KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2015. december 31., csütörtök

BEST OF 2015

Eltelt egy újabb év, újra összesítjük az olvasmányainkat. Idén nem voltunk könnyű helyzetben, mert nagyon sok jó könyvet olvashattunk, így nem volt egyszerű kiválasztani a "nyerteseket". Lupi 100, én (Kelly) 90 könyvet olvastunk, a blogra 159 értékelés került fel az év folyamán, így összesen átléptük az 500 könyves értékelést a blogunkon. Közeledik a blog 5. szülinapja, 2016. január 29-én ünnepelünk!

Legrosszabb könyv
Kelly: Tammara Webber: Between the Lines  - mintha nem ugyanaz a szerző írta volna a könyvet, mint az Easy-t. Azért nem egy tragédia, egyszer olvasósnak elmegy.
Lupi: Anna Todd: After - Miután - a mai napig nem értem azt a hype-t, ami ezt a sorozatot körbeveszi

Legrosszabb karakter
Kelly:  Tammara Webber: Between the Lines  - Reid - ez a fiú egy nagyképű  farok, akinek minden az ölébe hullott eddig.  Beszélgettem olyannal, aki angolul már továbbolvasta a sorozatot és állítólag Reid jobbá válik. Na kíváncsi vagyok. 
Lupi: Ashton (Komal Kant: Mire jó a rosszfiú) - nagyravágyó, rosszindulatú és mindehhez butaság párosul. A mai napig nem értem, hogy miért "Mire jó a rosszfiú?" lett a címe a könyvnek, amikor a lány ezerszer rosszabb volt, mint a főszereplő fiú.

Legrosszabb borító
Kelly: Rácz-Stefán Tibor: Túl szép - örülök, hogy sokaknak nagyon tetszik, nekem viszont nem, főleg a tipográfia.
Lupi: Mán-Várhegyi Réka: A szupermenők - nagyon nem az én világom ez a borító...

Legnagyobb csalódás
Kelly: Rácz-Stefán Tibor: Túl szép - sajnos az előzetes beharangozókkal ellentétben engem nem hengerelt le a történet. Várom Tibi újabb könyvét, mert nagyon hiszek és bízom benne. 
Lupi: Karen Marie Moning: A Felföld ködén túl - itt három könyv volt szoros versenyben, de végül a Moning könyv győzött. Tisztában vagyok vele, hogy ez a könyv jóval korábban íródott, mint a Tündérkrónikák, de én ettől függetlenül valami jobbat vártam volna tőle:(.

Legnagyobb pozitív meglepetés
Kelly: Glendon Swarthout: Őrület és szerelem - én egészen mást vártam ettől a történettől, egy szerelmes westernt körülbelül, hát nagyon nem azt kaptam, hanem egy komoly, erőteljes történetet.
Lupi: Mán-Várhegyi Réka: A szupermenők - semmiképpen nem csak a rossz borító miatt szerettem volna megemlékezni erről a könyvről, hiszen ez egy könnyed, humoros, szerethető történet, amit összességében nagyon élveztem. 

Legjobb borító 
Kelly: Itt az első holtversenyem, óriási kedvenc mindkettő: Michelle Hodkin: Mara Dyer eszmélése és Soman Chainani: Jók és Rosszak Iskolája
Lupi: Itt is sok könyvborító versengett, még a végső versenyben is ketten voltak, de végül idén Mary E. Pearson: Az árulás csókja borítója nyert nálam. Egyszerűen nem tudok betelni vele, annyira szép.

Legjobb debütáló író
Kelly:  Ava Dellaira: Kedves halottak - egyszerűen nem hittem el, hogy debütáló szerző, remek stílusú a történet. 
Lupi: Idén magyar írókat választottam és rögtön kettőt is, nálam idén holtversenyben: Demi Kirschner és Bessenyei Gábor kapták meg ezt a megtisztelő címet. Érdemes megjegyezni a nevüket és remélem még fogok tőlük olvasni.

Legjobb világfelépítés
Kelly: Samantha Shannon: A Mímes Rend - a Csontszüret sorozat második részében még részletesebben elém tárult a háttérvilág, és ismét lenyűgözött, imádom az Abnormális Uniót.
Lupi: Susan Ee: Angelfall - Angyalok bukása - egy poszt-apokaliptikus világ véreskezű angyalokkal? Imádtam!

Legjobb szerelmespár
Kelly: A kimondhatatlan nevű Isaiah és Rachel volt számomra a legjobb páros Katie McGarry: Crash Into You regényéből.
Lupi: Ryan-Beth (Katie McGarry: Aki mer, az nyer) - a jófiú és a rossz lány párosa nagyon ütős volt együtt

Legjobb főhős
Kelly:  Finch. Olvasnotok kell őt. Úristen, még mindig könnyezem, ha rá gondolok. Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó
Lupi: Ike (B.N. Toler: Lélekvesztők) - ez a fiú képes volt harcos tündéreket, angyalokat, dögös vámpírokat és földönkívülieket is kiütni a nyeregből.
Legjobb főhősnő
Kelly: Meira lett a nyerő az  idén Sara Raasch: Hó, mint hamu könyvéből. Minden ízében harcos lány, aki nagyon nőies is tud lenni.  
Lupi: Penryn (Susan Ee: Angelfall - Angyalok buklása / World after - Túlélők világa) és Cassie (Rick Yancey: Az ötödik hullám) - itt hatalmas harc folyt, mert fantasy regények "badass" hősnői vetélkedtek disztópiák túlélő harcosaival, de végül döntenem kellett és a disztópiák túlélő harcosai mellett tettem le a voksomat. Viszont választani nem tudtam kettőjük közül, mert körülbelül ugyanolyan hősiesek mind a ketten.

Legjobb szerelmi háromszög
Kelly: Nora,  Søren és Kingsley nem hétköznapi szerelmi háromszöget alkotnak, nekem mégis az idei olvasmányaimból ők magasodnak ki, az Eredendő bűnösök sorozatból. 
Lupi: Tamlin - Feyre - Rhysand (Sarah J. Maas: A Court of Thorns and Roses) - bár itt talán még nem beszélhetünk szerelmi háromszögről a szó szoros értelmében, de ami már alakul, már az is ezerszer jobb, mint sok más már létező szerelmi háromszög

Legjobb nem szerelmi kapcsolat 
Kelly: Jude és Noah ikertestvérek, az ő kapcsolatuk fejlődése volt a legjobb Jandy Nelson: Neked adom a Napot könyvében.
Lupi: Maddie és Julie barátsága, amit a háború sem tudott szétszakítani - (Elizabeth Wein: Fedőneve Verity)

Legjobb ellenség karakter
Kelly:  Gwen - Katie McGarry: Dare You Toegy remekül utálható karakter.
Lupi: Manon (Sarah J. Maas: Heir of Fire - A tűz örököse) - majd a jövő eldönti, hogy ellenség lesz-e vagy barát, de egyelőre az ellenség táborát erősíti. Azt pedig nagyon jól!

Legjobb fiú szemszög
Kelly: Lucas/Landon szemszöge tetszett a legjobban az Easy második verziójában Tammara Webber: Breakable regényében. Ez sokkal több, mint egy új szemszög, imádtam mindent megtudni erről a srácról.

Lupi: Ike (B.N. Toler: Lélekvesztők) - igen, újra Ike.

Legjobb "PASI"
Kelly: Bár nagyon sokáig Noah volt a favoritom a Mara Dyerből, mégis Gabe mellett döntök, aki Rachel Van Dyken: Egyetlen méreg könyvének főszereplője.
Lupi: Rhysand (Sarah J. Maas: A Court of Thorns and Roses) - ez volt az a kategória, ahol egy percig se volt kétségem, hogy ki kerül ide.

Legjobb történelmi helyszín
Kelly:  Coney Island, Dreamland, New York - mindez egy gyönyörűen megírt történetben: Alice Hoffman: Gyönyörű titkok múzeuma
Lupi: Amszterdam (Jessie Burton: A babaház úrnője) - nagyon tetszett, ahogy az írónő bemutatta a XVII. századbeli Hollandiát és azon belül Amszterdamot.

