dol egyszerű életet élt vidéken túlélőtársával, Roval együtt, biztonságban az Ikon árnyékától és rémisztő hatalmától. Elrejtőzve az egyetlen igazság elől, amelyet nem kerülhet el.
Ők valamiképpen mások. Ők túlélték. De miért?
Amikor a kormány felfedezi a titkukat, arra kényszerítik őket, hogy fogságban csatlakozzanak a bátortalan Timahoz és a karizmatikus Lucashoz. Ikon Gyermekeknek hívják őket, és csak ők négyen vannak az összes ember között a Földön, akikre nem hat az Ikonok ereje. Miközben Roval szeretne törődni és Lucas irányába érzései is kezdenek kialakulni, a múlt és a jövő között őrlődve Dol szíve még soha nem látott módon sebezhetővé vált. Ahogy a feszültség egyre nő, az Ikon Gyermekek felfedezik, hogy az érzéseik, amelyekről mindig azt gondolták, hogy a legnagyobb gyengeségük, talán a legnagyobb erősségük lesz. 


Ezzel a könyvvel nem indult felhőtlenül a kapcsolatunk. A decemberi sűrű turnéidőszakban kezdtem neki, de a történet elején nem tudtam túljutni, így letettem a könyvet. Majd januárban újra nekiláttam, már nyugodtabb körülmények között, mert éreztem, hogy van valami a történetben, amiért érdemes elolvasni. És tényleg csak az első négy fejezeten kellett túljutnom, utána a sztori beindult. 

Az elmesélés szerint idegenek, úgynevezett Lordok érkeztek a Földre. De ne a Daemon féle idegenekre gondoljatok, hanem olyan lényekre, amelyeknek a Föld csak egy gyarmat, jöttek, láttak, az emberiség egy részét kiírtották, a másik felét pedig rabigába hajtották. 13, hatalmas "dologgal", az Ikonokkal érkeztek és olyan energiamezőket hoztak létre, ami mind az embereket, mind az elektromosságot képesek "kiiktatni".
A megszállt városokban Nagykövetségek irányítják az embereket, Nagykövetek segítségével, akik a kapcsolatot tartják az idegenekkel.
A főhősnőnk, Do és a társa, Ro egy Misszión élnek nem messze Los Angelestől - vagy ahogyan most hívják, a Lyuktól. Mind a ketten túlélték azt a Napot, amikor az emberek nagy része, Do és Ro családjaival együtt meghalt. Mind a ketten a csuklójukon meg vannak jelölve, de nem tudják, hogy ez pontosan mit is jelent. A Nagykövetség bezzeg tudja, így a lányt foglyul ejtik, Ro pedig utána megy, hogy kiszabadítsa. Végül mind a ketten a Nagykövetségen végzik, ahol másik két fiatallal - a titokzatos Timával és a Nagykövet Asszony fiával, Lucassal - összezárják őket és tanulmányozzák őket és lassan kiderül, hogy mire is hivatott a kis csapat...

A sztori két szálon fut, az egyiket Do meséli, a másik pedig egy feljegyzés, amit a Nagykövetségen vezetnek
és ezáltal betekintést kapunk az ott folyó kutatásokról. Ez a napló számomra eleinte zavaró és kaotikus volt nagyon, pár részletében segítette az alaptörténetet, de el kellett telnie jó pár fejezetnek, mire rájöttem, hogy mire is jó ez a feljegyzés:).
Igazából az eleje volt tényleg vontatott, de ahogy Do és Ro bekerült a Nagykövetségre, ahogy haladtunk a történetben, úgy lett egyre izgalmasabb, egyre több minden a napvilágra került és egyre jobban izgultam a főhőseinkért. A lassabb kezdésre pedig szükség volt. Szükség volt arra, hogy megtudjuk, hogy Ro és Do milyen messziről érkeztek és miért is ekkora a különbség a várostól távol élő, szinte középkori környezetben nevelkedett két fiatal és a Nagykövetség védett világában, jóval exkluzívabb környezetben élő két szereplő között.
Persze a négy fiatal egymásra van utalva, így hamar valamiféle kapcsolat alakul ki közöttük, sőt, egy idő után több is, mint kapcsolat. Viccesen mondva, nem is szerelmi háromszög, hanem szerelmi négyszög van kialakulóban, hisz adott két fiú, két lány, a többit pedig a fantáziátokra bízom. A szereplők közül egyelőre Tima és Lucas érdekesebb, mert a karaktereik kellően összetettek ahhoz, hogy a figyelem rájuk irányuljon. Nehéz eldönteni, hogy ki hová tartozik és mik a céljaik. Talán ez abból ered, hogy a Nagykövetség veszélyes hely és ott jobb, ha megtartod magadnak az érzelmeidet és a gondolataidat, ha életben akarsz maradni.
Ro és Do viszont más tészta. Ők a származásuk és neveltetésük alapján egyszerűek, ami a szívükön, az a szájukon. Ez persze nem mindig előny, én például talán emiatt is, de az egész könyv alatt nem tudtam megkedvelni Ro-t (és azt sem értettem, hogy Do mit eszik rajta), mert a folyamatos dühkitöréseivel és féltékenységi jeleneteivel a világból ki tudott volna kergetni.
De az biztos, hogy mind a négyen különleges képességek birtokában vannak. De vajon miért kellett összekerülniük? Hogyan lettek kiválasztva? Miért vannak így megjelölve? Egyáltalán ki és miért jelölte meg őket? Rengeteg kérdés merül fel velük kapcsolatban, amivel még izgalmasabb lesz a könyv.

Griffith Obszervatórium
A helyszíneknél pedig jól látszódik, hogy az írónő is Los Angelesből származik és elég jól ismeri a várost. Nekünk is kisebb városnézést tartott, mialatt a fiatalok a városban bolyongtak és ami érdekes volt, hogy nem a város divatosabb részét mutatta meg, hanem a kevésbé ismerteket. Amit egyrészt erősségnek is mondhatnánk, hiszen így még kíváncsibban járjuk be a szereplőinkkel az ismeretlen részeket, de mellette gyengeségnek is, hiszen annyi időt nem töltünk ott, hogy jobban megismerhessük és megmaradjon bennünk.

Azt mondhatnám, hogy az alaptörténet nagyon tetszett, különleges volt a YA-k megszokott világai után. A gyengébb kezdet után a történet felerősödött, tele lett cselekménnyel, érzelmekkel, az akciójelenetek pergők és lendületesek, az írónő pedig képes annyira meghozni a kedvét az embernek, és annyi rejtélyt belevinni, hogy azonnal akarja olvasni a következő részt.
Hiszen kérdésekből nincs hiány. Nagyon sok minden érdekelne, például, hogy mi volt a célja az idegeneknek? Azon felül, hogy gyarmatosítsák a Földet? Mert ez nem derült ki. Miért tanulmányozza a Nagykövetség a négy fiatalt? Én értem, hogy ők egy csapatként sokra hivatottak, de akkor sem teljesen tiszta a miért.
A világfelépítés egyébként nagyon tetszett, egy abszolút reálisnak tűnő poszt-apokaliptikus világ, annak minden borzalmával, elnyomásával és a rengeteg technikai fejlesztéssel, amihez persze csak a magasabb réteg jut hozzá - illetve a csempészek révén a köznépből is a kiváltságosak. Kedvenc "technikai fejlesztésem" Doc volt, egy intelligens számítógép, "akire" a főhőseink bármikor számíthattak és "aki" néha annyira emberinek érezte magát, hogy még viccelődni is próbált:).
Amit viszont rettentően idegesítőnek találtam, azok a Grass nép - ahová Do és Ro tartozott - nevei. Do és Ro, Nagyobb és Legnagyobb.. sokszor úgy éreztem magam, mintha valami őskorban játszódó történetet olvasnék, egyszerű karakterek, egyszerű nevek - de gondolom ez volt az írónő célja is, hogy ezzel is érzékeltesse a különbségeket.

Összességében nem mondom, hogy hibátlan a történet, de a lassú kezdet után megfogott és kíváncsian várom a következő részt. Mind fiúknak, mind lányoknak nyugodtan ajánlom, a fiúknak az izgalmas és akciódús cselekmények miatt, a lányoknak pedig szintén az előbbiek és a (még egyelőre csak alakuló) szerelmi szál miatt.

Borító: Figyelemfelkeltő, látványos és épp annyit árul csak el a történetből, hogy még kíváncsibbak legyünk

Kedvenc karakter: Lucas, Tima, Fortis és természetesen DOC:)

Szárnyalás: a kis csapat és a különleges képességeik

Mélyrepülés: a Grass nevek

Érzelmi mérce: Düh, harag, rengeteg félreértés, picike szerelmi szál, néhol szerelmi háromszög-négyszög, mindez a YA keretein belül.

