KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2014. június 30., hétfő

FÉLÉVI ZÁRÁS - TOP 10 kedvenc


A 2014-es év feléhez érkeztünk, a hagyományoknak megfelelően kiválasztjuk az általunk olvasott könyvek közül a legjobb 10-et. A helyezések sorrendjét nagyon nehéz volt eldönteni, az ide bekerült könyvek egyformán kimagaslóan tetszettek, és nagy esélyük van bekerülni az év végi válogatásba.
Lupi 50 könyv közül válogatott, én (Kelly) 34 könyvet olvastam hivatalosan az első hat hónap alatt. Itt gyorsan megjegyzem, hogy idén már számon sem tartom, mennyi kéziratot olvastam, illetve mennyibe olvastam bele néhány fejezet erejéig. Sajnos ezekről nem beszélhetek, de annyi kikívánkozik belőlem, hogy három nagyon-nagyon tehetséges írópalántával is összehozott a sors, akiknek nagyon kíváncsi vagyok a további sorsára, ha rajtam múlna, már a szerkesztésnél tartanának, mert gyöngyszemeket alkottak.
Régen volt már nyereményjátékunk! Most rögtön három könyvcsomaggal is készültünk, a poszt végén megtaláljátok a rafflecopter dobozokat. Sok szerencsét!!!

Lupi +1: Az előző rész nem volt kedvenc, még ez sem 100%-s, (nem is kapott, "csak" 4,5 lepkét),de mégis ide sorolom, mert Adrian szemszöge, a régi szereplők "beugrása", a gyilkos függővége miatt kedvenc lett - Richelle Mead: The Fiery Heart regénye.

Kelly +1:  Mivel ez egy novella, így a plusz 1 kategóriában ért célba Jamie McGuire: Gyönyörű esküvője. Jó volt még egyszer találkozni a legnagyobb kedvencemmel, Travis-el.

10. Lupi: Monica Murphy: Second Chance Boyfriend - Második esély pasi. Az első részt is nagyon szerettem, ez pedig egy tökéletes folytatás lett, Drew és Fable története még mindig nagy kedvenc.

10. Kelly: Zakály Viktória: Hanna örök  - Nem gondoltam volna, hogy a Szívritmuszavar után újra a legmélyebben felkavaró sorokat olvashatok Vikitől, de sikerült ismét elvarázsolnia a tehetségével.

9. Lupi: Wendy Higgins: Angyali szövetség. Itt csak egy nevet említek: Kaidan. A történet jóval izgalmasabb, a főszereplők közti kémia pedig még forróbb lett!

9. Kelly: Moira Young: Blood Red Road -  Vérvörös út   Remekül összetett disztópia, nagyon erős hősnővel, minél hamarabb szeretném a folytatást a kezembe kapni.

8. Lupi: Kiera Cass: The One - Az igazi. Kit választ a herceg? Illetve talán kifejezőbb, a "kit választ a
lány?" Egy gyönyörű mese befejező része. Minden sorát imádtam.

8. KellyRebecca Maizel: Infinite Days - Végtelen napok   Ez a könyv meggyőzött, hogy igenis van még helye a vámpíros könyveknek az újdonságok között. Különleges élmény volt ez a történet.

7. Lupi: Jennifer Rush: Erased. Erről még nem írtam értékelést (ígérem hamarosan bepótolom), pedig a sorozat - és ez a rész még inkább - hatalmas kedvenc. Különleges képességű fiatalok, akció, akció hátán, rejtély, csavarok és árulás minden szinten. Remélem olvasható lesz minél hamarabb itthon is (ha jól tudom, a jogok Magyarországon vannak).

7. Kelly: Rebecca Donovan: Visszafojtott lélegzet  A Csak lélegezz sorozat második részében a történet olyan fordulatokat vett, amik nekem nagyon bejöttek, alig várom a befejező részt.

6. Lupi: Amy Kathleen Ryan: Szikra. Bár az első rész nem volt nagyon kiemelkedő, de ez a rész egyszerűen letehetlen. Egy sokkal komorabb, izgalmasabb részt kaptunk és a függővége pedig azonnali folytatást követel!

6. Kelly: Wendy Higgins: Angyali gonosz  Igen, tudom hogy már a második rész is megjelent (épp most olvasom),  de az első félév nagy sikere volt nálam ez az öt csillagos történet benne egy öt csillagos Kaidan-el.

5. Lupi: Richelle Mead: The Immortal Crown. Igen, az előző részt itt se szerettem. De a második résszel végre megkaptuk azt a sztorit, amit Richelle-től elvárok. Egy izgalmas disztópiát, ahol az északi istenek keverik a kártyákat. A könyv pedig ennek köszönhetően azonnal feltornászta magát nálam az ötödik helyre.

5. Kelly: Khaled Hosseini: És a hegyek visszhangozzák  Ez egy más kultúra, másik világ. Időnként ki kell lépni a komfortzónánkból, és fejest ugrani  egy ilyen történetbe!

4. Lupi: Gayle Forman: Csak egy nap. Az első Gayle Forman könyvem. Egy különleges utazásról, ami nagyon felbolygatta a kis nyugis, csendes életemet. Azóta is egy európai körútról álmodozom, ahol Willem lenne az idegenvezetőm:).

4. Kelly: Colleen Hoover: Hopeless - Reménytelen  Letehetetlen volt számomra a történet, beleszerettem az írónő stílusába és karaktereibe.

3. Lupi: Leigh Bardugo: Shadow and Bone - Árnyék és csont. Az egyik legjobb könyv, ami idén a
kezembe került. Különleges világ, még különlegesebb szereplőkkel és persze Éjúrral. Kötelező darab.

3. Kelly: Cassandra Clare: A hercegnő  Órákat tudnék mesélni arról, milyen nagyszerű volt a sorozat befejezése számomra. Minden tökéletesen zárult, Cassie nem okozott csalódást.

2. Lupi: Colleen Hoover: Hopeless - Reménytelen. A legszebb, legizgalmasabb első csók leírása és persze Holder Dean, aki mindezt véghezviszi. Nem tudom elmondani, mennyire szerettem ezt a regényt.

2. Kelly:  Colleen Hoover: Slammed  Hamarosan jön a blogturnéja a könyvnek, de már előzetesben annyit elárulhatok, óriási kedvenc a történet!

1. Lupi: Dan Krokos: Hamis valóság. Igen, ez volt az a könyv, ami nálam az összes idén olvasott könyvet
verte. Méltánytalanul kevesek által ismert történet, pedig sok hasonló típusú könyvet felülmúl. Akciódús, néhol szívszorító történet különleges képességű fiatalokról, akik még mindig próbálnak túlélni egy olyan világban, ahol több az ellenség, mint a barát. Az író itt sem fél kemény lépéseket hozni, ezáltal az egyik legmegdöbbentőbb függővéggel ebben a regényben találkoztam. Kíváncsian várom, hogy az író hogyan fog ebből épkézláb folytatást kihozni. IMÁDOM!

1. KellyKatja Millay: The Sea of Tranquility - Nyugalom tengere   Az érzelmeknek mélysége van, a karakterek valósak, a történet különleges, el sem tudom képzelni, hogy bármi legyőzheti ezt a könyvet az év könyve kategóriában.

JÁTÉK JÁTÉK JÁTÉK


a Rafflecopter giveaway
a Rafflecopter giveaway
a Rafflecopter giveaway

2014. június 29., vasárnap

100+ blogturné


Úgy gondoltuk, egy rendhagyó blogturnéval ünnepeljük meg, hogy kerek 100 könyv szerepelt már a Blogturné Klub repertoárján.

Gyakran jönnek kérdések tőletek, olvasóktól a turnék háttérmunkáival kapcsolatban. Összeírtunk néhány kérdést, amikre válaszolva képet kaphattok, hogyan is áll össze egy blogturné, mi a tagok személyes véleménye egy-egy témában, mik voltak az emlékezetes pillanatok az első 100 könyvvel kapcsolatban.
Ezen a turnén sem vesz részt mindenki közülünk, inkább csak a legjátékosabb kedvűek.

