2012. május 20., vasárnap

Benina: Megsebzett szabadság - Farkasok nemzetsége #1

Könyvmolyképző Kiadó Megjelenés: 2012 június 9. Ünnepi Könyvhét
334 oldal
Besorolás: történelmi romantikus

Benina lelkes rajongótábora türelmetlenül várja a júniusi könyvhetet, amikor végre megjelenik a várva várt új sorozat első része, a honfoglaló magyarok idejében játszódó Megsebzett szabadság. Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy előolvasója lehettem ennek a remek történetnek, ami teljesen más, mint a Bíborhajú sorozat, de azt hiszem legalább akkora sikere lesz. A célközönség mindenesetre szélesebb,  a történelmi romantikus  könyvek  az egyik legnépszerűbb  műfaj a hölgyek körében.

Flavia a bajor nemes kisasszony rémísztő álombéli látomása valósággá válik, faluját megtámadja egy csapat portyázó magyar harcos. Fekete bőrű szolgálójával, Garával együtt fogságba esnek és rabszolgaként hurcolják  magukkal  mindkettejüket Pannónia földjére. Hamarosan kiderül, elrablóik a magyar nemzetség vezetőjének, Davalnak tudta nélkül, csupán szórakozásból, a fosztogatás öröméért rohanták le a védtelen falut. Daval keményen  megbünteti az ötletadót, és Flaviát a jurtájában helyezi el.
Daval
Flaviának minden oka megvan rá, hogy gyűlölje a magyarokat, hiszen elrabolták, megfosztották a szabadságától, a szolgálóját elválasztották tőle, és arra kényszerítik, hogy gyógyítsa meg Vazult, akit tulajdonképpen ő maga sebesített meg. Flavia minden alkalmat megragad az ellenállásra és a szökésre, aztán szép lassan rádöbben, hogy a magyarok nem is olyan barbár népség, mint ahogy azt gondolta. Daval és Flavia között az első pillanattól szikrázik a levegő, de a szerelem lassan bontakozik ki, és a bizalom elnyeréséig rögös út vezet, amely árulással, harcokkal és sebesülésekkel van kikövezve.

Először is ki kell emelni, hogy a regény a történelmi romantikus kategóriába tartozik, tehát a Bíborhajú sorozat rajongói most egészen más stílusú könyvet olvashatnak, amiből csaknem teljesen hiányoznak a fantasy elemek. Valami viszont megmaradt, varázslat ebben is van, az írónő a honfoglaláskori időket hozza el nekünk, ami egyfajta tisztelgés az ősök előtt, és bizony a szerelem varázsa  abban az időben is fantasztikus érzés volt. A misztikum végül is helyet kap a regényben, a sámánok táltosok és látók azt hiszem felfoghatók alternatív boszorkányokként, de a lényeg az írásmódban van, mert az varázslatos.    
Flavia
Benina stílusa hozza a tőle megszokott színvonalat, imádom a leírásait, ahogy mindig pontosan el tudom képzelni a cselekmény helyszíneit éppúgy, mint ahogy át tudom élni  a szereplők érzelmeit. Ez választékos nyelvezetet igényel, amit ebben az esetben meg kellett fejelni a speciális korabeli szavakkal és az ősmagyar  nevekkel, amihez pillanatok alatt hozzá lehet szokni.  Látszik az alapos előtanulmányozás a regényen, hiszen a szokások, a gyógyítási folyamatok, az ételek, a jurták, a ruházatok leírása fantasztikusan jól sikerült.
A szereplőgárda igen nagy, sokukat nagyon meg lehet szeretni és kívánnék olvasni róluk egy-egy külön regényt, mert megérdemelnék a főszerepet. Azt hiszem erre meg is van az esély, ahogy Beninát ismerem.
Daval nagyapja viking volt, ebből a vérvonalból örökölte hatalmas termetét. Izmos test, határozott arcél, és a kemény külső alatt hatalmas érző szív dobog. Flavia megbabonázza őt, az éppen felnőttnek számító bajor szépség, aki eddig igencsak unalmas és csendes életet élt a falujában. Az első pillanattól kezdve őrülten küzd a szabadságáért, egy pillanatra sem tudják megtörni, sokszor meggondolatlanul forrófejű. 
Vihar
Lépésről lépésre azonban felépül közöttük a bizalom, a szerelem lassan, de biztosan eljön, kiélvezhetjük minden  mozzanatát, és ez annyira más, mint a mostanában olvasható instant szerelmek, amivel telenyomják a young adult könyveket.  Ez a szerelem építkezik, civódással, harcokkal, sebesülésekkel, később évődésekkel, érintésekkel és végül a beteljesüléssel. Egy icipicit szirupos, de ennyi még nem teszi csöpögőssé. 
A fő vonal a kibontakozó szerelem, de nem nyomja el a körítést sem, van min izgulni az utolsó oldalig, és az epilógus tartogat meglepetést.
Meg kell még említenem a könyvben szereplő két csodás állatot, mindkettő Daval tulajdona, akik igazi segítőtársai, a lova Vihar, egy fekete harci mén, és a vadászsólyom, Zen, aki szintén végigkíséri a kalandozás során. Élvezet volt a róluk szóló részeket olvasni. 
Zen
Azt hiszem egy hiánypótló könyvet tarthat a kezében az olvasó, hiszen közvetlenül a honfoglalás utáni időszakban játszódó vérbeli romantikus történetről eddig még nem hallottam, és Benina tollából ez különleges élmény volt.    
A bejegyzésben szereplő képek Benina saját kezű munkái, ahogy a végleges borítón szereplő rajzok is. Egészen elámultam, amikor először megláttam ezeket a képeket, tehát még egy dolog, amiben tehetséges a szerző. A bejegyzés végén a végső döntésben alulmaradt másik borító látható, ami személy szerint nekem jobban tetszik, de csupán a farkasos embléma miatt.
Borító: Benina saját rajzai felhasználásával készült, egyedi, különleges. 
 
Kedvenc karakter:  Daval,  Zombor, Gyöngyvér, Ernakh

Szárnyalás:  Testvérlelkek - Botar és Flavia

Mélyrepülés:  Kajdon lehetett volna erősebb, még gonoszabb.

Érzéki mérce: Minden benne van, ami  csak kell. Én olvastam az eredeti verziót is, és megnyugodtam, hogy nem lettek túlságosan cenzúrázva a kedvenc jeleneteim.

