KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2018. március 25., vasárnap

Istók Anna: Éhes felhő a napot

Könyvmolyképző Kiadó - Arany pöttyös 2017. december
244 oldal
Besorolás: lélektani és gasztro

Nóra életében hatalmas törés volt; otthagyta az egyetemet, és két évig Londonban dolgozott pincérnőként. Ám most az apja infarktusa miatt haza kell térnie, szembenézni a múlttal, és egy fájó szerelem emlékével.
De mi történt pontosan a testvére, Zsóka halála körül?
Miért bukkan fel újra és újra Csongor, a vonzó sógor?
Ha mélyek a sebek, akkor is van bűnbocsánat?
Míg Nóra lépésről lépésre halad a múlt megismerésében, lassan kialakul benne az elképzelés a saját jövőjét illetően is: szenvedélyévé válik a főzés.
A zamatos, pikáns ételek megálmodása közepette Nóra érzelmei egyre magasabb lángon forrnak.
Vajon sikerül-e élete főművét kifőznie: a saját boldogságát?
Lélektani kaland és ínycsiklandozó gasztroregény a nehéz szerelem ösvényein járóknak.

Istók Anna regénye már a harmadik az idei magyar szerzős olvasmányaim közül, amely kiérdemli a maximális pontszámot, érdemes tehát a hazai művek közül is válogatni, mert ilyen kincsekre bukkanhatunk!

„A félelem elnyelt. Magába tömött, mint egy éhes felhő a napot, elhalványodtam benne.” 

Első benyomásom nem volt túl szerencsés. Nem értettem a szerkezetét, ugyanis minden fejezet egy idézettel kezdődik (ez rendben is van), amit egy elmélkedés/filozofálás  követ, ami  később derült ki számomra, hogy tulajdonképpen Zsóka naplójából idéz a szerző. Így persze remek ötlet és nekem azt mutatta meg, a két testvér belülről mennyire egyforma volt, de ezt nem tudták egymásról.
Furcsálltam, hogy sok fejezeten keresztül nem derült ki, hogyan halt meg Nóra nővére, és neki vajon mi köze lehetett az egészhez. Mi az a NAGY BŰN, amit elkövetett, ami miatt egyenesen Angliáig menekült. Ezt egy óriási horognak éreztem, amibe már az elején beleakadtam, de túl sokáig táncoltattak rajta. De azt vettem észre, hogy a bosszúságom eltörpül a kíváncsiságom mellett, nem tudtam abbahagyni, tovább kellett olvasnom. 
A történetvezetés nagyon jól sikerült. Minden fejezet címe egy étel vagy ital  neve, ami szerepel az adott fejezetben, a cselekménybe ágyazva. A szerző biztosan nagyon szeret főzni, vagy másban nagyon szenvedélyes, mert valódi  élvezettel gyúrta úgy a főszereplő karakterét, hogy igazi őstehetségnek hasson a gasztronómia területén. Imádják az olvasók ezeket főzős részeket, amelyekből remek ötleteket lehet elcsípni. A leírások pedig olyan valóságosak, hogy én például többször éreztem az illatokat is, mintha egyenesen kiáramlanának az oldalakról. Mindezt könnyedén, magától értetődően teszi, ami az én szememben csodálatra méltó, mert nem igazán szeretek sok időt a konyhában tölteni. Mégis sokszor éreztem, hogy ezt vagy azt ki kellene próbálnom a receptek közül.
Az egész regényt végig jellemzi a lírai hangvétel, amit néhány mondatban túlzónak is éreztem, összességében mégis jól hat,  mert alapjában véve egy nehéz témát boncolgat a történet és a lágy mondatok nélkül gyászos lenne a hangulata. A főzés és a szerelmi élet taglalásán kívül a történetnek más, jelentős mondanivalója is van. A rendszerváltás előtti világban megedződött értelmiségi szülők állandóan féltek valamitől, nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy kívülről kifogástalan látszatot  keltsenek, mintha valós fenyegetés lesne rájuk. A gyerekek lehetőségeit is korlátozták, a szülők által kijelölt úton kellet haladniuk.  Nem voltak közös programok, beszélgetések, ha valami probléma akadt, arra hosszas prédikáció volt a felelet, nem a közös megbeszélés. Ez a félelem óhatatlanul átragadt a gyerekekre is, beléjük lett kódolva. Nem csoda, hogy mindkét lány menekült a családtól, ahogy lehetőségük akadt rá. Kiskoruk óta különösen féltették a gyerekeket mindentől, a baleset után ez még jobban felerősödik Nóra iránt, aki viszont közben felnőtt már, és saját döntésekre vágyik. Meg vagyok elégedve a karakterekkel, Nórával különösen, őt remek karakterfejlődésen viszi keresztül a szerző, ez adja az ívét a történetnek. A szülőkkel kapcsolatban sincs karakterileg kifogásom, anyaként át tudtam érezni a cselekedeteik egy részét a féltés jegyében. Az útkijelölésben viszont nem, az én saját családom demokráciája éles ellentétben áll Nóráéval, de az igaz, hogy a mai idők már távol vannak a rendszerváltás előtti élettől. Viszont én pont akkor nőttem fel, és bizonyos fajta félelem tényleg mindig ott lógott a levegőben, ahogy a lázadás is a fiatalokban.  
Talán azért is jók a karakterek, mert a cselekmény hihető, nem történnek extrém események, minden a valóságosság határain belül marad. Mostanában népszerű téma a young adult és new adult regényekben a veszteségfeldolgozás, mondhatjuk, hogy ez "trendi" téma.  A testvér halálának  feldolgozását ebben a regényben kisebb jelentőségűnek éreztem  Nóra önállóvá válása, önmegvalósítása  mellett, pedig szívesen olvastam volna több visszaemlékezést a  közös élményekre, ami összekötötte őket, mégiscsak leéltek egy gyerekkort egymás mellett. 
Hiányzott a szerelmi szálból némi szenvedély, legalábbis az én ízlésemnek. Valami komolyabb érzelemnyilvánítás, néhány érzelmesebb jelenet Nóra és Csongor között belefért volna a történetbe. Összességében mégis magával ragadott, elvarázsolt a kiemelkedően jó stílusával, választékos mondataival, jó érzés volt olvasni ezt a regényt. Remélem a szerző nem váratja sokáig az olvasóit a következő megjelenésével, mindenképpen figyelmet érdemel.