Fogadjátok szeretettel ezt a különleges turnét, utána pedig következhet az újabb 100 remek könyv!

1. Melyik könyv tetszett a legjobban a 100 turnés regényből? Vagy melyik 3?
Lupi: Ez egy nagyon-nagyon gonosz kérdés. Ennyi jó könyv közül választani? (ki tette fel ezt a kérdést?:))) Na jó, ha hármat lehet csak választani, akkor….
Jus Accardo: Touch - Érintés
Dan Krokos: Hamis valóság
Colleen Hoover: Hopeless - Reménytelen
De szorosan versenyben voltak még ők is: (oké, csak sikerült ötre feltornásznom a listát:)
Gayle Forman: Csak egy nap
Leigh Bardugo: Shadow and Bone - Árnyék és csont


Kelly: Csak egyet választok: Jamie McGuire: Veszedelmes sorscsapás Ez annyira az enyém volt! Imádtam a könyv minden sorát, bármikor újraolvasnám és fogom is.


2. Ki volt a legszexibb karakter a 99 történetből? Képpel kell illusztrálni!!
Lupi: Kale, Kale és Kale.

(és ha rajta túl tudok tekinteni - ami ugye nálam elég esélytelen, mint tudjuk -, akkor még ide jön Kaidan is.)


Kelly: Travis Maddox.

3. Változtak a blogolási szokásaid a Blogturné Klub miatt?
Lupi: hajajajjjj! Egyrészt pillanatok alatt képes vagyok bármilyen könyv értékelési “vázát” összeállítani, másrészt pedig már azon könyvek értékeléseihez is extrákat keresek szó nélkül, amelyek nem turnésak:).

Kelly: Szinte semmi időm nincs a régi rovataimmal foglalkozni, mint a Borító Extra vagy a Kedvenceink lesznek. A postás csenget is a múlté, képtelen vagyok mindent posztolni. Ezt sajnálom, és megigérem magamnak, hogy szakítok rájuk időt.

4. Mi volt a legjobb dolog, ami a Blogturnénak köszönhetően megtörtént veled? És mi volt a legrosszabb?
Lupi: A legjobb? Egyrészt a társaság. Ennyi őrültet (jó értelemben véve) egy rakáson, mint mi, keresni kellene. Legjobb élményként pedig a BTK Karácsony turné közös megírását említeném. Ami kikerült olvasásra, az már egy többszörösen cenzúrázott verzió volt (főleg Roni által, aki próbálta józan mederben tartani a történetet:), de ami abban a közös chatablakban volt olvasható! Mind a mai napig, ha nagyon magam alatt vagyok, csak beleolvasok és újra fülig ér a szám:).

Másrészt nagyon jó érzés, hogy rengeteg könyvet az elsők között olvashatok. Olyan könyveket, amikre évek óta vártam, vagy akár egy sorozat következő, nagyon várt részét.
Legrosszabb? Amikor úgy érzed, hogy annyi jó könyv van, amit olvasni szeretnél, aminek a turnéján szeretnél részt venni, de egyszerűen nincs mindegyikre idő.

Kelly: A legjobb dolog az volt, hogy amikor eldöntöttem, hogy megszervezem a klubot, az első körben meghívott bloggerek 90%-a azonnal igent mondott. A két legnagyobb kiadói partnerünk, a Maxim és a Könyvmolyképző azonnal fantáziát látott bennünk, és bizalmat szavaztak a csoportnak. Ezt óriási elismerésnek tartom. A legrosszabb az, hogy nagyon sokan próbálják elkérni tőlünk a könyvek e-verzióját. Minden kiadóval titoktartási szerződést kötünk, tehát semmi értelme és semmi esélye az ilyen kéréseknek! Még egy bánatom volt, Jamie McGuire-el nem sikerült interjút összehoznom, a kiadója szerint nagyon elfoglalt. Magánba viszont sikerült levelezni, de interjút nem adhat, csak a kiadón keresztül.

5. Mint kampányfőnök, melyik turné állt legközelebb a szívedhez?
Lupi: Mindenképpen Jus Accardo: Touch - Érintés könyvének a turnéja. Bár akkor az égiek nagyon összefogtak ellenem, hol áram nem volt nálam, hol a gépem mondta be az unalmast, de akkor is ez marad a kedvencem - az írónő is azonnal, mindenben felajánlotta a segítségét a turnéhoz és a nyereményeket is lelkesen készítettük el Andival és Kellyvel.

Kelly: Moira Young: Blood Red Road, nagyon jól sikerült a banner, imádtam a könyvet, jó képeket találtam a bejegyzéshez, szóval minden klappolt.

6. Miért jelentkeztél? Mi inspirált arra, hogy a klub tagja legyél?
Lupi: Az alapítótagok között voltam, így még a legelején kerültem bele ebbe az egészbe. Mielőtt megalakult a Klub már akkor is nézegettük, hogy milyen jópofa dolog, hogy a külföldi bloggerek egy-egy könyv köré milyen reklámhadjáratot szerveznek játékokkal, extrákkal, értékelésekkel. Tetszett nagyon, mert a kedvenc könyveimet én is szívesen reklámoztam volna ilyen módon, így nem volt kérdés, hogy amikor megalakult, akkor a tagja legyek.

Kelly: Mint értelmi szerző:) Mindig is az volt a cél, hogy bemutassuk az adott könyvet minél alaposabban, minél több szempontból, hogy az olvasó nagyobb eséllyel dönthessen, mintha kizárólag csak a fülszöveg állna rendelkezésére.

7. Hogyan változtak az olvasási szokásaid az eltelt idő alatt?
Lupi: Még gyorsabban olvasok:). A viccet félretéve, nagyon sok könyvnél már automatikusan bejelölöm az érdekesebb, fontosabb részeket, a nekem tetsző idézeteket, hogy fel tudjam használni majd őket.

Kelly: Nem sokat, hétközben általában este 9-től olvasok éjjel 1-ig és hétvégeken, amikor csak tudok.

8. Mi a legnehezebb dolog a blogturnézásban?
Lupi: Az időhiány. Főleg a hajtós időszakokban (karácsony - Könyvhét - Könyvfesztivál előtt) többször éreztem úgy, hogy lehetetlen lesz végigcsinálni az összes köny turnéját, mert nincs annyi idő, amennyi kellene az összes könyv elolvasásához (Karácsonyra vagy születésnapomra kérem szépen valaki szánjon meg egy Időnyerővel:).
Illetve ide sorolnám a sok játékot is. Nem könnyű izgalmas, “melós”, de mégis megfejthető játékokat kitalálni minden egyes könyvhöz. Ha van idő rá, akkor a legjobb dolgok közé sorolhatnám, de ha összetorlódnak a turnék és/vagy nincs idő rá, akkor nagyon nehéz tud lenni (főleg, amikor egy könyv nagyon népszerű és rengetegen turnéznak vele).
És persze a bannergyártásban is lenne még hová fejlődnöm:).

Kelly: Vannak nehéz időszakok, amikor sok a könyv, esetleg még kampányfőnökséget is bevállalok, és szokás szerint mindent az utolsó pillanatra hagyok, na akkor néha telinek érzem a poharat.

9. Kaptál visszajelzést valamelyik posztod extra tartalmával kapcsolatban?
Lupi: Kettő ilyen is volt. Amelyik kevésbé volt kellemes, az Elizabeth Richards: A sötétség városánál lefordítottam egy karakterinterjút. A forrást megjelöltem természetesen, linkeltem, de ettől függetlenül az írónő nagyon kedvesen, de megkért, hogy szedjem le, mert a blog gazdája nem örül neki, hogy máshol is fenn van a neki készült karakterinterjú. A kérés jogos volt, így töröltem.
A másik, aminek viszont nagyon örültem, Collen Hoover: Hopeless - Reménytelen könyvéhez Kozári Andi lektorálásával és szerkesztésével lefordítottam Holder szemszögét. Ezt rengetegen elolvasták, sőt volt, aki külön meg is köszönte. Ez viszont nagyon jólesett:).