Értékelés:

2012. május 19., szombat

Pittacus Lore: A Hatok hatalma - Lórieni Krónikák #2

Cartaphilus Kiadó 2011
304 oldal
Fordította: Illés Róbert
Goodreads: 4,16
Besorolás: YA, sci-fi

Pittacus Lore álnéven James Frey és Jobie Hughes szerzőpáros írja a Lorien Legacies sorozatot, amelyet hat részesre terveztek. Az első részről,  A negyedik című könyvről már írtam ITT.

A bejegyzés spoileres lehet az első részre, aki nem  olvasta, sürgősen olvassa el, mert a második még jobb lett!

Negyedik, Hatodik és Sam menekülni kényszerül Paradis-ból, miután félig lerombolták az iskolát a végső harcban, és a rendőrség is terroristának tartja őket. Egy időre megpróbálnak elrejtőzni, hogy kitalálják mi legyen a következő lépés, hogyan találják meg a többieket. Rájönnek, hogy Sam apja jeleket hagyott maga után, de ezek felderítéséhez vissza kell menniük Paradis-ba. Hiába sikerül megszerezni amiért jöttek, John nem bírja ki, hogy ne lássa Sarah-t, persze az FBI lecsap rájuk. Ki kell szabadulniuk a fogságból, mert vár rájuk egy sokkal veszélyesebb küldetés, a mogadoriak főhadiszállásáról vissza kell szerezniük Negyedik ládáját. Bejutni sem egyszerű, de amit bent találnak az minden képzeletet felülír.
Mindeközben Spanyolországban Hetedik, aki egy eldugott kolostorban él, minden lehető eszközzel - ami gyakorlatilag néhány perc netezés naponta - próbál nyomára bukkanni a többieknek. Meggyőződése, hogy John Smith egy közülük, de hiába próbál kapcsolatba lépni vele, cepanja nem segít neki. Az évek során elvesztette a hitét Lorienben, a vallásba menekül, és ez nagy baj, mert  Hetedik nem tudja kinyitni nélküle a ládáját, amit egyébként is elrejtett előle a mentora. Nem várt segítség érkezik Hetedik  életébe és hamarosan hasznát is látja, mert szembe kell néznie a mogadoriakkal, akik rátalálnak.

Rendkívül jól szórakoztam a sorozat második részén, rengeteg akció és izgalom van benne. Az első részre tulajdonképpen a film kapcsán figyeltem fel, miután Alex Pettyfer játszotta a főszerepet. A könyvet a film megnézése után olvastam, de még úgy is nagyon tetszett. A Hatok hatalmára egyáltalán nem jellemző a "sorozat második része" szindróma.  Sőt, sokkal  jobban megírt a történet szerintem, ebben közrejátszik, hogy a történet két szálon fut, és a Spanyolországban játszódó események Hetedik narrációjában hangzanak el.  Az eleje lassú, de ez szükséges is, hogy megismerjük az új szereplőket, és a menekülő csapatnak is adjuk egy kis időt összecsiszolódni.  Aztán felpörögnek az események és felváltva izgultam az Államokban és a Spanyolországban  zajló cselekményen. 
A szerelmi szál, ami az első részben hangsúlyos volt, most egész más irányba terelődik, és kapunk - szinte kötelező elemként - egy halványka szerelmi háromszöget. Szerencsére nem nyomja el a történetet, éppen csak színesíti a sztorit, mert itt igazából a harcokon, összecsapásokon kell izgulni.
A karakterek közül  Negyedik ahelyett, hogy komolyodna, úgy éreztem éretlen és forrófejű, meg is kapja érte a büntetését. Nem sok előrehaladást mutat a karaktere, de  hiszek benne, és megadom az esélyt, hogy helyrehozza a hibáit.  Hetediket nagyon megszerettem, ő nagyon emberi, megismerhetjük a múltja néhány részletét, hogyan vándoroltak országról országra, amíg a kolostorban befogadták őket a cepanjával. Az ő helyzete sokkal nehezebb, mint Negyediké, hiszen Henri az apjaként viselkedett, Hetediknek meg tulajdonképpen egyedül kellett kezelnie kifejlődő képességeit.
Hatodik csodálatos karakter, ő az, aki elvitte a hátán a történetet. Ő az esze a csapatnak és a küzdelemben is a legnagyobb mértékben veszi ki a részét, pedig neki is saját magának kellett  mindent megtanulnia.
Egyetlen "apróság"zavart, hogy a Mogokat ebben a részben lényegesen könnyebb volt megölni, gyakorlatilag lekaszálják őket tucatjával, több jelenetben is, az első részben azért sokkal félelmetesebb ellenfélnek tűntek. 
Sajnos a filmváltozatról nagy a hallgatás, pedig az első rész 60 millió dolláros ráfordítás után világviszonylatban 140 millió dolláros bevételt hozott. A rajongók biztosan nagyon várják, velem együtt, ahogy a könyv harmadik részét is, a címe The Rise of Nine lesz, és 2012. augusztus 21-én jelenik meg az Államokban. Bízom benne, hogy a Kiadó karácsonyra meglepi a rajongókat a magyar megjelenéssel.

Borító: Jobb mint némelyik külföldi kiadás. 
 
Kedvenc karakter:  Hatodik, Hetedik

Szárnyalás:  Bernie Kosar, még mindig kedvenc, itt a lótól a bagolyig lesz pár átváltozása.

Mélyrepülés:  Olivia kábé 10 másodpercre bukkan fel a könyvben, nem is értem, mi értelme volt...

Érzéki mérce: Néhány puszi és smárolás, váltott szereplőkkel, meg fogtok lepődni.

Értékelés:
 

2012. május 17., csütörtök

Alexandra Adornetto: Lázadó - Halo #1

IPC Mirror 2012
429 oldal
Fordította: Popovics Ferenc
Goodreads: 3,69
Besorolás: YA, fantasy, angyalok

Nagyon vártam ennek a könyvnek a megjelenését, bár leginkább az eredeti  angol nyelvű kiadás borítója vonzott, amit sajnos a magyar kiadó nem vett át. de a bejegyzés végén láthatjátok.