Legjobb komoly könyv
Kelly: E. Lockhart: A hazudósok - ez a történet engem szíven szúrt, és bizony egy tüske örökre ott is marad a szívemben. Zseniálisan törte össze a lelkem apró darabokra. Felejthetetlen darab.
Lupi: Magyar: Szökőév - két fiatal fiúról szól, akik megpróbálták túlélni a II. világháborút Magyarországon.
Külföldi: Jennifer Clement: Elveszett lányok országa - Mexikó, ahogyan kevesen ismerik. A drogbárók világa, ahol a nőknek, lányoknak vajmi kevés értékük van.
Mind a két könyvet érdemes elolvasni.

Legviccesebb könyv
Kelly: Nem voltak kimondottan vicces könyveim idén, de  Shannon Hale: Mesehősök végzetkönyve és a többi Ever After High történet felettébb  humoros volt.
Lupi: Jeff Kinney: Egy ropi naplója - ezt a könyvet szinte az utolsó pillanatban olvastam, de folytak a könnyeim, annyit nevettem rajta. Kérem-kérem a következő részeit is!

 
Legjobb sci-fi 
Kelly: Rick Yancey: Az ötödik hullám - alig várom a januári filmet, ott leszek a premieren. 
Lupi: James Frey: Endgame - Toborzás - egy izgalmas, élet-halálra szóló "játék", amiben a tét a vérvonal és "mellesleg" a Föld megmentése.

Legjobb romantikus regény
Kelly: Két első helyem van, a külföldiek közül Katie McGarry: Crash Into You a nyerő, míg a magyarok közül Ashley Carrigan: Két lépésre a mennyországtól lett a befutó.
Lupi: Nicholas Sparks: Üzenet a palackban - az egyik legszebb szerelmi történet, amit valaha olvastam. 

Legjobb realista regény
Kelly:  Jandy Nelson: Neked adom a Napot - szoros versenyben, de ez a könyv volt a legjobb mai világban játszódó, valós karaktereket felvonultató regény.
Lupi: Huntley Fitzpatrick: My Life Next Door - Életem a szomszédban - Garrették pont olyan család, akikkel bármelyikünk szomszédjában találkozhatnánk. A történet, a szerelmi szál is olyan, ami bármelyikünkkel megtörténhetne. Nagyon jó kis regény!

Legjobb disztópia regény
Kelly: Rick Yancey: Az ötödik hullám - zseniális történet, már a folytatás is kapható, be kell szereznem.
Lupi: Neal Shusterman: Unwind - Bontásra ítélve - nyomasztó, kiborító, egy olyan világ, ahol még véletlenül sem szeretnék élni. Pont olyan, amilyennek egy jó disztópiát képzelek. Alig várom, hogy olvashassam a következő részt a sorozatból!

Legjobb paranormális regény
Kelly: Benina: Tükör 1. Rekviem a szivárványodért - megint levett a lábamról Benina ezzel a lélektani elemekkel átszőtt paranormális sorozatindítóval.
Lupi: B. N. Toler: Lélekvesztők - szívszorítóan gyönyörű ez a történet. Mindenkinek csak ajánlani tudom.

Legjobb fantasy
Kelly: Sally Green: Half Badimádtam a könyvet, boszorkányos, fiú szemszög, a folytatás már a polcomon figyel.
Lupi: Magyar: Kae Westa: Karvalyszárnyon - az első regény, amit az írónőtől olvastam, de szerintem nem is az utolsó!
Külföldi: Sarah J. Maas: A Court of Thorns and Roses - az idei év nagy kedvence, nagyon remélem, hogy előbb-utóbb itthon is megjelenik.

Legszebb írásmód
Kelly: Jandy Nelson: Neked adom a Napot - gyönyörűen megírt történet, nem tudok betelni vele.
Lupi: A. O. Esther: Frigg rokkája - ami érdekesség, hogy tavaly is az írónő nyerte nálam ezt a címet és idén is szoros versenyben, de ő nyert. Még mindig teljesen odavagyok azért, ahogyan ír.

Legjobb sorozathoz tartozó novella
Kelly: Ebben a pontban egyezik a véleményem Lupiéval.
Lupi: Cassandra Clare - Maureen Johnson: Történetek az Árnyvadász akadémiáról könyvek - amennyire nem jött be a Bane Krónikák novelláskötet, ezt annyira imádom. Humoros, vicces és rengeteg új információt kapunk A Végzet Ereklyéi sorozathoz. És ami nagy pluszt ad, hogy újra találkozhatok a kedvenc árnyvadászaimmal:).

Legjobb sorozat első rész
Kelly:  Én az idén olvastam Kresley Cole: Méreghercegnő című könyvét, mely az Arkánum Kónikák első része, behaltam, annyira jó volt. Mivel Lupi írt már róla, az ő linkjét teszem be, és alig várom a folytatást, nekem ez volt a legjobb sorozatindító történet.
Lupi: Magyar: Demi Kirschner: Öld meg Jana Robinst! - nagyon szerettem ezt a regényt, és nagyon-nagyon várom a második részét!
Külföldi: Sarah J. Maas: A Court of Thorns and Roses és Marie Lu: The Young Elites - sajnos nem tudtam dönteni közülük, egyik jobb, mint a másik. Mind a két írónő nagy kedvencem és az új sorozataik egyszerűen fantasztikusak!

Legjobb sorozat folytatás
Kelly: Az Éjjeljárók sorozatának második része a Paranoia tetszett a legjobban a sorozat folytatások közül. Remélem jövőre olvashatom a harmadik részt is.
Lupi: Magyar: Tavi Kata: Táncvarázs - végre megkaptam mindent, amire vártam: több táncot, több érzelmet és a mellékszereplőket is jobban megismerhettem. Nagyon jól sikerült ez a rész!
Külföldi: Sarah J. Maas: Heir of Fire - A tűz örököse - nem tudom, hogy az írónő még hová tudja fokozni ezt a sorozatot, de ez lett eddig a legütősebb rész.

Legjobb sorozat befejezés
Kelly:  Rebecca Donovan: Boldogító lélegzet című könyvével tökéletesen zárta le a Csak lélegezz! sorozatot. Evan és Emma az egyik legjobb páros marad a szívemben.
Lupi: Robin LaFevers: Halandó szív - egy nagyon jó trilógia méltó lezárása. Őszintén sajnálom, hogy nincs több része.

Garantáltan újraolvasós könyv
Kelly: Nagyszerű értékeket képvisel David Levithan és Jonh Green közös története a Will & will. Sok átgondolnivalót nyújt ez a történet, idén az egyik legjobb barátságábrázolás.
Lupi: Marni Bates: Rocksztárt kaptam karácsonyra - humoros, aranyos, romantikus és egy olyan álomsztorit ad, amiről szerintem sokan álmodoztunk tiniként - ha kikapcsolódásra vágyom, akkor biztosan újra előveszem

Legprovokálóbb könyv, ami kirántott a komfortzónánkból
Kelly: Tiffany Reisz Eredendő bűnösök sorozatát imádtam, a kötetek egytől egyik provokálóak és tabudöntögetőek. A kedvenc részem A Szent.
Lupi: T. S. Thomas: Londinium Hercege - a "kannibálos disztópia" - még mindig beleborzongok, ha arra a világra gondolok

Legjobb middle-grande könyv - 10-14 éves korosztály
Kelly: Az idei favorit a külföldiek közül Katherine Applegate: Iván, az egyetlen amit egyszerűen mindenkinek olvasni kellene. Kötelezővé tenném a 10-12 éves korosztálynak az idejétmúlt régi kötelezők helyett. A magyar szerzők közül nagyon tetszett a Káoszszív sorozat második része az Acélsereg Szilágyi Zoltán tollából. Hajrá Steampunk!
Lupi: Magyar: Bessenyei Gábor: A jövő harcosai - három tini időutazása, hogy megmentsék a görög isteneket és mellesleg az egész világot. Kéer, a halálistennő felejthetetlen! :)
Külföldi: Jeff Kinney: Egy ropi naplója - egy óra alatt kiolvastam, közben könnyesre nevettem magam. Mindenkinek csak ajánlani tudom egy kis kikapcsolódásra.

