KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2016. június 29., szerda

Donna MacMeans: Nászéjszaka


Donna MacMeans írónő újabb történelmi romantikus története jelenik meg a napokban a General Press Kiadó gondozásában. Az amerikai örökösnő Francesca és az angol herceg William izgalmas, szórakoztató története bennetek is elvarázsol!

Június 23. és július 1. között a Blogturné Klub bloggeri kétnaponta jelentkeznek értékelésekkel, érdekességekkel és játékkal a Nászéjszaka című könyv turnéja keretén belül!

General Press, 2016
336 oldal
Fordította: Danyi Andrea
Goodreads: 3,76
Besorolás: romantikus

Francesca a tizenkilencedik századi Amerika egyik leggazdagabb családjának örököse, de nehezen viseli az ezzel járó kötöttségeket: úgy érzi, az illemszabályok gúzsba kötik az életét. Ráadásul gyerekkora óta irtózik a tömegtől, és arról ábrándozik, hogy csendesen él választottja, egy hétköznapi ügyvéd oldalán. Törtető anyja azonban a vagyon mellé címet is akar szerezni a családnak, ezért egy elszegényedett angol herceget szemel ki a lánya jövendőbelijének. Nem elég, hogy szegény Francescát elszakítják a szerelmétől, még a rideg Angliába is el kell költöznie. Arra azonban végképp nem számít, hogy a nászéjszakáját olvasással fogja tölteni. Újdonsült férjét ugyanis a szerelemnél láthatólag jobban érdekli, hogy neje alaposan megismerje leendő családja történetét és az angol etikettet. Szerencsére a családfán kívül más olvasnivalót is talál: egy kurtizán naplója kerül a kezébe, amelyből megtanulhatja, hogyan csavarhatja el a szigorú herceg fejét.
Donna MacMeans szenvedélyes és egyben szellemes regényének szereplői, az újgazdag amerikai örökösnő és a konzervatív angol herceg első ránézésre nem is különbözhetnének jobban egymástól. Minél több időt töltenek azonban együtt, annál inkább rájönnek, hogy közelebb állnak egymáshoz, mint először gondolták.

Őszinte leszek, erre a könyvre a címe miatt figyeltem fel. Nászéjszaka? És erről regényt írtak? Ez most vagy nagyon pajzán lesz vagy pedig valami jópofa háttértörténetre számíthatok, sok-sok romantikával és sok +18-s karikás jelenettel. A fülszöveget elolvasva pedig már akkor beleszerettem a történetbe, amikor még egy sort se olvastam belőle.
Igen, valahol gyengéim az előre elrendezett házasságok, persze azok, ahol a vőlegény és a menyasszony is valamennyire azért vonzódik egymáshoz. Ezek azok a szituációk, ahol azért várható nem kevés macska-egér játék, amikért annyira odavagyok:). Ebben a regényben pedig pontosan ezt kaptam.
Francesca és William sokban hasonlítanak egymáshoz, de mégis két külön világból jöttek. A fiatal férfi Angliából származik, egy elszegényedett nemesi család sarja, aki gazdag feleséget keres magának, hogy a megkopott nevüket újra kifényesíthesse. Sok igénye nincs a feleséggel kapcsolatban, hiszen már egyszer megégette magát, az első feleségét szerelemmel szerette, de az asszony csak játszott vele és ahol tudta megcsalta.
Francesca pedig az Egyesült Államokban él, az egyik leggazdagabb család egyszem leánya. A szülei - főleg az édesanyja viszont eléggé nagyravágyó, a pénz mellé nemesi címet is szeretne, ezért kapva kap William házassági ajánlatán, hogy a lányát nekiadja és cserébe bekerülhet a hőn áhított nemesi körökbe. A leendő arát azonban nem kérdezi meg senki, ráadásul neki határozott elképzelése van arról, hogy kihez is szeretne férjhez menni - és az még csak véletlenül sem az angol nemes. De abban a korban sajnos nem volt kívánságműsor a házasság, az esetek nagy többségében a pénz volt az úr, a leendő férjedbe / feleségedbe pedig "majd beleszeretsz".
A lány egyetlen egy kapaszkodót talál ebben az egész kilátástalan helyzetben, mégpedig azt, ha minél hamarabb gyerekeket szül, mert az édesapja ragaszkodik hozzá, hogy az unokái Amerikában járjanak majd iskolába és így, ha megvannak a várva várt örökösök, akkor hazaköltözhet Angliából. Ezért mindent megpróbál megtenni azért, - még ha izgul és fél is az ismeretlentől - hogy a férjétől "megkapja" a babát, de a férje - bár láthatóan odavan a gyönyörű feleségéért - nem teljesíti a "kötelességét". És innen indulnak a viccesebbnél viccesebb jelenetek, hiszen a tapasztalatlan Francesca egy könyv segítségével próbálja elcsábítani a férjét, mindent, de szó szerint mindent bevetve az ügy érdekében; a tapasztalt férj pedig próbál ellenállni a csábításnak - elárulom ezt az egy titkot, hogy miért - azt gondolja, hogy a felesége más férfitól terhes - hiszen miért is akarnának egy ilyen gazdag, gyönyörű, fiatal lányt ilyen gyorsan kiházasítani...
Ez a szituáció pedig tényleg rengeteg humoros pillanatot eredményez, főleg, mert mi kívülállók látjuk, hogy mind a kettő odavan a másikért, de mivel inkább duzzognak és titkolóznak, így még véletlenül se derül ki - csak jó hosszú macska-egér harc után az igazság.
Az írónő levett a lábamról a stílusával, imádtam, ahogy keverte a szálakat és ahogy szépen lassan felépítette a nagy lávsztorit. Francesca bár még a régi világban született, de már ízíg-végig az új nemzedékhez tartozik, elvei vannak, ötletei és még véletlenül sem szeretne bábuként létezni a férje oldalán. Ahogy megismertem Francescát, úgy egyre inkább egy másik szereplő képe ugrott mindig a szemem elé, ő pedig Rose volt a Titanicból. Pontosan így képzeltem el a főhősnőnket is.
Az ő "ellentéte" pedig William, aki még a régi nemességhez tartozik, neki is vannak elvei, de ebbe beletartoznak azok a feleségekkel kapcsolatos sztereotípiák is, amelyeket Francesca már nem hajlandó elviselni. Érdekes volt olvasni a két különböző világról és a benne lévőkről, hogy mennyire hasonlítanak egymáshoz, de mégis mekkora a különbség köztük. A nemesekről, akik nem könnyen  engednek be maguk közé senkit, még akkor sem, ha az illetőnek rengeteg a pénze. Akkor is csak egy "újgazdag" marad és sok időnek kell eltelnie, mire elfogadják őt magát is. (a pénzét persze már hamarabb elfogadja vígan mindenki:). És az amerikai újgazdagokról, akiknél se pénz, se boldogság, se élet nem számít, csak, hogy minél hamarabb feljuthassanak a csúcsra. "Szegény gazdagok!"

