KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2019. augusztus 24., szombat

Lous Duncan: Sötét folyosók

Könyvmolyképző, 2017
192 oldal
Fordította: Miks-Rédei Viktória
Goodreads: 3,79
Besorolás: YA, horror, paranormál


Valami van ezzel a hellyel… valami…
Kit nem találta a megfelelő szót, ezért inkább elhallgatott. Az épület közeledett, közeledett, végül csaknem rájuk borult. És akkor eszébe jutott a szó, amit keresett.
Gonosz.
Amikor Kit Gordy meglátja Blackwood Hall magas kapuját, csak az jár a fejében: ez a hely gonosz. A fenyegető épület borzongató félelemmel tölti el. Ahogy azonban kialakul Kit napirendje, igyekszik figyelmen kívül hagyni a pletykákat, miszerint a drága és elit bentlakásos iskolát szellemek járják.
Ám az osztálytársai különös, idegen tehetségek tanújelét adják. Furcsa álmok kísértik, hangokat hall, a családjának és barátainak írott levelei elvesznek – és mindenre árnyat borít az őket körbeölelő varázs.

Őszinte leszek, a könyv blogturné keretében járt már egy promóciós körúton, de én akkor valamiért lemaradtam róla. Viszont később felkeltette a figyelmemet a fülszöveg, szerettem volna borzongani egy kicsit, már nagyon untam a sok szerelmi történetet, így úgy döntöttem, hogy elolvasom a könyvet.
Nem, nem tudtam, hogy a szerzője megegyezik a Tudom, mi tettél tavaly nyáron című történet szerzőjével, bár ha tudtam volna, se változtatott volna a lelkesedésemen, mert a fülszöveg így is eléggé vonzó volt.

A regény főszereplője a 16 éves Kit, akit az édesanyja és a mostohaapja bentlakásos iskolába küld, mivel ők európai nászútra mennek, ahová Kitet nem szeretnék magukkal vinni.
A lánynak már első ránézésre rossz érzése van az ódon épület láttán, amin az sem javít, hogy meglátja a leendő tanárait és az iskola igazgatónőjét. Ráadásul egy nappal hamarabb érkezik, mint a többiek, az egész szárnyban ő lakik egyedül, éjszaka furcsa zajokat hall és úgy érzi, mintha rajta kívül lennének még mások is itt.
Aztán megérkeznek a többiek is. Hamar kiderül, hogy ez az iskola messze van a megszokottól, különleges órákat tartanak, még különlegesebb időbeosztással. A rejtélyek száma pedig csak nő, méghozzá elég hátborzongató stílusban. Vajon miért kellettek a lányok ebbe az iskolába? És lesz, aki egyáltalán túléli ezt a "kalandot"?

Imádtam a könyv sötét hangulatát, főleg, mert csak késő este tudtam olvasni, ami csak még hozzáadott a baljós légkörhöz. A történet tökéletesen megadta nekem azt, amit a fülszöveg ígért - borzongást, borzongást és sötét rejtélyt. Arra sajnos nagyon hamar rájöttem (tudom, vén iszapszemű rája vagyok én már ezekhez:))), hogy a lányok miért kellettek az iskolának, hogy mi a közös bennük, de ez nem sokat rontott az élményen, ugyanúgy izgultam értük, mintha csak a végén derült volna ki a "miért".
Tetszett, a "miért" különlegessége, egyrészt én még soha nem olvastam ilyen ötletről, másrészt viszont elgondolkodtató is nagyon. Nehéz úgy körülírni, hogy ne spoilerezzek el semmit, így csak annyit írok, hogy az igazgatónő terve ördögien mesteri volt, szerintem, ha lenne erre lehetőség, akkor a mai világban is simán lecsapnának erre az emberek.