Értékelés:


Blogturné extra - Interjú fordítás az írónővel

Kérdés: Honnan jött az Ikonok ötlete?
Válasz: Először, mint mindig, volt egy beszélgetésünk a férjemmel, aki gyakorlatilag a de facto (tényleges) írópartnerem. Ő volt az, aki azt mondta, hogy “Ennek könyvnek kell lennie”, ami egy elég kritikus pillanat a folyamatban. Aztán már csak napok kérdése volt, míg az első néhány száz oldal Ikonok kirobbant belőlem -- egy különösen borús hétvége alatt a franciaországi Dijonban a legidősebb lányom társaságában. Olyan volt, mint amikor átszakad egy gát és semmi nincs, ami megállítsa. Elküldtem az ügynökömnek és azt mondtam; “Szóval megtörtént.” És itt vagyunk…

Kérdés: Írd le magad három szóban.
Válasz: Antennák.Eszpresszó. Doctor Who.

Kérdés: Írd körül a főszereplődet hat szóval.
Válasz: Szomorúság. Erő. Együttérzés. Szerelem. Éhség. Kíváncsiság.

Kérdés:  Melyik jelenetet írtad meg a legszívesebben?
Válasz: Van egy jelenet, ahol Dol, a főszereplőm bejárja a Lyukat - a jövőbeli Los Angelest - Lucasssal és a legtöbb dolog ott valójában velem is megtörtént. A helyszínek egyébként... Elvittem a lányokat egy kirándulásra Los Angelesben, ahol a valóságban is élünk. Egy belvárosi szállodában laktunk és a város egy teljesen másik részét fedeztük fel. Chinatown, Olvera Street, Union Station, a Los Angeles-i Katedrális, a Griffith Parkban lévő Obszervatórium - mindezek végül bekerültek a könyvben, ez egyfajta szerelmi vallomás a szülővárosomhoz.

Kérdés: Melyik jelenetet volt a legnehezebb megírni?
Válasz: Egyik konkrét jelenet sem volt az - de maga a javítási folyamat mindig kikészít. Különösen akkor, amikor egy könyv olyan egységesen és olyan gyorsan repül ki a kezeim közül, mint ez. Alaposan fejezetenként tökéletesítgetni lélekromboló a számomra. Minden percét utálom. Túlélni a javítgatásokat sokszor egy egész estés Netflix-terápiát kíván.

Kérdés: Mennyiben különbözik az Ikonok végső verziója az első kézirattól?
Válasz: A kezdeti szellem még mindig ott van benne. Kiérezni belőle. Remélhetőleg minden más jóval csiszoltabb.

Kérdés: Honnan jöttek a szereplők nevei?
A főszereplőim mind Ikon Gyermekek, ami azt jelenti, hogy ők annyira tipikusak, mint amennyire egyediek is. Doloria Maria de la Cruz a nevét a latin szóból, a dolor-ból kapta, ami bánatot jelent. Furo Costas neve a furor-ból származik, azaz harag vagy düh jelentéssel bír. Tima Li a nevét a timor-ból kapta, vagyis a jelentése “félelem”. És Lucas Amare pedig amaros, ami a szerelem magyarul. 

Forrás

Nyereményjáték:
A történetben fontos szerepet játszanak a latin idézetek. Ezért mostani játékunk során híres latin közmondásokat, könyves idézeteket kell megfejtenetek.
Nincs más dolgotok, mint az adott állomáson található idézetet kitalálni, és magyar megfelelőjét beírni a rafflecopter megfelelő mezőjébe. Fortes fortuna adiuvat!
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz. A nyerteseknek kiértesítést követően 72 órájuk van válaszolni az emailre, azután újabb nyertest sorsolunk.
 In vino veritas.

A Blogturné további állomásai:
Január 29 - Kelly Lupi olvas
Február 1 - Media Addict
Február 4 - Dreamworld
Február 7 - Könyvszeretet

2015. január 27., kedd

Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap


Néhány hete jelent meg a Libri Kiadó gondozásában Khaled Hosseini regénye, az Egyezer tündöklő nap második kiadása. A blogturnénk során három blogger véleményét olvashatjátok erről a csodálatos történetről, amely megható emberi sorsok bemutatásával hozza közel az olvasóhoz Afganisztán közelmúltjának történetét.
A miniturnénk végén a kiadó jóvoltából egy példányt sorsolunk ki ebből a méltán világsikerű könyvből.

Libri Kiadó 2014.
482 oldal
Fordította: Bobony Dóra
Goodreads: 4.31 (600e értékelés)
Besorolás: realista, szépirodalom

Afganisztán, 80-as évek. A perzsa kultúra egykori bölcsőjének életét ellehetetleníti a terror és a háború. Két nő: Marjam és Leila. Marjam a társadalomból kivetett törvényen kívüliként születik, s kamaszkorában még azt a kevés szeretetet is megvonja tőle a sors, amit gyerekként még megkapott. Leilára akár boldogság is várna, ha életét nem forgatná fel mindenestől a véres háború. A két nőt közel hozza egymáshoz a szenvedés és a szeretett emberek elvesztése, sorsuk összefonódik a kegyetlen férfivilágban. A Papírsárkányok című világhírű regény szerzője az afgán történelem harminc évnyi krónikájába ágyazza a szívszorító történetet szeretetről, szerelemről és egy hihetetlen tettekre sarkalló önfeláldozó barátságról. Khaled Hosseini új regényében megdöbbentő képet fest a tálib uralom alatt sínylődő Afganisztánról, miközben páratlan érzékenységgel ábrázolja a női sorsokat.

Khaled Hosseini  számomra a tavalyi év nagy felfedezettje volt, miután elolvastam  az  akkor frissen megjelent  És a hegyek visszhangozzák című regényét, amit a   Goodreads olvasói  a 2013-as év legjobb könyvének választottak.  Hosseini a Papírsárkányok című könyvével kezdte írói pályafutását (ennek az olvasását is beterveztem),  amely főképp a férfi főhős útkereséséről szól, míg ezen második regény már sokkal inkább a nők felé fordul. Két női főszereplő sorsát kíséri végig a történet, akikkel külön-külön ismerkedünk meg,  Afganisztán két meglehetősen  eltérő környezetében.
Marjam nagyon szegény körülmények között él anyjával egy viskóban, titokban arról álmodik, hogy egyszer az apja magához veszi, aki egyébként rendszeresen látogatja, de mégsem képes felvállalni házasságon kívül született gyermekét. Sőt, adandó alkalommal hozzájárul, hogy Marjam 15 évesen férjhez menjen, Kabulba költözzön, így 650 km válassza el tőle. Rasid majdnem 30 évvel idősebb a lánynál, Kabul egyik jól menő cipőkészítője, saját házzal. Nos, Marjam nem a boldogság kulcsát találta meg.
Leila egy értelmiségi család gyermeke, iskolába jár, és  minden nehézség ellenére tartalmas gyerekkort élhet meg, ez legjobb barátjának Táriknak is köszönhető. Két bátyját veszítette el a dzsihád alatt, melyet a kommunisták ellen folytattak a felkelők. Anyja majdnem beleőrül a gyászba, Tárik a szüleivel elhagyja az országot, végül megsemmisül az otthonuk, és Leila teljesen egyedül marad.  Ezen a ponton találkozik a két nő sorsa, miután a fiatal lánynak nincs más lehetősége, elfogadja Rasid házassági ajánlatát és második felesége lesz Marjam mellett.

Sokat gondolkodtam azon, miért ennyire népszerű a szerző, és miért tud engem is a fotelhez ragasztani, Európa közepén, egy viszonylag egyenlő társadalomban élve? Mi az, ami megfog a történeteiben, és magammal viszem a lelkemben örökre a mondanivalóját? Mindig ugyanoda lyukadok ki, az emberi kapcsolatokhoz. Az És a hegyek..-ben a testvéri kapcsolat volt az, ami megérintett, ebben a regényében pedig főképp a szülő-gyermek kapcsolatok. Csodás volt olvasni Marjam és Leila kapcsolatának változásáról, mindketten rengeteget fejlődtek, amíg a gyűlölettől eljutottak az anya-lánya kapcsolat legőszintébb, legerősebb fokáig. Erőt és reményt adtak egymásnak, a legbrutálisabb helyzetekben is. A szerző számomra hihetetlen módon bele tudott bújni ennek a két nőnek a bőrébe, tökéletesen közvetítette a gondolataikat. Meggyőzött és megrendített.  Megmutatta, milyenek ezek a nők, amikor elveszítenek mindent, fizikailag és érzelmileg lenullázódnak, mégis, együtt, szeretetet adva egymásnak, le tudják győzni a világot.
Az érzelmi hatás hátteréül egy európai számára teljesen idegen környezet szolgál. Egy ismeretlen világ, amiről sokan  azt képzelik, hogy a burkák alatt egyforma, tanulatlan, sorsukat elfogadó nők vannak. Ez hatalmas butaság. Nem mentség, hogy el sem tudjuk képzelni, milyen lehet oktatás nélkül felnőni, könyvek nélkül élni, szeretet nélkül házasodni. Ki sem lépni az utcára férfi kíséret nélkül?
Kegyetlenül nehéz volt olvasni a könyv háborúval kapcsolatos részeit. Itt süvítenek a rakéták és robbannak a bombák, életeket oltva ki. Még kevésbé elviselhető szembesülni a tálibok tetteivel. Ami pusztítást véghezvittek ebben az országban azt nem lehet kifejezni. Nem tudok indulatok nélkül írni róluk, az emberiség legalja ez a népség. Több ezer éves történelmi értékek vesztek oda.

