2013. május 31., péntek

Lupi kívánságlistája a Könyvhétre:-)

Forrás: www.cultura.hu
Már csak egy hét és eljön a másik nagy könyves esemény, amire mi, mint molyok egész évben várunk. Ez pedig a 84. Ünnepi Könyvhét, amely idén június 6-10 között lesz megtartva Budapesten, a már megszokott helyen, a Vörösmarty téren - persze több helyen is lesz könyves vásár, bemutató, dedikálás és megmozdulás, de a fő helyszín továbbra is a Vörösmarty tér marad. Anno, amikor még nem voltam "moly", akkor is minden évben kilátogattam, de akkor csak és kizárólag könyveket vettem. Amióta "moly" vagyok és így bekerültem egy olyan társaságba, akik épp annyira őrülten imádnak olvasni, mint én, azóta ez a rendezvény már nem csak a könyvvásárlásról szól, hanem új és régi barátokkal való találkozásról, hatalmas közös beszélgetésekről, egymás "kincseinek" megtekintéséről és egy olyan élményről, amit utána hetekig emleget mindenki.
Persze az egyik legfontosabb dolog, amivel már hónapokkal a Könyvhét előtt az összes "moly" ismerősöm és barátom foglalkozik, hogy "Ki milyen könyveket nézett ki? A kiadók milyen könyvekkel jelentkeznek? Vajon a kedvenc sorozatunk újabb része kijön-e? "
Mivel a kiadók sem könnyítik meg a dolgunkat, hisz ők is nagyrészt erre az időszakra időzítik a megjelenéseket és ugye az Isten pénze se lenne elég arra, hogy mindenki mindent megvegyen, ezért mindenki bőszen listákat gyárt és próbáljuk betartani, hogy csak az ott felírt könyveket vesszük meg. Aztán eljön a Könyvhét, kimegyünk és szinte mindenki megszegi a fogadalmát és jóval több könyvvel térünk haza, mint ahogy terveztük:-).
Én is készítettem egy ilyen listát, amin per pillanatnyilag 14 könyv szerepel (tizet engedélyeztem magamnak, úgyhogy ez a lista remélhetőleg még csökkenni fog - de már most tudom, hogy esélytelen a dolog, hisz tegnap "még csak" 12 könyv volt rajta, ma estére hirtelen 14 lett - és még egy hét hátravan a Könyvhétig:-).
A listámról pedig megmutatnék 9 könyvet - a teljesség igénye nélkül:

Cassandra Clare: Elveszett lelkek városa
Könyvmolyképző Kiadó

"Mi az az ár, ami még a szerelemért is túl magas? Amikor Jace és Clary ismét találkoznak, a lány elborzadva tapasztalja, hogy szerelmét és gonosz bátyját Lilith varázslata egymáshoz köti. A Klávé célja megölni Sebastiant, de lehetetlen anélkül végezni az egyik fiúval, hogy a másiknak ne essék bántódása. Alec, Magnus, Simon és Isabelle tündérekkel, démonokkal meg a könyörtelen Vasnővérekkel alkudozik, Clary pedig veszélyes játszmába kezd. A tét nem csak a saját élete, de Jace lelke is egyben. De bízhat-e még a fiúban egyáltalán?
Szerelem. Vér. Árulás. Bosszú. A Végzet Ereklyéi lélegzetelállító ötödik darabjában közelítő sötétség fenyegeti az árnyvadászokat."

Bár angolul már olvastam a könyvet, és értékelés is készült róla, de annyira imádom a sorozatot és Kamper Gergely fordítását, hogy nem kérdés, hogy magyarul is szeretném olvasni és a polcomon tudni:-). (Goodreads: 4,33 - több, mint 70 ezer értékelésből).

Marie Lu: Prodigy - Született tehetség
Könyvmolyképző Kiadó

"Miután sikerül megszökniük a Köztársaság hadseregének Los Angeles-i erődítményéből, June és Day megérkezik Vegasba, és ekkor megtörténik, amire senki sem számított: az Első Polgár meghal, és a fia, Anden veszi át a helyét. Miközben a Köztársaság egyre közelebb sodródik a káoszhoz, hőseink csatlakoznak a lázadó Patriótákhoz, akik segítenének Daynek megmenteni az öccsét, és átjuttatnák őket a Kolóniákba. Cserébe egyetlen dolgot kérnek: June és Day ölje meg az új Elsőt.
Esélyt kapnak rá, hogy megváltoztassák a nemzet sorsát, hogy hangot adjanak a túl rég óta hallgatásra kényszerített nép óhajának.
Ám June hamarosan rájön, hogy az új Első Polgár egyáltalán nem olyan, mint az apja volt. Így hát döntenie kell. Mert mi van, ha Anden valami újnak a kezdete? Mi van, ha a forradalom többről szól, mint veszteségről és bosszúról, haragról és vérről? Mi van, ha a Patrióták tévednek?"

Az idei év egyik nagy kedvence. Ezt a könyvet is olvastam angolul, és kellően ömlengtem is róla :-), de pont ezért szeretném olvasni magyarul is. A fordítás ismét biztos kezekben van, hisz ugyanúgy AncsaT munkája, mint a Legenda és akivel azóta megismerkedtem és végigkövethettem az egész fordítást. Nagyon kíváncsi leszek, hogy milyen lett a végeredmény, mert ahogy láttam, Ancsa még azokra a kisebb-nagyobb bakikra is odafigyelt, amin a kinti szerkesztő szeme átsiklott. (mindemellett olyan humorosan kommentelte végig az egész fordítást, hogy nagyon jól szórakoztunk rajta:-). (Goodreads: 4,32 - több, mint 11 ezer értékelésből).

Jennifer Armentrout: Obszidián
Könyvmolyképző Kiadó

"Az újrakezdés szívás.
Amikor -- éppen az utolsó középiskolai évem előtt -- Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült.
Aztán a srác megszólalt.
Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt -- akkor valami történt. Valami váratlan.
A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem.
Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam.
Mármint ha nem ölöm meg addig én magam..."

Ez a könyv Kelly és Dave nagy kedvence. Kelly értékelést is írt róla, sőt a borítómodellekkel is készítettek interjút. Őszinte leszek, engem angolul a könyv nem varázsolt el annyira, de adok még egy esélyt neki magyarul is. Ha annyian szeretik és ráadásul olyanak is, akiknek sokat adok a véleményére, akkor lehet, hogy csak én olvastam rosszkor. Majd meglátjuk:-). (Goodreads: 4,36 - több, mint 32 ezer értékelésből).

