2016. december 31., szombat

BEST OF 2016

2016 egy visszafogottabb évre sikerült, mint az előzőek, legalábbis olvasott könyvek szempontjából. Az idén sokkal elfoglaltabbak voltunk, betáblázott hétvégékkel és túlórákkal telt a szabadidőnk egy része. Azért nem panaszkodhatunk, idén 120 könyves értékelés került fel a blogra így összesen 620 könyvről olvashattok véleményt  a blogunkon. Lássuk a mini  statisztikánkat és a szokásos éves rangsorolást:

Lupi
Olvasott könyveim száma: 72
2016-ban 84 könyvvel gyarapodott a könyvtáram.
Legdrágább példány: Oliver Bowden: Assassin's Creed - Fekete lobogó 3.995.-Ft
Legolcsóbb példány: Kutas Gábor: Japán kutyafajták 300.-Ft
Aminek a legjobban örültem, legjobban vágytam rá: Sarah J. Maas: A Court of Thorns and Roses (keményfedeles, angol)

Kelly
Olvasott könyveim száma: 65
2016-ban  104  könyvvel gyarapodott a könyvtáram.
Legdrágább példány: J.Lynn: Wait For You 2940,-
Legolcsóbb példány: Amanda Stevens: A próféta 299,-
Aminek a legjobban örültem, legjobban vágytam rá: Cassandra Clare: Éjfél kisasszony


Legrosszabb könyv

Kelly: Kate O’Hearn: Pegazus és az Olümposz lángja
Ki ne akarna Pegazusról olvasni? Hiába akartam szeretni, ez bizony egy nagy katyvaszra sikeredett.
Lupi: Kiemelkedően rossz könyvet nem olvastam (szerencsére:), de ha mindenáron a legrosszabbat keressük az idei olvasmányaim közül, akkor az April Genevieve Tucholke: Wink, Poppy, Midnight című könyve lenne az. A mai napig nem tudom eldönteni, hogy szerettem-e vagy sem.

Legrosszabb karakter

Kelly: Judith (Maestra)  - Nem jöttem rá a történet végére sem, hogy mi a karakter mondanivalója. Nekem fura úgy olvasni egy regényt, hogy nem tudok senkivel azonosulni a legkisebb mértékben sem.
Lupi: Nüx (Rosamund Hodge: Kegyetlen szépség). Nagyon szerettem volna őt szeretni, mert a regény elején igazi, belevaló hősnő volt, de aztán jött a végtelen nyüglődése, kit szeret, kit nem szeret, akit szeret, azt is átvágja, aki meg őt vágja át, azt meg szereti és ez az egész a történetet teljesen rossz irányba vitték:(.

Legrosszabb borító

Kelly: Julie Cross: Tempest - Förgeteg - Ezt többször kifejtettem: a borítónak semmi köze a tartalomhoz. Kár érte, gyönyörű volt az eredeti.
Lupi: Amy Tintera: Lázadók hajnala. Ez a borító egy tragédia. A képen látható NŐ körülbelül a húszas évei végén, a harmincas évei elején jár, ellentétben a regény főhősnőjével, aki egy 17 éves LÁNY. A borító alapján én egy felnőtt krimire tippelnék és nem egy YA disztópiára.

Legnagyobb csalódás

Ennél a könyvnél belefutottam a hypeolás csapdájába. Hittem a címszavaknak, nem kellett volna.
Lupi: Jojo Moyes: Miután elvesztettelek. Az első rész hatalmasra tette a mércét és a folytatás ezt sajnos nem tudta megugrani. Sőt, nálam elérni sem.

Legnagyobb pozitív meglepetés

Nagyon különleges hangulatú ez a történet, engem magával ragadott, sokkal többet adott, mint amit vártam, Tane és Avery párosa emlékezetes marad.
Lupi: Szirmay Ágnes: Szerelemre castingolva. Nem hittem volna, hogy ennyire tetszeni fog ez a regény és ennyire várni fogom a folytatást:).

Legjobb borító

Ez a borító önmagáért beszél. A blogturné egyik állomásán voltak is képek a borító fotózásáról. Imádom a lebegést, a ruhát, a beállítást, és a csillagokat!
Lupi: Itt választok egy külföldi és egy magyar borítót is:) A külföldi C.J Redwine: Az árnyékkirálynő (a borítókészítésről van is egy extra a posztnál), a magyar pedig J. Goldenlane: Farkastestvér könyvének borítója. Mind a kettő szerintem különleges, gyönyörű és figyelemfelkeltő.

Legjobb debütáló író

Ezért értékelem nagyra az Aranymosást, mert ilyen kincsek kerülnek kiadásra, mint a Zápor utca. Kíváncsi vagyok Nóra következő művére.
Lupi: Nincs ilyen. Idén az olvasmányaim között két debütáló szerző volt, de egyikük könyve se volt számomra annyira kiemelkedő, hogy belekerüljenek ebbe a listába.

Legjobb világfelépítés

Kelly: Marie Rutkoski: The Winner's Curse - A nyertes átka,  és kell egy magyar könyvet is írnom, mert egyformán remek ötlettel álltak elő. Benyák Zoltán: A nagy illúzió
Lupi:Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury

Legjobb szerelmespár

Kelly: Wes Carter - Kat Lane / Sophie Jackson: Egy font hús  - ebben a szerelemben minden ott volt, amit szeretek, tiltott kapcsolatból indul és nagyon szenvedélyes!
Lupi: Ez erősen spoilereles lesz, szóval, mindenki csak a saját felelősségére olvassa el:) (Rhysand és Feyre - Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury)

Legjobb főhős

Ez a srác megjárta a poklot is, testileg lelkileg eljutott a legmélyebb pontra, mégis sikerült újra talpra állnia, igazi hős. 

Legjobb főhősnő

A legjobban fejlődő karakter Haven az idei olvasmányaimból.
Lupi: Feyre (Sarah J. Maas - A Court of Mist and Fury). Mindent imádok benne. Az erősségeit és a gyengeségeit egyaránt.

Legjobb szerelmi háromszög

Abbi tökéletesen tudja kavarni a szerelmi szálakat ebben a sorozatában és én megfelelő alany vagyok, hogy ezzel elvarázsoljon. Ugyanis imádom a szerelmi háromszögeket.
Lupi: Mary E. Pearson: Az árulás szíve - Lia, Rafe és Kaden. Az olvasó azt hihetné, hogy azzal, hogy kiderült ki kicsoda, könnyű eldönteni, hogy melyik fiú lenne jobb Lia mellé. Az írónő viszont nem így gondolta és feladta a leckét:).

