KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2016. augusztus 29., hétfő

Egy téma, öt borító #20 - lovak

Egy új állandó heti rovatot indítottunk Andival (Függővég), melynek főszerepében a könyvborítók lesznek. Az ötletet a Sugar & Snark angol blogról vettük kölcsön.

A LÉNYEG:

Minden hétfőn kiválasztunk egy témát, amihez 5 borítót keresünk. Az 5 kedvenc borítónkat pedig közzé tesszük. Bárki nyugodtan csatlakozhat hozzánk a saját TOP 5-ös listájával az adott témában. Téma javaslatokat örömmel fogadunk, ne fogjátok vissza magatokat! :)

AZ EHETI TÉMA: 

LOVAK
 
 

 
És a kedvencem: 

És még egyet hadd mutassak meg, ez talán kakukktojás, hiszen ez nem könyv, hanem egy színező, de nagyon tetszik:)



Megosztanád az 5 kedvenc lovas borítódat? Kommentben szívesen várjuk a te választásaidat is:)

Andi Top5-ös listája  

2016. augusztus 27., szombat

Karátos gyilkosság - Élő Cluedo a Tilossal


Pár héttel ezelőtt, Kemese Fannival szinte egyidőben bukkantunk rá erre az eseményre a Facebookon, a Tilos az Á Könyvek hirdette meg ezt az élőszereplős nyomozójátékot a Pagony Könyvesboltban. Úgy látszik, hogy Fanniban és bennem is egyszerre támadt fel a nyomozó énünk, mert szinte azonnal, ahogy rátaláltunk a játékra, megkerestük egymást, hogy mi lenne, ha elmennénk rá. Se ő, sem én nem vettünk még részt ilyenen, sőt, őszintén szóval a Cluedo-val se játszottunk még, de érdekesnek ígérkezett a program, így regisztráltunk rá.

Ez volt a meghívó:

"BREAKING-BREAKING: Gyilkosság történt a Strausz Villában!
Rajongsz a krimikért? Imádod a CSI-t, a Gyilkos elméket, a Dr. Csontot vagy a Sherlockot? Szereted a kihívásokat és az izgalmas rejtvényeket? Most mindezt átélheted élőben augusztus 25-én a Bartók Béla úti Pagony könyvesboltban!
Mészáros Dorka, az Én vagy senki szerzője egy fondorlatos bűntényt eszelt ki, amit akár te is megoldhatsz! Vegyél részt az élő Cluedo-ban, legyél tagja a helyszínelő csapatnak, válj profi kihallgatóvá!
Kezdődhet a nyomozás...
Strauszné Polgár Márta nénit, a dúsgazdag, gyermektelen özvegyet meggyilkolják kedvenc unokahúga születésnapi partiján. A milliárd dollárokat érő gyémántját, a Türkiz Elefántot ellopják. A villában nyolcan tartózkódnak. Este nyolc és hajnali fél egy között senki nem ment ki a birtokról és senki nem jött be. A tettes tehát köztük van. Az ünneplő fiatalok közül vajon ki szúrta le az idős hölgyet? És miért?
Gyere el augusztus 25-én, csütörtökön 17:00-kor a Bartók Béla úti Pagony könyvesboltba, és derítsd fel a bűntényt! Mindenki hazudik...? Ne hidd el, ami látszólag nyilvánvaló! Láss át rajtuk! Hallgasd ki a gyanúsítottakat, fedezd fel a titkokat és illeszd össze a kirakós darabjait! Kérdezz, nyomozz és rántsd le a leplet a rejtélyről!"


Az egyik "búlvárcikk"
A nyomozás napjáig bizonyos időközönként információkat kaptunk: cikkeket, amelyek a gyanúsítottak életéről szóltak, különböző búlvárhíreket, fotókat és megismerhettük a szereplőket is. Őszinte leszek, én a játék napján olvastam el az összes cikket, néztem meg az összes fotót, hátha úgy jobban megmarad bennem minden, de annyi információ volt, olyan összetettek, hogy egy idő után feladtam. A fiúkat még követni tudtam, hogy ki kicsoda, de a lányoknál és a kissé bonyolult kapcsolatoknál elvesztem:). Reméltem, hogy Fanni jobban képben van az egésszel és össze tudjuk rakni, hogy ki is a gyilkos.
Augusztus 25-én pontban 17:00-kor találkoztunk a Pagony előtt és mind a ketten konstatáltuk, hogy a másik se tud többet a játékról, de addigra már olyan izgatottak voltunk, hogy úgy döntöttünk, hogy nem hagyjuk ki, lesz, ami lesz.
A könyvesboltban körülbelül 15-20 ember várakozott már és az első meglepetés akkor ért minket, amikor a konferancié és a történet kitalálója - Mészáros Dorka, az Én vagy senki című könyv szerzője - bejelentette, hogy a csapatok random állnak össze, mindenki húz egy nevet a kalapból és az alapján kerül be  a két vagy háromfős csapatba. "Természetesen" Fannival nem sikerült egy csapatba kerülnöm, úgyhogy bár gondolkodtunk azon, hogy elcsereberéljük a neveket, hogy együtt maradhassunk, de végül úgy döntöttünk, hogy maradjunk külön csapatban. Én egy Zsófi nevű lánnyal kerültem egy csapatba - mi voltunk az egyik kétfős csapat, Fanni pedig egy lánnyal és egy kis sráccal került össze, akik közül a leányzó annyira felkészült volt, hogy külön notesze is volt feljegyzésekkel:).
Itt éreztem először azt, hogy "pötit" hátránnyal indulunk neki, főleg, mert a társam még annyira se olvasta végig a cikkeket, mint én. 
Hat különböző helyszín várt minket, ahol vetésforgóban váltottuk egymást és minden helyszín gyanúsítottakat kellett kihallgatnunk. Indulásképpen minden csapat kapott egy dossziét, benne segédeszközökkel - térkép a villáról, illetve egy összesítés, ami alapján könnyebben tudtunk kérdezni és összesíteni a kapott információkat.
A szereplők egy része a játék végén
Nem tudom, hogy bárki is közületek kérdezett-e már ki gyanúsítottakat (a Cluedo játékosok persze előnyben:), de könnyebbnek hangzik, mint amilyen a valóságban. A "gyanúsítottjaink" egyáltalán nem könnyítették meg a dolgunkat, hiszen annyira profin alakították a szerepüket, mintha a valóságban is egy nyomozáson vettünk volna részt. Ködösítettek, hamukáltak, de mindezt olyan meggyőzően, hogy nem volt egyszerű kiszűrni ebből a valóságot és a lényeget. Látszott Zsófin is és rajtam is, hogy nem vagyunk gyakorlott kikérdezők, mert gyakran eltértünk a lényegtől, még gyakrabban megakadtunk a kérdezésben, főleg, amikor egyik-másik színész olyat alakított, hogy inkább a műsort néztük és röhögtünk, mintsem a feladatra koncentráltunk volna:). Nem tudom, hogy ki volt a jobb, "Ádám", aki tökéletesen meggyőzően alakította a kicsit laza, valóságshow-sztárt és totálisan levett a lábunkról:) vagy "Darinka" és "Antónia" a két elég vehemens hölgyemény, akik a milliomos "Máté" kegyeiért harcoltak. Természetesen a többiekről sem szeretnék megfeledkezni, mindegyik színész fantasztikus alakítást nyújtott, úgyhogy hatalmas pacsi  Nekik!
Sajnos se Fanniék csapata, se a mienk nem lett a győztes csapat, bár azt is el kell, hogy mondjam, hogy részdolgokra nagyon ügyesen ők is és mi is rájöttünk, de ez kevés volt. Nem akarom a bizonyítványomat magyarázni (bár a vesztesek mindig ezt teszik:), de szerintem a végén kevés volt az az öt perc, ami alatt összesíthettük a megtudott információkat. Én legalább hagytam volna rá 10 percet, mert ennyi idő alatt a táblázatot se tudtuk kitölteni, nemhogy még összerakni a rengeteg infót.  De azért mondom, hogy ez csak magyarázkodás, mert volt olyan csapat, aki rájött a megoldásra, így volt, akinek ennyi idő pont elég volt:).
A végén kaptunk egy picike ajándékcsomagot és készítettünk is egy közös fotót Dorkával és Fannival:).