Nem tudom eléggé kiemelni és méltatni, mennyire gyönyörű az írásmód, mennyire kidolgozottak a karakterek. A történet szerelmi szála keserédes, nagyon megszerettem Leila és Tárik párosát, de nem rajtuk van a hangsúly. Minden elismerésem a szerzőé, aki már az első regényével is elérte, hogy a világ olvasó emberei más szemmel nézzenek Afganisztánra. Ebben a regényben azt is elérte nálam, hogy tisztelegjek az afgán nők ereje előtt. A világnak észre kell vennie és segítenie kell a sok millió afgánnak, akik a környező országok menekülttáboraiban élnek! 
Szívemből ajánlom ezt a könyvet minden felnőtt olvasónak.  

Borító: Hangulatos

Kedvenc karakter:  Marjam, Leila, Tárik

Szárnyalás:  Leila látogatása Hertában
 
Mélyrepülés:  Nem lehet általánosítani Rasid karaktere alapján, de ami házasság címszóval folyik ebben a vallásban...

Érzelmi mérce:  Az olvasó karöltve a szereplőkkel megjárja a poklot is. Felnőtteknek.

Értékelés:

Külföldi borító válogatás:


Játék:

Khaled Hosseini regénye, az Egyezer tündöklő nap igazán megérdemli az ünneplést. A Blogturné Klub megalakulása óta éppen most érkezett a kétszázadik turnéhoz, ezért most különleges nyeremények várnak. Egyrészt a Libri Kiadó felajánlásában egy példány kerül kisorsolásra a könyvből, valamint egy meglepetés könyvcsomag a blogturné klubtagok felajánlásában.
A nyereményjátékon megemelheted az esélyeidet, ha megosztod a turné bármelyik állomását és a rafflecopter doboz megfelelő sorába belinkeled. Figyelem! A kiadó és a BTK is kizárólag magyarországi címre postáz. Kérjük a nyerteseket, hogy 72 órán belül jelentkezzenek a megküldött emailre válaszolva. Sok szerencsét!
a Rafflecopter giveaway


A blogturné állomásai:
01.27. Kelly és Lupi olvas
01.29. Deszy könyvajánlója
01.31. Nita könyvgalaxis



2015. január 23., péntek

Katie McGarry: Dare You To - Aki mer, az nyer

Katie McGarry ifjúsági sorozata sok fiatal nő szívét hodította már meg világszerte. Magyarul elhozta nekünk a Könyvmolyképző Kiadó, az első rész után gyorsan meg is jelentette a folytatást, sok hazai rajongó örömére. A Blogturné Klub bloggereit is meghódította, ezért 7 lelkes rajongó az Aki mer, az nyer blogturné keretén belül értékelésekkel, extrákkal és nyereményjátékkal népszerűsíti tovább a Pushing the Limits sorozat második részét 2015. január 19. és 31. között. A blogturné végén a szokásokhoz híven a játékosok között 3 példány kerül sorsolásra.
Könyvmolyképző, 2014
494 oldal
Fordító: Komáromy Rudolf
Goodreads: 4,20
Besorolás: realista, YA

Ha kiderülne az igazság Beth Risk családi életéről, a tizenhét éves lány édesanyját börtönbe zárnák, ő maga meg ki tudja, hová kerülne. Mindenáron védeni igyekszik tehát az anyukáját, mígnem egy szép napon a nagybátyja beavatkozik, és választásra kényszeríti Bethet: az anyukája szabadsága vagy a saját boldogsága. Így találja a lány egy fedél alatt magát a nagybácsi feleségével, aki ki nem állhatja, és új iskolában, ahol senki sem érti meg. Egyetlen srác kivételével, akit viszont ő nem akar közel engedni magához, de hiába… Ryan Stone a város büszkesége, népszerű baseballsztár – olyan titkokkal, amelyekről mélyen hallgat. Még a barátai előtt is, akikkel pedig mindenben osztozik, például őrült fogadásokban. Vajon mi a legőrültebb fogadás tárgya? Randira hívni a deszkás csajt, aki fütyül rá. Ám ami fogadásnak indul, heves vonzalommá változik, amelyre se Ryan, se Beth nem számított. A kifogástalan hírű fiú egyszeriben kockára teszi álmait – és az életét – a lányért, akibe szerelmes, a lány pedig, aki senkit sem enged igazán közel magához, immár saját meggyőződését vonja kétségbe…

Jó pár évvel ezelőtt a Pushing the Limits volt az első általam elolvasott, angol nyelvű, realista regény, amelyben a főhősök komoly problémákkal küzdöttek és ez akkor nagyon megfogott. Etalonként tekintettem rá és imádtam minden sorát. Aztán az évek során jó pár hasonló történettel találkoztam, jobbakkal-rosszabbakkal, de ez a regény mindig is kitűnt a többi közül. Azon persze azóta is nagyon sokat  gondolkodtam, hogy ha nem ezt olvasom elsőként, hanem csak később találkozom vele, vajon akkor is ekkora hatást vált ki belőlem? Ez persze már sosem fog kiderülni. De az biztos, hogy az írónő belopta magát a szívembe és nagyon vártam a folytatást, bár tudtam, hogy az már nem Noahról és Echoról fog szólni.

Őszinte leszek. Isaiah-ra és Bethre csak nagyon halványan emlékszem, annyira Noah és Echo körül forgott a történet és az eszem is. Így sok más olvasóval ellentétben engem nem rázott meg annyira az, hogy ebben a regényben nem az ő szerelmük áll a középpontban, hanem Beth körül itt egy másik fiú legyeskedik. Igazából talán nem is ez a legjobb szó rá, hiszen eleinte semmi nincs köztük. Ryan a haverjaival mindenhol és mindenre fogad és Beth is csak egy kihívás lesz; Beth pedig egy pillantásra sem méltatja a fiút, annyi más problémája van. Így bár a fizikai vonzalom megvan, de bárminemű kapcsolat csak nagyon lassan alakul ki köztük, amit én személy szerint rettentően élveztem, mert imádom a "macska-egér" játékot, imádom, ha nincs azonnali szerelem, hanem megküzdenek egymásért. És itt pontosan erről volt szó. 
A szereplők is különlegesek voltak a számomra, mert nem, az első pillanatban egyiküktől sem voltam elájulva egyáltalán.
Beth teljesen züllött. Nem is tudnék rá jobb szót mondani. Lányhoz szinte méltatlanul ronda a szája, cigarettázik, iszik, meg ami még belefér. Eleinte nem is tudtam nagyon megkedvelni őt, de ahogy szépen lassan bejutottunk a "bunkóság" héja alá, akkor ismerhettük meg őt jobban és derült ki, hogy miért is ilyen. Onnantól kezdtem őt lassan megérteni, megszeretni és talán pont ezért tudott ennyire közel kerülni végül hozzám, mert olyan messziről indult a "mi kapcsolatunk" is.

Ryan sem sokkal jobb, hiszen ő pedig első ránézésre ő a helyi nagyfiú, a szupersztár, a baseball csapat fő reménysége, jó családból származik, jóképű, látszólag mindene megvan. Csak a haverok, a baseball és a fogadások érdeklik, semmi más. De ahogy írtam, csak látszólag van meg mindene. Azért az ő családjában is vannak bőven "csontvázak a szekrényben" és bár messze nem olyan rossz a helyzete, mint Beth-nek, de azért neki sem egyszerű az élete. Így szinte törvényszerű, hogy ők ketten összekerülnek, hiszen ilyen háttérrel csak ők képesek arra, hogy megértsék és kiegészítsék egymást. Persze ez nem megy egyik percről a másikra és míg ez bekövetkezik, addig sok izgalmas, vicces és szomorú jelenetet olvashatunk. Imádtam, ahogy a legtöbb regénnyel ellentétben, itt a lány a "rossz" és a fiú a "jó", hiszen, bár Ryan sem egy szent, de a vadóc Beth-hez képest mégis ő a jófiú. Így kicsit izgalmasabb volt a kettőjük között zajló játék; Ryan állandó kettős érzéseivel, hiszen nem volt könnyű a sérült és ezért tüskékkel borított lány figyelmét felkelteni, megtartani és meg is maradni mellette. Ahogy hol imádta, hol a pokolba kívánta Beth-et, aki pedig örlődve a régi és az új élete között, nehezen tudott dönteni.  
Írtam már egy párszor, hogy az olyan jellegű realista történetek, ahol a főhősöknek valami rettentő van a múltjukban, már nem igazán hoznak lázba. Kicsit féltem, hogy itt is ugyanez fog történni, de az írónő képes volt ugyanazt a színvonalat hozni, mint az első részben. Nagyon erős jeleneteket kaptunk, hatalmas érzelmi hullámvasutakkal, hiszen soha nem lehettünk biztosak abban, hogy mi is fog a következő pillanatban történni. Ez nemcsak egy kétszemélyes játék volt, hanem Katie kiterjedt szereplőgárdával színesítette a történetet.
És nemcsak a főszereplők, de a mellékszereplők is mind annyira életszerű, érdekes  karakterek voltak, hogy a nagy részükről szívesen olvasnék egy-egy saját történetet.
Isaiah-t szerintem említenem se kell, nemcsak én, de szerintem jó sokan várjuk rajtam kívül is, hogy vele mi fog történni. Akkor ott van Mark, Ryan bátyja, aki üde színfolt lehetne a másságával. Vagy kíváncsi lennék Scott, Beth hatalmas szívű nagybátyjának a történetére is, hogyan futott be, hogyan befolyásolták az életét, a karrierjét a gyerekkorában történtek.
És persze ott van a rossz oldal is. Tudom, hogy ez már nem YA téma és bár Beth anyjára úgy haragudtam, mint kevés más szereplőre, de az ő életútja is érdekes lehet, kicsit részletesebben is érdekelne, hogy mi is történt pontosan, ami idáig süllyesztette.