A főszereplő Kit, körülbelül olyan volt számomra, mint ha Nancy Drewt láttam volna. Tökéletes nyomozói képességekkel rendelkezett, okos volt, gyorsan rájött dolgokra (amire szükségünk is volt egy 192 oldalas regénynél persze:))) és hamar megtalálta magának azokat a társakat, akiknek a segítségével leleplezte ezt az egészet. Tetszett a bátorsága is, hiszen nem hiszem, hogy sokan kimerészkedtünk volna a szobánkból például egy ilyen "iskolában" az éjszaka közepén, tudva, hogy valami nagyon nem stimmel itt, ha halljuk, hogy az egyik társunk bajba került.

Azt tudni kell, hogy az eredeti történetet 1974-ben írták, amikor is még nem volt mobiltelefon, net és csak 2011-ben javítottak annyit a regényen, hogy belekerültek a mobilok és az internet is. Ettől függetlenül a történet szerintem kortalan, látszik, hogy egy jól megírt regényről beszélünk, hiszen engem 74-ben ugyanúgy a frász kerülgetett volna tőle, mint most napjainkban.

Maga a történet nem túl terjedelmes, így aránylag minden gyorsan történik, nincsenek benne elhúzódó beszélgetések vagy felesleges mellékszálak.
Van benne egy picike romantika is, de nem ezen van a hangsúly. Jules, az igazgató sármos fia és Kit között valami alakul, de eleinte én úgy éreztem, hogy a srác csak a sötét célja elérése érdekében mutat több figyelmet a lány iránt. Később persze megváltozott a véleményem, de addigra vége is lett a regénynek, így soha nem derül ki, hogy lett-e volna belőlük valami vagy sem.

Ami viszont hiányzott nekem nagyon, az pont a regény rövidsége miatt a szereplők mélyebb háttere, hogy jobban megismerjük őket, hogy többet is tudjunk róluk. Ezt picit ellensúlyozta a borzongató légkör és a misztikum, ami körülölelte az egészet, de szerintem csak javára vált volna a regénynek, ha nemcsak Kit kerül hozzánk közel, hanem a többi lány is.

És a regény vége? Az írónő egy gyors katarzis után lezárta a történetet. Persze, ha nagyon szeretné, biztosan tudná folytatni, de itt és erre nincs szükség. Ez a regény így kerek.

Összességében egy rövid, tömör, de jól megírt, kellően hátborzongató regényt olvashattam, ami Halloween estéjére például tökéletes választás lehet és szerintem élvezni fogja mindenki, aki végre szeretne egy olyan nem túl bő lére eresztett regényt olvasni, aminél nem kell éveket várni a folytatásra.

A képeket a regényből készült filmből válogattam.
 
Borító: Ez a filmes borító is tetszik, de az eredeti még inkább hátborzongató

Kedvenc szereplő: Kit

Szárnyalás: a hátborzongató érzés végig a regény során

Mélyrepülés: amit tettek a lányokkal...

Érzelmi mérce: volt benne egy halovány szerelmi szál, de nem ezen volt a hangsúly...

Értékelés:




2019. augusztus 23., péntek

Szabó Tamás: Holdvíz


A Maxim Könyvkiadó debütáló magyar szerzője mutatkozik be blogturnénkon! Szabó Tamás: Holdvíz című regénye az idei Könyvhétre jelent meg. Ismerjétek meg Szentpál Zoltánt, a jómódú egyetemista fiút, akinek gyökeresen felforgatja az életét a 16 éve nem látott lánytestvére felbukkanása. Az események sodorják őket földön, vízen, levegőben, újabb és újabb kalandok felé. Tartsatok bloggereinkkel és megnyerhetitek a kiadó által felajánlott példányt a játékunk során. 