Fanni népszerűségét pedig az a tény is mutatja, hogy a játékosok közül többen felismerték és örömmel váltottak vele is pár szót a program végén.

Összességében nagyon jól éreztük magunkat, imádtuk ezt az élő nyomozósdit és remélem, hogy a Tilos az Á Könyvek, Dorkával együttesen fog még ilyet szervezni. Mi Fannival biztosan ott leszünk!


2016. augusztus 26., péntek

Kelly Oram: Cinder és Ella

2016, Móra
408 oldal
Fordította: Vándor Judit
Goodreads: 4,29
Besorolás: YA, romantikus, realista


Ella élete minden, csak nem tündérmese. Nyolc hónapja vesztette el édesanyját egy balesetben, ő pedig súlyos sérüléseket szenvedett. Most gyerekkora óta nem látott apjához meg annak új családjához kell költöznie. Mesés…
Egyvalaki tartja benne a lelket: Cinder, akivel évek óta barátok a neten, de sosem találkoztak. Ella annyit tud, hogy a srác vicces, szexi, okos, és ugyanakkora könyvmoly, mint ő. (Á, egyáltalán nem az esete…) Fogalma sincs, hogy Cinder az egyik legmenőbb hollywoodi színész, aki a kedvenc fantasyregényükből készült filmben játssza a herceget. Vajon képest a valóságban is tündérmesévé változtatni Ella életét?


Ezzel az értékeléssel már nagyon régóta tartozom, főleg, hogy a féléves zárásunkban is megemlítettem ezt a regényt, mint az egyik legjobbat, amit idén olvastam. (sőt, bevallom, azóta már újraolvastam és még fogom is, ha épp valami aranyos romantikus regényre vágyom:).
A véleményemhez továbbra is tartom magam, hiszen imádtam minden sorát, olyan volt, mintha az írónő a kérésemre írt volna egy ilyen regényt. Tiniként én is sokat álmodoztam róla (de szerintem nem vagyok ezzel  egyedül:), hogy véletlenül, valamilyen módon találkozom álmaim színészideáljával, aki végül engem választ és boldogan élünk, míg meg nem halunk. Aztán persze később rengeteg ilyen fanfictiont olvastam a barátaim jóvoltából - bár az is igaz, hogy ezek szinte mindegyike Robert Pattinson körül forgott a nagy Twilight mániában, akit - tudom, szégyen és gyalázat - én soha nem tartottam jó pasinak. Így elolvastam őket, de valami hiányzott, valahogy egyik sem az én történetem volt. És egészen idáig kellett várnom arra, hogy olvassak egy olyan történetet, amit a kisebb hibái ellenére is a nagy kedvencek közé emelhetek.

A történet ténylegesen a Hamupipőke modernkori feldolgozása, annak minden elemével. Megtalálható benne a hányatott sorsú főhősnő, a "herceg", a gonosz mostohatestvérek és még a jótevő tündérek is, a "hercegnek" pedig ugyanúgy meg kell keresnie a "hercegnőt", mint az eredeti mesében:).