Összességében nagyon szerettem ezt a regényt, nem is nagyon tudnék hibát megemlíteni benne. Imádtam, hogy az írónő képes volt úgy megírni ezt a történetet, olyan szereplőkkel, hogy még véletlenül sem kezdtem el hasonlítgatni a többi, hasonló regénnyel, nem éreztem sehol sem üresjáratokat, hanem az elejétől a végéig együtt izgultam, sírtam, nevettem a szereplőkkel. A történet életszerű volt és nem egy rózsaszín tündérmese. És éppen ezért tetszett annyira.

Borító: Látványos, mozgalmas, hűen hozza a történetet. Nagyon tetszik!

Kedvenc karakter: Ryan, Mark, Scott, Beth

Szárnyalás: az üvegbe zárt eső és hogy Ryan ÍR!!!

Mélyrepülés: Beth anyja

Érzelmi mérce: rengeteg szívet melengető romantikus és jó pár forró jelenet van a regényben, de minden a YA keretei között. 


Értékelés:

Blogturné extra - kimaradt jelenet

Az Aki mer, az nyer legelső vázlatában volt egy csavar, amikor Ryan és Beth azt mondták a szüleiknek és Beth nagybátyjának, hogy randiznak azért, hogy jól jöjjenek ki egy helyzetből. Az is benne volt, hogy Ryan apjának dohány farmja van. Ezek a részek végül nem illettek bele a történetembe, így kivettem őket, bár nagyon sajnáltam ezeket a kivágott jeleneteket. ~ Katie
Ryan

Apám egyszer azt mondta: “Nem úgy nőttem fel, hogy dohánytermesztő akartam lenni, de néha az, hogy mit gondolsz mi fog történni és hogy valójában mi történik, az két különböző dolog.”
Péntek délután négykor az utolsó dolog, amit akartam, hogy összekötegeljem a dohányt a füstöléshez. Nem vagyok dohánytermesztő, de apám, még egy főiskolai diplomával is az.
Megcsinálom és bejutok a ligába. Nincs az az Isten, hogy ezt fogom csinálni a megélhetésért. A konyhaajtóban lévő szúnyogháló nyikorog, ahogy benyitok rajta és magamban megjegyzem, hogy a pajtában keressek majd hozzá kenőolajat. A házunk az egyik legrégebbi a megyében. Amikor anyu szülei meghaltak, ő örökölte a házat és felújította, de nem számított, mit alakított át rajta, a ház sose lett új.

Felakasztom a csomagom a szék háttámlájára és kinyitom a hűtőt, hogy kihalásszak valami nasit, mielőtt elkezdek dolgozni. Magassarkú kopog a linóleum padlón. 
- Jó, hogy itthon vagy Ry. Indulnunk kell.
- Indulnunk? Hová?
Anya ráüt a vállamra és becsapja a hűtő ajtaját.
- Ne egyél. Elveszi az étvágyadat.
Farmert, blúzt, magassarkú szandált visel és összeráncolja a homlokát, ahogy végignéz a kék farmeremen és a pólómon. 
- Folyton arra várok, hogy megtanuld, hogy kell kiválasztani a megfelelő ruhákat. De ennek jónak kell lennie. Azt mondta, hogy hétköznapi, utcai ruha. Akárhogy is, szállj be az autóba vagy elkésünk.
Ajajajj. Hétköznapi ruha. Ne egyél. Elveszi az étvágyat. Anya valakivel megismerkedett a gyülekezeti rendezvényszervező bizottságban. 
- Van már programom estére.
- Tudjuk. Emiatt lesz a vacsora. - Apa sétál be a konyhába, elegáns farmerben és kék pólóban. - Ryannek külön kell mennie. - A csillogás a szemében idegessé tesz. - A fiúnknak tervei vannak Scott Risk unokahúgával.

***

Egy karcsú, a szőke haját tökéletes kontyban viselő nő nyit ajtót Scott Risk házában. Levegőbe ad puszit anyám arcára és megöleli az apámat. 
- Ó, annyira örülök, hogy végre találkozunk. Scott a hátsó teraszon grillez lazac steaket és zöldséges kebabot.
Szerencsére kinyújtja felém a kezét. 
- Allison vagyok, Scott felesége. Scott rengeteg mesélt rólad.
Amellett, hogy láttam Scott irodájában a fényképét, nem tudok róla semmit. 
- Örülök, hogy megismerhetem asszonyom.
Allison Beth szobájának zárt ajtaja felé int.
- Beth a szobájában van. Scott azt mondta, hogy bemehetsz és együtt lehettek, ameddig az ajtót nyitva hagyjátok. Nem akarunk untatni benneteket a felnőttek beszélgetésével. - Majd a hosszú szempilláit a szüleimre rebegteti. - Ameddig minden rendben van veletek.
Azt hiszem, úgy értette, hogy ne vigyem ki Bethet a nyilvánosság elé.
- Ez így rendben van - szólt közbe apám, mielőtt anyu nemet mondhatott volna.
- Össze vagyok zavarodva. Azt hittem, hogy Beth beteg - mondom. Legalábbis, ma nem volt iskolában. Allison átpillant a válla felett Beth szobája felé, aztán a karját anyám karjára teszi és hozzá hajol, mintha titkot suttogna.
- Női bajok, de már jobban van. A mozgás elég stresszes volt a számára és tudjuk, hogy a stressz miket művelhet a nőkkel.
- Szegény drágám.
Anya az autóút alatt teljes öt percet töltött azzal, hogy elmagyarázza nekem mobilon keresztül, hogy mennyire fontos, hogy jó benyomást tegyünk. Egyrészt, mivel a bizottság Allisont tagnak akarja, másrészt, mivel a gyülekezet mind a kettőjüket hivatalos tagjainak szeretné látni, és harmadrészt, mivel Scott Risk kifejezetten találkozni akart annak a srácnak a szüleivel, aki az unokahúgával randizik.
Nagyszerű. Á, nincs nyomás azon a kapcsolaton, amely nem is létezik. Nem lesznek a szüleim izgatottak, amikor erőt veszek, hogy közöljem a hírt.
- Ryan, - mondja anyu. - Legyél úriember.
Ami annyit jelent, hogy ha hozzáérek Beth-hez, akkor minden felesleges idejében templomba fog rángatni.
Allison a szüleimet a ház hátsó részébe vezeti, mialatt én az előszobában állok és Beth ajtaját bámulom. Sok minden történt múlt éjjel és nem volt időm, hogy átgondoljam ezt az egészet. Valójában, amikor utoljára beszéltünk, azt hittem, hogy megértettük egymást. De valószínűleg nem ez történt.
Kopogtatok az ajtaján és néhány pillanattal később Beth feltűnik. A laza copfjából néhány tincs kiszabadul és az arcán párna gyűrődésének a nyoma látszik. A rövid topja rálátást nyújt a sima hasára és puha fehér bárányfelhők vannak a pizsama alsóján. A részegség és Beth szexi kombinációt alkotnak.
- Mit csinálsz itt?
Fogalmam sincs. 
- Scott és Allison áthívták a szüleimet vacsorára.
- Mi van?
- Meglepetés. - Scott feltűnik mellettem. - Allison tervelte ki az egészet, kicsit több, mint egy órája, mialatt én Louisville-ből jöttem hazafelé. Úgy gondolta, hogy mivel ti ketten randiztok, mindannyiunknak találkoznia kell. Úgy döntöttünk, hogy hagyunk egy kicsit tovább aludni. Jobban vagy már?
- Azt hiszem. - Beth váltogatja a pillantását köztem és Scott között. - Azt mondtad, hogy randi?
Scott vállat von. 
- Két randi egymás után. El akar vinni téged az iskolába. Ezt minek hívnád?
Beth megmasszírozza a tenyerével a homlokát.
- Ryan, megígértem, hogy beszélek veled és tudom, hogy ezt már reggel meg kellett volna tennem, de úgy éreztem…. ez nagyon szar, amit most próbálok elmondani…
Ahogy Scott összeráncolja a homlokát, a szája körül az arcvonásai legörbülnek. Nem. Beth be fogja tartani az ígéretét és elmondja Scottnak, hogy szakítottunk és hogy ő a hibás benne. Ez nem az, amire szükségem van. Felveszem a fonalat ott, ahol Beth abbahagyta.
- Hogy megígértem neki, hogy elviszem a Diary Queen-be még a buli előtt. Ez az a hely, ahol a barátaink találkozni szoktak.
Scott szája körül visszarendeződnek a vonásai.
- Nekem ez mindaddig rendben van, ameddig a szüleidnek is. Azt hiszem, hogy a vacsorát négyesben, magunkban is el tudjuk költeni.
- Scott, - szól Allison. - Ide tudnál jönni és megnézni a lazacot?
Scott biccent, mielőtt kettesben hagy minket.
- Mi volt ez? - sziszegi Beth. - Azt akartad, hogy kedveljen téged és azon voltam, hogy ez megtörténjen és most jössz és beleerőltetsz egy randiba?
A tarkó izmaim megfeszülnek. Azt hiszem, hogy a három másodperces bocsánata tegnap estéről szart sem ér.
- Igen, mert Scott biztosan kedvelni fog engem, ha a beteg unokahúga, aki itt áll és …. - Dögösnek. - sebezhetőnek néz ki a pizsijében, azt mondja, hogy szakított velem és mindez az ő hibája. Nem vagyok benne biztos, hogy ezzel megnyerném a szimpátiáját.
- Nem vagyok beteg, - mondja. - Vagy sebezhető.
Így marad a dögös, mint egyetlen lehetőség, de ezt nem mondom ki hangosan.
- Nem beszélgetek a női testrészekről és a problémáikról. Vegyél fel valami ruhát. Elviszlek a buliba, aztán hazahozlak. Holnap, miután a szüleim és a nagybátyád összemelegedtek, véget vethetsz az üzletünknek.
Forgatja a szemeit.
- Lehet, hogy lány vagyok és vannak női testrészeim, de ez nem probléma. Megjátszottam. És megcsinálom, de veszel nekem vacsorát.
- Rendben. - Bármit, hogy végre rávegyem, hogy megforduljon és elkészüljön. Minden egyes alkalommal, amikor otthagyom Beth-et, megfogadom, hogy soha nem leszek csalódott vagy nem lesz mérges rá. És mégis, a jelenléte három másodperce alatt képes felhúzni teljesen.
Száműznöm kell ezt a lányt az életemből. Beth ekkor sajátosan lassan megfordul és az állam a földet súrolja. Fekete kínai írásjelek díszítik a hátát a gerince mentén. Teste a dereka felé ível és a bőre sima, fehér....
Hátrafelé rúgva csapja bele az ajtót az arcomba.
Soha. Határozottan száműznöm kell ezt a lányt az életemből.