Legjobb könyv – 15-21 Young Adult korosztály
Kelly: Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó - toronymagasan verte az egész éves mezőnyt. Ez az én könyvem, örök szívfájdalmam, örök szerelmem.
Lupi: Sarah J. Maas: A Court of Thorns and Roses - ez a kategória volt számomra a legnehezebb, itt gondolkodtam a legtöbbet, de végül erre a könyvre esett a választásom. Egy Szépség és Szörnyeteg adaptáció a tündérek világába helyezve. Izgalmas, fantasztikus regény!

Legjobb könyv – 19-26 New Adult korosztály
Kelly:  Cassia Leo: Fekete doboz - nekem idén ez a történet jelentette a kategória csúcsát. Nem
könnyű olvasmány, de kihagyhatatlan.
Lupi: B.N. Toler: Lélekvesztők - itt szinte csak realista, romantikus regények versengtek és a verseny itt is nagyon szoros volt, de végül ez a csodálatos regény nyert. Nagyon szerettem.

Legkedvesebb idézet
Kelly: "Oscar Wilde egyszer azt mondta, hogy az élet a legritkább dolog a világon, mert a legtöbb ember csak létezik, és kész. Nem tudom, igaza van-e, de azt igen, hogy hosszú ideig léteztem, és most élni akarok." (Robin Schneider: Egy új élet reménye)
Lupi: „Azt mondják, a továbblépés legjobb módja az elengedés. Mintha az olyan könnyű lenne.” (Claire Contreras: Üvegszív)

Legjobban várt könyv 2016-ra
Kelly: Cassandra Clare: Lady Midnight - Nagyon várom ezt az új sorozatot, bízom benne, hogy nem kell a fordításra hónapokat várni.
Lupi: Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury - még több Rhysand! Bármit megadnék azért, hogy azonnal olvashassam a folytatást!

Köszönjük a rengeteg látogatást, jövőre is sok-sok könyvértékelést hozunk Nektek, kedves olvasóink!  Várjuk továbbra is kommentjeiteket, javaslataitokat!
Aki még nem tette meg, csatlakozhat Facebook oldalunkhoz, ahol a posztok megosztásán kívül sok érdekes filmes-könyves hírrel is találkozhattok!  B.U.É.K.!!!!!!!

2015. december 29., kedd

Shane Hegarty: Darkmounth - A legendavadász


A napokban jelent meg a Maxim Könyvkiadónál Shane Hegarty: Darkmounth - A legendavadász című ifjúsági regénye, mely nagyszerű kikapcsolódást nyújt az ifjú olvasóknak. Darkmouth az utolsó település, ahol átjáró létezik a félelmetes szörnyek alternatív világa és a mi világunk között, nyugtalanító jelek szerint ezek a Legendáknak nevezett lények hatalmas támadásra készülnek. Vajon sikerül Finn-nek az utolsó legendavadásznak megmentenie a világot? Tartsatok velünk a négy állomásos blogturnén, és oldjátok meg a feladatokat, a kiadó felajánlásában három nyereménykönyv kerül kisorsolásra.

Maxim Könyvkiadó 2015. december 15. Delfin könyvek
436 oldal
Fordította: Sóvágó Katalin
Goodreads: 4,00
Besorolás: middle grande, misztikus, kalandregény

Ez a könyv tele van féktelen kalanddal, mitikus lényekkel, humorral és szeretettel. Az élénk fantasyban az emberiség egyetlen reménye egy olyan hős, aki teljesen alkalmatlan a szerepére. Egy legenda szerint vannak városok, melyek épp a határán vannak az emberi világ, és a szörnyek birodalma között. Ilyen Darkmouth is. Finn családja generációkon át védelmezte Darkmouthot az elvadult mágikus lényektől, ismert nevükön a Legendáktól. A lények most egy nagyszabású támadásra készülnek, és itt az idő, hogy Finn is kövesse a családi hagyományt, és megvédje szülővárosát. Nagy teher nehezedik ezzel a vállára, hiszen ő az utolsó leszármazott. Milyen kár, hogy ő a történelem legügyetlenebb és legrosszabb legendavadásza.

Az már biztos, hogy aki a kezébe veszi a könyvet, a bortó alapján tökéletesen be tudja sorolni, vajon milyen történetet rejt. Félelmetes a hatalmas száj, a rengeteg éles foggal, a pirosan izzó szemek és a kísértetiesen zölden világító falusi utcarészlet mind-mind vérbeli misztikus regényre utal.
Vettem egy nagy adag bátorságot magamhoz és belemerültem ebbe a különleges világba.
Főhősünk a 12 éves Finn, aki a 43. generációja a híres legendavadász családjának, felmenői valamilyen módon mind híresek hőstetteikről.  Az apját be akarják választani a tizenkettek közé - ez a szervezet felügyeli a világ legendavadászait - ezért időszerű, hogy Finn minél hamarabb beletanuljon a mesterségükbe, mivel a tizenkettek Svájcban tanácskoznak hónapokon keresztül. Ki védi meg ezalatt a falut? Darkmouth lakosai hozzászoktak már a rémüldözéshez, tudják, ha elered az eső, az azt jelenti, bárhol felbukkanhat egy-két Legenda. Ugyanis Darkmouth különleges falu, itt még mindig működnek átjárók a mi világunk és a Legendák alternatív világa között. Különböző eredetű pletykák szerint a Legendák inváziót terveznek a világunk ellen, Finn feladata lenne megakadályozni ezt, akár az élete árán is.
Ahogy haladtam a történetben, szépen kirajzolódott a legnagyobb probléma: Finn egyáltalán nem szeretne legendavadász lenni. Egyrészt azért, mert az öldöklés helyett inkább a gyógyítás érdekli, fogorvos anyukáját ámulva figyeli munka közben, inkább az ő empatikus egyéniségét szeretné továbbvinni, állatorvosként képzeli el a jövőjét. Másrészt semmi ügyességet nem fedez fel magában, amikor küzdeni kéne, inkább a félelem vesz erőt rajta, nem az elhivatottság. Becsületére legyen mondva, azért megpróbálja. Apjának nemigen mer ellent mondani, ezért felveszi a páncélt és újrakezdi a gyakorlatokat. Hiányzik belőle az önbizalom, és erre még rátesznek a szurkálódó osztálytársai is (akik azért megkapják a magukét). Finn ezért lesz annyira szerethető főszereplő, mert egyáltalán nem hőstípus, inkább átlagos, tehát az ifjú olvasók maximálisan tudnak azonosulni vele.
Emmie az új lány feltűnése engem rendkívül bosszantott, pontosan el tudtam képzelni a leírások alapján az idegesítő, minden lében kanál természetét. Később Emmie is bizonyíthatja rátermettségét, szerintem sokan sejtik majd milyen okokból.
Nekem tetszett a szerző stílusa, nagyon mai, friss nyelvezettel íródott a szöveg, ami könnyen érthető. A  könyv kétharmadában inkább a rövidebb de intenzív harcos jelenetek voltak a jellemzőek, de az utolsó harmadban folyamatosan erősödő feszültség borzolja az olvasó idegeit.
Érdekes, hogy erre a következtetésre jutottam, de a szörnyek nem viszik túlzásba a szereplést. Persze akad sok "csatajelenet", de nekem a fő mondanivalót mégis  az érzelmi/családi konfliktus adta. Sokszor a pokolba kívántam Finn apját a mániáival, de aztán persze mindenre van magyarázat, az utolsó oldalak is rejtenek meglepetéseket.
De visszatérve a Legendákra, nekem tetszettek ezek a leginkább a görög mitológiában előforduló lények összegyúrásából alakított szörnyek. A könyvben rengeteg az illusztráció, ezek nagyon tetszenek majd az ifjú olvasóknak.  A történet lehetőséget ad többszöri bepillantásra a Legendák világába, remek leírásokkal találkoztam itt is, és a szerző nagyon ügyesen alakítja úgy a cselekményt, hogy az egyik manószerű legenda jelentős szerephez jut, így szimpatikus szemszögből leshettem be a túloldalra.
Imádtam az ír falusi helyszíneket, a Fixáló boltját, de leginkább Finnék házát, a föld alatti folyosóval és a rengeteg szobával. A falakon az ősök festményei...
Összességében azt tudom mondani, nem szabad megijedni a borítótól, a tartalom pontosan megfelelő a 10-14 éves korosztálynak, akik nagyon fogják élvezni ezt a humorral átszőtt "Legendás" történetet.