 Három angyal száll a Földre, pontosabban Venus Cove kisvárosba, Gabriel (igen, az arkangyal) Ivy (aki egy gyógyító szeráf), és Bethany, a 16 éves angyallány. Feladatuk megfigyelni és segíteni az emberek világát, ugyanis egyre több jel utal rá, hogy a sötétség erői át akarják venni az irányítást. Ennek érdekében be kell illeszkedniük az emberek világába, néhány hét ismerkedés után Bethany beiratkozik a helyi középiskolába, Gabriel ugyanott lesz zenetanár, Ivy pedig a helyi egyházi közösségben aktivizálja magát, önkéntes munkával segít amiben tud. Nem könnyű elrejteni különleges képességeiket, hiszen már a külsejük is feltűnő, tökéletesnek tűnnek. Beth megismerkedik Xavier Woodsszal  és rájön, hogy a benne kavargó emberi érzések túlságosan erősek, végérvényesen beleszeretett egy emberbe. Közben egyre több titokzatos baleset történik, és a kisvárosban  sötét alakok tűnnek fel.

Xavier
Mindenek előtt meg kell jegyeznem, hogy az ausztrál írónő  most múlt húsz éves,  2010-ben, amikor ez a könyv megjelent, épp 18 volt, tehát a könyvet 16-17 évesen írta. És akkor sem volt kezdő, meséi jelentek meg előtte.  Az írói stílusára leginkább jellemző, hogy messzemenően részletesen ír, mindent apróra megmagyarázva, a kedvenc témákat pedig kellőképpen sokszor ismételve. Ilyen például Xavier szemének méltatása, mely közel 30 alkalommal szerepel. (Itt balra az elképzelésem ezekről a szemekről.) Megteremtett egy világot, amelyben az angyalok a Földre szállnak, hogy segítsék az embereket. Rögtön szíven is ütött, hogy maga Gabriel, a legharcosabb  arkangyal pont az isten háta mögötti kisvárosban kap megbízatást ráadásul  szőke, adoniszi kinézettel. De ezen még túltettem volna magam, ha az írónő bűne csak ennyi lenne. Ahogy pörögtek a lapok, egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a Twilight katolikus változatát tartom a kezemben. Pontról pontra nem szeretném összehasonlítani a két történetet, de néhány apróságot muszáj megosztanom:  az angyalok bőre halványan ragyog, bár itt a sötétben,  a karakterek egyezése röhejes, Bethany-Bella, Xavier-Edward, Jake-Jake,  házasság előtt nincs szex. Vajon mely könyvek vannak megemlítve a történetben? Nem találnátok ki, a Rómeó és Júlia, Üvöltő szelek.

Ami különösen zavart és nem találtam magyarázatot rá, a főhős viselkedése. Ő egy angyal, ezt vágjuk már a borító láttán is, de attól a pillanattól, hogy instant szerelemre lobban Xavierrel, teljesen megfeledkezik a küldetésről, már nem fontos semmi, csak az emberi érzései.  Az angyali képességek egyébként is szinte mellőzve vannak, néhány apróságon kívül alig használják azokat, olyan helyzetekben sem, amikor jól jönne. Gabriel például képes mások gondolataiban olvasni, de amikor kéne akkor nem is gondolnak rá..
Bethany hihetetlenül naív, hisztis, és az egész könyvön át figyelhetjük a Xavier függőségét, ami azért is ciki, mert itt ugye ő a természetfeletti, tehát vész esetén Beth-nek kéne Xaviert, az embert védelmezni. Jake-kel kapcsolatban pedig a hajamat téptem, édes kis angyalkám, csak a hülye nem látja, hogy ki Jake valójában.  Beth nem látta. 
Xaviernek minden tulajdonsága megvan hozzá, hogy imádják a lányok, a legjobb pasi a suliban, kedves, segítőkész, odaadó, védelmező, bátor, hűséges (jaj mi van még?), sportol, focizik, iskolakapitány, és nem gondol a szexre.   Na ilyen az életben  nincs, csak Adornetto kisasszonynál.
A rosszfiú felbukkanása elég sokára történik meg, a könyv felén túl, persze ő is szépfiú, lázadó, kellően rejtélyes és nem rejti véka alá csábítási szándékát. Beth persze barátkozik vele. Jake végre egy kicsit felpezsdítette a sztorit.
Gabriel
A két másik angyal, Gabriel és Ivy földöntúli jelenségek, rendkívül gyönyörűek, magasztosak,  tényleg az lebeg a szemük előtt, hogy végrehajtsák a feladatukat, a lehető legnagyobb hatékonysággal. Az írónő azért beleszőtte a történetbe, hogy Gabrielért a város összes nőnemű lénye odavan, és aki csak meglátja azonnali nyálelválasztásra kényszerül. Ivy-ért nemkülönben odavannak a pasik. Gabrielnek még vizespólós villantása is van..
Támogató karakterek közül Molly a "fiúvadász" barátnő a legjelentősebb figura, és egész elfogadható is, ő amolyan terelgető szerepet kap és csajos tanácsokkal látja el Bethany-t.

Összességében ez egy kislány írása, tele idealizált szereplőkkel, túl sok leírással, amelyben bár gyöngyszemek is akadnak, mégis +200 oldallal bővíti ki a történetet. Nagy erőfeszítéseket tesz továbbá, hogy felhívja a figyelmet néhány társadalmi problémára, például a szegénység, erőszak, az idősek ellátása. Hiába vonta be a sorokat az istenes szirup, mégsem vágtam a falhoz, olvastatta magát, talán  azért, hogy meglássam, hogyan jutnak a szereplők el addig, ami már a könyv elején kitalálható. A 13-16 éves korosztálynak szerethető lesz a könyv, igazából nekik ajánlom. Kár, hogy az igazi angyalos cuccok hiányoznak a történetből, kíváncsi vagyok a következő részre mennyit fejlődik az írónő, a Hádészt feltétlenül el fogom olvasni.

Borító:  Ez lett volna az eredeti itt balra. Kár érte! 
 
Kedvenc karakter: Molly

Szárnyalás: Éjszakai repülés.

Mélyrepülés:  Twilight  klón.

Érzéki mérce:  Néhány csókon kívül nem történik semmi, hiszen szigorúan vallásos Xavier. A bibi az, hogy az előző barátnője megvolt neki.

Értékelés:

2012. május 14., hétfő

Nyereményjáték

NYERD MEG  JULIE KAGAWA:  IRON KING - Vaskirály  című regényének ARC (Advance Reading Copy) példányát, ami előzetes olvasópéldány, megjelenés előtt!!