Legjobb nem szerelmi kapcsolat

Kelly: David és Chris / Maradj velem
A testvéri kapcsolat a legszebb! Még ha időnként a legfájóbb is lehet...
Lupi: Itt is szeretnék magyar és külföldi könyvet is választani. A magyar legyen J. Goldenlane: Farkastestvér (“kicsi” Chris és a bátyja, Christian kapcsolata), a külföldi pedig C.J. Redwine: Az árnyékkirálynő (Loreilai és a sólyma, Sasha kapcsolata).

Legjobb ellenség karakter

Kelly: Keselyűember Benyák Zoltán: A nagy illúzió
Ez a karakter kellően félelmetes, minden szereplőt kiverte a víz a láttán. Aztán kiderült aminek ki kellett derülni róla, nagyon jó ötlet!
Lupi:Kiemelkedővel nem találkoztam idén az olvasmányaim során. Esetleg “akit” ide tudnék sorolni, az Naomi Novik: Rengetegjéből maga a Rengeteg lenne. De ez is csak azért, mert különleges volt.

Legjobb fiú szemszög

Travis szemszöge remekül sikerült, a szerző tökéletes rálátást adott a srác fejébe, ami az operáció után az egyetlen saját testrésze. Bizarr, ugye?
Lupi: Daemon szemszöge, J.L. Armentrout: Obilivilon - Feledés című könyvében.

Legjobb "PASI"

Baromi nehéz köztük választani. Mindkettő sokat megélt, kemény külsejű, de nagyon is érző szívű  pasi, imádtam őket.
Lupi: Rhysand - Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury - ez volt az, amit ahogy megláttam ezt a listát, rögtön tudtam. Rhysand a mindenség, miatta bármelyik könyves pasimat beáldoznám. Annyira várom, hogy jobban megismerjétek ti is:)

Legjobb történelmi helyszín

A Wilhelm Gustloff  üdülőhajó, mindenkinek meg kéne ismerni a történetét.
Lupi: Stuart Károly korabeli Franciaország (Diana Gabaldon: Szitakötő borostyánban)

Legjobb komoly könyv

Ruta úgy írta meg ezt a történetet, hogy amikor olvasod, szemernyi kétséged sincs, hogy ez a valóságban is megtörtént, minden fájdalommal és szenvedéssel együtt, ezek az emberek léteztek, végigmentek ezeken az eseményeken, örülök, hogy Ruta örök emléket állított a történelem ezen eseményének.
Lupi: Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek - egy fájdalmasan szép történet, amit mindenkinek csak ajánlani tudok, hogy olvassa el.

Legviccesebb könyv

Kelly:  Sok könyvben voltak vicces részek, de kifejezetten röhögtető könyvem nem volt.
Lupi: Kifejezetten vicces könyvvel nem találkoztam, de amiben nagyon sok humoros rész volt, az On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal? című könyve.

Legjobb sci-fi

Még mindig nem láttam a tv sorozatot, és szerintem ez így is marad a harmadik könyvig! Nagyon megszerettem a történetet, az űrben és a Földön játszódó részeket egyaránt.
Lupi: Melissa Landers: Összefonódva - imádtam a trilógia minden sorát és a lezárása is nagyon jól sikerült:).

Legjobb romantikus regény

A Sea Breeze sorozat eddigi részei is tetszettek, de ez a harmadik különösen romantikusra sikeredett, tiltott szerelemmel, lehengerlő álompasival.
Lupi: Julianne Donaldson: Blackmoore - egy, az 1820-s években játszódó, kosztümös, valódi romantikus történet. Egyszerűen imádtam:)

Legjobb realista regény

Szívből jövő, őszinte, hihető történet, mélyen megérintett, olvasnotok kell!
Lupi: Lakatos Levente: Szeress jobban! - az a regény, amit először picit félve fogtam a kezembe, megijedtem a terjedelmétől, de utána viszont lerakni alig akartam, annyira magába szippantott:)

Legjobb disztópia regény

Nagyon remélem, hogy a disztópia műfaja nem megy ki a divatból, mert imádom, szeretnék még többet olvasni.
Lupi: James Frey - Nils Johnson-Shelton: Sky Key - még mindig ugyanolyan lelkesedéssel próbálom megfejteni a rejtvényt, mint az első részben:).

Legjobb paranormális regény

Egyre izgalmasabb ez a sorozat, nem hiányzik belőle a para! 👻
Lupi: Itt is két választottam lett:) egy magyar: J. Goldenlane: Farkastestvér és egy külföldi: Sherrilyn Kenyon: Infinity. Mind a kettőt imádtam - nem is tudtam volna választani közülük:).

Legjobb fantasy


Legszebb írásmód

Ruta hangja egyedi és utánozhatatlan, a könyveiben remekül alkalmazza a rá jellemző stílust, úgy, hogy letehetetlenné válik a könyv a kezedben.
Lupi: Nagyon sok szép írásmóddal találkoztam, de sajnos kiemelkedő nem volt köztük.

Legjobb sorozathoz tartozó novella

Kelly: Történetek az Árnyvadász Akadémiáról. Imádtam ezeket a gyöngyszemeket, Simon örök kedvenc, mégis ha ki kellene egyet emelni, az a Malec páros része lenne az Örök éjre szánva.
Lupi: Történetek az Árnyvadász Akadémiáról. Nem tudok, de nem is akarok kiválasztani belőle egy novellát, mert az egész sorozat tökéletes.

Legjobb sorozat első rész

Kelly: Harag és Hajnal
Ezzel a bejegyzéssel még tartozom, link később...  DE. Imádtam, és csak kicsivel maradt le a dobogóról az legjobb YA kategóriában. Követelem a folytatást, azonnal!!!
Lupi: Itt is kettőt szeretnék kiemelni. A külföldi: Amy Ewing: Az Ékkő című regénye - egy megdöbbentő disztópia, amiben rengeteg lehetőség rejlik, így kíváncsian várom a következő részét, a magyar pedig Lakatos Levente: A tiltás gyönyöre című könyve - ami akár a legnagyobb meglepetés is lehetett volna, hiszen a sok beleolvasó miatt inkább egy kemény erotikus könyvre tippeltem, kevés sztorival, de egyszerűen lenyűgöztek azok a politikai csatározások, intrikák, amelyek a háttérben zajlottak.

Legjobb sorozat folytatás

Mara Dyer történetének folytatása nagyon várós volt, ahogy a harmadik részre várok most repesve, a miértre az egyik nyomós indok: Noah 💘
Lupi: Sarah J. Maas - A Court of Mist and Fury. Imádtam az első részt is, de ez a rész.. ez mindent überel. Egyszerűen elmondani nem tudom, hogy mennyire imádom ezt a könyvet.

