A Könyvmolyképző Kiadónál jelenik meg Callie Hart: Quicksilver regénye, mely hatalmas sikernek örvend számos országban.
Gyertek és lépjetek be a tündérek veszedelmes világába, legyetek részesei Saeris izgalmas utazásának, miközben megismerjük Kingfishert, akinek szíve jégből van, természete pedig nem épp a legmodorosabb, ám egy véletlen összehozza őket…
Kövessétek a blogturnét, ha velünk játszotok, tiétek lehet a könyv egyik példánya!
Gyertek és lépjetek be a tündérek veszedelmes világába, legyetek részesei Saeris izgalmas utazásának, miközben megismerjük Kingfishert, akinek szíve jégből van, természete pedig nem épp a legmodorosabb, ám egy véletlen összehozza őket…
Kövessétek a blogturnét, ha velünk játszotok, tiétek lehet a könyv egyik példánya!
608 oldal
Fordította: Nagy M. Boldizsár
Goodreads: 4,37
Besorolás: fantasy, tündék, mágia, romantasy
Ne nyúlj a kardhoz! Ne fordítsd el a kulcsot!
Ne nyisd ki a kaput!
A kegyetlen sivatagban kevés olyan dolog van, amit egy lány ne tenne meg egy pohár vízért. A huszonnégy éves Saeris Fane jól tud titkot tartani. Senki sem tud a különös képességéről, sem arról, hogy amióta az eszét tudja, rendszeresen megcsapolta a Halhatatlan Királynő víztározóit. De elkerülhetetlen, hogy Saeris titka előbb-utóbb napvilágra kerüljön.
Amikor Saeris szemtől szembe kerül magával a Halállal, véletlenül megnyitja a birodalmak közötti kaput, és ezzel a jég és hó földjére kerül. Mindig is azt hitte, hogy a tündékkel csak a mítoszokban, legendákban és a rémálmaiban találkozhat, de... kiderül, hogy nagyon is léteznek. A lány egy több száz éves konfliktus kellős közepén találja magát, ami akár a halálához is vezethet. Saeris, aki több mint ezer év után elsőként érkezett Yvelia zord hegyvidékére, tévedésből Kingfisherhez, egy jóképű tünde harcoshoz köti magát, akinek számos titka és aljas terve van. Fel akarja használni a lány alkimistaképességeit, hogy megvédje a népét, bármi legyen is ennek az ára… De az alkukkal óvatosnak kell lenni a tündék földjén. Mert az ördög a részletekben rejlik…
Ne nyisd ki a kaput!
A kegyetlen sivatagban kevés olyan dolog van, amit egy lány ne tenne meg egy pohár vízért. A huszonnégy éves Saeris Fane jól tud titkot tartani. Senki sem tud a különös képességéről, sem arról, hogy amióta az eszét tudja, rendszeresen megcsapolta a Halhatatlan Királynő víztározóit. De elkerülhetetlen, hogy Saeris titka előbb-utóbb napvilágra kerüljön.
Amikor Saeris szemtől szembe kerül magával a Halállal, véletlenül megnyitja a birodalmak közötti kaput, és ezzel a jég és hó földjére kerül. Mindig is azt hitte, hogy a tündékkel csak a mítoszokban, legendákban és a rémálmaiban találkozhat, de... kiderül, hogy nagyon is léteznek. A lány egy több száz éves konfliktus kellős közepén találja magát, ami akár a halálához is vezethet. Saeris, aki több mint ezer év után elsőként érkezett Yvelia zord hegyvidékére, tévedésből Kingfisherhez, egy jóképű tünde harcoshoz köti magát, akinek számos titka és aljas terve van. Fel akarja használni a lány alkimistaképességeit, hogy megvédje a népét, bármi legyen is ennek az ára… De az alkukkal óvatosnak kell lenni a tündék földjén. Mert az ördög a részletekben rejlik…
Drágáim, íme a példa arra, hogy nem mindenki ízlése egyforma, a sok magasztaló bejegyzés között találhattok egy kissé kritikusabb hangot is, íme, miért nem ülök fel a Quicksilver rajongói vonatra.... Beleestem abba a csapdába, hogy óriási elvárásaim voltak a regény felé, mivel a külföldi megjelenése óta tele van vele a könyves közösségi média. Annak nagyon örültem, hogy a Könyvmolyképző szerezte meg a kiadás jogait, és egy első osztályú fordítót sikerült felkérni, a kivitelezés és a fordítás szerintem tökéletesre sikerült.