Borító: Eredeti, félelmetes.
 
Kedvenc karakter: Finn

Szárnyalás: Az átjáró becsukódása. Haha, nem, igazából az elején nagyon tetszett a leírás az útról, ami Darkmouth-ba vezet.

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce: Van pár haláleset, de semmi nagyon kiakasztó.

Értékelés:




Játék:

A szerző különleges lényeket alkotott a regényhez, melyeket különféle mitológiák ihlettek. Minden állomáson fel kell ismerned egy-egy ismert görög mitológiai lényt és beírnod a rafflecopter doboz megfelelő sorába.Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre jelentkezni a megküldött értesítő e-mailre.
a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:
12.29 Kelly és Lupi olvas
12.31 Deszy könyvajánlója
01.02 Dreamworld
01.04 Könyvszeretet




2015. december 28., hétfő

Kae Westa: Karvalyszárnyon



Hamarosan megjelenik Kae Westa második regénye, a Karvalyszárnyon, ami egy bámulatos fantasy világba kalauzolja az olvasót. A történet hősnője Calina, a grófkisasszony, aki a zsoldosok között talál rá a szerelemre és a kellő bátorságra is, hogy megbosszulja városa pusztulását és újjáépítse életét.
Tarts velünk a blogturnén, éld át velünk az élményt, és ne felejts el játszani, hogy a tiéd lehessen a három nyereménykönyv egyike!

Könyvmolyképző, 2015
440 oldal
Besorolás: fantasy

Miféle sors várhat egy grófkisasszonyra, akinek felbontották az eljegyzését, kardélre hányták a városát, és maga is csupán az utolsó pillanatban tudott elmenekülni?
Caliannara túléli a mészárlást, de hűséges testőre nélkül menekül, és kalandos módon zsoldosokhoz csatlakozik. Vajon elég az ottani felcser pártfogása, hogy a grófkisasszonyból harcos válhasson, ha mindenki más közönnyel, a kapitány pedig egyenesen ellenszenvvel méregeti?
Shastornak anélkül is megvolt a maga baja, hogy az ostromlott városból szökött nemeslány a nyakába szakadjon, de a neheze csak most következik. Megbízója átveri, a szerettei veszélybe kerülnek, ráadásul hitszegő bátyja is felbukkan.
Hol a pont, ameddig a név kötelezi az embert? Milyen áron lehet megbocsátani egy évtizedes árulást? És mi a teendő, ha a grófkisasszony mellkasában mégiscsak karvalyszív dobog?

Ezzel a könyvvel is érdekesen indult a kapcsolatom (mint sok másikkal:). Sok esetben a borító fog meg egy-egy regénynél, de ennél a könyvnél nem jöttem lázba tőle. Nem is akartam első körben elolvasni, de aztán valahogy a fülszövegig eljutottam és az viszont egy nagyon izgalmas regényt sejtetett, így végül az olvasás mellett döntöttem.
Aztán mielőtt nekiálltam volna a regénynek, elmentem a KMK dedikálására, ahol Kae Westa mesélt erről a könyvéről, majd mindenkinek dedikálta is, én pedig őszintén elmondtam neki, hogy ez az első könyve tőle, a fülszövege nagyon felkeltette a kíváncsiságomat, mire ő annyit írt a könyvembe:

                  "Lupinak sok szeretettel, remélem, a regény is fel tud nőni a fülszöveghez!"

Ráadásul mindenkinek húznia kellett egy papírt, amin egy-egy szereplő neve szerepelt és egy idézet tőle. Én Zurvan Delangát húztam, amitől mindenki lázba jött és az alábbi mondatokat hallottam, ahogy más is meglátta, hogy kit húztam: "úristen, a legjobb pasi", "mázlista, ő a legjobb karakter". Így ezek után már tényleg nagyon kíváncsi voltam, hogy ki is ez a rejtélyes nevű, állítólagos csodapasi és mit is rejt ez a 440 oldal.

A történet pedig már az első oldaltól magával ragadott. Eleinte ezt arra fogtam, hogy kicsit már telítődtem a sok realista, romantikus YA és NA regénytől és kellett valami más. De amikor már a könyv felénél tartottam, de még mindig nem tudtam letenni, akkor igenis rádöbbentem, hogy ez egy nagyon jó kis fantasy regény és nemcsak a mássága fogott meg.
A történet már az első oldaltól kezdve akciódús. Nem is nagyon emlékszem olyan részre, ahol leült volna a regény, illetve nem történt volna semmi.
Rögtön egy meneküléssel indítunk, Caliannara a testőrével, Vare-rel kénytelenek menekülni, mert megtámadták a grófságot, megöltek mindenkit, így a testőr jobbnak látja, ha a védencét elmenekíti és egy zsoldoscsapatnál rejti el. Persze a terv némi-nemű akadályba ütközik, így Caliannara kénytelen egyedül a sok marcona zsoldos közé menni, ahol a zsoldosok kapitánya, Shastor és a már fentebb említett Zurvan Delanga karolja fel. Kicsit féltem, hogy ahogy ezek ketten találkoznak, azonnal kialakul a kémia és onnantól semmi másról nem fog szólni a történet, mint kettőjük nagy lávsztorijáról. De szerencsére tévedtem. Mégpedig hatalmasat. A regénynek csak egy laza szála szólt kettőjükről, de a nagy része követte a megszokott és elvárható szálat - az izgalmas kalandozást. Caliannara ha akarja, ha nem, kénytelen átvedleni finom grófkisasszonyból egy zöldfülű, majd egyre gyakorlatiasabb zsoldossá. És én ezt a részét nagyon élveztem. Viszont ami furcsa volt számomra, hogy azon felül, hogy egyszer vett magának egy zöld pántlikát, semmi különösebb jelét nem láttam, hogy hozzá lett volna szokva a kényelemhez, az úri dolgokhoz. Csak annyiból látszott, hogy nem idevaló, hogy hamarabb kifáradt, mint a többiek. Én egy icipicit jobban bemutattam volna, hogy neki ez mekkora törés, hogy honnan hová került. Persze, azt értettem, hogy Vare, a testőre már gyerekkora óta képezte önvédelemre, íjjászkodásra, így ezek nem voltak teljesen ismeretlenek a számára, de valahogy túl gyors volt számomra az átvedlése finom úrikisasszonyból zsoldossá.
De ez volt az egyetlen egy olyan dolog, amit talán negatívumnak tudnék felsorolni, mert minden más majdhogynem tökéletes volt.
Nem is tudom, hogy mivel kezdjem az ömlengést, a szereplőkkel, a világfelépítéssel vagy a történettel. De akkor kezdjük a szereplőkkel.
Egy fantasy regényhez különleges nevek tartoznak, így, ahogy minden más könyvnél, itt is megküzdöttem azzal, mire mindenkinek megjegyeztem a nevét és higgyétek el, vannak különleges nevek bőven! De a szereplőket magukat, az írónő nagyon jól megalkotta. Mindegyiknek élő, külön személyisége volt, így hamar el tudtad dönteni, hogy szereted-e őket, avagy a pokolba kívánod:). Eleinte picit féltem, hogy mi is fog történni főhősnőnkkel ebben a csupa marcona férfiakból és néhány nőből álló csapatban, de az írónő egy olyan csapatot alkotott, ahol szerintem bármelyikünk szívesen lett volna "tag". Kemény fickók mind; ha harcról van szó, akkor mindegyik odateszi magát rendesen, de a kapitányuk, Shastor kemény kézzel fogja őket, így Calinának nem kell amiatt rettegnie, hogy a csapat szajhájaként vagy még rosszabbként végzi - illetve azért izgulhat picit... de ezt tovább nem részletezem:). Persze mindenhol van egy bajkeverő, itt is megtalálható, nagyon hamar rájönni, hogy ki az - bár az elején úgy érzed, hogy csak a rossz hírét keltik, de később kiderül, hogy mindennek van alapja.
És persze Zurvan. Vártam, hogy azonnal úgy belezúgjak, mint vak ló a gödörbe, de ez az instant érzelem elmaradt. Eleinte nem túlzottan kedveltem a rideg stílusa miatt, de ahogy Calinával, úgy velem is szépen lassan alakult ki a nagy szerelem, a végén már nagyon kedveltem és vártam minden jelenetet, amiben ő is szerepel:).
A világ pedig nagyon hasonlít a mi középkori világfelépítésünkhöz, a király az uralkodó, alatta a folyamatosan egymással harcoló, intrikus nemesek, akik ha úgy érzik, akkor nemcsak egymásnak, hanem akár az uralkodónak is nekimennek. Ami különleges mégis, azok a snaukák. Ezek különleges kígyók, akinek a marása vagy azonnali halált okoz, vagy egyes esetekben (ezer alkalom közül talán egyszer) a harapás különleges képességet ébreszt fel az áldozatban és az mágussá válik. Ezeket a mágusokat utána előszeretettel használják a nemesek, a katonák, mert nemcsak gyógyítani képesek, de a harcokban is hatalmas erőt képviselnek és képesek megváltoztatni egy-egy csata kimenetelét. Éppen ezért a nemesek egy része képes arra, hogy egész falvakat megmarasson ezekkel a kígyókkal és aki meghal, az veszteség, a megmaradt mágusokból pedig "csatamágusokat" nevelnek. És ebből kifolyólag a másik különlegessége ennek a világnak, a mágusok, akik nem minden esetben fedik fel magukat, mert féltik a szabadságukat és gyakran az életüket is, mert a "pornép" nem kifejezetten fogadja őket örömmel és van, hogy az életükbe kerül a képességük.
A történet pedig, ahogy már fentebb írtam, nagyon akciódús, hiszen a zsoldoscsapatnak két feladata is van. Egyrészt Calinát, másrészt pedig egy különleges szállítmányt kell eljuttatniuk egy-egy biztonságos helyre. Persze mind a két "csomagra" másoknak is fáj a foga, így menekülnek, harcolnak, nyomoznak, intrikákkal és árulókkal küzdenek. Többet nem szeretnék elárulni a történetből, mert izguljátok végig ti is úgy a regényt, ahogy én is tettem.