Kelly: Én nagyon szeretem a castingokat elvállalni, óriási képgyűjteményem van, persze azok sosem jók és újabb képeket keresek. Ez tényleg órákat vesz igénybe. Sokszor idegbeteg vagyok már a végére, de ezzel kapcsolatban kaptam a legtöbb pozitív visszajelzést, tetszenek a válaszott karakterek az olvasóknak, és kérik az adott színész/modell nevét. Sőt, a többi bloggernek is tetszenek, mert előfordul, hogy kölcsönvesznek néhány képet.

10. Mennyi időt vesz igénybe egy turnés poszt összeállítása? (Tartalom, képek,extrák, stb.)
Lupi: Ez teljesen változó. Ha egy könyv nagyon jó, akkor gyorsan meg lehet írni az értékelést. Akkor tart ez tovább, ha a történet középszerű, olyankor időbe telik, mire kiemelem a jó részeit, illetve rávilágítok a gyengébb részre is.
Az extráknál attól függ, hogy milyen extrát teszek a könyvhöz. Egy borítómustrát kb 10 perc alatt el lehet készíteni, egy fordítással azonban már el lehet bíbelődni akár napokig is. Vagy ott volt a Túl a végtelenen posztom extrája, ahol az írónő weboldaláról leszedett képek és információk alapján az űrhajó felépítését “tettem elérhetővé” magyarul is. Az is elég sok időt vett igénybe.
És a képek! Vicces, de ezzel szoktam a legtöbb időt elszórakozni. Karakterképet keresni, vagy a történetre jellemző dolgot: átnézni a pinterest, a deviantart oldalakat és ha már úgy gondolom, hogy minden kép megvan, akkor előfordul, hogy mégsem tetszenek és kezdem az egészet elölről. A macerássága mellett ezt imádom a legjobban:).

Kelly: Az alapok hamar megvannak, mert minden turnénak google-doksija van, ahol a kampányfőnök feltölti a könyv adatait, onnan tudok kopizni. A vélemény egy-két óra alatt megvan és végül is az extra az, ami elviheti az időt, nálam például a képkeresés.

11. Nem könnyű együtt dolgozni 21 nővel és egy pasival. Volt valami, ami kivágta a biztosítékot?
Lupi: Sokan vagyunk, így természetes, hogy nem mindig egyezik a véleményünk. Vannak persze összezördülések, viták, főleg a “sűrűbb” időszakokban, amikor a legtöbben túlvállaljuk magunkat, idegesebbek vagyunk, időhiányban szenved a társaság, de nagyon komoly balhé nem volt még eddig.

Kelly: Büszke vagyok arra, hogy az első pillanattól kikötöttem, hogy nálunk nincs főnök, mindenki egyenlő tag, felvethet kérdéseket, kezdeményezhet turnét, alakíthat kapcsolatot kiadókkal. Eddig sikerült minden gondot megoldani, azért meglátszik a csapaton, hogy kik a tagok. De hozzá kell tennem, vannak pengeváltások.

12. Volt olyan turné, aminél utólag megbántad, hogy jelentkeztél rá?
Lupi: Igen, volt. Van, hogy egy-egy cím / fülszöveg nagyon csábító, de a tartalom nem az, amit várunk. Bevallom, volt már olyan turné, amiből kiszálltam, mert egyszerűen annyira nem jött be a történet, hogy az értékelésemmel biztosan nem népszerűsítettem volna az adott könyvet. Szerzőt, kiadót, címet nem mondok, ha nem baj:).

Kelly: Igen, a Rossz voltam. Meg is fogadtam, több vallásos témát érintő könyvbe nem kezdek.

13. Számodra mi a legjobb része a blogturnénak?
Lupi: Amikor egy régen várt könyvet az első között olvashatok és utána van, akivel kitárgyaljam azonnal, mert körülbelül egyidőben olvassuk a többiekkel együtt. A könyvek, szereplők közös “kibeszélése” a társasággal - ha egyszer belelátnátok egy-egy ilyen társalgásba… :D. Az extrák készítése, illetve, hogy egy-egy nagyon szeretett könyvnek ilyen hatalmas reklámot csaphatunk.

Kelly: A pozitív visszajelzések olvasása, a nyertesek öröme, és a titkos fb csoportunkban elhangzó felkiáltások, egy-egy könyv annyira jó, hogy a kedves tagok nem bírják magukban tartani. Egyszer meg fogjuk mutatni az aranyköpés gyűjteményünket.

14. Hogy látod a BTK-t 5-10 év múlva? 
Lupi: Remélem alapjaiban nem sokat fog változni. Persze vannak dolgok, amelyekben jobbak lehetnénk és ezen dolgozunk is sokat, de alapjában véve jó ez a kis társaság így. Nagyon szeretném, ha 5-10 év múlva is együtt tudnánk így dolgozni, az olvasók szeretnének minket, a kiadók pedig elismernék a munkánkat.

Kelly: Annyi ötletünk van még! Remélem sikerül megvalósítani, és hosszú távú vállalkozás lesz. De nem csak BTK-ban gondolkozom, vannak újabb könyves-blogos ötleteim, amire hamarosan fény derül.

15. Volt-e olyan könyv, aminek a turnéján szinte minden blogger részt akart venni? Amiért majdhogynem ölre mentetek? 
Lupi: Vannak nagyon népszerű, nagyon várt könyvek. Olyan persze még nem volt, ami mindenkit ugyanúgy érdekelt volna, hisz sokan vagyunk és sokféle műfajt szeretünk, de ahol tudtommal a legnagyobb volt a létszám, az Katja Millay: Nyugalom tengere könyve (13 bloggerrel), de szorosan a nyomában halad Jus Accardo: Touch - Érintés (10 bloggerrel) és Susan Ee: Angelfall - Angyalok bukása könyve (10 bloggerrel).


Kelly: Úgy emlékszem Jennifer L. Armentruot: Ónix című könyyvéért volt a legnagyobb tolongás.



16. A 99 turnés könyv írója közül ki az, aki a legnagyobb hatást tette rád, akinek a stílusa a leginkább tetszett? 
Lupi: Sok írót megszerettem a turnék folyamán, de valahogy mégis leginkább a realista könyvek írói azok, akik a legjobban megérintettek: Colleen Hoover, Gayle Forman, Katja Millay.

Kelly: Ez bizony nehéz kérdés, örök szerelmek alakultak nálam több íróval. Talán Khaled Hosseini volt rám a legnagyobb hatással. Katja Millay könyvével Lupi turnézott, de én is olvastam, ő most abszolút kedvenc lett.

17. Ki az a bloggertársad, akit a legkevésbé ismersz? 
Lupi: Többen is vannak - tudom, szégyen és gyalázat:) - Nancy, Loki, Wilwaren, Kristina, Csigi Zsófi, Beatrix és Anett. De ahogy nő a csapat létszáma, úgy lesz egyre inkább több olyan blogger, akit kevésbé fogok ismerni. Persze mindig tervezzük, hogy találkozunk egyszer közösen mind, de ez valahogy még sosem sikerült.

Kelly: Nancy, pedig nagyon szeretném megismerni. Emlékszem, a blogja az elsők között volt, amit követni kezdtem Angelika és Gigi blogjai mellett.

18. A 99 turnés könyvből melyik szereplő hasonlít rád leginkább? És kinek a bőrébe bújnál legszívesebben? 
Lupi: Hogy ki hasonlít rám, azt nehéz eldönteni, így nem is próbálkoznék vele. Azt viszont igen, hogy kinek a bőrébe bújnék a legszívesebben. Ketten is vannak. Az egyikük Deznee Cross a Touchból, a másikuk pedig Rose Hathaway a Vámpírakadémiából. Mind a ketten talpraesett, vagány hősnők, akiket nagyon kedvelek.