Borító: Gyönyörű, találó
 
Kedvenc karakter: Nóra

Szárnyalás: A receptek, a főzés hangulata. 

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce:  Fiatal felnőtteknek ajánlom, inkább érzelmekre, mint érzékiségre ható a történet.

Értékelés:



2018. március 20., kedd

Nyerj mozijegyet a Nap nap után filmre!

MOST PÁROS MOZIJEGYET NYERHETSZ!

A Nap nap után trailere egy remek adaptációt ígér! 2014-ben jelent meg magyarul David Levithan azonos című bestsellere a Maxim Könyvkiadó gondozásában, amit öt pillangóval jutalmaztam, az értékelésemet elolvashatjátok ITT

Most filmes borítóval jelent meg újra a regény, az alábbi linken tudtok beleolvasni:

Ha megtetszett,  itt tudjátok előrendelni 30% kedvezménnyel:

A 16 éves Rhiannon beleszeret egy különös lélekbe, akit csak „A”-nak hívnak, és minden egyes nap más ágyban, más-más testben ébred. A kettejük között kialakuló kapcsolat olyan erős, hogy elhatározzák, minden nap megkeresik egymást, pedig még csak nem is sejtik, mit és kit hoz a következő reggel. Ahogy egyre inkább beleszeretnek egymásba, a realitásokkal is kénytelenek szembenézni: vajon képesek lehetnek úgy leélni közös életüket, hogy egyikük minden 24 órában más személyt testesít meg?