Összességében egy nagyon jól megírt, pörgős, izgalmakkal és kalandokkal teli fantasy regényt olvashattam, amit mind fiúknak, mind lányoknak merek ajánlani, hiszen a romantikát nem vitte az írónő a kaland rovására, így szerintem mind a két nemet ugyanúgy le fogja kötni a történet.

(És Kedves Kae Westa, a regény fel tudott nőni a fülszöveghez és alig várom, hogy a második részt is a kezembe vehessem!)

És a dedikált könyv, a kihúzott szereplővel és idézettel:

Borító: Nem rossz, de valahogy én másképp képzelem el Calinát

Kedvenc karakter: Vare, Calina, Zurvan, Shastor és a Karvalyok

Szárnyalás: Ahogy Calina helyt áll a zsoldosok között 

Mélyrepülés: Reynir 

Érzelmi mérce: van benne romantika, de nem ezen van a hangsúly 

Értékelés:



A képre kattintva beleolvashattok a regénybe:



Nyereményjáték:
A Karvalyszárnyon egy lenyűgöző fantasy világba kalauzolja az olvasót, ahol a hősnőből kiváló íjász válik, és így lesz a zsoldoscsapat nagy hasznára. A mostani játék során az íjtípusok angol elnevezését kell helyesen beírni a magyar verzióra. A Google jó barát ;)
A kiadó sajnos csak magyarországi címre postáz. A győztest e-mailben értesítjük, amire 72 órán belül választ várunk, különben sajnos újra kell sorsolnunk.

A mai íjtípus: barebow recurve



A blogturné további állomásai:
December 1 - Media-Addict.hu
December 7 - Deszy könyvajánlója
December 14 - Always Love a Wild Book
December 21 - Insane Life
December 28 - Kelly Lupi olvas
Január 4 - Dreamworld

2015. december 27., vasárnap

Tavi Kata: Táncvarázs (Sulijegyzetek #3)


Harmadik kötetéhez ért Tavi Kata nagysikerű Sulijegyzetek sorozata. Lilla és Krisztián immáron egy pár, less be az életükbe, éld át velük a gimi harmadik évfolyamát, ahol komoly döntéseket kell meghozniuk a szereplőknek!
Tarts velünk a blogturnén, éld át velünk az élményt, és ne felejts el játszani, hogy a tiéd lehessen a három nyereménykönyv egyike!
Könyvmolyképző, 2015
408 oldal
Besorolás: YA, realista, romantikus 

Lilla és Krisztián egy párként kezdi a tizenegyedik évfolyamot a Duna-parti Gimnáziumban. A két szerelmes mindent megtesz, hogy semmi se rontsa el a boldogságukat, de mintha a szülők összeesküdtek volna ellenük, és amikor nem ők gördítenek akadályokat Lilláék útjába, a baráti társaságban akad mindig valami baj.
Képes lesz Krisztián elviselni Lilla és Márk szoros barátságát?
Sikerül Lillának megfejtenie Ákos szokatlan viselkedését?
Hogyan alakul Jázmin és Kristóf felettébb zűrös kapcsolata?
Kibe szerelmes Gréta? És miért érzi Flóra egyedül magát?
Lilla az idei évben még komolyabban veszi a táncórákat, mert nagy a tét az év végi vizsgán. Vajon tényleg neki teremtették a színpadot? Krisztián pedig kosarasként olyan lehetőséget kap, amire nem is számított.

Ez az a könyv, amivel picit furcsa a kapcsolatom. Sosem érzek akkora függővéget, hogy azonnal akarjam olvasni a következő részt, de mégis, ha meglátom, hogy megjelenik az új része, teljesen bezsongok, hogy azonnal olvashassam.
Ezzel a résszel most se volt másképp, bár azt is be kell vallanom, hogy először egy nagyon zsúfolt időszakomban futottam neki és akkor megakadtam vele. Szerintem már mindenkivel történt ilyen, így vártam pár napot, amikor lenyugodtam és újra nekiálltam. És onnantól élveztem az első betűtől az utolsóig és ki merem nyugodtan jelenteni, hogy a sorozat legjobb részét olvashattam!

