KMK AKCIÓ szept.3ig!!! Katt a képre!!!

2011. szeptember 27., kedd

Mary E. Pearson: Az imádott Jenna Fox

Ciceró Könyvstúdió 2011.
350. oldal
Goodreads: 3,80
Besorolás: YA, disztópia, sci-fi


"Valamikor voltam valaki.
Valaki, akit Jenna Foxnak hívtak."

Jenna több mint egy évig feküdt kómában egy szörnyű autóbaleset után. Új környezetben, új otthonban tér magához, és a baleset előtti életéből semmire sem emlékszik. Hiába javul napról napra az állapota, csak jelentéktelen emlékfoszlányok jutnak az eszébe. Ahogy elkezdi nézni a temérdek videó felvételt az addigi életéről, egyre jobban érzi, valami nincs rendben. A felvételek és a valóság nem illeszkednek egymáshoz, a videókon egy tökéletes gyereket lát, rajongó szülőkkel. Most azonban a szülei titkolóznak, a nagyanyja pedig szinte ellenségesen méregeti, nyoma sincs a korábbi remek kapcsolatuknak. A balesetről nem akarnak beszélni vele, a házat nem hagyhatja el, és még az étkezés is kellemetlen, Jenna csak speciális tápszert ehet. 
Néhány hét után azonban megmakacsolja magát, iskolába akar járni. Egy alternatív gimibe kerül, ahol az osztálytársai mind valamilyen módon nem hétköznapiak. Az órák alatt rádöbben, olyan lexikális tudása van, mintha betéve tudná a könyveket. Nincs megállás, a nyomozás elkezdődik, ki kell derítenie kicsoda Jenna Fox.

Innentől csak az olvassa tovább, akit nem izgat egy kis spoiler. Nem lövök le semmit, de néhány gondolat tovább mutathat, mint kéne, erről nem lehet spoiler nélkül írni.
Az írónő a nem is olyan távoli jövőbe viszi az olvasót, egy kicsit disztópikus hangulatú világ ez, hiszen kihaló állatfajokról hallunk a hírekben, ugyanakkor az orvostudomány olyan  magaslatokat ér el, amikor nem gond egy-egy szerv vagy végtag kicserélése az emberben. Persze szigorúan szabályozva van az orvosi rendszer, egy ember élete során 100 egységet használhat fel a különböző javító műtétek során. És erre a fejlett tudományra nagyon is szükség van, mert a korábbi időkben szedett rengeteg antibiotikum hatására a vírusok új és veszélyes fajai jöttek létre.
Ebben a fejlett biogyógyászatban dolgozik Jenna apja, aki a baleset után mindent megtett a lányáért. Az egyik fő kérdés ebben a könyvben, ami igencsak elgondolkoztatott, megértem-e az aggódó szülők döntéseit, bármi áron megmenteni Jennát, vagy inkább a nagyi gondolkodása szimpatikus, aki a baleset után elbúcsúzott az unokájától. Másik fő kérdés, mi teszi az embert emberré? Ez külön regénytéma lehetne, mint az orvosetikai kérdések, amit szintén körbejár a könyv.
Számomra még nagyon tanulságos a család viselkedése egy ilyen tragédia feldolgozása közben. Fel lehet erre valamilyen módon készülni? El tudjuk engedni a szeretteinket, ha itt az idő?

A vizuális szerkesztés egészen egyedi. Jenna újratanulja a kifejezéseket, ennek lexikális meghatározása gyakran szerepel egy-egy fejezet előtt, mint ahogy Jenna felsorolásszerűen leírt gondolatai, a puzzle darabkák, amiket neki össze kell raknia. 
Az írásmód nem különösebben leíró jellegű, I/1 személyben Jenna beszél. Az első fejezetek tele vannak tőmondatokkal, de ez egyszer ennek így is kell lennie, a kómából való ébredésre tekintettel. Később, ahogy Jenna fejlődik, a gondolatai is egyre összetettebbek. 
Mert Jenna személyiségének fejlődése az, ami számomra nagyon bejött a könyvben. Végigizgultam a menekülését az üresség elől, hogy megtalálja az identitását.  Az ő magára találása a fő cél, hogy rájöjjön, a lelke nem veszett el, ott van mélyen a helyén. Az ő karaktere minden más karakterhez kapcsolódik a könyvben, a vele történt változások érintik a többiek világát, érzelmi életét.
Van egy kis romantikus szál is, Ethan szimpatikus, erős, de szelíd, védelmező típus, aki nagyon meg akarja érteni Jennát, aki meg is nyílik neki valamilyen szinten. Persze van egy másik helyes fiú is Dane, ő az egyetlen, aki abszolút kihagyható lett volna a könyvből.
Az egész cselekmény kitalálható, mégis van benne néhány csavar, ami meglepett. A vége pedig kissé szentimentálisra sikerült, és nem teljesen kompatibilis a folyatás fülszövegével. Mindenképp el akarom olvasni 
a Fox örökséget is.


