KMK AKCIÓ szept.3ig!!! Katt a képre!!!

2012. augusztus 23., csütörtök

Sarah J. Maas: Throne of Glass

Nagy örömömre @Greylupus elvállalta, hogy időnként vendég-postot ír a blogban. Íme a soron következő (8) recenziója, remélem még nagyon sok alkalommal köszönthetem itt a továbbiakban.




Bloomsburry 2012
416 oldal
Goodreads: 4,25
Besorolás: YA, fantasy

„Mi lenne, ha Hamupipőke a bál után nem haza menne, hanem egy bűntettet elkövetni? Mi lenne, ha azért menne a bálba, hogy megölje a herceget?” Ilyen gondolatok foglalkoztatták a 16 éves Sarah-t, amikor egy éjszaka Disney Hamupipőkéjének a filmzenéjét hallgatta. Még 10 évnek kellett eltelnie, hogy az első gondolatból, majd fanfictionből regény legyen, és így született meg Celaena Sardothian története.

A 18 éves Celaena a birodalom leghírhedtebb bérgyilkosa, de egy árulás következtében elfogják, és kényszermunkára ítélik Endovier sóbányáiban. Egy évnyi rabság után az ifjú trónörökös, Dorian Havilliard elé viszik, aki szabadságot ajánl neki, de cserébe részt kell vennie egy versenyen, ahol a király új bérgyilkosát akarják kiválasztani. Ha megnyeri a versenyt, akkor további 4 évnyi szolgálat után szabad lehet. Az ellenfelei válogatott tolvajok, gyilkosok és harcosok lesznek, akiket a királyi tanács tagjai szponzorálnak. Celaena - más lehetősége nem lévén - elfogadja az ajánlatot és az udvarba utazik, mint a trónörökös bajnokjelöltje. Az udvari élet csillogása mögött azonban titkok lapulnak, intrikákkal és ármányokkal teli világ várja a lányt, és amikor a résztvevők sorban brutális gyilkosság áldozatává válnak, Celaena – ha túl akarja élni a bajnokságot - kénytelen elkezdeni nyomozni a gyilkos után. A nyomozása pedig egy olyan végzet felé sodorja, amit eddig még csak elképzelni sem tudott.

A könyvre egy barátnőm hívta fel a figyelmemet és a fülszöveg elolvasása után nem volt kétséges a számomra, hogy el kell olvasnom. Anno egy rövid ideig szerepjátékoztam és ez a történet emlékeztetett az akkor átélt „kalandokra”, így boldogan merültem bele újra ebbe a rejtélyekkel, ármányokkal, harcosokkal teli kemény világba.

A történet lassan indul be, először csak oldalakon át tartó leírásokat kapunk a környezetről, a ruhákról, a fővárosról és a kastélyokról. Általában az ilyen részek elrettentenek, hisz jobban szeretem, ha rögtön akcióval indul a sztori, de most valamiért mégse tántorított el a sok leírás, valami mindig visszahúzott, hogy olvassam tovább.
A próbákra nagyon kíváncsi voltam, és amit olvashattam az nagyon tetszett, izgalmas volt és nagyon jól megírt, de sajnos voltak viadalok, amiken csak átugrottunk és ezt nagyon sajnáltam… Viszont a végső viadal minden várakozásomat felülmúlta! Együtt szurkoltam, izgultam a nézőkkel, szinte a szemem előtt zajlott le az egész esemény.

Nagyon élveztem, hogy Celaena mellett, a főbb szereplők szemszögéből is kaptunk részeket, ami segített még jobban megismerni őket. Például ott volt Dorian. Őt a lány leírása alapján egy nagyon jóképű, egoista, nőfaló, a rangját teljes mértékben kihasználó hercegecskének ismerhettük meg, de úgy, hogy betekinthettünk a fiú gondolataiba, érzéseibe, félelmeibe, egy teljesen más ember bontakozott ki előttünk. Egy fiatal fiú, aki próbál elhatárolódni a zsarnoki apjától, menekülni az anyja állandó házasítási terveitől és mindeközben próbál megfelelni az elvárásoknak, arra készülve, hogy egyszer a népét szerető, jó uralkodó legyen belőle.
Celaena személyében pedig új kedvenc főhősnőt avattam. Egy erős, független, harcos lány, aki a borzalmas körülmények között is talpon tudott maradni, nem veszítve el az emberségét; fogékony maradt a szépre és jóra, de a gazdagság és a csillogás nem vakította el és kitartott az elvei mellett.
Azonban kicsit több akciót vártam volna tőle, mert eleinte csak azt olvashattuk, hogy ő a „birodalom legnagyobb bérgyilkosa, rettegik a nevét”, de hogy miért, az sajnos nem derült ki. Edzett, nyomozott, társasági életet élt (már amennyire engedték neki:), de semmi több… Aztán amikor akcióra került a sor, végre rövid ízelítőt kaphattunk abból, hogy miért is érdemelte ki ezt a nevet és nagyon remélem, hogy a többi részben még többet láthatunk a bérgyilkos / harcos énjéből!
A másik nagy női kedvencem Nehemia hercegnő volt. Okos, szenvedélyes és érezni rajta, hogy jóval többre hivatott, mint amit egyelőre megmutat magából. Celaenával hamar egymásra találnak, és nagyszerű párost alkotnak. Kíváncsian várom, hogy mi lesz a további sorsuk, bár sejtésem azért van róla.