Március 22-től mozikban a Nap nap után, egy kis ízelítő a filmből:


Nyerj páros belépőjegyet a filmre, melyet bármelyik Cinema City moziban beválthatsz!
Kedveld a megjelölt oldalakat és várd a vasárnapi sorsolást!


a Rafflecopter giveaway

2018. március 19., hétfő

Cynthia Hand, Brodi Ashton, Jodi Meadows: Lady Jane

A Maxim Könyvkiadó jelentette meg három sikeres young adult szerző Brodi Ashton, Cynthia Hand, Jodi Meadows közös regényét Lady Jane címmel. Valós történelmi személyekkel kalandozhatunk ebben az alternatív valóságban Anglia trónjáért folyó cselszövések közepette. Nyolc bloggerünk mutatja be ezt a humorban bővelkedő regényt, ahol mindennapos az emberek alakváltása a legkülönbözőbb lényekké. Érdemes követni az állomásokat, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a játékunk megfejtői között.

Maxim Könyvkiadó 2018. február - Dream válogatás
510 oldal
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
Goodeads: 4,12
Besorolás: YA, fantasy, vicces

Edward ​még csak tizenhat éves, és már Anglia királya. De sajnos épp haldoklik, ami elég kellemetlen, ha azt nézzük, hogy inkább az első csókja tervezésével kellene foglalkoznia, mint azzal, hogy kire is hagyja a trónt…
Jane Edward unokatestvére, akit sokkal inkább érdekelnek a könyvek, mint a romantika. Szerencsétlenségére Edward beleegyezett a megházasításába, hogy ezzel bebiztosítsa a trónöröklését. Ráadásul van valami igen furcsa a neki kiválasztottban: Gifford ugyanis egy ló. De tényleg, a férfi minden egyes nap hajnalán egy nemesi szénafalóvá változik – csak hogy naplemente után a fogai között szénaszálakkal változhasson vissza emberré. Ettől eltekintve azért meg kell hagyni, hogy roppantul jóképű, és Jane szívében szép lassan hely szabadul fel számára is.
A történet egyre zűrösebbé válik, ahogyan Edward, Jane és Gifford egy kolosszális összeesküvés közepén találják magukat. Miközben a királyság sorsa a tét, hőseinknek saját összeesküvést kell szőniük, számos harcot megvívniuk, kalandozniuk, s a szívük sem maradhat szárazon. De vajon sikerül véghezvinniük a tervüket, amíg a fejük még a helyén lehet?

Mi történik, ha három menő young adult szerző kitalálja, hogy közösen írnak regényt? Ráadásul elég merész ötlettel álltak elő, Anglia  trónviszályokkal zsúfolt történelméből ragadtak ki egy időszakot, valóban élt személyekkel, hogy aztán kedvükre alakítsanak ki egy alternatív valóságot, jó adag fantasy elemmel és remek humorral fűszerezve.
A szerzők közül csak Cynthia Handtől jelent meg magyarul regény, illetve sorozat, szerintem őt hozzám hasonlóan sok olvasó megkedvelte már. Brodi Ashton  Everneath és Jodi Meadows Incarnate sorozatainak magyar megjelenéséről csak álmodozhatunk.

Három főszereplője van a regénynek, mindegyikük saját szemszöggel rendelkezik, így nem  nehéz kitalálni, a három szerző felosztotta egymás között a karaktereket. Olvasóként azonban nem tudtam különbséget tenni, ugyanis egységes a stílusuk, jól összefésültek a narrációk és csak a karakterek hangja más, ami meg természetes.
Lady Jane Grey egy könyvmoly olvasó számára azonnal szimpatikussá válik, ugyanis ez a lány a napjait olvasással tölti és bárhol jár, egyrészt visz magával könyveket, vagy azonnal a könyveket kutatja a szemével. Kiskoruk óta legjobb barátok Edwarddal, aki a jelenlegi király. Őszinte teremtés, csupaszív, de ha a helyzet úgy hozza, küzdeni is megtanul.
Edward 16 éves és ugyan uralkodó, de a kormányzást valójában a Titkos Tanács és annak vezetője, Lord Dudley végzik, ő pedig, mint minden más kamaszfiú az első csókról és udvarlásról álmodozik, mellette elvégzi az uralkodás apró-cseprő formaságait. Csakhogy beteg, konkrétan haldoklik, így könnyen ráveszik, hogy adja férjhez unokahúgát, Jane-t és ezen a vonalon biztosítsa a korona öröklődését. A kiszemelt férj Lord Dudley másodszülött fia.
Gifford Dudley, szólítsd csak "G"-nek, ő E∂ian, azaz alakváltó, nappal ló, éjszaka emberi formában, ami érthetően megnehezíti az életét, főleg, hogy épp nősülnie kéne. Más E∂ian-okkal ellentétben ő nem tudja szabályozni az átváltozást, ezért rendkívül sok kellemetlen helyzetbe (amik tulajdonképpen nagyon viccesek) kerül a Lady Jane-el kötött esküvő után.
Hamarosan kiderül, hogy Edward nem véletlenül haldoklik, valakik régóta mérgezik az ételeit, menekülnie kell, közben máris halálhírét keltik és Lady Jane-t sebtében megkoronázzák.  Jane érzi, hogy valami nincs rendben és újdonsült férjére/lovára támaszkodva elindulnak megkeresni a királyt, hogy visszaszerezzék együtt a trónt, amit közben Edward egyik nővére, Mary kaparintott meg.