Rose és Dez

Kaidan
Kelly: Belül egy 16 éves lány vagyok, tehát elég sok karakterrel tudtam azonosulni, de rám senki sem hasonlított (mármint a valós énemre). A legszívesebben egy fiú bőrébe bújtam volna (ne röhögjetek!) Kaidan az Angyali Gonoszból.

19. Ebből a 99 könyvből, amit olvastál, azok közül melyik karaktert gyűlölted a leginkább? (Még ha az értékelésed pozitív is. A tartalom és a karakter nem mindig függ össze.) 
Lupi: Gingert a Touchból. Azóta már olvastam a többi részét is a sorozatnak, de az öregasszony minden megmozdulása csak még inkább az utálatomat szítja tovább. Nem értek egyet az indokaival, a tetteivel pedig még inkább nem:).

Kelly: Szívből utáltam Angelo-t a Rossz voltamból. Nincs még egy ilyen velejéig rossz gyerek.

20. Műfajt tekintve elég sokrétűek az olvasmányok a BTK-n belül. Mi az a műfaj, amit a leginkább kedvelsz? Azon belül mi alapján szelektálod a könyveket - mi alapján választod ki, mi az, amit olvasol és mi az, amit nem? 
Lupi: YA és NA könyvek főleg, de imádom a fantasyt is, így ilyen témájú regényeket is szívesen olvasok. Ha kapunk egy könyvre felkérést (és nem hallottam volna még róla), akkor általában a Goodreadsen nézek utána, hogy pontosan miről szól, milyenek az értékelései, esetleg olvasta-e ismerősöm, ő hogyan értékelte és utána döntök.

Kelly: Minden YA jöhet. Ezen kívül szeretek gyerekkönyveket is olvasni, a middle-grade 10-14 éves korosztályt. Néha-néha felnőtt könyvet is vállalok, sosem bántam még meg, eddig gyöngyszemekre bukkantam.

21. Ki az a bloggertársad, akivel a legszívesebben találkoznál személyesen - azok közül, akikkel eddig még ez nem történt meg? 
Lupi: Az egyszem fiúnkkal, Tibivel. Vele sokszor beszélgettünk már chaten, és kíváncsi lennék rá személyesen is:).

Kelly: Tibi, mert vele tudok a legjobban vitatkozni, és még nem taliztunk személyesen. És Andival, a Függővég blogról. Minden nap “beszélünk”, ideje lenne már találkozni:)

22. Mennyi blogturnén vettél már részt? 
Lupi: 43 blogturnéban vettem részt + a Karácsonyi közös turnénk.

Kelly: 39, de elolvastam sok turnés könyvet, amiben nem vettem rész. Meghozták a kedvem a többiek!

Nyereményjáték

És ha van kedvetek, akkor nézzétek meg, hogy mit válaszoltak a többiek:

2014. június 26., csütörtök

Szabó Tünde: Balla Adrienn 1. - Az alibi


Amikor egy dologban egészen bizonyos vagy, de mindenki más kétségbe vonja a szavaidat, nincs más választásod, mint bebizonyítani az igazadat. S ha közben még egy másik ügybe is belekeveredsz? Hát akkor bizony, sűrű hetek elé nézhetsz!

Csakúgy mint Balla Adrienn, Szabó Tünde június 12-én megjelenő ifjúsági krimijének gimnazista főhőse, akinek kalandjait a Blogturné Klub június 13-28. között mutatja be Nektek, interjúval, Hírharsona szemelvényekkel, érdekes extrákkal.

S ha ügyesen nyomozod ki feladványunkat, esélyes lehetsz megnyerni a Ciceró Könyvkiadó által felajánlott 3 db könyv egyikét!

Ciceró Könyvstúdió Kft, 2014
456 oldal
Besorolás: YA, krimi

"A cseppet sem átlagos természetű Adrienn, a Bébé tizenegyedikes diákja egy nap borítékot talál a küszöbön. A benne lapuló pendrive Adrienn osztálytársa, Balázs eltűnésének nyomozati anyagát tartalmazza, vagyis annak egy részét.

A helyes, de szemétkedésre hajlamos Balázs pár hónappal korábban lelépett otthonról, mindenki szerint azért, hogy megszabaduljon utált szüleitől.

Adrienn az újonnan felfedezett tények nyomába ered, miközben egyéb gondja is akad. Egyik este a parkban rajtakapja romantikus értelemben foglalt osztálytársát, Katát, a suli fenegyerekével, Janóval.Másnap egy lány az évfolyamról megvádolja Janót, hogy leütötte és kirabolta, Adrienn viszont tudja, hogy ez képtelenség. Ki kell derítenie az igazságot, bár ellenségeinek száma egyre szaporodik."
 

Előre mondom, hogy ez a köny nagyon megosztó lesz. Hogy miért? Mert nem egyszerű a történet. Hihetetlen odafigyelést igényel - főleg az elején és aki ott könnyedén veszi az olvasást, az nagyon hamar elveszíti a fonalat. Rengeteg a szereplő, hiszen Adrienn középiskolába jár, ahol természetesen zajlik az élet. Ahogy a való életben, így itt is rengeteg társaság van (a menők, a balhésok, a lúzerek, stbstb) és a történetbe mindenki valamilyen módon bekapcsolódik.
Őszinte leszek, voltak részek, ahol én is elvesztem és vissza kellett lapoznom, hogy ki kicsoda. A felnőttekkel nem volt ilyen probléma, mert kevesebben vannak, könnyebb őket észben tartani. De a diákok, Adrienn ismerősei és barátai! Rengetegen vannak! De ami elsőre káosznak tűnik, arról hamar kiderül, hogy egy tökéletesen felépített történet. Mindenkinek megvan a szerepe, csak eleinte nekünk okoz gondot a hatalmas szereplőgárda:-). Az írónőnek viszont innen is gratulálok, hogy ennyi karaktert ilyen ügyesen tudott mozgatni.
Az alapkoncepció egyébként nagyon tetszett. Ahogy a fülszöveg is írja, főhősnőnk egy szép napon kap egy borítékot és benne egy rejtélyes pendrive lapul. Legjobb barátjával, Karesszel próbálják megfejteni, hogy mit is rejt a pendrive és amikor sikerült hozzájutni az adatokhoz kiderül, hogy a jó ideje elveszett Balázzsal kapcsolatos információkat rejti. Adriennt nem hagyja nyugodni a pendrive és a rajta lévő adatok - főleg, mert sok dolog hozzá kapcsolódik, így elkezd nyomozni. És innentől indul a kavalkád. Ahogy egyre mélyebben süllyed a történetben, úgy kerül elő egyre több olyan dolog, ami tisztázásra vár. Főhősnőnk pedig úgy ugrál ügyről ügyre, hogy csoda, hogy ő tudja követni, hogy az újabb és újabb rejtély mivel és hogyan kapcsolódik az eredetileg talált pendrive-hoz és az elveszett Balázshoz:). Persze mindenkit megnyugtatok, hogy a rengeteg szál a végére (nagyjából - hiszen ez egy sorozat, így minden nem derül ki természetesen) összeér, így aki lelkes és kitartó, az egy nagyon jó regényt tudhat magáénak.
Már a könyv címéből is látszik, hogy ez egy sorozat, így ez a rész inkább egy felvezető kötet, hogy mindenkit
kellően megismerjünk (meg fogjuk, azt garantálom:), és Adrienn pedig nem lacafacázik, hanem rögtön a dolgok sűrűjébe vág, így akcióból sem lesz hiány. A lány okos, jó ötlei vannak és nem csak a szája jár, hanem tesz is azért, hogy az igazság kiderüljön. Néha olyan hajmeresztő dolgokat, hogy a legendás Nancy Drew kispályásnak tűnik mellette:-). Azt pedig külön becsültem benne, hogy kiállt olyan emberekért is - ha az igazság úgy kívánta - akiknek "segítségre" volt szükségük, még akkor is, ha nem voltak jó kapcsolatban.
Karesz, a barátja viszont felemás érzéseket váltott ki belőlem. Egyrészt ő a tökéletes barát. Adrienn mindig, mindenhol számíthat rá, támogatja, segít neki bármiben, másrészt viszont ahol csak tudja, bosszantja a lányt. Kb úgy viselkedik vele, hogy ha 4-5 évesek lennének, akkor azt mondom, hogy oké, így mutatja ki a "szerelmét". De könyörgöm, középiskolások! Így sok esetben csak ráztam a fejem a viselkedésén:).
Viszont az is igaz, hogy ezek ketten együtt fenomenális párbeszédeket tudtak összehozni:

"Lehuppan az ágyam szélére. - Nem sokkal lettél szebb - állapította meg. - Miért vannak lila karikák a szemed alatt?
Ösztönösen a szemem alatt összehalmozódott táskákhoz kaptam. Talán keresztbe tett a bőrápolásnak az, hogy alig aludtam.
- Egy Tim Burton filmet fogunk újrajátszani.
- Abba passzolni fogsz - biccentett elismerően, és letelepedett az ágyam melletti kerek székre."