Borító: Örök hálám a kiadónak az eredeti borítóért!
 
Kedvenc karakter: Jenna

Szárnyalás: A nagyi rávezető célzásait értékeltem.

Mélyrepülés: Dane karaktere.

Érzéki mérce:  Kóma után mindent újra kell tanulni,  Ethan jó tanár.

Értékelés:

2011. szeptember 26., hétfő

Első nemzetközi nyereményem

Maryrose Wood: Méregnaplók című könyve nagyon tetszett, ITT olvashatod róla a véleményemet. Figyelemmel kísérem a szerzőt, így már tudtam, hogy a könyvnek folytatása jelenik meg októberben (angolul) Nightshade  címmel. (borító itt jobbra)

Ennek kapcsán több promóció is megjelent, egyik a Goodreadsen, amire jelentkeztem, és nagy örömömre kisorsoltak!!!!  Ma, egy gratuláló levél kíséretében megkaptam a Méregnaplós cuccokat.  Egy pendrive, egy toll és egy "Angel's Choir" virágmag tasak volt a borítékban. A kép szerint valami pipacsszerű virágom lesz tavaszra....

Remélem a magyar fordítás sem késlekedik majd sokat és jövőre olvashatjuk a Lybrum kiadó gondozásában.

Ezek után senki ne mondja, hogy nem érdemes giveaway-ekre kattintgatni:)))

2011. szeptember 25., vasárnap

Az Olvasók Viadala 1.téma


Az olvasás 7 hete után egy újabb kihívásba kapcsolódtam be a Molyon:

AZ OLVASÓK VIADALA
Az Olvasók Viadala tulajdonképpen egy visszaszámláló „ játék" melynek keretén belül 2012. márciusáig (a magyar és amerikai premierig) valamint az azt követő áprilisig, minden hónapban kaptok egy – egy témát amiről bővebben kell írnotok, véleményeznetek, érvelnetek és a többi…. természetesen Az Éhezők Viadala trilógiáról.
Íme a Tématömb, amiből nyolc hónapon át dolgozhattok.
Minden téma véleményezésére, érvelésére és megfogalmazására pontosan 30 napotok lesz.
Az Olvasók Viadalának témakifejtéseit külön – külön nyitott polcokra írhatjátok.
AZ Olvasók Viadalához menet közben is nyugodtan lehet csatlakozni!!!:)
1. téma
Aug. 23- tól – Szept. 22-ig.
Fejtsd ki bővebben, hogy mit tennél, ha Te magad lennél az egyik Kiválasztott Az Éhezők Viadalán. Feláldoznád -e magadat egy szeretted helyett, úgy ahogy Katniss is tette? Véleményed szerint képes lennél helytállni a Viadalon? Ha igen, miért? Ha nem, miért?
Milyen stratégiát követnél, hogy életben tudj maradni, és Te győzhess? Milyen eszközökkel harcolnál? ( Pl: kard, tőr, nyíl stb.) Írd le, hogy szerinted milyen esemény vezetett az egykori 13 körzet és a Kapitólium kialakulásához! 
 Először is, mint kétszeres anya, természetesen bármivel szembeszállnék a gyerekeim életéért. Ugyanígy bevállalnám a testvéreim helyett is a versenyt. Azt hiszem kellőképp fel tudom hergelni magam az igazságtalanságokon és az egyenlőtlen kihívásokon, harcos amazonként tudnék küzdeni. A felkészítés során kiderülne, melyik harcmodor a nekem való, így előre nem tudnám eldönteni, mivel küzdenék. A tőr azért jól hangzik. Stratégia ebben az esetben nem nagyon tervezhető, hiszen minden ott dől el, az események történése során. Mindenesetre jó ötlet éjszakánként fára mászni:)
Egyáltalán nem tartom esélytelennek egy ilyen világ kialakulását, mint a Kapitólium. Egyértelmű, hogy az emberiség minden figyelmeztető jel ellenére az önpusztítás felé hajt. Nem feltétlenül kell ehhez egy meteor becsapódás, vagy más természeti katasztrófa, egy gazdasági világválság simán eredményezheti milliók földönfutóvá válását, ami vezethet szegénységhez, éhezéshez. Innen már csak egy lépés a diktatórikus társadalom kialakulása. Milyen jó lenne, ha az a rengeteg olvasó  világszerte, akik ezeket a mai disztópiás könyveket olvassák,  elgondolkoznának ezeken a kérdéseken, amíg nem késő.