Lehet, hogy egy cseppet zűrösen hangzanak a fentiek, de valójában rendkívül szórakoztató a történet. Többször is hangos nevetésre késztettek a szereplők, a szerzők remek humorral szőtték át a dialógusokat. Nekem nagyon tetszett a fantasy szál is, ami nem valami elvarázsolt mágia, hanem egy egyszerű alakváltási készség. Néhány ember alakváltó, ők az E∂ian-ok, általában tudják irányítani az átváltozást és néhány zűrösebb egyén kivételével békében tudnak élni az emberekkel. Vannak azonban az "Igazak", akik szerint ki kell irtani ezt az elhajlást az emberek közül. Ebből adódik pár konfliktus a regényben, kiderül, ki E∂ian és ki nem, ki vállalja önmagát, ki tagadja.
A másik cselekményszál a trónért való viszály, az intrikák és cselszövések, amik szintén izgalmas feszültséget adnak. A hatalom felelősség, és a trónközeli szereplők mindegyikének magába kell néznie, meg tud-e küzdeni a kihívással, vagy arra érdemesebbnek engedi át a koronát.
Hatalmas gratula a szerzőknek a szerelmi szálért. Jane és Gifford alaposan megküzdenek a boldogságért, lassan haladnak, de annál édesebb módon. Eleve akadály Gifford állapota, amit később tetéz még más is, mégis az együtt töltött perceik megmelengetik az olvasók szívét. Edward sem marad szerelem nélkül, Gracie-vel nagyon jól kiegészítik egymást, de hogy mit hoz a jövő, nem árulhatom el.
Egy apróságnak tűnő dolog miatt vontam le fél pillangót, és ez a regény végén történő szerzői kiszólások miatt volt. Sokakat ez nem zavar, de engem megakaszt, sőt kiakaszt, ha kiszólnak a történetből, és ez nem egy-két alkalom volt, hanem elég sok.
Mindezek mellett tetszett a regényben a rengeteg mellékszereplő, az E∂ian-ok ötlete és kivitelezése, de leginkább a történelmi ötletesség. Nem egyszer hívják fel a figyelmet a szerzők, hogy ez a történet nem a valóság, de még annak az alapja sem, én, mint olvasó, ezek után tudni akartam, akkor mi is történt valójában a 16. század Angliájában? Sok órát töltöttem a neten találtak olvasásával, egyik oldal vitt a másikra, Tudorok, családfák, könyves és filmes vonatkozások, kapcsolódó országok történelme... Meg kell mondanom, nagyon élveztem, hogy mégis tanultam sok mindent a könyv révén erről a korról, ettől messzemenőleg emlékezetes marad.

Borító: Gyönyörű, imádom!
 
Kedvenc karakter: Jane, G., Edward

Szárnyalás: Az E∂ian-ok ötlete, az átváltozás, leginkább a vörös begy szárnyalása tetszett.


Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce:  A ya határain belül maradnak a szerelmi jelenetek, 14 éves kortól ajánlom.