Viszont ebből egyenesen következik, hogy szerelmi szál az nagyon nincs a történetben. Legalábbis a főhősünket nem érdeklik a fiúk. A többiek között viszont pezsegnek a hormonok, nehéz követni, hogy ki kivel kavar, ki kit csal meg és ki kit szeret IGAZÁN. De ebben a korban szerintem ez természetes:-). A fiú-lány közti barátságot nagyon szeretem a könyvekben, de azért picit sajnáltam, hogy kimaradt a szerelmi szál a történetből, mert szerintem jót tett volna neki. Nem rögtön egy Rómeó és Júlia mélységű kapcsolatra gondoltam, de számomra fura volt, hogy Adriennt ennyire nem érdeklik a fiúk. Pedig helyes lány, ez többször is kiderül a történetben, humora is van, jól sportol, okos, úgyhogy attól függetlenül, hogy kényes területen nyomoz és mindenbe beleüti az orrát, mégsem közösíti ki a társaság. Csak valahogy a fiúk kerülik el - vagy ő kerüli el őket?:) Persze Karesz még szóba jöhet később, hisz a fiú minden "beszólása" ellenére ott van a lány mellett, ha kell, ha nem. És akkor még nem is beszéltünk Márkról, Karesz testvéréről, az évfolyam "top" pasijáról, akinél szintén nem tudni, hogy mit is akar a lánytól. Persze becsülöm az írónőben, hogy már az első részben nem lő le minden poént, de akkor is...
Amit viszont nagyon szerettem még a történetben, hogy itthon játszódik. A Szent Johanna Gimi óta (tudom, nem illik ilyenkor egy másik könyvre hivatkozni:) szinte már várom, hogy mikor olvashatok újra egy Magyarországon játszódó fiatalokról szóló történetet. Talán picit közelebb érzem magamhoz a szereplőket, hisz a helyszínek, a programjaik, a szórakozásaik és minden más is ismerős. Szabó Tünde pedig nagyon ügyesen bánik a fiatalok világával, odafigyelt az olyan apró dolgokra is, amelyek egy bulit, egy iskolai megmozdulást is abszolút hihetővé tesznek.

Összeségében tetszett a regény, bár nem mondom, hogy gyorsan tudtam elolvasni, mert az elején a rengeteg szereplő tényleg lelassítja az egészet. De a nyomozást nagyon élveztem és kíváncsian várom, hogy a továbbiakban hogy folytatódik ez a kaland.
Ajánlom a könyvet azoknak, akik hisznek abban, hogy magyar író is tud fiataloknak szóló, jó krimit írni, akik szeretik a nyomozást, a néha meglepő fordulatokat, a jó humort és akik már unják, hogy minden YA regényben kötelező egy szerelmi háromszög.

Borító: Ehhez a történethez szerintem tökéletes. Számomra eléggé figyelemfelkeltő.

Kedvenc karakter: Adrienn, Márk, Karesz

Szárnyalás: Adrienn és Karesz közötti párbeszédek 

Mélyrepülés: mire letisztul, hogy ki kicsoda 

Érzelmi mérce: Ahogy már írtam, nincs túl sok. Ez egy ízig-vérig nyomozós könyv, (sajnos egyelőre) túl sok érzelmi szál nélkül

Értékelés:
Nyereményjáték :
“A nyomozás az aprómunkák sorozata. Van egy csomó cseréptöredék, abból kell összerakni a korsót.” (Berkesi András)

Nekünk is van néhány cseréptöredékünk, melyeket összeillesztve megkaphatjátok azt a bizonyos korsót….vagyis:
Minden résztvevő blog oldalán megosztottunk Veletek egy állítást. Ezek segítségével és figyelembevételével találjátok ki, hogy a turnéban részt vevő blogok milyen sorrendben érkeznek Szabó Tünde dedikálására: 

Lupi éppen Deszy előtt ácsorog – pedig farkas-lelke utálja a várakozást, és még vannak így előtte páran… 

A rafflecopter megfelelő rovatába írd be, melyik blog hányadik helyen áll a sorban! Ha ügyes vagy, megnyerheted Az alibi egy példányát!
Nyomozásra fel!

Figyelem! 
A kiadó csak magyarországi címre postáz! 
Amennyiben a nyertes 72 órán belül nem válaszol a sorsolás után kiküldött értesítő emailre, úgy új nyertest sorsolunk!

A Blogturné további állomásai:
Június 13 - Roni Olvas
Június 16 - Media Addict
Június 20 - Nem harap a...
Június 26 - Kelly Lupi olvas

2014. június 19., csütörtök

James Lecesne: Trevor

Tilos az Á Könyvek  2014
96 oldal
Fordította: Moldova Júlia
Goodreads: 3,29
Besorolás: glbtq, YA, realista

Trevor egy vidám, jó humorú, tizenhárom éves fiú, de otthon és az iskolában különcként kezelik. Trevor művész szeretne lenni, mégpedig olyan, aki megváltoztatja a világot. De miért vesz föl csillogó Lady Gaga-jelmezt halloweenkor? Trevor szerint azért, mert jól néz ki, és amúgy is Lady Gaga a példaképe. A többieknek erről teljesen más a véleménye. Egy ideig a szülei és a barátai is megpróbálnak úgy tenni, mintha Trevor egy átlagos srác lenne. Hisz ez volna a legjobb, nem? Könnyebb elfogadni azt, aki olyan, mint te vagy én. Ha valaki nagyon más, akkor mindenki félrenéz, és reménykedik, hogy nem jól látja. De Trevor különleges, tehetséges és más, és ilyen is akar maradni. De meddig úszhat szemben az árral?
A Trevor egy fordulatos, amerikai kisregény a kamaszkori útkeresésről, a másságról és az elfogadásról. Elfogadni magunkat és egymást nem a legegyszerűbb, de a legszebb feladat a világon.