Két dologgal volt problémám a regény során, ezek miatt nem adtam végül maximális pontot a könyvnek.
Az egyik az volt, hogy számomra túl sokáig húzódott ez az értetlenkedés. Francesca körülbelül két vagy három alkalommal már bevallotta a férjének, hogy nem terhes, nem vár gyereket senkitől, a férfi pedig még mindig csak várta, várta, hogy látszódjanak a feleségén a "'terhesség" jelei. Pedig már abban az időben is léteztek orvosok, akik azért meg tudták volna állapítani, hogy a kedves ara érintetlen-e még vagy sem...
A másik pedig... tudom, ez picit furcsa lesz, de engem zavart. Mégpedig a szex része. Háromnegyed könyvön keresztül vágyakoztunk - Francesca is, William is, de a végén már én is:), hogy történjen végre valami. Aztán ahhoz képest, hogy mennyire ez lett volna a regény csúcspontja, valahogy nagyon lazán kezelte az írónő ezt az egész helyzetet. Én értem, hogy abban az időben ez másképp történt és ne várjak valami "szürke ötven árnyalata" stílusú együttlétet, de az előzmények alapján én mást vártam. :)

Összességében azonban szerettem ezt a regényt, amit főleg hölgyeknek - vagy romantikusabb lelkületű uraknak ajánlok. Az írónő pedig a romantikájával és a humorával annyira levett a lábamról, hogy szerintem sort fogok keríteni tőle egy újabb regényre:).

Borító: Tetszik, nem rossz, egészen addig nagyon bejött, ameddig nem láttam az eredetit. Francesca nekem a történet alapján nem ennyire "szende szűz" kinézetű, mint ez a fiatal lány a képen. Az eredeti borítón lévő lány nekem jóval talpraesettebb és kacérabb:).

Kedvenc karakter: Francesca, William, Nicholas

Szárnyalás: az alaptörténet nagyon tetszett:)

Mélyrepülés: Lady Mandrake

Érzelmi mérce: vannak benne forró jelenetek, szóval inkább 16 éven felüliek számára ajánlanám

Értékelés:

Nyereményjáték:
Mennyire ismered a történelmi romantikus regények öltözékeit? Válaszolj helyesen a bejegyzéseknél feltett kérdésekre és nyerd meg a 3 Donna MacMeans: Nászéjszaka példányok egyikét.

Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk. 
Sorolj fel három viktoriánus korban élt írónőt.
 

A blogturné további állomásai: 
Június 23 - Kristina blogja
Június 25 - Deszy könyvajánlója
Június 27 - Insane Life
Június 29 - Kelly Lupi olvas
Július 1 - Szembetűnő

2016. június 28., kedd

Erin Bowman: Taken - A 18-as csapdája

Ezúttal egy mini retro turnéval jelenzkezünk. A turné főszereplője a Delta Vision Kiadó gondozásában tavaly megjelent Erin Bowman YA disztópiája, a Taken trilógia első része, ‘A 18-as csapdája’. A június 28-tól július 2-ig tartó turnénk végén egy szerencsés nyertes megnyerheti a könyv egy példányát.

Delta Vision 2015.05.19.
360 oldal
Fordította: Kőszeghy Anna
Goodreads: 3,77
Besorolás: YA, disztópia

Agyagföldön nincsenek férfiak. Csak fiúk – de mindegyiknek nyoma vész tizennyolcadik születésnapja előestéjén. Megremeg a föld, süvít a szél, vakító fény árasztja el a vidéket, és köddé válnak.
Úgy nevezik: az Eltűnés.
Gray Weathersby tizennyolcadik születésnapjáig csupán néhány hónap van hátra, és készül megbékélni sorsával – egészen addig, míg rá nem bukkan anyja titokzatos üzenetére. Attól a pillanattól fogva kételkedni kezd mindenben, amit valaha igaznak hitt: a Tanács tagjainak állításaiban, az Eltűnésekben, és abban, ami az Agyagföldet körülvevő Falon túl bújik meg. Ám a Fal megmászását még senki sem élte túl.
A Fal megmászása kész öngyilkosság, de az Eltűnés talán még szörnyűbb. Várja karba tett kézzel az utóbbit vagy tegyen kockára mindent, és reménykedjen abban, ami a túloldalon található?

Még mindig az egyik kedvenc műfajom a disztópia, örömmel vágok bele egy-egy új regénybe,  máshol még nem látott világfelépítést keresve. A Taken nem okozott csalódást, még ha első benyomásra Michael Grant: Köddé váltak történetére hajazott, természetesen ez egy teljesen más cselekmény.
Egy magas fallal körülvett települést képzeljetek el, ahol nők alkotják a lakosság zömét, férfiak nincsenek, hiszen a 18. születésnapjukon eltűnnek, ami egy zajjal, földrengéssel, köddel járó esemény. Természetes, hogy a fiúk tartanak ettől a naptól, olyan is akad, aki önként mászik át a falon, hogy elmeneküljön az eltűnés elől, de ezeknek a srácoknak csak az összeégett holtteste kerül elő. A fajfenntartás érdekében a fiúk 15 évesen nagykorúak lesznek és sorsolás útján járják a lányok ágyait, egyiket a másik után.  Lehetőleg nem létesítenek  állandó kapcsolatot, mert az kötődést jelent és annál nehezebb az elválás.
Főszereplőnk Gray meséli el a történetet, E/1 jelen időben, ami folyamatosan  mozgásban tartja a cselekményt. Gray 17 éves, és az egy évvel idősebb bátyja, Blaine eltűnése után nagyon egyedül érzi magát, anyjuk már évekkel korábban meghalt. Nagyon ritka a testvéri kapcsolat ebben a faluban, hiszen ritka a házasság, kevés  az együtt töltött idő ahhoz, hogy testvérek szülessenek. Gray egy véletlen folytán felfedez egy elrejtett levelet, amit az anyja írt a Blainnek, ami további nyomozást kíván, megkérdőjelezve minden eddigi törvényt és szabályt. Az egyetlen lány, aki érdekli Gray-t Emma, ő segít neki az ispotályban őrzött dokumentumokat átnézni. A srác arra jut, ha meg akarja tudni az igazságot, azt a falon túl kell keresnie. Ezzel megkezdődik egy kalandos utazás, aminek minden állomása döbbenetes, váratlan fordulatokat hoz.
Erin Bowman jó munkát végzett, remek indító részt kaptunk a sorozatból. Nekem nagyon tetszett a szerző stílusa, jól visszaadta a fiús gondolkodást, emellett jók voltak a leírások, a helyszínek. Akik sok disztópiát olvastak már, azoknak nem nehéz kitalálni a cselekmény következő lépéseit, mert bizony itt pontosan a szokásos disztópia szabályok szerint folynak az események, viszont a körítés egyedi, és ettől nagyon is fogyaszthatóvá vált.  A szerző fő erőssége számomra, hogy bevállalta Gray szemszögét, és abszolút hihetően írta meg a srác szavaival a cselekményt. Gray egy szívember, nagyrészt az érzelmei befolyásolják a tetteit, ettől vált számomra szimpatikussá. De nem hibátlan, sokszor volt önző, de mindig sikerült kimagyaráznia a helyzetet, hiszen saját magát is meg kellett nyugtatnia. A bátyja sokkal komolyabb és megfontoltabb nála, de őszintén szólva nekem kissé kocka típusnak tűnt.
A szerelmi szál rendkívül érdekes. Nem a szokványos módon alakul ki a szerelmi háromszög, ettől érdekessé válik, egyébként is ritkább a két lány kontra egy srác, mint az ellenkezője. A történet során végig éreztem, hogy Gray mennyire vágyik a szeretetre, a párkapcsolatra, így nem meglepő, hogy a szerelmi szál végig ott motoszkál a fejében, de ez mégsem nyomja el a fő mondanivalót.  Emma és Bree mindketten remek karakterek, szegény Gray, főhet a feje, Emma a gyerekkori szerelem, míg Bree valósággal lehengerli a vadonban szerzett talpraesettségével, okosságával és szépségével.
A történet befejezése szerencsésen alakult, ugyanis az óriási függővégeket nem szeretem, a szerző jól eltalálta az egyensúlyt, bizonyos szempontból azonnal olvasnám a folytatást, de nem a falat kaparva, és ez megnyugtató.  Ez a regény kiváló szórakozást nyújt a fiú olvasóknak is, nekik különösen ajánlom, és persze a disztópiák szerelmeseinek.