Legjobb sorozat befejezés

Befejeződött a szirének ezen sorozata és imádtam, hogy tudott újdonságot hozni, az édesvízi szirének belépésével. Jó emlék ez a történet.
Lupi: Amy Kathleen Ryan: Láng - egy méltatlanul kevéssé ismert trilógia tökéletes befejezése. Érzelemdús, izgalmas, az utolsó pillanatig kétségek között tartó részt olvashattam.

Garantáltan újraolvasós könyv

Annyira jó!!!!!💘
Lupi: Itt nem tudok sajnos két könyv közül választani. Az egyik, a már többször említett Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury (meg se merem mondani, hogy már hányszor olvastam el újra és újra:) és Kelly Oram: Cinder és Ella című könyve (ezt a könyvet is legalább már háromszor elolvastam, annyira szeretem:)

Legprovokálóbb könyv, ami kirántott a komfortzónánkból

Testvérszerelem, azt hiszem ez sokaknál kiveri a biztosítékot. El kell olvasnod a könyvet, utána ítélkezz!
Lupi: Louise O”Neill: Örökké a tiéd - egy nagyon érdekes, de rettentően nyomasztó disztópia, ami után napokig nem tudtam másik könyvet a kezembe venni.

Legjobb middle-grande könyv - 10-14 éves korosztály


Legjobb könyv – 15-21 Young Adult korosztály

Számomra minden szempontból tökéletes regény, imádtam minden sorát.
Lupi:Itt is szeretném szétszedni magyar és külföldi könyvre. A magyar: On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal?, a külföldi pedig: Naomi Novik: Rengeteg című könyve.

Legjobb könyv – 19-26 New Adult korosztály

Nem kimondottan New Adult regény, de most mint felnőtt kategória, ide választom a regényt, ez volt a legjobb az idén!
Lupi: Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury. Best. Book. Ever.

Legkedvesebb idézet

Kelly:
"Calpo di fulmine. A villámcsapás, ahogy az olaszok hívják. Amikor a szerelem úgy sújt le valakire – tagadhatatlanul, óriási erővel. Gyönyörű és szörnyű is egyben. Feltépi a mellkasodat, és közszemlére teszi a szívedet. Valósággal kifordít és nem lehet belőle kihátrálni. Amikor becsap a villám, visszavonhatatlanul megváltozik az életed."
J.M. Darhower: Sempre - Mindörökké

Lupi: “To the people who look at the stars and wish, Rhys.” “To the stars who listen - and the dreams that are answered.” (Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury)

Legjobban várt könyv 2017-re

Kelly: Erin Watts: Paper Princess
Sok jót olvastam róla, nagyon várom!
Lupi: Sarah J. Maas: A Court of Wings and Ruin. Az ACoMaF függővége után a lelkemet is eladnám, hogy már most olvashassam a folytatást:). Crowley láttad az ajánlatom? Segítesz? ;)

Könyvekben gazdag, boldog új évet kívánunk kedves olvasóinknak!

2016. december 26., hétfő

Egy téma, öt borító #35 - karácsony

Egy új állandó heti rovatot indítottunk Andival (Függővég), melynek főszerepében a könyvborítók lesznek. Az ötletet a Sugar & Snark angol blogról vettük kölcsön.

A LÉNYEG:

Minden hétfőn kiválasztunk egy témát, amihez 5 borítót keresünk. Az 5 kedvenc borítónkat pedig közzé tesszük. Bárki nyugodtan csatlakozhat hozzánk a saját TOP 5-ös listájával az adott témában. Téma javaslatokat örömmel fogadunk, ne fogjátok vissza magatokat! :) 

AZ EHETI TÉMA :


KARÁCSONY




És a kedvencem:


Hope Tarr: A Cinderella Christmas Carol (Suddenly Cinderella #1.5)

Megosztanád az 5 kedvenc karácsonyi borítódat? Kommentben szívesen várjuk a te választásaidat is:)

2016. december 25., vasárnap

C. J. Redwine: Az árnyékkirálynő (Ravenspire #1)


A Twister Media jóvoltából hazánkban is megjelent C. J. Redwine nagysikerű regénye, Az Árnyékkirálynő. Ennek örömére a Blogturné Klub három bloggere tükröt ragadott, hogy megtudja ki a leghatalmasabb varázserejű uralkodónő a Ravenspire nevű vidéken.
Tartsatok velünk, ismerjétek Lorelai történetét, és vigyétek haza a regény egy példányát.

Twister Média, 2016
416 oldal
Fordította: Bozai Ágota
Goodreads: 3,78
Besorolás: fantasy, YA

Tükröm, tükröm, mondd meg nékem: ki uralja e vidéket?

Lorelai Diederich szökevény koronahercegnőnek egyetlen célja van: megölni a gonosz királynét, aki magához ragadta a hatalmat, elfoglalta Ravenspire trónját, és megölte a hercegnő apját. Ehhez Lorelai kénytelen a varázslat fegyverét bevetni, amivel azonban Irina királyné is élhet. A hercegnőnek erősebbnek, gyorsabbnak és kitartóbbnak kell lennie Irinánál, akihez fogható veszélyes varázslót még nem látott Ravenspire.
A szomszédos királyság, Eldr földjén Kol herceg apját és bátyját megölik az országot lerohanó, varázserővel irányított ogrék, így hirtelen a másodszülött herceg felelősségévé válik megvédeni az országot. Ehhez Kolnak varázserőre van szüksége. Ezt csak úgy szerezheti meg, ha egyezséget köt Ravenspire uralkodójával. Irina azt kéri tőle, hogy segítségéért cserébe vigye el neki Lorelai szívét.
A hercegnő azonban egyáltalán nem olyan, mint amilyennek Kol gondolta. Gyönyörű, megzabolázhatatlan és megállíthatatlan. A sötét varázslat ellenére Lorelai vonzódik a zaklatott ifjú királyhoz. Azért küzd, hogy mindig egy lépéssel a sárkányszívű vadász király előtt járjon, akit a kelleténél sokkal jobban kedvel. Mindent megtesz, hogy legyőzze a gonosz királynét. Irina azonban nem adja fel harc nélkül, és végső lépésének következménye az is lehet, hogy a hercegnő elveszti utolsó megmaradt vesztenivalóját.

Az írónővel már elég régi a "kapcsolatom", hisz nem most volt, amikor a Defiance regényének a borítójával szerelembe estem és be is szereztem gyorsan a könyvet. Hogy azóta se olvastam el, az már más napra tartozik:). (nem tudom, hogy jó-e vagy rossz a könyv, egyszerűen időm nem volt rá azóta se).
Ennek a regénynek pedig szintén a borítóját szúrtam ki előbb, az se tudva, hogy mi van a lapokon. Van egy borítóextrás heti posztunk Andival és ez a borító nem egyszer került a szemünk elé, annyira különleges. Aztán, amikor kiderült, hogy itthon is megjelenik a könyv, nem volt kétséges, hogy szeretném megtudni egyrészt mi lapul eme gyönyörű borító mögött, másrészt pedig, hogy végre megismerhessem az írónő stílusát. Az már csak hab volt a tortán, hogy a sok mostanában látott és olvasott "Szépség és a Szörnyeteg" feldolgozás után végre valami más feldolgozással is megismerkedhettem:).