És a fiúk.. Dorianról már írtam, számomra egyelőre ő a nagy kedvenc. Vártam minden részt, ahol szerepelt és nagyon élveztem a közös jeleneteiket mind Chaollal, mind Celaenával. Egyetlen egy rész volt, ahol csalódtam benne, de utólag végiggondolva (és kitárgyalva a barátnőmmel, aki szintén olvasta a regényt) már értem, hogy miért tette, amit tett.
Chaolról, a fiatal testőrkapitányról viszont nehezebb írni. Eleinte nagyon szimpatikus volt, kedvelem az ilyen „visszahúzódó” karaktereket, érdekes felfedezni a bennük rejlő pluszt, így a hűvös, távolságtartó, kötelességtudó, profi kapitány hamar a szívembe lopta magát, egészen a könyv végéig, amikor is volt egy jelenete, amivel az írónő teljesen lerombolta a róla eddig felépített pozitív képet. Nagyon remélem, hogy ezt rendbe hozza a következő részben és ő is visszakerülhet a kedvenceim közé.

Ahogy a főszereplőknél, úgy a legtöbb mellékszereplőnél is éreztem, hogy ez egyelőre csak bemutatkozás, ez a rész csak egy bevezetés volt a jóval jelentősebb későbbi cselekményhez. Szinte mindegyiküket titkok veszik körül és nagyon kíváncsian várom, hogy jobban is megismerhessem a háttértörténetüket és a tetteik indítékait is.

És végül, de nem utolsósorban a szerelmi szál. Természetesen itt is jelen van, hisz a fiatal, csinos, nagyszájú és veszélyes lány hamar felkelti Dorian figyelmét, aki számára Celaena először csak egy egzotikus különlegesség a sok unalmas udvarhölgy között és megpróbálja minden létező módon elnyerni a lány kegyeit. A másik oldalról viszont, hogy ne legyen egyszerű a helyzet, ott van Chaol, aki bár kézzel-lábbal tiltakozik ellene – pedig Dorian sokszor provokálja emiatt, de mégis úgy tűnik, hogy sokkal jobban megérti a lányt, mint a herceg, többet tud neki segíteni és egy idő után már ő sem csak „őrizendő személyként” tekint a lányra.
Mondhatnám, hogy valami alakul, de…. Celaena az egyikükkel még csak barátkozik és bár a másikkal lehetne akár több is, mint barátság, de a lány számára most vannak sokkal fontosabb dolgok is a szerelemnél, így szerelmi háromszögről még egyelőre biztosan nem beszélhetünk (tudom, most sokan fellélegeztetek:). A többi pedig a jövő zenéje..
És amit még meg kell említenem. Celaena imád olvasni, és a két fiú is, főleg Dorian. Sok jelenet kapcsolódik a könyvekhez és a könyvtárhoz. Ez nálam külön pluszt jelentett.
Bár sok helyen éreztem, hogy egy fiatal lány írta és néhol több akciót és kevesebb leírást olvastam volna; a kisebb hibáktól eltekintve, összességében nagyon tetszett a könyv, új kedvencet avattam. A történet (számomra) újdonság az eddig olvasott YA könyvek között. Rejtély, izgalom, nyomozás, ármány, szerelem, humor és mágia – van benne minden. Az írónő pedig az oldalára feltett kedvcsináló képek alapján és a történetben elejtett utalásokkal még többet ígér a folytatásban, amit már most nagyon szívesen olvasnék!
Egyelőre viszont még nem adom meg neki a maximum pontot, mert azt a következő részekre tartogatom.

UK borító
Borító: Nekem az amerikai kiadás borítója hatalmas szerelem, de az angol/európai is különleges.


Kedvenc karakter:  Celaena, Dorian, Nehemia


Szárnyalás: Az édességes jelenet

Mélyrepülés: Ahogy Chaol fogadta a tette következményeit

Érzéki mérce: Valami alakul...

Értékelés:

2 megjegyzés:

  1. Megtudnád mondani, hogy hány részes sorozatról van szó? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 3 részes! Angolul idén jön a második és 2014-ben a harmadik.

      Törlés

Rendszeres olvasók