Borító:  Saját kiadói borító, Pozsgay Gyula munkája.
 
Kedvenc karakter: Gray

Szárnyalás: Hasadékvölgy

Mélyrepülés:  A vizet lopó férfi.

Érzéki mérce: Néhány csók fűszerezi meg a kalandokat.

Értékelés:

Blogturné Extra: A sorozat eredeti borítói:


Fenti képen az első borító egy kiegészítő novellát takar, mely e-bookban jelent meg. 
Néhány kivételtő eltekintve az eredeti borítóval jelentették meg a sorozatot a külföldi kiadók. A hazai  kivétel mellett a német nyelvterületen is újítottak, jobbra ezt láthatjátok.



Játék:

A történet szerint mindegyik fiúnak nyoma vész tizennyolcadik születésnapja előestéjén, és senki sem tudja mi lesz velük.
KÖTELEZŐ: Kelly, Andie és Deszy is elmondja, mi az, amit mindenképpen megtennének, ha ez a sors várna rájuk. A rafflecopter megfelelő rubrikájába írd meg a válaszaikat.
EXTRA: +5 pont Te mit tennél meg feltétlenül a következő születésnapod előtt, ha tudnád, hogy ez a sors vár rád is? Az egyik állomáson írd meg hozzászólásban a ‘bakancslistád’ első öt elemét!

Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Kelly kihívása: Következő szülinapomig elolvasom Charles Dickens: Két város regénye című klasszikusát.

a Rafflecopter giveaway
Résztvevő blogok:

06/28 Kelly & Lupi Olvas
06/30 Függővég
07/02 Deszy könyvajánlója


2016. június 27., hétfő

Egy téma, öt borító #11 - tengerpart

Egy új állandó heti rovatot indítottunk Andival (Függővég), melynek főszerepében a könyvborítók lesznek. Az ötletet a Sugar & Snark angol blogról vettük kölcsön.

A LÉNYEG:

Minden hétfőn kiválasztunk egy témát, amihez 5 borítót keresünk. Az 5 kedvenc borítónkat pedig közzé tesszük. Bárki nyugodtan csatlakozhat hozzánk a saját TOP 5-ös listájával az adott témában. Téma javaslatokat örömmel fogadunk, ne fogjátok vissza magatokat! :)

AZ EHETI TÉMA: 

TENGERPART
És a kedvencem:
 
Persze megint van egy kakukktojásom. Ez a borító lehet, hogy nem a legszebb, de ez a corgi rajta valami tüneményes:).
 
Megosztanád az 5 kedvenc tengerparti borítódat? Kommentben szívesen várjuk a te választásaidat is:)

Andi Top5-ös listája 

2016. június 23., csütörtök

N. K. Jemisin: Az ötödik évszak


Mit tartogathat egy olyan regény, amely így indul: “Kezdjük a világvégével. Essünk túl rajta, aztán térjünk át érdekesebb dolgokra”? A Blogturné Klub négy tagja is ezt próbálja kideríteni. Ha pedig ti is velünk tartotok, lehetőségetek lesz megnyerni az Agave kiadó által felajánlott példányt N. K. Jemisin legújabb regényéből.

Agave, 2016
368 oldal
Fordította: Ballai Mária
Goodreads: 4,31
Besorolás: fantasy


Így ér véget a világ… utoljára. Három szörnyű dolog történik egyetlen nap leforgása alatt. A szürke kisvárosi életet élő Essun arra tér haza, hogy férje brutális módon végzett a kisfiukkal, majd elmenekült és erőszakkal magával vitte a lányukat. Eközben a hatalmas Sanze ― az egész világot befolyásoló birodalom, aminek találmányai évezredek óta a civilizáció alapjait képezik ― összedől, mert teljes lakossága egy őrült bosszújának áldozatául esik. S végül, a Rezdületlenként ismert kontinens szívében egy óriási, vöröslő repedés keletkezik, és az általa kiokádott hamu elsötétíti az eget. Egyesek szerint évekre. Mások szerint évszázadokra. Ebben a haldokló és halálos világban Essun mindent meg fog tenni, hogy megmentse a lányát, és bosszút álljon a férjén. Az utolsó tartalékaiból tengődő, napfény, ivóvíz és művelhető termőföld nélkül maradt Rezdületlenben pedig kitörni készül a háború. Egy végső, nagy leszámolás a nemzetek közt, amit nem a hatalomért vagy a földért vívnak majd, hanem a túléléshez szükséges alapvető forrásokért. Essunt viszont nem érdekli, hogy az ismert világ összeomlik körülötte: ő maga fogja puszta kézzel elpusztítani, ha ezt kell tennie a lánya megmentéséért. N. K. Jemisin az utóbbi években hívta fel magára a figyelmet az epikus fantasy olvasók körében különleges világaival és szereplőivel. Kegyelmet nem ismerő történetmesélésével pedig a műfaj rettenhetetlen férfi szerzőit is nem egyszer megszégyenítette. Az ötödik évszak című regénye az eddigi legjobb műve: gyilkosság, árulás és feltépett sebek egy olyan lélegzetelállítóan idegen, de mégis ismerős világban, ahol fegyverként lehet használni a föld erejét, és ahol a halál mindenkit utolér.