Ella édesanyjával él kettesben Bostonban. Vannak barátai, jó tanuló és ami a legfontosabb, hogy BLOGGER. De nemcsak könyves, hanem filmes blogger is, méghozzá elég sikeres, hatalmas rajongótábora van. Én itt vesztem el először, hiszen magam is blogger lennék, úgyhogy imádom az olyan történeteket, ahol a főhősnő is blogot ír, legyen az bármilyen is. 
Ella emellett hatalmas rajongója egy könyvsorozatnak, "A Cinder-krónikáknak" és a sorozat révén, a blogján keresztül megismerkedik egy másik rajongóval, a vicces, kedves, néha bosszantó "Cinder" álnevű sráccal, akivel minden vitájuk ellenére összebarátkoznak, sőt valami több is kezd kialakulni köztük. 
Egy napon azonban Ella tragikus balesetet szenved, elveszíti az édesanyját; testileg és lelkileg is súlyos sérüléseket szenved. Egyedül maradván kénytelen a hosszú ideje nem látott édesapjához és annak családjához költözni és megpróbálni újra visszatérni az életbe. Ami azonban egyáltalán nem könnyű, hiszen bár a felnőttek mindent megtesznek, hogy sikerrel járjon, de mivel Ella szörnyű sebeket hordoz magán, így a korosztálya kiközösíti. Ahogy a mostohatestvérei is. A lánynak egyedül a netes Cinder marad támasza, de nem is sejti, hogy a srác milyen titkokat rejteget és ki lapul a "Cinder" álnév alatt.

Ahogy már említettem, az első és legfontosabb momentum számomra, hogy Ella blogger. Kiadóktól kap könyvcsomagokat, dedikálásokra jár és a dedikált könyvei ugyanúgy szentnek számítanak, mint bármelyikünknek:). Ezzel máris a szívembe zártam.
A másik, amiért nagyon szimpatikus lett a leányzó, hogy ugyanolyan elánnal képes rajongani egy sorozatért, ahogy néha én is teszem (erről Kellyolvas és Andi tudna órákig mesélni:). Sőt, nemcsak ő, hanem az édesanyja is, aki az egyik könyvbeli szereplőről nevezi el a lányát! Ez mekkora királyság! Mintha anyu imádta volna például a Gyűrűk urát és Arwennek nevezett volna el! Mennyire tetszett volna (jó, tisztában vagyok vele, hogy itthon nem ilyen egyszerű ez az egész, meg hülyén is hangzott volna, de már a gondolat is tetszik:).
Aztán persze ott volt a rajongói találkozó is, amin részt vettek. Ez is nagyon melengette a szívemet, hiszen - páran tudjátok - én is járok ilyen találkozókra és bár én nem öltözöm be (azért mindennek van egy határa:), de életem legmeghatározóbb élményei közé tartoznak ezek a rendezvények, ahol a kedvenc filmszínészeimmel találkozhatok. Kelly Oram pedig tökéletesen visszaadta ezeknek a találkozóknak a hangulatát, szinte ott voltam én is.

Ezek az apróságok már annyira levettek a lábamról, hogy minden egyéb már csak hab volt a tortán. Ilyen volt például a kettős szemszög, amit nagyon szeretek. Általában ezek a regények egy szemszögből íródnak és főleg a főhősnő szemszögéből. És ahogy már többször is írtam, nincs is izgalmasabb annál, mint amikor egy fiú fejébe is belekukkanthatunk. Tetszett, ahogy Kelly bemutatta, hogy a filmsztárok élete sem csak boldogság és csillogás, ők is csupán apró porszemek Hollywood óriási gépezetében.  És "Cinder" hiába nagy sztár, akit mindenhol körülrajonganak, de még neki is épp elég dolgot kell lenyelnie vagy véghezvinnie, még ha nem is fülik éppen hozzá a foga. Az írónőnek sikerült elérnie, hogy bár a fiúnak látszólag mindene megvolt, de mégis inkább sajnálattal tekintettem rá.
Ella pedig abszolút nem az élet napos oldalát kapta. A balesete, a költözése, az új és egyáltalán nem barátságos osztálytársai mellett nagyon kevés öröme marad az életben. De az új hely nemcsak rosszat, hanem új barátokat is hoz, Vivian és a két apukája (igen, jól írtam, két férfi neveli:) szerintem a könyv egyik fénypontja, nagyon szívesen megismerném őket személyesen is:).
Ami pedig külön meglepett, hogy egy ilyen könnyednek tűnő történetnek az írónő mégis tudott adni nagyon komoly részeket is. Az iskolai zaklatás, a meg nem értés és Ella depressziója mind nagyon fájó részek voltak és legszívesebben megölelgettem volna a főhősünket, annyira kiborított az, ami vele történt.

És akkor a romantikus szálat még meg sem említettem. A két főszereplő már akkor mutatta, hogy jó kis páros lennének, amikor még csak leveleztek egymással. Imádtam ezeket a leveleket, ahol egyáltalán nem kímélték egymást! Cinder persze sokszor nem tudta letagadni a "pasi-énjét", de Ella nagyon talpraesetten kezelte ezt a dolgot. Jaj, nagyon édesek voltak együtt!

Természetesen nem volt hibáktól mentes a történet, hiszen kiszámítható volt a végéig, a karakterek vagy feketék vagy fehérek voltak, hatalmas meglepetéseket senki nem okozott, de mégis, ez az a történet, ami annyira magába szippantott, hogy ilyen apróságokon egyáltalán nem akadtam fenn:).

Nem tudom szavakkal leírni, hogy mennyire imádtam ezt a történetet, amit főleg lányoknak ajánlok, de romantikusabb lelkületű fiúk is nyugodtan forgathatják, én pedig lelkesen várom Kelly Oram újabb könyvét, mert ezzel a regényével teljesen megvett magának.
 
Borító: Szerintem borzalmas. A lány még hagyján, de a fiú számomra annyira nyálas, hogy egyszerűen képtelen vagyok Cinderrel azonosítani. (de megnéztem, sajnos nincs jobb, a kiadó a külföldi borítót vette át egy az egyben). 

Kedvenc karakter: Cinder, Ella, Vivian és a szülei 

Szárnyalás: FantasyCon, Ella bloggerkedése, a Cinder és Ella közti viták a filmről 

Mélyrepülés: Kayle 

Érzelmi mérce: Tündérien romantikus. Nem tudtam betelni vele:). 

Értékelés:

2016. augusztus 22., hétfő

Egy téma, öt borító #19 - szemek

Egy új állandó heti rovatot indítottunk Andival (Függővég), melynek főszerepében a könyvborítók lesznek. Az ötletet a Sugar & Snark angol blogról vettük kölcsön.

