KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2019. december 12., csütörtök

Addison Cole: Olvass és szeress! (Édes Seaside-i nyarak #1)


Új szerző mutatkozik be a Könyvmolyképző Kiadónál. Bár a tél közleg, Addison Cole története a tengerpartra és a nyárba repíti vissza olvasójá,t és a vállalkozó kedvűeknek új lekvár-ötletekkel is szolgál.
Kövesd blogturnénkat és játssz a kiadó által felajánlott nyereménykönyvért!

Könyvmolyképző, 2019
296 oldal
Fordította: Czutor Veronika
Goodreads: 4,01
Besorolás: romantikus, chick-lit

Az ​Édes Seaside-i nyarak-sorozatban egy vidám, pajzán és érzelmes baráti társasággal ismerkedhetünk meg, akik nyaraikat Cape Codon töltik. Folyamatosan húzzák egymást, egyáltalán nem tökéletesek: akárcsak te vagy én. Könyörögni fogsz, hogy te is bekerülhess ebbe a baráti körbe!

A bestseller szerző, Kurt Remington élete az írás. Napi tizenkét órát tölt a számítógépe előtt. Ritkán hagyja el tengerparti háza rejtekét, ahol a következő thrillerének befejezésén dolgozik. Egészen addig, amíg a szabad szellemű Leanna Bray majdnem vízbe fullad, amikor a kutyája után veti magát a viharos tengerbe. A férfi kimenti őket, s ezzel tökéletes tervei romba dőlnek. Kurtot idegesíti és izgatja a csinos, rendetlen nő, aki csupa szeszély és spontaneitás. Mindent elfelejt, és képtelen megtervezni a napjait.
Leanna azért költözött Cape-re, hogy elindítsa lekvárkészítő vállalkozását, és amíg nem hozza egyenesbe az életét, nem akar férfiakkal foglalkozni. Csakhogy nem tudja kiverni a fejéből a száznyolcvan centis, vonzóan izmos és rendmániás Kurtot. Csak egy percre akar beugrani a férfihoz, hogy köszönetet mondjon neki, de a délután megtapasztalt forró érzelmek váratlanul új mederbe terelik a kapcsolatukat.
Kurt és Leanna próbára teszi a törvényt: valóban igaz lenne, hogy az ellentétek vonzzák egymást?

„Már évek óta nem olvastam ilyen történetet, amin egyszerre lehet nevetni, sírni, és pozitív kicsengésű a vége. Kurt és Leanna tökéletes szerelmespár. Addison Cole nagyszerű könyvet írt, elsőrangú és biztos vagyok benne, hogy ez a sorozat kiváló lesz. Imádtam, mindenkinek szívből ajánlom. ” Mary Smith, amazon.com

Dobd fel a történettel a napod!

Cape Cod, bestseller író, lekvárkészítés - ezek mind olyan szavak voltak, amelyek kíváncsivá tettek még akkor is, ha nem igazán szoktam ilyen stílusú könyveket olvasni. A borítója is tetszetős volt, így rábólintottam.

A történet Cape Codon játszódik (ami számomra hatalmas szerelem még úgy is, hogy nem jártam ott, csak olvastam róla és filmeken láttam). A két főhősünk itt találkozik egymással, miután  Leanna neveletlen kutyája majdnem a vízbe fullad, a gazdi nem igazán tudja kimenteni (ő is mentésre szorul:), a parti házban dolgozó bestselleríró, Kurt pedig meghallja a kétségbeesett mentési kísérletet és a páros segítségére siet. Meglátni és megszeretni pedig egy pillanat műve - ahogyan már csak szokott az lenni az ilyen regényekben:).

Nehéz erről a regényről írni, mert egyrészt így év végén a nagy hajtásban (de ez az év bármelyik időszakára is vonatkozhat), kell egy ilyen kis nyugis, túl sok izgalmat nem okozó regény, ahol a főhősök gyönyörűek, imádnivalóak, a helyszín mesés, minden szép és jó, szinte az elejétől a végéig minden tökéletes és a várható happy end felé hajt.
De másrészt pedig pont ez a bajom. Azt már megszoktuk, hogy az ilyen regényekben mindenki gyönyörű, a helyszín csodálatos, de azért mindig van valami gát, ami a főhőseink útjába áll, mielőtt boldogok lehetnének. Itt is van egy apró kavarodás, de tényleg csak akkora, mint egy bolhapiszok, igazából mielőtt kiteljesedhetne, már meg is oldják.
És ezt nagyon sajnálom. Mert ez egy nagyon jó kis regény lehetne, ha picit életszerűbb lenne. Csak egy nagyon picikét.

Egyébként a főszereplőket szerettem nagyon, Kurt egy magának való, rendmániás bestselleríró, aki azért menekül el ide, hogy nyugodtan befejezhesse a könyvét. Erre belebotlik Leannába, aki a szöges ellentéte és azonnal felforgatja az egész életét a kutyájával együtt. Egy szabadszellemű, gyönyörű fiatal nő, aki nem épp a rendszeretetéről híres - lekvárokat főz és azokat árulja. De igazából azt se tudja, hogy mit akar, hiszen (ha jól emlékszem) már nyolc munkahelye volt és még mindig keresi az igazit...De visszatérve a lekvárokra.. úristen! Annyira érzékletesen mutatta be őket az írónő, olyan ízvilágokat hozott létre, hogy bármit megadnék, ha megkóstolhatnám bármelyiket belőle - sőt én is kedvet kaptam (igen, így december elején:)))) a lekvárfőzéshez:).