De térjünk rá a történetre. Az első néhány tucat oldal még nagyon jól csúszott, hiszen megismerhettem egy igencsak ügyes, harcos, fiatal hősnőt, aki egy nagyon szegény környéken próbálja fenntartani magát, és vigyázni a testvérére. Egy kovácsműhelyben segít, de leginkább lopásokból él egy olyan világban, ahol kevés az étel és kb két deci víz a napi fejadag. Egy véletlen folytán sikerül egy aranyból készült kesztyűt ellopnia az egyik királyi testőrtől, de sajnos elkapják, és a királynő halálra ítéli. Csakhogy Saeris rendelkezik egy rejtett képességgel, irányítani tudja a fémeket, bár még nincs tisztában a dolog gyakorlati részével, azt azonban eléri, hogy szerezzen egy kardot és a végső harc közben megnyisson egy higannyal lezárt átjárót. Egy titokzatos alak megmenti őt és a portálon át magával viszi a tündék birodalmába, melynek létezéséről eddig csak a mesékben olvasott. Nos, a tündéknek szükségük van egy alkimistára, aki ereklyéket kovácsol nekik, hogy legyőzhessék az ellenségeiket, és Saeris hajlandó segíteni, ha áthozzák Haydent, a testvérét is. Ez nem sikerül, mert Kingfisher a lány korábbi alkalmi partnerét, Carrion Swift-et hozza magával, aki Haydennek hazudja magát. Saerisnek nincs más választása, kísérleteznie kell a higannyal, mert köti az egyezség, és a siker az ára annak, hogy Kingfisher teljesítse a kívánságát.
De térjünk rá a történetre. Az első néhány tucat oldal még nagyon jól csúszott, hiszen megismerhettem egy igencsak ügyes, harcos, fiatal hősnőt, aki egy nagyon szegény környéken próbálja fenntartani magát, és vigyázni a testvérére. Egy kovácsműhelyben segít, de leginkább lopásokból él egy olyan világban, ahol kevés az étel és kb két deci víz a napi fejadag. Egy véletlen folytán sikerül egy aranyból készült kesztyűt ellopnia az egyik királyi testőrtől, de sajnos elkapják, és a királynő halálra ítéli. Csakhogy Saeris rendelkezik egy rejtett képességgel, irányítani tudja a fémeket, bár még nincs tisztában a dolog gyakorlati részével, azt azonban eléri, hogy szerezzen egy kardot és a végső harc közben megnyisson egy higannyal lezárt átjárót. Egy titokzatos alak megmenti őt és a portálon át magával viszi a tündék birodalmába, melynek létezéséről eddig csak a mesékben olvasott. Nos, a tündéknek szükségük van egy alkimistára, aki ereklyéket kovácsol nekik, hogy legyőzhessék az ellenségeiket, és Saeris hajlandó segíteni, ha áthozzák Haydent, a testvérét is. Ez nem sikerül, mert Kingfisher a lány korábbi alkalmi partnerét, Carrion Swift-et hozza magával, aki Haydennek hazudja magát. Saerisnek nincs más választása, kísérleteznie kell a higannyal, mert köti az egyezség, és a siker az ára annak, hogy Kingfisher teljesítse a kívánságát.
Azt hiszem sejtem, hogy miért annyira népszerű ez a könyv, hiszen szétszálazva megvan benne a mostani népszerű fantasy elemek java, és ki ne olvasna szívesen tündékről, vámpírokról, mágiáról. Természetesen megalkotta a szerző a kellően morcos, "valójában nem az vagyok, akinek látszom" főhőst, aki majdnem kétezer éves és két méter magas, a többi része nagyságáról nem beszélve. Megjegyzem nem tudom hova fog ez még fajulni, és mikor kapunk újra átlagos méretű hősöket, esetleg kevesebb felszínességgel. Kingfisher elég sokáig húzza az időt, mielőtt megtudnánk a titkait és jobban kiismernénk, persze sokkal hamarabb hatnak a külső adottságai hősnőnkre, kit érdekel, amúgy mennyire bunkón viselkedik. Aki itt ellenségből szerelmeseket, vagy lassú égésű románcot emleget, az szerintem másik könyvet olvasott, mert ebben romantika címén egy elemi vágyon alapuló összesimulás bontakozik ki a szemünk előtt. A spicy jelenetek sora abszolút igazolja a regény romantasy zsánerbe való besorolását, aki ezt szereti, nem fog csalódni. Az, hogy vannak erotikus jelenetek, azonban még nem garantálja, hogy valódi érzelmeken alapuló kémia van a partnerek között. (Spoiler: nem sok volt.) Sokkal több idő elteltével lett volna ez hihető.