A LÉNYEG:

Minden hétfőn kiválasztunk egy témát, amihez 5 borítót keresünk. Az 5 kedvenc borítónkat pedig közzé tesszük. Bárki nyugodtan csatlakozhat hozzánk a saját TOP 5-ös listájával az adott témában. Téma javaslatokat örömmel fogadunk, ne fogjátok vissza magatokat! :)
AZ EHETI TÉMA :

SZEMEK
(ez egy sorozat része, de nem tudtam választani:)


A sorozat egésze egyébként itt látható:


 Megosztanád az 5 kedvenc szemes borítódat? Kommentben szívesen várjuk a te választásaidat is:)

2016. augusztus 21., vasárnap

Rick Riordan: A villámtolvaj (Percy Jackson és az Olimposziak #1)


A nyári szünet a táborok időszaka; nincs ez másként a Blogturné Klubnál sem. Augusztus 17-21. között öt kalandvágyó bloggerünk csatlakozik a Félvér Tábor lakóihoz, hogy saját bőrükön tapasztalják meg a görög istenek kiszámíthatatlanságát, részt vegyenek számos kalandban, megküzdjenek egy sor mitológiai lénnyel, és hogy segítsenek az újonc Percy Jacksonnak visszaszerezni Zeusz ellopott villámát.

Érdemes tehát magatok mögött hagyni a hétköznapi világot, és követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről, annak hátteréről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is! Persze néha azért nem árt becsukni a szemet, nehogy úgy végezzétek, mint Grover nagybácsija.

Könyvmolyképző, 20145
376 oldal
Fordította: Bozai Ágnes
Goodreads: 4,21
Besorolás: middle grade, fantasy

Rick Riordan, a szerző a legújabb amerikai Rowling. Eredeti, friss hang jellemzi - óriási a sikere! A regény alapja a legrégebben futó, legnépszerűbb, legelevenebb szappanopera, a görög mitológia. Mindez vagánysággal, egy "problémás" fiú küldetésével fűszerezve. A tizenkét éves Percy Jacksont eltanácsolják az iskolából. Megint. Bármennyire igyekszik, úgy tűnik, képtelen távol tartani magától a bajt. De tényleg szó nélkül végig kell néznie, ahogy egy kötekedő kölyök molesztálja a legjobb barátját? Tényleg nem szabad megvédenie magát az algebratanárnővel szemben, amikor az szörnyeteggé változik és meg akarja ölni? Természetesen senki nem hisz Percynek a szörny-incidenssel kapcsolatban; abban sem biztos, hogy magának hisz. Egészen addig, míg a Minotaurusz be nem kergeti a nyári táborba. Hirtelen mitikus lények járkálnak ki-be a lakokba és Percy görög mitológia könyve megelevenedik. Rájön, hogy az olimposzi istenek a huszonegyedik században is élnek. Sőt, ami ennél is rosszabb, némelyiküket felbosszantotta: Zeusz villámát ellopták, és Percy az első számú gyanúsított. Percynek mindössze tíz napja van arra, hogy megtalálja és visszaadja a Zeusztól ellopott holmit, és békét teremtsen a háborúságban álló Olimposzon.

Ezzel a történettel hamarabb találkoztam mozivásznon, mint könyvben, de mivel a mozifilm tetszett, így nem volt kétséges, hogy a könyvvel is - ahogyan lesz időm rá - megismerkedem, mert kíváncsi voltam, hogy mennyire volt könyvhű a film, illetve a könyv mennyivel adhat többet.

Mivel a filmet már jó pár évvel ezelőtt láttam, csak emlékképeim maradtak róla, így első körben újdonságként hatott rám a történet. Persze, ahogy egyre jobban belemélyedtem a történetbe, úgy ugrott be egyre több képkocka a filmből, így egy idő után már automatikusan hasonlítgattam a könyvet és a mozifilmet.
Ettől függetlenül még mindig azt mondom, hogy ez egy nagyon jól kitalált kis történet (sorozat:), amit szívesen ajánlok mindenkinek, főleg a fiatalabb korosztálynak. Az író ügyesen ötvözi a kalandregényt és a tanítást, hiszen bármilyen érdekes is a görög mitológia (nekem is az egyik kedvencem), de egy idő után az ember - főleg fiatalon - rendesen bele tud gabalyodni a sok istenbe, rokonsági fokba, ki mit csinált mivel, hogyan tette el láb alól, hogy büntették egymást stbstb. Így viszont, amennyiben mindez egy regénybe van ágyazva, ráadásul a mai kor gyerekeit téve főszereplőnek - ezerszer fogyaszthatóbb az egész.
Percy Jackson pedig pont azt a kisfiút személyesíti meg, akivel ez a korosztály nagyon együtt tud érezni. Megkapta azokat a jellemzőket, ami egy főhőst egy mostani fantasy történetben tökéletesen jellemezhet. Csonka családban nő fel, nincs szinte semmijük, a mostohaapa gonosz, rosszindulatú, kínozza őt és az édesanyját is. Az iskolában is problémái vannak, nehezen megy neki a tanulás és a keménymag is őt szúrja ki magának leggyengébb láncszemként, akit rendesen lehet minden téren kínozni.
Egyik napról a másikra azonban kiderül, hogy mégsem annyira lúzer Percy, mint ahogy ő is gondolja, de ehhez szörnyű dolgokon kell keresztül mennie. Végül bekerül arra a helyre, ahová mindig is való volt, a Félvér Táborba, ahol az oktatók mitológiai lények, a társai pedig olyan gyerekek, akik csak félig halandóak.
Két dolog van, amit kiemelnék. Az egyik, hogy az író képes volt hűen átadni, hogy milyen lenne, ha a mai kor gyerekének hirtelen megelevenednének a mitológiai lények. Imádtam, hogy Percy mennyire pimasz, mennyire nem hisz eleinte semmiben, magában persze a legkevésbé:), de azt még jobban, hogy a mai világ mit szólna azokhoz a lényekhez és csodákhoz, amelyekkel a történetben szembesülni kénytelenek. Hogy nézték terroristáknak vagy természeti csapásnak őket - hogy még csak a kisebbeket említsem:). Ez rettentő szórakoztató volt.
A másik pedig Percy humora. A srác lehet, hogy lúzer, lehet, hogy az iskolában mindenki belerúg egyet, lehet, hogy a táborban is eleinte a legszerencsétlenebbek között van, de mégis, a legtöbb dolgot olyan humorral képes kezelni, hogy az valami elképesztő.
Természetesen a két barátjáról se szabad megfeledkezni, hiszen a hősöknek mindig vannak barátai, segítői. Itt Percy két hasonló korú barátra tesz szert, az egyik Grover, a szatír, aki inkább hátráltatja, mint segíti őket, de azt abszolút viccesen, imádnivalóan teszi:). A másik pedig Annabeth, Pallasz Athéné lánya, aki az eszével, hidegvérével sok esetben húzza ki a fiúkat a csávából. Egyelőre persze még túl fiatalok, de érzem/hiszem/gondolom, hogy később még lehet közte és Percy között valami több:). Most még csak inkább az "egymást zrikáljuk, beszólunk a másiknak, de azért a végsőkig harcolunk érte" stádiumban vannak. De ilyenekből lesznek később a hatalmas szerelmek:).
És az istenek... keveset szerepeltek, de akkor hatalmasat alakítottak:). Ahogy egymással civakodtak vagy csak kommentálták a többieket, illetve ahogy az író megjelenítette őket.. az valami fenomenális volt:).