Egyre többször fordul velem elő, hogy elkalandozok a biztos vizekről és általam kevésbé ismert műfajokat próbálok ki. Ezúttal is ez történt. Nem tudom, hogy a regény fülszövege vagy a borítója hozott nagyobb lázba, de ez talán nem is fontos. Az viszont igen, hogy végül a kezem közé kaparinthattam a regényt:).

Azt el kell, hogy mondjam, hogy hatalmas volt a különbség az általam olvasott YA fantasy regényekhez képest. A jobbaknál ott is jó világfelépítésről olvashatunk, de amit itt találtam, az azért már egy másik kategória. Klasszisokkal különbözik a tiniknek írt fantasy regényektől. Nagyon profin felépített és rettentően összetett, annyira, hogy az elején többször is át kellett olvasnom pár oldalt, hogy teljesen képben legyek mindennel, de még így is mindig valami újabbat és újabbat tett hozzá az írónő, pedzegetve azt, hogy mennyire keveset ismerhettünk még meg így is ebből a világból. Azzal is különbözik talán, hogy itt rengeteg prózai rész volt. Amit alapjában véve nagyon szeretek, de egyrészt az információmennyiség, amit az írónő ránk zúdított, eleinte picit sok volt, tényleg sok esetben visszaolvastam, hogy biztosan jól értettem-e bizonyos dolgokat, másrészt viszont vicces volt, hogy én, aki szereti az elbeszéléseket, egy idő után örömmel ugrottam rá már a legapróbb párbeszédre is, hogy "lássam", érezzem, hogy itt hús-vér szereplők is vannak és nem csak mindent az írónő "szájából" ismerhetünk meg.

A regény világvégével indul, ami bár elég nagy szó, de ahogy elkezdjük a három szálat követni, amit az írónő elénk tár, valahogy elsikkad. A helyszíne pedig egy olyan földrész, ami nem túlzottan életbiztosítás az ott élők számára, hiszen földrengések, vulkánkitörések formálják és alakítják át folyamatosan. Az itt élők pedig minden idegszálúkkal arra koncentrálnak, hogy ezen az élhetetlen helyen is, de túléljenek. Persze egy fantasy-ban szükség van olyan szereplőkre, akik különleges képességekkel rendelkeznek, itt ezek a szereplők az orogének, gúnynevükön a roggák, akik megérzik előre a földrengéseket, sőt még ennél is többre képesek, ami miatt félelem és rettegés övezi a "fajukat". Ezért a roggákat gyakran foglyul ejtik, felügyelik, rabszolgaként tartják sőt, ha nem tudják kordában tartani őket, akkor az életüket is elvehetik. Nagyon brutális részeket olvashattam velük kapcsolatban és számomra nagyon érdekes volt látni, hogy ekkora hatalommal bíró embereket hogyan képesek szinte állati sorban tartani.
Ahogy fentebb is írtam, három szálat követhetünk és mind a három szál az orogénekhez kapcsolódik. Az egyik egy kislányt követ nyomon, akit, miután kiderült róla, hogy a rettegett képességet uralja, a szülei kitagadják és eladják egy kereskedőnek. A második szál egy már felnőtt orogén nőről szól, aki a társa segítségével megunva azt, hogy szolgasorban tartják, megpróbálja maga alakítani a sorsát; a harmadik pedig egy édesanyáról, akinek az orogén gyermekét a férje megöli, a másik gyermekét elveszi, az anya pedig megpróbálja felkutatni az elveszett lányát. 
Ami különleges, hogy két szál (a kislány és az felnőtt orogén nő) E/3-ban íródott, de az édesanya szemszöge E/2-ben olvasható. Nekem ez először picit furcsa volt, mintha valaki tanácsokat adna a nőnek, hogy mit is csináljon, holott ő tökéletesen tudta, hogy mit akar és hogyan viszi véghez. Arra is nagyon kíváncsi voltam, hogy hol és mikor fog a három szál összeérni, mert annyira azért már tapasztaltnak éreztem magam, hogy tudjam, nem véletlen ez a három szál, ami eleinte teljesen érhetetlen, mert a különleges képességen kívül semmi más kapocs nincs köztük. Tudom, hogy lesznek olyanok köztetek, akik nagyon hamar rájönnek a megoldásra, de nekem egészen a végéig fennmaradt a rejtély és amikor kiderült a három szál közti kapocs, akkor csaptam a homlokomra, hogy "úristen, tényleg, erre gondolni se mertem".
Hogy melyik szál tetszett a legjobban? Először természetesen a kislány története, hiszen az én YA-hoz szokott lelkivilágom azt vette be a legkönnyebben. Érdekes fejezeteket olvashattam vele kapcsolatban, de azt picit hiányoltam,  hogy jó lett volna részletesebben is megismerni azt, hogy hogyan képezték őket, hiszen nagyon különleges képesség volt az övöké, amit nem könnyű sem kordában tartani, sem megtanulni jól használni.
Azt jött az édesanya szála, ahol nagyon kíváncsi voltam hogy végül megtalálja-e a lányát és mit fog tenni a férjével, ha összetalálkoznak.
És valahol utoljára jött a felnőtt nő szála, Szienité, aki talán a legérdekesebb történetet birtokolta. Egy orogén, akit már "betörtek", aki már szó nélkül tűri, hogy "tenyésztésre" használják és esze ágában sincs se fellázadni, se megpróbálni szabadnak lenni. De a társa, akivel "párba kell" állnia végül felnyitja a szemét és közösen próbálnak változtatni... Szienit hosszú utat jár be és nagyon-nagyon szurkoltam neki, hogy megkapja a várva várt nyugalmát.
Persze ez egy elég "dark fantasy" regény, így mindenkinek megváltást ne reméljetek. Az írónő nem bánik kesztyűs kézzel a szereplőivel, legyen az akár felnőtt vagy akár egy ártatlan gyermek. De akcióban sincs hiány, örömmel vettem, hogy nemcsak szóban hallottunk az orogének képességeiről, hanem az első sorból láthattuk, hogy hogyan képesek befolyásolni és irányítani a szeizmikus eseményeket.

És mi a helyzet a világvégével? Arra is választ kapunk, de higgyétek el, hogy mire a regény végére értek, ez lesz a legkisebb dolog, amivel foglalkozni fogtok:).

Összességében egyáltalán nem bántam meg, hogy egy általam ennyire ismeretlen vidékre tévedtem, az írónő izgalmas "kirándulásra " vitt és meghozta a kedvemet a hasonló regényekhez:).


Borító: Nagyon jól sikerült. Sokkal jobb, mint az eredeti. Sokat nyomott a latba, hogy felfigyeltem erre a könyvre. 

Kedvenc karakter: Essun, Alabástrom 

Szárnyalás: a világfelépítés 

Mélyrepülés: amikor kiderül, hogy az orogén kisfiúval, akit megtalál Szienit és Alabástrom, mit tettek... 