A történet pedig már az első sorától kezdve lenyűgözött. Természetesen sok pontban hasonlított az eredeti mesére, itt is volt egy gonosz mostoha, aki "Hófehérke" életére tört, itt is volt egy "vadász", akinek meg kellett volna ölnie a lányt, de körülbelül itt ki is merült minden hasonlóság az eredeti mesével.

A történet szerint Ravenspire királyságban a király felesége meghal, a férfi pedig új feleséget vesz magához, aki annyira hatalomvágyó, hogy megöli a királyt, így az övé lesz a trón. A két árva - egy kislány Lorelai és a kisöccse Leo - elmenekül és az országot járva, mintegy Robin Hood párosként próbálnak az éhező és nyomorba döntött népen segíteni. Természetesen a két fiatal magában kevés lenne ehhez, segítségük is van, egyrészt Gabril, a királyi palotaőrség parancsnokának a személyében, aki ahelyett, hogy behódolt volna az új királynőnek, inkább a valós trónörökösök mellé áll és nekik segít, illetve Sasha, egy sólyom "személyében", akit fiókaként Lorelai magához vesz és "akivel" mágikus kapcsolatuk van. Mert amit még nem említettem, Lorelai - de sajnos az új királynő is - a mágia magas fokát űzi. Nagyon érdekes volt, hogy mind a ketten hogyan tudták uralni az élőket és életteleneket, hogyan voltak képesek maguk mellé állítani bármit, amire szükségük volt. És ebből pedig kaptunk bemutatót bőven, mert az írónő nem bánt szűkmarkúan az akciójelenetekkel. Régen olvastam már ilyen YA regényt, amiben egyfolytában ennyit harcoltak, menekültek, támadtak, visszavágtak, konspiráltak. Főleg úgy, hogy a regény főhőse nem egy lovag, nem egy fiatal fiú, hanem egy lány volt. Igen, egy lány, aki azonban egy percig sem hasonlított személyiségében a mesék ismert Hófehérkéjére. Ez a lány nem volt naív és tudatlan, ez egy vagány, kemény harcos lány volt, akit semmi és senki nem tudott eltántorítani a céljától, mégpedig attól, hogy a gonosz királynőt kiiktassa és az országát kimentse abból a rémálomból, amelybe a királynő révén belekerültek. Azokat a részeket is szerettem, ahol "csak" útonállóként, rablóként fosztogatták a királynő raktárait, hogy segítsenek az embereken, de az még izgalmasabb volt, amikor már kicsit összeszedettebben harcolt a fennálló hatalom ellen!

Természetesen nincs hercegnő egy hozzá illő herceg nélkül:), így már a történet legelején megismerhetjük Kolt, az Eldr királyság koronahercegét, akinek kisebb gondja is nagyobb annál, minthogy az uralkodást tanulja. Mindene megvan, de mivel ő csak második az öröklésben, nem foglalkozott soha fontosabb dolgokkal annál, minthogy minél több nőt megszerezzen és minél többet bulizzon. Természetesen ők is különlegesek, ők alakváltó sárkányok (na, én már itt elvesztem teljesen:). Ne kérdezzétek, hogy miért, de engem ismételten Adrian Ivashkovra emlékeztetett a karaktere. A gazdag, mindent megkapó playboyra, aki végül kénytelen rájönni, hogy az élet nem csak örökös bulikból áll. Mert igen, Kol is hamar kénytelen felnőni, amikor az országukat megtámadják az ogrék és az egész családját (a húga kivételével) lemészárolják. Ő nyeri meg a "király" posztját és valamit sürgősen ki kell találnia, hogy megmentse az országukat. Nagyon élveztem azt a látványos jellemfejlődést, amit nála tapasztaltam. Ahogy eleinte inkább nyűg volt Lorelai nyakán, mintsem segítség, de ahogy haladtunk a történetben előre, Kol úgy komolyodik és válik egyre inkább partnerévé a lánynak. Az egyenrangút direkt hagytam ki, mert Lorelai erejéhez nem sok minden fogható.
Imádtam a kettőjük kapcsolatát, régen nem olvastam ilyen szépen lassan kibontakozó szerelmi szálról. Semmi sincs elsietve (ebben Gabril és Sasha szigorú felügyelete is közre játszik persze), de ők ketten se tudják meggátolni azt, ami elrendeltetett. A közös jeleneteiket egyszerűen nem tudom elmondani, hogy mennyire szerettem:).
 A legviccesebb szereplő viszont nem ember volt, hanem Sasha, a sólyom. Ugye mágikus kapcsolat van közte és Lorelai között, így gondolati úton, de folyamatosan beszélgetnek. Sasha kommentjei fergetegesek, főleg azok, amikor mindenáron egerekkel, meg nyulakkal, meg kibelezett más állatokkal próbálja etetni őket és nem érti, hogy az emberek miért utasítanak el mindent megrökönyödve, amikor ő csak jót akar tenni:).
A regény "sajnos" egy standalone történet, mert bár lesz több része is a sorozatnak, de ahogy láttam, a következő rész már másokról fog szólni. Én azért ezt picit bánom, mert nagyon megkedveltem a szereplőket és szívesen olvastam volna még róluk. Például a sárkányok birodalma (és azon belül Kol barátai) még elég sok történetet elbírtak volna, örültem volna, ha picit többet megtudunk róluk.

Összességében imádtam a regényt, a Hófehérke egy nagyon vagány, akciódús, kemény (mert az írónő  egy percig sem félt kínozni vagy megölni a szereplőit), de mégis romantikával átszőtt feldolgozása, amit nyugodtan merek ajánlani mind fiúknak, mind lányoknak.
Én pedig nagyon megszerettem az írónő stílusát, így kíváncsian várom a sorozat következő részét és talán a másik sorozatára is időt szakítok a közeljövőben:).

Borító: Imádom, egyszerűen nem tudok betelni, vele, hogy mennyire gyönyörű.

Kedvenc karakter: Lorelai, Kol, Gabril, Sasha

Szárnyalás: a vagány hercegnő, akit semmi és senki nem tudott eltántorítani a céljától

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: van benne szomorú rész is elég, de a romantika is helyet kap benne bőven:)

Értékelés:

Blogturné extra - hogyan készült a borító
A Harper Collins Sean Freemant és Eve Stebent - akik Kelet-Londonban, a "There is" név alatt dolgoznak - kérte fel, hogy egy olyan fenyegető és misztikus borítót készítsenek, amely C.J. Redwine koronás hercegnőkről, gonosz királynőkről és természetesen mérgezett almákról szóló regényéhez illik.