2011. szeptember 23., péntek

Kody Keplinger: The DUFF

Little Brown/Poppy Kiadó 2010
288. oldal
Goodreads: 3,99
Besorolás: YA, realista, romanikus

Az ifjúsági regények dömpingjében valóságos felüdülés volt olvasni ezt a realista, friss, őszinte hangú könyvet, amiben egy csipetnyi fantasy elem sincs, annál több valóságos, mai tini probléma. Kody  karakterei hitelesek, a történet pedig egyszerűen magával ragad, valamelyik részletében bizony magadra ismersz.

Bianca Piper 17 éves végzős középsulis, aki nem csúnya - bár igyekszik ezt bebeszélni magának - de nem is olyan szép és menő, mint a két legjobb barátnője. Egyik este a helyi tini bárban üldögél a táncoló barátnőit figyelve, amikor feltűnik a suli legnagyobb Casanovája. Wesley Rush igencsak a lelkébe gázol, felvilágosítja, hogy Bianca egy DUFF, egy undi kövér barát, akin keresztül meg lehet környékezni a csini barátnőit. Bianca egy laza mozdulattal beteríti a srácot kólával, de a tüske  benne marad, tulajdonképpen igazat ad magában a srácnak. Sajnos a családi élete sem rózsás, a folyton úton lévő anyja levélben értesíti az apját válási szándékáról. Mivel az apja az italhoz fordul, Bianca menekülni akar otthonról, egyenesen Wesley karjaiba, aki persze nem mond nemet az érzelmek nélküli "barátság extrákkal" kapcsolatra.
Bianca okosabb annál, minthogy hagyja elmélyülni az érzelmeit Wesley iránt, mégis a fiú ágyában találja magát éjszakáról éjszakára, erre van szüksége, a maximális figyelem elterelésre, ha vele van, színtiszta boldogságot érez. Menekülés ez a valóságból, de vajon mi lesz a sorsa ennek a lassan kialakult, mély barátságnak, amelyben Bianca tudja, érzi, hogy sérülni fog?

Íme a szerző, Kody Keplinger, aki 18 évesen írta első regényét, a The DUFF 2010. szeptember 7-én debütált. Számomra óriási meglepetés volt egy kezdő, igazán fiatal  írótól ennyire jót olvasni. Igazi 21. századi történet, olyan szálakkal, amik külön-külön is megérdemelnének egy regényt. Például a szülők válásának következményei, hogyan hat ez a gyerekekre, főleg az amúgy is igen zavaros tini korban. De nagyon tetszett a barátságok alakulásának a bemutatása, a három lány bizalma egymás iránt klassz. Jó volt olvasni, ahogy törődnek egymással, és akár hajnalban pizsamában is rohannak segíteni a másikon. Az önértékelési problémák is helyet kaptak, és a szex sem tabu téma.     
A főszereplő karaktere egészen ritka. Bianca rettentően cinikus, de okos, nem a legügyesebb, de erős, bizonytalan, de mégsem hezitál sokat, elég gyakran hoz rossz döntéseket, mégsem tudod nem szeretni, hiába a legpimaszabb csajszi. Wesley Rush, a szívtipró, görög isten testű álompasit hiába akarod gyűlölni, nem fogod. Van ebben a fiúban valami, ami Biancát is behálózta, és a kedves olvasó sem ússza meg szimpatizálás nélkül.  A kémia maximálisan jól működik közöttük, Kody remekül megírt romantikus (szex) jelenetei sisteregnek. 
A támogató karakterek mind nagyon jól megrajzoltak, hibát nem találtam bennük sem. 
A párbeszédek valósak, tényleg így beszélnek a fiatalok, és meg kell említeni, hogy a nyelvezet nagyon fiatalos és könnyen olvasható, DE tele van csúnya szavakkal, így inkább 16 éven felüli olvasóknak ajánlom. (a fentebb írtak miatt egyébként is 16-os karika)

Végül meg kell említenem, hogy már a könyv elején szívembe zártam ezt a három barátnőt. Nem másért, minthogy egy valóságos James McAvoy filmklubot alkotnak, aki nekem is óriási kedvencem. 
Kody  több remek irodalmi hivatkozást is elhintett a könyvben, ezért is külön pluszpontok járnak. Úgy látszik az Üvöltő szelek állandó mellékszereplő a young adult könyvekben.
Kody megmutatta ezzel a könyvével, hogyan lehet fantasy lények nélkül olyan könyvet írni, ami odaragad a kezedhez, amíg végig nem olvasod.  KIADÓK, HOL VAGYTOK???? Update: KMK :)


Borító: Nagyon figyelemfelkeltő, remekül sikerült.
 