Nyereményjáték:
Dare You To - Aki mer, az nyer könyv 3 példányát sorsoljuk ki azon játékosok között, akik a szókeresőben megtalálják a 7 (hét) elrejtett szót. Nevek és kifejezések, amelyek kapcsolatban állnak a történettel segítik, hogy jobban megismerjétek a könyvet.
Segítségként a turné állomások bejegyzéseiben is megtalálhatjátok őket. A talált szavakat a rafflecopter arra kijelölt soraiba írjátok be.

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! 


A Blogturné további állomásai:
Január 19 - Kristina Blogja
Január 23 - Kelly Lupi olvas
Január 25 - CBooks
Január 27 - Dreamworld
Január 29 - Media Addict
Január 31 - MFKata gondolatai

2015. január 16., péntek

James Frey: Endgame - Toborzás


Mit tennél, ha tudnád, hogy a világ elindult a végítélet felé? Mit tennél, ha te lehetsz az egyetlen, aki megmenti az emberiség egy részét? Te részt vennél a játékban?

Tarts velünk James Frey nagysikerű könyvének blogturnéján január 15-22. között, és talán közelebb kerülhetsz a megoldáshoz! Olvasd el a blogbejegyzéseket, ismerd meg a 12 vérvonal játékosát, és nyomozd ki, ki az, aki kimaradt a bemutatkozásból! Aki ügyes, részt vehet a sorsoláson, ahol a Libri Kiadó által felajánlott sikerkönyv 3 példányának egyikét nyerhetitek meg!

Libri, 2014
526 oldal
Goodreads: 3,73
Besorolás: sci-fi, YA

Tizenkét fiatal játékos. Ősi nemzetségek leszármazottai.
Évezredekkel ezelőtt választották ki őket.
Életük minden egyes napján erre a megmérettetésre készültek.
Erősek, kegyetlenek, szépek, kedvesek, hűségesek, okosak, lusták és gyávák. Olyanok, mint mi. Jók és rosszak.
Ők a Föld örökösei, és rájuk vár a feladat, hogy megoldják a rejtélyt, különben mind elbukunk.
A végjátékban egy szabály létezik: hogy nincs szabály.

OLVASD EL A KÖNYVET.
KÖVESD A NYOMOKAT.
OLDD MEG A REJTÉLYT.
A VÉGJÁTÉK ELKEZDŐDÖTT.

Amit a kezedben tartasz, az nem csak egy könyv. Te magad vagy a játékosa, és ha jól teszed a dolgod, akár a győztese is lehetsz. A sorsunk a te kezedben van.

James Frey sikerkönyve több mint negyven országban jelenik meg egy időben, nagyszabású multiplatform játék társul mellé, és filmváltozat is készül belőle!


A könyvet a kezembe vettem, belelapoztam és már akkor teljesen beleszerettem. Tudtam, éreztem, hogy valami izgalmas vár rám és mellesleg persze az 500.000 USD fődíj is izgatta a fantáziámat. Nagyon okosnak éreztem magam, biztosra vettem, hogy secperc alatt megfejtem a rejtvényt, megnyerem a fődíjat és még az se tántorított el, hogy tavaly október óta megy a játék és még senki sem jutott el a nyereményig:).


Azonban a kollégáim, akik meglátták a könyvet, nem voltak ilyen lelkesek. Bár sokan érdeklődni kezdtek, hogy mi is ez a történet, de ahogy elkezdtem mesélni, azonnal lecsitítottak, hogy "ilyen sztorit már sokat olvastunk: kiválasztottak, akik közül egy lehet a győztes? nem ilyen volt az Éhezők viadala és még másik x történet?"
Valahol mondhatnánk azt, hogy igen, ilyen volt. De mégis van különbség. Ez a történet a jelenben játszódik, nem egy disztópikus jövőben, ahol egy kemény diktatúra alatt küzdenek a jelöltek.
Ez egy olyan világban játszódik, ahol Te vagy én élünk, nincsenek külön kiemelve országok, jó vagy rossz kormányok. Itt a játékosok a fontosak és természetesen a JÁTÉK.

A játékosok pedig különbözőbbek már nem is lehetnének, de egy mindben közös. A nyerni akarás, bármi áron. Félelmetes olvasni róluk, hogy a gyakran átlagos külső alatt mennyire kemény, "szuperkatonák" lapulnak. Gyakran csak tágra nyílt szemekkel olvastam arról, hogy ezek a 13 és 19 év közötti fiatalok mennyire kemények és céltudatosak.
Ezenfelül nem korlátozódik csak egy helyre, szigetre, országra, a játék az egész földet behálózza. A főszereplőink a világ minden tájáról érkeznek és korlátok nélkül utaznak kontinensről kontinensre, hogy megtalálják a kulcsokat, a Föld, az Ég és a Nap Kulcsát. Aki győz, annak a vérvonala életben marad, rajtuk kívül azonban mindenki más elpusztul. Ez a tét pedig elég nagy ahhoz, hogy a vérvonalak évszázadokon keresztül erre az egy játékra készüljenek.

" - [...] Mi nem vagyunk normálisak, még csak nem is a normálisból származunk! Mi különlegesek vagyunk.
Sarah is tudja, hogy pontosan így van: különlegesek.
Gyilkosok.
Akrobaták.
Rejtvényfejtők.
Kémek."

