A következő címkéjű bejegyzések mutatása: romantikus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: romantikus. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 16., szerda

Kerri Maniscalco: Escaping ​From Houdini – Houdini csapdájában (Hasfelmetsző Jack nyomában#3)

 


Houdini, egy luxushajó és egy sor hátborzongató gyilkosság – Audrey Rose és Thomas újabb rejtélybe csöppennek, ahonnan nincs egyszerű menekvés. A fedélzeten mindenki gyanús, a titkok pedig egymás után kerülnek felszínre. Miközben a két nyomozó a gyilkost keresi, könnyen lehet, hogy valaki már őket figyeli. Izgalom, sötét hangulat és egy adag romantika – ezúttal tényleg nincs menekvés Houdini csapdájából.

Könyvmolyképző Kiadó, 2026
440 oldal
Fordította: Benkő Ferenc
Goodreads: 3,92
Besorolás: YA, thriller, romantikus

Egy luxushajóról nincs menekvés. A gyilkos pedig közelebb van, mint gondolnád.

Audrey Rose Wadsworth és elválaszthatatlan bűnüldöző társa, Thomas Cresswell egyhetes hajóútra indulnak a pompázatos RMS Etrurián, hogy átszeljék az Atlanti-óceánt. Az első osztály nagy örömére minden este cirkuszi előadók, jövendőmondók és egy felettébb karizmatikus ifjú szabadulóművész szórakoztatja őket.

Ám idővel ifjú úrihölgyek tűnnek el nyomtalanul, és könyörtelen gyilkosságok tartják rettegésben az egész hajót. A Holdfénykarnevál furcsa és felkavaró előadásai mindenkit megbabonáznak, a tettes pedig egyre nagyobb szörnyűségekre vetemedik.

Egyedül Audrey Rose és Thomas járhat a borzalmas ügy végére, mielőtt végleg elfogynának az utasok. Csakhogy minden nyom arról árulkodik, hogy a következő áldozat mindenkinél közelebb áll Audrey Rose-hoz.

Vajon sikerül kibogoznia a szálakat a rettentő finálé előtt?

TikTok-szenzáció! #BookTok, #OlvassEgyJót

Lépj be a rejtélyek világába, ahol minden illúzió mögött egy újabb titok rejtőzik!

Az előző részeket is imádtam, így nem volt kérdés, hogy ezt a részt is olvasni fogom. Kerri Maniscalco ismét egy olyan történettel állt elő, ami egyszerre volt sötét, izgalmas, romantikus és persze kellően hátborzongató. Ezúttal főhőseink egy egyhetes hajóútra indulnak, hogy átjussanak Amerikába. Ám a nyugodt utazásból hamarosan rémálom lesz, hiszen amellett, hogy a hajó fedélzetén egy különleges társulat szórakoztatja az első osztály utasait köztük a híres Harry Houdinivel; egy sorozatgyilkos is szedi az áldozatait. És ami a legrosszabb, nincs hová menekülni, hiszen a gyilkos ugyanazon a hajón tartózkodik, mint ők.

Ez a rész is tökéletesen hozta az előző kötetek komor, sötét hangulatát. Sőt, talán még egy kicsit rá is tett egy lapáttal. Imádtam az alapötletet, hiszen egy hajón ragadni egy sorozatgyilkossal már önmagában is elég félelmetes lehet, hát még akkor, ha szinte mindenki gyanús. A társulat tagjai között találunk kardforgatót, gumiembert, tűzzel bánó művészt és még rengeteg különleges képességgel rendelkező előadót. Ott van Harry Houdini, vagy akár a társulat vezetője, a titokzatos Mefisztofelész, és közülük bárki lehet a gyilkos.

Imádtam, hogy az írónő a történet nagy részében szinte teljes sötétségben tartott minket. Folyamatosan jöttek az újabb gyilkosságok, én pedig csak találgattam, hogy vajon ki állhat az egész mögött. Az indítékra ugyan aránylag lassan rájöttem, de a gyilkos kilétét még sokáig nem sikerült megfejtenem. És mire azt hittem, hogy már kezdem átlátni a helyzetet, természetesen kaptam még egy-két meglepetést. Kerri nagyon tudja, hogyan kell úgy adagolni a rejtélyeket, hogy az ember egyszerűen ne akarja letenni a könyvet.

Audrey és Thomas párosa továbbra is az egyik kedvencem. Egyszerűen imádtam, ahogy forrt köztük a levegő, miközben az akkori kor szabályai miatt még egy ártatlanabb közeledés is komoly következményekkel járhatott. Audrey halottakat boncol, olyan dolgokat lát és csinál, amelyekre a korabeli nők többségének esélye sem lett volna, de az igazi problémája mégis az, hogy nehogy valaki egy szál neglizsében meglássa a hajón, mert abból aztán hatalmas botrány lenne. Ez a kettősség egyszerűen zseniális volt. Audrey egy rendkívül bátor, kíváncsi és független fiatal nő, aki nem hajlandó beállni a sorba, mégis ott vannak benne az akkori társadalmi elvárások és a neveltetése által belé nevelt szabályok. Azt egy picit most sajnáltam, hogy Thomas kissé a háttérbe szorult, de igen, tudom, hogy az igazi főhőse ennek a sorozatnak Audrey. 

Ennél már csak azok a jelenetek voltak szórakoztatóbbak, amikor Mefisztofelész és Thomas egy légtérben voltak. Mind a ketten odavoltak Audreyért, és hát két, tesztoszterontól túlfűtött fiatal férfi egy fedélzeten, akik ráadásul nem is igazán kedvelik egymást... ebből bizony jó néhány humoros pillanat született. Én pedig imádtam ezeket a jeleneteket, mert a rengeteg sötétség és borzalom mellett nagyon kellett ez a kis könnyedség.

Audrey vívódását is teljes mértékben megértettem. Hiszen ott van Thomas, akit tiszta szívéből szeret, de a fiúval elképzelt jövő talán nem biztosítaná számára azt a szabadságot, amire annyira vágyik. Thomas családot, gyerekeket szeretne, Audrey pedig szerintem ennél sokkal szabadabb lélek. Mefisztofelész mellett viszont talán megkaphatná azt a szabadságot, amire mindig is vágyott. De hát Audrey Thomast sem tudná csak úgy elengedni. Nem volt könnyű választás, de őszintén szólva a döntését teljes mértékben megértettem.

A történet hangulata pedig? Komor. Persze a romantikus pillanatok és a fiúk állandó cívódása valamennyire oldják ezt a sötétséget, de azért itt is csak úgy hullanak az emberek. Ráadásul nem is túl szép módon. A szerző egyre brutálisabbban "bánik el" az áldozataival, így a gyengébb lelkü olvasóknak nem biztos, hogy ajánlanám még mindig ezt a sorozatot. 

És a történet vége? Hát, ez bizony nem egy igazi lezárás. Inkább egy újabb ajtó, amelyet az írónő kinyitott előttünk, és amelyen keresztül majd a negyedik, befejező részbe léphetünk be. Én pedig nagyon-nagyon várom, hogy mi lesz Audreyék sorsa és milyen újabb kalandok várják őket.

Összességében ismét egy nagyon izgalmas, sötét és fordulatos történetet olvashattam Kerri Maniscalcótól. A hajó különleges helyszíne, a társulat titokzatos tagjai, a sorozatgyilkosságok és a romantikus szál együtt tökéletesen működtek. Audrey és Thomas továbbra is nagy kedvenceim, és bár néha azért rendesen megjáratták velem az érzelmi hullámvasutat, egy pillanatig sem bántam meg, hogy velük tartottam ezen az úton. Ha olvastad az előző részeket, akkor ezt semmiképpen ne hagyd ki!

kép forrása

Borító: Látványos, tetszetős, beleillik a sorozat többi borítójába, de a polipot nem értem :D - azt kérlek magyarázzátok el nekem, hogy miért kerülhetett rá a borítóra :D

Kedvenc karakter: Audrey, Thomas, Mefisztofelész

Szárnyalás: a történet

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: izgalmas, néhol hátborzongató és persze a romantikáról se feledkezzünk meg

Értékelés:




Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

A blogturné további állomásai:
Szeptember 12 - Kitablar
Szeptember 15 - Dreamworld
Szeptember 16 - Kelly és Lupi olvas
Szeptember 18 - Könyv és más
Szeptember 20 - This is my (book) universe

2026. augusztus 24., hétfő

Sable Sorensen: Dire ​Bound – A farkas köteléke (The Wolves of Ruin#1.)