A könyvet a Könyvmolyképző Kiadó jelenteti meg a  júniusi könyvhétre a vörös pöttyös sorozat részeként.

Két hét áll rendelkezésre a jelentkezéshez, 2012. június 1-én sorsolom a könyvet, így egy szerencsés nyertes megjelenés előtt olvashatja ezt a remek könyvet.

Greylupus vendégbloggerem értékelése ITT OLVASHATÓ.

A leendő nyertes nevében is köszönöm a könyvet a Kiadónak!


a Rafflecopter giveaway

Julie Kagawa: Iron King - Vaskirály

Nagy örömömre @Greylupus elvállalta, hogy időnként vendég-postot ír a blogban. Íme a soron következő (3) recenziója, remélem még nagyon sok alkalommal köszönthetem itt a továbbiakban.


Könyvmolyképző Kiadó 2012
376 oldal
Fordította: Borbás Mária
Goodreads: 4,03
Besorolás: YA, fantasy, tündérek


Először tavaly nyár végén figyeltem fel, hogy a külföldi „molyos” ismerőseim istenítenek egy sorozatot és nagyon várnak egy újabb részt belőle. Majd a sorozat kinti kiadója is elárasztott minket látványos trailerrel, nagyon profi promo képekkel, így kíváncsian néztem utána, hogy miért van ez a nagy felhajtás. Ekkor találkoztam először Julie Kagawa: Iron Fey sorozatával. Bár külföldön akkor már az utolsó részt várta mindenki, de itthon még aránylag ismeretlen volt a sorozat, így amikor a Könyvmolyképző, a kiadók között elsőként, lehetőséget adott a „nagyközönségnek” is, hogy még megjelenés előtt, ARC példányként elolvashassa az első részt, boldogan vettem a kezembe.

A történet főszereplője, a 16. születésnapja előtt álló Meghan Chase, akinek az élete nem túl irigylésre méltó. Szegény családban él, az édesapja a lány 6 éves korában eltűnt, az édesanyja újra férjhez ment és az imádott kisöccse, Ethan születésével, Meghan majdhogynem teljesen háttérbe szorult.
A lány az iskolában is népszerűtlen, a többiek átnéznek rajta, semmibe veszik, egyedüli barátja Robin, aki mindig mellette áll, bátorítja, megvédi, ha kell és furcsa módon mindig „hercegnőnek” szólítja. A születésnap azonban nem úgy alakul, ahogy azt Meghan szerette volna. Már az előző nap furcsaságok sora kezdődik, amelyek a nevezetes napon még rosszabbra fordulnak. Robin furcsán kezd viselkedni, a kisöccse egy, a szobájába rejtőző mumusról mesél rettegve, majd Meghan az iskolába menet egy titokzatos, lovas idegent pillant meg az erdőben, aki őt figyeli. A tanítás után hazatérve pedig rémülten veszi észre, hogy a kisöccsét elrabolták és a helyébe egy gonosz kis hasonmás került.
Ekkor szembesíti Robin azzal, hogy Meghan nem hétköznapi lány, hanem Oberonnak, a Nyári udvar tündérkirályának a lánya és egy izgalmakkal és veszélyekkel teli utazás veszi kezdetét a tündérek birodalmába. Vajon sikerül kimenteniük Ethant, és megmenteni Sohasohaföldet? Képes lesz-e Meghan választani az emberi és a tündér élete - és a legjobb barátja és a halálosan veszélyes, jóképű ifjú „jégherceg” között?

A történet maga egyszerre nyűgözött le és néhol bosszantott is.
Bosszantott, mert az írónő sok szálat már ismert történetekből szedett össze: a Szentivánéji Álomból, a Végtelen történetből, az Alice Csodaországból és még biztosan találnék párat, ha jobban utánanéznék. De mindemellett le is nyűgözött, mert még így is képes volt egy olyan varázslatos mesét megírnia, ami magába szippantott és alig engedett el, ügyesen kombinálva az irodalomból már jól ismert tündéreket az általa elképzelt világgal.
Hála Istennek ebben a történetben sem lettek a tündérek kedves, aranyos, jótét lények, hanem hideg, számító társaság maradtak, akiknél azt sem szabad elhinni, amit kérdeznek.
Nagyon tetszett, hogy végre nem csak beszéltek és meséltek róla, hanem be is jutottunk a tündérek birodalmába, ahol a Téli és a Nyári udvar intrikákkal és cselszövésekkel uralkodik, megosztva a birodalmukat. Azért, ha lehet, a Téli Udvart szeretném jobban is megismerni, hisz a Nyári udvar világával és lényeivel már nagyjából összeismerkedtünk és nagyon kíváncsi lennék Mab birodalmára is.
A tündérek létét fenyegető veszély, a Vasudvar megalkotása nagyon jó ötlet volt – hisz, bár biztosra veszem, hogy az alapot a Végtelen történetből merítette az író és ez azért egy picit levon az egész értékéből – de ez a "téma” még mindig nagyon aktuális, hisz a teljes elgépiesedés, a számítógépek, és az, hogy az emberek jó része már inkább a gépek világában kapcsolódik ki és nem könyvekkel, mind-mind reális „fenyegetés”. Hatalmas volt a kontraszt a Vasudvar sivársága, élettelensége és a tündérek birodalmának élettelisége, szépsége között. Teljesen átéreztem, hogy mi vár a tündérekre, ha a Vaskirály veszi át a hatalmat.