Szinte mind a 12 játékos saját szemszöget kap, saját fejezetekkel, melyek nem olyan hosszúak, hogy egy-egy szereplő teljesen magáévá tegye a történetet, viszont épp olyan rövidségűek, hogy nagyon hamar túllegyünk egy-egy fejezeten és azonnal akarjuk olvasni a következőt. Persze vannak szereplők, akik kitűnnek a társaságból és tapasztalatból már rájuk próbáltam jobban odafigyelni. Anno még a Battle Royal olvasásakor - ahol egy teljes busznyi japán gyerek játszott az életéért számomra megjegyezhetetlen japán nevekkel - próbáltam ki azt a módszert, hogy csak 1-2 szereplőre koncentráltam és őket követtem végig. Ez akkor bevált és most is tökéletesen működött:). De ha nem is így csináljátok, biztos lesznek nektek is kedvenceitek - ahogy nekem is voltak -, akikre mindenáron odafigyeltek és izgulhattok értük a könyv végéig, hiszen ez egy kemény és gyilkos játék, James Frey pedig nem fél beleavatkozni a szereplőink sorsába és gyakran ezt olyan véresen teszi, hogy párszor végiggondoltam, hogy ez a történet biztosan YA kategóriába tartozik-e.
A szereplőinket pedig egy-kettő kivételével nehéz beskatulyázni, főleg, ahogy egyre jobban megismerjük őket. A jókról kiderül, hogy bármikor rideg, keménykezű gyilkosokká válhatnak, a rosszaknak pedig minden okuk megvan arra, hogy ilyenek legyenek, pár esetben inkább sajnáltam őket, mint haragudtam rájuk. Az pedig külön tetszett, hogy bár mindegyik fiatal hideg fejjel, teljesen a feladatára koncentrált, de azért itt-ott kitört belőlük a normális ember, érzelmekkel, haraggal, szerelemmel. Persze ezek csak apró fellángolások voltak, csak épp annyira, hogy együtt tudjunk érezni velük, utána ment minden a régiben, az apró szuperkatonák tovább harcoltak a fődíjért és az életükért.

A történet pedig az elejétől kezdve lebilincselően érdekes. Tényleg bejárjuk szinte az összes kontinenset és
Baja Kura Ula-i korongok
hol könnyebb, hol nehezebb nyomokat követve a szereplőkkel együtt próbálunk eljutni a kulcsokhoz. Közben olyan érdekes és különleges helyeket és dolgokat ismerhetünk meg, mint az angliai Stonehenge, a kínai Cseréphadsereg múzeum, a török Göbekli Tepe vagy a Bajan-Kura-Ula-i korongok. Ezek mind-mind olyan rejtélyes helyek, illetve tárgyak, amelyeket mind a napi napig tanulmányoznak a tudósok, próbálnak rájönni, hogy ki, mi készítette őket és mi célból. Itt persze kapunk rájuk választ, ami egy a sok közül és akár lehetne igazság alapja is.

A könyv persze nemcsak egy regény, hanem egy nagy fődíjjal járó játék is egyben és a történet előrehaladtával egyre nagyobb a nyeremény, a harmadik könyv végére már 1,5 millió USD-t lehet nyerni. Az író a fejezetek közé beékel - látszólag teljesen értelmetlenül - rajzokat, ábrákat, dokumentumok másolatait, leírásokat, számokat, és igen, ezek a "nyomok" fontosak azok számára, akik tényleg játszani szeretnének és megnyerni a fődíjat. Sajnos nekem még nem volt arra időm, hogy tényleg belevessem a valódi játékba, de biztosra veszem, hogy előbb-utóbb megteszem, hiszen a tét nagy:) és a játék addig tart, ameddig valaki meg nem fejti, illetve egy fix időpont is ki van jelölve az első könyvhöz, ha nem lenne meg a nyertes: 2016.10.17-e.
Persze azt senki ne gondolja, hogy könnyű a játék, az író keményen megdolgoztat mindenkit azért a nyereményért:).

Szóval olvassátok el a könyvet, mert maga a történet is lebilincselő, egy különleges kemény világba és versenybe vezet be benneteket, ezen felül pedig egy izgalmas játékba is bekapcsolódhattok, ahol VALÓDI kincs a fődíj:).
Én pedig alig várom, hogy legyen egy kis időm és JÁTSZHASSAK!


Borító: Különlegesen szép. Első ránézésre egy aranytömbnek vagy egy gyönyörű doboz desszertnek néz ki. Mindenképpen figyelemfelhívó ezzel az arany színnel. Sokszor még akkor is a kezembe vettem és gyönyörködtem benne, simogattam, amikor nem olvastam.

Kedvenc karakter: Sarah, Christopher, Jago, Csijokó

Szárnyalás: A játék. Imádtam. Még-még-még kérek belőle:).

Mélyrepülés: Hogy még nem jöttem rá a megfejtésre:))))).

Érzelmi mérce: Bajtársiasság, barátság, harag, egy csipetnyi szerelem; rengeteg érzelmi húrt megpendít ez a regény.

Értékelés:

Blogturné extra - karakterbemutatás

Csijokó Takeda

Születési hely: Naha, Japán
Neme:
Kinézete: sápadt elefántcsont bőre van, a haja a válláig ér, a frufruját tökéletesen egyenesre vágták pont a szemöldöke felett. Vastag ajka mélyvörös. Az arca telt, kerek. Illik a félénk japán lány közismert képéhez, de a tekintete nyílt, magabiztos, határozott.
Kora a játék kezdetekor: 17,89 éves
Vérvonala: mu - a vérvonala több, mint ősi. A második vérvonalból való, ő a 7.947. játékos

A japán játékos.
A külső szemlélődő számára egy kirekesztett magántanuló, profi vitorlázó és navigátor, ügyes kertész, fürge mászó és aki nagyon sokat tud a nyelvekről, szimbólumokról és a szavakról. Néma, írásban kommunikál mindenkivel.
A valóságban azonban egy profi, fegyelmezett gyilkos, aki szinte tökéletesen bánik a vakizasival, a hodzsóval és a surikennel és akit gyerekkora óta képeztek erre a feladatra. Nagyon ügyesen tudja álcázni magát és úgy lopakodik, mint egy árnyék. Nem habozik, ha arról van szó, hogy valakit meg kell ölni, de mindemellett becsületes és képes arra, hogy azokat az embereket, akik segítik őt vagy megkímélik az életét, azokkal szövetséget kössön.



Nyereményjáték
A Végjátéknak 12 játékosa van. Ősi nemzetségek leszármazottjai, akiket már születésük előtt erre a sorsra szántak. Minden egyes napjuk arról szól, hogy felkészüljenek a megmérettetésre, a Végjátékra. Vannak köztük fiúk, vannak lányok, fiatalabbak és idősebbek. Mindannyian kemények, harciasak, kegyetlenek - igazi Játékosok.
Te vajon kinek szurkolsz?
A könyv turnéjának 8 állomásán bemutatunk nektek egy-egy játékost, vagyis összesen nyolcat. Négyen azonban kimaradnak az ismertetésből. A feladatotok annyi, hogy kitaláljátok, melyik 4 játékos, melyik 4 vérvonal nem került bemutatásra általunk, és beírjátok őket a rafflecopter doboz megfelelő kérdéséhez.

A helyesen válaszolók közül kisorsoljuk a Libri Kiadó által felajánlott 3 könyvpéldány egyikét!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! Amennyiben a nyertes 72 órán belül nem válaszol a sorsolás után kiküldött értesítő emailre, úgy új nyertest sorsolunk!

A Blogturné további állomásai:
Január 15 - Roni Olvas
Január 16 - Kelly Lupi olvas
Január 17 - Always love a Wild
Január 18 - Függővég
Január 19 - Zakkant Olvas
Január 20 - Bibiliotheca Fummie
Január 22 - Dreamworld

2015. január 15., csütörtök

Tammara Webber: Between the Lines - A sorok között


A Könyvmolyképző Kiadó a nagy sikerű Easy után újabb sorozatot indított el Tammara Webber tollából. A Between the Lines - A sorok között című regény a tinisztárok profi filmes világába enged betekintést, ahol Emma és Reid történetéről olvashatunk. Hat állomáson követhetitek a bloggerek bejegyzéseit, majd a turné végén a szokásokhoz híven három példány vár a játék szerencsés megfejtőire.

Könyvmolyképző Kiadó
374 oldal
Fordította: Komáromy Rudolf
Goodreads:
Besorolás: YA, romantikus, realista

Reid Alexander hozzászokott, hogy megkapja, amit akar – most pedig épp legújabb szereplőtársát, Emma Pierce-et akarja. Az egész világ fölsorakozik, hogy szépen a kezére játsszon ebben, amíg a külső forgatási helyszínen a fiú két váratlan akadállyal nem kerül szembe: egy ádáz volt barátnővel meg egy szintén Emma kegyeire pályázó vetélytárssal.
Emma Pierce csak most tette meg a nagy lépést, szakított a reklámokkal és televíziós filmekkel, amelyek éveken át foglalkoztatták. Az igazi mozifilmben – a szuperdögös Reid Alexander mellett – kapott főszerep valóra vált álommal ér föl. Emma azonban titkos vágyat rejteget a szívében: egyszerűen normális lány szeretne lenni.

A legfontosabb információm a könyv fellapozása előtt, hogy sajna az Easy-t el kell felejteni, mintha egy másik személy írta volna ezt a könyvet. Akárhogy bogarásztam, semmi hasonlóságot nem találtam a két könyv stílusában, a legjobb az, ha ezen túl is lépünk az elején.