 


A Maxim Kiadó jóvoltából végre magyarul is olvasható Sable Sorensen regénye, a Dire Bound - A farkas köteléke. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják ezt a sötét, feszültséggel és mágiával teli fantasy történetet, ahol Meryn kénytelen mindent kockára tenni azért, hogy megmentse elrabolt kishúgát.
Tartsatok velünk a turné állomásain, lessetek be a kulisszák mögé, ismerjétek meg a rémfarkasok és az elit harcosok küzdelmét, és játsszatok a kiadó által felajánlott nyereménykönyvért!


Maxim Kiadó, 2026
688 oldal
Fordította: Szujer Orsolya
Goodreads: 4,31
Besorolás: romantasy, fantasy

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Csakis az arra méltók élhetik túl a Társulási Próbákat. Meryn pedig kész kockára tenni az életét – és a szívét –, hogy közéjük tartozhasson.
Meryn Cooper mindig is gyűlölte a Társultakat, azon elit harcosokat, akik mentális köteléket létesítenek a hatalmas, ádáz rémfarkasokkal, akiknek a hátán lovagolnak. Míg a Társultak luxusban élnek, Meryn keményen küzd azért, hogy családja ne süllyedjen mélyszegénységbe. Amikor a kishúgát, Saelát elrabolják – amikor átcsempészik őt a határon azok a halhatatlan szörnyetegek, akik ellen Meryn országa már évszázadok óta küzd –, a lány világa darabjaira hullik.
Kétségbeesett igyekezetében, hogy átjusson a fronton és megmentse a húgát, Meryn belép a seregbe, ahol rögvest a halálos Társulási Próbák közepében találja magát, ahol egyetlen ballépés is az életébe kerülhet.
Meryn kénytelen túlélni a négy hónapon át tartó kiképzést a kastélyban. Kötelék béklyózza őt egy olyan vad rémfarkashoz, aki nem hajlandó kommunikálni vele. A többi újonc alig várja, hogy Meryn közrendű vérét onthassa. Jeges szívű és gyönyörű oktatója, Stark Therion, pedig készen áll minden gyengeségre büntetéssel felelni.
Minden egy verseny és mindenki Meryn ellen van – mindenki, leszámítva a veszélyesen jóképű koronaherceget, akinek figyelme újabb céltáblát rajzol Meryn hátára. A kastélyban minden mosoly mögött penge rejtőzik… a folyosók pedig sötét titkokat rejtenek.
Társulj vagy vérezz. Harcolj vagy halj. A bukás maga a halál.

Én ezt a könyvet már az első megjelenésnél kinéztem, de akkor még nem találtam társakat ahhoz, hogy blogturnéra vigyük. Aztán jött a még csodálatosabb keménykötésű élfestett kiadás és akkor már szerencsére más is észrevette, amit én elsőre is, és végre turnéra tudtuk hozni.

A történetünk főhősnője Meryn Cooper egyáltalán nem vágyik arra, hogy Társult legyen. Sőt, kifejezetten gyűlöli őket. Miközben a Társultak elit harcosai gazdagságban és megbecsülésben élnek, Merynnek azért is meg kell küzdenie, hogy a családja egyáltalán megéljen. Aztán egy nap elrabolják a húgát, Saelát, és a lányt az ellenséges területre hurcolják.

Meryn pedig természetesen nem az a típus, aki szépen otthon marad és várja, hogy majd valaki megmentse a húgát. Ha át akar jutni a határon, egyetlen lehetősége van: beáll a hadseregbe, és megpróbálja túlélni a Társulási Próbát. A próbákon ugyanis csak a legjobbak maradhatnak életben, és aki elbukik, annak nem éppen egy udvarias „köszönjük, hogy részt vettél” a jutalma.

Ráadásul Merynt minden tiltakozása ellenére kiválasztja egy hatalmas, vad rémfarkas, Anassa is, akivel mentális köteléke alakul ki Merynnek. Csakhogy ez a kötelék nem olyan egyszerű, ahogy azt a főhősnőnk gondolja. Anassa eleinte inkább gátolja, mintsem segíti az emberi társát és Merynnek nagyon-nagyon sokat kell dolgoznia azért, hogy Anassa egyáltalán szóba álljon vele.

És ha mindez még nem lenne elég, Meryn négy hónapnyi kiképzésre kerül a királyi kastélyba, ahol nemcsak a többi növendékkel kell megküzdenie, hanem a hideg, szigorú és természetesen elképesztően jóképű kiképzőjével, Stark Therionnal is. Miközben mindenki versenytársat lát benne, a koronaherceg érdeklődése sem könnyíti meg a helyzetét, a kastély falai között pedig egyre több olyan titokra bukkan, amelyek miatt már az sem biztos, hogy tudja, ki az ellenség és ki az, akiben egyáltalán megbízhat.

Egyszerűen nem tudom elmondani, hogy mennyire imádtam ezt a könyvet. Farkasok? Farkasok! Ezzel már megvett magának az írónő. És természetesen nem lehet elmenni amellett sem, hogy mennyire szerettem a Fourth Winget és ez rengeteg aspektusában arra hajaz. De csak körülbelül annyira, mint ahogy most minden feltörekvő író Sarah J. Maas után a szépség és a szörnyeteg retellingjét meséli el...

Szóval igen. A Dire Bound egyáltalán nem találta fel a spanyolviaszt. Van itt minden, amit az utóbbi évek romantasy dömpingjében már láttunk: szegény, de annál elszántabb lány, brutális kiképzés, életveszélyes próbatételek, különleges képességek, titkokkal teli királyi udvar, hatalmas farkasok, mentális kötelék, morcos és veszélyesen jóképű férfi. És persze lesznek vámpírok is. Mert miért is ne? (de legalább a tündéreket kihagytuk most :) És így is működött. Nagyon.

Meryn Cooper ugyanis pontosan az a főhősnő, akit ebben a műfajban szeretek. Nem azért akar bekerülni a Társultak közé, mert dicsőségről álmodik, vagy mert szeretne egy gigantikus méretű farkason lovagolni. Ő egyszerűen csak meg akarja találni a húgát, Saelát, akit elraboltak. Minden más csak eszköz ehhez. Szegény, hétköznapi lányként kerül be egy olyan világba, ahol a gazdagok és kiváltságosok már gyerekkoruktól kezdve erre készülnek, neki pedig szó szerint minden egyes lépésért meg kell küzdenie. (kicsit Éhezők Viadala érzetünk van, nem? :) És Meryn küzd is. Nagyon. Nem hátrál meg akkor sem, amikor jóval véznább, esélyelenebb a többieknél. Kihasználja azt, hogy az utcán nőtt fel, ott is élt és ha ott túlélt... akkor ez már gyerekjáték lesz. Gondolja ő :).

Egy percig nem tökéletes, hibázik, rettentően makacs, nagy a szája és persze nőből van - a szép szavak, a kedves tettek, a tökéletes mosoly nagyon gyorsan leveszi őt is a lábáról és még akkor se látja, hogy mekkora "red flag" villog az adott karakter feje felett, amikor már mind sikítva kiabáljuk, hogy "be ne dőlj neki"!

És a pasik. Kettőt is kapunk belőle, mert ez már csak így szokás. Azt tudtam / gondoltam / sejtettem, hogy ki lesz a befutó, csak arra voltam rettentő kíváncsi, hogy a "nem kellő felet" hogyan tudja majd az írónő "kigyomlálni". Nekem tetszett a megoldása, még akkor is ha ezt aránylag hamar megtette, hiszen lesz még ennek a történetnek folytatása... Na, de mindegy, majd meglátjuk. Többet nem nagyon szeretnék elárulni a két férfiről, mert félek, hogy nagyon nagy spoilert osztanék meg, és azt nem szeretném. Izguljatok és meresszetek majd Ti is nagy szemeket, ahogy én is tettem:).

És a romantika. Igen, kapunk belőle, de a (számomra) még nem megfelelő társsal. Igen, van benne +18 karikás rész is nem is kevés, néha picit soknak is éreztem, de ez legyen a legnagyobb problémám. Ami azért persze volt, mert én nagyon szerettem volna, ha a két férfi főszereplő is kap saját szemszöget - bár tudom, hogy azzal sok mindent lelőtt volna túl hamar a szerző, de ezzel picit "élőbbek" lehettek volna a srácok is.