A szerelmi szál is lehetett volna picivel erőteljesebb, mert ez a szerelem tipikus példája a meglátni és megszeretni azonnal mind a két fél részéről. A vonzalom azonnali volt szintén, de érdekes módon az írónő úgy átugrott a szexjeleneteken, mintha egy YA történetet írt volna, ami számomra picit fura volt egy ilyen felnőtteknek szóló regénynél.


És a helyszín? Az elején már írtam, hogy hatalmas szerelem ez a hely, amit egyszer szeretnék majd élőben is látni. Az írónő pedig ehhez még hozzátett, még jobban meghozta a kedvemet egy itteni nyaraláshoz, bár a leírásai alapján nem hiszem, hogy lenne olyan ember, aki nemet mondana egy ilyen vakációra. Vakáció.... egyszerűen az, hogy vannak normális dolgozó emberek, akik megtehetik azt, hogy egész nyáron itt vannak, élvezik az életet, a barátokat és csak ősszel mennek vissza... ilyen tényleg létezik a valóságban is? :D 

Én egyébként az írónő helyében egy picit meghosszabbítottam volna a regényt, tettem volna bele egy jó kis bonyodalmat, ami miatt lerágtuk volna a körmünket és akkor ez a regény olyan lett volna, amit bármikor újra levennék a polcomról, ha valami felnőtt, romantikusra vágyom. Így számomra sajnos nem hozta el azt a várt hatást, amit szerettem volna.

Ettől függetlenül tudom, hogy sokan lesztek, akik szeretni fogják a regényt és annyi bonyodalommal pont ellesztek, amit az írónő kreált. Így azoknak ajánlom, akik szeretik a könnyed romantikus történeteket, kevés hercehurcával, gyönyörű helyszínnel, szerethető szereplőkkel és egy cuki kutyával:).

Borító: Tetszik, utal a helyszínre, meghozza a kedvet az olvasáshoz

Kedvenc karakter: Bors, Kurt, Leanna

Szárnyalás: a helyszín és a LEKVÁROK

Mélyrepülés: a túl szép történet

Érzelmi mérce: szerelem, szerelem és szerelem...

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
A történet hősnője lekvár készítésében jeleskedik, ezért mi is megpróbálkozunk vele.
Emlékeztek a gyermekkor “akasztós” játékára? Így kell kitalálnotok a turné egy-egy állomásán milyen gyümölcsből főznek lekvárt.

Figyelem, beírt válaszokon nem áll módunkban javítani! A kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


_ _ Z _ _ _ _ _ C _


A blogturné további állomásai:
12.12 - Kelly és Lupi olvas
12.13 - Csak olvass!

2019. december 11., szerda

Isaac Asimov: Az Űrvándor / Az aszteroidák kalózai (Űrvadász / Űrvándor 1-2.)



Isaac Asimov a sci-fi irodalom egyik legtermékenyebb szerzője. Több, mint 400 könyvet írt, melyek köztük az Alapítvány-trilógiát, amiért elnyerte a különleges Hugo-díjat is. Most a GABO kiadó jóvoltából Asimov Paul French álnéven írt Űrvándor-sorozatának első két részét vehetik kézbe az olvasók új fordításban.

GABO, 2019
400 oldal
Fordította: Sámi László
Goodreads: 3,69 (de ott csak az első történetet találtam meg, az összeeredményt nem tudom megmondani)
Besorolás: sci-fi, YA

Az emberiség gyarmatosította a Naprendszert, és a Föld egyre inkább a külső bolygóktól függ, miközben az aszteroidaövezet kalózai is folyamatos fenyegetést jelentenek rá. Amikor a Marsról érkezett élelmiszerek rejtélyes haláleseteket okoznak, a Tudományos Tanács legfiatalabb tagját, David Starrt küldi a Marsra, hogy felderítse a gyilkosságok indítékát, de David egy sokkal nagyobb titokra bukkan a kietlen bolygó mélyén. Útja később a kisbolygóövezetbe viszi, ahol a szülei egy kalóztámadásban életüket vesztették, ám ekkor már nem csupán néhány halálesettel kell számolnia, hanem talán a Föld sorsa is rajta múlik…
A Paul French álnéven írt ifjúsági sorozat Isaac Asimov könnyed és kalandos oldalát mutatja meg, miközben nem ad fel semmit a klasszikus science fiction tudományos igényességéből és a szerzőre jellemző sodró és világos stílusból. Az első két könyv, Az Űrvándor és Az aszteroidák kalózai most közös kiadásban, új fordításban jelenik meg.