Kedvenc karakter: Bianca, Wesley

Szárnyalás: Biancát apja Kisdarázsnak hívta, ez nagyon tetszett.

Mélyrepülés: Néhány zenei utalás nem dobott fel.

Érzéki mérce:  HOT.

Értékelés:

2011. szeptember 20., kedd

A postás csenget (13)

Erről ennyit, hogy ebben a hónapban nem veszek több könyvet.

Magyarázat:  Ellenállhatatlan megjelenések.

Első a sorban Krystyna Kuhn: A Völgy (I.évad) A katasztrófa az eMentor kiadásában.
Mivel olvastam az első részt a sorozatból A játék címmel, ráadásul tetszett is, mindenképp folyatni szeretném. Német nyelvterületen népszerű ez a sorozat.
Következő:  Mary E. Pearson: Az imádott Jenna Fox a Ciceró Kiadótól. Imádom a kiadót, hogy végre normális borítót választottak!!  Közel 7500-an értékelték a Goodreadsen,  jelenleg 3,80 az átlaga ennek a sci-fi témájú ya könyvnek.

Végül egy nyeremény könyv, amit @lobo felajánlása révén nyertem "Az olvasás 7 hete" kihívás során.
Anne Fortier: Júlia című könyve a  Gabó Kiadótól, ami egy romantikus krimi, a shakespeare-i történeten alapul, beleolvastam, izgalmasan kezdődik. (4400 értékelés mellett 3,83 az átlaga)

Olvasásra fel:)

2011. szeptember 17., szombat

Borító Extra (5)

Ez alkalommal egyik kedvenc borítótémám kerül sorra, a "lány a vízben" kategória. Ezek a lányok többnyire nem önszántukból vannak a vízben, valamit sugallnak a könyv témáját illetően.  Nagyon látványos a fény játéka a borítókon,  a buborékok, a kékes színvilág.


Courtney King Walker: On the Fringe

Goodreads: 4,42
Megjelenik: 2011.10.19.








Hope Collider: The Willows: Haven

Goodreads: 4,20
Megjelenik: 2011.







Nora Ren Suma: Imaginary Girls

Goodreads: 3,51
Megjelent: 2011. 06.14.






Paige Harbison:  New Girl

Megjelenik: 2012. 01.31.








Michelle Hodkin:  The Unbecoming of Mara Dyer

Goodreads: 4,39
Megjelenik: 2011.09.27.

KEDVENC!!!!




Thalia Chaltas: Displacement

Goodreads: 3,17
Megjelent: 2011.06.09.




 

Nancy Holder: Possessions

Goodreads: 3,72
Megjelent: 2009.09.03.






Holly Schindler:  A Blue So Dark

Goodreads: 3,86
Megjelent: 2010.05.01.





A végére jön egy kakukktojás, egy nemrég debütált borító, ami szirénes történet, tehát a lány éppenséggel vízbe való, de annyira tetszik, hogy meg kell mutatnom.



Anna Banks:  Of Poseidon

Megjelenik: 2012.05.22.

Muffin-díj


Köszönöm a  "Szép blognak, amiben van valami extra"  díjat @bobo1019-nek!!!

Továbbítanám is a következő blogoknak:

Ashley a blogod egy kincsesbánya:)  http://ashleycarrigan.blogspot.com

Fanninak, a legjobb ya blognak: http://fantyasticvolumes.blogspot.com

Marának, aki megvilágosít: http://marakonyves.blogspot.com

Anginak, a legjobb romantikus blognak: http://angelikablogja.blogspot.com

Borostyánnak, a kincsesládikó őrzőjének: http://kincsesladiko.blogspot.com

Joeymano nem maradhat ki: http://csillagporkonyvsarok.freeblog.hu

Félcsinek, ő is kedvenc: http://olvasnijo.blogger.hu

Wildword, legfőbb kommentelőm blogjának: http://kulturkukac.blogspot.com

Gabikának, mert megérdemli és jó tanulást:) http://charlotte90kiscsillag.blogspot.com

Deszynek, aki a legtöbb infót ontja a blogján:) http://deszy-diary.blogspot.com

További 10 blognak küldendő!!!

2011. szeptember 15., csütörtök

Deborah Harkness: A boszorkányok elveszett könyve

Cartaphilus Könyvkiadó 2011
695 oldal
Goodreads: 3,85
Besorolás: paranormal-romance

A fülszöveg, a borító és a cím együttesen azt sugallta számomra, hogy végre megtalálhatom ebben a regényben amit keresek, egy izgalmas, nyomozós történetet, földöntúli lényekkel, akik természetesen közben egymásba is szeretnek.