Az eredeti ötlet a kiadó művészeti vezetőjétől és az írónőtől származott, akik úgy gondolták, hogy
egy sötét és mérgezőnek látszó alma tudná a legjobban kifejezni a történetet.
Sean fontosnak tartotta, hogy ténylegesen egy valódi almát faragjanak ki kézzel - hiszen azokat az apró tökéletlenségeket, amelyek egy alma faragásakor keletkeznek, csak így lehet elérni és ilyen módon az összes apró részletet felügyelni tudták - a  felületi érdességet, a faragás mélységét, az oxidáció miatti elszíneződést, stb.
Betűtípusnak - hogy illeszkedjen a történethez és megfeleljen az ügyfél elképzelésének is - klasszikus sans-serif betűtípust használtak, amelyet egy picit átalakítottak. Ezen felül fontos döntési tényező volt az alma felülete és a mérete, hogy egyensúlyban maradhasson az elrendezés és mégis valósághű maradjon - amennyire lehetett, kihasználták a gömbölyű torzítást úgy, hogy olvasható maradjon a szöveg.

A végső képhez több almát használtak fel, amit aztán egy képbe egyesítettek - kiválasztva a legjobbat mindegyikből (alja, teteje, formája, a héja szerkezete, stbstb). Még a levelet is speciálisan egy fáról tépték le, hogy passzoljon, de a vízcseppeket már digitálisan tették rá. Az ötlet az volt, hogy aki ránéz erre az almára, az ne azt érezze, hogy ez digitálisan készült, hanem azt, hogy ebbe az almába bele kell harapnia - ebbe a hiper-realisztikus, kerek, gyönyörű, nagyon friss és lédúsnak látszó almába.

Több festéket is kipróbáltak, hogy melyik néz ki legjobban az almán és a gyümölcshúson is és rengeteg eszközt a faragáshoz.
Majd létrehozták a legjobb betűtípus arányokat, ami harmonikusan illeszkedett az almához, kidolgozták az optimális méretet és egységesítették a betűket. Végül magát a betűtípust is megtervezték, amit aztán kézzel faragtak bele az almába betűnként.
A "gyártás" utáni szakaszban történt meg a különböző almarészek összeillesztése, a betűk és a méregcseppek egységesítése, egy kis retusálás és színezés.
Bár ez elég egyszerűnek hangzik, de a munka digitális része összességében nagyon munkaigényes része volt a projektnek, amit a vízcseppek hozzáadása még összetettebbé tett, másrészről viszont a gyümölcs még több gyönyörű részletet kapott így, ami sokkal természetesebbé tette a végén.




Forrás

Nyereményjáték:
Mostani játékunk során az Irinához hasonló gonosz királynőké lesz a főszerep. Minden állomáson találtok egy animációt, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni, hogy hívják az adott királynőt. (Annyit segítünk, mindegyiküknek van legalább egy keresztneve.)

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.



A blogturné további állomásai:
December 25 - Kelly & Lupi olvas
December 28 - MFKata gondolatai
December 30 - Dreamworld

2016. december 23., péntek

Bessenyei Gábor: A feledés folyója (Az Olimposz legyőzése #2)


Indul az újabb istenvadászat! Az Olimposz legyőzése második részében Erik, Adria és Marcell ismét visszatér az ókori Görögországba, hogy helyrehozzák az időzavart, és leleplezzék az áruló görög isten újabb ármánykodásait...

Tartsatok velünk a blogturnén, ahol a Blogturné Klub négy bloggere mutatja be nektek a könyvet, sőt, egy példányt meg is nyerhettek belőle!

Könyvmolyképző, 2016
408 oldal
Besorolás: middle-grade, fantasy

Indul az újabb istenvadászat!
Marcell, Erik és Adria nyara más, mint a kortársaiké, hiszen a tanév végén hihetetlen kalandokba keveredtek. Lenyűgöző kalandokat éltek át, leleplezték az áruló görög istent és helyrehozták az időzavart.
Ám valami még sincs rendben. Egyre több furcsaság akad a jelenben.
Hogyan kerülnek hárpiák egy panelházba?!
Zeusz kérésére visszautaznak az ókori Görögországba, megtalálni a medréből eltűnt alvilági folyót, aminek vízétől a holtak elfelejtik az emlékeiket.
Az alvilág már az összeomlás szélén áll, az idő szövete meghasadt, és mitikus szörnyek szöknek át a jelenbe.
A jövő harcosai versenyt futnak az idővel, hogy megtalálják a feledés folyóját, mielőtt minden összeroppan. Ám ahogy nyomoznak, és megismerik az istenek korábbi tetteit, egyre több szörnyűségről hallanak. Talán még nagyobb a veszedelem, mint gondolták…
Hőseink újabb sodró kalandra indulnak. Tarts velük az izgalmas úton!

A tavalyi év nagy meglepetése számomra Bessenyei Gábor és a regénye volt. Nem hittem volna, hogy egy middle-grade könyv ennyire le tud kötni és ennyire tudom majd szeretni. De így volt, ezért méltán adtam rá 5 pillangót. Idén pedig megjelent a sorozat második része, amire boldogan vetettem rá magam. Bár az első résznek nem volt kifejezett függővége, de még élénken élt az emlékezetemben kedvenc halálistennőm, Kéer és a hozzá tartozó fergeteges jelenetek és persze kíváncsi voltam arra is, hogy a három főhősünk most milyen kalandba keveredik.
Mert ugye a három srác körül továbbra is zajlik az élet. Próbálnak visszatérni a saját életükbe, de újra furcsaságok történnek. Hárpiák jelennek meg a semmiből és riogatják az embereket. Végül megjelenik Klothó, elárulja, hogy hatalmas gond van, eltűnt Léthé, a feledés istennője és ismét összeomlás fenyegeti a világukat és az emberek világára is óriási veszély leselkedik. Főhőseink újra az ókori Görögországban találják magukat, hiszen maga Zeusz kéri ismét az ő segítségüket.