A másik problémám pedig a világfelépítés volt. Rengeteg érdekes dolgot kapunk a Társultakról, a falkákról, a két ország közötti háborúról, az ősi történelemről, a vérvonalakról és a farkasokhoz kapcsolódó titkokról. Csakhogy sokszor az volt az érzésem, hogy a szerző csak bedob egy újabb nagyon érdekes információt, aztán azt mondja: tessék, majd később elmagyarázom. És ez a magyarázat még nagyon nincs sehol. Jó, ez persze akkor lenne nagy probléma, ha ez egy befejező kötet lenne, így megpróbálom türelmesen kivárni a folytatást:).

És akkor jöjjenek a farkasok! A Társultak és a rémfarkasok kapcsolata számomra egyértelműen a könyv egyik legerősebb része volt. Anassa egyszerűen fantasztikus. Nem egy aranyos "kiskutya", aki boldogan követi Merynt mindenhova, hanem egy önálló, veszélyes, hatalmas lény, akivel Merynnek meg kell tanulnia együtt élni. Ráadásul a kötelékük nem csak egy menő fantasy elem, hanem valódi érzelmi súlya is van. Itt is szívesen láttam volna bele Anassa fejébe, hogy lássam, érezzem a falka dinamikáját, működését és életét, de szerintem a szerző itt is attól félt, hogy akkor túl idejekorán kiderült volna sok minden. Persze kaptunk leírásokat, elbeszéléseket, hogy mire kell figyelni, mit csinálnak a farkasok, stbstbstb, de én ezt kevésnek éreztem. Jó, én annyira imádom őket, hogy nekem bármi kevés velük kapcsolatban :D.

A baráti kapcsolatokat is nagyon szerettem. Meryn biztosan nem élte volna túl a próbákat és a kiképzést, ha nem állnak mellé a barátai. Imádtam az ikerpárt, Venna és Izabel párosát, akik mindenben segítették Merynt és azonnal mellé álltak, ha baj volt. Az pedig volt, hiszen mind a próbák, mind kiképzés annyira brutális volt, mintha az Éhezők Viadalát vagy a Fourth Winget olvastam volna.

És a történet vége? Rettentően felgyorsultak az események a kezdő kötét végére, nem győztem kapkodni a fejem, annyi új információt kaptunk, illetve annyi minden derült ki. Természetesen a vége függővég, de olyan "azonnal akarom a következő részt" típusú.

Összességében a Dire Bound nem egy teljesen új romantasy. Sőt. Aki sokat olvasott a műfajban, annak nagyon sok ismerős eleme lesz. De szerintem nem is kell minden könyvnek újra feltalálnia a műfajt. Néha egyszerűen csak szeretnénk egy jó történetet, egy badass főhősnőt, hatalmas farkasokat, egy morcos, jóképű férfit, egy rakás titkot és annyi fordulatot, hogy csak kapkodjuk a fejünket. És ezt a Dire Bound tökéletesen hozta.
Én pedig alig várom, hogy újra belevethessem magam ebbe a világba.

Képek forrása

Borító: Gyönyörű, csodálatos, látványos, utal a történetre és amúgy is, szerelmes vagyok ebbe a borítóba (és akkor nem is említettem a csodálatos élfestést és a könyvhöz kapott gyönyörű karakterkártyákat sem...)

Kedvenc karakter: Meryn, Stark, Anassa, Izabel és Venna

Szárnyalás: A történet, a farkasok és Meryn–Anassa kapcsolata

Mélyrepülés: Néhol túlnyújtott romantikus jelenetek és a kissé hézagos világfelépítés

Érzelmi mérce: izgalmas, forró, romantikus, néhol brutális és persze van benne jó pár +18 karikás rész

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Kik mások is lehetnének mostani játékunk főszereplői, mint a farkasok? Minden állomáson találtok egy képet, ami valamelyik híres rémfarkast, vérfarkast vagy farkasalakot tartalmazza. Nektek nincs más dolgotok, mint kitalálni a farkas nevét és beírni a Tally megfelelő sorába.
(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)





A blogturné további állomásai:
Augusztus 24 - Kelly és Lupi olvas
Augusztus 27 - Spirit Bliss Sárga könyves út
Augusztus 30 - Dreamworld

2026. augusztus 13., csütörtök

Brigitte Knightley: Az ​ellenállhatatlan késztetés, hogy belezúgj az ellenségedbe (Dearly Beloathed#1.)

 


A Maxim Kiadó jóvoltából végre magyarul is olvasható Brigitte Knightley hatalmas sikert aratott romantasy regénye, Az ellenállhatatlan késztetés, hogy belezúgj az ellenségedbe. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják egy bérgyilkos és egy gyógyító humorral átitatott, izgalmas, lassú izzású románcát.
Tartsatok velünk a turné állomásain, lessetek be a kulisszák mögé, és játsszatok a kiadó által felajánlott nyereménypéldányért.

Maxim Kiadó, 2026
480 oldal
Fordította: Szujer Orsolya
Goodreads: 3,80
Besorolás: romantikus, fantasy

A tét nagy, a szerelem tiltott, és a lassan kibontakozó vonzalom komoly szenvedéllyé válik.

Amikor Osric Mordauntot, a Fyren Rend elit bérgyilkosát ledönti a lábáról egy olyan betegség, amit még egy jól irányzott tőrdöfés sem old meg, a túléléshez sürgősen szüksége van egy kivételes gyógyítóra… a sors pedig, mert nyilván remek humorérzéke van, pont egy Haelan Rendbeli gyógyítót sodor elé — vagyis egy olyan embert, akinek normál esetben a közelébe sem szabadna mennie.
Aurienne Fairhrim és rendtársai egy gyerekeket sújtó halálos himlőjárvány megfékezéséhez igyekeznek kétségbeesetten pénzhez jutni – olyan kétségbeesetten, hogy amikor Osric betör a főhadiszállásukra, azért, hogy lefizesse Aurienne-t, gyógyítsa meg őt, a nő kénytelen elfogadni az ajánlatát.
Időközben Osric és Aurienne munkához látnak, hogy meggyógyítsák a férfit, és annak is a végére járjanak, miért ütötte fel a fejét a himlő, és azon kapják magukat, hogy hevesen tagadják az egymás iránti vonzalmukat – ami pedig csak még tovább tüzeli a köztük lévő szenvedélyt.

Igazából akkor figyeltem fel erre a könyvre, amikor valaki úgy jellemezte, hogy mi lenne, ha a sokak által remélt szerelmi páros - Draco Malfoy és Hermione Granger összejönnének? Na ez elég volt, hogy akarjam ezt a könyvet. Persze a történetnek sok köze nincs Dracohoz és Hermionehoz, azon kívül, hogy itt is két halálos ellenség a főszereplő és köztük alakul ki szerelem, de a regény így is levett a lábamról. Teljes mértékben. Ez egy kellően őrült, vicces, helyenként sötét és bizony néha igencsak pikáns történet.

Egy bérgyilkos és egy gyógyító. Két ember, akiknek normális esetben semmi keresnivalójuk nem lenne egymás mellett. Egyikük öl, a másik gyógyít – és mégis kénytelenek összefogni. Már az alapfelállás is elég ahhoz, hogy az ember kíváncsi legyen, vajon mi sülhet ki ebből.

A történet férfi főszereplője egy profi bérgyilkos, Osric, aki számára az ölés a munkája része. Semmitől nem fél, nem is nagyon tudják eltenni őt láb alól, míg nem egy gyógyíthatatlan betegség támadja meg. Azt az információt kapja, hogy egyetlen egy ember lenne képes arra, hogy esetleg segítsen rajta... ő pedig Aurienne Fairhrim, aki egy nagyon ügyes gyógyító és aki teljesen más elvek szerint éli az életét. Osric nem kevés pénz és még több furfang segítségével ráveszi a lányt, hogy segítsen neki, aki kénytelen-kelletlen, de belemegy a kérésbe. Ami pedig azután jön... azt elmondani nem lehet :).

A könyv legnagyobb erőssége számomra egyértelműen a HUMOR. És nem az a kedves, aranyos fajta, hanem az a néhol fekete, néhol teljesen abszurd humor, amin egyszerűen nem lehet nem nevetni. Rengeteg olyan helyzet és beszólás van benne, amitől csak ültem és vigyorogtam, mert egyszerűen annyira jól működött. Ráadásul a humor nem csak egy kis extra a történet mellett, hanem ténylegesen szerves része az egésznek. Sokszor pont ez lendítette tovább a sztorit, és szerintem nélküle közel sem lett volna ennyire szórakoztató és különleges a történet.