Éééés most jön a szerelmi háromszög – hisz ez már majdhogynem „alapkövetelmény” egy YA jellegű történetnél, de ahogy én láttam, itt akkora nagy izgalom nem lesz, hogy Meghan melyik fiút fogja választani. Már most szinte 100%-ra megmondhatom előre, hogy ki lesz a befutó. Ettől függetlenül imádnivaló mind a két fiú:
Robin/Puck, az örök barát és tréfamester, egy legenda a tündérek között, akit a Szentivánéji Álomból már ismerhetünk és tudjuk, hogy mit várhatunk tőle. Akire Meghan mindig számíthat, és akiről egész idő alatt sejthetjük, hogy többet érez a lány iránt, mint barátság.
És természetesen Ash herceg (a hosszú nevétől most megkímélek mindenkit, kiejteni lehetetlen, bár leírni sem egyszerű), Mab királynő legkisebbik fia. Jóképű, titokzatos és halálosan veszélyes. Hogy Meghan iránt mit érez, arra nem egyszerű rájönni, a jéghideg, harcos külső mögé nehéz belátni, de ezt teszi őt ellenállhatatlanná – engem az első pillanattól fogva levett a lábamról, imádtam minden jelenetét. Tetszett, hogy a két fiú közti konfliktus már jóval azelőtt kialakult, mielőtt megismerték volna Meghant és ezt a nem túl kellemes helyzetet csak tetézte, hogy mind a ketten kapcsolatba kerültek a lánnyal.
Sajnos a főhősnő, Meghan nem tett rám mély benyomást, még úgy sem, hogy tisztában vagyok vele, hogy mekkora utat tett meg, mire a félénk, visszahúzódó lányból, bátor fiatal nővé vált, aki képes volt bárkivel szembeszállni a testvére és a szerettei életéért. Sokszor cselekedett meggondolatlanul, sok esetben túlságosan naiv volt, bár ezeket a kora miatt azért elnéztem neki.
A szereplők közül még Kacort emelném ki. Bár ő „csak” egy beszélő macska, de az esze, a humora és a szarkazmusa sok vidám percet szerzett és sokszor vitte előre a történetet. Nehéz megállapítani, hogy kihez hűséges és a tetteivel mik a szándékai, de ő épp ezért különleges.
Összességében egy nagyon szerethető történet és bár kissé lassan indult be és volt benne pár hiba, de mindezek ellenére lekötött és szórakoztató volt. Nagyon várom a következő részét, remélem, minél hamarabb olvashatjuk!

BorítóA kiadó átvette a külföldi borítót, ezért óriási köszönet nekik, szerintem különleges és nagyon szép. Az eredeti borító ezen felül dombornyomású, kíváncsi leszek, hogy az itthoni, végleges borító is ilyen lesz?

Kedvenc karakter: Kacor, Ash és Puck

Szárnyalás:  Amikor Ash végre megnyílik Meghan előtt.

Mélyrepülés: A Vasudvar, hogy láthattuk, mivé válhat Sohasohaföld, ha a Vaskirály kerül uralomra

Érzéki mérce: Túl sok minden még nem történt, de azért egy csók elcsattant (véééégre, amire ez megtörtént..).


Értékelés:



A postás csenget (24)

A könyvfesztivál után és a júniusi könyvhét előtt  már nem akartam könyvet venni, de ezzel a három  könyvvel mégis kivételt tettem, az élet így hozta:)

HinoMatsuri sorozatának a Vampire Knight-nak megjelent a negyedik része, így a mai napon a kosaramban landolt (Mangafan Kiadó.

Mark Lawrence: Tövisek Hercege című könyvének nagyon megörültem, amikor a lányom megajándékozott vele a napokban. A Fumax Kiadó igényes kiadásában jelent meg a regény, és remélem sikeres lesz, és olvashatjuk majd a folytatásokat is. A következő rész címe Tövisek Királya lesz, és az idén augusztus 2-án jelenik meg az USA-ban.

Alexandra Adornetto Halo sorozatának első része is megjelent néhány hete, amely a Lázadó címet kapta. Sajnos nem az eredeti borítóval jelentette meg az IPC Mirror Kiadó, de tulajdonképpen ez is nagyon szép. Nagyon kíváncsi vagyok a könyvre, mert erről aztán hideget-meleget lehet olvasni a könyves blogokon, itthon és külföldön egyaránt.

2012. május 9., szerda

Borító Extra - Különkiadás


Különleges projectbe kezdtünk kedves Molyos ismerősömmel Dave-vel, aki a http://konyvekesfilmek.wordpress.com blogot vezeti. Rengeteg könyv tartozik a közös érdeklődési körünkbe, ezek közül az egyik kiemelt:  Jennifer L. Armentrout LUX sorozata.

Egy közös ismerősünktől megtudtuk, hogy a sorozat borítóin szereplő modellekkel interjú olvasható az írónő honlapján, és nem kis meglepetésünkre kiderült, hogy ez a csinos lány a vonzó fiatalemberrel együtt, magyar származású: Tziotziosz Sztella és Tóth Péter.
Kinyomoztuk az elérhetőségüket, így elküldhettük a közösen megfogalmazott kérdéseket, melyre szinte azonnal, nagyon kedvesen válaszolt Sztella. (az interjút lentebb olvashatjátok) A közös projekt célja tulajdonképpen a figyelemfelkeltés és a két cover-modell megismerése lenne. Megpróbáljuk szerény eszközeinkkel rávezetni a kiadókat, hogy érdemes ezt a sorozatot magyarul megjelentetni, hiszen a nemzetközi olvasótáborral rendelkező Goodreads-en, több ezer értékelés alapján 4,44-es átlagot ért el, ami kiemelkedően jónak számít.

A fentebb említett interjúból megtudtuk, hogy egy pár vagytok. Ez nyilván megkönnyíti a közös „couple” képek készítését. Van különleges élményetek/emléketek ezzel kapcsolatban?
8 éve egy párt alkotunk, én több éve modellkedéssel is foglalkozom, így egyszer csak jött az ötlet egy közös fotózáshoz. Nem állt mögöttünk profi stáb, vittünk pár ruhát, kisminkeltem magam, és már kattogtak is a vakuk. Ezeken a képeken az egymáshoz fűződő szoros kötelék, szerelem jelent meg. Talán ezért lettek ennyire sikeresek a képeink.

How to Ruin sorozat
(Kelly zárójeles megjegyzése: Legesélyesebb a magyarországi megjelenésre Simon Elkeles How to Ruin sorozata, melynek borítói a személyes kedvenceim. Mivel a szerző Perfect  Chemistry sorozatát már elkezdte megjelentetni a Könyvmolyképző Kiadó, nagy reményeket fűzök hozzá, hogy a magyar olvasók is kezükbe vehetik majd ezeket a könyveket.)

Mikor tudtátok meg, hogy több könyv borítóján fogtok szerepelni? Informálnak benneteket a kész borítóról/plakátokról/cikkekről, vagy volt olyan eset, amikor egyszer csak szembe találkoztatok magatokkal a kirakatokban vagy az újságokban?