A regény újra a már megismert sémát követi egy bizonyos szintig, hiszen ugyanúgy egy rejtéllyel állnak szemben a fiatalok, amit csak a saját ügyességük és az istenek segítségével fejthetnek meg. Ami különlegesebb volt számomra, az az, hogy ebben a részben a srácok picivel több időt töltöttek a jelenben. Élveztem, hogy Gábor megmutatta, a srácoknak mennyire nehéz visszatérni a valóságba, hiszen ők már hősök, különleges képességekkel, amelyeket azért nem ártana titokban tartani. Persze ez több, mint lehetetlen, hiszen egy tetoválást, egy fegyvert, egy megnövekedett erőt azért előbb-utóbb valaki csak észrevesz. Hármójuk közül ráadásul Marcell van a legrosszabb helyzetben, hiszen az ő szülei azok, akik a leginkább aggódnak a fiúkért, látják, hogy valami nincs rendben, így a srácnak van a legnehezebb dolga, ő latolgat a legtöbbet, hogy mit is akar pontosan - a szülei normális fia lenni vagy pedig hőssé válni ismét a múltban.
Kéer (Forrás: http://bessenyeigabor.blogspot.hu/ ) 
Persze, Adriát és Eriket se feledjük, hiszen ők is fontos szereplői a történetnek. Tetszett, hogy az útjaik különváltak, így más-más szálon követhettük a nyomozást, de nehéz lett volna választani, hogy melyik kötött le jobban. Mind a három fiatal másért érdekes, más dologért izgalmas követni őket. És persze nem feledkezhetek meg a nagy kedvencemről Kéerről sem, "akinek" ugyanúgy vannak nagyon jó kis jelenetei, mint az előző részben - alig vártam, hogy végre újra összekerüljön Heraklésszel:)))) Azért, hogy ne legyen minden szép és jó vele kapcsolatban  se (ezt tényleg én írtam volna le jellemzésnek egy halálistennőről?:))), Kéer is elég sokat szenved, hiszen azzal, hogy segített a srácoknak, a pozíciójában változás következett be és ezt eléggé nehezen viseli.
A történet maga pedig elég jó felépített, így olvasva is éreztem, hogy hatalmas munka állhatott mögötte. Szerintem nem én leszek az egyetlen, aki olvasás közben úgy érzi, hogy hiába olvasott, hiába tanult róluk, szinte semmit nem tud a görög istenekről és a szerteszét ágazó családi kapcsolataikról. Valószínűleg, ha jobban ismerem a mitológiát, akkor lehet, hogy már jóval hamarabb rájövök a megfejtésre is, de így ugyanolyan gyermeki lelkesedéssel próbáltam én is rájönni az összefüggésékre, mint a három főhősünk:).
Azért a két fiú, egy lány felállás előbb-utóbb a romantikát is hozza magával, még akkor is, ha a srácok még nagyon fiatalok, így a romantika inkább csak egy aprócska morzsát jelent, mint például a fiúk nem teljesen értik, hogy Adriát miért veszik nőszámban az ókori Görögországban, hiszen ő "csak Adria". De valami megindul bennük azért, így ha a sorozat még jó darabig folytatódik, akkor akár többet is kaphatunk a romantikából:).

És a történet vége? Ezt most már merném függővégnek nevezni, hiszen történik valami az egyik szereplővel, ami miatt úgy érzem, hogy lesz itt még izgalom bőven:). Úgyhogy kedves Gábor, tessék minél hamarabb a következő részt megírni, mert nagyon kíváncsi vagyok:).
Összességében egy olyan folytatást kaptam amit vártam, bővelkedett izgalomban, akcióban és humorban és persze úja bebizonyosodott, hogy nem ártana feleleveníteni a görögi mitológia tudásomat, hogy legközelebb gyorsabban rájöjjek a megfejtésre:).

Borító: Nagyon látványos és szép, tökéletesen illik a történethez

Kedvenc karakter: Kéer! és persze a csipet-csapat, de közülük is leginkább Marcell és Adria

Szárnyalás: Kéer jelenetei:)

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce:  valami picike romantika fellelhető már néha, de nem ezen van a hangsúly

Értékelés: 

Nyereményjáték:
Az Olimposz legyőzése sorozatban nagyon látszik, hogy a szerző, Bessenyei Gábor hatalmas kutatómunkát fektetett a történetbe, hogy mi, az olvasók jobban megismerhessük a görög mitológiát.
A mostani játékunk során azt teszteljük, hogy Ti mennyire ismeritek a mitológiai alakokat, és/vagy isteneket. Minden állomáson találtok egy leírást, nektek pedig meg kell fejteni, hogy kiről van szó. A megoldást a rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük, és a könyv egy példányát sorsoljuk ki. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Az emlékezés istennője, a múzsák anyja.


A blogturné további állomásai:
December 22 - Sorok Között
December 23 - Kelly & Lupi olvas
December 27 - Deszy könyvajánlója
December 30 - Bibliotheca Fummie

2016. december 21., szerda

J.M. Darhower: Sempre - Mindörökké

A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg J.M. Darhower: Sempre - Mindörökké című regényét. A történet nem véletlenül kapta meg a Rázós könyvek besorolást, két fiatal próbál kiszabadulni a maffia árnyékából, élet - halál árán. Négy blogger véleményét olvashatod erről a világszerte óriási népszerűségnek örvendő könyvről, és esélyed lesz megnyerni a három nyereménykönyv egyikét, ha velünk tartasz a blogturné játékán.

Könyvmolyképző Kiadó - Rázós könyvek  2016. dec. 19
516 oldal
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Goodreads: 4,22
Besorolás: YA, maffia, realista, romantikus

Mindörökké tart majd, vagy pedig belepusztulnak?
Haven Antonelli és Carmine DeMarco igencsak eltérő körülmények között nevelkedett. Haven második generációs rabszolgaként elszigetelten élt a sivatag kellős közepén. Napjai kemény munkával teltek szörnyű bántalmazások között. Carmine gazdag maffiózó családba született, életét kiváltságok és kicsapongások határozták meg. Egy sorsfordulat mégis egymás közelébe sodorta őket. Titkok és hazugságok hálójában kell rájönniük, hogy noha látszólag különböznek, mégis több közös vonásuk van, mint bárki is hinné. A kaotikus, pénz és hatalom uralta világból Haven és Carmine is szabadulni szeretne, ám a születésük előtti események miatt a megsemmisülés fenyegeti őket.A csalás és a gyilkosság egy létforma része, amiben semmit sem adnak ingyen. Főleg a szabadságot nem. De vajon milyen áldozatot kell hozniuk érte? Elmenekülhetnek a múltjuk elől? És főleg mit jelent szabadnak lenni?