Samantha Young: Dublin Street
Könyvmolyképző Kiadó

"Négy éve az amerikai Jocelyn Butler, hátat fordítva tragikus múltjának, Edinburh-ban kezdett új életet. Joss nem adja át magát a gyásznak, nem néz szembe a démonaival, és senkihez sem akar igazán közel kerülni, de miután beköltözik Dublin Street-i fantasztikus albérletébe, lakótársnőjének jóképű bátyja fenekestül felforgatja féltve őrzött magánéletét.
Braden Carmichael az a fajta ember, aki mindig megszerzi, amit akar. És ő most Jocelynt akarja az ágyába csábítani. Braden, miután megtudja, hogy Joss irtózik a komoly kapcsolatoktól, alkut kínál, amelynek keretében átadhatják magukat a vágyaiknak anélkül, hogy „túlbonyolítanák” a dolgokat. Jocelyn merő kíváncsiságból belemegy az egyezségbe, miközben nem is sejti, hogy a skótot egyetlen cél vezérli: a lelkéig lemezteleníteni a konok lányt…"

Ennek a könyvnek annyira jók az értékelései (a Goodreadsen 4,38-n áll, több, mint 48.000 értékelésből) és  a külföldi könyves barátaim is ódákat regéltek róla, úgyhogy nagyon kíváncsian várom, hogy engem mennyire fog rabul ejteni :-).

Tammara Webber: Egyszeregy
Könyvmolyképző Kiadó

"Egy ismeretlen megmentő.
Egy nyugtalanító titok.
A szerelem nem mindig sima ügy…
A fiú figyelte a lányt, de nem ismerte őt. Aztán egy váratlan összecsapás jóvoltából a megmentőjévé vált…
Tagadhatatlan vonzerő hatott közöttük. Ám a múlt, amelyen a fiú kemény munkával igyekezett felülkerekedni, és a jövő, amelybe a lány őszinte hitét vetette, azzal fenyegetett, hogy elszakítja őket egymástól.
Csak együtt vehették föl a harcot a fájdalom és a bűntudat ellen, nézhettek szembe az igazsággal, és találhattak rá a szerelem nem várt erejére."

Ezt a könyvet anno Kelly mutatta és főleg ő győzött meg arról, hogy ezt olvasnom kell, mert engem a fülszövege annyira nem hozott lázba. Ezen felül számomra az is elég meggyőző, hogy a Goodreadson 4,28-n áll, több, mint 68 ezer értékelésből.

Laurell K. Hamilton: Ezüstgolyó
AGAVE Könyvek

"Anita Blake élete lecsendesedett, majdnem normális hétköznapjait éli St. Louis-ban – már amennyire normális hétköznapokat élhet egy hivatásos vámpírhóhér és szövetségi rendőrbíró – amikor egy vámpír a múltból bejelentkezik. Minden Sötétségek Anyját elméletileg elpusztította egy robbantásos merénylet. Ugyanakkor hogyan lehetséges elpusztítani egy vámpírt, aki megteremtette magukat a vámpírokat? Meg lehet ölni egy istent? Eddig nem sikerült, és most ez az isten, pontosabban istennő, úgy érzi, eljött a nap, hogy végre hatalmába kerítse Anitát és Amerika összes vámpírját.
Minden Sötétségek Anyjának tetteit az vezeti, hogy szentül hiszi: Jean-Claude, Anita és a vérfarkas Richard Zeeman triumvirátusa elegendő hatalmat ruházhatna rá, hogy ismét testet ölthessen, és megvethesse lábát az Új Világban. Csakhogy a test, amire a fogát feni, már foglalt."

Kevesen tudják, de ez a sorozat szerettette meg velem az alakváltók és a vámpírok világát sok-sok (nem is merem elárulni, hogy hány:-) évvel ezelőtt. Hamilton olyan világot hozott létre és olyan karaktereket, amit egyszerűen nem tudok megunni és még mindig lelkesen várom az újabb részeket. Bár a sorozat sok hullámvölgyet megért a kezdeti szinte tökéletes kezdést követően, de úgy tűnik, hogy újra kezd magára találni, így nem kérdés, hogy ahogy a kezembe kerül, rögtön olvasni is fogom Anita, Jean-Claude, Richard és a többiek újabb kalandjait. (Goodreads: 3,77 - több, mint 15 ezer értékelésből).

Paolo Bacigalupi: Hajóbontók
Ad Astra Kiadó

"Húsbavágóan kegyetlen kaland a jövő világában, ahol az olaj ritka kincs, ám a hűség még annál is ritkább. A Mexikói-öböl partján megfeneklett olajszállító tartályhajókat bontanak alkotóelemeikre az elkeseredett szegények. Egy kamaszfiú, Vézna a könnyűbrigádban dolgozik, és rézkábelek után kutat a roncsok gyomrában, hogy teljesíthesse a kvótát. Amikor azonban egy hurrikánt követően a szerencse egy léket kapott luxushajót vet az útjába, Vézna élete legfontosabb döntése elé kerül: fossza ki a hajót, vagy mentse meg az egyetlen túlélőt, egy gyönyörű és dúsgazdag lányt, aki talán egy jobb élethez vezetheti el… ha sikerül megmenekülniük az üldözőik elől. A Hajóbontók 2011-ben elnyerte a Michael L. Printz-díjat és a legjobb ifjúsági regénynek járó Locus-díjat, valamint 2010-ben jelölték az Andre Norton-díjra."

Az Ad Astra Kiadó könyveivel már régóta szemezek és mivel most a disztópiás és posztapokaliptikus korszakomat élem, rögtön lecsaptam erre a könyvre. (Goodreads: 3,74 - több, mint 15 ezer értékelésből).

Kathy Reichs: Virals - Fertőzöttek
Fumax

"Tory Brennan vérében pezseg a kalandvágy. Nem csoda, hiszen a világhírű törvényszéki antropológus, Temperance Brennan unokahúga.
Tory és tudóspalánta barátai, Ben, Hi és Shelton Dél-Karolina egyik félreeső szigetén élnek, de szabadidejükben a Loggerhead-sziget mocsaraiban és a LIRI Kutatóintézet épülete körül ólálkodnak.
Amikor az intézet titkos laboratóriumából kiszabadítanak egy tudományos kísérletekre használt farkaskutyakölyköt, megfertőződnek a kutya-parvovírus egy kísérleti törzsével.
A titokzatos fertőzés örökre megváltoztatja a négy fiatal DNS-ét és életét. Már nem csak barátok – egy falkába tartoznak. Veszélyesek. Fertőzöttek. A fiatalok tudományos kíváncsiságukat és újdonsült adottságaikat felhasználva egy hidegvérű gyilkos nyomába erednek. A kérdés csak az, hogy képesek-e addig életben maradni, amíg elkapják a kegyetlen ismeretlent."