Először picit féltem azért, hogy az írónő mit tud még újat nyújtani, hiszen a szerelmespárunk összejött, minden szép és jó - mit lehet ezen még variálni? Tavi Kata azonban bebizonyította, hogy igenis lehet. Hiszen az élet nemcsak Lilla és Krisztán körül forog, a kis baráti társaságuk is épp elég izgalmas témát szolgáltat. A rejtélyes Márk, a visszahúzódó Gréta, a zűrös családi háttérrel rendelkező Ákos, a nagyszájú Jázmin és még sorolhatnám. Persze azért a legtöbbet továbbra is a két főhősünkről olvashattunk és nagyon élveztem a kettős szemszöget. Lillát már megszoktam, szinte ismerősként üdvözöltem. Továbbra is nagyon kedvelem őt, ahogy nem tökéletes, hanem épp elég problémája van a tanulással (a matek utálata annyira közel hozta hozzám, én is kb így szenvedtem ezzel a tantárggyal végig a középiskola során) és a családjával is.
De jött az új, a rengeteg Krisztián szemszög! Tetszett, ahogy az írónő segítségével beleláthattunk a "tökéletes" Krisztián fejébe is, és kiderült, hogy a fiú is éppúgy és éppannyi kétséggel gyötrődik a kapcsolatukat és a világot illetően, mint Lilla. De ami a lényeg, a közös jeleneteik tündériek és ahogy minden más párhoz hasonlóan vitáznak, veszekednek, problémáik vannak, de végül úgyis egymás karjaiban végzik. És ez annyira aranyos. Persze ahogy telik az idő, egyre inkább ott lebeg a fejük felett a "mi lesz velünk" félelmetes kérdése, hiszen egyáltalán nem törvényszerű, hogy ugyanott, ugyanabban az iskolában, sőt, városban folytatják a tanulmányaikat. És talán már jóval hamarabb elszakíthatja a sors egymástól őket. Az örök kérdés pedig egyre inkább foglalkoztatja őket - mi a fontosabb? A szerelem, a párunk, vagy a leendő karrier lehetősége? 
És a többiek. Amennyire morogtam amiatt, hogy az első részben szinte semmi nem derült ki a mellékszereplőkről és nehéz volt megkülönböztetni őket, itt ez most teljesen megváltozott. Az író a két főhősünk mellett nagyon sokat foglalkozik a többiekkel is, van aki külön szemszöget is kap! Most már nyugodtan merem azt állítani, hogy ha valaki rákérdez arra, hogy ki az a Gréta, ki az a Flóra, Kristóf és a többiek, mindenkit pontosan be tudok azonosítani:). Nagyon tetszett, hogy mindenkinek megvan a saját maga kis története, az írónő pedig részletesen, de mégis érdekesen bontotta ki a szálakat. Mindenhol egy-egy külön kis dráma van a háttérben, és mindenkinek megvannak a maga "csontvázai a szekrényben", amit vagy próbál titkolni, vagy pedig a többiekkel megosztva próbál megoldani.
Az pedig talán nem spoiler, hiszen ennél a korosztálynál gyakran változik a barátság szerelemmé, ahogy a szerelem is tovaszáll nagyon hamar, hogy újabb párocskáknál izgulhatunk, hogy történik-e köztük valami több is? És igen, bevallom, körülbelül úgy izgultam értük, mintha az adott páros tagja lettem volna:).
Ami pedig számomra még szerethetőbbé teszi az egészet, azok a helyszínek, amelyek közül jó párat én is ismerek. Ilyen például a szabadulós játék, amin a kis társaság is részt vesz és az egyik legromantikusabb helyszíne lesz a regénynek! A barátaimmal mi is nagy rajongói vagyunk ezeknek a logikai feladványokkal teli játékoknak, így külön öröm volt, hogy Tavi Kata is beletette a regénybe. 
Összességében tényleg azt mondhatom, hogy ez a rész felülmúlja az eddigi részeket és kíváncsi vagyok, hogy az írónő mivel tud még előrukkolni, hogy a következő résszel ugyanezt a színvonalat tudja tartani. És kinek ajánlom? A Sulijegyzetek sorozat rajongóinak mindenképpen, ők szeretni fogják ezt a részt is, és azoknak is, akik eddig még nem tudtak dönteni, hogy szeretik-e a sorozatot vagy sem, mert szerintem ez a rész meg fogja győzni őket is!

Borító: Összességében nem rossz, de örülnék, ha valaki elárulná, hogy miért kell minden borítón más-más Lillát szerepeltetni:) - de ez a lány legalább most vörös hajú:).

Kedvenc karakter: Krisztián, Lilla, Márk, Kristóf, Jázmin, Nico

Szárnyalás: Lilla és Krisztián kapcsolata

Mélyrepülés: Ákos családi háttere

Érzelmi mérce: fiatalok, dúl a szerelem minden téren, de a YA keretei között természetesen

Értékelés:


A képre kattintva beleolvashattok a regénybe:



Blogturné extra - hosszabb idézetek
Pár kedvcsináló részletet mutatnék nektek a regényből:

"Az előttem ülő padban Gréta szénceruzával rajzolgatott, ami miatt az egész keze szürkére színeződött. Nagyon belemerült a satírozásba, félelmetes és gusztustalan képzeletbeli lényeket rajzolt.
A lelkiismeret-furdalás ciripelni kezdett a fejemben, mint egy tücsök a nyári éjszakákon, így próbáltam kipuhatolni, hányadán állunk.
– Az mit eszik? – kérdeztem a rajzra bökve. Tettettem a kíváncsiságot, mert egyedül az érdekelt, hogy a tudósok határozottan kijelentsék, az az ocsmányság sohasem létezett. Nem akarok olyan világba élni, ahol a rajzbéli szörnyetegnek DNS-e van. Vagy volt.
– Agyvelőt meg beleket – felelte Gréta hidegen.
Pompás, akkor ezt megbeszéltük. Reméltem, hogy otthon zárható szekrényben tárolja ezeket a rajzokat, mert az ötéves kishúgának egy ilyentől élete végéig rémálmai lennének. "

"– Ervin most nem ér rá, mert a kilencedikeseket és a tizedikeseket terrorizálja a jövő heti gólyabál miatt. Néha annyira unalmasak a gyűlések, hogy a múltkor már tanultam közben."

"A pénteki ebédszünetet az udvaron töltöttem, mert annyira sütött a nap, mintha azon pedálozna, hogy trikóra tudja-e vetkőztetni a diákokat. "

"Ervin hangja megváltozott a végére, és majdhogynem utálkozó tekintettel meredt a hátam mögé.
Megfordultam.
A suli falának támaszkodva, higgadtan és türelmesen figyelt minket Krisztián, mint egy leopárd, amelyik ott heverészik egész nap a fatörzsön, és onnan térképezi fel a prédajelölteket.
Ervin fintorogva magamra hagyott, hogy én legyek a vacsora.
Amúgy is az vagyok. Mindig."

"Remélem, sosem fog megszűnni az az érzés, ami elkap, amikor meglátom Krisztiánt. A heves szívdobogást egy szikrázó energiabomba követi, ami végigszáguld az egész testemen. A magyar nyelv legegyszerűbb szavai erre azok, hogy őrülten szerelmes vagyok. Pedig ennél sokkal-sokkal többről van szó. Egy egész füzetet teleírhatnék szavakkal, színekkel, hangulatokkal, érzésekkel, akkor sem tudnám elég részletesen kifejezni, mit érzek."

"Nem tudtam lépést tartani vele, mármint azzal, ahogy egyik témáról a másikra repkedett, mint valami betépett pillangó. Egyszer szétszerelem a csajt, és megnézem, hogy elemmel vagy aksival megy-e."

"A szobájában mérgesen huppantam le a rumlis ágyra, és a párnán hagyott piros pólót kezdtem babrálni. Ebben szokott aludni, a múltkor láttam rajta, amikor késő este lerángattam a lakathoz. Ha az orromhoz emeltem volna, Krisztián-illata lett volna, de egy srác nem láthatja, hogy a cuccait szaglászom, mint egy vadászkopó. Egy lánynak legyen büszkesége. "

"– Kicsit el kéne engedned el magad, mert bocs, hogy ezt mondom, de néha olyan hideg vagy, mint a fagyasztott borsó. Anya mindig az mondja, hogy pasik érzik ezt, mert olyanok, mint a kutyák. Kiszagolják."

"Hétfőn első óra előtt hátravonultam az utolsó padba, és a matekkönyvemet is vittem. Na, nem matekot tanulni, Kovács nem bír erre rávenni. A pasas túl kopasz és túl szemét, hogy meggyőzzön arról, hogy a matekot tanulni is lehet. Szerintem vagy érted, vagy nem, és a legutóbbi matek kettesem már eldöntötte a kérdést." 

Nyereményjáték: 
A regény hősnőjének, Lillának a tánc a lételeme. A mostani játékunk során ismét filmes vizekre evezünk: a kedvenc táncos filmünkről helyeztünk el egy fotót, nektek rá kell jönni, melyik filmről van szó. A megoldásokat a rafflecopter doboz megfelelő sorába várjuk.
A kiadó sajnos csak magyarországi címre postáz. A győztest e-mailben értesítjük, amire 72 órán belül választ várunk, különben sajnos újra kell sorsolnunk.



A blogturné további állomásai:
December 6 - Always Loving a Wild Book
December 13 - Deszy könyvajánlója
December 20 - Media-Addict.hu
December 27 - Kelly Lupi olvas

2015. december 22., kedd

Jessica Park: Flat-Out Celeste - Celeste bolondulásig (Szeretni bolondulásig #2.)


Celeste-be lehetetlen volt nem beszeretni a Szeretni bolondulásigban! Egy tündéri, intelligens fiatal lány, aki meglehetősen egyedi módon próbálja feldolgozni azt, ami vele történt.
Ki ne lett volna kíváncsi, hogy alakul az élete később? A Flat-out Celeste - Celeste bolondulásigból most kiderül! Mi lett a kislánnyal, és hogy áll a korábbi mellékszereplők élete? Ez mind kiderül ebből a könyvből!
Kalandozzatok bolondulásig a Blogturné Klub tagjaival hat állomásos turnénkon!