Isaac Asimov nevét apu révén ismertem meg, aki imádta az Alapítvány könyveit. Én párszor gyerekként belelapoztam ezekbe a könyvekbe, de nem kötött le, meg apu is mondta (ő volt az, aki megszerettette velem az olvasást, így "szentírásnak" vettem minden ajánlását), hogy ezeket a könyveket ennyi idősen még nem fogom kedvelni. Igazat adtam neki, így valamiért Asimov mindig is "tiltólistán" szerepelt nálam, mint "úgyse fogod szeretni" író.
Aztán szóba került ez a könyv. Asimov.. már megint.. akkor én erre biztosan nem jelentkezem. Aztán elolvastam végül a fülszöveget, ami izgalmasnak tűnt, ráadásul benne szerepelt az "ifjúsági" kifejezés is, úgyhogy úgy döntöttem, hogy lebontom a tagadásom falait és belenézek ebbe a regénybe (illetve kettőbe:).

A regény két történetet foglal magába, mind a kettőnek a fiatal, tehetséges David Starr a főszereplője, aki frissen végzett és a Tudományos Tanács legfialatabb tagja. Két rejtélyes esetet kell felderítenie, az egyik a Marson játszódik, amin már megtelepedett az ember és farmokon élelmiszereket termesztenek a Föld lakói számára. Sajnos azonban mérgezéses halálesetek történnek és a nyomok a marsi élelmiszerekhez vezetnek. David pedig odautazik álnéven, hogy kiderítse, vajon ki áll a mérgezések hátterében.
A másik történetben pedig kalózokra vadászik, akik nagyon elszemtelenedtek és a kisbolygóövezetben már teljes lelki nyugalommal vadásznak a hajókra, fosztják ki azokat és jó esetben futni hagyják az utasokat, rosszabb esetben ki is végzik őket. David itt részben érintett is, hiszen ő is így lett árva, amikor a kalózok megtámadták a hajójukat, mindenkit megöltek, egyedül ő maradt életben, mert az édesanyja az utolsó mozdulatával betette a kisfiát egy mentőkabinba...

Őszinte leszek, meglepően kellemesen csalódtam a regényekben. A félelmem teljesen alaptalan volt, hiszen jól felépített, gördülékeny, izgalmas történeteket olvastam, ahol még véletlenül se fulladtunk bele a sok tudományos magyarázatba. Az író tökéletesen adagolta az információt, sok esetben olyan dolgokat is élvezetesen magyarázott el, amit mondjuk egy fizikaórán lazán végigaludtam volna anno :D. 

Illusztráció az első történethez
(Darell K Sweet)
Ami nagyon aranyos volt, hogy állandóan szabadkozik. Szabadkozik az első regény elején, hogy eredetileg a történetet az ötvenes években írta, amikor még mindenki azt hitte, hogy a Marson vannak csatornák, így élet is lehet / lehetett ott. Aztán a regény újabb kiadásban 25 évvel később újra megjelent, amikor is kiderült már, hogy a Marson semmi jele az életnek, így a regény tényleg teljesen fikció. (és mit mondana vajon ma 2019-ben?:))))
Elnézést kér folyamatosan, hogy minden változik, új dolgokat fedeznek fel és már sok minden elavult az eredeti regényhez képest. De nem értem ezt a szabadkozást, hiszen nem tudományos értekezést írt, hanem egy sci-fi regényt. Abban pedig bármi megtörténhet. 

Imádtam, ahogy a Marsról írt, hogyan élnek ott az emberek, milyen körülmények között. Milyen egy napjuk, mire kell odafigyelni, hogy dolgoznak. Igen, mondhatjuk úgyis, hogy ez nem valami izgalmas dolog, de ahogy Asimov leírta, minden egyes szavát imádtam. 
Nagyon érdekes volt, ahogy a kalózos történetnél is végigvezette, hogyan élnek emberek mintegy remeteként a kisbolygókon (mert ilyet is lehet!!) és mi vezeti őket ahhoz, hogy kalóznak álljanak vagy akár őket is segítsék.

És persze a főszereplőt sem szeretném kihagyni. David Starr egy ifjúsági regény főhőse, habár a történet szerint inkább a húszas évei elején jár, ami azért már nem a YA regények jellemző korosztálya. Nekem picit fura is volt, hogy ijfúságiként van a regény felcimkézve, holott a főhős a tettei, a viselkedése és a beszéde alapján már ennél idősebb. De ez volt az egyetlen egy megakadásom az egész történetben, hiszen David minden olyan jellegzetességgel bír, ami egy kalandregény főhősének szükséges. Okos, vág az esze, mint a borotva, hajtja a kíváncsiság és a tettvágy, a leglehetetlenebb helyzetekből is ügyesen kivágja magát. Mellette bátor és jószívű, nem fél az ismeretlentől és a veszélyektől. Persze kell mellé egy társ is, itt a nagyszájú, de annál kisebb Bigmant kapja maga mellé, akinek a segítsége azért elkél a még zöldfülű újoncnak, hogy eligazodjon ebben a veszélyekkel teli világban. Bigmant sem lehet nem szeretni, hiszen a méretét gyakran a harciasságával és a nagy szájával kompenzálja. Imádtam minden megmozdulását:)))).