Emma  óriási lehetőség előtt áll, eljátszhatja a Büszkeség és balítélet gimis feldolgozásának főszerepét, ráadásul Hollywood  egyik legfoglalkoztatottabb ifjú sztárjának oldalán, aki a válogatókon személyesen győződött meg a jelöltek tehetségéről. Szerencsére a kémia elsőre működött közöttük, és  a rendező is Emmát látta a legjobbnak. Megkapja a szerepet, de csak a legjobb barátnőjének meri bevallani, hogy igazából nem sztáréletre és újabb szerepekre vágyik, hanem a gázsiból legszívesebben egyetemre menne, és átlagos, koleszos, tanulással teli életet szeretne élni, mint a többi korabeli lány. Édesapja és főképp a nevelőanyja azok, akik  sztárt szeretnének látni benne, évek óta csak erről szól az élete.
Megkezdődik a forgatás és a lány sodródik az árral, nappal forgatás, este ivás, bulizás. Kész, ezt tudomásul kell venni, hogy a forgatás során tengernyi intenzív érzelem szabadul fel, amit így tudnak kezelni, ivással, drogokkal, szex-szel. Nos, a felnőtteknél ezt elfogadnám, de itt volt 15 éves szereplő is. Rendben. Lépjünk tovább. Reid felismeri, hogy egy meglehetősen ritka gyöngyszemet talált, hiszen Emma ártatlan, meglehetősen naív, persze gyönyörű is. Hajlandó lassítani a csajozási sebességén, de nem lehet nem észrevenni, mennyire kiakad, amikor tapasztalja, hogy nem ő az egyetlen, aki érdekli Emmát. Graham egy csendes, barátságos srác, akivel reggelenként futó edzést tartanak, de egyébkén is bármikor bármiben számíthat rá. Érezhető azonban, hogy valami titok lengi körül, és a romantika kibontakozása más okból is elmarad. Brooke, a gyönyörű mellékszereplője a filmnek, látszólag igen fontos szerepet játszik Graham éltében.
Tehát a szerelmi szálak kellőképp összebonyolódtak, ez a szerelmi négyszög alkotja a konfliktus forrását. Nagyon tudtam volna szeretni ezt a történetet, ha nem állítja be a szerző Reid karakterét egy arrogáns pöcs szintjére. Nem tudok mást mondani, ennek a srácnak nem kellett volna megszületnie, mert ennyire semmibe venni a kapcsolatokat még senkitől nem láttam. A szerelmi élete percekben mérhető, mert hát azért a szex az kell, mert semmi mással nem tudja szegény levezetni a feszkót. Talán inkább a villamosszék alkalmasabb lenne a számára. De hagyjuk, mert amíg vannak lányok-nők, akik elmennek vele, addig az ilyen aljadékok ki is használják őket.  Tudom, hogy a sorozat Reid karakterének felemelkedése köré épül, de én most azt mondom, ebből én egy szikra jóságot sem tudok kinézni.
Emmát meg azért nem tartom sokra, mert pontosan látja, mi zajlik körülötte, mégis komolyan elgondolkodik az eleve halálra ítélt érzelmeken. Egy ilyen mocsokban nem lehet megbízni. Soha.
Ha valamit tudok felhozni a pozitívumok listájára, az a baráti kapcsolat Emily és Emma között. Ez nagyon aranyos volt, szerettem minden párbeszédüket. Nincs történet konfliktus nélkül, ők is összevesznek, de így érdekes az élet. Továbbá Reid szüleinek problémája és az anyja betegsége is figyelemre méltó volt.
Kétharmad eltelik a könyvből, amikor kezdenek izgalmassá válni a cselekményszálak, így az utolsó harmad élvezetesebb. Szerettem itt is a váltott szemszöget, bár én adtam volna Graham-nek is megszólalási lehetőséget, szívesen láttam volna a fejébe. Az ő karaktere felhúzta a könyv színvonalát alaposan és ez az egyik, amiért emlékezetes marad.
A szerző képes volt úgy intézni a befejezést, hogy kétséged ne legyen abban, hogy akarod a folytatást. Amolyan jó is meg nem is, reményteli és kétségek közötti vég, nincs mese, várjuk a következő részt.

Borító: Tetszik tulajdonképp.

Kedvenc karakter: Graham

Szárnyalás:  Graham és Emma véletlen találkozása.

Mélyrepülés: Reid: "Én az vagyok, aki vagyok"

Érzelmi mérce: Pia, drog, szex, kizárólag 16 fölött.

Értékelés:




Játék:

Nem egyedi eset, hogy a filmsztárok a való életben is egy párt alkotnak filmbeli partnerükkel - még ha nem is örökre szóló kapcsolatok ezek, azért némelyik éveket is kibír. A turné minden állomásán mutatunk egy-egy filmes fotót, nektek ki kell találni kik vannak a képen. Tehát a színészek neveit várjuk a rafflecopter megfelelő sorába. Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk!
Ezen az állomáson olyan könnyű a párosunk, hogy hátulról is fel kell ismernetek őket!

a Rafflecopter giveaway
 
Résztvevő blogok:
01.07. - Cbooks
01.09. - Deszy könyvajánlója
01.11. - Angelika blogja
01.13. - Dreamworld
01.15. - Kelly & Lupi olvas
01.17. - Kristina blogja

2015. január 8., csütörtök

Tammara Webber: Breakable - Törékeny


Tammara Webber: Easy című könyve sokunknak kedvence lett, leginkább Lucas karakterének köszönhetően. A Könyvmolyképző Kiadó még karácsony előtt jelentette meg a Breakable - Törékeny című kötetet, mely Lucas szemszögéből íródott, de nem egyszerűen az Easy újraírt változata, hanem rengeteg visszaemlékezéssel kiegészülve valós képet rajzol Lucas felnőtté válásáról. A blogturné keretében négy blogger bejegyzését olvashatjátok a könyvről, és egy könnyű de hasznos játék keretében három példányt nyerhettek meg a kiadó felajánlásában.

Könyvmolyképző Kiadó 2014 december 12.  Elit megjelenés
432 oldal
Fordította: Komáromy Rudolf
Goodreads: 4,08
Besorolás:romantikus, realista. new adult

Landon Lucas Maxfield gyermekként azt hitte, tökéletes az élete, és örömmel nézett a reményteljes jövő elébe – mígnem egy tragédia szétzúzta a családját, és kételyeket ébresztett a fiúban mindennel szemben, amiben addig hitt.
Nem akart mást, csak maga mögött hagyni a múltat. Miután megismerkedett Jacqueline Wallace-szal, könnyen jött a vágy, hogy mindazzá váljon, amit a lány igényel…
Már amennyire könnyen jöhetett annak a férfinak, aki megtanulta, hogy a lélek törékeny, és hogy mindazt, amiben reménykedünk, egy szempillantás alatt elragadhatják tőlünk.

Figyelem! A bejegyzés tartalmazhat spoilereket azoknak, akik nem olvasták az Easy - Egyszeregy könyvet. Először is gyorsan pótoljátok be ezt a hiányosságot! Utána térjetek vissza!

Már többször is írtam, mennyire szeretem, ha egy általam kedvelt történetet a szerzője újból elővesz, hogy megírja más szemszögből újra. Ám ne úgy képzeljétek, hogy ezek az újrázások egyszerű retellingek, a Breakable esetében  különösen nem az. Egy fantasztikusan jól felépített történetet kapunk, felváltva Landon és Lucas szemszögeivel, bemutatva az életét a múltban és a jelenben. Landon végigvezeti az olvasót, hogyan válik belőle Lucas, hogyan hatottak rá a múltbéli események, hogyan alakultak a kapcsolatai a családtagjaival, barátokkal, ellenségekkel. Természetesen nagyon jó volt újraolvasni minden Jacqueline-nel kapcsolatos jelenetét, az első pillanatoktól kezdve az érdeklődő, puhatolózó pillantásoktól a vágyakozásig, az első csókig, ésatöbbi. Imádtam a levelezésüket megismerni a másik oldalról is, és látni  Lucas lebukástól való félelmeit.
Miért volt talán még romantikusabb, mint az első rész? Igaz, hogy a Landon fejezetek a múltba vezettek, amikor  Jacqueline még nincs a képben, de Lucas  a jelenben sokkal grafikusabban, árnyaltabban mutatja meg kettejük kapcsolatát, a közös sistergő jeleneteiket.  Kétségtelen, hogy imádtam ezeket a részeket, mert végül is ezért a kapcsolatért szerettem meg az Easy-t (no meg Lucas karaktere miatt). A legjobbak között tartom számon a szerző azon készségét, ahogy a fiúk fejével tud gondolkodni. Fergetegesen jól csinálja.
Mégis a fő értéke számomra a könyvnek a Landon féle flashback fejezetek. Annyi szívfájdalom, bánat és önmarcangolás járja át ezt a fiút, hogy nem lehet könnyek nélkül megúszni az olvasást. Persze tudjuk, mi történt a múltban az első kötet alapján, mégis annyi mindent kapunk még a nyakunkba, hogy a fal adja a másikat. Landon apja szinte élve eltemetkezik, alig kommunikál vele, az iskolaváltással kapcsolatos problémákat is túl kell élnie. Nehezen alakít kapcsolatokat, barátságokat pláne. Annyira mélyen beágyazódik a fájdalma, mégis képes talpon maradni és megtartani a belső erejét. Nagyban hozzájárul ehhez Heller karaktere, aki nem hagyja, hogy elkallódjon, hatással van rá, és meggyőzi a továbbtanulásról. Heller kulcsfigura a történetben, egy nagyon jólelkű barát, pedagógus, apafigura.
Óriási meglepetésként ért a minap felröppent hír, hogy a sorozat újabb kötettel bővül az idén (egyelőre angolul), Tammara ezúttal Boyce Wynn történetét meséli majd el, aki ebben a kötetben tűnt fel, először ellenségként, majd Landon legjobb barátjaként. Őszintén szólva nem volt a szívem csücske, kíváncsian várom,  vajon a szerző meg tudja  szerettetni velem a karaktert?
Összességében nagyon szerettem a könyvet, és az Easy-vel együtt magasan a műfaj legjobbjai közé sorolom, örök újraolvasós kedvencekké váltak, mindenkinek szívből ajánlom.
Borító:  Lucas