Maxim Könyvkiadó - Dream válogatás
368 oldal
Goodreads: 4,5
Besorolás: kortárs, romantikus, kaland


Zolit, a burokban nevelkedett, milliomos egyetemista ficsúrt sokkolja a hír: „örökölt” egy 16 éves lánytestvért apja, a néhai KGB-tiszt után! A két tinédzser kapcsolatát nagyban befolyásolja, hogy külön nőttek fel, nem is tudva egymásról. A báty tanácstalan; hogyan viszonyuljon a hányatott sorsú, öntörvényű kis vadóchoz, aki egyből felforgatja az ő nyugodt életét?  

Mikor a lány minden addiginál nagyobb zűrbe keveredik és eltűnik Brazíliában, a fiú kénytelen otthagyni mindent; Noémi után ered, majd a Polícia korruptságát látva maga kutatja fel a húgát. Vajon képes felnőni a feladathoz, és egyedül megmenteni őt? Túlélik a testvérek könyörtelen megpróbáltatásaikat távol az otthonuktól, vagy elbuknak az alvilággal, a természeti erőkkel, illetve az önmagukkal vívott harcban, hogy beteljesedjék a családi karma? 

Szabó Tamás regényét még kézirat formájában olvastam először valamikor 2017 év vége felé, és azonnal a hatása alá kerültem, számomra a letehetetlen kategóriába került. Szerencsére a kiadó igent mondott és elkezdődött a kiadás folyamata. Ami a szerzőnek iszonyú hosszú idő, az a kiadóban teljesen normális, másfél év múlva megjelenhetett a szerkesztett regény. Ez egy igazi sikertörténet, Tamásnak valóra válhatott egy álma, megismerhetik az olvasók az első regényét, és nem is akármilyen kiadásban, hiszen a fiatalok körében az egyik legnépszerűbb kiadói sorozat, a  Dream válogatás regényei között jelenhetett meg.

Nem ismerem a szerzőt személyesen, mégis úgy éreztem, egy régi barátom, aki nekem írta a regényét! Talán azért alakult ki egy mélyebb kötődésem a történet iránt, mert szinte minden oldalon találtam valami közös pontot, emléket, zenét, helyszínt, ami vonzott, mint a mágnes. 1993-ban kezdődik lényegében a történet, Zoli 19 éves (én pár évvel idősebb voltam akkor, de ez elhanyagolható különbség), és több, mint húsz év múlva, 2016-ban záródik, vagyis majdnem napjainkban.
Zoli meséli a történetet E/1-ben, az ő gondolataiba láthatunk bele, az ő érzéseit élhetjük át, és én ezt imádtam. Eleve olyan kevés regény íródik fiú szemszögből, valóságos felüdülés olvasni, és így még inkább hiteles. Nincs olyan olvasó, aki ne szeretné meg Zoli bátor, őszinte személyiségét, a benne tomboló mély szenvedélyt pedig átérezzük, megértjük, elfogadjuk.