Összességében egy kellemes meglepetést okozó "ifjúsági" regényt olvashattam, ami meggyőzött arról, hogy nem kell félnem a sci-fitől - legalábbis Asimov regényeitől. 
Én szívesen olvasnék még Davidről - sőt, akár a fiatalkori éveiről is, mert a srác érdekes és lenyűgöző, szerintem lenne ott is sok kalandja:).
És kinek ajánlom a regényt? Mindenkinek, aki szereti a sci-fit, aki szereti Asimovot, de azoknak is, akik még csak most ismerkednek a sci-fi világával, mert ez szerintem egy könnyed, izgalmas bevezető lehet, ami meghozza az olvasók kedvét ehhez a műfajhoz.

Borító: Jaj, nekem nagyon tetszik! (bár a regényben szereplő fiú szerintem idősebb, de a borítón szereplő srác nagyon vagánynak néz ki, éppúgy, mint David)

Kedvenc karakter: David Starr, Bigman

Szárnyalás: a történet gördülékeny, érdekes, izgalmas, 

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: - 

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megveheted!

Nyereményjáték:
Nyereményjátékunkkal most követjük hősünket az űrbe: az értékeléseinkben egy-egy űrhajózáshoz kapcsolódó szó betűit rejtettük el. Keressétek meg a bejegyzésekben a kiemelt betűket, és sorba rendezve őket írjátok be a szavakat a rafflecopter doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A blogturné további állomásai:
12.11. Kelly és Lupi olvas
12.14. Always Love a Wild Book
12.17. Utószó

2019. december 5., csütörtök

Katherine Applegate: Kívánságfa


A Maxim Könyvkiadónál jelent meg Katherine Applegate: Kívánságfa című gyerekkönyve, mely a 2017-es Goodreads Choice Awards legjobb gyerekkönyv szavazásán a fináléba jutott. A 216 éves vörös tölgyfa történetét ő maga meséli el, amit kortól függetlenül ajánlunk az olvasók figyelmébe. Kövesd az öt állomásos blogturnét, és játékunk megfejtéséért cserébe megnyerheted a 3 példány egyikét a kiadó felajánlásában.

Maxim Könyvkiadó - Delfin könyvek 2019.11.
200 oldal
Fordította: Abrudán Katalin
Goodreads: 4,30
Besorolás: Middle grande, gyerekkönyv, mese

Helló! Én egy öreg északi vörös tölgyfa vagyok, de a barátaim csak Vörösnek hívnak. Régóta nagy gonddal őrzöm a környéket egy Bongó nevű varjú és számos kis állat társaságában, akik az odvaimban rendezték be lakásukat. És még egy fontos dolog: az itt élő emberek minden évben, május elsején eljönnek, hogy az ágaimra kötözzék a kívánságaikat. Az álmok, vágyak és remények suttogó fája vagyok. Egy kívánságfa. Eddig csendesen figyeltem az élet körforgását, és sohasem avatkoztam közbe. De úgy tűnik, sok-sok év után ki akarnak vágni, így itt az idő, hogy most, utoljára én magam teljesítsem egy különleges kislány kívánságát. Elmesélem hát neked ezt a történetet a barátságról és a szeretet erejéről. Nyisd ki a füled!

A szerző műveit már korábban is számos díjra jelölték, gondolok elsősorban az Ivan, az egyetlen című nagy sikerű regényére, ami Newbery díjas is volt, így nem meglepetés, hogy a Kívánságfa is a kritikusok kedvence lett, nem beszélve a kis és nagyobbacska olvasókról.  

Régóta itt lenne az ideje, hogy az általános iskolai "kötelező" olvasmányok felfrissüljenek, és olyan történetek is helyet kapjanak benne, mint a Kívánságfa. Nem mondom, hogy ne lenne értékes egy Kincskereső kisködmön (pont mostanában 100 éves), de a XXI. században már modernebb hangvételű és mai témákkal foglalkozó regényeket illene a gyerekek kezébe adni. A Kívánságfa minden szempontból alkalmas a 9-13 éves korosztály számára, hogy aktuális problémákra hívja fel a figyelmet, miközben a növények és állatok segítségével a család, barátság, elfogadás örök értékeire mutat rá.