A két főszereplő pedig két tökéletesen megalkotott karakter. Osric, a szinte halhatatlan bérgyilkos, aki soha nem kéri senkinek a segítségét, hanem odamegy és elveszi, ami kell neki. És most abba a helyzetbe kerül, ahol KÉRNIE kell a segítséget, ráadásul egy olyan személytől, aki egy élve belezésen szívesebben venne részt, mintsem egy bérgyilkosnak segíteni. Imádtam, ahogy agyalt, próbálkozott, megint agyalt, hogy mi legyen a következő lépése és közben szépen lassan beleszeretett az ellenségébe.
A másik fele pedig Aurienne, aki az életét a gyógyításra tette fel. Gyógyít szegényt és gazdagot, de a szívügye az utcagyerekek járványának a megállítása. És akkor kap egy olyan beteget, akinek meg szívügye az emberek megölése. Na körülbelül ilyen lelkesedéssel is lát hozzá a gyógykezeléshez.

És a kettőjük kapcsolata... pontosan az, amit én egy ilyen történetben szeretek: SLOW BURN. Nem az történik, hogy találkoznak, egymásra néznek, majd három oldallal később már halálosan szerelmesek és a Káma Szutra összes pozicióját kipróbálták.
Itt tényleg idő kell ahhoz, hogy az ellenszenvből valami egészen más kezdjen kialakulni. Van feszültség, vannak összezördülések, beszólások, bizalmatlanság és persze rengeteg olyan pillanat, amikor az ember már pontosan tudja, hogy ebből bizony lesz valami.... És én ezt imádtam.
Sokkal jobban szeretem azokat a romantikus történeteket, ahol tényleg van idő arra, hogy a két szereplő megismerje egymást, és ne csak azért működjön közöttük a kémia, mert a szerző azt mondta. Itt viszont szépen lassan épül fel az egész, és pont ettől lesz igazán jó.

A történet humora mellett a sötétebb vonal is nagyon működött. Egy bérgyilkos történetétől persze nem is vártam rózsaszín cukormázat, de tetszett, hogy a könyv nem próbálja meg teljesen elrejteni ezt az oldalát. Néhol egészen sötét, máskor pedig a szexuális töltet miatt lesz kicsit pikánsabb a hangulat. Ezek a részek azonban nem lógtak ki a történetből, hanem szépen beleillettek az egész világba és a szereplők dinamikájába.

És a történet vége? Igen, nem lett lezárt a történet, hiszen még vannak megoldandó "problémák". És bár nem kifejezetten függővég, de ettől függetlenül rettentően örülnék, ha a kiadó hamar elhozná a második részt, mert szeretném tudni, hogy mi is történik a kedvenc párosommal:).

Összességében ez egy igazi szórakoztató olvasmány lett a számomra. A történet fő ereje egyértelműen a humora, de nagyon szerettem a lassan kialakuló románcot és a két főszereplő közötti folyamatos feszültséget is. Nem kell benne azonnali szerelemre számítani, itt bizony szépen ki kell várni, amíg az ellenszenvből valami egészen más lesz.

Ha szeretitek a slow burn romantikát, az enemies-to-lovers felállást, a kissé sötétebb humort és az olyan párosokat, amelyekről elsőre tényleg azt gondolnánk, hogy ezek ketten aztán soha az életben nem fognak összejönni, akkor ez a TI könyvetek.

Borító: Jaj, nagyon tetszik, figyelemfelkeltő, utal a történetre (és véééégre nem világszépe karakterek szerepelnek rajta! )

Kedvenc karakter: Osric, Aurienne

Szárnyalás: a humor és a slow burn romantika

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: romantikus, vicces, néhol sötét és bizony helyenként +18 karikás

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Brigitte Knightley legújabb regényében egy bérgyilkos és egy gyógyító kényszerül egy csapatba, a sorsuk pedig elválaszthatatlanul összefonódik. Ennek örömére a mostani játékunkban a fantasy irodalom gyógyító-beteg párosai előtt tisztelgünk.
A turné állomásain egy-egy olyan idézetet találtok, amelyek olyan népszerű könyvekből származnak, ahol a főhősök között gyógyító és beteg/sérült kapcsolat alakul ki. Találjátok ki, melyik könyvből származik az adott állomáson olvasható magyar idézet, majd a címét írjátok be a Tally megfelelő sorába.

(Figyelem! A sorsolóprogram észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“– Borzalmasan festesz – bukott ki belőle, ahogy felállt, és intett, hogy lépjen beljebb.
Ahogy merev tagokkal megindult befelé, Jaren halkan felkacagott.
– Te aztán nagyon bájosan bánsz a betegeiddel!
Kiva meg sem próbálta tagadni.
– Meglep, hogy még életben vagy. Azt hittem, mostanra már útban leszel a hullaház felé.
Egy újabb kacaj, ezúttal hangosabb.
– És továbbra is csak úgy ömlenek belőled a bókok.“

A blogturné további állomásai:
Augusztus 13 - Kelly & Lupi olvas
Augusztus 15 - Utószó
Augusztus 17 - Dreamworld

2026. augusztus 10., hétfő

Antonia Wesseling: Mélyvíz (Sötét Velence#1.)

 


A General Press Kiadó gondozásában megjelent Antonia Wesseling Mélyvíz című regénye Velence varázslatos világába repít minket, ahol a romantika, a vágyak és a múlt titkai könnyen összekeveredhetnek. Merle egy családi titok nyomában érkezik a lagúnák városába, ám arra nem számít, hogy Velence nemcsak válaszokat, hanem különleges találkozásokat és talán szerelmet is tartogat a számára.

Tartsatok velünk a Blogturné Klub állomásain, merüljetek el Velence romantikus hangulatában, ismerjétek meg Merle történetét, és fedezzétek fel velünk, milyen titkok rejtőznek a felszín alatt! A turné végén pedig ne felejtsetek el részt venni a nyereményjátékban, ahol a General Press felajánlásának köszönhetően egy példányt is nyerhettek Antonia Wesseling Mélyvíz című regényéből.

General Press, 2026
368 oldal
Fordította: Szalay Zsuzsanna
Goodreads: 3,73
Besorolás: new adult, romantikus

Amikor a német diáklány, Merle egy szemeszterre a festői Velencébe érkezik, egyetlen dolog jár a fejében: hogy kiderítsen egy nagy családi titkot. A lagúnák városában találkozik egy fiatal olasz lánnyal, aki habozás nélkül felajánl neki egy ágyat a Casa Nera szállodában. Míg azonban Giulia tárt karokkal fogadja a patinás épületben, a négy fiú lakótársa hűvösen és távolságtartóan viselkedik Merlével szemben. Leginkább az arrogáns, ám rendkívül vonzó Matteo nehezményezi a lány érkezését.

Merle képtelen szabadulni a megérzésétől, miszerint a fiú valamit rejteget előle. Egy darabig ő is titokban tartja az utazása valódi okát, ám hamarosan segítséget kell kérnie Matteótól a nyomozáshoz. Amikor az egyetemen pletykákat hall a klikkről, nem csak a fiú pillantásai miatt remeg meg a térde. Hiszen ebben a félévben több forog kockán, mint a szíve: az igazság.

Velence mindig is a szívem csücske volt, úgyhogy amikor megláttam, hogy egy romantikus rejtélyes történet ebbe a csodálatos városba kalauzol, gyakorlatilag esélyem sem volt nemet mondani rá. (és akkor még nem is említettem meg a kiadó által küldött plusz extrákat, amiket a mellékelt fotón láthattok). Egy külföldi egyetem, Velence, egy titokzatos családi ügy, egy arrogáns olasz pasi és persze a romantika… hát, ebből bármi lehetett volna. Aztán sajnos nem egészen azt kaptam, amire számítottam.

A történet főhőse, Merle egy szemeszterre érkezik Velencébe, ahol nemcsak az egyetemi életbe szeretne belekóstolni, hanem egy családi titoknak is a nyomába ered. Miután a lefoglalt szállását törölték, egy helyi lány, Giulia segít neki és befogadja a közös szállásukra, a Casa Nerába. Giulia azonnal jó kapcsolatot alakít ki Merlével, a fiú lakótársak viszont már kevésbé lelkesek az érkezése miatt. Különösen Matteo, aki láthatóan nagyon szeretné, ha Merle minél hamarabb eltűnne az életükből.

És itt kezdődött nálam a probléma.