Zoli első éves a jogi egyetemen, épp abbahagyta a versenyszerű úszást, ami rettentően fárasztotta már az utóbbi időben, de az OB 200 vegyes megnyerésével szép pontot tett a karrierje csúcsára. Kap egy hivatalos levelet, melyben hagyatéki tárgyalásra hívják, el is indul egyedül, nem akarja az elfoglalt bankár anyját felzaklatni a hírrel, hogy meghalt a volt férje, akitől 17 éve elvált már. Csakhogy óriási trauma éri a közjegyzőnél, megtudja, hogy van egy másik örökös is, a testvére, egy 16 éves lány, Noémi. Ő nincs jelen a tárgyaláson, nem érte el a hivatalos levél, és hiába próbálják azonnal megkeresni, úgy tűnik nyoma veszett. Zoli anyja végre elmondhatja a fiának, hogy az apja, Torontál sakkban tartotta őt, nehogy bárkinek bármit is eláruljon a KGB-s, III/III-as ügynöki múltjáról, nem beszélve a fizikai bántalmazásokról. Ennek Noémi látta volna kárát, akit még 1976-ban, pár hónaposan elrabolt, és külföldre vitt, mintegy túsznak a hallgatásért. Zoli kitartóan kutatja a lányt, és amikor rátalál, az valami lehengerlő találkozás. Noémi gyönyörű lány, nyílt szívű, temperamentumos, bár először megszeppen, de aztán pillanatok alatt kibontakozik, csodás volt olvasni az egymásra találásukat Zolival és az anyukájával. Természetesen hozzájuk költözik a budai villába, és Zoli élete óriási fordulatot vesz, az addigi csendes, nyugodt, anya-fia szimbiózis kapcsolathoz képest elkezdődik egy eseménydús kaland, aminek Noémi  a mozgatórugója.
És itt lép a regénybe az egyik tabu téma, amit olyan ügyesen kikerül a fülszöveg, ugyanis Zoli hosszú vívódás után beismeri saját magának, hogy többet érez Noémi iránt, mint testvéri szeretet. Ha zavar ez a téma, görgess egy kicsit tovább! Ők nem együtt nőttek fel, így nem alakulhatott ki közöttük averzió, ami az együtt élő családtagok között általános - szexuális vonatkozásban - az együtt felcseperedők nem éreznek vonzódást egymás iránt, el sem tudják képzelni ezt.  Olvastam már testvérszerelemről többször is, de ilyet még nem, amikor szinte felnőttként találkoznak, és ez nagyon érdekes élmény volt. Szegény srác próbálja elterelni a vágyait, de mit sem segít, más lányok helyébe is csak Noémit képzeli. Zoli érzelmei mélyek és visszafordíthatatlanok, ráadásul Noémi is ugyanezt érzi, nem létezik más feloldozás, pár hónappal később egymáséi lesznek. Nem tagadom, odavagyok a tiltott szerelmekért, és ezeket az érzelmi viharokat imádtam olvasni, a szerző nagyon érzékletesen adta vissza a kétségbeesést, a feszültséget és utána a megkönnyebbülést, majd megint a bűntudatot.
Sajnos szó sem lehet arról, hogy elmeséljem az egész sztorit, mert igazából innen indul be a történet kalandosabb része! Elég annyit mondani Noémiről Zoli szavaival: Ő egy hedonista életművész... Nem sokáig bír egy helyben maradni, életeleme az utazás, az emberek megismerése, a tánc, a világ felfedezése. Jó pár hónapra távol kerülnek egymástól - amit a környezetük szinte ünnepel, hiszen így vége a bűnös viszonynak - de aztán érkezik a kétségbeesett telefon Noémitől, mentsék meg, mert óriási bajba került - a világ másik felén. De itt most már tényleg leállítom magam.

Éljenek a 90-es évek! Imádtam minden kisebb nagyobb utalást, ami visszavitt engem az akkori emlékeimhez. Rengeteg popkult utalás van a regényben, éppen annyi, ami még elviselhető, de mivel mind-mind kedves nekem, nem szólhatok egy szót sem. A tv-s műsorok: Van benne valami, Twin Peaks, Szomszédok, Macskafogó, hogy csak néhányat említsek. De ennél van fontosabb is, a ZENÉK!  Én nem gondoltam volna, hogy valakire olyan hatással volt a Populär: Víz alá merülni szövege, mint rám! Abban az időben, sőt a mai napig is egyfajta himnuszomnak tekintem. Annyira illik ehhez a történethez, jobb főcímdalt nem is lehetne találni.
A mai fiatalabb olvasóknak evidens lenne minden probléma esetén a mobiljukhoz, a nethez fordulni, milyen távolinak tűnik, hogy a 90-es években Zoliéknak a világtérképet kellett elővenni, hogy megnézzék, hol is van Recife.