Nagy kedvenceim a genetikailag módosított fiatalok történetei és a barátnőm mutatta ezt a könyvet, hogy biztosan érdekelni fog. Jól ismer és igaza is volt:-). Bár itt nem genetikai módosítás történt, hanem egy fertőzés következtében kapnak különleges képességet, de nagyon kíváncsian várom a regényt! (Goodreads: 3,88 - több, mint 14 ezer értékelésből).

Tracey Garvis Graves: Kötelék
Pioneer Books

"Amikor a harmincéves tanárnőnek, Anna Emersonnak nyári munkát ajánl a Callahan család, hogy tanítsa a fiukat a Maldív-szigeteken bérelt nyaralójukban, gondolkodás nélkül rábólint a trópusi munkanyaralásra. T.J. Callahannek viszont semmi kedve elutazni. Már majdnem tizenhét éves, és ha a súlyos betegsége nem lett volna elég, az első tünetmentes nyarát a szüleivel és rengeteg tanulnivalóval kell töltenie.
Anna és T.J. egy hidroplánon közelítenek az úti céljuk felé, hogy csatlakozzanak a szülőkhöz, amikor a pilóta végzetes szívrohamot kap, ők pedig az Indiai-óceánba zuhannak. Szerencséjükre, kisodródnak egy sziget partjára. De bármennyire is idillikusnak tűnik a hely, gyorsan kiderül, hogy lakatlan, nincs ivóvíz és élelem, sem menedék. Csupán egyetlen céljuk lehet, hogy életben maradjanak, amíg megmentik őket.
A napokból azonban hónapok, sőt évek lesznek, s miközben megtanulják, hogyan gondoskodjanak magukról, Anna rájön, bármilyen veszélyek leselkednek is rájuk a szigeten, az a legnagyobb, hogy T.J. időközben kamaszból férfivá érett."

Erről a könyvről nem sokat hallottam, Kelly mutatta, de a fülszövege rögtön megfogott. Először azt hittem, hogy egy "modernkori Kék Lagúna" történet, de utána láttam, hogy a főszereplőnő és a főszereplő fiú között 13 év korkülönbség van!! Na kíváncsi leszek, hogy mi fog ebből kisülni :-). (Goodreads: 4,17 - több, mint 31 ezer értékelésből).

Ezek azok a könyvek, amelyek biztosan jönnek velem haza. Ezen felül persze vannak még kiválasztottaim, de erről majd ott a helyszínen döntök, hogy megveszem-e őket. És persze mindig ott van a "meglátni és megszeretni" történet is, amivel már sok könyv került hozzám:-).
Sajnos jó pár olyan könyv van, amiket nagyon-nagyon vártunk, hogy megjelenjenek a Könyvhéten, de vagy a fordításuk nem készült el, vagy a nyomdákkal voltak gondok és azért nem vehetjük őket most kézbe. Majd készítünk egy olyan listát is, hogy mik azok, amiket nagyon várunk és nagy valószínűséggel idén még kézbe is vehetünk.

Utószóként még elmondom, hogy Kellyvel szombaton szinte egész nap kinn leszünk, így aki szeretne velünk találkozni, azt szívesen látjuk:-). A Könyvhetet követően pedig mind a ketten azonnal belevetjük magunkat az olvasásba, hogy elmondhassuk, milyenek az új történetek.

Folyt köv a Könyvhét után!

2013. május 28., kedd

J. A. Redmerski: A soha határa

Ulpius-ház Könykiadó
506 oldal
Goodreads: 4,47 (több, mint 38 ezer értékelésből)
Besorolás: New Adult, Road Trip

Camryn 20 éves, fiatal és gyönyörű. A lába előtt heverhetne az összes férfi, de nem él vele. Nem akar újabb kapcsolatot, amióta a nagy szerelmét egy tragikus balesetben elveszítette és az ezt követő kapcsolata pedig kész tragédia volt. Ráadásul a családjával sincs minden rendben. Egyedül a legjobb barátnőjére számíthat, de egy rosszul sikerült buli után az ő támogatását és barátságát is elveszíti.
Camrynnek ekkor elege lesz mindenből és úgy dönt, hogy hátrahagyva mindent, nekivág a nagy Amerikának. Busszal. Egyedül.
Nem érdekli semmi, csak el akar menni, minél messzebb a problémáitól és mindenkitől, akit ismer. Szeretne kitörni a fásultságból, a depressziójából és szeretné megtalálni önmagát. Azonban a buszon találkozik a vonzó, humoros Andrew-val, aki felébreszti az "alvó Csipkerózsikát", olyan dolgokra veszi rá a lányt, amire az álmában sem gondolt volna és mindemellett megtanítja ÉLNI - igen, így, csupa nagybetűvel:-).

Nehéz erről a könyvről írni, mert annyi mondanivalóm lenne, de megpróbálom röviden összefoglalni:-). 
Bevallom, még életemben nem olvastam "road trip" könyvet. Ez volt az első, így igazán abba a részébe, hogy mennyire volt ehhez a stílushoz hű, nem szeretnék belemenni. Az igaz, hogy a tájakról, a vidékről elég keveset tudtunk meg, de nekem nem is hiányzott annál több, mint amennyit Camryn elmesélt belőle. A lényeg a két főszereplőn volt és velük megkaptam mindazt, amit ettől a könyvtől vártam.
A történet fő narrátora végig Camryn, akinél eleinte nem tudtam eldönteni, hogy csodáljam-e a bátorságáért – hányszor mondtam én is, hogy elegem van mindenből és szeretnék elutazni a világ végére, de persze sosem volt merszem megtenni:-) – vagy szidjam, mint a bokrot a meggondolatlanságáért, hogy egy fiatal, gyönyörű lányként, egyedül neki mer vágni az ismeretlennek. De ahogy megjelent Andrew, már csak irigyelni tudtam. Irigyelni a bátorságáért, a kitartásáért és kettőjükért. Ahogy mind a ketten próbáltak küzdeni az ellen, ami elkerülhetetlen: az egymás iránti érzéseik ellen. Ahogy a kezdeti vicces civódásaik előbb barátsággá, majd szenvedélyes viszonnyá alakult, majd szép lassan szerelembe fordult. A kettős szemszögnek köszönhetően, ők még csak „kóstolgatták” egymást, mi pedig – mivel mind a kettőjük szemszögét lassacskán megismerhettük – már tudtuk, hogy itt valami elkezdődött. Valami nagyobb, valami mélyebb, amire ők még csak gondolni sem mertek.