Diana Bishop fiatal történész, az oxfordi egyetem könyvtárában végez tudományos kutatómunkát, amikor egy elveszettnek hitt könyv, az Ashmole 782 kéziratára bukkan. Ujjai azonnal bizseregni kezdenek, hiszen Diana boszorkánynak született, és a könyv sejtelmes sóhajtással jelzi, valami egészen különlegeset tartalmaz.  Ő azonban némi hezitálás után visszaküldi  a raktárba a könyvet, elnapolva a döntést a felfedezés sorsáról. A  könyvtár tele van túlvilági lényekkel, démonokkal,  boszorkányokkal és vámpírokkal, akik meg vannak győződve arról, hogy a kérdéses könyv magyarázatot adhat létezésükre és sorsuk további alakulására. A teremtmények között van Matthew Clairmont professzor, az 1500 éves vámpír, akinek sikerül Dianát rábeszélni, fejtsék meg együtt a könyv titkát. 

A fülszöveg ennyit árult el a történetből, és ez kb. az első 10 fejezetet tartalmazza, ami  kellemesen figyelem felkeltőnek bizonyult, és határozottan tetszeni kezdett a kialakított világ. De még inkább az egyetemi könyvtár hangulata fogott meg, jó volt olvasni a leírásokat a régi kéziratokról és illusztrációkról. A varázslattal lezárt kézirat felfedezése nagyon ütős kezdet,  ahogy viszont teltek az oldalak, jöttek elő a hibák, amik mellett nem tudtam szemöldök rángatózás nélkül elmenni.
Diana karaktere úgy van megrajzolva, miszerint ő egy határozott, okos, intelligens, sportos, független nő. Boszorkánynak született, de 7 éves korában meghaltak a szülei - akik nagyhatalmú boszorkányok voltak -, Diana ezután megpróbálta kizárni a varázslatot az életéből, és a maga erejéből akart eredményeket elérni. A vámpírral való megismerkedésük után három héttel, mialatt jól egymásba szerettek, ez a szupernő átalakul egy gyenge kislánnyá, akit legszívesebben megráznál, Ébresztő!!! Diana eszik, alszik, teázik, jógázik, zuhanyozik, átöltözik, lovagol. De leveti a ló? Nem. Rosszul lesz a kajától? Nem. Megtámadják álmában? Nem. Annyit alszik, hogy közben elmegy a cselekmény mellette. Aztán újra teázik, néhány pirítóssal lenyomatja, majd ráteázik egy kicsit még. 
Matthew nem más, mint egy jól ismert sztereotip vámpír figura, se több, se kevesebb. 1500 éves, mérhetetlenül gazdag, több ősi otthonnal-fészekkel rendelkezik, bűntudat is akad a múltból, nem mellesleg kinézetre, mi más, Mr. Jóképű. Borszakértő, szakács, sokszorosan  doktor és professzor. Hát nem tudja ez a nő, hogy tökéletes karaktert nem szabad gyártani, senki sem fogja szeretni...
Nem tudok elmenni bizonyos hasonlóságok mellett, piros pontért ki lehet találni, mely könyvre hajaz:
- vámpír barátunk bemászik az ablakon és nézi az alvó lányt
- imádja a lány vérének "zubogását"
- a Nagytanács el akarja kapni őket
- meg nem született utódok fajáról vitatkoznak
- az erkölcsös hős vámpír nem akar a lánnyal.... mert még lesz elég idejük

Az írónő egy nagyon okos, intelligens történész. Ez az első regénye, eddig csak tudományos publikációi voltak. Bár maradt volna a kaptafánál, ugyanis túl sok mindent akar egyszerre, egy könyvbe belesűríteni, és ezen a 700 oldal sem segít. Nekem legalábbis sok volt, túlzsúfolt mind teremtmények, mind témák terén.
- alkímia, biológia, genetika, DNS tesztek
- paranormális elemek, események
- démonok, vámpírok, banyák, szellemek
- középkori lovagrendek
- híres emberek minden korból és országból
- evezés, lovaglás, JÓGA
- tea, pirítós, tojás, whisky, bor, bor, bor
A párbeszédek között sok a - nincs jobb szó - banális, főleg a két főszereplő között. Az egyik kedvenc poénom a könyvből, hogy a vámpír "nőstényoroszlánom"-nak nevezi Dianát. Ez a zsigereimig hatott.
Ha ezeken  túlteszem magam, még mindig ott van az idegesítően sok felesleges részlet. Mindig tudjuk a szereplők teljes ruházatát, akkor is, ha átöltöznek napközben. Diana számos fekete nadrággal rendelkezik, köztük sok a "macskanadrág". Kíváncsi vagyok ez hogy hangzott az eredetiben. Diana kóbor hajtincsét folyamatosan a füle mögé kell igazítani.  Tele van ilyenekkel a könyv.
Véleményem szerint a jól elindított szálat kellett volna kiemelni: a lány boszorkány valójának tagadása - megtalálása. Ehelyett az írónő a romantikus szálat a kelleténél jobban erőltette a főhősök között, teljesen egy szintre hozva a fentivel, és ez nem tett jót a történetnek.  
Összességében két  pillangót érdemel, egyet a könyv eleje miatt, egyet pedig a kedvenc karakterem kap, a boszorkányok háza, amit nagyon poénosnak találtam.