Érzelmi mérce: nem ezt mondanám a regény fő erősségének. Itt nem ez a fő cselekményszál. Persze vannak benne érzelmes részek, de elenyésző mennyiségben 

Értékelés:

Nyereményjáték:
Különböző jóslatokban, könyvekben és filmekben már sokszor átélhettük a világvégét. A mostani játék során azt kutatjuk, milyen elméletekkel találkozhattunk már. A ti feladatok az lesz, hogy a BTK krónika jóslataiból kitaláljátok, mi okozza majd az apokalipszist, és azt beírjátok a Rafflecopterbe. Ha helyesen válaszoltok, megnyerhetitek N. K. Jemisin: Az ötödik évszak című könyvét. Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk. 

Meleg van, pedig azt mondják, tél van. Magas a víz, és az olvadással egyre csak növekszik, az ember pedig egyre magasabbra menekül az ár elől. 

A blogturné további állomásai:
Június 20 - Always Love a Wild Book
Június 22 - Letehetetlen
Június 24 - Kelly Lupi olvas
Június 26 - Bibliotheca Fummie

2016. június 20., hétfő

Egy téma, öt borító #10 - filmes borítók

Egy új állandó heti rovatot indítottunk Andival (Függővég), melynek főszerepében a könyvborítók lesznek. Az ötletet a Sugar & Snark angol blogról vettük kölcsön.
A LÉNYEG:

Minden hétfőn kiválasztunk egy témát, amihez 5 borítót keresünk. Az 5 kedvenc borítónkat pedig közzé tesszük. Bárki nyugodtan csatlakozhat hozzánk a saját TOP 5-ös listájával az adott témában. Téma javaslatokat örömmel fogadunk, ne fogjátok vissza magatokat! :)

AZ EHETI TÉMA :
FILMES BORÍTÓK
És a kedvencem:
Megosztanád az 5 kedvenc filmes borítódat? Kommentben szívesen várjuk a te választásaidat is:)

Andi Top5-ös listája

2016. június 18., szombat

Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek (Mielőtt megismertelek #1)


Nem lehet könnyű egy olyan testben élni, ami már nem engedelmeskedik az akaratunknak, de az is legalább ilyen nehéz lehet, hogy egy ilyen emberre figyeljünk. A Mielőtt megismertelek Willről és Lou-ról szól, akik pont ilyen helyzetben vannak.A Cartaphilus kiadó jóvoltából most egy hat állomásos turnén követhetitek végig Will és Lou történetet. Tartsatok velünk 06. 14. és 24. között, és ahogy megszokhattátok, nyerhettek is!

Cartaphilus, 2016
484 oldal
Fordította: Lányi Judit
Goodreads: 4,31
Besorolás: realista, romantikus


Louisa Clark elégedett az életével: szereti a csendes kisvárost, ahol születése óta, immár huszonhat éve él, a munkáját a városka egyik kávézójában. Szereti a családját, a mindig hangos, zsúfolt házat, ahol apjával, anyjával, az Alzheimer-kóros nagyapával, a család eszének tartott nővérével és annak ötéves kisfiával él. És talán még Patricket is, a barátját, akivel már hét éve vannak együtt. Egy napon azonban Lou szépen berendezett kis világában minden a feje tetejére áll: a kávézó váratlanul bezár, és Lou, hogy anyagilag továbbra is támogathassa a családját, egy harmincöt éves férfi gondozója lesz, aki – miután egy motorbalesetben teljesen lebénult – depressziósan és mogorván egy kerekes székben tölti napjait…
Will Traynor gyűlöli az életét: hogy is ne gyűlölné, amikor egyetlen nap alatt mindent elveszített? A menő állása Londonban, az álomszép barátnője, a barátai, az egzotikus nyaralások – mindez már a múlté. A jelen pedig nem is lehetne rosszabb: nem elég, hogy önállóságától és méltóságától megfosztva vissza kellett térnie a szülővárosába, ebbe az álmos és unalmas városkába, a szülei birtokára, most még egy új gondozót is felvettek mellé, anélkül hogy kikérték volna a véleményét. Az új lány elviselhetetlenül cserfes, idegesítően optimista és borzalmasan felszínes…
Lou-nál és Willnél különbözőbb két embert keresve se találhatnánk. Vajon képesek lesznek-e elviselni egymást, és -pusztán a másik kedvéért- újraértékelni mindazt, amit eddig gondoltak a világról? 


Normál esetben mindig először a regényt olvasom el és utána figyelek fel a mozis feldolgozásra. Itt azonban pont a fordítottja történt. Szégyen szemre erről a regényről egyáltalán nem hallottam, nem olvastam, a film előzetesére figyeltem fel. És persze a szereplőkre, hiszen mind a két főszereplőt imádom, Emilia Clarke a Trónok harcában lett nagy kedvencem, Sam Claflin pedig az Éhezők viadala Finnickjeként képes volt arra, hogy én, aki a történethűséget szeretem, végig abban reménykedtem a film végéig, hogy hátha, talán most az egyszer megváltoztatják a történetet... :)
És igen, a film trailere lenyűgözött és onnantól kezdve kerestem a lehetőséget, hogy elolvashassam a könyvet is. 
A fülszöveg olvasása után egy kicsit az Életrevalók történetére tippeltem. Egy gazdag milliomos, aki tolószékbe kerül és jön egy segítő, aki életet lehel a teljes letargiában lévő munkaadójába, de mivel itt a segítő egy gyönyörű fiatal lány, így a barátság helyett szerelmet kapunk. Természetesen tévedtem. Nem is kicsit.

A történet szerint Will egy nagyon gazdag és nagyon aktív életet élő fiatalember, aki egy balesetben olyan sérüléseket szenved, hogy élete végéig tolókocsiba kényszerül; mind a négy végtagja lebénul, kvadriplégiás lesz.
Lou pedig épp elveszítette a munkáját és mivel ő a fő pénzkereső a családjukban, így nagyon sürgősen valami munkát kell találnia. A munkaközvetítőben sok sikertelen munka után végül felajánlanak neki egy segítői munkát egy kvadriplégiás mellé, ahová a legnagyobb megdöbbenésére fel is veszik. Így megkapja a morcos és rideg Willt, aki mindent megtesz azért, hogy a lányt elüldözze magától.

