A burok - a mozifilm

A burok

125 perces, színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi

Rendező: Andrew Niccol
Író: Stephenie Meyer
Forgatókönyvíró: Andrew Niccol
Operatőr: Roberto Schaefer
Producer: Stephenie Meyer, Paula Mae Schwartz, Steve Schwartz, Nick Wechsler

Főbb szereplők:
Saoirse Ronan (Melanie Stryder)

Jake Abel (Ian O'Shea)
Max Irons (Jared Howe)
Diane Kruger (Hajtó)
William Hurt (Jeb Stryder)
Frances Fisher (Maggie Stryder)
Boyd Holbrook (Kyle O'Shea)
Chandler Canterbury (Jamie Stryder)

Bemutató dátuma: 2013. március 28. (Forgalmazó: Pro Video Film & Distribution Kft.)

Ez egy kissé rendhagyó poszt lesz, hisz eddig csak könyvekről írtunk ebben a blogban. Viszont kedden este láttam a Burok című filmet és a film arra késztetett, hogy írjak róla pár szót.

Magáról a könyvről is írtam nemrégiben és ahogy ott is olvashattátok, hatalmas szerelem volt a történet, mindenkinek csak ajánlani tudom. Így a filmet is nagyon vártam és egy kis szerencsének köszönhetően tegnap este az elsők között láthattam.

„A burok a szerelem és az áldozathozatal története a közeli jövőben, amikor az egész emberiség sorsa veszélybe kerül. A Földet békés idegenek, a Lelkek foglalják el. A Lelkek átveszik az irányítást a legtöbb ember elméje fölött, testüket azonban érintetlenül hagyják, és beleköltözve buroknak használják. A kevés emberi ellenálló egyikét, Melanie-t (Saoirse Ronan) elfogja a Hajtók egyike (Diane Kruger), akik az utolsó emberektől védik az új fajt. Kétségbeesett csata után Melanie testébe beleoperálnak egy Vándor nevű Lelket. Vándort figyelmeztetik, hogy a heves érzelmek, a szenvedély és az élénk emlékek miatt nem könnyű egy emberben élni, ám van valami, amire nem számított: teste korábbi lakója nem hajlandó átadni az elméje fölötti uralmat.” (www.port.hu)

A történet 

Aránylag lassan indul be, így aki nem olvasta a könyvet, az elképzelhető, hogy nehezen fog ráhangolódni. A könyvben anno nem éreztem ezt a kissé vontatott indulást, hisz ott mindennek megvolt a maga helye, de itt tényleg örökkévalóságnak tűnt, mire Vanda megismerkedik az emberi testével, mire nekiindul Melanie-vel közösen a sivatagnak. A történet sok dologban eltér a könyvtől, ez párszor javára válik a filmnek – mert így gördülékenyebb lett, de sok esetben viszont hiányérzetet okozott.  Tisztában vagyok vele, hogy egy 519 oldalas könyvet nehéz pontosan áttenni egy két órás filmbe, ezért – amikor nem ment a történet rovására – próbáltam ezeken átugrani és nem hibának felróni. 

Ami tetszett

• Ahogy megoldották Melanie / Vanda kettősségét. Ettől nagyon féltem, de jól elkülönült egymástól a két lélek és élmény volt őket hallgatni, ahogy vitáznak, ahogy megbeszélik a dolgokat, ahogy Melanie a legváratlanabb pillanatokban beavatkozott Vanda életébe.

 

•  A díszletek – a barlang például nagyon jó lett, a tükrös megoldást nagyon díjaztam. 

• A lelkek ábrázolása gyönyörű lett, az utazásuk pedig különleges.

• A látványvilág. A filmben szereplő kevés akciójelenet nagyon látványosra sikerült, ugyanúgy, ahogy a megszállt város és az emberek, a Hajtók vagy akár a barlangi közösség mindennapi élete is. Az akciók közben végre nem rángatták a kamerát, így végig élvezhető volt a film (véééégre:-).

Ami nem tetszett

• Szerintem túl nagy hangsúlyt fektettek a Hajtóra és a „hadjáratára” – a film nagy részét ez töltötte ki és ez szerintem a barlangi részek rovására ment, amiből így elég keveset kaptunk. Ez sajnos hozta magával azt is, hogy felületesnek tűntek a kapcsolatok, aki nem olvasta a könyvet, az párszor nem fogja érteni, hogy kinek mi az indítéka, mit miért csinál, hisz az idő kevés, a történetnek haladnia kell...