Borító:  Eredetiből átvett borító, nagyon szép.
 
Kedvenc karakter: Sarah volt az egyetlen jó karakter.

Szárnyalás: A boszorkányok háza nagyon szórakoztató.

Mélyrepülés: 37. fejezet. Ilyen nincs.  ÉS JÓGÁZÓ VÁMPÍROK ÁÁÁÁÁÁÁ

Érzéki mérce: Nincs benne olyan, ami miatt egy romantikára éhes olvasó megnyalná a szája  szélét.

Értékelés: 

2011. szeptember 10., szombat

Borító Extra (4)

A heti borító téma a badass csajok, elsősorban a fantasy világából.

Alison Goodman: Eona
Megjelent: 2011. április 19.
Goodreads: 4,18

Különösen tetszik az a megoldás, amikor hátat fordít a főszereplő a borítón, és visszanéz, ez olyan "gyertek csak utánam, majd én megmutatom, hogy is kell ezt csinálni" érzést kelt. Eona egy sorozat második része, sárkányos fantasy, nem lenne rossz magyarul látni a könyvesboltok polcain ezt a remek könyvet.


Kristin Cashore: Fire
Megjelent: 2009. szeptember 24. Magyarul: Könyvmolyképző Kiadó, 2011. szeptember vége
Goodreads: 4,09

A magyar kiadás más borítóval fog megjelenni, de nem bánom, mert a könyvet így is nagyon várom. Ez a borító viszont megfogott, gyönyörű a harcra kész vörös amazon a bordó ruhában.

A.C. Gaughen: Scarlet
Megjelenés: 2012. február 14.

Talán kitalálható, milyen időben játszódhat Scarlet  története. A sapka nagyon jellegzetes:)  Ez igazán különleges ötlet, Robin Hood feldolgozás, fantasy elemekkel ya olvasóknak. 
Tetszik a borítón a lány arca, szeme, és a kés kellőképp biztosítja az olvasó számára, nem egy elveszett hölgyikéről van szó. 


Isabella Kruger: Undead
Megjelenés: 2011. szeptember 13.
Goodreads: 4,30

Előolvasók szerint a történet nagyon jó, zombis-disztópiás.  Nekem viszont a borítója a közzététel óta az egyik nagy kedvencem. Gyönyörű rajz, minden részlet eltalált. Visszanézős testtartás, a haj, az arc, az ékszerek és a szíjas ruházat, a tetkó és vérfoltok... Egyszerre harcos és nőies, nagyon tetszik.

Elle Jasper:Afterlight
Megjelent: 2010. november 2. 
Goodreads: 3,77

Azt hiszem, a borítón minden megvan ahhoz, hogy elképzeljük a történetet, ez bizony egy tetkóimádó badass csajról szól, tekintve a holdat és a ködös alkonyat utáni városképet, a vámpírok sem lehetnek messze. A haja is rendben van a csajnak, talán a The Dark Ink Chronicles következő részének borítóján elölről is megszemlélhetjük.



Carrie Vaughn: Steel
Megjelent: 2011. március 1.
Goodreads: 3,33

Nem a legjobb az értékelése a könyvnek, pedig érdekesen hangzik egy időutazásos-kalózos-fantasy sztori. A borító mindenesetre nagyon tetszetős, elszántan küzdő főhősnőt képzelek el, aki a kardforgatáson kívül a mágiában is otthon van.




Samantha Young: Blood Will Tell
Megjelenés: 2011. július 1.
Goodreads: 4,28

Ez egy nagyon izgalmas, lélekfalós-harcos történet, a Warriors of Ankh első része. A borító nagyon az arcra koncentrál, én jóval kisebbre vettem volna, és többet mutatnék a kardból, ami nagyon szépen megmunkált. A lány végül is meggyőzött arról, hogy nem fél használni...

Folyt.köv.

2011. szeptember 4., vasárnap

Elizabeth Chandler: Két világ határán - Angyali szerelem 4.

Egmont Dark 2011
240 oldal
Goodreads: 4,07
Besorolás: YA, paranormal

A bejegyzés erősen spoileres az első három részre vonatkozóan!!!!

