KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2018. december 12., szerda

Ashley Carrigan: Suttogó-​völgy


A Könyvmolyképző Kiadó újabb Ashley Carrigan tollából származó történettel kényezteti olvasóit. A már ismert kortárs regények után, most egy nagyon romantikus, századfordulón játszódó történetet oszt meg olvasóival a szerző.
Mi már jártunk a Suttogó-völgyben, gyertek ti is! Minket követve megtudjátok mi mit gondolunk erről az utazásról, játszhattok nyereményjátékunkon és extra állomásainkon többet is megtudhattok a történet megszületéséről és a szerzőről.

Könyvmolyképző, 2018
328 oldal
Besorolás: történelmi romantikus


Elegáns ​szerelem.
Glastonbury társasági életét felkavarja a Suttogó-völgy udvarház új lakója, Lady Catherine Ashby. A fiatal özvegy tartózkodó viselkedése ellenére akaratlanul kínos helyzetekbe bonyolódik, melyekből nem is olyan egyszerű sértetlen becsülettel kimenekülni. Mindezért nem mást lehet hibáztatni, mint a környék megrögzött, jóvágású kalandorát.
A sorozatosan félreérthető körülmények feltüzelik a pletykaéhes társaság kíváncsiságát és váratlan kihívások elé állítják Catherine-t.
Rosszakarók, kacér hajadonok, erős akaratú anyák, hősszerelmes ifjak kereszttüzében áll a csinos grófné.
Mit kezdjen a vonzó férfival, aki alaposan feldúl mindent, de leginkább főhősünk nyugalmát?
Régi korok értékei szabják meg a szereplők életének mindennapjait. Az elegáns úri viselkedés páncélja alatt azonban érző szívek,erős szenvedélyek, parázs gyűlöletek és körmönfont mesterkedések bújnak meg. A történet igazi főszereplője a szerelem, ami óvatosan becserkészi a gyanútlan áldozatait.
Mondd ki a néma vágyakat!

Kelly nagyon régóta szereti Ashley Carrigan regényeit, így én is úgy döntöttem, hogy megnézem, mi az, ami őt ennyire elvarázsolta. 

A történet Lady Catherine, egy fiatal özvegyasszony sorsát követi nyomon, aki húgával és annak férjével beköltözik a gyönyörű nevű (és helyen lévő) Suttogó-völgy udvarházába. Ahogy ez már csak lenni szokott, a környéken élő nemesek között ez azonnal felbolydulást okoz, mindenki rettentő kíváncsi a zárkózott életet élő ladyre és családjára. Lady Catherine gyönyörű, így az asszonyok kissé féltékenyen, a férfiak pedig csodálattal tekintenek rá és ez nem kevés kínos helyzetet és félreértést okoz. Természetesen a történet nincs híjján egy jóképű, egyedülálló, nagyon gazdag nemesembernek sem, aki "harcba száll" Catherinért, akinek persze esze ágában sincs feladnia a függetlenségét és újra társául szegődni senkihez sem. Vajon sikerül a Lady Chaterine szíve körül lévő kőkemény jégpáncélt bárkinek is felolvasztania? Ha igen, akkor a szomszédos birtok sármos, fiatal nemese jár sikerrel vagy pedig a kissé rosszhírű, magabiztos és nagyon jóképű kalandor?

Jaj, nehéz szavakba önteni, hogy mennyire szerettem ezt a történetet. Az írónő olyannyira ügyesen
bánik a szavakkal, leírásokkal, hogy ameddig olvastam, teljesen kikapcsoltam és mint egy leskelődő vagy paparazzi, ott jártam-keltem a Suttogó-völgyben, részt vettem a fogadásokon, a piknikeken és hallgattam a sok unatkozó nemes intrikáit. 
A helyszín annyira lenyűgöző volt, hogy legszívesebben utánanéznék, hogy tényleg létezik-e ez a hely és bejárnám minden zegét-zúgát, hogy felelevenítsem a történet egy-egy pillanatát.

A szereplők közül megemlíteném egyrészt Lady Catherinet (elnézést kérve tőle, hogy ennyire bizalmaskodóan hívom Lady Catherine-nek:), akit egyrészt csodáltam, hiszen abban a korban egyedülálló nőként nem volt egyszerű a helyzete. Egyedül irányítani egy udvarházat, megszervezni a fogadásokat, társasági életet élni, fogadni a rengeteg udvarlást, de úgy, hogy közben a jó hírét megőrizze, nem volt egyszerű. Mellette viszont egy fiatal hölgy volt, aki ugyanúgy, mint bármelyikünk, követett el hibákat, aminek viselnie kellett a következményeit is és ez nagyon is szerethetővé tette.
A másik nagy kedvencem Chanti volt, az a fiatal lány, aki Francis a rosszhírű, gazdag, kalandor udvarházában élt és rengeteg pletykára adott okot. Többet nem is mesélnék el a hölgyről, hogy legyen érdekesség nektek is a története, de az biztos, hogy az ő karaktere volt az egyik legérdekesebb és nagyon kíváncsi lennék a további sorsára!

A történet és a társasági élet? Egy az egyben, mintha egy Jane Austin regényt olvastam volna (nem, nem másolásra gondoltam, hanem pozitív hasonlatra). Ashley nagyon odafigyelt a beszédre, a viselkedésre, mindenre, amivel csak meg tudta nekünk mutatni, hogy milyen lehetett egy korabeli elegáns társaság kommunikációja. Továbbra is azt mondom, hogy nem biztos, hogy abban a korban szerettem volna nő lenni - még nemes kisasszony sem, hiszen az életük egy zárt térben mozgott, meg volt kötve a kezük minden téren és a legtöbbjüknek semmi más öröme nem volt, mintsem egy jó partit kifogjon magának és utána ezzel dicsekedhessen. Ha pedig picit szabadabban élt? Akkor azonnal a szájára vette a társaság és onnantól az esélyei, hogy jól házasodhasson, szinte a nullára csökkentek. Ha megjelent egy fess fiatalember, azonnal az összes fiatal lány (és lányos anyuka) rájuk ugrott és próbálták szó szerint "eladni" magukat - illetve az anyukák esetében a lányukat. Ez nekem a mai napig nagyon bizarrul hangzik. 

Visszatérve a történetre. Két dolog szúrt csak szemet nekem, ezért is nem lett 5 pillangós az értékelésem, bármennyire is imádtam a történetet. 
Az egyik Francis volt. Próbáltam megszeretni, de nem sikerült a közelembe férkőznie. Picit számomra hasonlított az Elfújta a szél Rhett Butlerjére, hasonlóan kalandor volt, jött-ment, gazdag volt, sármos, de valami hiányzott belőle. Éreztem, hogy szereti Lady Chaterine-t, de nagyon furán mutatta ki. Értettem a játékot is, amit azért tett, hogy elnyerje a nemeshölgy szívét - nem, nem spoilerezek tovább - de ezzel nem közelebb, hanem távolabb került tőlem. Talán az segített volna, ha picit többet tudunk meg róla.
A másik pedig a viharos jelenet volt. Elsőként még tetszett, jó ötlet volt, de másodjára nekem már sok volt. Én elhiszem, hogy sok esély nem volt akkoriban egy nőnek, hogy az "indulatait kiélje", de második alkalommal örültem volna egy más megoldásnak:).

A történetszál azonban kellően izgalmas volt, imádtam, hogy mindig történik valami. Persze ez inkább csak külső szemlélődőnek volt izgalmas, megélni valószínűleg jóval rosszabb volt. 
A regény vége pedig? Imádtam, szerettem, hogy azt a befejezést kaptam, amit vártam! Két szereplő sorsa volt számomra csak szomorúbb, ott el is gondolkodtam egy darabig, hogy egy ilyen "baklövés" hogy tehette tönkre abban a korban két ember (két család) életét is...

Összességében nagyon szerettem a történetet, örülök, hogy rávettem magam, hogy elolvassak végre egy Ashley Carrigan regényt és biztos vagyok benne, hogy nem ez volt az utolsó!
És kinek ajánlanám? Mindenkinek, aki szereti a romantikus történeteket, aki Jane Austin rajongó és szereti azt a korszakot, higgyétek el, nem fogtok csalódni ebben a regényben!

Borító: Gyönyörű, a hölgy a képen egy az egyben Catherine!

Kedvenc karakter: Catherine, Chanti

Szárnyalás: Catherine

Mélyrepülés: Alexis

Érzelmi mérce: a kornak megfelelő, lassú, de annál perzselőbb szerelmi szál


Nyereményjáték:
A történet főszereplője kap egy második esélyt is a boldogságra, a szerelemre. A turné minden állomásán egy-egy olyan hősnő nevét találjátok a szövegben elrejtve, aki szintén megkapta ezt a lehetőséget. A ti feladatotok az, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok annak a könyvnek a címét és szerzőjének nevét, melynek főszereplője az adott hősnő.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


A blogturné további állomásai:
December 10 – Sorok között
December 12 – Kelly & Lupi olvas
December 14 – Lizzyke olvasó kuckója
December 16 – Kelly & Lupi olvas

2018. december 10., hétfő

Alice Broadway: Ink (Ink trilógia #1)

A Maxim Kiadó jóvoltából Magyarországon is olvasható Alice Broadway különleges története, az Ink, ami egy olyan világban játszódik, ahol az emberek életének minden fontos pillanatát megörökítik a bőrükön már a születésüktől fogva. Leora édesapja halála után egy olyan jelet talál a férfi bőrén, ami a legnagyobb bűnt szimbolizálja, ezért a lány kutatni kezd apja múltja után... Tarts a Blogturné Klub tagjaival, és a turné végén pedig hárman a könyvet is megnyerhetik a Maxim Kiadó jóvoltából!

Maxim Könyvkiadó
336 oldal
Fordította: Beck Anita
Goodreads: 3,69
Besorolás: YA, fantasy, disztópia, tetoválás

Képzelj el egy világot, ahol minden tettedet és életed minden jelentősebb eseményét a bőrödre tetoválják!
Saintstone-ban nincsenek titkok: születésed pillanatától kezdve megörökítik a bőrödön az elért eredményeidet, kudarcaidat és életed minden fontos pillanatát. Vannak megbecsült jelek, amelyek azt üzenik a külvilág felé, hogy jó ember vagy. És vannak szégyenletes jelek, amelyek árulóként megbélyegeznek. Leora az apja halála után abban talál megnyugvást, hogy az apja bőre gyönyörű történeteket mesél. Ez egészen addig tart, amíg Leora föl nem fedez az apja tarkóján egy jelet… a jel a Saintstone-ban elkövethető legnagyobb bűnt szimbolizálja. Leora rádöbben, hogy nem ismerte a saját édesapját. Miközben próbálja az igazságot kideríteni, megismerkedik Oscarral, aki egy bűnöző fia. Ahogy a fiatalok lassan közelebb kerülnek egymáshoz, Leorában úgy erősödik a kérdés: a fiú jelenti majd számára a megoldást, vagy csak bajt hoz a fejére?

Mindenképp olvasni szerettem volna a regényt, megfogott a gyönyörű borító és a fülszöveg is, vajon milyen lehet egy olyan társadalomban élni, ahol kötelező a tetoválás, és minden fontos eseményt meg kell örökíteni a bőrön. 
Le kell szögeznem az elején, hogy ez a történet nem egy könnyed YA sztori, tudnotok kell, hogy bizony kell egy magasabb ingerküszöb a történet elviseléséhez. A fülszöveg ugyan leírja, hogy ebben a disztópikus világban minden esemény rákerül a bőrödre, vannak kötelező jelek a családról, iskolákról, foglalkozásról és vannak persze szabadon választott tetkók, amik kötődnek az adott emberhez, feliratok, jelenetek, állatok, figurák. Ha meghalsz, a nyúzó foglalkozású szakemberek lehántják a bőrödet és kikészítik, speciális eljárással könyvet készítenek a bőrből, amit mérlegre helyeznek a lélekbíráló ceremónián, ha elég jó voltál az életedben és jó embernek minősítenek, akkor a családod hazavihet - könyv formában. Ha viszont túlteng a bűnösség, akkor elégetik a bőröd könyvét, ami tulajdonképpen a lelked és senki sem fog emlékezni rád, elfelejt még a családod is. 
Ennek a társadalomnak a tagjai elfogadták ezt a rendszert, aminek egy ősrégi legenda az alapja. Valaha egy favágó hagyta örökül két lányára a valóra váló kívánságát, hogy a lányaira örökké emlékezzenek az emberek. Az egyik lány szép volt és egy herceg vette el, a bőrén magától megjelentek az élete eseményei gyönyörű maradandó rajzok formájában. A másik lány magányos lett és a bőre csupasz, végül Fehér Boszorkánynak kiáltották ki, mert megkeseredett, átkokat szórt és romlást hozott a környezetére. A királynővé vált lány viszont továbbörökítette a gyerekeire is a tetoválást, így a nép is átvette a jelölést.  Szép ez a legenda, és számos más mese is szerepel a történetben,kicsit átformálva, amik jól oldják a keserű valóságot. Ezt a világot valójában a kormány uralja, akik elhitetik az emberekkel, hogy az "üresek", akik megtagadják a tetoválást, rossz emberek, bűnözők, titkolnivalójuk van, hiszen nem akarják, hogy más emberek olvassanak a jeleikből. Az üresek lázadást akarnak, elvenni a megjelöltek földjeit, munkáját, házait. Ez persze kitaláció, a kormány nagyon is jól kifundálta, hogyan lehet ellenőrzés alatt tartani az embereket, meg kell őket minden lehetséges módon jelölni, és nyilvántartásba venni.  Szerintem ennyit mindenképp érdemes tudni a világfelépítésről, mielőtt egy gyengébb lélek az olvasásra vetemedik. Én legalábbis többször is megálltam az olvasásban, levegőt kellett vennem, mert nagyon vizuális vagyok, lepereg a fejemben a cselekmény, és voltak nehéz pillanataim.
A világfelépítés után a cselekményről csak annyit, hogy 16 évesen fejezik be a tanulmányaikat a fiatalok, és a vizsgák sikerétől függően elkezdhetik a gyakorlati munkát a választott hivatásban. Leora tetoválóművész szeretne lenni, és sikerül is neki minden vizsga, egy belvárosi szalonban lehet gyakorlaton. Legjobb barátnője a kormányhivatalban dolgozik, anyja olvasó, felismeri a jelek mögött az ember történetét, és Leora is hasonló tudással rendelkezik. A konfliktus abból adódik, hogy Leora apja pár hete meghalt, és a bőréből készült könyvet zárolták, ugyanis felmerült a gyanú, hogy eltűnt belőle egy darab, ami bűnre utaló jelet, egy varjút ábrázolt. Így kétséges, milyen eredménnyel zárul majd a lélekbírák ítélete.
Ez az egész helyzet alapjaiban rázza meg Leora világát, aki vakon megbízott apjában és hitében a társadalom normáinak helyességében. Hirtelen saját maga is válaszút elé kényszerül, elfogadja a helyzetet, vagy küzd az apja lelkéért.

Újszerűen izgalmasnak találtam ezt a világfelépítést és benne a cselekményszálat, sok részlet megdöbbentett, legszívesebben megráztam volna ezt a lányt, hogy ébredjen már fel az agymosottságból. Sokszor az orra előtt volt a válasz, az alternatíva, az igazság, de persze nem vette észre. Leora logikusnak vélte a kormány szabályait, sőt szerette a szabályokat, és be is tartott mindent kicsi kora óta. El tudom képzelni mennyire nehéz hirtelen megkérdőjelezni a betonbiztos elveket. Tudomásul kellett vennie, hogy a saját családja sem volt őszinte vele, újabb és újabb titkok derülnek ki, és valahol jogosnak éreztem a csalódottságát. A szokásos csak téged akartunk megvédeni duma  egy darabig érthető, de Leora helyzete ezen jócskán túlhalad.
Felmerül a regényben több fontos érték a családon kívül is, a barátság, bizalom, hit, és csak dicsérni tudom a szerzőt, mert Leora karakterfejlődésén keresztül remekül ábrázolta az ezekkel a fogalmakkal kapcsolatos érzéseit. 
Nekem külön kedvenc részeim voltak a tetoválással kapcsolatos magyarázatok és jelenetek. A lányom tetováló, így közel áll hozzám  a téma. Leora ügyes volt a kezdetektől, különleges képességei vannak a tetoválás terén is, a lelke összekapcsolódik a tetováltéval és szinte magától dolgozik a keze. Maga a tetoválás előkészítése, az egyeztetés,  a folyamat teljesen hiteles volt, de egy valami nem, és ezért nagyon haragudtam is. A szerző már a kétnapos csecsemőkre is jelet rakatott, a nevüket apró betűkkel rájuk varrták. Nos ez nem lehetséges természetesen. Egy baba bőre nem alkalmas erre, ráadásul nem is lehet olyan aprón tetoválni, hogy az később a bőr növekedésével olvasható maradjon. Ez hülyeség volt, nem lehet valami szuper technikának betudni, mert különben meg a mai gyakorlat szerint ment a folyamat. A másik ok, ami miatt a levonást adtam, hogy igazából nincs megmagyarázva, hogy miért csupán a bőrkönyvekben őrizhetők meg az emlékek. Tudtak írni, tankönyvek is voltak, nem értem más formában miért nem írhattak volna memoárt bárkiről.
Akik hozzám hasonlóan egy fantasy-ben is keresik és szeretik a romantikát, itt nem lesznek elragadtatva, sajnos pár cinkos mosoly és kézfogás, némi pirulás történik és ennyi. Azonban nem temetném a szerelmi szálat, ha van esze a szerzőnek, a következő részben megpiszkálja ezt a témát.
Nem sok mellékszereplővel találkozunk, de közülük kiemelkedik Obel, a tetoválóművész, akinél tanul Leora. Harmincas, kopasz, kissé arrogáns, pontos, elvárja a legjobb hozzáállást, hiszen a saját hírnevét is kockáztatja a tanulóival. Remek gondolatai vannak, jól vág az esze és tartogat meglepetéseket a karaktere, nagyon megkedveltem őt.
Összességében egy nagyon egyedi, különleges történetet olvashattam, aminek nagyon várom a folytatását, úgy éreztem, éppen a vége felé lendültem bele, szeretném máris tudni, hogy mi történik Leorával, mit tervez vele a kormány.

Borító: Egyenesen a kiadótól kaptam a képet, ma jelent meg ugyanis a könyv, ilyen gyönyörűséges, fényes!


Kedvenc karakter: Leora

Szárnyalás: A falevél tetoválás.

Mélyrepülés:  -


Érzéki mérce: Egy nagyon halvány, inkább vonzódás jellegű a romantikus szál, ebben a részben még semmiképp nem beszélhetünk szerelemről.

Értékelés: 


Nyereményjáték

Leora világában az emberek szó szerint a bőrükön viselik az élettörténetüket, ezért mostani játékunk is a testet díszítő mintákhoz fog kapcsolódni! Olyan könyv borítókat keresünk, amin tetovált / testfestett alakok szerepelnek, ám a csavar a dologban, hogy nem képről, hanem idézetről kell felismernetek azt! Egy kis segítség: ha nincs a borítón tetoválás, nem jó könyvet találtál meg! Megoldásként a könyvek címét várjuk a dobozba!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“– A Maddox fiúkban nem lehet megbízni.
– Ezt kikérem magamnak.”

a Rafflecopter giveaway

Állomások:

12.10. Kelly & Lupi olvas
12.13. Sorok Között
12.16. Hagyjatok! Olvasok! (extra)
12.19. CBooks
12.22. Hagyjatok! Olvasok!

2018. december 5., szerda

Róbert Katalin: 6 hét a világ


Hamarosan megjelenik Róbert Katalin:  6 hét a világ című színházban játszódó regénye, amiben főszereplőnk, Nelli egy színház gyakornoki programnak köszönhetően belecsöppen a színházi dolgozók életébe. A történetről többet is megtudhattok, ha követitek a blogturné állomásait, ráadásul különféle extrákkal is találkozhatsz az extra állomásainkon. A turné végén a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából három szerencsés játékos meg is nyerheti a könyvet! Tartsatok velünk!

Könyvmolyképző Kiadó 2018. november 27.
328 oldal
Goodreads:
Besorolás: YA lenne, de inkább NA

Te ​mit tennél meg, hogy elnyerd a kamaszkori bálványod szerelmét?
Nelli évek óta álmodozik a nagy Ő-ről, akit még a gimnáziumi színjátszókörben ismert meg. Az iskolában vonzalom ébred köztük, de K.M. leérettségizett és elballagott, a kapcsolatuknak vége szakadt, még mielőtt igazán elkezdődhetett volna. Az egykori tehetséges fiúból mostanra körberajongott színész lett, aki estéről estére a színházban kápráztatja el a közönséget.
Nelli csak távolról sóvároghat K.M. után, de a lelke mélyén biztos benne, hogy egyszer újra összehozza őket a sors. Amikor színház gyakornoki programot hirdet, a lány tudja, hogy elérkezett az ő ideje. Belecsöppen a színészek, rendezők, ügyelők, súgók titokzatos világába. Megismeri az extravagáns, csupaszív Dittát, a gyönyörű és ravasz Biát, aki nemcsak az álompasit kész lenyúlni, de talán még az állását is. Na és még valakit, aki valahogy mindig ott van a közelében…
Ám az apja ultimátumot ad: Nelli csak hat hetet tölthet el a színházban, utána a cégénél kell elhelyezkednie.
Mire elég ez a néhány hét? Megtalálja a helyét a színházban?
Vajon lángot szíthat abból a szikrából, ami kamaszként olyan sokat jelentett?
Az egyetlen magyar színházas YA regény!
Less be a színfalak mögé, kövesd Nelli szívének útjait egy különös, csodálatos világban!

Volt egy időszakom, amikor sokat jártam színházba, és rengeteg legendás előadást láttam, legendás színészekkel. Nekem a legjobban az egykori Rock Színház társulata és előadásai voltak a kedvenceim, ők sajnos nem rendelkeztek saját színházépülettel, mindig csak vendégeskedtek valahol, ennek ellenére követtük őket bárhol is adtak elő. Csodás időszak volt, tervbe is vettem, hogy egyszer összeírom a színházas emlékeimet. Szóval csak azért említettem ezt meg, hogy éreztessem, közel áll a szívemhez a színház világa, szinte csak kedves emlékeim vannak, életemben csupán egyszer mentem haza az első felvonás után.
Róbert Katalintól olvastam már két regényt, és mindkettő nagyon tetszett, a Kezdjetek el élni és a Szívből, színből, igazán is remekül megírt történetek. Ez utóbbi épp mostanában újra megjelenik vörös pöttyös besorolással és új címmel: Válassz engem!  Ajánlom figyelmetekbe, nekem kedvenc lett.
De visszatérve a 6 hét a világra, az események hátterét a színházi környezet adja, a cselekmény pedig 6 hétig, az első olvasópróbától a premierig tart, így egy kerek történetet kap az olvasó. Ennyi idő áll rendelkezésre, hogy a színdarabból előadás legyen, és ennyi ideje van Nellinek, hogy kiderítse, mit tud kezdeni az álmaival. Nelli a gyakornokprogram részeseként kerül a színházhoz és amolyan marketing-asszisztensi munkakört kap. Nekem tetszettek az ötletei, a blogolás, a facebook bejegyzések, interjúk, sikerült neki felkelteni a leendő nézők figyelmét az előadás iránt. Élveztem olvasni minden egyes jelenetet, amelyben a színdarab életre keltéséről volt szó, hogyan áll össze  millió apró részletből egésszé, hogyan lesz csapatmunka az egyéni teljesítményekből. Nagyon tanulságos volt egy ponton a történet, amikor Nelli nem megy be dolgozni a barátnője balesete miatt, és emiatt egy csomó embernek hátráltatja a munkáját, jól kihangsúlyozta a szerző, mennyire egymásra épülnek a feladatok, és borul az egész, ha valaki hibázik és nem javít időben, vagy nem kér segítséget. Éreztem olvasás közben a feszültséget, ami hétről hétre növekszik a szereplőkben, ez az izgatott várakozás az olvasóra is átragad, és éppúgy várjuk a függöny felgördülését, mint a társulat.
A szerző remekül átadta a feelinget, ami egy színházban a háttérmunka kapcsán zajlik, megismerhettem a különböző munkameneteket, tevékenységeket, hogyan épül egymásra minden kis tégla, milyen fontos a rendező és nem különben az asszisztense. Hasonlóképpen éreztem a színházi büfével kapcsolatban, ami visszatérően központi helyszínnek bizonyult, itt kaphat a színész és minden munkatárs éltető kávét és izgalmas pletykákat. Megjelent a kedves állatszereplő is, az egyik színész kutyájának személyében. A szerző stílusára, a szöveg könnyen érthetőségére nem lehet semmi panasz, ezen a téren a szerzőtől megszokott, szinte lírai hangvételt kaptam.
Itt át is térhetünk a karakterekre, és ezzel a problémáim és  szemöldökrángatásaim tárgyaira.
Nelli: szerettem, hogy kissé túlsúlyos, mert így valóságosabb volt a karaktere, de ez őt különösebben nem érdekelte, nem tett érte semmit, hogy ne legyen az, pedig 21 évesen még viszonylag könnyű ezen változtatni. De benne ez fel sem merült, még akkor sem, amikor az évek óta vágyai tárgyának tartott ifjú színész, a középsuli óta tartó plátói szerelem alanya olyan szinten a képébe vágja a nemtetszését, hogy ott kellett volna a föld alá süllyednie. Itt már éreztem, hogy ennek a lánynak lesznek még problémái, mert egy rózsaszín álomvilágban él. Persze a karakterfejlődés része ez is, csak valahogy túl mélyről indult, egyáltalán nem a földön járt ez a lány.
Apjával való kapcsolata katasztrofális. Én ezt nem tartom normálisnak, hogy egy fősulit végzett lánynak ilyen szinten megmondják, hogy mit csinálhat, mit nem, és bűnnek kell megélnie, ha ellenkezik. Nem volt ez életszagú, akkor sem, ha én túl liberális vagyok. Akkor fogadnám ezt el, ha egy 18 éves továbbtanulásáról lenne szó, bár azt is nehezen a mai világban. Nellinek összességében megvolt végül is a fejlődése, de ezt sokkal korábban el kellett volna érnie, nem tűnik hihetőnek 21 évesen ennyire naivnak lennie.
Máté: a legszerethetőbb figura a regényben. Okos, több lábon álló fiatal, érzékeny, megbízható. Nem tud egy helyben megmaradni típus, száguldanak a gondolatai, nem lehet unatkozni mellette. Alapos érzelmi hullámvasútra viszi a szerző, de hát teher alatt nő a pálma, végül elnyeri a jutalmát.
K.M.: Őszintén szólva végig azt éreztem, hogy valamit titkol, de nem lett igazam. Felszínes volt, csak a külseje érdekelte, mert ő ebből él, stb. Mintha nem lennének mindenféle alkatú színészek.  De számomra szimplán egy bunkó volt. Úgy is fogalmazhatnám, hogy nem volt úriember, de ezt nem érdemli meg. Egészen a regény majdnem végéig kellett várnom, hogy pár őszinte szava legyen Nellihez. Bármilyen elvarázsolt volt ez a lány, nem ezt érdemelte tőle. A végén nagyon meglepett a szerző, amikor kiderült, kihez vonzódik, de a pirulás nem illett hozzá, nagyon  nem.
A besorolás nem egyértelmű ennél a regénynél. Életemben nem lepődtem még meg ennyire szexjeleneten, mint amit itt tapasztaltam, annyira a semmiből jött. Igaz, hogy huszonévesek a szereplők, de a szex némi grafikus ábrázolással inkább a rubin pöttyösök eleme, bár azokban ennél jóval nagyobb a mennyiség. Ezt érdemes lett volna átgondolni, visszavenni a korukból és igazi YA regényt írni, mert a cselekedetek és a reakciók ehhez a korosztályhoz illenek, vagy több erotikával és érettebb eszű karakterekkel egy felnőtt regényt.
Összességében szerettem a történetet, szórakoztatott a színház minden pillanata, remek keretet adott a cselekményhez. A szereplők viszont nem kerültek közel hozzám, a szerelmi szál nekem ennyi idő alatt nem bontakozhatott ki kellően, nem mélyült el. A felelősségvállalás szépen megjelent, az első munkahely örömei és buktatói, nagy szerencse, ha elsőre egy ilyen megértő főnököt fog ki egy fiatal, mint Nellié. A legnagyobb hangsúly Nelli magára találásán volt, hogy meghozza végre a saját döntéseit és ki tudjon állni mellettük.
Mindenesetre meghozta a kedvemet ez a történet a színházhoz, utána is nézek a mai menő daraboknak, és választok egy jó kis előadást.

Borító: Valami nyomatékosabban színházas borító jobban tetszett volna.

Kedvenc karakter: Máté

Szárnyalás: A premier izgalma.

Mélyrepülés:  K.M. nutellás palacsinta jelenete.


Érzéki mérce: Meglepő, ezért 16-os karika.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

BELEOLVASÓ

Nyereményjáték

Mivel mostani könyvünk is egy színházban játszódik, úgy gondoltuk, hogy ideje megismernetek pár színházi szakszót nektek is. Minden állomáson kaptok egy leírást, ami egy színházban használt fogalmat vagy kifejezést takar. A ti feladatotok az, hogy kitaláljátok mire gondoltunk, és a helyes választ beírjátok a rafflecopter megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“Egy elbeszélő vagy költői szöveg drámai szöveggé való átalakítása, illetve valamely adott anyag színpadra alkalmazása – adaptálása.” 

a Rafflecopter giveaway 

Állomáslista

11.23. - Deszy könyvajánlója
11.25. - Sorok Között
11.27. - Dreamworld (extra: interjú)
11.30. - Hagyjatok! Olvasok! (extra: kedvenc idézetek)
12.03. - Hagyjatok! Olvasok!
12.05. - Kelly & Lupi olvas
12.07. - Spirit Bliss - Sárga könyves út (extra: interjú)

2018. december 1., szombat

Penelope Ward: Neighbor Dearest - A legkedvesebb szomszéd

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Penelope Ward újabb romantikus regénye: Neighbor Dearest - A legkedvesebb szomszéd, mely önálló regény, nem kötődik szorosan a Stepbrother Dearest történetéhez. A Blogturné Klub tagjai hét állomáson keresztül boncolgatják a kérdést, vajon létezik igaz barátság egy nő és egy férfi között? Tarts velünk és a játékunk megfejtéséért cserébe megnyerheted a három nyereménykönyv egyikét a Könyvmolyképző Kiadó felajánlásában.

Könyvmolyképző Kiadó 2017. december 4.
352 oldal
Fordította: Kereki Noémi Valentina
Goodreads: 4,21
Besorolás: romantikus

Tényleg ​lehet barátság férfi és nő között?
A váratlan szakításom után arra vágytam a legkevésbé, hogy az új szomszédom az exemre, Elecre hasonlítson – pláne, hogy még nála is szexibb legyen. Viszont a modora és a viselkedése már egyáltalán nem volt olyan megnyerő, mint a megjelenése. El is neveztem magamban Mérges Művésznek. A két kutyája ugatásától pedig képtelen voltam aludni. Így nem is bántam, hogy látványosan kerül, mint aki tudni sem akar a létezésemről.
Aztán egy este kiderült, hogy Damien mindent tud rólam. A hálószobám falán lévő lyukon keresztül ugyanis fültanúja volt a terapeutámmal folytatott összes telefonbeszélgetésnek, így az én sármos festő szomszédom jól ismerte a legféltettebb titkaimat. És bár nagyon próbált távol tartani magától, tudtam, hogy ugyanúgy érez irántam, hiszen a szívdobogása nem csal.
Azt hittem, Elec már összetörte a szívemet, pedig nagyon is egyben volt, és még hevesebben kalapált Damienért. Csak reménykedhettem, hogy nem ő fogja végleg megsemmisíteni.
Vesd bele magad a sodró történetbe!

Penelope Ward stílusát már a Legdrágább mostohabátyám kapcsán megszerettem, így nem volt kérdés, hogy szeretném olvasni ezt a regényt is. Az ott megkedvelt főszereplő Elec itt már a másik oldalról kerül szóba, ugyanis ennek a regénynek Chelsea a főszereplője, akivel Elec járt hosszú ideig, mielőtt újra találkozott Gretával és otthagyta érte a lányt.
A szakítás utáni szívfájdalom gyötri Chelsea-t (ő meséli a történetet E/1-ben), szeretne továbblépni, új otthonba költözik és mi tagadás, megakad a szeme a szomszédján, aki különc módon viselkedik, mint afféle művészlélek. De a szomszéd nem kedves, sőt a szemkontaktust is kerüli, ráadásul van két kutyája, akik gyakran zavaróan hangosan ugatnak, szóval hiába néz ki jól a fazon, inkább kerülik egymást. Amikor Chelsea nem bírja tovább a kutyákat, bejelentést akar tenni a tulajdonosnál, ám kiderül, Damiené a ház, van külön irodája, az otthona pedig a lány melletti lakás. Damiennek tetszik a lány határozottsága,  szókimondása, így egyre gyakrabban beszélnek, főleg miután kiderül a két lakás közötti lyuk létezése, amin keresztül Damien akaratlanul is kihallgatta a lány több telefonbeszélgetését, így mindent tud a szerelmi életéről, avagy hogyan került ebbe a fájdalmas, szakításos helyzetbe és azt is tudja, mit gondol a szomszédjáról.

Többet nem is kell az alapokról mesélni, innentől én szépen hátradőltem a fotelemben és remekül szórakoztam az utolsó oldalig. Chelsea valóban egy őszinte, szeretnivaló lány, akinek összetörték a szívét, és tudom, elég nehéz újra felépíteni a bizalmat egy új kapcsolatban. Tetszett benne, hogy nem esett túlzásokba az önsajnálat terén, és nem adta fel a boldogság lehetőségét. Imádtam a testvéreivel való kapcsolatát, jó volt olvasni, mennyire segítik egymást.
Mégis szerintem Damien vitte el a hátán a regényt. A külseje egyértelműen inkább rosszfiús, tetovált karok, szinte állandóan hordott beanie sapka, nem volt nehéz magam elé képzelni őt. A karaktere meg mindent vitt nálam, a kedvenceim azok a pasik, akik felett ha eluralkodik a vágy, egy ponton túl már nem tudják visszafogni magukat, ezzel elárulják a valódi érzéseiket, amit addig foggal-körömmel titkoltak.
Na és a kutyák! Két rottweiler kutya, nem az a cukipofa típusú kedvencek, szóval tartottam attól, hogy a lány esetleg félni fog tőlük, de hamar kiderült, hogy kenyérre lehet őket kenni. Sokat hozzátettek a történethez a kutyusok, lehetett játszani a kötődéssel, ami kialakult a lány és köztük, valamint Damien korábbi csaja fele időben szintén a gazdájuk maradt, tehát a féltékenység is befigyelt különböző módokon.
Az előző könyvben is kiderült számomra, hogy Penelope Ward egyik erőssége a humor, most is sokszor felnevettem a helyzeteken és a főszereplők pengeváltásain.
Nos, ha minden így klappol, akkor mi is a probléma? Miért nem tudnak összejönni a főhőseink? Damien nem akar kapcsolatot, azt állítja, korábban neki is összetört a szíve és képtelen hosszútávra tervezni. Azt mondja, lehetnek csupán legjobb barátok, és mindent megtesz, hogy ez működjön, legalábbis megpróbálja. Regisztrálja a lány egy társkeresőn, támogatja, hogy kezdjen el randizni, és lecsekkolja a jelentkezőket. És ez csak egy a sok dologból, amin látszik, mennyire törődik vele. Felvetődik a kérdés, vajon lehetséges megállni ezen a ponton? Lehetünk csupán barátok olyannal, akivel szikrázik közöttünk a levegő? Persze, hogy NEM.
Van egy pont, amikor megdőlnek ezek az elméletek. És ez pont egy olyan pillanat Chelsea-nek, amikor Elec is a helyszínen van, neki szól a színjáték, mégis később a lánynak döntenie kell, tovább szenved, vagy elköltözik, mert a szíve újra nagy veszélyben van. A lány nem tudja titkolni az érzéseit, nyitott könyv Damien előtt, aki pedig makacs, és kitart az elvei mellett. Tetszett, hogy lassan építkezik ez a szerelmi szál, nem esnek egymásnak már az elején, van ideje megérni a dolgoknak. Elmélyül a kapcsolatuk, jóval több ez, mint amit a hasonló könyvekben tapasztaltam.
Jön az a bizonyos fordulat is, ami megmagyaráz mindent, és végre az olvasó kedve szerint alakulnak a dolgok. Még ebben az utolsó harmadban is tudott a szerző adni elég figyelemfenntartást, mert azért nem egyszerű a történet, Damien elég nehezen dönt, ha nem is izgultam agyon magam, azért megdobogtatta a szívem a befejezés. A történet végén van egy pici Damien szemszög, ez feltette az i-re a pontot, annyira aranyos volt a szerzőtől.
Tökéletesen elégedett vagyok a regénnyel, pontosan azt kaptam, amit elvártam, egy szerelmi történetet, ami komoly háttérrel rendelkezik, de meglehetősen humoros, szórakoztató, picit erotikus, és kielégítő végkicsengéssel rendelkezik. Még sok ilyet kérek a szerzőtől!

Borító: Szupcsi
 
Kedvenc karakter: Damien, Chelsea

Szárnyalás: A szalonnaszagú jelenet.


Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: Az erotikus jelenetek terén nincsenek túlzások, amennyit kapunk az minőségre és mennyiségre is éppen megfelelő. 

Értékelés:



Játék:

A regény fontos mellékszereplői a kutyusok, ezért a játékunkban is szerepet kapnak. Ismerjétek fel a kutyamániás sztárokat, és írjátok be a nevüket a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:

12.01 Kelly és Lupi olvas
12.03 CBooks
12.05 Dreamworld extra
12.07 Deszy könyvajánlója
12.09 Sorok között
12.11 Kristina blogja
12.13 Sorok között extra

Rendszeres olvasók