Matteo egy bunkó. Suttyó. Nem nagyon tudok rá jobb szavakat találni. :)  Tudom, hogy később kapunk magyarázatot arra, miért viselkedik úgy, ahogy, és azt is tudom, hogy a történet azt szeretné elérni, hogy idővel meglássuk a kemény külső mögött rejlő érzékenyebb fiút, de nálam ez egyszerűen nem működött. Egy percig sem kedveltem Matteót, és őszintén szólva akkor sem lett szimpatikusabb, amikor kiderült, mi áll a viselkedése hátterében.

Pedig én szeretem az "enemies to lovers" történeteket. Sőt, ha jól van megírva, kifejezetten imádom, amikor két ember az elején ki nem állhatja egymást, aztán szépen lassan rájönnek, hogy a gyűlölet mögött valami egészen más is lapul. Itt viszont egyszerűen nem éreztem, hogy mi alapján szeretnek ezek ketten egymásba. A vonzalmat látom, a testi kémiát is próbálja erősen hangsúlyozni a szerző, de érzelmileg számomra nem épült fel az a kapcsolat, amire a romantikus szálat alapozni lehetett volna. Ehhez képest viszont nagy hangsúlyt fektetett a szerző a szexuális együttlétekbe, nagyon részletesek voltak, mintha ezzel próbált volna valami kompenzálni az írónő.  Nekem ez már néha sok volt, főleg azért, mert közben azt éreztem, hogy a két főhős érzelmi közeledését nem sikerült ugyanilyen részletességgel és hitelességgel megmutatni. :(

Merle-t egyébként sokkal inkább kedveltem. Tetszett, hogy nem az a tipikus, minden helyzetben elveszett főhősnő, aki csak sodródik az eseményekkel. Van saját célja, amiért Velencébe érkezik, és tényleg szeretne utánajárni annak a családi titoknak, ami idehozta. Kíváncsi, elszánt, és ha valami érdekli, annak utánajár. Tetszett az is, ahogy megpróbálta megtalálni a helyét az új környezetben. Az egyetem, az új barátságok, a Casa Nera és persze a Matteo körüli rejtélyek mind egy olyan Merlét mutattak, aki szeretne önállóan boldogulni, és nem fél beleállni a számára kellemetlen helyzetekbe sem.

Talán éppen ezért sajnáltam, hogy a saját nyomozós szála végül nem kapott akkora hangsúlyt, mint amekkorát az elején vártam tőle. Merle családi titka számomra nagyon jó kiindulópont volt, sokkal több lehetőséget láttam benne, és kíváncsi lettem volna, hogyan bontakozik ki igazán ez a szál. Ehhez képest a történet egyre inkább Matteo és a fiúk titkai felé tolódott.

És ami még nagyon működött: Velence. 

A város egyszerűen csodálatos háttér a történethez, és talán ez volt az, ami a leginkább magával ragadott. A velencei egyetemi élet bemutatása pedig különösen tetszett, mert olvasás közben többször is azon kaptam magam, hogy milyen jó lenne egy szemesztert tényleg ott tölteni. A város, a lagúnák, az olasz életérzés, az egyetem és a Casa Nera hangulata együtt nagyon jó atmoszférát teremtett. Ez a része a regénynek tényleg jól sikerült. 

Ugyanúgy, ahogy Matteo családi háttere is. Őket azonnal a szívembe zártam. Sokkal szerethetőbbek voltak számomra, mint maga Matteo, és minden olyan jelenetet nagyon imádtam, amikor velük találkozhattunk. Nálam ők simán elvitték volna a hátukon a könyvet, ha több szerepet kapnak.

A nyomozós-rejtélyes vonaltól viszont sokkal többet vártam. A történet elején még kíváncsi voltam, mi fog kisülni az egészből, milyen titkok vannak a háttérben. Aztán… rettentő gyorsan le lett zárva. Mire igazán belelendülhettem volna a nyomozásba, már meg is kaptuk a válaszokat... Utána persze jött egy másik rejtély is, aminek a kibogózása valószínűleg a második részre hárul, de az már nem kifejezetten Merle rejtélye, hanem inkább a kis olasz csapaté.

A lezárás sem hozta azt a nagy izgalmat, amire számítottam. Egy első rész esetében azt várnám, hogy a végén legyen olyan függővég, ami miatt azonnal akarjam a következő kötetet. Itt azonban ezt sajnos nem éreztem. :(

Összességében nem mondom, hogy rossz könyv volt, mert voltak benne kifejezetten szerethető dolgok. Velence gyönyörű, a helyszínválasztás telitalálat, az egyetemi közeg hangulatos, Matteo családját pedig nagyon szerettem. Csak közben pont azok a dolgok nem működtek nálam, amelyeknek egy ilyen történet motorját kellett volna adniuk: a romantika és a rejtély.

Borító: Nagyon szép, azonnal odavonzza az ember tekintét, nagyon jól sikerült!

Kedvenc karakter: Matteo családja

Szárnyalás: Velence, a velencei egyetemi élet és Matteo családja

Mélyrepülés: Matteo

Érzelmi mérce: romantika, rejtély, egy kis +18, de nálam sajnos egyik sem talált be igazán

Értékelés: 

Ha megteszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Fejtsétek meg a következő anagrammákat, és írjátok bele a helyes megfejtést a Tally megfelelő rubrikájába.

(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

DOLGANO

 
A blogturné további állomásai:
Blogturné Klub
Augusztus 10 - Kelly & Lupi olvas
Augusztus 12 - Könyv és más
Augusztus 14 - Ambivalentina

2026. július 13., hétfő

Helen Scheuerer: Blood & Steel - Vér és acél (Thezmarr legendái#1)

 


A Kossuth Kiadó egy izgalmas fantasyvel készült a műfaj rajongóinak! Egy profécia, ami miatt a nők nem foghatnak fegyvert Thezmarrban. És egy fiatal nő, aki ennek ellenére harcos akar lenni.
Ismerd meg bloggereinkkel a történetet, válaszolj az állomásokon található kérdésekre, és nyerd meg a Kiadó által felajánlott példányt!

Kossuth Kiadó, 2026
576 oldal
Fordította: Nimila Zsolt
Goodreads: 4,19
Besorolás: romantikus, fantasy, romantasy

Althea Zoltaire halálát előre megjövendölték: mindössze három éve maradt arra, hogy valóra váltsa az álmát, és legendás harcossá váljon. A nők számára tiltott a fegyverforgatás, ezért egész életében titokban kellett gyakorolnia. Versenyt futva az idővel próbál kiharcolni magának egy helyet az öt királyság védelmével megbízott elit céhben.

Az újoncokra váró megmérettetések során nemegyszer az életét kockáztatja, de ennél is nagyobb veszélynek teheti ki a felügyeletével megbízott harcos, a feladatát kelletlenül végző Wilder Hawthorne iránti növekvő vonzalma. Cselszövések sora zajlik körülöttük, és a távolban sötét erők gyülekeznek.

Vajon képes lesz Althea teljesíteni a veszedelmes beavatási próbát, és Thezmarr bajnokainak sorába lép – vagy a támadásba lendülő gonosz hatalom elorozza tőle az esélyt is?

A Vér és acél a szívszorítóan izgalmas, epikus romantasysorozat, a Thezmarr legendái első kötete.

Őszinte leszek, ennél a könyvnél már a borítónál elvesztem, de amikor még pluszban olvastam, hogy harcosképzés, tiltott szerelem, életveszélyes próbatételek és egy morcos mentor…. onnantól nem volt menekvés, tudtam, hogy olvasnom kell ezt a könyvet. És milyen jól tettem!

Althea Zoltaire már gyerekkora óta tudja, mikor fog meghalni. Mindössze három éve maradt arra, hogy elérje élete álmát, és bekerüljön Thezmarr legendás harcosai közé. Ez önmagában sem egyszerű feladat, de a világában a nők számára tiltott a fegyverforgatás, így Altheának titokban kellett felkészülnie. Amikor végre lehetőséget kap arra, hogy bizonyítson, olyan próbák várnak rá, amelyek könnyedén az életébe kerülhetnek. És mintha ez nem lenne elég, ott van Wilder Hawthorne is, a kiképzője, aki eleinte inkább teherként tekint rá, mintsem tanítványként.