Kettős szemszöget írtam, hisz ott, ahol szükség volt rá, Andrew váltotta Camrynt és ő mesélt tovább.
Imádtam ezeket a részeket, hisz a srác a fiúkra jellemző módon kommentált mindent, nem kihagyva azokat a részeket sem, amiket azért nem túl sűrűn írnak bele az ilyen könyvekbe:-). Bár sok minden kiderült róla, de mégis szinte végig, valami titokzatosság lengte körül. Én pedig olvasás közben már mindenre gondoltam, tippelgettem össze-vissza, hogy rájöjjek, mi a gond vele. Mert minden megnyilvánulásából, minden mondatából sütött, hogy van valami a háttérben, ami ha kiderül, akkor nagyot fog robbanni. Eleinte azt hittem, hogy csak azért nem lép Camryn felé, mert az apja szavai tartják vissza, aki óva intette a fiát az ilyen úton fellelhető lányoktól. De miután megismerkedtek jobban és minden téren közel kerültek egymáshoz, Andrew akkor is megtartotta érzelmileg a két lépés távolságot. A titok persze végül napvilágra került, én meg a körmömet rágva izgulhattam értük. Az utolsó fejezet pedig… bár sok mindenért bele lehetne kötni, de számomra mégis nagyot ütött.

Ami viszont nagyon zavart, az a beszédstílusuk. Azt hiszem elég nyitott vagyok és tisztában vagyok azzal is, hogy a fiatalok így beszélnek, de valahogy akkor sem éreztem ideillőnek egy-egy kifejezésüket, mondatukat. Túlságosan trágár és vulgáris volt. Andrew-nál talán még nem is annyira éreztem ezt, de Camrynnél, akit a viselkedése és a tettei alapján jóval visszahúzódóbbnak éreztem, néha nagyon furcsa volt. Hogy ez a fordító hibája – hisz egy-egy szót többféleképpen is le lehet fordítani, vagy az eredeti szövegben is így szerepelt-e, nem tudom. De úgy éreztem, hogy ezeket a részeket olvasva, teljesen kizökkennek a történetből.

Összességében azonban mégis imádtam a könyvet. És mindenkinek szívből kívánok egy ilyen fiút, mint Andrew, aki megtanít arra, hogy éljünk a mának, éljünk az adott pillanatnak, hogy merjük kimondani, amire gondolunk és tegyük meg, amire vágyunk. (és ez a könyv adott még egy plusz érvet ahhoz, hogy miért is szeretnék eljutni New Orleansba:-).

" Soha nem éltem úgy egész életemben, amint az alatt a rövid idő alatt, amelyet veled töltöttem. Életemben először éreztem magam egésznek, elevennek és szabadnak. Te voltál a lelkem hiányzó darabja, a levegő a tüdőmben, a vér az ereimben. Azt hiszem, ha van reinkarnáció, mi egy pár voltunk minden előző életünkben. Csak rövid ideje találkoztunk, de úgy érzem, hogy örökké ismertelek."

Borító: Egyszerűen tökéletes. Köszönöm a kiadónak, hogy megtartotta és nem próbálkozott valami saját tervezésűvel. A borítón szereplő lány Camryn. Pontosan így képzeltem el őt.

Kedvenc karakter: Andrew, Camryn

Szárnyalás: A kettőjük közti kapcsolat 

Mélyrepülés: Ha a történetet nézem, akkor mindenféleképpen a titok. Ha az egész könyvet, akkor a néhol nagyon nem odaillő beszéd.

Érzéki mérce: Ez New Adult könyv, így testiség is van benne és ahogy fentebb írtam, néhol trágár szavak is, így inkább 16 év felett ajánlanám.

Értékelés: 

2013. május 25., szombat

Joss Stirling: Lélektársak - Phoenix

Manó Könyvek 2013
315 oldal
Goodreads: 4,37
Besorolás: YA, urban-fantasy

Nagyon vártam a Lélektársak sorozat második részét, mert az első rész mélyen belopta magát a szívembe. Imádom a különleges képességeket, az ilyen témájú könyveket, filmeket. Bíztam Joss-ban, hogy sikerül hoznia a színvonalat, és maximálisan azt kaptam a történettől, amit vártam, izgalmat, akciót, romantikát és sok sok Benedict pasit.

A 17 év körüli Phoenix Londonban él egy savant Közösségben, akik leginkább bűnözésből tartják fenn magukat, minden nap megkapják a végrehajtandó feladatot, és a nap végére be kell szolgáltatniuk a főnöknek a megszerzett szajrét. Phee a legügyesebb tolvajjá képezte ki magát, ebben segítségére van savant képessége, miszerint le tudja fagyasztani az emberek elméjét néhány másodpercre, így nem veszik észre a lopást. Olyan, mintha meg tudná állítani az időt, a közelében lévő emberek nem is emlékeznek erre a kis filmszakadásra.
A gondok ott kezdődnek, amikor a megadott célszemély Yves Benedict értékeit kell eltulajdonítania. Hiába szerzi meg a hátizsákját, menekülés közben a táska tartalma elég. Phee bajba kerül, mert nem visz haza semmi zsákmányt, másnap újra kell próbálkoznia. Yves persze résen van, elkapja a lányt, és rájön, hogy épp a lélektársával hozta össze a sors.  Többé el sem akarja engedni, persze ezt a Közösség főnöke nem nézi jó szemmel és megzsarolja a lányt. Yves segítségül hívja a családját, hogy együtt oldják meg Phoenix megmentését  a zsarnokától.