A szerelmi szál tabu témája mellett más is van, ami nem sok regényben fordul elő, mégpedig a Noémit fogva tartó maffiafőnök szexuális aberráltsága. Ez a rész gyomorforgató, olvasóként letaglózva vártam a helyzet megoldását.
Fordulatokban nincs hiány, mert a fentieket követően még jó néhány csavar lát napvilágot, közben évek telnek el, de egy valami nem változik, és ez Zoli szerelme Noémi iránt. Lehet, hogy azt gondoljátok, elfogult vagyok a történet iránt, nyilván nem mindenki fogja meglátni benne azokat a dolgokat, amiért nekem nagyon tetszik, de például ez is ilyen. Gyönyörű gondolat a szerző részéről: Igen, vannak akik csak egyszer szeretnek igazán. Hiába megy szét a kapcsolat, hiába lesz új társ, az már nem olyan, az már nem az igazi. Sokat lehet tenni az összecsiszolódásért, de legbelül amit érzel, az csak a tiéd, azt senki sem láthatja. És ezek a rejtett érzelmek bizony időnként előjönnek, bármilyen mélyre próbáltad elásni.

Nem állítanám be ezt a regényt egy testvérszerelem drámának, mert sokkal több annál. Inkább egy kalandregény, ami akár igaz is lehetne. Ez a történet felültetett engem egy robogó vonatra, és csak ámulva lestem ki az ablakán, Budapest, New York, Dél-Amerika, Róma, Spanyol tengerpart, rohantunk Noémi után, időnként megpihenünk, de sosem kerül háttérbe Zoli iránta érzett lángolása.
Muszáj megemlítenem így a vége felé, hogy aki megszerette Zolit, és szurkolt neki végig a történet során, nem volt elvesztegetett remény...
Egy nagyon tehetséges szerzőt ismertem meg, aki remekül felépítette ezt a regényt, a karakterei nem hibátlanok, de épp ezért hitelesek. Izgalmasak voltak a helyszínek, éreztem, hogy saját tapasztalat, vagy alapos kutatómunka volt a háttérben. A kornak megfelelő volt a nyelvezet, itt-ott pár jogi szakszóval, de minden pontosan meg lett magyarázva, érthető, gördülékeny szöveget olvashattam. Ott volt az írásban végig a szerző humora, a nyelvek iránti szeretete. Mennyi szójáték!  Főleg a végén nyernek értelmet az utalások, például a regény címe is, ami egy gyönyörű kapcsolódás.
De a legfőbb dolog: az érzelmek áradása. Ez a lényege egy regénynek, ha ilyen érzelmeket tud kiváltani az olvasóból, akkor megérte megírni, a szerzője jó úton jár. Ez a pasi megtette, rálépett arra a bizonyos útra, jöhet a következő regény.

Borító: Gyönyörű és élőben még szebb.
 
Kedvenc karakter: Zoli

Szárnyalás: Nekem a balatoni nyaralás volt a kedvencem.

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce:  Érzelmi hullámvasútra készüljetek!

Értékelés:





Nyereményjáték

Egyszerű a feladat, a regény néhány helyszínének betűit kevertük össze. Írd be helyes sorrendben a város/terület/ország neveket a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:  ieRcef - ziríaalB

a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:

08.23 Kelly & Lupi olvas
08.25 Book Heaven
08.27 Könyv és Más
08.29 Interjú a szerzővel - Kelly & Lupi olvas



2019. augusztus 3., szombat

Brit Bennett: Az anyák



A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg Brit Bennet díjnyertes regénye, Az anyák. A szívet tépő kötetről a Blogturné Klub bloggerei mesélnek, a turné végén egy példány megnyerhető a könyvből.

Könyvmolyképző, 2019
320 oldal
Fordította: Szujer Orsolya
Goodreads: 3,84
Besorolás: realista

Lenyűgöző ​bemutatkozó regény egy izgalmas, új hang tolmácsolásában. Az Anyák egy meglepő történet az ifjúkori szerelemről, a nagy titkok hatásáról a zárt közösségben, és azokról a dolgokról, amik leginkább kísértenek minket.
Brit Bennett kortárs, dél-kaliforniai, fekete közösségben játszódó hipnotikus első regénye érzelmekkel teli történet közösségről, szeretetről és ambícióról.