Nyáron olvastam először a regényt a nyaralás alatt, teljesen lenyűgözött és most, hogy itt a megjelenés és a blogturné, újra beleolvastam, megszűnt a külvilág, belefeledkeztem teljesen. Annyira jó ez a történet, imádtam minden sorát.
Nem először hallottam modernkori  rabszolgaságról, hiszen a hírekben időnként előfordul még itt Európában is, hogy egy-egy farmon, tanyán fogvatartott embereket dolgoztatnak embertelen körülmények között.  Az amerikai kontinensen ez jóval gyakrabban fordul elő, és ha a birtok tulajdonosa még a maffiához is köthető, nincs az a seriff, aki akár csak meg merné közelíteni a helyet. Haven az édesanyjával együtt raboskodik a kaliforniai sivatag közepén álló farmon, ahol mindennaposak a verések, nem kapnak elég ételt és az istállóban alszanak. Ráadásul a ház úrnője megfenyegeti a férjét, hogy tüntesse el a lányt, amit az édesanyja meghall, és szökésre beszéli rá a lányát. Persze elkapják és nagyon megverik, de váratlan segítséget kap. Egy orvos, dr. DeMarco felajánlja neki, hogy tartson vele, választhat egy másik életet. Haven nehezen hagyja ott az anyját, de mégis ezt tartja jobbnak, abban bízik, hogy talál majd segítséget és akkor visszamegy érte. Így kerül kisegítőnek a családhoz Észak-Karolinába, semmit sem hozva magával, csak az egy szál ruháját, ami rajta van. Nagy változás áll be az életébe, itt senki sem bántja, igaz,  hogy nem mehet ki a házból még, de saját szobát, ruhákat kap. A házban él még az orvos két fia, Dominic és Carmine, anyjukat évekkel ezelőtt meggyilkolták. Dr. DeMarco sok időt tölt távol, így mindenki örül, hogy a lány majd a gondjukat viseli. Hová utazik? Ó, csak Chicago-ba, a La Cosa Nostra elkötelezettje, amitől megpróbálja a lehető legmesszebb tartani a családját, amíg csak lehet.
Dominic rendes srác, jól tanul, állandó barátnője van, ellenben Carmine a rosszfiú a családban, aki mindig bajba keveredik. Feszegeti a határait, és ezt főleg az apja tűrőképességén teszteli. A lányok egy éjszakánál tovább nem érdeklik, érzelmeket nem pazarol rájuk. Focizik, de nem veti meg az alkoholt és a drogokat sem. A magatartásának megvan a magyarázata, kicsi kora óta gyötri a bűntudat, ő ott volt, amikor az anyját lelőtték, és ez az emlék nem homályosul, a rémálmoktól nem tud aludni sem.
Ez a két sebzett fiatal először nagy ívben  kerüli egymást, csak lassan, apró lépésekben alakul ki közöttük a barátság, majd szerelem.

"Calpo di fulmine. A villámcsapás, ahogy az olaszok hívják. Amikor a szerelem úgy sújt le valakire - tagadhatatlanul, óriási erővel. Gyönyörű és szörnyű is egyben. Feltépi a mellkasodat, és közszemlére teszi a szívedet. Valósággal kifordít és nem lehet belőle kihátrálni. Amikor becsap a villám, visszavonhatatlanul megváltozik az életed."

A Sempre  különleges helyet foglal el az olvasmányaim között. Ez a történet volt az első maffiás ya könyvem, aminek olvasása során rá kellett döbbennem, mennyire könnyű megkedvelni  a törvény másik oldalán állókat. A szerző pedig a kedvenceim közé lépett. Egyetlen pillanatra sem hagy unatkozni, hiszen az első döbbenetes fejezet után a szívedbe zárod a főszereplőt és tudni akarod, hogy mi lesz a sorsa. Lenyűgözően ír ez a nő az érzelmekről, nem csak a két szerelmesre gondolok itt, hiszen sokkal többről szól ez a regény. A fiatalok felnőtté válása ebben a történetben külön-külön már nagyon korán elkezdődött, de miután találkoztak, utána alakítják egymást igazán felnőtté.  
Az írónő Vincent DeMarco karakterébe beleadott mindent, tanítani lehetne a  vívódásait és kétségbeesett harcát a belső békéjéért. A szerző gyönyörűen végigvitte a fejlődését, azt, hogy mennyire megváltoztatta az életét Haven "megmentése". Mennyi mindent tanulnak ettől az ártatlan lánytól a fiával együtt. Carmine életében gyökeres változást hoz Haven, az addig önpusztító életet élő srác képes lesz újra szeretni és felelősséget vállalni.  Imádnivaló a szerelmi szál, rég nem találkoztam ennyire édes párossal. Carmine nem a gyengédséghez van szokva, mégis megtanulja, hogy visszafogott legyen, még véletlenül sem akarja megijeszteni a lányt. A végletek embere, az extrém védelmező ösztönök és az indulatkezelési problémák között megtalálni az egyensúlyt nem könnyű. De Haven kihozza belőle a legjobbat.
Haven számára kinyílik a világ, az addig ismert szolgalét után lehetősége lesz megismerni a világot, a tárgyaktól a fogalmakon át az érzelmekig, folyamatosan zúdul rá az Élet maga. És neki fel kell fedeznie ezt a világot és meg kell tudnia hol a helye és ki is ő valójában.
Nem lett volna ennyire remek a könyv a jó mellékszereplők nélkül. Élveztem minden jelenetet, amelyekben összeült a "család" Chicago-ban vagy a DeMarco házban. Corrado és Celia voltak még a kedvenceim. 
Nos, a történet bizony tartalmaz jócskán szívszorító jelenetet, visszaemlékezést, amik lelkileg odavágnak az olvasóknak. A maffia révén pedig nem maradnak el a lövöldözések, vagy épp a kivégzések sem, a szerző abszolút nem kíméli az olvasót. 
Sokat gondolok arra, kinek mit jelent a szabadság, a szereplőknek, az olvasónak, mennyire mást jelent a világ más-más szegletében.  Mit érzett Haven, amikor szabadon járhatott, amikor megkapta a kiérdemelt bizalmat ? És mit jelent a szabadság Carmine-nak? Ő hiába nőtt fel szabadon, ha a jövője kőbe van vésve, és gyakorlatilag nincs szabad választása?
Mit jelent nekem a szabadság? Szabad gondolkodást! Ami a saját fejedben van, az a tiéd, és nem veheti el tőled senki. Soha senki nem nézhet a fejedbe, csak saját magad. Ne add alább soha, légy szabad  és olvass mindörökké.

Borító: Nekem hiányzik a fegyver, ami az eredetin is rajta van.
 
Kedvenc karakter: Carmine

Szárnyalás: Annyi vicces poén van a történetben Haven tudatlanságára alapozva, például a mackó a málnásba mondás, ezek a részek mosolyt csaltak az arcomra.

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: A gyilkosság, bántalmazás, stb miatt eleve felnőtt olvasóknak való. A szerelmi szál pedig édes és az olvasók korának megfelelően adagolt.