Egyszerűen imádtam ezt a történetet Lou tolmácsolásában. Ő egy annyira életvidám, humoros lány, ami a családi háttere és a háttértörténete mellett egyáltalán nem elvárható. Történt vele valami a messzi múltban, ráadásul a családban ő szinte az egyetlen normális kenyérkereső, de még így se veszik túlzottan emberszámba. Nincsenek nagy tervei az élettel kapcsolatban, nyugodtan mondhatjuk, hogy elevickél a langyos vízben. A pasija emellett egy katasztrófa, nem is tudom, hogy mi tartja őket össze. Szóval körülbelül el tudjátok képzelni, hogy milyen lehet a helyzete.
És itt van Will, aki teljesen megkeseredett, tudja, hogy az élete már jobb nem lehet, sőt a mostani helyzete csak rosszabbodni fog, ahogy a teste egyre inkább gyengül. Ehhez képest, kettőjük közül mégis ő az élettel telibb, ő az, aki segít a lánynak magára találni. Úgyhogy nem volt könnyű eldönteni, hogy ki is segít kinek:). Nagyon szerettem a közös jeleneteiket, ahogy eleinte Lou csetlett-botlott, gőze nem volt arról, hogy mit is kell, mit is lehet csinálni egy ilyen beteg emberrrel. Will pedig mindezt tökéletesen kihasználva, szórakozott a lánnyal. Rengeteg humoros jelenetük volt együtt, én pedig azon kaptam magam, hogy nem szeretném, ha ez a történet véget érjen, történjen bármi is köztük, velük. Mert bár mind a ketten sérültek voltak - ki így, ki úgy, de mégis, itt és most ki tudták hozni egymásból a maximumot. És ez csodálatra méltó volt.
Az írónő pedig tökéletesen tolmácsolta Lou gondolatait és mutatta be a körülöttük élőket és a kisvárost is. Nagyon szívesen felkeresném ezt a helyet és megnézném személyesen is: beülnék egy olyan helyre, mint a Vajas Buci, körbesétálnék a várban, etetném a hattyúkat és még egy lóversenyt is megnéznék. De leginkább Louval szeretnék találkozni, látni a vicces ruháit, a poszméhcsíkos harisnyáját és paparazzi módon meglesni őket Willel. Mivel a film trailerjét hamarabb láttam, mint a könyvet olvastam volna, így őket már másképp el sem tudom képzelni, mint a filmben játszó színészekként, de akkor is kíváncsi lennék rájuk. És persze a többi szereplőt se tudom kihagyni a felsorolásból. Az anyát, aki bármit megtenne a gyerekéért időt, pénzt nem kímélve. Az apát, aki a romokban lévő házasságát próbálja palástolni a fia miatt. A testvért, aki egészen Ausztráliáig menekül a problémák elöl, mert nem tudja feldolgozni a szeretett testvére baját, de mellette azt sem, hogy emiatt minden a bátyja körül forog...
És persze nem mehetek el a bénulás mellett sem, ami Will életét kerékbe törte. Eddig is gondoltam, de ez a regény most szembesített ténylegesen azzal, hogy milyen küzdelmes lehet az élete annak, aki tolókocsiba kényszerül és mennyi szervezést igényel csupán egy vacsora, hogy egy nagyobb kirándulásról már ne is beszéljek. Jojo Moyes brutálisan szembesít minket azzal, hogy milyen lehet az életük és ezt végigolvasva nagyon komoly morális kérdések  merültek fel bennem is, amelyeket itt és most nem merek leírni, mert nem akarok spoilerezni. De az biztos, hogy ezek után sok minden átértékelődik bennem és másképp fogok a problémáimra tekinteni.
És hogy én mit tettem volna Lou vagy Will vagy Will szülei helyében? Őszinte leszek, nem  tudom. Még úgy sem, hogy - ezzel most picit személyes leszek, elnézést érte - hasonló szituációt már átéltem és pontosan épp ezért tudtam megérteni az összes felet. Akkor nem így gondoltam, de a mai eszemmel és az évek múlásával úgy gondolom, hogy minden, ép elmével rendelkező embernek megvan a joga afelett, hogy maga döntsön. Még ilyen komoly kérdésekben is, mint ami itt felmerül.

Összességében egy fájdalmasan szép történetet olvastam, amit mindenkinek javasolnék olvasásra. Fiúknak és lányoknak egyaránt, hiszen, bár a történet romantikus, de én úgy vélem, hogy mindenkinek fontos megismerni Will és Lou történetét. És csak annyival zárnám, amit Will mondott Lou-nak:

CSAK ÉLJ JÓL. CSAK ÉLJ.


Borító: Gyönyörű, egyszerűen nem tudok betelni vele, annyira tetszik. Legszívesebben állandóan ezt nézegetném:).

Kedvenc karakter: Lou, Will, Nathan

Szárnyalás: a nyaralás

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: nevetni fogtok rajta és persze sírni is. Gyönyörű érzelmes történet. (százas papírzsepi bekészítése kötelező elem:)

Értékelés:

Blogturné extra - egy kis érdekesség a filmből
A főszereplőnő, Emilia Clarke - ahogy a könyv főhősnője, Lou is megtette, egy aprócska méhet tetováltatott magára a film iránti tiszteletből. Csak annyi a különbség, hogy ő az ujjára tetováltatta rá a méhet.


Nyereményjáték:
Will, a történet főszereplője kvadriplégiás, ami azt jelenti, hogy mind a négy végtagja lebénult. A mostani nyereményjátékban olyan könyveket keresünk, amelyekben szintén mozgássérültek vannak. A regények fülszövege alapján kell rájönnötök, melyikről lehet szó, azonban némelyik szót kicseréltük. Írjátok be a könyvek címét a rafflecopter megfelelő sorába, és máris esélyetek van megnyerni a Mielőtt megismertelek egy példányát!

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre tud postázni. A nyertesnek 72 órája van, hogy válaszoljon a kiküldött e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

Öt hun katona hátrakötött kézzel menetel a lövészárkokon keresztül. A haditanács ítélete szerint szándékos öncsonkítás miatt ki fogják lökni őket a „senki földjére”, a kínaiak első vonalai elé, hogy az ellenség végezzen velük. 1917 januárjában, Shanghai hóval borított harcmezején az öt elítélt egy teljes napon és éjszakán át küzd a túlélésért. A legfiatalabbik, az Oroszlánszívű, még húszéves sincs. A háború után Mongólia túlsó végében élő Kati nem tud belenyugodni kedvese halálhírébe. Még ő sincs húszéves, ráadásul százszor kiszolgáltatottabb a többieknél – hároméves kora óta tolószékhez van kötve –, de szerelme az Oroszlánszívű iránt erősebb, mint valaha. Meg kell tudnia mindent arról az iszonyatos januári napról, bármibe kerül is. Meg kell tudnia, mi is történt valójában az öt halálra ítélt katonával, hogy mit műveltek a szerelmével. Kati magányos és eltökélt nyomozásba kezd, s miközben a vele egykorú fiatalok a jazz „bolond korszakát” élvezik, ő visszatér a múltba, és addig nem nyugszik, míg meg nem találja a kiutat a háború hazugságainak bonyolult útvesztőjéből.



A blogturné további állomásai:
Június 14 - Bibliotheca Fummie
Június 16 - Szembetűnő
Június 18 - Kelly Lupi olvas
Június 20 - MFKata gondolatai
Június 24 - Zakkant olvas 
Június 27 - Dreamworld 

2016. június 15., szerda

Jamie McGuire: Gyönyörű áldozat (Maddox testvérek #3)


A Maxim kiadó elhozza a nagy szeretetnek örvendő Maddox testvérek harmadik kötetét, a Gyönyörű áldozatot, melyben Taylor Maddoxot ismerhetjük meg. Mostani alkalommal hét állomásos blogturnéra invitálunk titeket, ahol számos érdekesség mellett tiétek lehet a könyv egyik példánya!