Minden egy titokkal kezdődik.
Nadia Turner, a lázadó, gyászoló, tizenhét éves szépség az utolsó félévét tölti a középiskolában. Miközben még mindig az édesanyját siratja, aki nemrégiben öngyilkosságot követett el, Nadia összegabalyodik a helyi lelkész fiával. Luke Sheppard huszonegy éves, egykori focisztár, akit a sérülése arra kényszerített, hogy egy lepukkant étteremben pincérkedjen. Mindketten fiatalok, az egész kapcsolat nem komoly. De az ebből a kamasz-románcból származó terhesség – és az ezt követő abortusz – olyan következményekkel jár, amelyek jóval túlmutatnak a fiatalságukon. Nadia mindenki elől elrejti a titkát – beleértve Aubrey-t, az ő istenfélő legjobb barátnőjét is. Az évek gyorsan telnek, nemsokára már Nadia, Aubrey és Luke is felnőttek, ám még mindig azoknak a döntéseknek az árnyékában élnek, amiket egy tengerparti nyár folyamán hoztak.
Nemsokára egy szerelmi háromszögben találják magukat, és közben folyamatosan kísérti őket a kérdés: mi lett volna, ha másképpen döntenek?
Magával ragadó, lírai prózájával Az Anyák azt boncolgatja, vajon a „mi lett volna ha” lehet-e hatalmasabb, mint egy élmény maga. Hogy vajon az idő múlásával mindig is fiatalabb énünk döntéseinek, a minket felnevelő közösségnek a rabszolgái leszünk-e, és vajon örökre hatással lesznek-e az életünkre.
Minden jó titoknak megvan a maga íze, mielőtt az ember továbbadná, és ha rászántunk volna egy pillanatot, hogy kicsit megforgassuk a szánkban, akkor talán észrevettük volna az éretlen titok savanykás ízét, amit túl korán csippentettek le, loptak el, és adtak körbe, mielőtt még megérett volna a szüretre.

Ez az a könyv, aminek a fülszövege azonnal elolvasásra sarkallt. De, hogy végül is tetszett-e vagy sem, ezt nehéz eldönteni.

A történet főhőse a 17 éves Nadia, akinek az édesanyja öngyilkos lett, így az édesapjával élnek kettesben. Sajnos az apuka nem igazán tudja kezelni ezt a helyzetet, de Nadia sem. A lány végül összetalálkozik a helyi lelkész sármos fiával, Luke-kal. A fiú sincs jó helyzetben, hiszen az ígéretes focis ösztöndíja veszik el, amikor egy balesetben megsérül a lába. A két fiatal egymásratalál, összejönnek, Nadia pedig terhes marad, de úgy dönt, hogy nem tartja meg a babát. Luke kisegíti pénzzel az abortuszhoz (a szüleitől kapja a pénzt), de ez a tettük szétszakítja őket. 
Nadia még azon a nyáron összebarátkozik egy szintén hányatott sorsú lánnyal Aubreyval, akivel szépen lassan nagyon jó barátnők lesznek.
A sors végül elsodorja őket is egymástól, de Aubrey nem kerül túl messzire, Luke felesége lesz. Ez pedig nem várt bonyodalmat okoz, ami befolyásolja a történet végét is természetesen.

Hát ez nem egy könnyű olvasmány, amit az se könnyít meg, hogy hol Nadia szemszögét látjuk, hogy Luket, hol pedig a helyi egyházközösség mesél, akik persze mindig mindent jobban tudnak és mindenről megvan a véleményük is. Engem ez a "közös" hang zavart a legjobban, jobban örültem volna, ha ők kimaradnak és Nadia, Luke és Aubrey mesélik el ezt a történetet.