Könyvmolyképző, 2015
360 oldal
Fordította: Komáromy Zsófia
Goodreads: 4,31
Besorolás: realista, romantikus

A végzős gimnazista Celeste Watkins számára minden egyes nap brutális bátorságpróba. És Celeste nagyon fél. Elszigeteltté válik, mert túlságosan okos, a beszéde túlságosan modoros, viselkedése pedig túlságosan eltér az átlagostól, ezért úgy érzi, nem marad más választása, mint direkt távol tartani magát mindenkitől.
De az egyetem felszabadíthatja, nem? Ha kibírja ezt a borzalmas utolsó évet a gimiben, akkor talán minden rendben lesz. Ha sikerül találnia csak egyetlen embert, aki mentőkötelet dobhat neki, akkor talán, talán nem lesz baj.
Justin Milano, a másodéves, szintén különc egyetemista lehet talán az a személy, aki kicsalogatja Celeste-et magányos világából. Talán megmentheti a lányt… legalábbis ha Celeste elfogadja a segítségét.
Ha összefognak, talán jó páros lehetnek. Ha összefognak, talán megmenthetik egymást. És ha összefognak, talán megmenthetnek egy másik párost is: két embert, akikről Celeste tudja, hogy teljes szívből, szenvedélyesen, bolondulásig szeretik egymást.


Vannak az ember életében olyan sorozatok, amelyek úgy a szívünkhöz nőnek, hogy amennyiben az írójuk nem vét valami oltári nagy hibát, akkor örök szerelmek maradnak. Számomra ez a sorozat is ilyen. Az első rész, benne Mattel, Julie-val és a cseppet sem hétköznapi Watkins családdal annyira a szívemhez nőtt, hogy nem túlzok azzal, ha azt mondom, hogy szinte tűkön ülve vártam, hogy itthon is megjelenjen a sorozat következő része, amely Celeste-ről szól. Arról a picilányról, akit a bátyja halála annyira megviselt, hogy csak egy életnagyságú kartonbábúval tudta túlélni a tragédiát.
De a "picilány" időközben felnőtt. Méghozzá egy gyönyörű fiatal lánnyá serdült, aki annyira okos, hogy az egyetemek egymást túllicitálva versengenek érte. De - nagyon sok hasonló sorsú kortársával együtt - hiába a nagy tudás, ha a napi életbe nem tud beilleszkedni. Képtelen barátokat szerezni, retteg a korosztályától, a fiúkkal való kapcsolatáról pedig említést se merek tenni. És akkor feltűnik Justin. Aki pont a lány ellentéte. Nagyszájú, nagyon beszédes (sőt néha túlontúl is az), rengeteg barátja van, kicsit hebehurgyának tűnik:

"A fiú energiája és élénksége Celeste-et Tigrisre emlékeztette a Micimackóból. Mindent gyorsan csinált: sebesen beszélt, kapkodva lapátolta be az ételt, és folyamatosan hevesen gesztikulált. A lány soha nem tudhatta előre, milyen irányba viszi el Justin a társalgást, vagy mikor jut eszébe egy adott témáról valami teljesen más. Aztán arról valami még inkább más."

De a belépője kellően hatásos. Az egyik egyetem diáknagykövete és az ő feladata, hogy Celestét megpróbálja elhívni az egyik bemutatkozó gyűlésükre és ezért egy e-mailt ír neki. De mivel eléggé szétszórt, így az egy levélből legalább öt levél lesz, ami ha másra nem is jó, de arra igen, hogy Celeste felfigyeljen rá. És onnantól már nincs megállás:).
Celestéről már pár szót említettem, de azért jó pár dolgot kihagytam róla. Ő az a lány, aki bár lelkileg sérült, de az írónő mégis úgy tudta megalkotni, hogy egy percig sem éreztem a szokásos "már nagyon unom az összes lelki sérült főhősnőt" problémámat, hanem egyszerűen élveztem vele lenni. A humora valami fergeteges, az esetlensége és az életrevalótlansága pedig nagyon szórakoztató. A legtöbb dolgot rettentő körülményesen és tárgyilagosan kezeli és bármilyen furcsa is, de engem sokban emlékeztetett a Dr. Csont című tévésorozat egyik főszereplőjére, dr. Temperance Brennanra, ő ennyire okos, de mégis nem "evilágra való":).

"– Te jó ég, hát persze, hogy fel voltunk öltözve! Ez csak az első csókom volt! Nem vetettem rögtön rá magam Justinra, hogy pucérra vetkőzzünk egyetlen csók után. Tény, hogy abszolút fenomenálisnak nevezném a csókunkat, és mint említettem, feltámadt bennem valamiféle ösztönös nemi vágy, de attól még nem mondanám, hogy készen állok a közösülésre."

A család pedig nagyon sokat változott, amióta Julie "meggyógyította" őket. Utoljára talán Leiner Laura Szent Johanna gimi sorozatában szórakoztam ennyire jól az anyuka folyamatos konyhai kísérletezésén és a családtagok túlélési ösztönén:).

"Édesapjuk, Roger lépett be a szobába. Még mindig ugyanazt a kordnadrágot és kötött pulóvert viselte, amiben munkában volt. – Nem is hallottam, hogy hazasettenkedtél, de… Ó, csak nem ételt hoztál? Mi ez az illat? Hamburger? – Óvatosan becsukta az ajtót, és lábujjhegyen odaosont hozzájuk. – Ide vele, ide vele!
A lány elnevette magát.
– Már megettük.

– Ó, hát ez igazán szép, Celeste. Engem meg sorsomra hagytatok a kuszkuszos lasagnéval, amit anyátok csinált? Én aztán lelkesen támogatom a konyhai kísérletezést, de ez az izé teljes kudarc volt."


Persze nem hagyhatom ki mindannyiunk közös kedvencét Mattet sem. Én személy szerint  rettentő kíváncsi voltam, hogy még mindig együtt vannak-e Julie-val, az a hatalmas szerelmük kiállta-e az idők próbáját. Nem akarom lelőni a poént, így nem árulok el semmit, de az biztos, hogy értek meglepetések és nagyon örültem, hogy az írónő próbált a  realitások talaján maradni. Azért írtam, hogy "megpróbált", mert azért a regény végén sikerült egy olyan momentumot meglépnie, ami persze nagyon fog valószínűleg mindenkinek tetszeni, de valahogy meseszerű az egész.
Ellenben ott volt Justin és Celeste kapcsolata, amire talán egyszerűen egy szó jó, a "cuki". Ahogy fentebb írtam, Celeste bár nagyon okos, de az olyan hétköznapi dolgokban, mint egy randevú, egy vacsora, vagy akár a randira való készülődés olyan komoly fejtörést okoz neki, mintha legalább a világot kellene megmentenie. Párszor azért ha jobban belegondoltam, akkor láttam benne mindannyiunkat nagyon fiatalon, az első randijainkra halálosan izgulva készülődni. Imádtam, ahogy a lány felfedezi az érintés gyönyörűségét, az első csók ízét, azt az érzést, amikor az ember lányának a szíve a torkában dobog, amikor meglátja a másikat, és még sorolhatnám napestig azokat az érzéseket, amit Celeste átél, ahogy megismerkedik a szerelemmel.
Justin pedig rettentő türelmesen, lassan, olyan romantikával és aranyosan próbálja meghódítani a lányt, hogy szerintem nem lesz olyan női olvasó, akinek ne olvadozna a szíve a fiú tettei és vallomásai láttán. Persze a családi tragédia itt is sötét árnyként lebeg a főhőseink feje felett és emiatt egyáltalán nincs biztonságban ez az alakuló kapcsolat, de hogy végül mi győz, a múlt szelleme vagy pedig a jelen Justinja, azt nem árulom el. Olvassátok el a könyvet inkább:).

Összességében egy tökéletes második részt kaptam, az írónő ugyanolyan színvonalon, ugyanolyan lelkesedéssel vetette bele magát Celeste történetébe is, mint ahogy a bátyja történeténél már  láthattuk. A sok-sok romantika miatt főleg lányolvasóknak ajánlom, de biztosra veszem, hogy a romantikusabb lelkületű fiúk is élvezni fogják ezt a regényt. A Flat-Out Matt rajongóinak pedig kötelező darab.