Már az alapsztori is nagyon erős. Imádom azokat a történeteket, ahol a főszereplőnek keményen meg kell küzdenie minden egyes sikerért és nem kapja tálcán a lehetőségeket. Thea pont ilyen karakter. Nem tökéletes, még véletlenül sem az, nem is legyőzhetetlen (kap is eleget) és főleg nem az a hősnő, akinek már minden első próbálkozása sikerrel zárul. Hibázik, küzd, elesik és újra feláll. Ez rettentő szimpatikussá tette.
Wilder pedig... pont az a karakter, akit "elvárunk" egy ilyen történetnél. A tipikus zárkózott, veszélyes, morcos harcos, aki láthatóan nem szeretne senkivel sem közelebbi kapcsolatot kialakítani. "Természetesen" jóképű a végtelenségig, úgyhogy még ebben sincs hiba. Tudom-tudom, ilyen szereplőből már olvashattunk jó párat, de ha jól van megírva... akkor könnyű megint beleesni. És itt nagyon JÓL van megírva ez a karakter. 
A két főhős közti dinamika pedig szintén egy jól megalkotott rész. Nincs azonnali szerelem, inkább a slow burn kategóriába tartozik a kapcsolatuk. Rengeteg a sértődés, rengeteg a félreértes, a beszólás, mire kialakul végre valami köztük. Én ezt a kapcsolatot ezerszer jobban szeretem, mint amikor a két szereplő három fejezet után már létezni se tud egymás nélkül. 
És bár a fő szál ugye Wilder és Thea kapcsolata, de nem tudok elmenni egy másik "kapcsolat" mellett sem, Kipp, Thea és Cal barátsága mellett.
Őszintén? Ez talán még jobban tetszett, mint a két főhős szerelmi szála. Az ilyen típusú romantasy könyvekben nagyon gyakran minden a romantika körül forog és a barátságok gyakran csak háttérelemek maradnak. Itt viszont ez nem így történt. Ez a három szereplő igazi kis csapatot alkot, rettentő szoros kötelék alakul ki köztük. Imádtam, ahogy összetartottak, viccelődtek, ahogyan segítették egymást és a legnehezebb helyzetekben is számíthattak egymásra. 
Szerettem, ahogy a barátságuk nem volt minden zökkenőtől mentes. Voltak konfliktusok, félreértések és nehéz pillanatok, de ettől tünt sokkal hitelesebbnek a kapcsolatuk. Kipp, a "leggyengébb láncszem", de csak fizikálisan, nála jobb stratégát nehezen lehetett volna találni. Cal, aki a legügyesebb harcos, de mindezt egyáltalán nem éreztette a többiekkel és persze Thea, aki "kakukktojásként" csatlakozik a két fiúhoz és tökéletes tagja lesz a kis csapatuknak. 

A kiképzős rész pedig szintén nagy erőssége volt a könyvnek. Persze láttunk ilyeneket már fantasy regényekben, semmi újdonság nincs benne, de itt végig működött a feszültség. A folyamatos versenyhelyzet, a próbatételek és persze a "gonosz" társ, aki ahol tud, keresztbe tesz - mind-mind fenntartják az érdeklődést még akkor is, amikor épp nem történik semmilyen világmegváltó esemény.

De a történet maga is izgalmas. Eleve az a törvény, hogy a nők nem foghatnak kardot, csak a férfiak.. hogy van egy Fátyol.. ami mögött elképzelhetetlen szörnyek élnek és azokat kell tudni visszatartani a Vérkardoknak... és az a profécia, hogy amennyiben egy nő kardot ragad... na akkor jön el a végítélet napja... 
De van itt minden, nagyobb konfliktus, próféciák, közelgő veszélyek és olyan események, amelyek érezhetően csak a sorozat későbbi részeiben fognak igazán kiteljesedni. 
Rengeteg mindenbe betekintést kaptunk, de az első rész végére még több kérdésem volt, mint a regény elején. Természetesen, mivel ez csak egy bevezető kötet, így nem is reméltem, hogy mindenre azonnal választ és megoldást kapunk, ezzel viszont a szerző elérte azt, hogy már akkor is késő lenne a következő részt olvasnom, ha már a kezemben lenne az a kötet. Így most tűkön ülve várom a folytatást, amit remélem, hogy a kiadó hamarosan elhoz hozzánk. 

Összességében a Vér és acél minden olyan elemet felvonultat, amit egy jó romantasytől elvárunk: erős női főszereplőt, veszélyes, jégbezárt szívű, de a megfelelő társ mellett felolvadó férfi főszereplőt, látványos kiképzéseket, veszélyes küldetéseket, lassan épülő romantikát és egy nagyobb konfliktust. Nem egyedi a történet, de ahhoz tökéletes, hogy elszórakoztasson és le se tudd tenni a könyvet.

Borító: Gyönyörű, figyelemfelkeltő és utal a történetre is

Kedvenc karakter: Thea, Wilder, Wren, Kipp, Cal

Szárnyalás: a történet maga

Mélyrepülés: Seb

Érzelmi mérce: izgalmas, romantikus és még van egy picit +18 karikás rész is benne

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Játékunk során minden állomáson találtok egy kérdést, amire a helyes választ a beleolvasóban találjátok. A válaszokat a lenti kérdőív megfelelő sorába tudjátok beírni.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Hány évesen fog Althea a sorskő szerint meghalni?

A blogturné további állomásai:
Blogturné Klub
Július 13 - Kelly & Lupi olvas
Július 15 - Dreamworld
Július 17 - Ambivalentina

2026. július 2., csütörtök

Elizabeth Lim: Hamisított ​Sors

 


A Menő Könyvek jóvoltából az ázsiai fantasy rajongók egy újabb gyöngyszemet tarthatnak a kezükben. Ismerjük meg együtt Truyan Saigast, aki tehetséges képhamisítóként ugyan képes megfesteni a jövőt, de még a varázsereje sem elég ahhoz, hogy újra egyesíteni tudja a családját, vagy hogy távol tartsa magától a gengsztereket, akik vérdíjat követelnek az anyja szerencsejátékban felhalmozott tartozásai miatt. Legyünk társai a sárkányok birodalmába, lépjünk be közösen Ai'longba és a titokzatos sárkánynagyúr otthonába. Derítsük ki közösen, hogy vajon képesek lesznek-e megvalósítani merész tervüket és vigyétek haza a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet.

Menő Könyvek, 2026
592 oldal
Fordította: Herman Alexandra
Goodreads: 3,77
Besorolás: ifjúsági, romantikus, romantasy

Truyan Saigas nem szélhámosnak készült, de miután az apja eltűnt a tengeren, neki kell eltartania édesanyját és két húgát. Tehetséges képhamisítóként, Truyan képes megfesteni a jövőt, de még a varázsereje sem elég ahhoz, hogy újra egyesíteni tudja a családját, vagy hogy távol tartsa magától a gengsztereket, akik vérdíjat követelnek az anyja szerencsejátékban felhalmozott tartozásai miatt.
Mivel nem igazán van más választása, Tru házassági szerződést köt egy titokzatos sárkánynagyúrral, aki új kezdetet ajánl ahúgainak és az édesanyjának, az apja eltűnésével kapcsolatban pedig nehezen megfogható válaszokat kínál, ha hajlandó elkísérni őt elhagyatott tengeralatti palotájába. De ez még nem elég: csatlakoznia kell a rejtelmes nagyúr küldetéséhez, hogy beszivároghasson a zsarnoki sárkánykirály belső köreibe, és megfesse a jövőt, amivel olyan hatalmas felségsértést követ el, amely felforgatja mind a halandók, mind a halhatatlanok birodalmát.

Egy romantikus fantasy regény, amit A szépség és a szörnyeteg ihletett.

Ennél a regénynél a világszép borító és a Szépség és a Szörnyeteg ázsiai feldolgozása egyszerre izgatta a fantáziámat, így nem volt kérdés, hogy belevágok.
Sarah J. Maas óta megnövekedett a retelling regények száma, főleg a Szépség és Szörnyetegé. Ebből olvastam már jobbakat és rosszabbakat is, így kíváncsi voltam, hogy ez a történet melyik oldalt fogja gazdagítani.
A szerző eddigi műveit nem ismertem, így teljesen „szűzen” indultam neki a könyvnek, amely sárkányokat, különleges mágiát, egy tengeralatti palotát és egy rejtélyes házassági alkut ígért.