Sajnos jómagam nem lettem ennek a párosnak a rajongója, nem váltottak ki belőlem szimpátiát, ennek elsősorban Saeris volt az oka. Az elején elhittem, hogy bátor, függetlenségre törekvő nő, de ebben a világban más arcát mutatja, nekem sok volt a buta nyafogás a részéről, no meg a folyamatos nyálcsorgatás, amit meg lehetne amúgy érteni, tekintve a pasit, de hát azért nem ilyen mértékben.
Sajnos jómagam nem lettem ennek a párosnak a rajongója, nem váltottak ki belőlem szimpátiát, ennek elsősorban Saeris volt az oka. Az elején elhittem, hogy bátor, függetlenségre törekvő nő, de ebben a világban más arcát mutatja, nekem sok volt a buta nyafogás a részéről, no meg a folyamatos nyálcsorgatás, amit meg lehetne amúgy érteni, tekintve a pasit, de hát azért nem ilyen mértékben.
Mivel énelbeszélő a regény Saeris szemszögéből, sajnos nem ismerhettem meg Kingfisher belső gondolatait. Viszont időnként a higany saját hangot kap a lány fejében, jó ötlet volt ily módon megszemélyesíteni.
Sajnos az idő múlásával sem kerültem közelebb a hősnőhöz, a karaktere számomra a mélypontja volt a történetnek. Kissé ellensúlyozta őt Kingfisher, de nem eléggé, egyszerűen nem ütötte meg a mércét ő sem. Utólag sok minden meg lett magyarázva a tettei és szavai kapcsán, de én akkor is nagyrészt kínosnak éreztem a viselkedését. Ha kettejüket félretesszük, máris kiderül az ég, ugyanis a mellékszereplők elvitték a show-t az én olvasatomban. Kezdve Carrionnal, aki eljátszotta a felesleges harmadik szerepét, de olyan szórakoztató módon, amit kár lett volna kihagyni. Később persze meglepő fordulatot is okoz, érdemes odafigyelni rá a kezdetektől. Meg merem kockáztatni, hogy a valóságban őt választanák az olvasók, legalábbis ha magamból indulok ki. Aztán bőven szerepelnek a regényben tünde harcosok Kingfisher oldalán, akik végre hoztak magukkal lendületet, humort, harci eseményeket.
A világfelépítés ismertetése nem volt tökéletes, és már az elején voltak ellentmondások, amiket nem értettem. Erősen hangsúlyozta a szerző, mennyire kevés a víz ezen a földön, nemkülönben a Harmadik kerületben, mindenki kiszáradással küzd, és lopni kell a tározókból a vizet. Közben meg a helyi kocsmában nincs korlátozva a sör és az egyéb alkohol. Nem értettem a fertőzés ügyét sem. Ott van aztán Saeris öccse, akit annyira meg akar menteni, de később alig kerül szóba, szinte feledésbe merül. A cuki kisállat sem hiányozgat a sztoriból, kapunk egy kisrókát, aki végig ott van körülöttük és baromira vártam, hogy legyen valami szerepe, de csalódnom kellett. Miért kapott helyet? Mert kellett valami meleg és simogatni való szőrös cucc?Ami viszont elnyerte a tetszésem, az a fémekhez kötődő varázslat, az alkímia. Bár itt a higany került a központba, egyáltalán nem a mai tulajdonságai szerint szerepeltette a szerző. Szó nem volt a higanygőz mérgező mivoltáról, sehol sem volt az a pánik, ami minden mai családnál előfordul, amikor eltörik egy higanyos hőmérő. Mindezzel együtt tetszett a portálos közlekedés, a higanymedencék ötlete, és a talizmánok kovácsolásának misztikuma. Ezek vittek egyediséget a történetbe a megszokott fantasy elemek mellett.
A végére, az utolsó száz oldalon felpörögtek az események, sőt, talán túl sűrűre is sikerült, ennyi bonyodalom, leleplezés, hősies helytállás alig fért el a lapokon. Elég merész dolgok is előkerültek az ellenség kapcsán. amit nem is sejtettem, hogy a történet része lesz. Persze kíváncsi vagyok, hogyan folytatódik majd a sztori, de számomra ez nem egy körömrágósan várt második rész lesz, nem érzek halálos függővéget.