Nagyon kíváncsi voltam erre a könyvecskére, elsősorban abból a szempontból, hogy átjön-e alig 80 oldalon bármi mondanivaló, ami a célközönséget érdekli. A könyv picike, széles margóval, nem nézve a tartalmát, nagyon sokallom az 1990,- Ft-os árat, főleg, hogy elvileg gyerekeknek szánják, olyanoknak, akik nem akarnak szólni a szüleiknek, hogy ez a könyv kell nekik. Oké, ezen túlteszem magam, mert a könyvpiacról órákat lehetne beszélgetni. Remélem a könyvtárak beszerzik, és akit érdekel 1-2 óra alatt ki tudja olvasni, akár a könyvtár olvasótermében is.
A fülszöveg jól összefoglalja a tartalmat, Trevor egy tiszta lelkű srác, igazi művészlélek, akit nem ért meg a külvilág. A szülei túl sokat dolgoznak, nem figyelnek rá eléggé, amire érthetően a figyelemfelhívás a válasz, "holtan" esik össze a nappaliban, vagy látszólag késsel a hátában hever a pázsiton, miközben az apja nyírja a füvet, anyja meg keresi a nagykést. Kevés barátja van, és azokat is elriasztja az olyan ötleteivel, mint 100 dolcsit költeni egy dögös Lady Gaga jelmezre. Aztán ott  a különös barátsága Pinky-vel, a menő sráccal, akivel egy ideig jól megvannak, de miután Pinky lebuzizza, Trevor kiborul.  Nagyszerűen megfogalmazza magában a lényeget, szeretné, ha békén hagynák addig, amíg nem áll készen arra, hogy a világ elé álljon és bevallja az identitását. Az iskolai élete pokollá válik, ráadásul a szülei egy papot hívnak hozzá, aki nagyon kínos beszédbe kezd, végül az i-re a pontot az rakja fel, hogy az iskolai szekrényén egy reggel a köcsög feliratot találja. Nem marad más alternatíva, Trevor az öngyilkosságot fontolgatja.
"Trevor" c. Oscar-díjas rövidfilmből

Nyilván nem lehet egy 80 oldalas novelláról mélyreható elemzést írni, nincsenek karakterproblémák, és a történetre sem mondhatom, hogy fordulatos. Itt arról kell beszélni, hogy ez a könyvecske hogyan fog minél több fiatalhoz eljutni Magyarországon. A könyv utószavában beszél a szerző arról, hogyan is született a történet alapja, hogyan lett belőle díjnyertes színdarab, hogyan lett belőle Oscar díjas kisfilm, és hogyan lett belőle "The Trevor Project", ami  a legnagyobb ifjúsági segélyvonal olyan fiataloknak, akik az öngyilkosságot fontolgatják. Itt derült ki számomra az is, hogy a korosztály öngyilkosainak 33%-a a GLBTQ  fiatalok közül kerül ki. (homoszexuális, leszbikus, biszexuális, traszszexuális vagy kérdéses) A mai világban már szinte nincs olyan YA  regény, amely ne tartalmazna egy-egy glbtq szereplőt, tényleg egy kívülálló azt gondolná, a fiatalok egyre nagyobb számban merik felvállalni másságukat. Mégis, döbbenetes, hogy a statisztikák nem változnak.
Utána néztem ennek a projectnek, hihetetlen, mekkora világsztárok támogatják: Lady Gaga, Jodie Foster, Janet Jackson, Ellen DeGeneres, Anne Hathaway, Daniel Radcliffe, a True Blood színészei, stb. Látogassatok el ide: https://www.youtube.com/user/TrevorProjectMedia/videos  és nézzétek meg a project honlapját is: http://www.thetrevorproject.org/
Vajon nálunk hogyan áll ez a téma?  Iszonyú kevés könyv jelenik meg ebben a témában, pedig a fiatalok itthon ugyanúgy küzdenek ezekkel a problémákkal mint akárhol máshol. Őszintén gratulálok a kiadónak, hogy felvállalta a kiadást, ezzel hozzátett valamennyit a másság elfogadásához, ami annyira hiányzik hazánkban. Nagy reményeket fűzök még a Könyvmolyképző Kiadó "Szivárvány kör" sorozatához is, melynek első kötete Ryan Loveless: Ethan és Carter című könyve volt, szintén meleg szereplőkkel.
Végül egy idézet az utószóból:
Ha megváltoztatjuk a meleg fiatalok történetét az egész világon, jogot adunk nekik, hogy szerethessenek, azzal jobb, szerethetőbb jövőt hozhatnánk mindenkinek. A fiatalok, mindannyian, a jövőhöz tartoznak, nélkülük nem lesz holnap. Ha csak egyetlen gyereket meggyőzünk róla, hogy érdemes élni az életét, azzal meggyőzzük magunkat, hogy a világot érdemes megmenteni.

Magyarországon elérhető segélyvonal:
Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány: 116-111 ingyenesen hívható
Háttér Társaság a Melegekért: 06 80 505 605  email: lelkisegely@hatter.hu

Borító: Semleges.

Kedvenc karakter: Trevor

Szárnyalás: Trevor humora.
 
Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Trevor karaktere nagyon szerethető, érzelmileg megérinthetne, ha nem lenne ennyire rövid a történet. 

Értékelés: 


2014. június 17., kedd

Katja Millay: The Sea of Tranquility - Nyugalom tengere


A Blogturné Klub újra egy nagyon hosszú turnéra indul, ezúttal Katja Millay: Nyugalom tengere című regényét szeretné Nektek bemutatni 13 bloggerének segítségével - június 10 - 22 között.
Az értékelések és extrák mellett, a már megszokott játék sem marad el, ha ügyesek vagytok, akkor a blogturné végén megnyerhetitek az egyik példányt a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott 3 könyvből.

Könymolyképző, 2014
504 oldal
Fordította: Komáromy Zsófia
Goodreads: 4,47
Besorolás: NA, realista, romantikus

"A két és fél évvel ezelőtti, kimondhatatlan tragédia óta Nastya Kashnikov csupán az árnyéka régi önmagának. Másik városba költözik, elhatározva, hogy titokban tartja sötét múltját, és senkit sem enged közel magához. Terve azonban kudarcot vall, amikor azon kapja magát, hogy megmagyarázhatatlanul vonzza az egyetlen személy, aki ugyanolyan elszigetelt, mint ő maga: Josh Bennett.

Josh története nem titok. Minden szerettét elveszítette, így tizenhét éves korára senkije sem maradt. Akinek a neve egyet jelent a halállal, azt mindenki igyekszik elkerülni. Nastya kivételével, akit nem riaszt el a fiú, sőt, előbb-utóbb élete minden területére bebocsátást nyer. Ám miközben a kettőjük közti tagadhatatlan vonzalom egyre erősödik, Joshban felmerül a kérdés, vajon megtudja-e valaha is Nastya titkát – és hogy egyáltalán meg akarja-e tudni.A Nyugalom tengere gazdag, erőteljes és zseniálisan kidolgozott történet egy magányos fiúról, egy érzelmileg sérülékeny lányról és arról a csodáról, ha kapunk még egy esélyt."


Nastya-t 15 évesen egy szörnyű tragédia érte, azóta nem beszél. A családja, orvosok, pszichológusok próbáltak segíteni rajta, de így sem hajlandó megszólalni. Két és fél évvel később, végső megoldásként a lány egy másik városba költözik Floridába, a nagynénjéhez, ahol senki nem ismeri sem őt, sem azt, ami vele történt. Nastya azt reméli, hogy itt békén hagyják, a családja és az orvosok pedig azt, hogy egy új hely rendbe hozhatja őt. De a lány itt sem tud feloldódni, sőt beilleszkedni sem, amin persze az sem segít, hogy a valódi énjét egy vadóc, kihívó ruhákat viselő „vadmacska” külső mögé rejti.

Josh ugyanabban a városban él, ahová Nastya költözött. Ő is zárkózott, de ő másért. A fiú az évek során az egész családját elveszítette és miután nagykorúsítatta magát, teljesen magányosan, önellátóként él. Josh is „sikeresen” úgy alakította az életét, hogy az iskolában mindenki békén hagyja. Emberkerülő lett ő is, de mivel a városban mindenki ismeri a történetét, így senki nem bántja a különc viselkedéséért.
A két fiatal pedig először, az ilyenkor közös pontnak számító iskolában fut össze. Nastya felfigyel a fiúra, akit mindenki messze elkerül, a fiú pedig a különcül kinéző új lányra. Később a véletlen újra összehozza őket, hiszen Nastya esténként futni jár, ezzel tudja a felgyülemlett feszültségét megszüntetni. Egy este azonban az ismeretlen terepen eltéved - merő véletlenségből pont a fiú háza elé keveredik, segítséget kér és újra Joshba botlik. A fiú esténként a háza alagsorában gyönyörű bútorokat készít, egyrészt a megélhetése miatt, másrészt pedig ez nyugtatólag hat rá. Nastyát a kiváncsisága és az, hogy a nem túl szószátyár fiúnál nyugalmat talál, újra és újra visszavonzza Joshhoz és egyre több időt tölt nála.