Miért fogják szeretni a regényt a kis olvasók?
Vörös, a főszereplő északi vörös tölgyfa mondja el a történetet, mégpedig egy idősebb, de ereje teljében levő mesélő hangján,  a legkisebbek számára is érthető nyelvezettel. Könnyű olvasást biztosítanak a rövid fejezetek, ezt kedvelik a gyerekek, a kedves rajzok pedig jól kiegészítik a képzeletet.
Vörös szelíd, de mégis nagyon erős főhős, aki masszív gyökereken állva magasodik az utca fölé. Nyáron hűs árnyékot ad, ősszel szemkápráztató vörös színekbe öltözik, erről kapta a nevét is. Legfőbb tulajdonságai közé tartozik a gondoskodás, az odúiban, az ágak közötti fészkekben  számos állat talált már otthonra. Neki ezek az állatok jelentik a családot, akik az ő bölcs tanácsaira hallgatnak, az ő védelme alatt élik az életüket az élet körforgásában. Köztük van Bongó, a varjúlány is, akivel egymás legjobb barátai.
Van egy különleges tulajdonsága is, Vörös egy valódi kívánságfa. Az ír bevándorlók hozták magukkal ezt a kedves szokást, minden május elsején szalagokra, papírcsíkokra felírt kívánságokat kötöznek a kiválasztott fára az emberek és persze várják a csodát. Épp a történetünk idején is erre készülődnek, amikor is szembetalálkozunk az egyik fő konfliktussal, Vöröst ki akarják vágni, mert az ingatlantulajdonost zavarja ez a felhajtás, ősszel meg a lombhullatás, amit neki kell felsepernie. Pont a május elsejei időpont a legalkalmasabb a kivágásra, mert akkor az emberek közelsége miatt egy napra elhagyják a fát az ott lakó állatok, így az állatvédők sem szólhatnak bele. De ne szaladjunk előre, mert van itt más zűr is.
Vörös közelében több lakóház áll, bérbe is adnak belőlük. Nemrég egy muszlim család költözött ide, akikre ferde szemmel néznek az emberek. De csakis ők, ugyanis az állatok és Vörös is ugyanolyan embereket látnak bennük, mint bárki más. Lakik ott egy kislány, aki éjjelente kijár a tölgyhöz, szeret a fa alatt üldögélni, és mivel csendes, a kisállatok lemerészkednek hozzá és egészen megbarátkoztak a közelségével. A kislány, Tamar is visz egy kívánságot a fához: Bárcsak lenne egy barátom!
A tölgy és az állatok terveket szőnek, hogyan hozzák össze Tamar és Stephen (a szomszéd kisfiú) barátságát, és hogy végül sikerül-e nekik, az megtudjátok a regényből.

Nagyon sok jelentős mondanivalót ad a szerző az olvasóknak, akik Vörös bölcs gondolatain keresztül magukévá tehetik ezt az elfogadó szemléletet. Minden ember egyenlő bánásmódot érdemel! Nem vagyok vallásos, általában kerülöm az ilyen tartalmú könyveket, azonban a rasszizmust elítélem. Fontos, hogy a gyerekek olvassanak erről a témáról, pontosan ilyen formában mint itt, mert ez a helyes és egyetlen elfogadható felfogás.
Vörös rengeteg érdekes információt oszt meg az olvasókkal a fákkal kapcsolatban, élvezetes olvasni minden egyes mondatot a természet csodáiról, ebből is tanulhatnak a gyerekek. 
Külön ki kell emelnem a szerző humorát. Természetesen duplán csattannak a "fa" viccek, természetesen Vöröstől hangzanak el ezek a fárasztó, de szórakoztató beszólások. De nagyon viccesek az állatok nevei is, ahogy a különböző fajok elnevezik magukat, ki a félelmei, ki a kedvencei után. 
Őszintén bevallom, az én érzékeny lelkemnek egy kedves fa kivágásának a veszélye is elég ahhoz, hogy bőgjek, mint a záporeső, de én még a Micimackón is tudtam sírni felnőtt fejjel a moziban. Szóval számomra nagyon megható volt az egész végkifejlet, de azért nem kell aggódni, a gyerekek ezt lazábban veszik, és szerencsére végül jóra fordulnak a dolgok.
Oldalakon át lehetne még sorolni mennyi mindent ad ez a történet az olvasóknak a barátságról, szeretetről, összefogásról, elfogadásról. Régóta ez a legjobb gyerekkönyv, amit a kezembe vettem, érdemes elolvasni, minden korosztály talál benne mondanivalót. Mindenképp szeretnék még olvasni a szerzőtől, már az Ivan kapcsán is éreztem, hogy érdemes, úgyhogy várom a következőt.

Borító: Cuki, ott van néhány kis állat is a szereplők közül.
 
Kedvenc karakter: Vörös

Szárnyalás: Amikor az oposszumcsemete halottnak tettette magát, szenzációs jelenet volt.

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce: Megható a történet, boldog befejezéssel, akadnak érzékeny felnőttek, akik még ezen is tudnak bőgni.

Értékelés:



Nyereményjáték

Mennyire ismered a fákat? A játék során érdekes állításokat teszünk közzé a fákkal kapcsolatban, azt kell eldöntenetek, igaz vagy hamis az adott mondat. A rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be a választ! Sok szerencsét!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS:  A világon több mint 60 ezer fafajta él. Igaz vagy hamis?

a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:

12.05. Kelly & Lupi olvas
12.08. Olvasónapló
12.11. Flora the Sweaterist
12.14. Hagyjatok! Olvasok!
12.17. Sorok között

2019. december 4., szerda

Malala Yousafzai: Nincs más út


Malala Yousafzai pakisztáni születésű emberjogi aktivista. 15 éves volt, amikor egy tálib katona fejbe lőtte, ő ugyanis a lányok oktatásért és a tanuláshoz való jogáért kampányolt. Miután felépült súlyos sérüléséből édesapjával közösen létrehozták a Malala Alapítványt, amely elkötelezetten küzd világszerte azért, hogy a lányok ingyenes és jó minőségű oktatásban részesüljenek 12 éves korukig. Tevékenységéért számos nemzetközi elismerésben részesült, ő minden idők eddigi legfiatalabb Nobel-díjasa.
A Nincs más út című könyvben Malala saját és más menekült lányok történetét mutatja be. Tartsatok a Blogturné bloggereivel és ha nektek kedvez a szerencse nyerhettek is egy példányt a könyvből.

Kolibri Kiadó, 2019
228 oldal
Fordította: Kós Krisztina
Goodreads: 4,39
Besorolás: életrajz

A Nobel-békedíjas Malala Yousafzai már gyerekként belső menekült lett a hazájában, Pakisztánban. Később, nemzetközi aktivistaként, a világ bármely pontjára eljuthatott, egy helyet kivéve: a saját hazáját.
Fiataloknak és felnőtteknek szóló könyvében nemcsak saját, megrázó élettörténetét meséli el, hanem más lányokét is, akik a világ különböző pontjairól menekültek el az erőszak, a háború és a bűnözés elől. Menekültek ők is, akik a hozzájuk hasonló milliókkal együtt gyakran láthatatlanok maradnak a statisztikák és hírek közönyös tengerében.
A Nincs más út című könyv felnyitja a szemünket: a világ 68,5 millió menekültje semmiben sem különbözik tőlünk. Hétköznapi emberek ők is, akiknek nem volt más választásuk, mint elhagyni az otthonukat. Mert ez a választás életről és halálról szól.

Őszinte leszek, eddig tájékozottnak tartottam magam, de mégsem volt gőzöm sem arról, hogy ki is az a Malala Yousafzai. Ettől függetlenül a könyv fülszövege megfogott, szerettem volna megismerni Malala történetét, illetve más lányok / asszonyok történeteit is, akiknek ott kellett hagyniuk a családjukat / az otthonukat.

Ezt meg is kaptam, hiszen a történetsorozat az ő sorsával indult. Megtudhattuk, hogy egy gyönyörű helyen, a Szvát-völgyben nőtt fel, szerető családban, aránylag felvilágosult környezetben, hiszen itt a lányok is járhattak iskolába. Aztán jött egy borzalmas természeti katasztrófa, egy földrengés, ami hatalmas pusztítást hozott és még valamit... a szélsőséges csoportokat. Ezek az emberek segítettek nekik, viszont cserébe olyan eszméket terjesztettek, ami félelemmel töltötte el az embereket. A tálibok, mert ezek voltak a "segítők" egy idő után már teljesen átvették a hatalmat, a nőket, majd úgy összességében az embereket olyan körülmények közé kényszerítették, hogy az értelmesebbje  - beleértve Malala családját is - inkább a menekülés mellett döntött....
Malala Yousafzai
És ez csak egy történet volt a sok közül. A könyvben Malalán kívül még megismerkedhettünk más lányok / asszonyok menekülésének a történetével is. Kiderült, hogy nemcsak a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában történhet meg ilyen, hanem bárhol a világon, hiszen ugyanúgy menekülnek a családok, a nők, az emberek Afrikából, ahogyan Dél-Amerikából is.

Az elolvasott történetek mindegyike megrázó a maga nemében. Tetszett, hogy minden történet elején jelezve volt, hogy honnan menekültek és meddig jutottak és az is, hogy maga Malala írt mindegyik történethez előszót, picit személyesebbé téve a sorsokat. Rövid fejezeteket kaptunk, épp csak belepillantottunk a menekülésekbe és, hogy mi is történt utána. Ez éreztem egy picikét kevésnek, mert számomra csak sorban jöttek a "példák", sorban jöttek a menekülések, mire az egyikbe beleéltem volna magam jobban, már jött a másik. Ettől függetlenül, nem, nem volt egyik sem hatásvadász, úgy éreztem magam olvasás közben, mintha személyesen mesélte volna el nekem az épp soron lévő szereplő. 

Sok országról tudtam eddig is, hogy mennyire nyomasztó a helyzet, de számomra voltak teljesen ismeretlen helyek is. De egy biztos, a világ egyre veszélyesebb hely lesz, egyre több ember kénytelen elhagyni az otthonát, hogy biztonságosabb helyen élhessen. Nem szeretnék politizálni, de a könyv elolvasása után más értelmet nyer a "menekült" szó. Most nem azokról az egyedülálló, fiatal férfiakról beszélek, akik azért jönnek Európába, mert azt hiszik, hogy itt kolbászból van a kerítés, hanem azokról a családokról, édesanyákról, gyerekekről, akik azért menekülnek, mert ha maradnak, akkor elképzelhetetlen helyzetbe kerülnek vagy akár az életüket is elvehetik. És ezek az emberek gyakran mindenüket hátrahagyva menekülnek az ismeretlenbe, ahol ki tudja, hogy mi vár rájuk. Ugyanúgy lehetnek kitaszítottak, akiket a bőrszínük vagy a ruhaviseletük miatt nem fogadnak el, élhetnek életük végéig akár egy nyomorúságos menekülttáborban is - de legalább ÉLHETNEK. 