Értékelés:




Játék:

A regény főbb szereplői E∂ianek, azaz alakváltók. A kiemelt betűket összeolvasva kapjátok meg a megoldást, ami a szereplő nevét és az állati alakját adja ki. Pl: Pet - kutya A megfejtéseket írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné állomásai:

03.19 Kelly és Lupi olvas
03.21 Betonka bulija
03.23 Könyvvilág
03.25 Dreamworld
03.27 Kristina blogja
03.29 Szembetűnő
03.31 CBooks
04.02 Deszy könyvajánlója


2018. március 11., vasárnap

V. K. Bellone: Felvont vitorlák (Meridia #1)

Könyvmolyképző Kiadó
376 oldal
Besorolás: high fantasy

Meridiában vallás, intrika és titkok uralkodnak. De minden trónra kell egy király. Anahita főpapnő Espadont szereti, és nem akar máshoz menni, így csak a saját eszére támaszkodhat, hogy elkerülje a kényszerházasságot Ramallal, a furcsa sivatagi barbárral.
Titkok földön és vízen. Espadon kapitány szent küldetésen jár: a világot kettészelő zátony felé vitorlázik, hogy visszaszerezze a Vastorony Szívét. Vajon vallásuk kincse vagy ősi harci eszköz? A titok űzi, hajtja előre.
Harc baráttal és ellenséggel. Ramal megszegte a sivatagi törzsek szokását, amikor Meridia lerohanása helyett nősülni próbált. Sokan árulónak tartják, ám van egy terve, melyért ölni is hajlandó – hiszen a lelke csekély ár a népe jövőjéért.
Izgalmas történet egy olyan világban, ahol az ősök csupán fémcsontvázú romokat, rejtélyes ereklyéket és egy szunnyadó háborút hagytak az utódokra.

A Meridia sorozat első része megerősítette a magyar szerzőkbe vetett hitemet. Baráth Veronika műve teljes mértékben megérdemelte az Aranymosáson elért helyezést és a megjelenés lehetőségét.