Ez a könyv tartalmilag nem a Sky közvetlen folytatása, tehát az első résztől független új történet, egy újabb Benedict fiú, Yves sztorija. Nem feltétlenül szükséges az első rész olvasása, de hasznos.
A történetet Phoenix szemszögéből olvashatjuk, rögtön az első fejezetben egy lopási akció közepébe csöppenünk. A főszereplő karaktere nekem azonnal szimpatikus lett, annak ellenére, hogy egy ügyes bűnözővel állunk szemben. Igazi, "farkasok közt nevelkedett", bátor lány, aki a túlélésért küzd, teljesítenie kell a parancsokat, mert az ellenszegülők sorra eltűnnek a föld színéről. A melót elvégezve mindig a könyvtárba megy, és polcról polcra elolvas mindent, óriási tudásvággyal rendelkezik. Az édesanyját évekkel korábban elvesztette, apjáról nem tud, a lélektársi dolgot tündérmesének tartja. Mindaddig, míg Yves képbe nem kerül... Ó, de vártam már, hogy újabb Benedict fiúról olvashassak.
Yves épp egy környezettudományi konferencián vesz részt Londonban, észre sem veszi a körülötte lebzselő csajokat, legfeljebb zavarba jön tőlük. Phee viszont azonnal felkelti az érdeklődését, és miután telepatikusan is  tudnak beszélni, Yves rájön, hogy Phee a lélektársa. Nos, a szerelmi szálról tudni kell, hogy a lélektársak között bizony azonnali vonzódás alakul ki, nem tehetnek róla. Sok olvasó utálja az "instalove" kategóriát, de itt savantokról van szó. A kapcsolat alakulására azért van némi idő, Phee nem akarja rögtön megadni magát az érzéseinek. Ám ez a szerelmi szál sokkal inkább az aranyos-kellemes kategória, nem nyomul erőszakosan a történetre.
Yves egyébként tűzgyújtó és érzi mások energiaszintjét, a hétköznapi életben extrém intelligenciával rendelkező zseni, akinek a fejlesztéseit az Apple alkalmazza. Említettem már, hogy nagyon helyes?
Phee karakterfejlődése igazán említésre méltó, el tud jutni a senkiben-sem-bízhatom szintről odáig, hogy elfogadja az új családját, elhiszi, hogy lehet egy jobb élete, és egy igazi társa, akiben megbízhat.  Sky-ban igazi barátnőre talál, kezdve azzal, hogy mindketten angolok, korban is hasonlók és Sky sokat tud segíteni neki a Benedict fiúk kezelésével kapcsolatban. Ebben a részben is bőven  kijut az olvasóknak  a fiúk egymást ugrató vicceiből.  
A bonyodalom során feltűnnek az első rész szereplői is, és komoly részesei is lesznek a megoldásnak. Újra találkozhatunk Sky és Zed párosával, és még néhány Benedict családtaggal. A bűnöző savantok közösségét nehéz csőbe húzniuk, az olvasó zavarba kerül, mi is amit elhihet, és mi az ámítás. Végig izgalmas marad a sztori, kielégítő a befejezés, és az utolsó sorokat olvasva egyetlen kérdés merül fel: Mikor jön a következő rész?  Benedictekből sosem elég! Szerencsémre a  könyv végén ott a válasz: 2013 őszén jön Xav és Crystal története, a  rövid ismertető alapján nagyon izgi lesz!

Borító: Az eredeti borítót kaptuk, gyönyörű!

Kedvenc karakter:  Phee, Yves

Szárnyalás: 22-es fejezet.

Mélyrepülés:-
Érzelmi mérce:  Nagyon tetszett az érzelmek ábrázolása, Yves szavait tanítani lehetne.

Értékelés:



A postás csenget (40)

Ebben a hónapban egyáltalán nem akartam könyvet venni, hogy kicsit spóroljak a közeledő könyvhétre, de megint olyan akciók voltak, amiket nem lehetett kihagyni, plusz egy Lélektársak 2. megjelenés, amit mindenképp a polcomon akartam látni.

Könyvmolyképző Kiadó  meglepte az olvasókat egy hatalmas akcióval, rengeteg könyv van a közelgő gyereknap alkalmával leárazva, akár 80 %-kal. Egyszerűen nem lehetett kihagyni ezt a lehetőséget!
Nagyon régóta vágytam Scott Westerfeld Uglies sorozatára, most sikerült beszerezni a három eddig magyarul megjelent részt egy könyv áráért! Remélem a sorozat utolsó része, az Extrák is hamarosan megjelenik a kiadónál.

A kisebbik lányom polcára is vettem három könyvet, kicsit önző módon olyanokat, amiket én is olvasni fogok, ezek a következők:
Megpróbálkozom Elena Kedros Olimposz lányai sorozatával, az első rész a Kristálykönnyek címet viseli.
Felkeltette az érdeklődésemet Jessie Blair: Lina és az ördög medalionja című kötet, remélem izgalmas lesz, mint a címe.
Angie Sage Szeptimus sorozatának első része a Mágia, huh nagyon vaskos könyv 520 oldal, olyasmi mint a Harry Potter az ajánló szerint.
Kevin Brooks: Lucas című könyve is már régóta kinézett darab, sok kedves ismerős ajánlotta, hogy nagyon érdemes elolvasni. 
Fabrice Colin A különös Wilcox lányok sorozatának első része a London vámpírjai. A cím önmagáért beszél, főleg, hogy a viktoriánus Londonban játszódik, ami a kedvenc történelmi időszakom. 
A filmborítós Bel Ami pedig nem hiányozhat a polcomról! 

A Jaffa Kiadó újdonsága Rachel Vincent Sikoltók sorozat második része a Lélekmentők. Már olvastam is, hamarosan jön a bejegyzés róla.
Joss Stirling Lélektársak sorozatának is megjelent a második része  a Manó könyvek Kiadónál. Ezt is elolvastam már, a Phoenix értékelése még ma felkerül.
A Móra Könyvkiadó adta ki tavaly L. I. Lázár Rejtőző kavicsok című könyvét, ami most szintén akciós volt a gyereknap alkalmából, hamarosan sorra is kerül, csupa jókat olvastam róla.

Legközelebb a 84. Ünnepi Könyvhéten  vásárolok majd könyveket, nagyon sok újdonság jelenik meg, a listámat már elkezdtem összeírni.

Folyt.köv.


2013. május 19., vasárnap

Bloodlust 1-2.

A magyar képregények között nézelődve egy izgalmas stílusú, nem átlagos rajzokat tartalmazó sorozaton akadt meg a szemem. A Bloodlust adta az ötletet, hogy egy új blogsorozat keretein belül sorra veszek néhány magyar képregényt, legyen ez az első. Mivel nem vagyok szakértő, megkerestem a kiadvány szerzőjét, Fábián Pétert, hogy egy interjú keretében mutassa be a képregényt.