• Hiányzott nekem Ian és Vanda kapcsolatának a mélysége, így újra, aki nem olvasta a könyvet, az nem fogja érteni, hogy a sok olvasó miért „Team-Ian/Vanda”, hisz a trailer, a promo képek, mind a Jared-Melanie szálat erősítik és tegyük hozzá, hogy sajnos a film is.

• Ugyanígy a fiúk karaktere is néhol sekélyesnek tűnt. Jared a filmben sokkal pozitívabb karakter lett, mint a könyvben. Itt egy-két jelenettől eltekintve nem éreztem rajta azt a zavarodott fiút, mint akit a történetben megismerhettünk. Ianból is többet szerettem volna látni. De úgy érzem, hogy ez nem a színészek, hanem sokkal inkább a forgatókönyvíró hibája.

• Számomra hiányoztak azok a fontos mondatok, amiket mindenki ismer a könyvből és amik (szerintem) megadták volna egy-egy jelenet erősségét.

A szereplők

Én azon kevesek közé tartoztam, akik hamarabb láttak képeket a várható szereplőkről, minthogy olvasták volna a könyvet, így számomra az, hogy Ian nem fekete hajú és kék szemű, nem lett akkora probléma, mert az őt játszó Jake így is rögtön levett a lábamról.

Saoirse-t nem ismertem, a trailerekben nem túlzottan fogott meg, viszont a filmben nagyon hamar megszerettem.  Nagyon örülök, hogy őt választották erre a szerepre és nem valamelyik ügyeletes bombázót. Tökéletes Melanie/Vanda volt, természetes, szép és ügyesen alakította a két „lányt”. Nagyon féltem, hogy a Melanie/Vanda kettőst hogyan fogja eljátszani, de a félelmem alaptalannak bizonyult, Saoirse profin oldotta meg a feladatát. Nagyon jó színésznő!

A fiúk közül Maxtól (Jared) féltem jobban, őt láttam már előtte is pár filmben (A lány és a farkas például), de az „ügyeletes szépfiú” szerepkörön kívül nem láttam benne többet.  Itt viszont kellemesen csalódtam. Kezd felnőni és már klasszisokkal jobb színész, mint az előző filmjeiben. Jake pedig hatalmas szerelem, őt már más filmekből régebbről ismertem és amennyire a forgatókönyv engedte, szerintem jól alakította Iant.

A Hajtót alakító Diane Krüger pedig külön fénypontja volt a filmnek. Kellően arrogáns, hideg és kemény volt, pont olyan, mint ahogy a könyv alapján elképzeltem őt. Szerintem jobb szereplőt nem is találhattak volna rá és még az az „apróság” sem zavart, hogy a könyvben a Hajtók fekete ruhában vannak, itt pedig mindenki fehérben virított. A mellékszereplők közül kiemelném William Hurtöt (Jeb bácsit pont így képzeltem el),  Boyd Holbrookot (úristen, senki nem mondta, hogy Kyle ennyire jó pasi lesz:-), Chandler Canterburyt (Jamie-t nem lehet nem szeretni) és Frances Fishert (aki tökéletes Maggie néni és akit Max csak „csirkesuttogónak” hív – és amit a lenti, forgatáson készült kép bizonyít:-)

Amivel viszont nagy problémám volt

• A film végén feltűnő színész (többet nem mondok róla, akik olvasták a könyvet, azok tudják, hogy kiről beszélek, a többiek pedig majd látják). Az összes szereplőt jól eltalálták, helyesek voltak, természetesek, minden különcségtől mentesek. De ez a színész. Nem tudom, hogy miért őt választották, de én személy szerint sikítani tudtam volna, hogy MIÉRT??? MIÉRT ŐT? Számomra totál lerombolta a film végét és ezt nagyon sajnálom.

Összességében: én minden hibája ellenére szerettem ezt a filmet. Próbáltam úgy leülni és megnézni, hogy ne keményvonalas rajongóként figyeljem, hogy mennyire hű a könyvhöz. Ezt a hibát anno az Éhezők Viadalánál elkövettem és hatalmas csalódás lett a film. Most másképp álltam az egészhez és így élveztem minden percét.

Aki egy pörgős, akciódús filmre vágyik, az csalódni fog. Ugyanúgy csalódni fognak azok, akik szóról szóra a könyvet keresik. Akik viszont képesek elvonatkoztatni a könyvtől, képesek megérteni azt, hogy egy ilyen vastagságú könyvet nem lehet teljes egészében áttenni filmvászonra, akik egy izgalmas, romantikus filmet szeretnének látni, azoknak tetszeni fog. Ahogy nekem is. (Persze azért a könyv az igazi – azt mindenféleképpen olvassátok el!!)

És a végére a szinkronos előzetes (személy szerint én jobban örültem volna, ha feliratos marad a film):