Csak amiről mi tudunk: óriás plakátok, cikkek, könyvborítók, reklámok. Rengeteg országban jelentek meg a képek, barátaink, ismerőseink külföldi utazások alkalmával folyamatosan linkelik be nekünk. Persze olyan is történt, hogy kinyitottam egy újságot, amiben több oldalon keresztül voltak rólunk fotók. Első körben hihetetlenül furcsa érzés volt, Mentos reklámban szerepelni, könyvek borítóján, Berlin főutcáján, óriásplakáton, dubai üzletláncban, Lettországban egy üzletház egész oldalfalán. Ma már nem „lepődünk meg semmin".:)
Ezek a képek sajnos a fotózás utáni nap már nem a mi kezeinkben voltak, így nem tudjuk a mai napig, hogy legközelebb hol jelenünk meg. Most már nem bánjunk, ennek is meg volt az előnye.

Az írónővel lesz személyes találkozás?
Az interneten találtam azt a blogot, ahol az összes könyvborítót megtaláltuk, felvettük a kapcsolatot az írónővel, hatalmas volt az öröm a részükről, és részünkről is.
Nagy örömmel és lelkesedéssel állunk a projekt elé, ahol új fotósorozatot készítenek rólunk az új könyvborítóhoz, illetve a rajongókkal is találkozhatunk, dedikáljunk a könyveket is.
A megbeszélésünk után, 5 napon belül, itt voltak a dedikált példányok, már ebből látszott a lelkesedés és a gondosság. Az én szívembe már belopták magukat.
Az amerikai történet pedig tényleg egy álom megvalósulása. Kint rengetegen szeretnek bennünket, így kaptunk egy lehetőséget és június 7.-én kiutazunk hozzájuk (Miami, Atlanta, Bahamák).

Olvastátok az első Lux könyvet, illetve tervezitek elolvasni?
Sajnos a könyvet még nem sikerült elolvasni, de úton vagyunk.:) Jelenleg rengeteget dolgozom és tanulok. Amerika lesz az első megálló a "pihenésre".



A modellkedés ismertséggel/hírnévvel jár, főleg külföldön. Amerikában gyakran előfordul, hogy egy-egy könyvnek óriási rajongótábora van, itt elsősorban a főszereplők „sztárolására” gondolok. Hogy fogadnátok, ha itthon is megjelennének ezek a könyvek az eredeti borítókkal?

Itthon csöndesen zajlik minden. Kíváncsi lennék rá, hogy egyáltalán érdekelné-e az embereket ez a fajta siker és megvalósulás!
Nagyon nagy öröm lenne, ha Magyarországon is megjelenne a sorozat és itt is legalább ekkora lelkesedéssel fogadnák.

Amikor nem modellkedtek, a „civil” mindennapjaitokban, mivel foglalkoztok?
Én jelenleg üzletvezető vagyok egy étteremben, sminkesként is tevékenykedek, és a mesterképzést végzem az egyetemen (kommunikáció), illetve kozmetikus is vagyok.
SOHA SEM UNATKOZOM.
A párom munkája pedig az élsport, a futball.

Köszönjük a válaszokat és reméljük, az amerikai utatok után újra jelentkezhetünk egy élménybeszámolóval!

Sztella és Pepe facebook rajongói oldala:  ITT

Ha már ennyi szó esett a a Lux sorozatról, íme az első rész, az Obsidian  bemutatása:

Az újrakezdés szívás.
Amikor Nyugat-Virginiába költöztünk a végzős évem előtt, beletörődtem abba, ami rám vár, vicces tájszólás, akadozó internet és a végtelen unalom... egészen addig, míg megláttam a fenyegetően magas, hátborzongatóan zöld szemű dögös szomszéd srácot. Egyből jobbnak tűntek a dolgok.
És aztán kinyitotta a száját. Daemon dühítő, arrogáns, kiállhatatlan. Egyáltalán nem jövünk ki egymással.
De amikor egy idegen megtámadott, Daemon egyetlen intésére megállt az idő, és valami váratlan történt. Az én jóképű idegen szomszédom kiválasztott engem. Érted. Földönkívüli. 
Kiderült, hogy Daemonnak és a húgának galaxisnyi ellensége van, akik el akarják lopni a képességeiket.
Daemon érintésére felgyúlok, mint Vegas fényei. Az egyetlen módja, hogy túléljem ezt, ha kitartok Daemon mellett, míg elhalványul az igézet. 
Hacsak előbb meg nem ölöm.


2012. május 5., szombat

Rachel Vincent: Stray - Kóborok

Könyvmolyképző Kiadó 2012
478 oldal
Fordította: Miks-Rédai Viktória
Goodreads: 3,89
Besorolás: alakváltók, urban-fantasy

Nem igazán értem, hogyan lett ennek a könyvnek vörös-pöttyös besorolása, mert ez a történet felnőtteknek szól, felnőtt szereplőkkel. A "Tizenhat éves kortól ajánljuk" megjegyzéssel abszolút egyetértek. 

Faythe Sanders az egyike a nyolc termékeny vérmacskának az államokban. Családja és falkája nem nézi jó szemmel, hogy "normális" életet akar élni, egyetemre jár, ahelyett, hogy férjhez menne, és gondoskodna a falka utánpótlásáról. Faythe viszont a középiskola után hátat fordít addigi életének, tanul, bulizik és igazi ember  barátja van, aki mit sem sejt a valóságról. Egyik este azonban megtámadja egy idegen "kóbor", akit hiába futamít meg, a családja azonnal hazarendeli. Nem is ellenkezik, miután megtudja, hogy két másik fiatal vérmacskanőt is elraboltak. Apja, a falka alfája összehívja a többi falkavezetőt, hogy együtt szervezzék meg az üldözést.  
A lány rég nem járt otthon, és a család alkalmazásában álló falkatagok közül két kandúr is repesve várta már az érkezését. Kettejük rivalizálása állandó feszültséget teremt. Faythe összezavarodik és egy óvatlan pillanatban rosszul dönt, kiszolgáltatja magát üldözőinek, akik elrabolják a ranch-ról.