A történetre nem mondhatni, hogy gyors lefolyású, de ez így jó. Van idő megismerni Nastyát, Josht és így teljesen életszerű lesz az, ahogy a két fiatal lassan kezd feloldódni egymás társaságában. Nastya ráadásul tényleg nem beszél, mindenkivel csak írás útján kommunikál, így minden véleményét csak a belső párbeszédeiből ismerhetjük meg. Nekem, aki nagyon cserfes, elég nehéz elképzelni, hogy senkihez soha ne szóljak egy szót sem. Eleinte Nastya is küzdött ezzel, ezt el is meséli nekünk, de ahogy egyre több időt tölt szótlanul, teljesen hozzászokik.
A szerelem sem azonnal alakul ki köztük szerencsére, hiszen egyiküknek sem az a legnagyobb problémája, hogy partnert találjon magának, mind a ketten sérültek, egyikük sem akar/mer semmit a másiktól, mintsem a csendes, nyugodt társaságot. A fiú pedig a hallgatásával és azzal, hogy nem erőszakoskodik, eléri azt, amit a rengeteg hozzáértőnek nem sikerült: lassan sikerül a lány bizalmába férkőznie. Imádtam ezeket a részeket olvasni, ahogy Nastya láblógatva, egyre több időt tölt a fiú társaságában, aki eleinte nem tud mit kezdeni azzal, hogy a lány esténként, állandóan ott ül nála, de később hozzászokik és ha a lány nincs ott, már hiányolja. Ahogy Nastya a társaságért cserébe segít a fiúnak, süteményt süt neki, majd szépen lassan egyre közelebb kerülnek egymáshoz - jaj, nagyon édesek voltak!
Az, hogy mi történt Nastyával, az a történet legelején nem derül ki, a lány csak apró morzsákat ejt el a történtekből, de amit ezekből az apró információkból megtudtam, már az se volt semmi... Félve vártam azt a pillanatot, amikor az egészet az arcomba kapom. Miután kiderült, teljesen együtt éreztem Nastyával és bár nem értettem vele egyet, de megértettem, hogy miért akarta a kezébe venni a dolgokat saját maga...
A két főszereplőn kívül meg kell még említenem Josh legjobb barátját, Drew-t. A fiú első ránézésre nem több, mint akivel majdnem minden középiskolai történetben találkozni: egy sekélyes szívtípró, "minél hamarabb fektessük meg és dobjuk" típusú Casanova, de... ő volt számomra a legnagyobb meglepetés a könyvben. Főleg azért, mert egyszerűen alig akartam elhinni, hogy az a fiú, aki minden lányt megszerez és eldob, és igen, tetszik neki Nastya, képes "csak" a barátja lenni. És milyen barátja!
A három fiatal barátsága pedig először teljesen hihetetlen volt. A két fiú természetes, hogy összetart, hiszen kiskoruk óta együtt vannak, de az számomra teljesen megdöbbentő volt, hogy ezt a barátságot Nastya megjelenése sem tudta megingatni. De imádtam azt az összetartást, ami hármójukat jellemezte végig. A másik nagy kedvencem pedig Drew családja, azon belül pedig Drew anyukája volt. Minden elismerésem az övé, hogy két, épp problémás időszakban lévő kamasz mellett képes volt Josht és Nastyát is a szárnyai alá venni úgy, hogy nem véleményezett, nem ítélkezett, csak segített. És mindemellett nagyon jó humora is volt:

"Az asszony mintha észre sem venné, hogy mereven az oldalamhoz szorítom a karomat, és egy pillanattal később el is enged, amint Drew megszólal.
– Őt hogyhogy szívem-nek szólítod, engem meg sose becézgetsz? – mímel nyafogást.
– Hogyne becézgetnélek? – kérdez vissza Mrs. Leighton, és megpaskolja a fia arcát, ahogy elmegy mellette. – A múlt héten életem tragédiájának szólítottalak.
"

Egyedül a történet végével nem voltam teljesen kiegyezve, bár olyan lezárást kaptam, amit szerettem volna, de ami előtte történt, az nekem túl gyors lefolyású volt, és az előzmények alapján abszolút nem erre számítottam. Valami többet, nagyobbat vártam volna.

Összességében viszont rajongtam ezért a könyvért, két sokat szenvedett fiatal gyönyörűen megírt történetét olvashattam, amit mindenkinek bátran ajánlok. Akik unják már a sorozatokat, azoknak örömmel mondom, hogy ennek nincs több része, ez így teljes egész. A könyv vastagsága pedig ne rémisszen el senkit, ahhoz, hogy megértsük a történetet, szükség van ekkora terjedelemre:). Tudom, hogy mostanában sok hasonló témájú könyv került a piacra, de higgyétek el, hogy érdemes erre a könyvre időt szakítani és megismerni Nastya és Josh történetét. Ígérem, nem fogjátok megbánni:-).

Borító: Érdekes, különleges, illik a történethez:-) - és őszintén valljátok be, ki jött rá rögtön, hogy felül egy fagyispohár van?

Kedvenc karakter: Nastya, Josh, Drew

Szárnyalás: Drew családja

Mélyrepülés: Nastya története - meg persze Joshé is

Érzelmi mérce: fiatalok, szerelmesek, New Adult történet, mondjak többet?:)

Értékelés:

Blogturné extra - borítók
A sokféle kiadáshoz, sokféle borító is dukál. Lássuk, hogy milyenek is ezek.

A legtöbb kiadó azt a verziót követte, amit a Könyvmolyképző is átvett. Volt aki persze, csak hasonlót próbált létrehozni:

                                                       US borító                        Cseh borító                           
                       

Volt ahol élőszereplős borítókat terveztek:

                                                  Lengyel borító                    Francia borító


És voltak a maga nemükben különlegesek:

                                                 US borító          Román borító     Német borító



Nyereményjáték:
“Nagyon érdekelnek a nevek. Gyűjtöm őket, az eredetüket és a jelentésüket. Neveket gyűjteni könnyű: nem kerülnek semmibe, és nem foglalnak sok helyet. Szeretek neveket olvasgatni, és úgy tenni, mintha mindegyiknek jelentése volna.”

A főszereplő, Nastya hobbija a keresztnevek gyűjtése, így mi is ezt választottuk játék gyanánt. Kiválasztottunk 13 magyar eredetű keresztnevet és ezeket kell összegyűjteni a blogokon található leírások alapján.
Minden blogon egy keresztnevet kell kitalálnotok és beírni a rafflecopter megfelelő rubrikájába.

Játékszabályok:
1.) Kedveld a Blogturné Facebook oldalát! (KÖTELEZŐ)
2.) Kedveld a Vörös Pöttyös? Szeretem Facebook oldalát! (KÖTELEZŐ)
3.) Írd be a helyes megfejtéseket! (KÖTEZELŐ)
4.) Oszd meg a turnét! (NEM KÖTELEZŐ)

A kiadó csak Magyarország területére postáz.
A nyerteseket kérjük, hogy 72 órán belül vegyék fel a kapcsolatot velünk, utána új nyertest sorsolunk.

“A régi magyar Solt személynév alakváltozata, jelentése: fejedelem, uralkodó.”


A blogturné további állomásai:
Június 11 - Angelika blogja
Június 12 - Kristina blogja
Június 14 - Book Heaven
Június 15 - Loki olvasmányok
Június 16 - Szilvamag olvas
Június 17 - Kelly Lupi olvas
Június 18 - MFKata gondolatai
Június 19 - Nem harap a...
Június 20 - Dreamworld
Június 21 - Media Addict
Június 22 - Roni olvas

2014. június 16., hétfő

Richelle Mead: The Immortal Crown (Age of X #2)

Dutton Adult, 2014
432 oldal
Goodreads: 4,28
Besorolás: fantasy, disztópia

Ismét őszinte leszek. Bár Richelle Mead nagy rajongója vagyok, de a sorozat első része számomra nagy csalódás volt. Abszolút nem voltam tőle elájulva, így amikor lehetőségem lett rá, hogy elolvashatom a második részt, kis ideig gondolkodtam rajta, míg végül igent mondtam rá. Ebben hatalmas szerepe volt természetesen a főhősnőnek, Mae-nak, akiért már az első részben is rajongtam.