Kíváncsi lennék, gyerekkorodban kezdődött a képregények iránti vonzalmad? Mik voltak a kedvenceid?

Igen, már gyerekkoromtól fogva oda voltam a képregényekért. Kezdetektől fogva az egyik legnagyobb kedvencem a Todd Mcfarlane által készített, Spawn című képregény.

 
Miről szól a Bloodlust képregény, mikor és hol játszódik a cselekmény?

A képregény 2060-ban játszódik, egy alternatív, cyberpunk jövőben. A helyszín a Crywen nevű, úgynevezett neopolisz, ami New York romjaira épült rá, a 2019-es Katasztrófa után, ami nagy pusztítást vitt végbe a Földön, és a ma ismert emberi civilizáción. A fő konfliktus ebben az idősíkban kezd kibontakozni, de magában a képregényben többször alkalmazunk visszatekintést a múltbeli történésekre, amikor is több évtizedet, s nem egyszer több évezredet vissza fogunk ugrani a Bloodlust történelmében.
A Bloodlust két legfontosabb szereplője Nathan Pain, egy vámpír, valamint Rachel Gilmore, egy rendőrből lett igazságosztó, egy titokzatos cég alkalmazásában. Kettejük (véletlen) találkozása egy olyan folyamatot indít el, ami a cselekmény gerincét adja. Az első két számban ez a konfliktus még csak körvonalazódik, de a későbbiekben egyre nagyobb hatással lesz mindkettejük sorsára. Rajtuk kívül sok mellékszereplő kapcsolódik be a sorozatba, akiknek a történet alakulásával mind nagyobb szerep jut majd.

 
Hány ember munkáját hordozza magában egy ilyen 28 oldalas füzet? Munkaórában mennyit tesz ki egy rész megalkotása? Összeszámoltad ezt?

Jelenleg négyen dolgozunk a képregényen, mindenkinek megvan a feladata, és igyekszünk minél jobban segíteni a másikat, hogy haladjunk.

Én készítem a ceruzarajzokat, és én is húzom ki tollal az oldalakat. A történetet együtt találjuk ki, alakítjuk, de a szöveget Molnár Dénes írja. Kozmajer Viktor alapszínez és az internetes dolgokért felelős, többek között ő készítette az oldalunkat, amolyan mindenes, a saját feladatain túl, ahol tud, segít. Csipke István pedig a végleges színezésen munkálkodik.

Hogy munkaórában mennyi, azt nem tudom, sosem mértük még le, ezen nem szoktam gondolkozni. Sok idő… főleg azért mert mindannyiunknak meg van a saját élete mellette, dolgozunk is, így néha akárhogy is szeretnénk, lassan haladunk.


Néhány mondatban elmondanád a munkafolyamatot? Hogyan lesz az ötletből kézzel fogható képregény?

Ez egy nagyon hosszú folyamat, a legnagyobb időt az ötletelés, a világ, a sztori kitalálása teszi ki. Mielőtt belefogunk egy számba, mindig elég sokat agyalunk rajta, mi legyen benne pontosan, hogy legyen a történet. A 3. számot például eléggé sokszor átgondoltuk, átírtuk, elvettünk belőle részeket, mert kezdtünk túlzásba esni és túl sok szálat pakoltunk bele. Most igyekeztünk a viszonylag lényegesebb dolgokra koncentrálni, hogy minél jobban előre lendüljön a sztori.

Mikor már megvan a történet, akkor nekiállunk megírni a szövegkönyvet. Ha ez megvan, akkor én azt figyelembe véve kitalálom, az oldalakon hogyan legyenek a panelek elrendezve. Az összes oldalról készítek egy nagyon gyors vázlatot, hogy tudjam melyik oldalon mi lesz. Aztán elkezdem az első oldaltól haladva ezeket részletesen megrajzolni először ceruzával, aztán csőtollal kihúzom. Majd egy kis utómunka számítógépen azután jöhet a színezés, szöveg elhelyezése. Ha ez mind megvan, akkor nyomdakészre hozzuk és mehet papírra újra.


Nekem nagyon tetszett a Bloodlust, az ötlettől kezdve a kivitelezésig. Remek megoldás az angyalszobros részlet, ahogy a következő oldalon rájön az olvasó, hogy igazából egy szoborhoz tartoznak a szárnyak. Neked melyik karakter a kedvenced?

Ennek örülünk, köszönjük szépen. 

Az a rész nem véletlen, azon kívül, hogy eléggé hatásvadász kép, előre vetített utalás, ami majd a történet folyamán értelmet nyer.

Most így elsőre persze azt vágnám rá, hogy Nathan, de igazából minden karakterünket szeretem, és mindegyikbe megtalálom kicsit saját magam. Vannak olyan karakterek is, akiket tudom, hogy majd csak jóval később, sok szám múlva tudunk behozni a sztoriba, de már ki vannak találva jó ideje, és én már várom, hogy már őket kelljen rajzolnom. 

 
Mikorra várható a harmadik rész kiadása? 

Sajnos a csapatban nemrég megint változás volt, színező téren. Csipke István barátom csak most vállalta el a színezést, így még nagyon az elején tart.

Biztos időpontot nem merek mondani egyelőre, de szerintem 2 hónap múlva elő tudunk állni a 3. számmal. Legalábbis én nagyon bizakodok benne.


Papírra vetetted már a további részek tervezett cselekményét?

Igen. Már nagy vonalakban az egész sztori le van írva, hogy tudjuk merre fog haladni a történet, aztán ezt mindig finomítjuk, és ahogy haladunk jobban, részletesebben kidolgozzuk a részeket. Olyankor hozzáteszünk, vagy éppen elveszünk belőle, de a fő vonalat igyekszünk tartani.

Sok kritikát kaptunk, hogy az első két számunk eléggé zavaros volt. Nem igen tudják az olvasók, hova is tart a sztori. Ennek igazat kell, hogy adjak sajnos, ezen igyekszünk most változtatni. Túl sok szálat dobtunk be az elején, most majd rámegyünk arra, hogy ezeket szépen elkezdjük kibontani, hogy az olvasó jobban érezze hova is halad a történet. Míg nem volt Dénes, mint író, bevallom nagyon küzdöttünk a szöveggel, ez sajnos szerintem látszik. Nem tudtuk úgy megírni, ahogy akartuk, ahogy kellett volna. Dénes nagyon jót tett a csapatnak, sok jó friss ötlete volt, én nagyon elégedett vagyok a munkájával, bízok benne hogy a 3. számban már az olvasónak jobban fog tetszeni az általa megkomponált szöveg.