A Shifters sorozat első része ez a történet, a legfontosabb jellemzője, hogy itt nem farkasokká válnak a szereplők, hanem vérmacskákká, ami a leginkább  a fekete párducra hasonlít. Maga az alakváltás is más, a szereplők levetkőznek, és néhány perces koncentráció alatt változnak át, elég fájdalmas módon. A szaglásuk emberi alakjukban is rendkívül kifinomult, a gyors anyagcsere miatt rengeteget esznek.  Falkákat alakítanak, ami egy családra alapul, és a velük együtt dolgozó falkatagokból áll. Akiket valamilyen okból kizárnak a falkából  vándorolni kényszerülnek, ők a kóborok. Veszélyesek, mert nem tartják tiszteletben az emberi életet, így legtöbbször levadásszák őket. Néhány falkatag viszont nem kér ebből a meglehetősen szigorú életből, és saját útra lép, Faythe egyik bátyja is így tett, a lánynak nemhiába vannak falkaelhagyási ötletei. Mivel ő nőstény, és itt a nők örökítik a géneket, a családja állandóan vigyáz rá, még az egyetemi évek alatt is folyamatos titkos felügyelet alatt volt. Arról nem is beszélve, hogy egy nőre vagy húsz hím jut, így az a kandúr, aki nem tud párt találni, kénytelen ember nőkkel vigasztalódni, vagy magányos marad.
A könyv elég hosszú, és sajnos az első fele szinte csak az információ folyamatos és túlzott áradásáról szól. Mivel  a sorozatból már hat rész jelent meg, győzködöm magam, hogy erre így az elején némileg szükség is van, na de ennyire? Szerencsére a második felében a szócséplés helyét átveszi az akció, és ez ugyebár egybeesik Faythe elrablásával, innen igazán beindulnak az események. Ez igazán élvezhetővé hozza fel a sztorit, és az utolsó 100 oldal újabb meglepetéseket tartogat. A szerző elcsöpögtet néhány apró jelet, ami miatt kívánom a folytatásokat olvasni, mert kifejezetten izgalmas pontokat érint. 
A történet tehát jól vizsgázott, de a karakterekkel már nem vagyok kibékülve. A főhős egy igazi kick-ass csaj, megállja a helyét a verekedős jelenetekben, adja-kapja a pofonokat keményen. Ugyanakkor a könyv feléig annyit siránkozik, hogy komolyan untam. Nyafog a sorsa miatt, az apja miatt, a sok pasi miatt, ami különösen utálatot kelt, hiszen gyakorlatilag egymásnak ugrasztja őket, és ez nagyon nem szép. A könyv végén is kettős érzésem volt, mert mutatott ugyan egyfajta fejlődést, és az apjával is kibékül, de a végső jelenetben mégis csalódtam egy megmozdulásában. Így utólag azért beismerem, nem lehetett könnyű ennyi fiútestvér és egyéb kandúr között felnőni és megküzdeni mindenért.
A kandúrok külön kategória, persze mind izmos és szexi. Marc a főpasi nekem nem nyerte el a bizalmam, Jace sokkal inkább. (nem a neve miatt kedves barátnőim)  A számos férfi karakter bemutatására egyszerűen nincs hely, olyan sokan vannak, ebből a szempontból igazán kellemes a felhozatal. Andrew nevével még biztos fogunk találkozni a folytatásokban, és Ryan is tartogat szerintem egy érdekes háttértörténetet.
Összességében felnőtteknek ajánlom, nem is a véres verekedések, a belek kiontása, vagy épp a légcsövek összeroppantása miatt, hanem az erőszak, a bántalmazás jelenléte ezt indokolja.

Borító: Eredeti, nagyon tetszik, a karmolásnyom kidomborodik!
 
Kedvenc karakter: Jace

Szárnyalás:  Menekülés a ketrecből.

Mélyrepülés: Túl sok a nyüszögés a könyv első felében, de mégsem tudtam félredobni.

Érzéki mérce:  Van néhány csók, és  némi párzási jelenet. A 16-os karikát főképp az erőszak jelenléte miatt adom.  

Értékelés:


2012. május 1., kedd

Sophie Jordan: Firelight

Nagy örömömre @Greylupus elvállalta, hogy időnként vendég-postot ír a blogban. Íme a soron következő (2) recenziója, remélem még nagyon sok alkalommal köszönthetem itt a továbbiakban.





Harper Teen 2010
Várható magyar megjelenés: Könyvmolyképző Kiadó 2012
323 oldal
Goodreads: 3,99
Besorolás: YA, fantasy, sárkányok