Kedvenc karakter:  Lucas

Szárnyalás:  Landon tetkói, minden körítéssel, amit Arianna tetováló művésznek köszönhetünk.
Mélyrepülés:  -

Érzéki mérce: Valóságos érzelmi hullámvasút a történet, a mélyen gyökerező fájdalomtól a sistergő érzéki jelenetekig minden benne van. 16 éven felül ajánlom. 

Értékelés:
Lucas ajak-piercingje megihletett, hogy egy kis összeállítást mutassak hasonló srácokról, nekem nagyon tetszett az ő magyarázata a testén viselt ékszerekre és tetkókra!

Játék:

Lucas többféle állást is vállal, hogy fedezze az egyetemi tandíj költségeit, valamint önkéntes feladatokkal is segíti a társait. A blogturné mind a négy állomásán keressétek meg és rendezzétek sorba a kiemelt betűket, melyek egy-egy elfoglaltságát jelölik, majd írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Figyelem, a kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre válaszolni az értesítő levelünkre! Sok szerencsét!

a Rafflecopter giveaway


Résztvevő blogok:
01.06. Angelika blogja
01.08. Kelly Lupi olvas
01.10. Kristina blogja
01.12. Insane life


2015. január 7., szerda

Nicole Williams: Crash - Zuhanás


A Könyvmolyképző Kiadónál Elit kiadásban jelent meg december 12-én Nicole Williams nagy népszerűségnek örvendő Crash sorozatának első része: Crash - Zuhanás címmel. Négy blogger véleményét olvashatjátok a Blogturné Klub turnéja során, ezúttal is három példány nyereménykönyv vár gazdára a szokásos játék keretében a kiadó felajánlásában.

Könyvmolyképző Kiadó  2014. december 12. Elit megjelenés
428 oldal
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Goodreads: 4,06
Besorolás: YA(nem elírás), romantikus, realista

Lucy nem éppen arról álmodott, hogy új iskolában kezdje az utolsó évet. Arról pedig pláne nem, hogy a gimi rosszfiúja, Jude Ryder leribancozza az első napon. De csak a céljára összpontosít. Balerina szeretne lenni, s nem hagyja, hogy bármi az útjába álljon ennek megvalósításakor. Egészen addig, amíg újra Jude-ba nem botlik.
Jude-nak priusza van – igazi priusza – ami hosszabb, mint egy végzős záró dolgozat, és hangulatingadozása, ami kellemes társaságból hirtelen veszélyessé változtatja. A nevét isten tudja, hány lány sóhajtotta, kiabálta és átkozta. Olyan, mint egy halálos betegség, amit arra teremtettek, hogy tönkretegye a Lucy-féle lányok életét. És ezt el is mondja neki. De míg a pletykák féktelenül terjednek, és jó hírnevek tipródnak a sárba, Lucy nem figyel Jude figyelmeztető szavára. Tragédia készülődik?

Azzal kell kezdenem, hogy felejtsétek el a fülszöveget, mert csak nyomokban ad információt a történetről. Igazából Lucy és Jude már jóval az első tanítási nap előtt megismerik egymást, de mielőtt bármi is kibontakozhatna köztük, elszakadnak egymástól. Több fejezettel később érünk csak az első sulis naphoz, amikor újra találkoznak, és szembesülnek azzal, hogy egy suliban fejezik be a középfokú tanulmányaikat. Jude nagyon zűrös múlttal rendelkezik, mondhatjuk, hogy fiatalkorú bűnöző, tehát aki vele barátkozik, megbélyegzettnek számít. Lucy is kap eleget a társaitól, a  legdurvább beszólásokat, csupán azért, mert szóba áll a fiúval. Jude kiáll érte, az egész iskola előtt védelmébe veszi. (Sosem ribancozza le, a fülszöveg írója brutálisan téved)
A kémia sistereg közöttük és lassan kibontakozik a kapcsolatuk, - ami jellemzően klisés (de szeretem ezt) - rosszfiú és a jókislány, aki bizony szintén lelki bajokkal küzd.

Minden apró hibája ellenére nagyon szerettem a történetet. Jude karakterének megvolt a mélysége, remekül beleadta a szerző a lelki sebzettséget és azt meg különösen szerettem, ahogy Lucy iránt érez, ahogy védte őt, saját magától is. Egyértelműen ő volt a húzóerő számomra, bár kétségtelen, hogy volt néhány érzelmi pillanat, ami megérintett Jude-tól függetlenül is. Lucy-ben becsültem a kitartását, bátorságát, a jószívűségét. Tetszett, hogy beleszőtte a táncot a szerző a történetbe, én személy szerint nagyon csípem a balettet, és szinte alig van valamirevaló táncos ya olvasnivaló. (eddig legalábbis nem volt jóhoz szerencsém)  Sajnálom, hogy nem a másik borító lett a befutó, ahol szerepel a balettcipő is.

Jöttek a titkolózás miatt kialakult félreértések, összeveszés, kibékülés, a bizalom hiányából és még inkább a kommunikáció hiányából fakadó konfliktusok. Már kezdtem úgy érezni, hogy 12=egy tucat a könyv, szívfájdalom keresztezve szívfájdalommal, amikor az utolsó negyednél betett a szerző egy csavart, amitől leesett az állam.  Ez határozottan megemelte a feszültséget, és elfeledtette velem, amit addig éreztem, hogy mintha egy-egy részlet túl ismerős lenne, mintha már olvastam volna valahol.
Fátylat borítottam továbbá olyan csacskaságokra, mint Jude egyik pillanatról a másikra való futball sztárrá válása, akinek hasra esnek a nagysága előtt, és teljes nyugalommal kiugorhat egy csókra a pálya mellé.. meccs közben.

Összességében nagyon tetszett a történet, megkoronázva a váratlan csavarral, ami kellőképpen felkavarja az érzelmeket. Várom a folytatást, amibe bepillantást is kaptam a könyv végén, és ilyenkor muszáj arra gondolnom, hogy könyörgöm, ne kelljen egy évet várni rá! A tinik imádni fogják a könyvet, az idősebb hölgyek pedig remekül fognak nosztalgiázni  a középiskolás környezetbe illesztett szerelmi történettel.

Borító: Különösebb kifogásom nincs, de nekem a balettcipős, tornacipős jobban tetszik.

Kedvenc karakter:  Jude

Szárnyalás: A tánc iránti rajongást nagyon értékeltem, lehetett volna több is belőle.

Mélyrepülés: Szülőként sosem tudom megérteni azokat a szülőket, akik elfelejtenek szülőként viselkedni.

Érzelmi mérce: Sistereg az a bizonyos kémia, de őszintén szólva fogalmam sincs miért nem lett vörös pöttyös a könyv, mert nem megy túl azon a határon. 

Értékelés:


kép: pinterest

Játék
A tánc valamilyen formában sok fiatal lány kedvenc időtöltése, szórakozása, közülük kerülnek ki az olyan fanatikus táncrajongók, mint Lucy, a történet főszereplője. A könyvhöz kapcsolódó játékunkban most olyan filmeket kell felismernetek, amiknek főszereplői szintén a tánc megszállottjai. Mind a négy blogon találtok az adott filmekből egy-egy jellemző jelenetet, nincs más dolgotok, mint a rafflecopter doboz megfelelő sorába beírni a film címét. Angol és magyar filmcímeket egyaránt elfogadunk. Figyelem! A sorsolást követően e-mailben értesítjük a nyertest, melyre 72 órán belül várjuk a választ. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!


a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:
01.07 Kelly Lupi olvas
01.09 Insane life
01.11 Dreamworld
01.13 Kristina blogja

Rendszeres olvasók