A történet pedig? Izgalmas, egy percig nem unatkoztam. Természetesen kell egy küldetés, lehetőleg egy lehetetlen küldetés, amivel jól fel lehet pörgetni az állóvizet és ami egy halandó főhőst is a mitológiai hősök közé emelhet. Rick Riodan is ehhez a témához nyúlt: sok életveszélyes helyzet, izgalmas kaland, fejtörők, mitológiai szörnyek és még sorolhatnám azokat, amelyeket túl kellett élnie a főhőseinknek.

Az író persze arról sem feledkezhet meg, hogy nincs mindenki tisztában a görög mitológiával, így a könyv végére kaptunk egy elég szép kis függeléket, amelyben az összes isten és lény be lett mutatva jó részletesen:).

Egyetlen egy dolgot mondanék hibának? Hiányosságnak? A Félvér Tábor engem nagyon érdekelt, sokkal jobban és részletesebben, mint amit a könyvben kaptunk róla. Nagyon érdekel, hogy mit és hogyan tanulnak, mit esznek, mit csinálnak, hogyan szórakoznak, hogy a tábor boltjában mit lehet kapni, stbstb. Erről sajnos elég keveset tudtunk meg, de remélem, hogy a további részekben ebből többet is kapunk majd:).

Összességében imádtam ezt a történetet, amit már nem kifejezetten "middle-grade" korosztályként is ugyanúgy élveztem és mindenkinek ajánlok, még azoknak is, akik látták a mozifilmeket, mert a könyv eszméletlenül izgalmas, humoros és szórakoztató.  

Borító: Végül is illik a történethez, de szerintem ettől függetlenül nagyon semmitmondó. Nekem biztosan nem keltené fel a figyelmemet egy könyvesboltban.

Kedvenc karakter: Percy, Annabeth, Grover

Szárnyalás: Percy humora

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Ez egy middle-grade könyv, egy kalandregény, ne várjatok hatalmas érzelmi hullámvasutakat.

Értékelés:

Blogturné extra - program a Félvér Táborban
A táborlakók egy átlagos napirendjét hoztam el nektek:


Nyereményjáték:
Mostani játékunk során Percy Jacksonhoz hasonló félistenek nyomába eredünk.
Minden állomáson találtok egy leírást, melynek alapján ki kell találnotok, melyik híres vagy kevésbé híres félvér(pár)t rejti a szöveg. Ha ez megvan, nincs más dolgotok, mint beírni a hős(ök) nevét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, és ezt megismételni mindegyik állomáson.
Ha pedig szeretnétek extra pontokkal növelni nyerési esélyeiteket, látogassatok el a www.blogturneklub.com oldalra, és töltsétek ki a keresztrejtvényt, majd a pirossal jelölt fősor megfejtését szintén írjátok be a kijelölt helyre. Az egyes sorokba az állomásokon található hősök nevét írjátok (tehát az egyessel jelölt sorba az első állomás hőse jön - magyarított névvel). A jutalom ezúttal sem marad el, a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából tiétek lehet a könyv egy példánya.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz; illetve minden nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk. 

Thébai királyai a görög mitológiában. Az ikerpár története egyébként nagyban hasonlít Romulus és Remus mítoszára.

Anyjuk, Antiopé szülés után kénytelen volt kitenni őket a Kithairón hegyére, így a testvérek valódi származásukat nem sejtve pásztorok közt nőttek fel. Egyikük zenész és énekes lett, miután Hermész megtanította zenélni és arany lírát adott neki. Másikuk vadász és pásztor. Anyjuk, Antiopé, miután elmenekült, megtalálta őket, a fiúk azonban majdnem megölték Dirké parancsára. Mikor azonban megtudták anyjuktól születésük titkát, Dirkét egy bika szarvára kötözve végezték ki, majd sereget gyűjtöttek, és elfoglalták Thébait. Megölték Lükoszt, aki a kiskorú Laiosz helyett uralkodott. Így ők lettek Thébai királyai. Ők építették a falat Thébai fellegvára, a Kadmea körül; míg egyikük nagy nehezen odacipelte a köveket, másikukat maguktól követték lírajátéka hallatán és maguktól siklottak a helyükre.
Az ikerpár tragédiája, hogy mindketten családjuk miatt lettek öngyilkosak.