A történet főszereplője Truyan Saigas, egy fiatal lány, aki egyáltalán nem olyan életet él, amilyet szeretne. Az apja eltűnt, az anyja szerencsejáték-adósságokat halmozott fel, neki pedig két húgról is gondoskodnia kell. Szerencséjére nagyon tehetséges festő: tökéletesen le tud bármilyen művészt másolni, így ügyes képhamisítóként keresi a kenyerét és tartja életben a családját. Ám van egy titka is: képes megfesteni a jövőt. Ez a képessége nem sokáig marad titokban, egy titokzatos sárkánynagyúr jelenik meg és egy olyan alkut ajánl a lánynak, amely egyrészt az ő, a családja, de ezen kívül a halandók és a halhatatlanok világát is befolyásolhatja. A férfi házassági alkut köt Truyannal, akik kénytelen követni az újdonsült férjét a tenger alá, egy teljesen más világba, ahol rengeteg veszély vár a fiatal lányra. Nem mellesleg a házassági alku azt is tartalmazza, hogy Tru segít a sárkánynagyúrnak megdönteni az épp fennálló sárkánykirály hatalmát... És egy sárkánnyal ujjat húzni... főleg, ha az egy király és óriási hatalom birtokában van... a nagykönyvek szerint sem szerencsés dolog...
Már ebből a rövid leírásból is érződik, hogy ez nem egy egyszerű romantikus fantasy lesz, hanem inkább egy hatalmas kaland, tele politikai cselszövéssel, mágiával és titkokkal.

A történet számomra olyan volt, mintha a Szépség és a Szörnyeteget A kis hableánnyal kereszteztük volna. Hiszen adott volt a Szépségünk (Truyan), a Szörnyetegünk (Elang) és a világ, amelyben a történet nagy része játszódik (tenger alatt). És ez a világ minden szegletében különleges. Kapunk sárkányokat, tenger alatti palotákat, cápahadsereget, teknős testőrséget, sellőket és mindenféle más halhatatlan lényeket. A szerző pedig nagyon odafigyelt arra, hogy bemutassa és elmesélje nekünk azt is, hogy egy "földi", hogyan tud a tenger alatt is életben maradni. (bár arra nem kaptam választ, hogy hogyan lehet egy péksütemény friss, egy tészta illatos a tengerben... - de ez legyen a legkisebb problémám:). De imádtam, ahog a szerző nem egyszerűen újraírta a mesé(ke)t, hanem saját történetet épített köré(jü)k.

A főhősnőt, Trut szinte azonnal megkedveltem. Egy fiatal, félárva lány, akinek a vállát nyomja az egész családja súlya. Az imádott édesapja eltűnik egy hajóút során, az anyja pedig bár egy darabig megpróbálja a családot összetartani, de a szerencsejátékok hálójába kerül és teljes mértékben tönkreteszi vele a családját. Tru mindezen csapások mellett próbálja megőrizni a humorát, az erejét és küzd minden áron. Egyszerűen imádtam. 
A főhősünk, a sárkánynagyúr, Elang pedig pont a mesebeli "Szörnyeteg" megtestesítője. Félig ember, félig sárkány alakban, láthatóan nagy gazdagságban él és óriási hatalommal rendelkezik. Mindig morcos, átok ül rajta, de valahol mégis látjuk benne a potenciált arra, hogy egy imádnivaló főhős váljék belőle. Apró, pici jelek alapján, de én aránylag gyorsan megkedveltem.
És a kettőjük közti kapcsolat. Eleinte kizárólag üzleti alapon működött, de aztán - ahogyan ez már csak lenni szokott - szépen kialakul valami több, valami mélyebb kapcsolat is köztük. Ez nem volt azonnal a "lábad elé omlok és tégy magadévá" forró jelenetekkel tarkított, körömlerágós szexjelenetre váró szerelmi szál, ez tényleg nagyon lassan alakult ki és ezért szerintem jóval izgalmasabb volt, mint bármilyen másfajta verzió. Itt minden mozdulatnak, szónak külön jelentősége volt és Truyannal együtt fedezhettük fel a férfi  gondolatait, érzéseit, titkait és törhettük át a szíve körüli páncélt.

Egy dolog tarthat bárkit is vissza az olvasástól, az pedig a könyv terjedelme, hiszen majdnem 600 oldal. De higgyétek el, hogy észre se fogjátok venni, hogy ennyit olvastok, hiszen bár picit lassan indul be a történet - az írónő sok időt hagyott a szereplők és a világ bemutatására, de aztán már letenni alig lehet, annyit minden történik benne.

Imádtam a történetben, hogy a szerző nagyon ügyesen rejtegetett dolgokat és nem tárta fel a karaktereket sem. Sosem lehetett tudni, hogy az adott karakter a főhőseink mellett áll, vagy épp elárulja őket. Ha elárulta, akkor direkt, egy nagyobb terv részeként vagy csak azért, mert gyáva volt és megalkuvó. 
Ugyanez vonatkozott a történet végére is, hiszen az utolsó pillanatig izgulhattunk, hogy mind a ketten túlélik-e vagy valamelyik főhős meghal, hiszen az ázsiai történeteknél nem egyszer "100-s papírzsepis" a történet vége. Egyszerűen imádtam, hogy a végéig nem derült ki, hogy boldog befejezést kapunk-e vagy sem. Én sem árulok el semmit, csak annyit, hogy számomra ez a lezárás így lett tökéletes.

Összességében az idei év olvasmányai közül ez a regény lett eddig számomra az egyik nagy kedvenc és mindenkinek ajánlom, aki imádja a Kis hableány vagy a Szépség és a Szörnyeteg történetét, aki odavan az ázsiai romantikus fantasy történetekért, de azoknak is, akik még csak most ismerkednek velük. Én mindenesetre az írónő nagy rajongója lettem és már szemezek a többi művével, remélve, hogy azok is legalább ennyire jók.

Borító: gyönyörű, figyelemfelkeltő, abszolút az a kategória, ami miatt BÁRMILYEN könyvet levennék a polcról

Kedvenc karakter: Tru, Elang, Shani

Szárnyalás: a sárkányos, keleti fantasy világ

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: izgalom, remény, romantika, kíváncsiság

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
A Menő és Manó Könyvek kínálatában már több Elizabeth Lim kötet is megjelent. Most minden állomáson találtok egy idézetet egy könyvből, melyet ő írt, nektek pedig nincs más dolgotok, mint az adott könyv címét beírni a megfelelő helyre.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz. Ne felejtsétek el, megváltozott az oldalunkon a játékot menete. )

“Ha az életedet a haragra építed, sosem ismered meg a boldogságot.”


A blogturné további állomásai:
Blogturné Klub
Június 24 - Csak olvass!
Június 28 - Utószó
Június 29 - Könyv és más
Július 02 - Kelly és Lupi olvas
Július 03 - Dreamworld
Július 04 - Hagyjatok! Olvasok!

2026. június 24., szerda

D. L. Taylor: The ​Beasts We Bury – Bennünk élő bestiák (The Broken Citadel#1)

 


A Könyvmolyképző Kiadónak köszönhetően magyarul is olvashatjuk már D. L. Taylor Bennünk élő bestiák című könyvét. Tartsatok bloggereinkkel, hogy átérezhessétek, milyen az, amikor a saját apád akar szörnnyé nevelni, és megtudjátok, Mancella vajon képes-e szembeszállni vele. A turné végén természetesen ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Könyvmolyképző Kiadó, 2026
408 oldal
Fordította: Lévay Paula
Goodreads: 3,73
Besorolás: ifjúsági, fantasy, romantikus

Ebben a királyságban még a szerelemnek is karmai vannak

Mancella Cliff trónörökös vérontás nélküli életre vágyik. Ám gyerekként olyan varázserő birtokában bukkant elő a Lerombolt Citadellából, ami képessé teszi az állatok megidézésére – de csak miután megölte őket. Varázsereje állandóan azokra a borzalmakra
emlékezteti, amelyeket apja, a birodalom uralkodója kényszerített rá, hogy segítségével megerősítse hatalmukat.

Silver elbűvölő tolvaj, aki a túlélésért küzd egy olyan világban, amelyre Mancella apjának uralkodása nyomta rá a bélyegét. Amikor egy titokzatos jótevő megbízza őt a kastély kirablásával, egy olyan nagyszabású melóval, amilyen csak egyszer adódik az életben, Silver élvezi a lehetőséget – és a bosszút. A siker érdekében viszont meg kell tévesztenie Mancellát, és ki kell vívnia a bizalmát.

Ahogy egyre fokozódik az ármánykodás és a vérontás, Mancellának meg kell találnia a módját, hogyan mentse meg birodalmát anélkül, hogy azzá a könyörtelen szörnyeteggé válna, amilyenné nevelték. És amikor Silver rájön, hogy az ő tettei váltják ki azokat az erőszakos cselekményeket, amelyeknek Mancella útját akarja állni, választania kell titkos terve és a lány között, akibe beleszeretett…

Add át magad a történet sodrásának!