Borító: Nem rossz, de jobban tetszett volna az a borító, ami az első részhez kapcsolódik
Kedvenc karakter: Justin, Celeste, Matt, Julie

Szárnyalás: a fenyőfás jelenet

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: édesek, aranyosak, de semmi olyan nincs a regényben, ami miatt korhatáros lenne

Értékelés:


A képre kattintva beleolvashattok a regénybe:
http://konyvmolykepzo.hu/reszlet/7116_flat_out_celeste.pdf

Nyereményjáték:
Ezúttal múltidéző játékkal készültünk! A blogturné állomásain egy-egy idézetet találtok az első könyvből. Nincs más feladatotok, mint kitalálni, vajon melyik szereplő szájából hangzott el az idézet - ha az megvan, írjátok be a szereplő nevét a Rafflecopter megfelelő sorába!
Ha ügyesek vagytok, megnyerhetitek a könyv három példányának egyikét!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyerteseket e-mailben értesítjük, amennyiben 72 órán belül nem jelentkeznek, új nyertest sorsolunk. 

“– Különleges tömörítőprogrammal láttak el, amely lehetővé teszi, hogy a rengeteg tárolt információ csak akkor kerüljön elő, ha épp szükségem van rá. Egyelőre csupán a bétaverziót futtatom, úgyhogy elnézésedet kérem bármilyen felmerülő problémáért. Igazán nem állhatok jót magamért.” 

A blogturné további állomásai:
December 19 - Media Addict
December 20 - Kristina blogja
December 22 - Kelly Lupi olvas
December 24 - Insane Life
December 26 - Deszy könyvajánlója
December 28 - Dreamworld

Holden Rose: Az ellopott karácsony

Hamarosan beköszönt a karácsony, a szeretet, a család és a rejtélyek ünnepe. Ugyanis valaki ellopta a karácsonyt, és sehol nem találni. Howardékhoz három blogger csatlakozott, hogy megoldják ezt a különös ügyet, és közben bemutassák Howardék újabb kalandját. És mivel mindenkinek jár a happy end, minden állomáson találkozhattok egy külön rejtéllyel, amelyek megoldásával megnyerhetitek a Főnix Könyvműhely által felajánlott Az ellopott karácsony könyvet.

Főnix Könyvműhely 2015.
156 oldal
Besorolás: middle-grande detektívregény
Megrendelés

Howard Matheu vagyok, nyolc és fél éves, és ami most hiányzik nekem, az egy karácsonyi ajándék.
Gillel közösen adtuk volna Nitának, de egyszer csak nyoma veszett. Persze nem magától vált köddé, hanem ellopták!
Ez nem egy szokványos karácsonyi történet, mert kimarad belőle a Télapó meg a csengettyűs zene. Helyette ott lesz a papi, egy zűrzavaros nyomozás és egy szemtelen szellem, akinek valahonnan kulcsa van a kémiaszertárhoz.
Most pedig leírtam ide azt, amit tudnod kell, neked és mindazoknak, akik kíváncsiak rá, mi is történt valójában.
Mielőtt belekezdesz, fontos, hogy tudd: ez nem mese!Ez egy detektívtörténet gyerekeknek.

Az jutott eszembe erről a történetről, hogy milyen fontos az ember életében a barátság. Van két barátnőm, akikkel minimum havonta egyszer összeülünk egy vacsorára, a kedvenc éttermünkben, vagy valamelyikünk lakásán, és pár órán keresztül jól kibeszéljük a bajainkat és örömeinket egy jó olaszos kaja mellett. Edit és Erzsébet minden alkalommal bebizonyítja nekem, hogy milyen jó együtt nevetni, vagy épp meghallgatni egymás tanácsait.
Szóval arra gondoltam, bevonom ennek a történetnek az értékelésébe  bozs barátnőmet, mint vendégbloggerünket, mert nagyon-nagyon mondogatta az utóbbi hetekben, hogy karácsonyi történetre vágyik. Mivel máshol most nem blogol aktívan, megragadtam a lehetőséget, hogy szóra bírjam nálunk. Fogadjátok szeretettel az értékelését, remélem nem egyszeri alkalommal!

bozs:  Az ünnepek tájékán, gondolom nem csak én, szívesen hangolódom könyvekben is a karácsonyra. Már két felnőtt könyvet elolvastam, de most úgy gondoltam kéne a közel 40 éves lelkemnek egy fiatalokról/gyerekekről szóló történet is.
Ahogy megláttam a könyv címét, lecsaptam rá. 100%-ban vagyok borító által becserkészett olvasó, még a fülszöveget sem sikerül mindig elolvasni, ezért is járhattam úgy, hogy egy sorozat 4. kötetét foghattam a kezemben. (közben kiderült, hogy a 3. rész tavasszal fog megjelenni)
Imádom a rajzos borítókat! Itt is megtetszett a három gyermek, akik 60 foggal mosolyognak és látszik rajtuk, mennyire élvezik az életet. Persze a mögöttük lévő karácsonyi hangulat sem utolsó.
Az sem volt probléma, hogy nem az első résszel kezdtem. Igaz sokat felemlegetik az előző nyomozásaikat, de nem volt gond a totális ismeretlenség, sőt inkább kedvet kaptam a többi rész elolvasására is.
A történet nem igazán a karácsonyról szól, hanem a karácsony legszebb pillanatáról, amikor másnak szeretnénk örömet okozni. „ha valaki ellopja tőlünk az örömszerzés lehetőségét, az magát a karácsonyt lopja el!”

A három barátnak két rejtélyt kell megoldani. Az egyik az iskolájukkal kapcsolatos, ahova járnak. Minden reggel nyitva találják a kémiaszertár ajtaját, ahol a bent tárolt, részben veszélyes  felszerelés miatt szigorúan zárva kéne lennie. A második és ez tűnik nehezebbnek, mivel ezt el kell titkolniuk a csapat harmadik tagja elől, egy ajándékozás körüli gond. A fiúk (Howard és Gil) Nita egy régen áhított vágyát szeretnék megvalósítani és meglepni vele szenteste, de ez a tárgy az átadás előtti pillanatban eltűnik.
A fiúknak van egy roppant jópofa segítségük, Gil nagypapája, akibe muszáj beleszeretni a történet folyamán. Annyira lelkes, annyira aranyos! A végén az is kiderül mi is volt az indítéka ennek a lelkesedésnek. Itt lehet kicsit pityeregni a kicsit szentimentális, túlkoros olvasóknak.
Naná, hogy ez a három talpraesett, logikusan gondolkodó gyermek mindent megold  és szeretettel, együtt várhatják a karácsonyt!
Sikerült is a könyv olvasása után az ünnepekre hangolódnom. Ebben sokat segített, hogy állandóan hullik  a hó a történetben és  a könyvből csak úgy  árad a szeretet! Kortól függetlenül ajánlom a könyvet minden kedves olvasónak, én pedig mindenképp beszerzem az előző részeket is!

Borító:   Bájos, igazán hangulatteremtő.
 
Kedvenc karakter: Mindenki, különösen a nagypapa.

Szárnyalás: A boltos árengedménye nagyon aranyos.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce:  Egy kis elérzékenyülés senkinek sem árt.

Értékelés:


Nyereményjáték

Eljött az ideje, hogy megtudjátok, milyen rejtély is vár rátok! Mivel nagyon szeretnénk megtalálni a karácsonyt, és a megfelelő hangulatot is hozzá, a legegyszerűbb módszerhez folyamodunk. Éneklünk. Vagy legalább is, egy képet mutatunk nektek, amely egy-egy híres karácsonyi dalt jelképez. A ti feladatotok rájönni, melyik dalra is gondoltunk pontosan, és annak címét beírni a Rafflecopter dobozba. Énekelni is ér!
A győztes Holden Rose: Az ellopott karácsony könyvét nyerheti meg. Viszont figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, és a győztesnek 72 órája van jelentkezni, mielőtt új győztest sorsolnánk.

Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

12. 18 - Always Love a Wild Book
12. 20 - MFKata Gondolatai
12. 22 - Kelly & Lupi Olvas

Rendszeres olvasók