A blogturné további állomásai:
Augusztus 17 - Dreamworld
Augusztus 18 - CBooks
Augusztus 19 - KönyvParfé
Augusztus 20 - Deszy könyvajánlója
Augusztus 21 - Kelly Lupi olvas

2016. augusztus 15., hétfő

Egy téma, öt borító #18 - villám


Egy új állandó heti rovatot indítottunk Andival (Függővég), melynek főszerepében a könyvborítók lesznek. Az ötletet a Sugar & Snark angol blogról vettük kölcsön.
A LÉNYEG:

Minden hétfőn kiválasztunk egy témát, amihez 5 borítót keresünk. Az 5 kedvenc borítónkat pedig közzé tesszük. Bárki nyugodtan csatlakozhat hozzánk a saját TOP 5-ös listájával az adott témában. Téma javaslatokat örömmel fogadunk, ne fogjátok vissza magatokat! :) 

AZ EHETI TÉMA :

VILLÁM
Megosztanád az 5 kedvenc villámos borítódat? Kommentben szívesen várjuk a te választásaidat is:)


2016. augusztus 12., péntek

Jessica Day George: Éjféli bál


Tizenkét hercegnő, sok-sok külföldi kérő, egy katonából lett kertész, egy gonosz király...és természetesen: egy hatalmas titok, ami megfejtésre vár! A Blogturné Klub és Könyvmolyképző Kiadó idei nyári retro turnéján négy bloggerünk ered Jessica Day George meséjének nyomába. Ha a turnéval tartotok, Ti is megnyerhetitek a könyv egy példányát!

Könyvmolyképző, 2012
282 oldal
Fordította: Szakál Gertrúd
Goodreads: 3,91
Besorolás: YA, romantikus, fantasy

Rose hercegnő a legidősebb tizenkét lánytestvér közül, akik arra kárhoztattak, hogy a gonosz Kőbezárt király palotájában, mélyen a föld alatt táncoljanak minden éjjel. Születésüktől kezdve átok ül rajtuk, és csak a halál adhatja vissza a szabadságukat. Rose azonban találkozik Galennel, egy fiatal, katonából lett kertésszel, aki nem veti meg a kalandot, és épp olyan elszánt, akárcsak Rose, és a szabadság egyszeriben nem is tűnik olyan elérhetetlennek. Hogy legyőzzék a királyt és sötét udvartartását, szükségük lesz egy láthatatlanná tévő köpenyre, egy fekete gyapjúláncra, melyet bűvös ezüst kötőtűkkel kötöttek, és mind közül a legkritikusabb hozzávalóra – az igaz szerelemre. A Széttáncolt cipellők című mese újrafeldolgozásával Jessica Day George megint megmutatja, milyen mesterien alkot valami teljesen újat egy történetből, amelyről csak hittük, hogy ismerjük.

Gyerekkoromban rengeteg mesét hallottam. Anyu minden este olvasott nekünk, így nyugodtan elmondhatom, hogy nem állnak tőlem messze ezek a történetek. De a Széttáncolt cipellők valahogy mégis kimaradt, még csak nem is hallottam róla. Így ez a regény teljesen újként került a kezemben és  azon felül, hogy gondoltam, hogy a főhős elnyeri a királykisasszony / hercegkisasszony (a megfelelő behelyettesítendő:) kezét, semmi egyebet nem tudtam róla.
A történetről nem szeretnék túl sok szót ejteni, hiszen a legtöbben ismeritek a mesét, illetve a könyv fülszövege is elég sokat mond róla. Ráadásul a cselekmény szála sem túlzottan bonyolult, aki valaha olvasott mesét, az elég gyorsan kitalálja a végét:).
A kidolgozásról viszont lenne pár mondanivalóm. Maga a történet érdekes volt, végig lekötött, bár sejtésem volt a regény végéről, de mégis megfogott és kíváncsian vártam, hogy mikor mi fog történni. Tetszett, ahogy az írónő váltogatta a helyszíneket, rövid betekintést kaphattunk a jó és a rossz oldalról és élveztem, hogy csak apránként adagolta a háttértörténetet és az előzményeket. De itt volt az első problémám. Galen, a főhős fiú érdekes karakter, főleg az, hogy fiú létére KÖT! Ez nagyon megfogott, mert őszintén szólva nem túl sok (sőt egyetlen egyet sem) fiút ismerek, aki képes és szeret is kötni. A különös "hobbija" mellett egy nagyon szerethető karakter, én is nagyon megkedveltem. Tetszett, ahogy megismertük a múltját, hogy jutott ide, mit csinált. De utána jött egy szál, a rokonság, amit nem teljesen értettem. Én értem, hogy valahogy bele kellett illeszteni ebbe a világba, de ahhoz képest, hogy mennyi időt töltöttünk el a rokonokkal, ahhoz képest az a szál totális vakvágány volt. Nem értettem, hogy miért kellett ekkora feneket keríteni a dolognak, ha utána nem befolyásolta a történet menetét.
A másik pedig a hercegkisasszonyok voltak. Tudom, hogy az eredeti mesében is tizenketten voltak, ez pedig nem kis létszám, amit nem túlságosan könnyű egy írónak se együtt mozgatni. De amennyi energiát belefeccölt az írónő Galen rokonainak a (számomra felesleges) szálába, annyit a hercegkisasszonyokba is beleölhetett volna. A főszereplő Rózsán kívül meg nem mondanám, hogy melyik testvérnek mi volt a neve és mit lehet róluk tudni - bár az is igaz, hogyha felsorolnék tizenegy virágnevet, azzal valószínűleg beletrafálnék pár névbe:).
Hiányzott az is nekem, hogy elmagyarázza valaki - vagy simán kiderüljön, hogy Galen miért ért ennyire a mágiához vagy hol tanulta meg vagy hogyan. És ha már Galennél tartunk. Ez a fiú a háborúban élt, harcolt, de ehhez képest én picit több "lelki" sérülést szerettem volna látni nála. Hiszen ott veszítette el - mégha az egyiküket csak közvetve is - a szüleit, gondolom barátait is és az ilyen az embert eléggé megviseli. Nem tudom, hogy erre az írónő eleve nem gondolt, vagy csak a könyv YA mivolta miatt nem mert ebbe jobban belevágni. 
Ami viszont tetszett nagyon, az a történet hangulata, ami nem volt rózsaszín, nem volt túlzottan romantikus, inkább komornak mondanám - hiszen a történet is ezt követeli meg. Hiszen egy olyan átokról van szó, ami egy birodalom bukásához vezethet, jó pár ember életét tönkreteheti és akár az életüket is elveheti. Tetszett, hogy a valósághoz is picit próbálták közelíteni, mert a középkori ember is ugyanígy állt volna a történtekhez - azonnal boszorkányt kiáltottak volna.
A Kőbezárt Király udvara is sok érdekességet rejtett (volna), ha picit azt is jobban kidolgozza az írónő - így csak az jött le, hogy a Király gonosz, az udvara se jobb nála és a fiai is nagyobbrészt az apjukra ütnek. De mégis egy-két helyen megcsillant valami, hogy azért a fiúk se teljesen boldogok az apjuk döntésétől. Ezt esetleg jobban ki lehetett volna fejteni és mindjárt érdekesebb lehetett volna ez a szál is.