Összességében szerintem ez egy közepes könyv, ami nagyon túl van hype-olva, de így legalább mindenkinek magának kell eldöntenie, megérdemelten-e vagy sem. Rengeteg olyan adalék van a regényben, amire azt fogod mondani, - ezt már valahol olvastam - ami többnyire elmegy, de párszor kiakasztó. A mozgó tetkóknál és a beszélő kardoknál azért meglehetősen rángattam a szemöldököm. Egyszerűen sok volt az ilyen deja vu pillanat, de elismerem, hogy sok olvasónak mindez újdonság, és a regény itthon is nagy kedvenc lesz. Olvasd el, döntsd el magad!
A világfelépítés ismertetése nem volt tökéletes, és már az elején voltak ellentmondások, amiket nem értettem. Erősen hangsúlyozta a szerző, mennyire kevés a víz ezen a földön, nemkülönben a Harmadik kerületben, mindenki kiszáradással küzd, és lopni kell a tározókból a vizet. Közben meg a helyi kocsmában nincs korlátozva a sör és az egyéb alkohol. Nem értettem a fertőzés ügyét sem. Ott van aztán Saeris öccse, akit annyira meg akar menteni, de később alig kerül szóba, szinte feledésbe merül. A cuki kisállat sem hiányozgat a sztoriból, kapunk egy kisrókát, aki végig ott van körülöttük és baromira vártam, hogy legyen valami szerepe, de csalódnom kellett. Miért kapott helyet? Mert kellett valami meleg és simogatni való szőrös cucc?Ami viszont elnyerte a tetszésem, az a fémekhez kötődő varázslat, az alkímia. Bár itt a higany került a központba, egyáltalán nem a mai tulajdonságai szerint szerepeltette a szerző. Szó nem volt a higanygőz mérgező mivoltáról, sehol sem volt az a pánik, ami minden mai családnál előfordul, amikor eltörik egy higanyos hőmérő. Mindezzel együtt tetszett a portálos közlekedés, a higanymedencék ötlete, és a talizmánok kovácsolásának misztikuma. Ezek vittek egyediséget a történetbe a megszokott fantasy elemek mellett.
A végére, az utolsó száz oldalon felpörögtek az események, sőt, talán túl sűrűre is sikerült, ennyi bonyodalom, leleplezés, hősies helytállás alig fért el a lapokon. Elég merész dolgok is előkerültek az ellenség kapcsán. amit nem is sejtettem, hogy a történet része lesz. Persze kíváncsi vagyok, hogyan folytatódik majd a sztori, de számomra ez nem egy körömrágósan várt második rész lesz, nem érzek halálos függővéget.
Összességében szerintem ez egy közepes könyv, ami nagyon túl van hype-olva, de így legalább mindenkinek magának kell eldöntenie, megérdemelten-e vagy sem. Rengeteg olyan adalék van a regényben, amire azt fogod mondani, - ezt már valahol olvastam - ami többnyire elmegy, de párszor kiakasztó. A mozgó tetkóknál és a beszélő kardoknál azért meglehetősen rángattam a szemöldököm. Egyszerűen sok volt az ilyen deja vu pillanat, de elismerem, hogy sok olvasónak mindez újdonság, és a regény itthon is nagy kedvenc lesz. Olvasd el, döntsd el magad!
Képek: Pinterest
Borító: Ez egy ütős borító, sokak kedvence lesz.
Kedvenc karakter: Carrion
Szárnyalás: A higany megszemélyesítése.
Mélyrepülés: Sok a hasonlóság más romantasy regényekkel.
Érzelmi mérce: Belőlem nem váltott ki mély érzelmeket ez a kapcsolat, inkább vágy alapú, semmi lassú égés, vagy enemies-to-lovers trope, nagyot tévedett, aki ezt beleálmodta.
Ha megtetszett, ITT megrendelheted!
Nyereményjáték
Saeris belső erejét és eszét használja ahhoz, hogy valami újat alkosson. - Így hát nektek is a fejeteket, helyesebben szemeteket kell használnotok a mostani játékunkban. Nincs más dolgotok, mint elolvasni a beleolvasót és az alapján helyesen válaszolni a feltett kérdésekre.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
KÉRDÉS: MI A KIRÁLYNŐ NEVE?
Állomások:
06.08 Insane Life
06.09 Angelika blogja
06.10 Sorok között
06.11 Milyen könyvet olvassak?
06.12 Kitablar
06.13 Kelly és Lupi olvas
03.14 Dreamworld
06.15 Ambivalentina
06.09 Angelika blogja
06.10 Sorok között
06.11 Milyen könyvet olvassak?
06.12 Kitablar
06.13 Kelly és Lupi olvas
03.14 Dreamworld
06.15 Ambivalentina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése