KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2013. december 30., hétfő

Marie Lu: Champion

Penguin Books, 2013
353 oldal
Goodreads: 4,45
Besorolás: YA, disztópia

Hát elérkeztünk a várva várt befejező részhez és az egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet, mert egy nagyon jó könyvet olvashattam, de sír is, mert vége van. Nem mondom, hogy nem féltem, hogy milyen lesz a befejezés, hisz nem egy kedvenc sorozatomat sikerült az adott írónőnek elrontani egy oda nem illő zárókötettel. De itt nem ez történt. Ez a könyv az elejétől a végéig nagyon jól megtervezett, nem lett csöpögős-nyálas, a karakterek nem fordultak ki önmagukból, hogy az olvasók kedvére tegyenek és a végére minden a helyére került. 

8 hónap.
Ennyi ideje nem találkozott Day és June egymással, nem is beszéltek. June Denverben él, a kormány elit köreiben dolgozik és tanul, mint Princeps jelölt, Day pedig San Francisco egyik gazdag negyedében él az öccsével, Edennel és egy középkorú asszonnyal - akit a felügyeletükkel bíztak meg -, és magas katonai pozícíót tölt be. Sajnos az állapota továbbra sem javul, sőt úgy tűnik, hogy egyre rosszabb a helyzet.
A Köztársaságban viszont végre béke honol, Anden vezetésével megpróbálják azokat a károkat helyrehozni, amelyeket még az apja okozott. A külső államokkal is megpróbálnak békeszerződést kötni, ám hirtelen járvány tör ki a Kolóniákon és ezért a Köztársaságot okolják. Így háború robban ki a két állam között, a Kolóniák pedig erős támogatót szerez Afrika személyében, akik katonai segítséget ígérnek, ha megkapják az elfoglalt területek egy részét. A Köztársaság komoly bajba kerül, nincsenek szövetségesei, a katonasága pedig kevés az ellenféléhez képest. 
Egyetlen egy dolog tudná a háborút megakadályozni, ha a Köztársaság megtalálja a járvány gyógymódját és átadja a Kolóniáknak. Azonban úgy tűnik, hogy a kulcs a gyógymódhoz az a személy, akit Day az életénél is jobban véd.
Anden tudja, hogy ki az, aki képes lenne Dayt meggyőzni, hogy segítsen. De vajon a fiú hajlandó feladni a testvérét, hogy megmentse ezrek életét és mert June kéri rá?

Nagyon nehéz helyzetben vagyok, mert így, hogy itthon még nem jelent meg a regény, nem könnyű írni róla spoiler mentesen.   
Marie Lu lenyűgözően viszi előre a történetet, már a könyv második részénél is látszott, hogy előre megtervezett mindent, kockáról kockára építette fel a történetet és a háttérvilágot is és most is e szerint haladt tovább. A fő cselekményszál ismét kettéválik, ahogy a két főszereplő külön utakon halad. June a vezetés szemszögével ismertet meg minket, Anden mellett betekintést nyerhetünk a "nagyok játékába", a bel- és külpolitikai csatározások és intrikák világába. És ha már politika, akkor itt említeném meg az új Első Polgárt, Andent, akit abszolút imádtam ebben a részben. A fiú nincs könnyű helyzetben, hisz napi szinten az apja által
tönkretett dolgokat kell helyrehoznia és ezerszer végighallgatnia az apja bűneit. De ő a diktátor másik oldalát is ismerte, azt, amelyik imádta a fiát és megtett érte mindent. A szíve mélyén hiányzik neki az apja és gyászolja is őt, bár nem mutathatja ki. E két ellenpont között kell egyensúlyoznia, hiszen "rajta a világ szeme", meg kell felelnie új Elsőként és meg kell találnia a legjobb megoldást a népe számára, amivel esetleg elkerülhetik a háborút. És akkor még nem is beszéltem a mellette lévő három Princeps jelöltről, akik közül kettő szó szerint harcol azért, hogy őt válassza Anden, de a fiú a harmadikat szeretné maga mellett látni, akinek - ahogy jobban megismeri az egész helyzetet - egyáltalán semmi kedve ehhez az egészhez, csak Anden kedvéért tart ki.

June pedig még mindig ugyanaz az erős, mindent ezerszer átkalkuláló katonalány, akit az előző részekben is megismertünk. Tudom, hogy sokakat zavar a stílusa, de én egyszerűen imádom, hogy a lány végre egy olyan főhős, aki GONDOLKODIK! Bár szerelmes, de a szerelem nem vakítja el, képes józanul dönteni: akár Dayről van szó, akár arról, hogy hogyan tudná segíteni az országát. Az ő szemszöge még mindig jóval izgalmasabb, mint Day-é. Azáltal, hogy Anden mellett "teljesít szolgálatot", kinyílik előttünk is a világ, új helyszínekre utazunk velük, új embereket, új népet ismerhetünk meg. Antartica - ahová Anden és a Princeps jelöltek utaznak segítségért, egy nagyon különleges ország, nekem nagyon tetszett!

Persze Day szemszöge sem elhanyagolható, rengeteg akció kapcsolódik az ő nevéhez is, de mégis ő az, akiért a könyv nagy részében a szívem szakadt meg. Az ő vállát ezerszer több gond nyomja, mint June-t. Egyrészt ott van a nagy titka, amit megpróbál megőrizni, bár az idő ellene dolgozik. Ott van a kisöccse, akiért bármit megtenne, hogy biztonságban tudja és ugye ő a Legenda, a nép hőse, amit nem tud figyelmen kívül hagyni és emiatt súlyos döntéseket kell hoznia. De mindemellett ő is csak egy fiatal fiú, tele kétségekkel, ráadásul egy olyan lányt szeret, akit a józan esze szerint el kellene engednie, de a szíve mégis tiltakozik ellene... El nem tudom mondani, hogy mennyire megszerettem ezt az okos, bátor, törődő fiút, aki minden csapás ellenére erős tud maradni és képes reményt adni a Köztársaságnak. Általa továbbra is betekintést nyerhetünk a katonák életébe, az utcai harcokba, ő érti és ismeri legjobban a népet, és így ő tud leginkább a gyakorlatban is használható tanácsokkal szolgálni Andennek.

"Day, a nép bajnoka, aki nem tudja elviselni, hogy a körülötte lévők miatta szenvednek, aki örömmel áldozná fel az életét azokért, akiket szeret."

Persze nem akarom kihagyni a kettőjük kapcsolatát sem, ami egyszerre gyönyörű és szívszorító. Day és June már az első kötettől kezdve kiegészíti egymást, tökéletesek lennének együtt, ha a sors is így akarná. De minden összeesküszik ellenük és a végzet minden létező módon megpróbálja távol tartani őket egymástól. Ráadásul mind a ketten rengeteg mindent elveszítettek már, sok terhet cipelnek magukkal, nehezen nyílnak meg még egymás előtt is és ez csak tovább nehezíti a helyzetüket. El kell, hogy mondjam kevés párnak szurkoltam annyira, mint nekik, hogy együtt lehessenek, hogy boldogok lehessenek...

"Megőrjítesz June" suttogja a hajamba. "Te vagy a legrémisztőbb, legokosabb, legbátrabb személy, akit ismerek, és néha alig kapok levegőt, annyira keményen próbálok veled lépést tartani. De egyikük sem lesz soha olyan, mint te. Ugye tisztában vagy vele? [...]Több milliárd ember születik és hal meg ezen a világon" mondja halkan, "de soha nem lesz még egy ilyen, mint te."

És amire sokan kíváncsiak, a történet vége.. Erről nehéz bármit is anélkül mondani, hogy ne spoilerezzek... de annyit elárulhatok, hogy az írónő a végére még beletett egy újabb csavart, amivel a már amúgy is darabokban lévő szívünket még tovább aprózta. Realista véget írt a regényhez és bár számomra keserédes a befejezés, de azt mondom, hogy így kell befejezni egy disztópiát! Így lett tökéletes vége a trilógiának, minden más vég nem ideillő lett volna. (és mindenkinek ajánlok legalább egy csomag papírzsepit az olvasásához:-).

Összességében azt mondom, hogy egy tökéletes harmadik részt kaptunk, tele izgalommal, akcióval, feszültséggel, árulással és megbocsátással és egy "csillagokban megírt" szerelem történetével. Aki szerette az első és a második részt, annak garantálom, hogy tetszeni fog ez a rész is. És ezennel kijelenthetem, hogy a sorozat bekerült az örök kedvenceim közé és bár most nehéz szívvel búcsúzom Day-től és June-tól, de biztos vagyok benne, hogy újra találkozom velük, amikor újraolvasom a történetüket.

"Mondd, hogy van még jó ezen a világon. Mondd, hogy van még remény a számunkra."

Marie Lu, Neked pedig köszönöm, hogy megosztottad velünk Day és June történetét. Egy ilyen trilógia után nagyon várom, hogy mi lesz a következő regényed és azt pedig még inkább remélem, hogy ezt a trilógiát is felkarolja valaki és megfilmesítik, mert megérdemelné!

És búcsúzóul betenném azt a számot, amit az írónő is hallgatott, amikor a Champion befejezését javította. A címe Promise (Ígéret). Most már értem, hogy miért ezt hallgatta és valószínűleg valahányszor meghallom ezt a számot, mindig ez a regény fog az eszembe jutni róla.





Borító: Tökéletes. Ott a rózsa, mint a szerelem jelképe, de mégis ég, hamu borítja és egy lövésnyom is látszódik rajta, hisz háború dúl (szó szerint és képletesen is), ami mindenre rányomja a bélyeg. Remélem a magyar kiadáson is ez marad.

Kedvenc karakter: June, Day, Anden, Eden, Ollie

Szárnyalás: Day vallomása

Mélyrepülés: Amikor Day meglátogatja a régi házukat

Érzéki mérce: sok minden történik:-), de továbbra is minden YA stílusban megírva

Értékelés:

(újra elmondom, hogy itt is adnék többet is, ha lehetne:-)


2013. december 28., szombat

BEST OF 2013

Elérkeztünk az év végéhez, és a hagyományokhoz hűen, összesítjük az éves olvasmányainkat. Reméljük tetszeni fog ez a kis összeállítás, ami nekünk bizony komoly fejtörést okozott. Sok volt a jó könyv egy-egy kategórián belül, így néhol láthattok holtversenyeket vagy épp külön kellett választani a külföldi és magyar szerzőket.

Mindkettőnk túl van az idei évre megszabott 100 db könyv olvasásán, tehát választék volt bőven.

Kelly: Részemről jövőre nem vállalok ennyi könyvet, más terveim vannak az olvasáson felül is, de a 70 könyv az a minimum lesz jövőre is.

Lupi: Én jövőre szeretném ismét becélozni a 100 könyvet, és jóval több angol nyelvű könyvet olvasni.




Legrosszabb könyv
Kelly: Rebecca Hamilton: Az öröklétű
Megjegyzés:A főszereplő pasi mókussá válását azóta sem hevertem ki, és ez csak csepp a tengerben.
Lupi: Coert Voorhees: A Torres fivérek
Megjegyzés: Ez tipikusan az a történet, hogy a borító megtévesztett. Tetovált rosszfiúk? Már vittem is. Nem kellett volna...

Legrosszabb karakter
Kelly: A.O. Esther: Elveszett lelkek: Elijah/Sophiel
Megjegyzés: Ez az a pasi, aki megbillogozza a szerelmét, aki ezt el is fogadja. Holtversenyben nyertek.
Lupi: Coert Voorhees: A Torres fivérek: Frankie Towers
Megjegyzés: Egy rossz könyv még rosszabb főszereplője. A szerencsétlen srác annyira "langyos víz", hogy semmilyen érzelmet nem volt képes kicsikarni belőlem. Ő számomra az élő példája annak, hogyan ne írjunk meg egy karaktert.
Legrosszabb borító
Kelly: Holly Black: Átokvetők - A fehér macska 
Megjegyzés: Tudom, átvett borító ez is, de fényévekkel rosszabb, mint az eredeti US borító, viszont a könyv fergetegesen jó, ki ne hagyjátok.
Lupi: Dan Krokos: Hamis emlékek
Megjegyzés: Ennél jobban nem lehetett volna érdektelenné tenni ezt a nagyon klassz és méltántalanul kevesek által olvasott könyvet, mint ezzel a borítóval:(.

Legnagyobb csalódás
Kelly: Federica Bosco: Szerelmem egy angyal
Megjegyzés: A borító és a cím miatt vettem meg. Nulla angyal szerepel a könyvben, és a fülszöveg pedig csúnyán spoileres.
Lupi: Richelle Mead: Gameboard of the Gods
Nagyon várt könyv, Richelle Mead neve számomra garancia a jó könyvre, de mégis, ez a regény hatalmas csalódás volt.

Legnagyobb pozitív meglepetés
Kelly: Gavin Extence: Az univerzum és Alex Woods
Megjegyzés: Egész másra számítottam, de annyira humoros és elgondolkodtató egyszerre, alaposan meglepett.
Lupi: Külföldi: Stephenie Meyer: A burok - - Magyar: Leiner Laura: A Szent Johanna gimi sorozat
Megjegyzés: Lupi, előítélet a neved mind a két esetben:-). A burok úgy ahogy van  tökéletes, a Szent Johanna gimire pedig csak annyit mondok, hogy kb egy hét alatt "ledaráltam" az összes részét. Rég olvastam ilyen humoros "iskolanaplót". Imádtam mind a kettőt, csak ajánlani tudom minden kétkedőnek, hogy adjanak nekik egy esélyt.

Legjobb borító
Kelly: Külföldi: Susan Ee: Angyelfall - Angyalok bukása - - Magyar: Chris Howard: Gyökértelen : Sánta Kira munkája
Megjegyzés: Az Angelfall tökéletes, a Gyökértelen pedig mestermunka.
Lupi: Külföldi: Kiera Cass: A Párválasztó - - Magyar: On Sai: Scar
Megjegyzés: Kiera Cass egész sorozatára jellemzőek ezek a gyönyörű borítók, tökéletesen adják vissza a történet alaphangulatát. A Scar pedig... pontosan így képzeltem el a főhősnőt, ilyen titokzatosnak, különlegesnek és kicsit veszélyesnek. Profi munka mind a kettő!

 
Legjobb debütáló író
Kelly: Isaac Marion: Eleven testek
Megjegyzés: Nehéz volt választani a sok debütáló közül, mégis Isaac műve volt az, ami világfelépítés, karakterek és történet szempontjából a legjobb volt számomra.
Lupi: Jennifer Rush: Altered
Megjegyzés: Első olvasásra beleszerettem a regénybe és tűkön ülve várom a folytatást. (és ahogy láttam, az írónő a Goodreads Best Books of 2013-s választásán bekerült a Legjobb Goodreads debütáló írók végső összesítésébe és az előkelő 7. helyet szerezte meg. Nem véletlenül!)

Legjobb világfelépítés
Kelly: Samantha Shannon: Csontszüret
Megjegyzés: Tökéletesen felépített világ, a disztópia és a rephaiták világa is remek.
Lupi: Karen Marie Moning: Tündérkrónikák sorozata
Megjegyzés: Egy szó jellemzi az egész sorozatot. Tökéletes.

Legjobb szerelmespár
Kelly: Jay Crownover: Rule: Shaw Landon és Rule Archer
Megjegyzés: Sok remek párossal találkoztam az idén, mégis Shaw és Rule nyertek, mert ők voltak a legszenvedélyesebbek.
Lupi: J.A. Redmerski: A soha határa: Camryn Bennett és Andrew Parrish
Megjegyzés: Ezen a kategórián nagyon sokat gondolkodtam, nagyon sok jó párosról olvastam idén, de valahogy mégis mindig Camryn és Andrew párosához jutottam vissza, ők voltak azok, akik között legjobbnak éreztem azt a bizonyos kémiát.

Legjobb főhős
Kelly: Jamie McGuire: Veszedelmes sorscsapás: Travis
Megjegyzés: Ahogy Lupinak Kale, nekem Travis örök szerelem. Annyira jó volt olvasni a történetét a saját szemszögén keresztül, jövőre hogy találok ilyen pasit?
Lupi: Jus Accardo: Tremble - Kale
Megjegyzés: Igen, ismét Kale. A Tremble-ben egy új oldaláról ismerhettük meg, ahol megmutatta, hogy ő sem csak az az ártatlan, elveszett srác, ahogy a Touchban megismertük, van neki egy sötétebb oldala is (hogy én mióta vártam arra, hogy végre ezt a felét is láthassam!). IMÁDOM. De itt is nagy volt a versengés, Andrew A soha határából, Kaidan az Angyali gonoszból, vagy Ian A burokból is ott lihegett Kale nyomában:-).

Legjobb főhősnő
Kelly: Susan Ee: Angelfall: Penryn
Megjegyzés: Erős, badass hősnő, mindent megtesz a szeretteiért. Ő volt  a legjobb az idén.
Lupi: Külföldi: Richelle Mead: Gameboard of the Gods: Mae Koskinen - - Magyar: On Sai: Scar: Scar
Megjegyzés: Mind a két hölgy belevaló, vagány szereplője a történetének. Scar szókimondó, tökéletesen elnavigál nemcsak az űrben, hanem a férfiak uralta világban is, sőt, még az elismerésüket is sikerül megszereznie, Mae pedig attól függetlenül, hogy a regény, amiben szerepel, nem lett kedvencem, ő mégis kimagaslik belőle. Okos, reálisan gondolkodó, kőkemény profi katona, "aki" már a megjelenésével is uralja az adott jelenetet (és az egész regényt is:-).

Legjobb szerelmi háromszög
Kelly: Cassandra Clare: A herceg: Jem-Tessa-Will
Megjegyzés: Igen, még mindig ők. Imádom őket. Viszont elég jók voltak az idén még: Kellan, Kiera, Denny háromszöge S.C. Stephens: Esztelen című könyvéből. 
Lupi: Marie Lu: Champion - Day - June - Anden
Megjegyzés: Az írónő olyan szerelmi háromszöget alkotott, amelyben mind a két fiú ugyanolyan erős karakter, csak másért szerethető, így a választás egyáltalán nem volt egyszerű. Nem irigyeltem June-t, nagyon nem.
És ha lenne "szerelmi négyszög" kategóriánk is, akkor ott Stephenie Meyer: A Burok - Vándor - Ian - Melanie - Jared csapat verne mindenkit.

Legjobb ütközet/harc jelenet
Kelly: Sarah J. Maas: Üvegtrón
Megjegyzés: A harc leírása, mint egy lassított felvétel, az olvasónak is fáj, zúzódik, vérzik, tökéletesen át lehet élni.
Lupi: Marie Lu: Champion
Megjegyzés: Elmesélném mi volt az, de... az spoiler lenne:-)

Legjobb ellenség karakter
Kelly: Samantha Shannon: Csontszüret: Nashira
Megjegyzés: Tökéletesen megírt karakter, okos, átgondolt, szinte megszerettem.
Lupi: Karen Marie Moning: Tündérkrónikák sorozata: fae (hogy ne lőjjek le semmilyen csattanót konkrét személyek megnevezésével:-)
Megjegyzés: Igen, a tündérek. Mint ellenség karakterek. Jobban szerettem így őket, mint a mesék "szárnyas, sokszor barátságos lényeit".


Legjobb "PASI"
Kelly: Travis Maddox/ Jamie McGuire: Veszedelmes sorscsapás
Megjegyzés: Szorosan ott voltak a nyomában: Rule, Kellan, Andrew, Lucas, Daemon és még sorolhatnám.
Lupi: Jus Accardo: Tremble: Kale
Megjegyzés: Igen, még mindig. Bár idén szoros volt a verseny, mert újabb, nagyon jó "pasik" jelentek meg a színen és harcoltak keményen ezért a címért, mint például Kaidan Rowe az Angyali gonoszból, Andrew Callahan a Heti csajból vagy Ian O'Shea A burokból.


Legjobb történelmi helyszín 
Kelly:Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok
Megjegyzés: New Orleans 1950-ben, király helyszín, imádtam.
Lupi:Robin Lafevers: Gyilkos kegyelem
Megjegyzés:  A regény ügyes keveréke a valós történelemnek és a kitalációnak, amihez tökéletes helyszínt nyújt az akkori Bretagne.

 
Legjobb komoly jelenet
Kelly: Hugh Howey: A siló 3. Kivetve - Juliette "takarítása"
Megjegyzés: Juliette felkészül a siló elhagyására, beöltöztetik lépésről lépésre, közben kattog az agya és végül rájön... (Ha valaki itt hozzám szólt volna olvasás közben - megölöm)
Lupi: Monica Murphy: One Week Girlfriend - Heti csaj - Andrew titka
Megjegyzés: Erről sajnos többet nem mondhatok el, mert az spoiler lenne. A történet közepétől kezdve sejtettem, hogy mi lehet az, de amikor kiderült, még így is nagyon szíven ütött, nagyon brutális volt.

Legviccesebb jelenet
Kelly: John Green: Katherine a köbön - Vaddisznó vadászat
Megjegyzés: Az egész  könyv nagyon vicces, imádtam, de ez a jelenet mindent vitt, érdemes elolvasni!
Lupi: Leiner Laura: A Szent Johanna gimi sorozat
Megjegyzés: Nagyon nehéz lenne egyet kiválasztani, mert rengeteg humoros jelenet van benne. A jelmezes iskolai bulik, az osztálykirándulások, a felelések, az osztályfényképezések, a.... Nem, képtelen vagyok csak egyet kiemelni:-).


Legjobb paranormális ötlet 
Kelly: Victoria Schwab: Az archívum
Lupi: Victoria Schwab: Az archívum
Megjegyzés: Egyezik a véleményünk! Az emberek minden adata egy-egy testben, "Történetben" elzárva pihen az Achívumban. De időnként felébrednek. Szuper ötlet.

 
Legjobb romantikus regény
Kelly: Tammara Webber: Easy
Megjegyzés: A romantika mellett komoly témák is felmerülnek, mégis a szerelmi szál csodás volt ebben a könyvben, imádtam.
Lupi: Tamara Ireland Stone: Elválaszt az idő
Megjegyzés: Azt hiszem, ezt volt a legnehezebb kiválasztani, sokáig ültem a döntés felett, hisz a nagy rivális egy nagyon erős, sokak által szeretett regény volt, J. A. Redmerski: A soha határa. De mégis, a fenti regény számomra nagyon ütős volt, sok szempontból erősebb volt a kategóriájában, mint a másik.

Legjobb realista regény
Kelly: Swati Avasthi: Ököl/Jog
Megjegyzés: Nehéz választás volt, mert idén sok jó realista könyv jött ki, mégis ez különleges volt a fiú szemszög és a téma miatt. Kötelező olvasni.
Lupi: Jessica Park: Flat-Out Love - Szeretni bolondulásig
Megjegyzés: Az idei év egyik nagy kedvence nálam. Sírós-nevetős-romantikus-megdöbbentő-bármikor újraolvasós történet.
 
Legjobb disztópia regény
Kelly: Marie Lu: Prodigy
Megjegyzés: Tökéletes disztópia, és nálam nyerne a legkegyetlenebb függővég versenyben is.
Lupi: Marie Lu: Champion
Megjegyzés: Itt is volt jó pár versenytárs, de Marie Lu ezzel a befejezéssel nálam mindent vitt.

Legjobb paranormális regény
Kelly: Ashley Carrigan: Halál és Gloria
Megjegyzés: Ashley remekül használja a paranormális elemeket, karakterei igen változatosak, de nekem még mindig a vámpírjai a kedvenceim.
Lupi: Karen Marie Moning: Tündérkrónikák sorozata

Legszebb írásmód
Kelly: Rebecca Donovan: Elakadó lélegzet
Lupi: Stephenie Meyer: A burok

Legjobb sorozathoz tartozó novella
Kelly: Joss Stirling: Challenging Zed
Megjegyzés: Zed szemszöge, mást nem is kell mondanom.
Lupi: Jus Accardo: Faceless
Megjegyzés: Tökéletesen kapcsolja össze a Toxic és a Tremble regényeket. Nagyon jól sikerült, ütős kis novella.

Legjobb sorozat első rész
Kelly: Rebecca Donovan: Elakadó lélegzet
Megjegyzés: Gyönyörű történet és halálos függővég, azonnali folytatásért könyörgöm!
Lupi: Dan Krokos: Hamis emlékek
Megjegyzés: Ezt se volt könnyű eldöntenem, mert Wendy Higgins: Angyali gonosz könyvét is ugyanebbe a kategóriába soroltam volna. De sajnos csak egyet választhattam.

Legjobb sorozat folytatás
Kelly: Jennifer L. Armentrout: Ónix - Luxen 2.
Megjegyzés: Ezt igazán nem gondoltam, hogy szinte jobb, mint az első rész. Jó irányba vitte a szerző a történetet.
Lupi: Marie Lu: Champion - - Jus Accardo: Tremble
Megjegyzés: Sajnos itt holtverseny alakult ki, napokig gondolkodtam, hogy melyik volt a jobb, de nem sikerült döntenem. A maga kategóriájában mind a kettő számomra kimagasló könyv volt.


Legjobb middle-grade könyv - 10-14 éves korosztály
Kelly: Sally Gardner: A Hold legsötétebb oldala
Megjegyzés: Kötelező olvasmány lehetne, annyira jó kis könyv.

Lupi: James Patterson: Maximum Ride - Az angyal-kísérlet
Megjegyzés: Itt sem választhattam kettőt, bár ha lehetett volna, akkor Morgan Rice: A hősök küldetése is ide került volna.


Legjobb könyv – 15-21 Young Adult korosztály 

Kelly: Stephen Chbosky: Egy különc srác feljegyzései
Megjegyzés: Hosszas vívódás után választottam ki, de visszatekintve az évre, ez a legjobb YA könyv.
Lupi: Dan Krokos: Hamis emlékek
Megjegyzés: Ez az a könyv, amit mindenkivel elolvastatnék. Nálam ez volt a TOP YA könyv idén.


Legjobb könyv – 19-26 New Adult  korosztály
Kelly: J. A. Redmerski: A soha határa
Lupi: J. A. Redmerski: A soha határa
Megjegyzés: Elég sokat mond önmagában az egyező véleményünk, kötelező olvasmány!

Legkedvesebb idézet
Kelly: "Régen elhatároztam, hogy addig falom fel a dögkeselyűket, amíg meg nem jelenik egy gerle. Egy galamb. Olyan lélek, aki nem kolonc az ember nyakán, aki a maga dolgával törődik, és aki megpróbál úgy boldogulni az életben, hogy nem húz le mindenki mást az önző kis igényeivel és szokásaival. Egy bátor kis nő. Aki intelligens, gyönyörű, halk szavú. Aki egy életre választ párt magának. Aki elérhetetlen, amíg okot nem talál arra, hogy bizalmat szavazzon." (Travis - Veszedelmes sorscsapás)
Lupi: "Te vagy az egyetlen, aki meg tud engem érinteni. Egy nap majd képes leszek megérinteni másokat anélkül, hogy porrá változtassam őket, de ez nem változtat majd azon a tényen, hogy te vagy az egyetlen, aki meg tud érinteni engem." (Jus Accardo: Touch - Érintés)

Legjobban várt könyv 2014-re

Kelly: Cassandra Clare: City of Heavenly Fire - TMI#6
Megjegyzés: Hazai megjelenések egész sorát várom, élükön a Pushing the Limits és a Hopeless, de a külföldiek közül a TMI befejező részét várom a legjobban.

Lupi: Dan Krokos: False Future
Megjegyzés: Imádom ezt a sorozatot, így nem kétséges, hogy minél többet szeretnék olvasni belőle:-).

Folyt, köv. 2014-ben!

2013. december 24., kedd

Blogturné Karácsony - 24. nap

Közeleg a karácsony... s hogy Jane Austen szavaival éljek:

"Igazán ez a baráti összejövetelek ideje. Karácsonykor mindenki meghívja a barátait, és az emberek még a legrosszabb idővel sem törődnek. Egyszer egy teljes hétre ott ragadtam a barátom házában a havazás miatt. Kellemesebbet képzelni sem tudok. Csak egy estére mentem, és nem tudtam eljönni attól a naptól számított egy hétig."

Nos, a Blogturné Klub tagjai is mindig szívesen látják barátaikat egy csésze teára, vagy akár egy nagyszabású, fergeteges karácsonyi partira, melyre ezennel Téged is szeretettel meghívunk, Kedves Olvasó! Ám ne számíts arra, hogy egy hét után szabadulhatsz! Neeem! Mi pontosan 24 napra tervezzük a vendéglátásodat!

Gyere, foglalj helyet közöttünk, s ha már kényelmesen ülsz, várjuk együtt a vendégeket! Fogadjunk, hogy ismered is őket! S ha mindegyikük nevét kitalálod, az összejövetel végén, vagyis karácsony napján Tiéd lehet a legnagyobb csomag a fa alatt! Nem, azt nem árulhatjuk el, hogy mi van benne, hiszen akkor oda lenne a meglepetés! De garantáltan tetszeni fog, hiszen jól megpakolták az Angyalok! :)

S ha nem sikerül rájönnöd az összes vendég kilétére? Akkor se keseredj el, hiszen számos kisebb ajándék is vár Rád!

(Segítségként: a vendégek mindannyian a Blogturné Klub turnéban résztvevő könyveinek szereplői voltak/lesznek. S ha esetleg egyikre-másikra nehéz lenne ráismerni - ne aggódjatok, adunk segítséget!)

Várjuk hát együtt a vendégeket és a Karácsonyt!!!

A naptárunk "nyitogatásával" juthattok el a bejegyzésekhez, illetve a történet elejéhez is!



December 24 - Boldog karácsonyt!

Hamar nyilvánvaló lesz, hogy Ma nem is a bejáratot, és az oly sokat  látott ajtót nézi, hanem az egyik ablakot. Ugyanis hirtelen vibrálni kezd a levegő, mintha mindent átjárna a varázslat, még inkább, mint az előbb, amikor Ma a fényekkel játszadozott.
Az ablakkeret egyik pillanatról a másikra aranyos fényben kezd úszni, és a semmiből láthatóvá válnak a fába vésett jelek.
- Azok meg mik? - kérdezi izgatottan M. - Valami titkosírás van az ablakunkon?
- Ha csak titkosírás lenne! - sóhajt Ma. - Rúnák.
- Mármint viking rúnák?
- Sokkal inkább Árnyvadász rúnák. Az angyalok jelei.
- Még hogy angyalok! - horkan fel R. - Ez Raziel magánakciója volt, és még csak engedélyt sem kapott.
- Nem fognátok be? Mi a franc történik? - De cseppet sem tűnik nyugodtnak, és most már a többiek is újra a fodrozódó ablakra tekintenek.
- Nemtom, mi volt az a zöld a bárpultban, de hatásos cucc, az tuti. - B már nyúl is egy újabb pohárért.
Az ablakon át már nem az udvarra látni, az eltűnik és a helyén csak a fodrozódó levegő marad.
- Valaki megmondaná végre, mi a fene ez?
- Egy Portál. Nagyságom újabb bizonyítéka, jegyzem meg. - Ma nyugodtan lehuppan a kanapéra, és ő is magához vesz egy poharat.
A portál zavarosan fodrozódni kezd, majd egy alak repül be rajta, nagy lendülettel. Da karja állítja meg. Kissé indulatosan fordul vissza a nyugtalan portál felé.
- Anyukám! Azért nnyire nem kell sietni. Hol marad a karács... - de elakad a hangja, mikor meglátja, hogy ki mentette meg az eséstől. Kitágult szemmel és zihálva emeli fel a tekintetét a megmentőjére, majd boldog sóhajjal hozzábújik.
- Nem érdekes... Nekem már boldog a karácsonyom.
- Cica... Nem szoktam ilyen hamar szintet lépni - öleli át kicsit megilletődötten az idegen lányt Da.
- Pofa be és komolyabban ölelj meg.
Da vállat von és egy mackóölelésbe vonja a boldogan vigyorgó hölgyet. Ekkor néhány fehér madártoll tör lő az aranyló portálból, tulajdonosuk, egy vijjogó fehér bagoly repül sebesen Da felé. A madarat pedig azonnal vetődve követi egy alak, a kezét előre nyújtva próbálja a szárnyast megfogni és közben hangosan káromkodik. Érkezés közben ráesik a portál mellett álldogáló lányra, és mind a ketten elterülnek. Ahogy feláll, folytatja a morgást:
- Andie, miért engedted el? Nem abban maradtunk, hogy vigyázunk a tollcsomóra? Wilwaren megöl minket, ha baja esik. Bár - néz vigyorogva Da és Wilwaren romantikusan ölelkező párosára - nem hiszem, hogy feltűnne neki...
Majd ahogy észreveszi, hogy a "leütött" személy De, elvigyorodik.
- Nagyon imádlak, de ha tudnád, hogy mióta várok már erre!
K aggódva lép oda a földön fekvő De-hez és ahogy látja, hogy a lány aléltan fekszik, mérgesen fordul az érkező felé.
- Te... - de ekkor felismeri, hogy az illető nem ellenség, hanem Lupi, a haragja szinte azonnal elszáll. - Miért bántottad De-t? - kérdezi értetlenkedve.
- Mert ezt nem tehettem volna meg előtte - ezzel Lupi K nyakába ugrik és átöleli. K először megdöbben és automatikusan odébblépne, hogy ne tegyen kárt a lányban, de ahogy eszébe jut, hogy Lupi is immunis rá, a megszokottnál  kissé lelkesebben viszonozza az ölelést, amit Lupi egyáltalán nem bán.
- Húúú... forrósodik a helyzet, és ezúttal nem én tehetek róla - szűri le a következtetést J.
Al felnevet, és igyekszik ismét felcukkolni a "halálos ellenségét".
- Menjetek szobára.
- Az nekünk van foglalva - lép ki vigyorogva egy új alak a portálon. - Pontosabban neked, nekem, meg annak a cuki hercegnek a hátsó sorban - integet D. felé, aki először döbbenten, majd önelégült vigyorral a képén integet vissza.
- Jell-O lány? - nevet Al. - Andie, igaz?
- Bingó. Őhm... Scusa. - Andie egy bocsánatkérő pillantást vet Wilwarenre, majd Lupira és K-ra néz és megrázza a fejét.
- A tollast kellett volna elkapnod, nem a kopaszt...
- Neked pedig biztos helyen kellett volna maradnod, nem? - feleki K, majd Al-re mutat. - Miattad jött ide... te fogod bajba keverni.
- Nincs szükségem egy hercegre, aki megment... - ekkor a lánynak eszébe jut D. - Habár...
- Már megint... - temeti az arcát tenyerébe a kapitány.
D a karjába bokszol, hogy hallgasson.
- Most mi van? Úgyis mindenki tudja, hogy te vagy Mr. Nők Kedvence...
- Ezzel azért vitába szállnék - kezdi Lupi, amikor a portál újra fodrozódni kezd, majd elsimul, ahogy Ma ránéz és halkan mormol valamit. Elege lett abból, hogy túl sok felhevült hölgyemény érkezett a portálon át, ezért egy mozdulattal megváltoztatja az átjáró állagát és mostantól minden átkelő azonnal hidegzuhanyt kap a nyakába. Magában jót kuncog terve tökéletességén.
Egy újabb lány jelenik meg, kezében fehér kalitkával, és Ma varázslatának köszönhetően bokáig vizesen, ám akkora lendülettel érkezik, hogy a vízből bőven kap R. is.
- Ezt itt hagytá... - kezdené, de megpillantja a kapitányt. - Ch?! Komolyan te vagy az?
- Mit is mondtál, barátom? Még, hogy én vagyok a nők kedvence - vigyorog rá gúnyosan D. - Kell a fésű?
- Megbolondultál? Nézz rám! Tiszta víz vagyok - förmed a lányra R. - Egyébként is, ki a fene vagy?
- Lilla, Rami, vagy tudod mit? Szólíts, ahogy akarsz.
- R, gyere, megmutatom, merre van a fürdő, ott megszárítkozhatsz - ajánlja fel a segítségét C.
Ma végül megszánja a lányt, és új ruhát varázsol rá.
- Tökhintót nem varázsolsz neki mindjárt? - kuncog fel B.
- Stipi-stopi üvegcipellő! - kiált fel Andie.
- A hintót ugye uszkárok húzzák? - csillan fel O szeme is.
- Minek néztek, olcsó, utcai bűvésznek? - háborog Ma.
Míg B, Andie, O és Ma vitáznak, megjelenik a lépcsőnél R, testét mindössze egy fehér törülköző fedi. Az összes jelenlévő lánynak eláll a szava és a lélegzete, és persze Ma-nak is...
- Oh, te jó ég, és földönkívüli aprószentek! Ez egy sarki jégsapkákat megolvasztó tengeristen! - Lilla figyelme Ch-ról R-re irányul.
- Ugyan, csak Photoshop... - kontrázik Da.
- Nézz már rá, azokon a kockákon sakkozni is lehetne... - száll be a beszélgetésbe W.
- Lennék a királynő azon a sakktáblán... - mondja Am, elmélázva a látottakon.
- Noha egy szavam sem lehet a látvány miatt, másrészt köztudomású rólam, hogy szégyenlős is vagyok, mégiscsak egy karácsonyi partin vagyunk - vág közbe néhány percnyi ábrándozás után Ma, és az angyalfiúra is ruhát varázsol.
- Jogos - szólal fel Wilwaren -, ajándékot is hoztunk, habár az valahol lemaradt. - Várakozóan figyeli a most már kéken csillogó portált.
A csillámok közül egy hosszú hajú fiatal nő lép elő, kezében két tepsi mézeskaláccsal és igencsak mérges arckifejezéssel.
- Hozom az ajándékot, de jófejek vagytok, hogy a nehezét rám hagyjátok! Szépen teleportáltok meg dehoppanáltok, mintha semmit nem beszéltünk volna meg a munkamegosztásról és arról, hogy kinek mi a feladata, és különben sem bírok el mindent egymagam. Úgy nézek én ki...
De a mondatát nem tudja befejezni, mert T lép oda és átkarolja a vállát és úgy próbálja meg megnyugtatni az újonnan érkezőt.
- Nyugi madárkám, jól nézel ki! Karácsony van, a szeretet ünnepe. Nincs morgás, nincs balhé. Ez az éjszaka a kívánságoké - azzal felvillantja a híres féloldalas mosolyát. Mire MFK remegő térdekkel néz felfelé és már nyoma sincs a durrogásnak.
"Ha elviszel a mociddal, én olyan pekándiós pitét sütök neked..." - gondolja Kata, de nem mondja ki hangosan, helyette csillogó szemekkel néz T-re.
Hirtelen nyögés hallatszik a portál irányából, aztán a többieknek háttal feltűnik egy barna hajú lány, és láthatóan valami nehezet próbál átcincálni a lyukon.
- Segítsetek már fiúk, az ég szerelmére!
Mindenki értetlenül néz, hogy vajon ki a fenéhez beszél, mert egyelőre ügyet sem vet a szobában tartózkodókra.
- Na, toljátok már meg egy kicsit! Méghogy viktoriánus úriember, ugyan már!
- Nem szoktam bepiszkolni a kezem, maximum démonvérrel, de a te kedvedért még ezt is megteszem. Jó lenne, ha értékelnéd.
A sötét hajú, kék szemű fiú a zsák másik végét tartva lép át a portálon, feltűrt inge alól kilátszik izmos karja, amelyet fekete tetoválások díszítenek.
- Újabb rúnák? - kérdezi érdeklődve M, de senki nem figyel rá.
Deszy tovább morgolódik.
- Ne panaszkodj már, ott egy erő rúna rajtad, mintha bármi gondot okozna.
- Will? - kérdezi meglepetten Ma és már lép is közelebb a fiúhoz.
- Attól, hogy sokáig bírjuk, még nem vagyunk rabszolgák - Az újabb alak fekete, testre simuló pólót visel, az ő karján még feltűnőbbek a sötét jelek. Szőke haja egyik tincse a szemébe hull, és olyan közönyösen simítja félre, mintha csak azt üzenné, teljesen természetes, ha most mindenki tőle olvadozik.
- Az állóképességet tanúsítom - jegyzi meg Ma. - Az a stamina rúna csodákra képs. Apropó, Alecet nem hoztátok?
- Vagy inkább valakit, akiben kevésbé teng túl a tesztoszteron? - motyogja Ci.
- A tesztoszteronból soha nm lehet túl sok egy szobában - vélekedik W.
- A kölyöknek igaza van... - szól közbe Ca. - Kicsit egyenlőtlen a nemek aránya.
- Hagylak titeket kibontakozni, de most, hogy leszállítottuk az ajándékokat, nekünk dolgunk van - ragadja meg Deszy Jace kezét, és a szobában tartózkodó nőnemüknek néma üzenetet küld, hogy a fiú az övé.
Jace-nek is feltűnik a kis jelenet, és önelégülten mosolyogni kezd.
- Mindenkinek jut belőlem elég, higgyétek el! - Deszy mérges pillantására aztán Jace átöleli, és megnyugtatja. - De te vagy az első a listámon.
- Baj, ha mindjárt hányok? - Szólal fel öklendezést színlelve Da.
- Csak ne erre a csodás perzsaszőnyegre!
- Kész a kacsa! - bukkan fel Lilla az ajtóban, kezében ezüst tálcával, amin egy ropogósra sült kacsa fekszik
citromágyon. Tetején néhány szelet mangó díszeleg.
 - Kacsa? Hol? - kiált fel egyszerre Jace és Will. Majd Jace Deszy karjaiba veti magát, Will pedig felugrik az asztal tetejére. Remegő kézzel keresni kezdi a szeráfpengéjét, de rájön, hogy otthon felejtette, így jobb fegyver híján nem marad más, mint a hozzá legközelebb eső villa.
Ma a fejét fogja és próbálja a vigyorgását elfojtani.
- Ezek Raziel nagy harcosai? Ugyan már! - horkan fel R.
Lilla eldobja a tálcát, de szerencsére Mr. N a közelben van, így még éppen idejében kapja el, és menti meg a teljes megsemmisüléstől. Közben a lány felpattan az asztal tetejére, és szorosan magához ölli a rémült Árnyvadászt. 
- Ne félj, itt vagyok - suttogja a srác fülébe, és hosszú percekig össszeölelkezve maradnak. - Ha az megvígasztal, van számodra egy kis meglepetésem, amolyan engesztelés féle. Egyébként nekem te vagy az Álompasi - nyom egy puszit Will arcára.
Ekkor O jelenik meg farokcsóválva, a magára maradt kacsát felkapja, elbújik vele az egyik fotel mögé.
- Ilyen hajcihőt rendezni egy kacsa miatt... ezek nem tudják, hogy mi a jó - majd, ahogy látja, hogy a többiek szemrehányóan nézik, morogva hátat fordít a társaságnak és nekiesik. A kialakult csendben csak a csámcsogása hallatszik és ahogy a farka ütemesen verdes a szőnyegen.
A portál ismét megremeg és Roni lép át rajta, kezében egy hatalmas készüléket és néhány mikrofont cipelve. Egy pillanatra megtorpan, leesett állal tekint szét a társaságon: itt is, ott is ölelkező párokat látni, és persze imádattól csillogó szemű, bámuló lányokat. Roni rosszallóan csóválja a fejét, majd a dögnehéz magnót a földre csapva rájuk förmed:
- Tudtam, hog ez lesz, ah Titeket küldelek előre! Mondtam, hogy fogjátok vissza magatokat, amíg közönségünk van, majd ha átadtuk az ajándékunkat, utána lehúzzuk a függönyt - vigyorog végül rájuk pajkosan.
- De most... most dolgunk van! Azt a zsákot dugjátok el, nem kell mindenkinek megtudni, milyen gazdag a fantáziátok... Az ajándék itt van! - mutat a készülékre és a mikrofonokra, majd hátra fordul a portál felé és bekiált: - Lányok, gyertek gyorsan, mert itt lassan elszabadul a pokol! Mondtam, hogy ne engedjük őket előre! - azzal a portálon belépked lassan az egész BTK-s társaság, ámulattal és boldogsággal a szemükben.
- Van valahol egy dugasz, ahová ezt bedughatom? - kérdezi a társaságtól Roni, felemelve a magnó csatlakozóját.
- Ó, ebben a témában szerintem a legtöbben otthon vannak itt - vigyorog pimaszul Al. - Áú! - kiált fel, amikor Andie "finoman" bokán rúgja.
- Gyerek majd én mutatok neked egy konnektort! - kel Roni segítségére M.
Amíg Roniék a magnót és a mikrofont próbálják együttműködésre bírni, a BTK többi tagja is elvegyül a már így sem kicsi tömegben. Mindneki önfeledten csacsog, vagy éppen eszik. Lupi a csillagszóró szépséges rejtélyeit tárja fel K-nak, ám Da nem tudja türtőztetni magát, és a kezeiből fényesen szikrázó apró sugarakat lövell és kajánul mosolyog.
- Felvágós! - nyújtja felé a nyelvét Lupi, mire a fiú csak felnevet és továbbáll.
A magnóból hirtelen felcsendül gy ismerős karácsonyi pörgős mix.
- Óh! Óóóh! Ez a kedvencem! - kiált fel B. és dülöngélve odabukdácsol a mikrofon állványhoz, arrébb tolja Roni-t és rázendít a refrénre. Persze egy hangot sem talál el.


- Isten segíts! - teszi össze a két kezét Am, O pedig abbahagyva a kacsa kivégzését, felcsapja a fejét és vonyítva fejezi ki a nemtetszését.
Am imái meghallgatásra találnak, hála As-nek, aki a magnóhoz rohan, és megnyomja a "következő" gombot, fittyet hányva B cifra káromkodással megspékelt fellebbézésére. A hangszórókból ezúttal Adam Lambert híres dala, a "For your entertainment" dübörög és Ma átveszi B helyét a mikrofonnnál. Lehunyja a szemét, vesz egy mély levegőt és maga elé képzeli azt a kék szempárt, amit egyetlen másodpercre sem képes elfelejteni, majd óriási lendülettel belevág a számba.
Éneklés közben csípőjét jobbra-balra tekeri, és egyre jobban beleéli magát a dalba és a szövegbe, mintha csak róla, és a fiúról szólna.

"Oh, do yu know what you got into?
Can you handle what I'm 'bout to do?
Cause it's  about to get rough for you
I'm here for your entertainment."

- Fiúk, lányok, valami macska nem elvilági hangot ad ki! - kiáltja Cl, ledübörögve az emeletről. - Iszonyatosan beteg lehet szerencsétlen.
- Hát ezen a Földön senki nem értékeli a tehetségét? - Ma abbahagyja az éneklést, és sértődötten az ablakhoz sétál.
- Öregem ki kell ábrándítanom... Ezt a "tehetséget" nemcsak ezen a bolygón, de az univerzumban sehol sem tűrnék el huzamosabb ideig - szólal meg Da.
Az "Are You Gonna Be My Girl" pörgős ritmusának viszont senki nem tud ellenállni, és a hatalmas tömeg hamar együtt rázza magát az ütemre. Ezt hamarosan követi még több közönség kedvenc dal, és a csapat szinte szünet nélkül önfeledten bulizik.
Körülbelül negyed óra múlva hangos durranások nyomják el a zene hangját. A zaj forrása kintről jön és villanó fények kísérik. A kíváncsiság mindenkit az ablakokhoz vonz. Miután meglátják mi folyik kint, aznnal az udvarra sietnek, ahol Ma és a Nagymester szorgosan dolgozik.
Piros, zöld és lila fények kúsznak fel cikkcakkban a sötét, csillagos égbolton, majd a magasban, hangos pukkanás kíséretében szétrobbannak, különféle alakzatokat formálva. Végül ezernyi, apró fénygömb hullik a karácsonyozó tömeg felé.
Mindenki átkarolja a mellette lévő vállát - előbb-utóbb még a legmakacsabb fiú is beadja a derekát -, összebújnak és ámulva figyelik a műsort. Szívűkt átjárja a béke, és a szeretet melegséget nyújtó érzése.
Magnus egy könnyed intéssel szállíngózó hópihéket varázsol, még sokkal szebbé téve a Karácsonyt. A pelyhek könnyedén, ide-oda ringva hullanak a földre.
Pár perc elteltével az eddigieknél is több fény repül fel, és mintegy varázsütésre, egyszerre robbanak szét, megformálva egy különleges üzenetet: 

KELLEMES ÜNNEPEKET!

Figyelem!  A mai napon már nem kell kitalálni senkit, jó szórakozást kívánunk az olvasáshoz!
A nyerteseket a karácsonyi ünnepek után sorsoljuk.

2013. december 22., vasárnap

Jennifer L. Armentrout: Ónix - Luxen 2.


A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából december 11-én megjelent Jennifer L. Armentrout Luxen sorozatának második kötete az Ónix. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Katy és Daemon kalandjait!
Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, hanem ahogy az lenni szokott, nyerhettek is!

Könyvmolyképző Kiadó 2013. december 11.
? oldal
Goodreads: 4,44
Besorolás: YA, idegenek

Daemon Blackkel összekapcsolódni szívás…
Ráadásul nemrég eltökélte, hogy bebizonyítja: amit irántam érez, az nem csupán bizarr kapcsolódásunk mellékhatása, hanem valódi érzelem. Nem tudom, mit gondoljak efelől, de tény, hogy mostanában már korántsem olyan bunkó velem, mint korábban.
De nem ez a legnagyobb problémánk.
A Védelmi Minisztérium emberei körülöttünk szaglásznak. Ha rájönnek, mire képes Daemon, és főleg, hogy mi ketten összekapcsolódtunk, akkor nekünk annyi. Az iskolában felbukkanó új srác sem hiányzott. Ő is tele van titkokkal. Tudja, mi okozza a körülöttem zajló sok furcsaságot, és segítene is rajtam… de ennek súlyos ára van.
És aztán az események még vadabb fordulatot vesznek.
Láttam valakit, akit halottnak hittem. Szóljak vagy hallgassak? 
Mi történt Dawsonnal? Ki árulta el? 
És mit akarnak Daemonéktól – na meg tőlem – a védelmiek?
Az már biztos: Daemon Blackkel összekapcsolódni nem egy életbiztosítás.
Senki nem az, akinek látszik. És nem mindenki éli túl a hazugságokat…

Nagy várakozás volt bennem az Ónix-al szemben, hiszen az Obszidián nagy kedvenc, és kíváncsi voltam a végtelenségig, milyen folytatással rukkol elő az írónő. Féltem, hogy csupán újabb Arumok elleni végtelen csatározás lesz a téma, Daemon a szokásos seggfej, Katy meg a megmentésre váró hősnő. Nem, egyáltalán nem ezt kaptam, hanem egy totál letehetetlen akciódús folytatást, ahol izgalmakban nincs hiány és Daemon.... rég szórakoztam ennyit fiú karakter beszólásain! Imádtam!

Aki nem olvasta az első rész, az egyrészt sürgősen pótolja, másrészt spoileres lehet számukra a bejegyzés, így tessék olvasni. Ott tartottunk az Obszidián végén, hogy Daemon a haldokló Katy-t meggyógyította, ezzel örökre magához kötötte őt. Ez a kötődés nem csak érzelmi, sokkal többet jelent, Katy nem csak némi jelet visel magán, ami vonzza az Arumokat, hanem mutálódott is, az összekapcsolódáskor megváltozik az emberek DNS-e. És ezekre az emberekre fokozottan vadászik a Védelmi Minisztérium. Katy észreveszi, hogy valami nem stimmel körülötte, bár visszatértek a hétköznapokba elvileg, gyakorlatilag megmagyarázhatatlan események történnek, tárgyak mozdulnak meg körülötte. Egy új fiú is felbukkan a suliban, Blake, akire először mint teljesen hétköznapi fiúra gondol. Találkozgatnak beszélgetnek, persze Daemon minden alkalmat tönkretesz. Rövidesen kiderül, Blake pontosan ugyanazon megy keresztül, mint ő. A srácot is megmentette egy Luxen, és mindenképpen meg akarja tanítani Katy-nek, hogyan fejlessze és használja az új képességeit. Elkezdenek gyakorolni délutánonként, persze Daemon felügyeletével, aki rettentően vicces beszólásokat tesz Blake kárára. Minden alkalommal más B betűs néven nevezi, ezzel őrületbe kergetve Katy-t. (ha jól számoltam kb. húszféle nevet talál ki, nekem a Bilbo és a Bart volt a kedvencem) Blake egyre durvább feladatok elé állítja Katy-t, amin Daemon bedühödik, szerinte abba kéne hagynia az egészet, hiszen nem kell tartania semmitől, Daemon majd mindentől megvédi a lányt. Katy azonban, ismerhetjük, szeret a saját lábán állni, és mindenek előtt segíteni is akar, harcolni az Arumok ellen.

Katy és Daemon között folytatódnak a pengeváltások, de vannak nagyon szép romantikus pillanataik is. Katy meg van győződve róla, hogy a fiú csak a kötődés miatt vonzódik hozzá, ezzel folyamatosan kínozza önmagát. És azt sem tudja egykönnyen elfelejteni, Daemon milyen bunkó volt vele az elején. Sok hibát vét Katy, de mindig valakit védeni akar a szerettei közül, igazából nem lehet haragudni rá. Blake felbukkanásával a szőrősszívű kritikusok rányomhatják a bélyeget a könyvre, hogy "erőltetett szerelmi háromszög", de erre én csak annyit mondok: Ki a fene versenyezhetne Daemon Black-el? Halott ügy.
Egyik kedvenc jelenetem volt a vlog kamerás felvétele, amikor Daemon adogatta a könyveket Katy-nek és néhány remek beszólás kíséretében készítették közösen a bejegyzést. Na akkor épp imádnivaló volt a srác.

A karakterekkel maximálisan elégedett voltam, bár Katy makacs és nagyon önálló akar lenni, sokszor nem hisz a saját szemének, szívének, de istenem, ennyit hibázhat bármelyikünk. Nem értettem egyet vele, de elviseltem tőle. Viszont fejlődik, határozottan, és ez a lényeg. Daemon hozza a formáját, továbbra is szexi és szarkasztikus. Annyira jó, hogy a végén kapunk ismét némi betekintést az ő szemszögéből is. A történet folyamán is érződik Daemon gondoskodó, romantikusabb oldala, de a saját szemszög mégiscsak az igazi. Dee kevesebbet szerepelt ebben a részben, ezt sajnáltam, viszont mivel Katy közelebb került a Luxenekhez, érdekes beszélgetésekbe csöppenünk a kolónia többi tagjával is.
A cselekmény izgalmas volt, hiába volt az elején némi nyugalom, ez a vihar előtti csendet mutatta. Sorra derültek ki dolgok és mindig felbukkant valami újabb zavaró tényező, ami kételkedést ültetett a szereplők fejébe. Blake sok veszélyes helyzetet generál, felmerülnek újabb és újabb nyomok, amik egészen odáig vezetnek, hogy a Black család tagjai újra reménykedhetnek abban, hogy Dawson és Beth talán nem halottak. Jennifer igazán tudja facsarni a szíveket, az írásmód gyönyörűen átadja az érzelmeket. Nekem is fájt, ami a szereplőknek, és felkavart minden érzelmi hullámvasút. Szeretem azt a stílust, amit ebben a sorozatában hoz, a szellemes és humoros párbeszédeket, a romantikus feszültséget és persze a cselekmény fordulatosságát. Nagy erőssége volt még számomra a könyvnek a vége, természetesen függővég, de olyan, hogy egy kicsit kapott is az olvasó és egy kicsit nem is. Történik valami a végén, de olyan bizonytalan a reakció, hogy kaparhatják a falat az olvasók az Opal megjelenéséig. Remélem nem kell várnunk egy évet rá, nagy siker lenne mondjuk már a következő  Könyvhéten!

Borító: Eredeti, imádom.

Kedvenc karakter: Daemon, Katy

Szárnyalás:  A 20 féle név Blake helyett.

Mélyrepülés: Fájdalom a ketrecben.

Érzéki mérceBizony sistereg a levegő Daemon és Katy között, de ezt a részt még bátran olvashatják akár  15 éves kortól.
Értékelés: 

EGY KIS EXTRA: DAEMON BLACK/PEPE TÓTH


NYEREMÉNYJÁTÉK


Mi csilloghatna szebben, mint Daemon csodás zöld szeme? Hát a lányok legjobb barátja… a drágakő! Az Ónix blogtunéban résztvevő blogokon mindenhol elrejtettünk egy drágakövet, amelyet ha felismertek be kell írnotok az adott napi Rafflecopter sorba és már részt is vesztek a nyereményjátékon, amelyben 3 példányt sorsolunk ki a könyvből a zöld szemű idegen főszereplésével!


a Rafflecopter giveaway

További állomások: 

12/11 Dreamworld - Kedvcsináló idézetek
12/12 MFKata gondolatai
12/13 Angelika blogja - Playlist
12/14 Kristina blogja
12/15 Nem harap a... - Interjú
12/16 Deszy könyvajánlója
12/17 Insane Life - Fanart
12/27 Kelly & Lupi olvas - Pepe


Rendszeres olvasók