Összességében nem mondanám, hogy rossz a regény. Aki keveset olvas és/vagy imádja a mesefeldolgozásokat, annak úgy érzem, hogy be fog jönni ez a történet, hiszen a szereplők abszolút szerethetőek, a történet érdekes, a cselekmény gördülékeny és a leírások nagyon jók lettek. De sajnos az én, sokkal jobb kidolgozású történetekhez szokott lelkemnek ez már kevés volt.


(Amit viszont meg kell említenem még, azok a kötésminták a regény végén. Ez valami fenomenális ötlet! Biztosra veszem, ha tudnék kötni - sok kézimunkához értek, de a kötés sajnos kimaradt az életemből -, akkor legalább az egyik mintát megpróbálnám megkötni:).

Borító: Úristen, gyönyörű - szerelem volt első látásra!

Kedvenc karakter: Galen

Szárnyalás: a fiú, aki kötni tud :)

Mélyrepülés: a hercegnők kidolgozatlansága

Érzelmi mérce: romantikus történet, szerelmi szállal benne, de nekem nem volt annyira meggyőző ez a szerelem

Értékelés: 

Blogturné extra - virágos kertek
Hoztam pár képet - ilyennek képzeltem el a Szeszélyes Kertet:
 

Ez pedig a föld alatti erdő lenne:



Nyereményjáték:
A mesében meghatározó szerepet töltenek be a virágok, ezért arra gondoltunk, ebben a játékban egy picit próbára tesszük, mennyire vagytok jártasak a virágetikettben. Milyen többletjelentéssel bírnak a virágok színei? Hogyan válassz virágszínt ajándékozáskor? Minden állomáson rövid ismertetőt találtok, hogy bizonyos színek mit is jelentenek a virágetikettben. A feladatotok, hogy kitaláljátok, melyik színről van szó, és azt beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába!

Figyelem! A sorsoláson csak azok vesznek részt, akik minden állomáson helyesen válaszoltak. A beírt megoldáson már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értestjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A Kiadó csak magyarországi címre postáz.

Ez a szín a barátságot, a bizalmat és a hűséget szimbolizálja.


A blogturné további állomásai:
Augusztus 8 - Szembetűnő
Augusztus 10 - CBooks
Augusztus 12 - Kelly Lupi olvas
Augusztus 14 - Sorok között

2016. augusztus 8., hétfő

Egy téma, öt borító #17 - asszaszin

Egy új állandó heti rovatot indítottunk Andival (Függővég), melynek főszerepében a könyvborítók lesznek. Az ötletet a Sugar & Snark angol blogról vettük kölcsön.

A LÉNYEG:

Minden hétfőn kiválasztunk egy témát, amihez 5 borítót keresünk. Az 5 kedvenc borítónkat pedig közzé tesszük. Bárki nyugodtan csatlakozhat hozzánk a saját TOP 5-ös listájával az adott témában. Téma javaslatokat örömmel fogadunk, ne fogjátok vissza magatokat! :)

AZ EHETI TÉMA: 

ASSZASZIN
 És a kedvencem: 


És most is különcködnék egy picit, mert van egy sorozat, ami nemcsak történetileg fogott meg, hanem imádom a borítóit is (még akkor is, ha egy rakás változatban jött ki:). Ez pedig Sarah J. Maas sorozata, a Throne of Glass:


A másik kiadás:


És az első részből készült egy harmadik variáció is:)


Megosztanád az 5 kedvenc asszaszinos borítódat? Kommentben szívesen várjuk a te választásaidat is:)

Andi Top5-ös listája

2016. augusztus 7., vasárnap

Geoff Rodkey: Claudia és James kiássák a csatabárdot - Rosszcsont ikrek sorozat #1

Maxim Könyvkiadó - Delfin könyvek
224 oldal
Fordította: Őri Péter
Goodreads: 3,98
Besorolás: Middle grade, humoros

Claudia és James igazán jó testvérek. De semmi nem okoz akkora örömet nekik, mint az, ha borsot törhetnek a másik orra alá. Ugyan mit árthat egy kis civakodás?
A két testvérben semmi közös nincs. Kivéve persze, hogy egyidősek – hiszen ikrek, és hogy mindkettőjüket ugyanaz a cél vezérli: legyőzni a másikat.
A csatározás mindenhol zajlik: otthon, az iskolában, New York utcáin, SMS-ben, chaten, sőt, még a virtuális valóságban, egy minecraftos játékban is.
Légy részese ennek a rafinált és vicces kalandnak, melyben a két testvér időt és energiát nem sajnálva fáradozik azon, hogy ő legyen a végső győztes.

Nem tudom, ki hogy van vele, de én szeretek az olvasmányaim közé beilleszteni időnként gyerekkönyveket is. Korábban a saját lányaim kedvéért tettem, illetve rájuk hivatkozhattam, de mivel már mindketten több, mint 14 évesek, be kell valljam, mostanában a saját szórakoztatásomra teszem.
Amikor megláttam és belelapoztam a Rosszcsont ikrekbe, rögtön megtetszett, hogy a Ropi meg a Zizi naplójához hasonlóan tele van a szöveg kis képekkel, rajzokkal, térképpel, ezt a formátumot imádják a gyerekek (meg én is). A 8-12 éves korosztálynál folyamatosan fenntartja a figyelmet a rengeteg képecske, nem hiába ezek a könyvek a legnépszerűbbek. Szép keménykötést kapott, eredeti borítóval, szóval kívül belül formailag nagyon tetszetős.