Igazán szép gondolat az írónőtől, hogy 16 év után felelevenítette a karaktereket, a rajongóknak szeretett volna írni valami ráadást, valami különlegeset. Gondoltam én. A valóság egész más, tipikus példája annak, hogy egy valaha sikeres sorozatról hogyan húzzunk le még egy bőrt, sőt többet, ugyanis ezzel nincs vége. Az Angyali szerelem 1-3 sorozat Ivy és Tristan szerelméről egy kerek, lezárt történet. A könyvek nem voltak hibátlanok, de kettejük kapcsolata szívből jövő, szépen megírt szerelem volt, végül Tristan belép a fénybe, Ivy pedig Willel marad, aki megbízható és minden szempontból tökéletes számára.  Sajnos az írónő nem elégedett meg ezzel.

Ha esetleg kihagytad az első három részt, bőven elég ha itt folytatod, ugyanis három mondatban össze lehet foglalni, és a karakterek meg is teszik.  Ivy és Tristan találkoznak, egymásba szeretnek, de egy gyanús balesetben Tristan meghal. Angyalként azonban  visszatér, hogy megvédelmezze Ivyt, akit Gregory el akar tenni láb alól. Tristan megmenti Ivyt, majd távozik a fénybe, Ivy pedig továbblép Will oldalán.

Eltelt egy év, és a kis csapat (kivéve Suzanne-t, aki Európában utazgat) a főiskola előtti nyarat  Cape Codban tölti, az óceán partján egy panzióban dolgoznak. A lányok egyik este unaloműzés gyanánt szellemidézést játszanak, ami elég rosszul sül el, átjárót nyitnak a szellemvilág felé. Beth próbálja menteni a helyzetet.
Nem találjátok ki, Ivyt újabb autóbaleset éri, testelhagyásos élményben lesz része, találkozik Tristannal, aki újra biztosítja őt örök szerelméről. Később a kórházban tér magához, ahol az orvosok szerint csoda történt vele, hiszen kifolyt egy vödör vér, de Ivy eredményei jók, szinte semmi baja.
Feltűnik a színen Guy, az amnéziás fiú, senkire és semmire nem emlékszik az addigi életéből. Útjaik többször is keresztezik egymást, és Ivy azt véli látni, hogy Tristan lelke Guy testébe költözött, vonzódni kezd a fiúhoz.
Beth-et közben folyton rossz érzések gyötrik, meg van győződve, hogy Gregory szelleme átjött a portálon, és Willel együtt ki van akadva Ivy új pártfogoltjától. A nagy kérdés az, vajon Ivy megérzései valódiak, vagy Beth és Will vádjai igazolódnak be, miszerint Guy nem amnéziás, inkább veszélyes bűnöző.

Mint fentebb írtam, nem erre számítottam. Egyetlen fordulat lenne érdekes számomra, ha Gregory lelke Willbe költözik, és egy újabb szerelmi háromszög alakul ki. Tulajdonképpen meglep, hogy nem ilyesmi történt, de ami késik nem múlik! Akkora függővége van a történetnek, hogy az  írónő tovább fogja húzni.
A karaktereket úgy ahogy van hagyjuk... Ivytől nem ezt vártam, hálátlan, meggondolatlan lett. Bejött néhány új szereplő, de jellegtelenek, nevetségesek, mintha ott se lennének. És ez a jellegtelenség az egész könyvre igaz, tele felesleges töltelékkel. Guy, a hajléktalan, amnéziás csákó, akit Ivynek meg kell menteni. Ja, és van macska, igen, Bolhazsák, muszáj volt beleírni, mert kell a rajongóknak a kárpótlás.
Az írónő stílusa nem változott, sőt, én nagyon erőltetettnek éreztem. Amit eddig Tristan csinált Ivyvel, azt most Ivy tette meg Guy-al, az úszásoktatástól kezdve zongorázásig, az autóbaleset, stb.  Kár volt megpiszkálni ezt az amúgy sem brilliáns lezárt sorozatot.

Borító:  Egyedül a borító tökéletes.
 
Kedvenc karakter: Bolhazsák

Szárnyalás:Elég rövid volt.

Mélyrepülés:Annyi vér volt a balesetnél, hogy Ivy cipője elázott. Újat kellett venni.

Érzéki mérce: Tini romantika, sajnos gyengébb az előző részekhez képest.