Ahogy Richelle egyszer elmesélte, a sorozatait ugyanolyan séma szerint építi fel. A Gameboards of the Gods-ban megismerhettük a szereplőket, a háttérvilágot és kaptunk egy rövid, akciódús cselekményt, egy kis izelítőt, hogy mit is várhatunk a sorozattól.
A mostani részben a helyzet tovább bonyolódik. Az Istenek már kiválasztották a "játékosaikat" és lassan egymásnak eresztik őket. A "kiválasztottaknak" már nemcsak az isteneiknek kell megfelelniük, de egymás ellen is kénytelenek harcolni.
Justin és Mae erre a kemény és véres hadtérre kerül, de mindemellett persze a napi életben is meg kell felelniük a hivatásuknak.
Justinnek, a vallási nyomozónak ugye az a feladata, hogy a RUNA-n belül és azon kívül is felfedje és felszámolja a társadalom számára veszélyes vallási csoportosulásokat. Ehhez nevezik ki mellé segítségül Mae-t, a gyönyörű szuperkatonát, hogy megvédje a férfit. Egy nap azonban megkeresi őket Lucian Darling, a fiatal, feltörekvő, nagyon népszerű, befolyásos és sármos szenátor, mindkettőjük jó ismerőse azzal az ötlettel, hogy egy delegáció élén meglátogatná a szomszédos veszélyes, a RUNA-val nem túl jó kapcsolatot ápoló országot, Arcadia-t. Lucian ezzel a látogatással szavazatokat akar gyűjteni, hisz közelednek a választások és a hatalomért folyó harc kemény és minden szavazat számít. Justin első körben elutasítja a szenátort, de legnagyobb megdöbbenésére Mae nagyon részt szeretne venni a látogatásban, így a lány kérésére végül velük tartanak. Mae nem véletlenül akar eljutni Arcadiába; titokban szeretné megtalálni az unokahúgát, akit sok évvel ezelőtt a saját családja csempészett / adott el Arcadiába.
Mae
Arcadia külön említést érdemel. Az ottaniak egy olyan társadalomban élnek, ahol a nőket semmibe veszik, semmihez nincs joguk és áruként tekintenek rájuk. A vallás pedig olyan szinten fonódik össze a hatalommal, hogy a vallási vezetők ennek nevében bármit elkövethetnek büntetlenül. Ebbe az elnyomott, diktatórikus államba érkezik meg a delegáció, de mint kiderül nemcsak a RUNA-nak, hanem Arcadianak is tervei vannak azzal, hogy beengedik az országukba a kis társaságot. Persze ahol Mae és Justin feltűnik, ott várható, hogy nem fog minden egyszerűen menni, így hamarosan az egész delegáció küldetése késélen táncol.

A cselekmény továbbra is három szálon fut - Mae, Justin és Tessa a mesélők. Számomra továbbra is Mae szála a legizgalmasabb, vele történik a legtöbb meglepő, furcsa és izgalmas dolog. A lány kénytelen olyan dolgokkal is szembenézni és befogadni őket, amiket eddig teljes mértékben elutasított és észre sem veszi, de egy olyan játszmába kerül bele, amitől eddig próbálta magát teljes mértékben távol tartani. Imádtam a belső vívódásait, azt, hogy bár szuperkatona, de neki is vannak emberi érzelmei és gyengesége. Továbbra is érte rajongok a legjobban!
Justin
Justin pedig kezdi felküzdeni magát a "kedvelem" státuszba. Messze van még persze attól, hogy a kedvencem legyen, de azzal, hogy Richelle nem tolja az arcomba 10 oldalanként, hogy Justin milyen überszuper pasi, hagyja, hogy én ismerjem meg őt, így kezdem megkedvelni a férfit is. Vannak nagyon jó pillanatai, imádtam, ahogy Tessát felügyeli, ahogy a két hollójával vitázik vagy ahogy örlődik a vágyai és a józan döntései között.
Aki viszont új kedvencem, az Lucian. Rajta nehéz kiigazodni, hogy amit tesz, abban tényleg hisz vagy csak a politikai csatározásokhoz igazítja magát. Mindenesetre elég meggyőző, engem levett a lábamról teljesen:-).

Az előző értékelésemben írtam, hogy Tessa szála valahogy kilóg az egészből, mintha egy "kötelező" YA szálat próbálna belenyomni a regénybe az írónő, hogy azokkal a fiatalokkal is megkedveltesse a sorozatot, akiknek egyébként "túl felnőtt" lenne a történet. Tévedtem és ezt most beismerem. Tudnom kellett volna, hogy Richelle mindent okkal tesz, és ez most is így van. Tessa és ami vele történik, kezd egyre érdekesebb lenni és most már halvány sejtésem van, hogy miért is ennyire fontos az, hogy a befogadott kislánynak legyen egy külön "szála".

És persze az Istenek. Róluk sem feledkezhetek meg. Bár ők egyelőre csak a háttérben munkálkodnak, de hogyan!
Mellettük mindenki kispályás, még a nagyon okos Justin és a racionális, hüvős Mae is. Amit akarnak, azt elérik és a módszereikben nem válogatnak. Nagyon-nagyon kíváncsi vagyok, hogy Richelle mit tartogat a tarsolyában még velük kapcsolatban, mert amit ebben a részben mutatott belőlük.... hatalmas izgalmat váltott ki belőlem és még többet akarok tudni róluk (főleg az utolsó mondatok után!) Annyi, de annyi kérdésem lenne velük kapcsolatban, hogy vagy azonnal kérem a többi részt vagy szeretnék Richelle-lel elbeszélgetni egy kicsit:). Azt értem, hogy harcolnak, azt is, hogy ez már az idők kezdete óta így van, de miért keverik bele az embereket? Mit akarnak ezzel elérni?

Az előző részben hiányolt szerelmi szál pedig lassan, de alakul. Kezdem érezni a kémiát a két főszereplő között, és bár még mindig ott tartok, hogy én kiegyeznék Luciannal is, de már látok valamit Mae és Justin között is. Persze egyelőre sok a félreértés, a ki nem mondott titkok - miért is nem képes egy sorozatban se leülni a férfi és női főszereplő, hogy BESZÉLJENEK?, persze tudom a választ, hogy akkor nem lenne bonyodalom:-), de itt is ugyanezt látom. Ha már az elején megosztanának dolgokat egymással, akkor már előrébb tartanának...

Összességében ez a rész kárpótolt a kissé döcögős első részért, ez már ismét az a Richelle sorozat, amit annyira szeretek. Izgalmas volt, néhol megdöbbentő és a vége! Szinte érzem, hogy sokan ott fognak végleg beleszeretni ebbe a sorozatba. Spoiler nélkül csak annyit árulok el, hogy egy olyan szereplő lép be a történetbe, akiért sokan odavannak:-).
És már csak egy kérdésem maradt: mennyit kell várni a következő részre?:)))

Borító: Imádom, gyönyörű. Annyira megtetszett az új koncepció, hogy az előző részt is beszereztem az új borítóval:).

Kedvenc karakter: Mae, Mae és Mae:) - na jó, a két hollóról és Lucianról sem szeretnék megfeledkezni

Szárnyalás: az ISTENEK. Így nagybetűvel. Ahogy írtam még mindig képesek meglepetést okozni:)

Mélyrepülés: Arcadia úgy unblock és ami Maeval történik...

Érzelmi mérce: ez egy felnőtt sorozat, így sok minden történik benne:-).

Értékelés: már csak egy picike hiányzik, hogy 5 "pillangós" legyen.. már csak egy picike..


Rendszeres olvasók