Összességében egy megrázó történetgyűjteményt ismerhettem meg, amit mindenkinek ajánlok elolvasásra. Fiataloknak és időseknek is, hogy ne csak a média gyűlöletet sugárzó tájékoztatóját lássák, hanem tájékozódjanak, hiszen nem minden menekült csak és kizárólag a jólét miatt próbál Európába vagy Amerikába eljutni, hanem nagyon sokan azért, hogy az életüket, a gyerekeiket mentsék.

Borító: Szerintem eléggé kifejező

Kedvenc karakter: A lányok, asszonyok mind. Nem tudnék választani közülük.

Szárnyalás: a lányok, asszonyok kitartása

Mélyrepülés: a sok borzalom, ami miatt ott kellett hagyniuk az otthonaikat

Érzelmi mérce: megrázó 

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megveheted!

Nyereményjáték:
A mostani játékunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire ismeritek Malala Yousafzai életét. Minden állomáson találni fogtok egy kérdést, a feladatotok pedig az lesz, hogy a választ beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába. 
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Mikor van a “Malala nap”?


A blogturné további állomásai:
November 26 - Csak olvass!
November 30 - Utószó
December 02 - Könyv és más
December 04 - Kelly és Lupi olvas 

2019. december 1., vasárnap

Abbi Glines: Fallen Too Far - Beléd esve (Rosemary Beach #1)

A Maxim Könyvkiadó jelentette meg Abbi Glines legújabb regényét: Fallen Too Far - Beléd esve címmel, ami a Rosemary Beach sorozat első darabja. A Magyarországon is méltán népszerű írónő ezúttal is szívfacsaró szerelmes történetbe kezdett, a gazdag rocksztár fia és a vagány szőkeség fülledt nyári kalandjáról olvashatunk a regényben. Érdemes követni az öt állomást, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a regényből a játékunk megfejtői között.

Maxim Könyvkiadó 2019. november  Passion válogatás
256 oldal
Fordította: Szaszkó Gabriella
Goodreads: 4,19
Besorolás: NA, romantikus, realista

Egy ​kőgazdag srác. Egy kemény lány egy alabamai farmról. Mostohatestvérek más világokból. Egy vad, őrjítő és ellenállhatatlanul fülledt nyár Rosemary Beachen.
Az utolsó dolog, amire Blaire Wynn vágyik, az az, hogy odaköltözzön apja új családjához a floridai Rosemary Beachre. De nincs választása. Miután anyja hosszú betegeskedés után elhunyt, és csak egy jó adagnyi adósságot hagyott maga után, Blairnek esélye sem volt, hogy megtartsa alabamai kis farmházukat.
Ahogyan leépült kis teherautójával, egy pisztollyal az ülése alatt behajt a pénztől bűzlő üdülővárosba, tudja, hogy sosem fog tudni beilleszkedni. Még csalódottabbá válik, amikor új otthonához érve megtudja, hogy az apja Párizsba utazott, otthagyva őt még sosem látott mostohatestvérével, Rush Finlay-vel. Rush – aki egy rossz hírű rocksztár fia – cinikus, leereszkedő és sosem kérne bocsánatot semmiért; éppen olyan elkényeztetett, mint amennyire észbontó, és egy pillanat alatt teljesen megbolondítja Blairt. Hát még amikor meglátja, milyen izmok rejtőznek a ruhái alatt…
Ahogyan telik a nyár, Blair idővel olyan oldalát is megismeri Rushnak, amire sosem számított volna, a köztük lévő kémiát pedig már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azonban Rush olyan titkot őrizget, ami Blair egész világát tönkreteheti. Vajon rájön a lány, még mielőtt túlzottan beleesik?

A regény a 2013-as Goodreads Choice Awards legjobb romantikusainak 5. helyén végzett, ez is mutatja Abbi Glines népszerűségét, amit szerintem azzal ér el, hogy szerethető karakterekkel teli, erotikával megspékelt romantikus sztorikat tesz elénk. Számomra ő a guilty pleasure kategória, amit bármikor képes vagyok olvasni, mert 100%-ban kikapcsol, szórakoztat, élvezem, még ha közben tudom, hogy vannak sokkal jobbak is. De na, ő Abbi Glines ! (be kell vallanom, azért van egy darab könyv tőle, amit nem tudtam befejezni)