Tetováló művész vagy, volt arra példa, hogy képregény figurát tetováltál, esetleg a sajátodból is?

Egyre gyakrabban fordul elő ilyen vagy ehhez hasonló kérések. Képregény, mozi, játékok szereplőit, jelképeit kérik a vendégek. Bloodlust tetoválást még nem készítettem.
 
Köszönöm az interjút Péter! Sok sikert kívánok a sorozatnak, és nagyon várom a 3. rész megjelenését!

A képregények megrendelhetőek  a Bloodlust weblapján itt:  megrendelés
Rendelhetőek továbbá a Bookline oldalán is: Bloodlust rendelés

Facebook oldal: Bloodlustcomics

Weboldal: www.bloodlust.hu 
 

Kendare Blake: A rémálmok lánya

Geopen 2012
304 oldal
Goodreads: 4,00
Besorolás: YA, urban fantasy

Hónapok teltek el, amióta a vérbe öltözött lány, Anna Korlova becsapta maga mögött a Pokol kapuját, de Cas Lowood, a híres kísértetvadász nem tudja kiheverni elvesztését. Hiába mondják a barátai, hogy Anna miatta szállt alá, ő csak élőhalottként tengődik. A fiú tudja, hogy sosem talál rá a szerelemre egy élő lány oldalán, senki sem hasonlítható az ő halott Annájához. És csak őt látja mindenütt, vele alszik el és vele riad fel rémálmaiból. De valami nagyon nincs rendjén… Ezek nem képzelgések. Valahányszor megjelenik, látszik Annán, hogy a legválogatottabb kínzásokat kell kiállnia. Persze meg kell bűnhődnie tetteiért, de Cas úgy érzi, most rajta a sor, hogy viszonozza a lánynak, amit érte tett…

A  sorozat első része - A vérbe öltözött Anna - kiemelkedő olvasásélményt nyújtott, nagyon emlékezetes maradt számomra Anna és Cas története. Nem túl sok young adult könyv foglalkozik a szellemvilággal, legalábbis nem ennyire központi témaként, illetve főszereplőt tekintve. A kivételes téma Kendare Blake esetében remek írásmóddal párosult, a történet minden szempontból tetszett, magaménak éreztem. A vérbe öltözött Anna  magyar megjelenése előtt ismert volt a folytatás borítója, így eleve úgy fejeztem be az első részt, hogy hamarosan jön a folytatás, amire nem is kellett olyan sokat várni. Manapság szokatlan, de trilógia helyett ez a történet csupán két részes. Sajnos.

Cas és barátai folytatják a veszélyes szellemek felkutatását és sikeresen likvidálják is őket, ebben nagy szerepe van Thomasnak, aki egyre nagyobb ismereteket szerez a mágia terén. Cas nagyon nehezen tudja túltenni magát a fél évvel ezelőtti eseményeken, ráadásul egyre többször álmodik Annával. Ezek az álmok valóságos rémálmok, hiszen Anna egyáltalán nem nyugszik békében, a túlvilágon állandó kínzásoknak van kitéve. A rémálmok végül nappal is kínozzák, emiatt Carmel majdnem halálosan megsérül, és ki is lép a szelleműző hármas csapatból. Kénytelenek végül megidézni Anna szellemét,  Cas megtudja, szerelme a Pokolban van és az obije kínozza. Arra kéri Cas-t, vigye el onnan..
Cas innentől minden követ megmozgat, hogy kiderítse, milyen úton juthat el Annához, az már kevésbé érdekli, hogy neki milyen árat kell ezért fizetnie... A megoldásért Skóciába kell utazniuk a Fekete Tőr Rend székhelyére. Az út nincs kikövezve, és ez csak egy enyhe kifejezés.

Az írónő újra levett a lábamról. Kezdve azzal, hogy imádtam megint Cas szemszögéből olvasni a történetet. A srác különleges egyéniség, kicsit nagyképű, fanyar humorral, nagy bátorsággal megáldva. Nagyon tetszett, hogy a súlyos szívfájdalma ellenére helyes döntéseket hozott. Az első rész alapján is nagyszerű karakternek tartottam, ha lehet ez még csak fokozódott.
Maga a történet sokkal mélyebb és komorabb volt még az elsőnél is. Igazából Anna nem sokat szerepel benne, főleg az első felében,  mégis nekem az első oldaltól az utolsóig  gördülékeny volt a történet, egy percig sem unatkoztam. A szerző gondoskodik róla, hogy ne legyen hiány ijesztő részekből, különösen tetszett Riika nagynéninél tett látogatás és a végén az Öngyilkosok Erdeje.  A Pokol leírása különösen tetszett, talán eddig ez volt az egyik legjobb, amit olvastam, ehhez Kendare tolla kellett, nagyon grafikus leírásokat kapunk egyébként minden téren. A történet bonyolódik Cas athame tőrjének eredetének boncolgatásával és a fekete mágia használatával is.

Egyszerűen imádtam a történet fordulatait, a kutatásokat, az akciókat és a végső jeleneteket. A többi karakter is kellemes fejlődést mutatott, Thomas és Carmel között az alakuló szerelem édes volt, és barátság tekintetében a végére példás lett  a viszonyuk Cas felé. Ez a szál is szépen ívelt végig a történeten. Bekerült a könyv második részébe egy vadi új karakter Jestine, aki olyan hatást váltott ki belőlem, mint Cas az első részben, csak női változatban. Kemény csaj, és hiperaktív, nincs rá jobb szó.
A megoldás a végén bizony nem mindenkinek fog tetszeni, főleg azoknak, akik a szirupos happy endeket kedvelik. Úgy érzem, az én ízlésemnek megfelelő volt a lezárás, bár nagyon szívesen olvasnék még Cas  további sorsáról, az Anna szál lezárása tökéletes. Egy egészen apró szemforgatás volt azért részemről a végső csatánál, volt egy pillanat, amikor nem értettem miért nem mozdul meg Cas. Szerencsére nem vert gyökeret a lába.
Nagyon ajánlom ezt a sorozatot fiúknak-lányoknak egyaránt, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól és bírják a rázósabb részeket, nekem nagy élmény volt, a könyv nagy eséllyel pályázik az év végi top 10 összesítésembe.