Ez a könyv azok közé tartozik, aminek mind a borítója, mind a leírása (a farkasok mellett a sárkányok a nagy kedvenceim) annyira megfogott, hogy nem voltam képes kivárni a magyar megjelenést, így angolul fogtam hozzá.
A történet főszereplője Jacinda, egy Draki lány, aki a húgával Tamrával és az édesanyjával együtt, mágiával elrejtett városukban él fenn, az északi erdőségekben. A Drakik egy alakváltó nép, akik bármikor képesek sárkánnyá változni. A kihalás szélén állnak, mert az emberek vadásznak rájuk a csodatévő vérük, bőrük és csontjaik miatt - Jacinda apja is a vadászok áldozatává vált sok-sok évvel ezelőtt. Minden Draki más és más különleges képességgel rendelkezik, van, aki a vizet uralja, van, aki képes láthatatlanná válni és így tovább. Jacinda különleges, mert hosszú idő óta ő az egyetlen egy tűzokádó Draki, ezért a jövője adott, a népük alfájának, az Onyx Drakinak a fiával, a jóképű, büszke Cassian-nal kell házasságra lépnie és így biztosítaniuk, hogy újra legyenek tűzokádók köztük. 
Jacinda természetesen lázad a sorsa és a szabályaik ellen. Szigorú törvény írja elő, hogy csak éjjel repülhetnek sárkányként, mert akkor nem veszik észre őket a vadászok, de főhősnőnk ezt a törvényt áthágja a barátnőjével és hajszál híján elkapják és megölik őket. Hogy a barátnőjét mentse, Jacinda először magára vonja a vadászok figyelmét, elcsalja őket, majd megpróbál elrejtőzni. Az egyik fiatal vadász, Will azonban így is megtalálja, de annyira elbűvöli a sárkány szépsége, hogy elengedi.
Hazatérve, Jacindára büntetés vár – le akarják vágni a szárnyait, hogy többé ne legyen képes repülni, hisz szárnyak nélkül többé nem tud bajba keveredni, de az egyéb kötelezettségeinek még így is eleget tud tenni. Az édesanyja viszont nem akarja ezt a sorsot a lányának, így messze menekülnek, egy sivatagban lévő kisvárosba, abban reménykedve, hogy ide senki nem követi őket, mivel a Drakiknak nedvességre van szükségük, a száraz levegő és a víz hiánya szépen lassan megöli a bennük élő sárkányt. Jacinda és Tamra beiratkoznak a helyi középiskolába, ahol már az első nap kibe botlanak? Természetesen Will-be. A lány rögtön felismeri a fiút, de Will nem ismeri fel Jacindát emberalakban. Lassan vonzalom alakul ki kettőjük között, Jacindának pedig választania kell, hogy mi számára a fontosabb? A szerelem a leghalálosabb ellenségükkel, amit pluszban a benne lévő sárkánya is támogat, de ami az életüket veszélyezteti vagy a józan esze és a gyerekkoruktól beléjük nevelt törvény, hogy a vadászokat messze kerülje el?
Ráadásul a saját népük és Cassian sem hagyja a lányt ilyen egyszerűen elveszni, így a sárkányvadászok mellett velük is számolniuk kell…
Cassian
A történet úgy indult, mint sok más, általam mostanában olvasott YA sorozat (a különleges faj valamiért még különlegesebb lányát hozzá akarják kényszeríteni a csapat alfájának a fiához. A lány elmenekül és beleszeret egy teljesen átlagos fiúba, akiről kiderül, hogy mégsem annyira átlagos – a menekülés és szerelem sorrendje tetszőlegesen felcserélhető:)), de az írónő mégis képes volt valami olyan pluszt adni az alaptörténethez, ami elvarázsolt és magával ragadott. Ez a plusz ebben a történetben a „Drakik” voltak. Vééégre sárkányok! Nem, továbbra is imádom a farkasokat, angyalokat, démonokat, vámpírokat és minden egyéb természetfeletti lényt, de annyira vártam már egy sárkányokról szóló YA könyvet!
Imádtam a róluk szóló részeket, az átváltozás nehézségéit, a repülés élményét, és ahogyan az írónő mindezt tálalta nekünk. De mégis, az első könyvben sajnos elég kevés szó esik a Drakikról és a világukról, amiben eredetileg Jacinda és családja él - túl hamar megszöknek a népüktől, hogy többet is megtudjunk róluk. Persze, az írónő folyamatosan csepegteti az információkat, de valahogy mégis többet szerettem volna megtudni a városukról, a törvényeikről, a történelmükről. Remélem, hogy a második részben már több szó esik róla, mert nagyon érdekelne.   Amíg a Drakik világáról keveset kaptunk, addig Jacinda révén érdekes volt nagyon E/1-ben olvasni egy sárkány alakváltóról. Nagyon tetszett, hogy a lány minden egyes érzelmi vihara (akár félelem, akár vágy volt az) felélesztette benne a sárkányt és küzdenie kellett azért, nehogy ő maradjon alul olyan helyzetekben, amivel lebukott volna akár az emberek vagy akár a vadászok előtt. Őt magát megkedveltem nagyon, még úgy is, hogy néha a falnak mentem tőle. Egyrészről nagyon határozott tudott lenni, ha arról volt szó, hogy a benne lévő sárkányt megvédje, de másrészről viszont néha a sírba vitt, amennyit Will-lel kapcsolatban hezitált vagy, ahogy a családját is néha semmibe vette, ha kitalált valamit. Pedig az édesanyja és a húga szinte mindent feladtak azért, hogy Jacindát megmentsék. Tamrát, a húgát pedig nagyon sajnáltam, hisz ő, másodszülöttként és egy „fogyatékossága” miatt, teljesen háttérbe szorult, a legtöbbször úgy kezelték, mintha nem is létezett volna. Az édesanyjuk viszont, bár gyakran érzéketlennek tűnik a lányai számára, egy erős asszony, aki egyedüli családfenntartóként neveli a két lányát. Lehet, hogy nem mutatja ki úgy a szeretetét, ahogy a lányai szeretnék, de látni rajta, hogy megpróbál erején felül is mindent megadni nekik és megvédeni őket, ami nem is olyan könnyű feladat sem a Drakik, sem az emberek világában.  
Will… pont olyan, amilyennek egy jófiú karakternek kell lennie egy ilyen sorozatban, kedves, aranyos, odavan Jacindáért és kellően titokzatos. Kedveltem a karakterét, de valami mégis hiányzott belőle, mert amikor Cassian is szerepelt, Will teljesen elhalványult mellette. Ráadásul furcsállottam, hogy egy ennyi idős fiúhoz képest túlságosan is nyugodtan tűrte a lány „akarlak is, meg nem is”viselkedését. Azért kíváncsi leszek, hogy mi lesz a vele kapcsolatos rejtély megoldása, bár halvány sejtésem azért van róla.  
Cassian viszont ugyanúgy nem lett számomra teljesen „negatív” szereplő, mint anno Ren sem a Nightshade-ben. Rajta is ugyanazt látom, hogy a lányt a maga módján szereti, és nem csak azért akarja megszerezni, mert erre kötelezi őt a népük. Türelmes Jacindával és a háttérben kivár, holott simán erőszakkal is megszerezhetné a lányt. De nem teszi, és csak akkor mutatja meg az erejét, amikor veszélyesnek ítéli a helyzetet a két fiatal között. Sajnos csak néhány jelenete van ebben a könyvben, ami kevés ahhoz, hogy jobban megismerhessük, de tudom, hogy a következő részben jóval több szerepe lesz, és már most érzem, hogy akkor a sárkányvadász fiú nagy gondban lesz.
A történet végig lekötött, volt benne romantika, izgalom, rejtély, és attól függetlenül, hogy sok a hasonlóság a mostanában kiadott YA könyvekkel és klisékből se volt hiány, nekem nagyon tetszett. Sophie pedig olyan függővéget írt, hogy alig várom, hogy olvashassam a következő részt!
Firelight #2
Borító: Ötletes és gyönyörű, az egyik nagy kedvencem.
 
Kedvenc karakter:  Cassian, Jacinda és Will

Szárnyalás: Az összes olyan jelenet, ahol sárkányként szerepeltek.

Mélyrepülés: Amikor Jacinda megtalálja a sárkányvadász-szobát és benne a sárkánybőrből készült lámpaernyőt Willék házában.


Érzéki mérce: Csókolózásnál messzebb soha nem jutnak, vagy Jacinda sárkánya, vagy a körülmények szólnak közbe..

Értékelés:




Rendszeres olvasók