Abbira jellemző, hogy általában ártatlan, rendes, csendes lánykaraktereket alkot, aztán hozzájuk kapcsol egy szuperdögös vad pasit, aki megszelídítésre vár. Ez akárhonnan nézve is egy klisés helyzet, de mint már többször kijelentettem, legtöbb esetben nem zavarnak a klisék, ez például kifejezetten tetszik. Blaire pontosan egy ilyen jókislány, aki épp elveszítette mindenét, ugyanis anyukájával élt, akit el kellett temessen, három hosszú betegségben töltött év után. A vidéki házuk ára épp a kórházi számlák kifizetésére volt elég, a lánynak most az öt éve nem látott apja segítségére van szüksége, akinek már jó ideje új családja van. Néhány dollár lapul a zsebében, amikor gyakorlatilag üres tankkal megérkezik a tengerparti házhoz. 
Ez a nyitójelenet öt csillagot érdemel. Ahogy előhúzza a stukkerét, és rászegezi az őt megijesztő srácra, nem hagyva magát megfélemlíteni, na ekkor csettintettem egyet, ez remek nyitás. Az apja hetekre elutazott, így a lány kénytelen megismerkedni Rush-al, aki az új feleség első gyereke, egy gazdag rocksztár fia. Rush apja bőkezűen bánik a fiával, így kompenzálva a lelkiismeretén, ennek köszönhetően több lakása is van és nem kell spórolnia semmivel. Blaire nem kap szíves fogadtatást, de végül beköltözhet a lépcső alatti cselédszobába. Ennek is örül, mert csak addig akar maradni, míg összeszed annyi pénzt, amiből bérelhet valamit és saját lábra nem áll.
Nos, igazi Hamupipőke-történetnek indul, nem? Egyszerűen olyan addiktívvá válik pár oldal után az írás, hogy nem tudod letenni. Blaire talpraesett lány, azonnal talál munkát egy golfklubban, ahol dől a borravaló, és nem válik elérhetetlenné az önállósodás. Addig azonban el kell viselnie Rush közelségét, ami a köztük kialakuló vonzalom miatt egyre nehezebb.
Miért is ne lehetne közöttük valami? Bár a lány minden pillanatban érzi, hogy nem idevaló, sosem fog beilleszkedni ebbe a környezetbe, mégis némi esélyt azért adhatnának a kapcsolatuknak. Ám Rush titkokat őriz, ami ezt lehetetlenné teszi.
Ezen a ponton tipródhatunk egy kicsit, ugyanis ez a titok olyan szinten túl van lihegve, amilyet kevésszer volt alkalmam olvasni. Az égegyadta világon minden egyes szereplő tudja, mi a pálya, csak Blaire nem, na meg az olvasó. Ezt kifejezetten untam, ráadásul azért volt egy-két szereplő, aki közel került a lányhoz, és igazán elmondhatta volna neki, Bethy például, aki jó barátnője lett. Amit még nem tudtam hova tenni, az a rengeteg kínos pillanat Blaire sérelmére. A direkt kicseszéses dolgokra gondolok, ami gyönyörűen utal a hamupipőke-feelingre, de volt más jellegű is, ami engem igencsak megmosolyogtatott, mégpedig Rush időzített szexelései, hogy Blaire véletlenül épp meglássa/rajtakapja. Ijesztés vagy csábítás?
Nem mondom, hogy nem érintett meg Rush karaktere egyáltalán, de valahogy fura volt az a kétféle stílus, amit beleerőltetett a szerző. A tetovált, kidolgozott testű, piercinges menő srác karakteréhez nem illett a golfozás meg a country klub. A végére azért jobban megkedveltem, tudott azért dolgokat.
Ami viszont nagyon tetszett, az a szerelmi szál íve. Semmi nem volt elkapkodva, a szerző hagyott időt egymás megismerésére. Blaire a maga természetes, ártatlan módján nagyon vonzó lány, nekem különösen tetszett, ahogy Rush végül nem tud ellenállni neki. Ha már szerelem, lássuk az erotika mércéjét, szerintem teljesen elfogadható a 16-os karika is, bőven van benne szex, de amolyan fiatalos módon, ne számítsatok őrült dolgokra.
Azt hiszem azért nem kell túlzásokba esnem és azt mondanom, hogy ez a regény felhívja a figyelmet a társadalmi különbségek okozta nehézségekre, vagy épp különösebb figyelmet fordít a gyászfeldolgozásra. A mérleg inkább a szerelmi dráma felé billen és a végkifejlet is elég bánatos, ráadásul azonnali folytatásért kiállt. 
Szerettem pár mellékszereplőt, a golfklubos kollégák és ugyebár a főnök úr eléggé szórakoztatóak voltak. Utóbbiból többet is kinéztem volna, de talán a folytatásban még előkerül Woods újra.

Abbi rajongóknak kötelező darab, bár szerintem nem ez a legjobb regénye, én azért várom a következő részt.

Borító: Nekem az eredeti Atria féle kiadás jobban tetszik, amiből a bannerünk is készült, ez inkább tűnik napszemcsi reklámnak, mint Blaire-nek és Rushnak.

Kedvenc karakter: Blair

Szárnyalás: Amikor hármasban elmennek szórakozni, Blaire, Rush és Bethy. És a parkoló jelenet.

Mélyrepülés:  Nan tette a bálon, buta, gyerekes dolog volt.

Érzéki mérce: Forró jelenetek várnak, nem hiába, ez Abbi egyik erőssége.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!


Játék:

A szerző népszerű szerelmespárjairól szól a játékunk. Minden állomáson találsz egy fiú és egy lánynevet, a feladatod megfejteni a könyv címét, amelyben főszereplők voltak. Ezek a könyvek magyarul is megjelentek, de elfogadjuk az angol címeket is.
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

SADIE - JAX

a Rafflecopter giveaway

A blogturné állomásai:

12.01 Kelly és Lupi olvas
12.04 Deszy könyvajánlója
12.07 Könyvvilág
12.10 Sorok között
12.13 Dreamworld

Rendszeres olvasók