Nadia és Aubrey két nagyon különálló személyiség, az ember nem is gondolná, hogy ezek ketten bármikor is összebarátkoznak. De összehozta őket a közös tragédia, az édesanya elvesztése. 
Luke és Aubrey se voltak számomra összeillőek, ott valahogy úgy éreztem, hogy a szigorú lelkész szülők számára volt a lány megfelelő "meny-jelölt", és Luke csak ezért vette el őt.
És ott van Luke. Minden rossz okozója (szerintem). Az egy dolog, hogy amit összehoztak ketten Nadiával, azt ketten hozták össze. De, ahogy bánt először Nadiaval, aztán Aubreyval végül újra Nadiával, az számomra megbocsáthatatlan volt. 

A történet szála pedig lassú, még a lassúnál is lassúbb. Elkalandozunk erre-arra, az egyházközösség más tagjai felé is, de csak azért, hogy utána újra a főhőseink sorsát kövessük tovább. Ezek bármennyire is lassítják a történetet, de szükségesek, hiszen ezek alapján tudjuk megérteni, hogy mi miért történt, ki miért döntött úgy, ahogy. 
Ami viszont tetszett nagyon, hogy a szereplők nem voltak tökéletesek. Még Nadia sem, aki ugyanúgy követett el hibákat (17 évesen és jóval később is), mint bármelyikünk. Így jóval közelebb tudtam érezni az egész történetet, hiszen ez megtörténhetett volna bármelyikünkkel is.

Az abortusz téma pedig kényes dolog, ami mind a mai napig nagy vitákra sarkallja az embereket. "Egy nő bármit megtesz azért, hogy legyen és azért is, hogy ne legyen gyereke" - tartja a mondás. Itt ez teljes mértékben megmutatkozott. Számomra a legmegrázóbb része az egészt történetnek az abortuszklinika volt és ahogy átélte ezt az egészet Nadia. 

És a történet vége? Kaptunk is lezárást és mégsem. Valamennyi információt átadott nekünk az írónő, de sok dolgot viszont a képzeletünkre bízott. 

Összességében nem volt rossz a regény, de nekem sajnos nem ütött akkorát, mint amekkorára gondoltam. A történet maga megrázó tényleg, de valahogy a szereplők nem tudtak közel kerülni hozzám és ez sajnos picit rontott az egész megítélésemen.

Borító: Nekem nagyon semmitmondó, de megnéztem a többi kiadás borítóját, azok se jobbak egy fokkal sem:(

Kedvenc karakter:

Szárnyalás: Ahogyan Nadia képes volt kitörni ebből a helyzetből

Mélyrepülés: Ahogy Luke bánt Nadiaval

Érzelmi mérce: megrázó

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megveheted!

Nyereményjáték:
Az anyák egyik főszereplője Nadia Turner, a színes bőrű fekete lány, aki a szegénységből a tudásával akar kitörni, és a gimnáziumából egyedüliként kerül be egy borostyánligás egyetemre.
A mostani játékunk során olyan Nadiához hasonló, okos fekete nőkről találtok információkat, akik nagy hatással voltak a világra, de nem volt egyszerű elindulniuk. A rövid leírás során találjátok ki, hogy kiről van szó, és írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Édesapja egy víztisztító vállalat munkatársa volt, édesanyja háztartásbeli, így nem volt könnyű az életük. Hősnőnk a Princeton Egyetemen tanult szociológiát, a diploma után a Harvardon szerzett jogi végzettséget. Férjével - a későbbi amerikai elnökkel - is ekkoriban ismerkedett meg a first lady. Nemrég jelent meg az önéletrajzi könyve, ami 2018 legtöbbet eladott könyvei közé tartozik.


A blogturné további állomásai: 
Július 26 - Olvasónapló
Július 30 - Sorok Között
Augusztus 03 - Kelly & Lupi olvas

Rendszeres olvasók