Értékelés:






Játék:

Négy állomás - Négy meghatározó dolog a történetből. Nincs más dolgotok, mint minden állomáson beírni a megadott kérdésre a választ a rafflecopter doboz megfelelő sorába! A képek segítenek! Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

Kérdés: Mi a kedvenc itala Carmine-nek?

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

12.21 Kelly és Lupi olvas
12.23 Insane Life
12.28 Deszy könyvajánlója
12.30 CBooks




2016. december 19., hétfő

Nicholas Sparks: Válaszúton



A General Press Kiadó év végén új köntösben jelentette meg a Válaszúton című regényt, ezzel kedveskedve Nicholas Sparks rajongóinak. A könyvet egy turné keretén belül a Blogturné Klub három bloggere mutatja be Nektek! Tartsatok velünk, vegyetek részt a nyereményjátékon, és Tiétek lehet a könyv egy példánya!

General Press, 2016
276 oldal
Fordította: Nagy Ágnes Karolina
Goodreads: 3,99
Besorolás: romantikus, realista

A jóképű, biztos egzisztenciával rendelkező Travis Parker az agglegények tipikus életét éli: vízi sportoknak hódol, barátaival találkozik, vagy éppen utazgat a nagyvilágban. Látszólag könnyedén veszi az életet, akárcsak a nőket: meglehetősen sűrűn váltogatja a barátnőit. Egy nap új lakó költözik a mellette lévő házba: a fiatal és csinos Gabby, aki látszólag mindenben az ellentéte, alig várja, hogy a barátja feleségül kérje és családot alapítson, és egy cseppet sem nézi jó szemmel szomszédját. A két ember életmódja nehezen fér meg egymás mellett: ezért Gabby egy kimerítő hét után úgy dönt, rendreutasítja a férfit. Dühösen átmegy hozzá, de semmi nem úgy alakul, ahogy azt eltervezte…

Nicholas Sparks (Szerelmünk lapjai, Éjjel a parton, Eltékozolt évek, Az őrangyal, Igaz hittel, Üzenet a palackban, Első látásra, Kedvesem) legújabb megható regényében két egymásnak teremtett lélek gyötrelmes küzdelméről olvashatunk, arról a harcról, amit egymásért, a szerelmükért és a boldogságért vívnak.


Nicholas Sparks neve lassan már védjegye lesz a romantikus történeteknek. Én is mindig akkor fordulok hozzá, ha valami nagyon édes, romantikus, néha keserédes történetet szeretnék olvasni. Most is ez történt.

Gabby és Travis nem is lehetnének különbözőbbek egymástól. Egymás mellett laknak, de teljesen két külön világ. A lány csendes, visszafogott, barátja van, a fiú viszont bulizós, nagykanállal falja az életet. Nem is lenne sok esélyük találkozni, ha a lánynak és a fiúnak is nem lenne kutyája, akik kisebb kalamajkát okozva, végül összeismerkedtetik a gazdáikat, aki természetesen szépen lassan egymásba szeretnek. Ez így akár egy teljesen hétköznapi szerelmi történet is lehetne - hiszen kinek a baráti társaságában nem történt volna már hasonló eset?:) Petsze azért nem megy minden ilyen egyszerűen, hiszen a lány nem igazán akar eleinte bízni a "Casanova" szomszédjában és ugye van egy komoly udvarlója is. A fiú viszont nagyon keményen megdolgozik azért, hogy elnyerje a lány szívét és hát egy Nicholas Sparks regényben mit is várhatnánk? Természetesen a hős csak megnyeri a csatát és megszerzi a lányt:).

Aztán fordul a kocka, és a regény második felétől a tündéri lávsztori átmegy egy szívet szorongató történetbe. Amin azért ne nagyon csodálkozzunk, hiszen a kedvenc romantikus írónknál már megszokhattuk, hogy mindig belecsempész valami apróbb vagy nagyobb tragédiát a történetbe, hogy azért ne menjen minden simán. Itt is kapunk valamit, ami hatalmas törést okoz és bár tudtuk, sejtettük, hogy valami történni fog, mégis borzalmas nézni, ahogy az egyik főhősünk rágódik, küzd, hogy mit is csináljon. Igazából mondva, én speciel nem tudtam volna dönteni a helyében, hogy mi is a helyes. Meddig érdemes várni, mikor kell és mikor lehet dönteni ebben a kérdésben? Nagyon nehéz erre helyesen válaszolni és remélem, hogy erre nekem soha nem lesz szükségem.

Ami nagyon tetszett még, hogy az író nemcsak a "rózsaszín" ködbe burkolt szerelmes időszakot mutatta meg, hanem azt is, ami később jön, amikor a házaspárok között már gyakrabb a súrlódás, amikor a rózsaszín köd elmúltával jönnek a szürke hétköznapok, amikor igazából kiderül, hogy mennyire valóak egymás mellé. Ezzel egy picit realisztikusabb képet adott, mint a legtöbb romantikus regény.

Összességében tetszett a történet, bár az is igaz, hogy szerintem Sparksnak vannak ennél ütősebb történetei is. Főleg lányoknak/nőknek vagy romantikusabb lelkületű férfiaknak ajánlom, de leginkább Nicholas Sparks örök rajongóinak. Ők nem fognak melléfogni ezzel a regénnyel sem.

Azt azért még elmesélem, hogy teljesen gyanútlanul fogtam neki ennek a történetnek és körülbelül a negyedéig jutottam el, amikor kiderült számomra, hogy ezt a történetet én ismerem. Méghozzá filmen láttam. Ha jól tudom, akkor a regényből készült filmet az itthoni mozik nem mutatták be, nekem is angolul sikerült megnéznem. Természetesen továbbra is kíváncsi voltam rá, hiszen az adaptációk nem mindig követik hűen a megírt regényt. Itt azonban a film és a regény tökéletes párhuzamban halad és néhány apróbb változtatáson kívül (pl a főszereplők kutyáiban) teljesen könyvhű lett a történet.

Borító: Szép, látványos, beleillik a Nicholas Sparks borítók közé

Kedvenc karakter: Travis, Gabby és a két kutya

Szárnyalás: a két kutya szerepeltetése

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: romantikus, néhol szívfájdító, olyan megszokott Nicholas Sparks stílusú

Értékelés: 

Nyereményjáték:
Nicholas Sparks történeteit előszeretettel viszik mozivászonra a rendezők. Mostani játékunkban minden állomáson találtok egy-egy jelenetfotót a szerző valamely könyvének filmes adaptációjából. A feladatotok, hogy kitaláljátok, melyik regényből készült filmet látjátok a fotón, a kötet címét pedig beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.

Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.



A blogturné további állomásai:
December 19 - Kelly & Lupi olvas
December 20 - Szembetűnő
December 21 - Kristina blogja

Rendszeres olvasók