A háború mindkét fél szerint máshogy kezdődött... Claudia azt mondja, hogy James kezdte, ráadásul egy olyan szemétkedéssel, ami nagyon kegyetlen, az iskolai étkezőben minden diák fintorogva szagolja az ismeretlen eredetű bűzt, amikor James a saját ikertestvérére keni a dolgot, ráadásul megbélyegzi a Fingiling gúnynévvel is. James szerint már korábban elkezdődött a háború, méghozzá azzal, hogy Claudia megette a töltött süti nagyobb részét, pedig mindig igazságosan meg kell osztozniuk.
Innen indul tehát az egymás átverésére irányuló folyamat, aminek igen változatos elemeit ismerhetjük meg, a klasszikus "tegyél döglött halat az ellenség hátizsákjába" esettől a kéretlen videomegosztásig. Nem áll szándékomban lelőni a poénokat, de egytől egyik tanulságos esetek, főleg az, ami fordítva sül el.

A könyv eredeti kiadása 2015-ös, tehát meglehetősen friss, így nem meglepő, hogy  az átverések jelentős része a mai digitális világ  biztonsági réseivel foglalkozik.  Nagyon okosan, vicces helyzetekkel magyarázza el, hogy milyen meggondolatlan lépéseket tehetünk a virtuális világban, mennyire könnyen megbánthatunk másokat, ráadásul ezeket poénokat nem is olyan könnyű eltüntetni. A főszereplők 12 évesek, akik már az anyatejjel szívták magukba a technikát, nekik nagyon fontos tisztában lenni ezekkel a veszélyekkel, nagyon jó dolognak tartom, hogy ezen a szinten is végre foglalkozik ezzel egy szerző.

A történetet egyébként főleg Claudia meséli, de bőven szót kap James is, és a teljes igazság kedvéért egy-két mondat erejéig a barátok is elmondják a véleményüket. A szerző különös módon kezeli a szülőket. Azt megtudjuk a történetből, hogy az ikrekért bébiszitter megy a suliba és ő vigyáz estig rájuk, szóval elég elfoglalt szülőkről van szó. A történetben sms-ben beszélgetnek egymással (apa és anya), így tárgyalva meg az ikrek dolgait. Jókat nevettem ezeken!
Szerintem remek lett a fordítás, tökéletesen jönnek le a poénok, a szlenges szavak is klappolnak. Az eredetiben más a fiú neve, gondolom azért lett átírva, mert az amerikai nevek gyakorta uniszexek, és furán jönne ki a magyar szövegben.
A szerzőről annyit érdemes tudni, hogy valóban nagyon ért a gyerekek nyelvén, több ifjúsági/middle-grade könyv szerzője, számos gyerekshow-ban működött közre forgatókönyvíróként, és a humorát is ismerhetjük a Beavis and Butt-head című MTV produkcióból.

Ajánlom a könyvet fiúknak, lányoknak egyaránt, nagyon jó szórakozást nyújt a történet, imádni fogjátok.
Angol nyelvű weboldal: http://www.tappertwins.com/

Borító: Eredeti, aranyos.
 
Kedvenc karakter: Claudia

Szárnyalás: A mohikán frizura. Jared Leto jutott eszembe rögtön.

Mélyrepülés:  Volt egy apróság ami nem tetszett és aminek nem kellett volna bekerülni a könyvbe.

Érzelmi mérce: Sok-sok humor és tanulság a végére.


Értékelés:





2016. augusztus 5., péntek

Hírek a borítón túl - Richelle Mead - Vámpírakadémia évfordulós kiadás

A Vámpírakadémia sorozat első kötete idén ünnepli a megjelenésének tizedik évfordulóját. A kiadó pedig úgy döntött, hogy ennek örömére új köntösben ismét kiadja az első részt.

Richelle Mead pedig ma egy izgalmas hírt osztott meg velünk ezzel kapcsolatban:

"Bárcsak azt mondhatnám, hogy egy nyugis hétvégének néztek elébe, de attól tartok, hogy ez nem így lesz. Hétfőtől kezdve elkezdjük felfedni a címeit és a leírásait azoknak a bónusz részeknek, amelyek a Vámpírakadémia évfordulós kiadásában lesznek fellelhetőek (november 29-én jelenik meg). Tudom, hogy néhányan azt gondoljátok, hogy a bónusz cucc annyit jelent, hogy öt-öt oldallal lesz több az új könyv egy új borítóval, de ebben az esetben nem ez lesz. Ez egy hatalmas új anyag, ami az első részt egészíti ki- egy előzmény anyag, kibővített jelenetekkel és egy teljesen új történettel. A bónusz rész összesen mintegy 35.000 szót tartalmaz. A Vámpírakadémia 79.000 szóból áll. Szóval igen. Remélem, hogy képesek lesztek megőrizni a hidegvéreteket az elkövetkezendő néhány nap folyamán!"
 

Azon már elbeszélgettünk pár rajongóval, hogy mit is várunk a legjobban. Én, mint hatalmas Adrian fan, valahol abban reménykedem, hogy kap egy aprócska szerepet, hogy már az első részben is megjelenik, ha csak egy rövid beugró szerepben is. De, mint a sorozat egyik legnagyobb hazai rajongója, igazából bárminek örülnék, ha valami újat megtudhatnánk ebből a varázslatos világból. Alig várom, hogy megkapjuk az információkat és természetesen a könyvet is, amit ahogy lehet, azonnal be fogok szerezni és el is fogok olvasni.
(és a borítóba már most szerelmes vagyok:).

Van köztetek olyan, aki szintén nagyon kíváncsi arra, hogy mivel tudja Richelle kibővíteni az első részt? Szerintetek mit írhat még hozzá?


Rendszeres olvasók