Értékelés:  

2011. szeptember 3., szombat

Richelle Mead: A Végső Áldozat (Vámpírakadémia VI)

Agave Könyvek 2011
430 oldal
Goodreads: 4,52 (21107 olvasás)
Besorolás: YA, fantasy, paranormal

A végső áldozat a hatodik, egyben befejező része a Vámpírakadémia sorozatnak, de rögtön hozzá kell tenni a jó hírt, Bloodlines címmel már megjelent egy újabb sorozat első része, a VA-ból már ismert szereplők egy részének mégsem kell búcsút mondanunk. 
Ha elkezded olvasni ezt a sorozatot, ne csodálkozz, a Vámpírakadémia-láz megfertőz, és ez olyan betegség, amiből nem akarsz kigyógyulni.  Újra és újra érezni akarod, hogy a történet odaszegezzen a könyv elé, a szereplők a kedvenceiddé válnak, és legszívesebben beköltöznél a Szent Vlagyimír koleszba. 

Az V. rész ott maradt abba, hogy Rose-t letartóztatták Tatjana királynő meggyilkolásának vádjával. Rose apja, Abe Mazur azonban megszervezi a brilliáns szöktetést a királynő temetési szertartása alatt. Természetesen Rose barátai is segédkeznek, rejtőző bűbájjal és kemény ökölcsapásokkal sikerül  Dmitrijjel együtt elmenekülniük.  A terv az, hogy egy biztonságos helyen kivárják, hogy Lissa, Adrian és a többi barát megtalálja a módját, hogy Rose nevét tisztára mossák, azaz megtalálják a királynő igazi gyilkosát. Rose azonban nem bír tétlenül várni, ki kell derítenie ki lehet Eric Dragomir másik gyermeke, mert ha sikerülne előkeríteni, az ugyancsak megváltoztatja Lissa politikai helyzetét az Udvarnál. 

Az egész sorozat felépítése nagyszerű volt, a hatodik rész is kidolgozott, izgalmas és fordulatos. Egyetlen oldalt sem találtam unalmasnak, mert Michelle nagyszerűen megoldotta, hogy az olvasó mindenhol ott legyen, Rose a köteléken keresztül látja az Udvarban történteket is Lissa szemével, a lélek generálta álmokban pedig Adriannal és más nem várt lélekmágusokkal találkozik. 

A karakterek fejlődésére csak felsőfokú jelző illik, bár mondhatjuk, hogy hat részen át valóban lehet fejleszteni. Rose egy tökéletesen zseniális karakter, imádtam a szellemes megjegyzéseit, a személyiségét, a bátorságát, az erejét, az odaadását. Kész. Ő Rose, aki egy fogalom lett. 
Lissa kiemelkedő ebben a részben, végre igazán felnőtt lett, aki már nem fél a kezébe venni a dolgokat. Lassan, de biztosan megérett arra a helyzetre, ami a könyv végén vár rá. Christian, ó, amiken keresztül ment,  mégis mindig megmaradt a rá jellemző humora, a második kedvencem volt a fiúk között.
Dmitrij, igen, végül is izgultam érte, hogy legyen újra a régi, mert ez így helyes, blabla. De nekem őszintén szólva strigaként is bejött! Hiába, a rosszfiúk a kedvenceim... Miután ebben a részben megmutatta végül a legmélyebb érzéseit Rose-nak, beletörődtem kettejük kapcsolatának végkimenetelébe.

Mert  igazából Adrian Ivashkov volt az, aki a széria második részétől a kedvencem, imádom a karakterét, és ezúton is köszönöm Richelle-nek, hogy megírta a Bloodlines-t, kimondottan az Adrian fanoknak! Megérdemli a boldogságot...
Ennek a résznek a 35. fejezete összetörte a szívemet, de annyira, hogy fél pillangócskát le is kell vonnom, mert egyáltalán nem tetszett Rose és Adrian párbeszéde. Valahogy mást vártam, mélyebb vívódást és nagyobb "csatát".
Mindenesetre Adrian jól odamondogatott Rose-nak, és igazán egyetértettem vele.

A karakterek sorából lehetetlen kihagyni Abe-t. Kifelé úgy tesz, mintha nem igazán érdekelné az egész, belülről meg egy igazi apa-figura. Nagyon szórakoztatóak voltak  Rose és a Vénember párbeszédei..

Összességében az egyik legjobb sorozatnak tartom a Vámpírakadémiát, és egy jó darabig nem is akarok kiszállni ebből a világból, amit Michelle megteremtett. Úgyhogy hajrá Bloodlines!!
Köszönöm a könyvet @Lobo -n keresztül az AGAVE Kiadónak!!!


Borító:  Egyik legjobb a sorozatból.
 
Kedvenc karakter: Adrian, Rose, Sydney

Szárnyalás:   Lissa tesztje nagyon tetszett, és nem tagadhatom, Dmitrijbe újra belezúgnak a rajongók ebben a részben. 

Mélyrepülés: A 35. fejezet, Adrian és Rose nagyjelenete.

Érzéki mérce: Dmitrij és Rose újra együtt, szó szerint:)

 Értékelés:

                                

Rendszeres olvasók