Borító: Az eredeti borítót kaptuk, ami valami csodálatos!

Kedvenc karakter:  Cas, Thomas

Szárnyalás: Nagyon bírtam Cas  és Thomas humorát, amit időnként megvillantottak. Riika néni akkora poén volt!

Mélyrepülés: A vége küzdelem során történt: nem láttuk kiszabadulni azt a személyt, akit látnunk kellett volna!
Érzelmi mérce:  Az utolsó csók gyönyörű volt! A történet egyéb részei miatt 14-es karika.

Értékelés:




2013. május 12., vasárnap

Ally Condie: Reached - Célhoz érve

Ciceró Könyvstúdió 2013
274 oldal
Goodreads: 3,64
Fordította: Balogh Anna
Besorolás: YA, disztópia

Az első két részt nagyon szerettem, így kíváncsian vártam a befejező kötetet is. A Könyvfesztivált követően sikerült gyorsan beszereznem és azonnal bele is vetettem magam Cassia, Ky és Xander történetébe.

"A Társadalom elhagyása után Cassia és Ky ugyan megtalálták azt, amit kerestek, de újra elveszítik egymást: Cassia a Társadalomban kap munkát, ahonnan a Felkelésnek kell dolgoznia. Kyt a Társadalom határain kívülre vezénylik, és pilótaként vesz részt a Felkelésben. Mind e közben Xander orvosként működik közre abban, hogy a születő csecsemőket immúnissá tegyék nemcsak a fertőzésekre, hanem a Társadalom által terjesztett, felejtést okozó piros tablettára is.
A New York Times bestseller listáját vezető Matched-trilógia váratlan fordulatokat hozó befejez részében a három főszereplő felváltva meséli el az eseményeket. A végkifejletet senki sem láthatja előre: vajon van-e valódi különbség a Felkelés és a Társadalom között, vagy mindez csak látszat? És vajon milyen szerepe lesz Xandernek Cassia és Ky kapcsolatának alakulásában?"

Valójában mit vártam ettől a résztől? Kemény és elkeseredett harcokat, ahogy a Felkelők átveszik a hatalmat (vagy legalábbis megpróbálják), a rengeteg kérdésemre választ és természetesen a szerelmi háromszög megoldását - amire persze már volt ötletem az előzmények alapján. Ehhez képest kaptam egy katasztrófa történetet, betegségekről, virológiáról, pestisről, gyógymódok kereséséről és egy számomra teljesen sótlanná váló szerelmi háromszögről.

Ami élvezhetővé tette az egészet, az a három különböző szemszög. Mivel mind a hárman
Mariposa liliom
(Cassia, Ky és Xander) teljesen más környezetben teljesítettek szolgálatot, így tökéletes betekintést nyerhettünk, hogy hol mi is történik éppen, mivel segítik a Forradalmat. És el is jutottunk a fő problémámig: a forradalomig. Rendben van, hogy nem kell mindenáron egy térdig vérben gázoló hatalomátvétel, főleg nem egy YA történetben, de ami itt volt, olyan a világon nincs. Főleg annak tükrében, hogy a Társadalom az előző könyvekben mennyire keménykezűen bánt mindenkivel, aki ellenállt. Ehhez képest csak pislogtam, hogy mennyire könnyedén történt minden. Hiányzott az egész történetből az akció, a nagy katarzis, mert ez a vírusos dolog nekem egy idő után unalmassá tette és megállította az egész történetet. Kiváncsi lettem volna például a Másországra nagyon, amit sokszor említettek. Nem értettem például azt sem, hogy a Felkelők nagyon okos tudósai/orvosai, akik kifejlesztették a "fegyvert", amit a hatalomátvételhez használtak, vajon nem hallottak még arról, hogy vírusmutáció?

A szereplők közül Xander volt az, aki számomra megmentette a történetet. Az ő részeit nagyon kedveltem, ő vitt egy kis életet az egészbe, hiszen vele történt talán a legtöbb minden. A másik két főszereplő mintha csak sodródott volna az eseményekkel, Xander viszont az "orvos" mivolta miatt nagyon hamar az események középpontjában találta magát és bőven kivette a részét mindenből.
Amennyire szerettem Cassia és Ky kapcsolatát az első részekben, itt annyira csalódtam bennük. Nem éreztem köztük a kémiát, még csak egy aprócska szikrát sem. Mind a kettő vágyott a másikra (hisz a történet nagy részét távol töltötték egymástól), de egyszerűen nem jött át semmi a nagy vágyakozásukból. A mellékszereplők közül viszont volt egy nagy kedvencem: Indie, az ügyes és bátor pilótalány. Az egészben az volt a legfurcsább, hogy Indie és Ky között jobban éreztem a kémiát, mint Cassia és Ky között. Természetesen nem árulom el, hogy Cassia végül melyik fiú mellett döntött - bár, ha olvastátok az első két részt, akkor nem lesz nehéz kitalálni:-), de így utólag végiggondolva, az utolsó rész alapján, szerintem egyikkel sem alkotott (volna) jó párost. 
Amit viszont szerettem a történetben, az a sok versrészlet. Én, aki nem vagyok egy nagy versrajongó, sokszor elvesztem a gyönyörű versrészletek között és miután befejeztem a könyvet, képes voltam megkeresni a teljes verseket és elolvasni. A másik, ami szintén jó ötletnek bizonyult, az a levéltárosokon keresztüli cserekereskedelem és a Galéria megalakítása. A sorozat lezárásával sem volt problémám, nekem tetszett, hogy pár dolgot az írónő ránk hagyott, hogy mi gondoljuk tovább.

Összességében ez a rész kicsit csalódás lett nekem, nagyon sajnálom, hogy a történet nem olyan lett, mint amit vártam, hiszen az első két rész alapján minden lehetősége meglett volna arra, hogy egy ütős harmadik, befejező részt kapjunk.

Borító: Még mindig gyönyörű, a legszebbek között tartom számon a sorozat borítóit. Köszönöm, hogy kiadó megtartotta az eredetit.
John Singer Sargent: Halászó lány San Vigiliónál

Kedvenc karakter: Xander, Indie

Szárnyalás: a sok gyönyörű versrészlet

Mélyrepülés: a "forradalom"

Érzéki mérce: Egy-két csók elcsattan, de szigorúan a YA keretei között

Értékelés:





Rendszeres olvasók