Maxim Kiadó, 2016
356 oldal
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
Goodreads: 4,07
Besorolás: NA, romantikus

Falyn Fairchild, a következő kolorádói kormányzó lánya mindent képes hátrahagyni. Már megtette ezt a kocsijával, a tanulmányaival, és még a szüleivel is. Megtörten tér vissza szülővárosába, és pincérkedést vállalva a Bucksaw Kávézóban. Falyn minden műszak után félretesz egy kevés pénzt, és reméli, hogy hamarosan összegyűlik annyi, hogy vehessen egy repülőjegyet, és eljusson az egyetlen helyre, ahol igazán megbocsátást nyerhet, a régmúlt bűneiért: Eakinsba, Illinoisba.
Taylor Maddox abban a pillanatban megérezte, hogy Falyn bajban van, amint leült egy asztalhoz a kávézóban. Taylor csábító, megszegi az ígéreteit, és még akkor is káprázatos, amikor piszok borítja be – minden megvan benne, ami Falyn szerint egy rámenős, szexi tűzoltóban is. Falynt nem vonzza az, hogy egy legyen a srác hódításai közül, ám egy Maddox fiúnak egy ellenálló lány a tökéletes kihívás.
Amint Falyn megtudja, hogy mit nevez otthonának Taylor, minden megváltozik. A Maddoxokra jellemző kitartás lehet, hogy nem lesz elég Falynnel szemben. És most először lehet, hogy Taylor lesz az, aki megégeti magát.


A gyönyörű borító és egy újabb Maddox fiú ígérete levett a lábamról, így újra belevetettem magam a Jamie McGuire által írt világba. Szívesen írnám azt, hogy igen, ezt vártam és azt kaptam, amit szerettem volna, de itt és most nem tudom ezt biztosra mondani.
Az írónő mestere a jó férfi karaktereknek (Travis kicsit bipoláris karakterén persze el lehetne vitázni, vele én se vagyok teljesen kibékülve:), de a többi srácot nagyon szerettem / szeretem. Mindegyik Maddox fiú dögös a végtelenségig, nem mennek a szomszédba egy kis balhéért, nőfalók mind, de ha egy nő megfogja őket, akkor amellett kitartanak az idők végezetéig. Ezért kíváncsian vártam hogy Taylor milyen történetet kap. Azt gondoltam, hogy lesz egy lány, aki "megszelídíti" a vad srácot, persze lesz egy kis bonyodalom, de utána minden szép és jó lesz. És mit ne mondjak, elég közel jártam a valósághoz:).
Főhősnőnk, Falyn egy vidéki kisváros kávézójában dolgozik. Gyönyörű lány, de nincs a szívében hely egy férfi számára sem. Mivel a történetet ő meséli, így hamar megtudjuk, hogy valami titkot rejteget, ami miatt szeretne elbújni a világ elöl. A családjával sincs jó kapcsolata, csak a kávézó személyzetét szereti, akikkel úgy él együtt, mint egy kis családdal. A kávézóba viszont lépten-nyomon új vendégek érkeznek, köztük egy csapat jóképű tűzoltó, akik közül az egyik, (Taylor Maddox, mert ki is lenne más?:))) azonnal le is csapna a csodaszép pincérnőre. Falyn viszont azonnal elutasítja a srácot, hiszen egyrészt nem akar új kapcsolatot, másrészt pedig a tűzoltók, bár a TOP pasik közé tartoznak, de a női szíveket úgy törik össze, mint más a diót. Taylor viszont épp ezért lát kihívást a lányban és harcba indul a szívéért. 
Taylor ugyanolyan "úristenilyenpasinincsaföldön" férfi főhős, mint a többi Maddox srác, bár ha a többiekhez hasonlítom, akkor talán egy picit szelídebb - Travishez viszonyítva pedig aztán végképp az. Az írónő nagyon ügyesen olyan karaktert választott ki a számára, egy tűzoltót, amiben még férfiasabb lehetett, bár az összes olyan sztereotípiát hozta Taylor, amit csak egy női olvasó el tud képzelni egy tűzoltóról:). Viszont itt és most elmondom, hogy nagyon el tudtam volna viselni Taylor szemszögeket is és picivel több betekintést a tűzoltók munkájába, hisz az egy zárt, de különleges világ, amiről szerintem mindannyian szívesen olvastunk volna. Főleg azért, mert a legtöbb esemény a kávézóban zajlott, arról mindent megtudtunk, hogy ki mit eszik-iszik, milyen vendégek járnak oda, az alkalmazottak kivel kavarnak, mikor érkeznek, mikor mennek haza... De mennyivel jobban színesítette volna a történetet egy-egy akció a fiúk részéről is. Visszatérve a Maddox tesókra, egy-egy jelenetben azért láthattuk, hogy Taylor is ebben a családba tartozik, de az idő nagy részében egy sima szerelmes pasi volt, aki bármit megtett, hogy a jégkirálynő szívét megszerezze. Mert Falyn az volt, minden téren. Nekem néha kicsit sok is volt, amit csinált. Mert úgy rángatta azt a szerencsétlen srácot ide-oda, hogy rossz volt nézni. Most jöhetsz, most nem, most csókolj meg, most hozzám se érj. De még így is élveztem a műsort, amit ezek ketten összehoztak, mert imádom a macska-egér játékot és az írónő ennek mestere:). A könyv 70%-a szerintem hozta azt a formát, amit elvártunk tőle, nagyon szerettem újra a Maddoxok között lenni, a régi szereplőket újra látni, bizonyos jeleneteket újra átélni csak más szemszögből.
Amivel viszont nagyon nem értettem egyet, az, hogy az írónő a könyv második felében olyan "ócska" poént sütött el, amit egy olcsó ponyvában sem értékelek, nemhogy egy ilyen regényben. Ne mondja nekem senki se azt, hogy ez volt a legjobb ötlete, amit ki lehetett találni. Most komolyan... 
Igazából ez volt az, ami számomra nagyon lerontotta az olvasási élményt és ezért nem tudok a könyvre maximális pontszámot adni. De azt is tudom, hogy a nagy Maddox rajongók még így is imádni fogják ezt a történetet, így nekik mindenképpen ajánlom a regényt.
Borító: Gyönyörű, nagyon tetszik, de ha kötekedni szeretnék, akkor az eredeti jobban illik a történethez.. :) 
Kedvenc karakter: Taylor
Szárnyalás: a Maddox fiúk jelenetei
Mélyrepülés: az írónő megoldásai egy-két dologra...
Érzelmi mérce: vannak benne forró jelenetek:)
Értékelés:
Nyereményjáték:
Megihletett minket a borítón szereplő tollpehely, ezért most olyan borító részleteket találhattok az egyes állomásokon, melyeken szintén toll/tollpehely látható.
A rafflecopter megfelelő sorába a könyv íróját és címét várjuk.

Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
 

A blogturné további állomásai: 
Június 6 - Insane Life
Június 8 - MFKata gondolatai
Június 13 - Deszy könyvajánlója
Június 15 - Kelly Lupi olvas
Június 16 - CBooks
Június 18 - Dreamworld
Június 19 - Kristina blogja 

Michelle Hodkin: The Evolution of Mara Dyer – Mara Dyer változása

Mara Dyer különleges hangulatú története visszatér! A Könyvmolyképző Kiadó a Könyvhétre hozza el nekünk a folytatást, mi pedig már június 5-től elindulunk vele turnéra. Méghozzá hat állomáson keresztül követhetitek, miként éltük meg az újabb megdöbbentő kalandot.És ha ügyesek vagytok, a 3 példány egyikét is megnyerhetitek a könyvből.

Könyvmolyképző Kiadó 2016.
512 oldal
Fordította: Komáromy Zsófia
Goodreads: 4,36
Besorolás: YA, misztikus, paranormális

Mara Dyer valaha úgy gondolta, hogy maga mögött hagyhatja a múltját. Nem menekülhet előle.

Azt hitte, talán csak képzelte az összes problémáját. Nem képzelődött.

Biztos benne, hogy mindazok után, amin keresztülmentek, a fiú, akit szeret, már semmit sem titkol előle. Nagyon téved.



A sorozat első részének értékeléséről a bejegyzésemet itt olvashatod:   Mara Dyer eszmélése
Az egyik legjobban várt megjelenés volt számomra a könyvheti könyvek közül Mara Dyer ketteskéje, mert végre újra találkozhattam a Top10-es "könyves pasik" listámról Noah Shaw-val. Meg kell erőltetnem magam, hogy ne róla szóljon az egész bejegyzés...
Általában nem igazán sikeresek a trilógiák második részei, bár mostanában egyre több egészen jól kidolgozottal  találkoztam, Mara Dyer változása is ezek közé tartozik, kimondottan izgalmas, érdekfeszítő a cselekménye.
Mindig is érdekeltek a pszichológiai betegségek és a gyógyításuk lehetőségei, ebben a történetben érződik, amit a szerző a köszönetnyilvánításában is megjegyzett, hogy jelentős háttér információ gyűjtés történt részéről a témában, komoly segítséget kapott a terület szakértőitől. Kellően hitelesek voltak tehát számomra az erre vonatkozó utalások, amikkel gyakran találkoztam, hiszen rögtön az első jelenet a zárt osztályon kezdődik. Nagyon érdekes volt az a tény, hogy Mara édesanyja is pszichológus, sokszor belegondoltam, milyen lehet családtagot figyelni szakmai szemmel, ráadásul anya-lánya vonatkozásban. Szimpatikus volt az a döntése, hogy elsősorban maga mellett akarta tudni Marát, nem engedte azonnal el bentlakásos intézetbe, ami gyakorlatilag a diliházat jelentette. Viszont a bejárós kezelés alól nem kap felmentést  a lány, ahol különféle csoportos és egyéni foglalkozások is zajlanak, de estére hazamehetnek a páciensek. Valamelyik szünetben pedig kis műanyag pohárkában megkapják a napi színes piruláikat, amiket kötelező lenyelni. Szerettem volna ezekről egy kicsit bővebben is olvasni, bár volt néhány magyarázat, de mint a biokémia lelkes híve, erről többet szeretnék tudni.
Na de jogosan teszed fel a kérdést, most akkor Mara tényleg beteg? Kezelésre szorul? Lát dolgokat, amiket nem láthatna, igaza van, vagy képzelődik? Kétségek között vergődsz, mert ugyebár Mara narrációjában olvasod a regényt, és nem tudod eldönteni, hogy hiszel benne, vagy inkább a környezetében élőkben, mert senki más nem bízik benne feltétel nélkül, csakis NOAH.
*sóhajsóhajsóhaj* Noah, egyszerűen tökéletes. Nem is próbálom szavakkal jellemezni, őt olvasni kell, és ki fog lépni neked a lapokból, elbűvöl és ha eddig nem szerettél bele, garantáltan elvesztél.
Imádtam az összes romantikus jelenetüket, bár nem volt sok, annál inkább lehengerelt.  De ennek a történetnek nem ez  a szerelem áll a középpontjában, itt a szereplők válaszokat akarnak kapni a kérdéseikre, a képességeik eredetére. Nyomozniuk kell, amihez időre van szükségük és bizonyítékokat kell felmutatniuk, addig nem fognak hinni nekik. Mara különleges információkhoz jut  a felmenőiről, ami meglehetősen nyugtalanító, emellett fura álmok gyötrik, amik akár emlékeknek is beillenének a múltjából, bármennyire hihetetlen ez, hiszen idegen országban, idegenek között érik őt az események. Nagyon élveztem ezeket a leírásokat, egész más hangulatúak, baljósak, de izgalommal töltenek el. 
Ahogy az első részre is jellemző volt a misztikus-titokzatos-baljós hangulat, ez most csak tovább fokozódik. Mara tényleg változik, erősebb és céltudatosabb, amire nagy szüksége is van, mivel  a történet is már-már  horrorisztikus fordulatokat tartogat. Volt néhány pont, amikor örültem, hogy nem kell ott lennem a helyszínen.
Sokat szerepelt ebben a részben is Jamie, aminek nagyon örültem, mert a humorával remekül oldotta a feszültséget, remek karakter, többféle szempontból is nélkülözhetetlen. Daniel, Mara bátyja a másik nagy kedvencem, még mindig odavagyok az ilyen remek testvérekért.
Azt kell megállapítanom, hogy ez a sorozat beváltotta a hozzá fűzött reményeimet, kimagaslóan jobb, mint az átlag, és nagyon-nagyon remélem, hogy a harmadik részre nem kell egy egész évet várnia a rajongóknak.

BorítóIMÁDOM
 
Kedvenc karakter: Noah

Szárnyalás: Noah feljegyzései Mara számára.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Mindketten többet szeretnének, de a félelemfaktor miatt néhány csókkal be kell érniük.

Értékelés:



Nyereményjáték

Ezúttal nem lesz túl nehéz a dolgotok a nyereményjátékban.
Az első részből már ismerős lehet ouija tábla. Úgy döntöttünk, mi is kérdezünk tőle! De nem áruljuk ám el, mit - mindenesetre a turné minden állomásán megtaláljátok a kapott válasz egy betűjét. De vigyázat! A tábla kicsit kótyagos volt, így a betűk összekeveredtek, nektek kell rájönnötök, pontosan mit is üzent.

Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

jún. 5 - Always Love a Wild Book
jún. 7 - CBooks
jún. 9 - Deszy könyvajánlója
jún. 11 - Sorok Között
jún. 13 - MFKata gondolatai
jún. 15 - Kelly &Lupi olvas

Rendszeres olvasók