A szerző egy alaposan kidolgozott high-fantasy világba repíti az olvasót, az Ezeregyéjszaka meséit idéző környezetben játszódik a regény. A Meridia királyság tengerparti fővárosa  az egyik fő helyszíne a történetnek, ahol a végtelen tenger találkozik a kietlen sivataggal.
Mindig nagy elvárásokat támasztok a  világfelépítéssel kapcsolatban, ebben a regényben nem találtam hibát erre vonatkozóan. Nagyon lényeges kérdés a történetben a vallás, a szerző  megfelelően adagolva ismerteti meg az olvasóval a  Tengeristennő imádatán alapuló hitet. E/3 személyben egyenesen a főszereplő gondolatain keresztül szerez tudomást az olvasó erről a vallásról, aminek ő maga a főpapnője.
A meridiai királyságban  a Tengeristennőben hisznek, aki biztosítja számukra a hajózható vizeket, a halrajokat, a jó időjárást. Nagy tisztelet övezi a főpapnőt, akit az egyháznak felajánlott lányok közül választanak ki. Jelenleg Anahita ez a személy, akinek az apja a jelenlegi király, anyja meghalt korábban. A királyt úgy választják, hogy kijelölnek egy veszélyes tengeri útvonalat, és az indulóknak a saját hajójukkal, legénységükkel kell igyekezniük elsőként célba érni. A győztes lesz a Tengeristennő Bajnoka, és egyben a király is, aki a főpapnő kezét is elnyeri.
A cselekmény két szálon fut, és a  két különböző szál szereplői nem is találkoznak össze ebben a részben, ez nagy meglepetés volt számomra. Az egyik szál Espadon kapitány küldetése (aki egyébként évek óta Anahita jegyese), mely főképp a tengeren játszódik, őt részben okkal távolították el a királyságtól, hogy ne tudjon részt venni a bajnokságon a királyi címért, részben valódi küldetéssé válik az útja. A feladata: megtalálni egy ősi várost és elhozni egy ereklyét, amit valaha Meridiából loptak el, a Vastorony szívét. A karaktere nem volt számomra maximálisan szimpatikus, érzelmileg bizonytalannak találtam. Viszont a küldetés céltudatossá teszi, és nagyon erős a kötődése a valláshoz is. A karaktere nem fekete vagy fehér, nem tudtam eldönteni, mit tesz majd, ha hazatér egyszer. Ez a szál izgalmas tengeri erőpróbákkal, csatákkal tarkított útra viszi az olvasót, később a szárazföldiek lázadásával újabb izgalmakba visz, újabb karakterekkel ismertet meg.
A másik szál főhősei a főpapnő és Ramal, aki a népe érdekében szeretné megszerezni a trónt, hogy visszafoglalhassa ezt az országot, ami valaha az övéié volt. Különleges ez a kapcsolat, ahogyan szövetségesekké válnak a kezdeti ellenállás után. Két teljesen különböző világ találkozik kettejüknél, mindketten a saját népük érdekeit védik. Ramal barbárnak van beállítva, és a lány így is kezeli, amíg nem bizonyít kellően. Ramal keménynek és érzelemmentesnek mutatkozik, de valójában ez a környezetének szóló vezetői arc, a történet során kiderül, milyen is ő valójában.
Anahita karaktere sokat fejlődik, látóköre szélesedik. Megtanulja, hogy milyen az élet a palotán kívül, szembesül a sivatagi mindennapokkal. Tetszett benne, hogy kétségei vannak a világával szemben, és nem robotként végzi a dolgát, hanem elgondolkodik, és megoldásokat keres.
A regény rengeteg mellékszereplőt vonultat fel, akik mindannyian egyéniségek, és megérdemelnék a kiemelést. Alaccia, Kame, Coral, ők különösen jók voltak.
A szerző csodálatosan ír, az első sorától az utolsóig élveztem a történetet. A két szál egy időben játszódik, a fejezetek felváltva ugrálnak a két helyszín között, érthetően, egyáltalán nem zavaróan. A leírások szépek és pontosak ahhoz, hogy minden apró részletig el tudjam képzelni a jeleneteket. A regényben több csata is szerepel, ezek hihetőek, kidolgozottak, akár szárazon vagy tengeren zajlottak. Ugyan ez egy elképzelt világ, de sok elem ismerős az arab világból. Az ételek, italok, a sivatagi faluk, a karaván, stb. minden jellegzetesség élvezetes leírást kapott. Érdekesség volt számomra, hogy a szerző steampunk elemeket is vitt a történetbe. A high fantasy-ra jellemző késő középkori világba gőzzel hajtott eszközöket vegyített, amiket messzi földről kaptak vagy szereztek a szereplők. Hajó és aratógép is volt ilyen, de a radarszerű eszközt is ide sorolnám.
A történet maga nem kiemelkedően világmegváltó, de a szerző stílusával párosulva remekül fogyasztható. Számomra nem voltak kitalálhatóak az egyes események, többször is alaposan megleptek a fordulatok, amiből nem volt hiány. A végén a karaván megtámadása során  jött egy olyan csattanó, hogy leesett az állam.
A szerző hangját nagyon megszerettem, kiforrott a stílusa,  ez a mű gyakorlott íróra utal, ha nem tudnám, hogy debütáló írás, nem is hinném el. Gördülékenyek a mondatok, az írónő gazdag szókinccsel rendelkezik, a feszültséget végig fent tudta tartani, nem is tudtam abbahagyni az olvasást, míg a végére nem értem, és azonnal olvasnám a folytatást is. A szerelmi szál jóformán elhanyagolható, több szenvedélyt éreztem a vallás, vagy a népük iránt a szereplők részéről mintsem egymás iránt. Nem is ezen volt a lényeg, bár szerintem a következő részben az érzelmi vonal hangsúlyosabb lesz. A pálmát a lendületes cselekmény viszi el, ami a párhuzamosan futó kettős szál miatt duplán izgalmas. Nagyon jó lenne, ha sokan olvasnák és megszeretnék ezt a világot, hogy minél hamarabb jöhessen a folytatás, amit alig várok!

Borító: Gyönyörű, figyelemfelkeltő
 
Kedvenc karakter: Ramal

Szárnyalás: A tengeri hajós jeleneteket imádtam.


Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce:  A szerelmi szál(ak) most még csak alakulgatnak.

Értékelés:



Rendszeres olvasók