Ennél a regénynél egyöntetűen a borítóba szerettem bele és csak utána néztem meg, hogy miről is fog szólni. A fülszöveg alapján sejthető, hogy nem egy könnyed kis fantasy kalandról lesz szó – és ez így is lett.
A mágia ebben a világban nem egy „ajándék”, hanem inkább egy veszélyes erő, ami ha kicsúszik az irányítás alól… iszonyú pusztítást tud véghez vinni. Ezt természetesen nem birtokolja mindenki, csak azok a „kiválasztottak”, akik túlélnek egy „kirándulást” a Lerombolt Citadellában. Aki túléli ezt, az varázserőt kap, de nem a jobbik fajtából…

A főhősnőnk Mancella, aki a királyság trónörököse és már csak hetek választják el attól, hogy „Alvezér” legyen, aki majd a Fővezér lemondása / halála után a legfőbb vezető lesz. Ő, ahogyan az apja és a testvére is, túlélik a Lerombolt Citadellát, így varázserőt kapnak. Mancella küzd a kapott varázserejével, hiszen olyan dolgokat kénytelen megtenni, amiket egyáltalán nem szeretne – ő azokat az állatokat, amelyeket megöl – képes megidézni. Az apja pedig ezt kihasználva erősíti meg a hatalmukat.
A főhősünk Silver, pedig egy árva fiú, aki megszökve a rettegett Akadémiáról, két barátjával él napról-napra, míg egyszer egy titokzatos férfi felkeresi és felajánlja, hogy ha három próbát teljesít, akkor egyrészt kapnak egy házat, ahol végre együtt élhetnek a jóbarátok, másrészt pedig olyan okmányokat is ad, amellyel utána már tudnak munkát is vállalni.
A három próba mindegyike a királysághoz kapcsolódik és így Silver akarva-akaratlanul is, de kapcsolatba kerül Mancellával. A két fiatal nem is lehetne távolabb egymástól, de szépen lassan kialakul bizalom, barátság, majd valami több is… de a kérdés az, hogy Mancella, a rengeteg átverés után végre bízhat Silverben? Silver pedig képes választani a barátai és az újdonsült barátság / szerelem között?

Hát ez egyáltalán nem volt tényleg egy könnyed fantasy. Az alaphangulata számomra rettentően nyomasztó volt, hiszen Mancella hiába gazdag, az uralkodó család trónörököse, az apja brutálisan kihasználja, átveri és kínozza. Sok esetben nehéz elhinni az adott gazdag (néha uralkodó) főhősnőről, hogy tényleg szenved az adott körülmények között és mindenáron változást akar kicsikarni, de ebben az esetben ez oldalak alatt nyilvánvalóvá válik mindenkinek, hogy Mancella vagy valamit kitalál, vagy nagyon nem jó vége lesz ennek az egésznek. Ez itt nem egy idealizált világ, hanem egy nyers, sötétebb valót fest a szerző és ezzel valahogyan kitűnik a többi fantasy regény közül. A mágiát itt nem jó célra használják – már a megszerzése is eléggé brutális – hanem az uralkodásra, a hatalom fenntartására és az emberek megfélemlítésére.

A történetre lehet azt mondani, hogy lassan indul be, hiszen a pörgős cselekmény nem azonnal kezdődik, viszont kell ez a lassabb ismerkedés, hogy mi is átéljük és megtapasztaljuk, hogy Mancellának mennyire borzalmas a helyzete (és persze Silveré és az egész népé is).

Mancella nem az a tipikus karakter, akibe azonnal beleszeretsz, inkább eleinte távolról figyeled őt és megpróbálod kitapasztalni, hogy érdemes-e a figyelmedre. Pont, ahogy ő is Silverrel bánik. Mancella nem klasszikus főhősnő, hiszen eleinte inkább sodródik az árral és bár vannak gyenge próbálkozásai, hogy ellenálljon az apjának, de ezek sorra elbuknak. Kell egy Silver is hozzá, hogy valami beinduljon. Ami nagyon működik nála, hogy kiszámíthatatlan, soha nem tudod biztosan, hogy mit fog lépni és ez egyszerre teszi izgalmassá és néha egy kicsit idegőrlővé is.

Silver pedig az a karakter (a két barátjával együtt), akik egy alap fantasy regény főhősei lennének. A kalandozók: a tolvaj, a harcos és a szakács (jó, ez igazából nem egy tipikus felállás). A jóképű, árva srác, aki a jég hátán is megél. Ő pont az, akire Mancellának szüksége van, mind érzelmileg, mind pedig fizikális segítőként. Őt azonnal nagyon megkedveltem, sőt meg merem kockáztatni, hogy talán jobban is, mint Mancellát.

A kettőjük kapcsolata pedig… feszült és bizonytalan. Mancella eleinte lenézi a csóró srácot, de Silver se néz ki sokat a „fennkölt úrikisasszonyból”. Nem is bíznak egymásban, jó sok idő kell, hogy kialakuljon köztük valami kapcsolat. Én azt, hogy barátok maradnak, jobban el tudtam volna képzelni náluk, minthogy szerelmespár váljon belőlük. Ebben persze az is közrejátszott biztosan, hogy mi TUDTUK, hogy Silver nem csak Mancella két szép szeméért van a lány mellett, míg Mancella ezzel csak elég későn szembesült. Itt ebben az esetben félig jó volt, hogy a fiúnak is volt saját szemszöge, hiszen jobban megismerhettük, közelebb kerülhettünk hozzá, viszont… rossz is, hiszen mi már előre tudtuk, hogy mire megy ki a játék. Csak a fő játékmester kilétével nem voltunk tisztában.
Itt is előkerült a "ha egyszer leülnének és beszélgetnének, az sokat segítene" felállás, de természetesen, akkor nem lett sem feszültség, sem a kötelező buktató, ameddig a "szerelmesek" egymásra nem találnak. Kettőjük között nem éreztem azt a forró kémiát, ami sok esetben az ilyen történetek főhősei között izzik, ez a kapcsolat nem volt tökéletes, nem volt romantizált, sőt néha inkább kifejezetten problémás volt.. de pont ezért tűnik jóval valóságosabbnak, mint a többi regényben olvasott szerelmi szálak. (bár kérdés az, hogy ha egy regényt olvasok, akkor mennyire a valóságot keresem és mennyire inkább azt, ami meseszerű és idealizált?)

És a történet vége? Furcsa módon abszolút nem kaptunk függővéget, pedig ez egy kezdőkötet, amit még követni fog második rész is. Én teljesen befejezettnek éreztem a történetet, ha nem olvasnám tovább, akkor is kerek számomra így az egész. Természetesen, ha megjelenik nálunk is a második rész, el fogom olvasni, mert kíváncsi vagyok, hogy mit tud még a szerző ehhez hozzátenni, de nem rágom a körmeimet miatta:).

Összességében ez nem egy könnyed nyári olvasmány, inkább egy sötétebb, nyomasztóbb hangulatú fantasy. De épp ezért éreztem azt, hogy picit különlegesebb, mint a mostanában olvasott fantasy regények. 

Borító: csodaszép, gyönyörű, utal a történetre

Kedvenc karakter: Silver

Szárnyalás: az alaptörténet és a hangulat

Mélyrepülés: a főhősnőhöz nem igazán tudtam közelkerülni

Érzelmi mérce: feszültség, kíváncsiság, némi frusztráció és visszafogott romantika

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Ma olyan karakterek nevét kell kitalálnotok, akiknek szembe kellett szállniuk a képletesen vagy szó szerint bennük élő sötétséggel, gonosszal. Írjátok be a fülszövegben kipontozott karakterek nevét a Tally megfelelő helyére.

(Figyelem! A sorsolóprogram észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


… még csak hallani sem hallott Roxfortról, amikor a Privet Drive 4-es számú ház lábtörlőjére elkezdenek sorban hullani a levelek. A zöld tintával címzett és piros pecséttel lezárt sárgás pergameneket azonban gyorsan elorozza rémes nagynénje és nagybátyja. … tizenegyedik születésnapját egy hatalmas, bogárszemű óriás, Rubeus Hagrid zavarja meg, és elképesztő híreket hoz: … varázsló, és felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába. Ezzel elkezdődik egy hihetetlen kaland!

A blogturné további állomásai:
Június 24 - Kelly és Lupi olvas
Június 26 - Spirit Bliss Sárga könyves út

Rendszeres olvasók