November 8 - 11 között a Blogturné Klub Meg Rosoff Majd újra lesz nyár... című könyvét szeretné nektek bemutatni. Az értékelések mellett interjút olvashattok az írónővel, megnézhetitek a hivatalos filmtrailert, összehasonlítást olvashattok, hogy miben tér el a könyv és a film és meghallgathatjátok a film zenéjét is. Természetesen játékkal is készültünk, amivel ismét könyvet nyerhettek!
Európa Kiadó, 2013
221 oldal
Fordította: Tóth Tamás Boldizsár
Goodreads: 3,61
Besorolás: YA, disztópia, poszt-apokaliptikus
Daisyt, míg apja rémes, új felesége gyereket vár, lepasszolják nyaralni a vidéki rokonokhoz. Egyik ámulatból a másik esik: sosem hitte volna, hogy vannak tizennégy éves srácok, akik cigiznek, autót vezetnek, és egyáltalán: olyan szabadok, mint bármelyik felnőtt. Daisyt elvarázsolja a szabad élet, na meg az unokatestvére, Edmond. Főleg az után, hogy felügyelet nélkül maradnak, mert kitört a háború. A háború, amelynek méreteit és súlyát képtelenek felfogni egészen addig, amíg be nem kopogtat hozzájuk egy rokonszenvesnek távolról sem nevezhető alak személyében...
"Elizabeth a nevem, de senki nem szólit így. Mikor megszülettem, és az apám rám nézett, biztos arra gondolt, hogy olyan méltóságteljes, szomorú képem van, mint egy középkori királynőnek vagy egy halottnak. Később kiderült, hogy átlagos vagyok, nincs bennem semmi különös. Még az életem is tök átlagos volt eddig. Ez egy Daisy élete, nem egy Elizabethé."
Daisy ezzel indítja a történetét. Egy megbántott, anorexiás tinédzser történetét, aki az amerikai nagyvárosi életből az angol vidéki rokonokhoz kerül, egy teljesen ismeretlen élethelyzetbe, ismeretlen emberek közé. Eleinte furcsán méregetik egymást, de Daisy hamar beilleszkedik a családba, sőt szerelmes is lesz. És ekkor kitör a háború és az egyszem felnőtt, aki eddig vigyázott rájuk, külföldön ragad, egyedül hagyva a gyerekeket...
Különleges könyv ez és tudom, hogy sokak számára nagy vihart fog kavarni egy részlete. Hogy miért is? Erre majd később rátérek, most inkább a történetről pár szó. A disztópiás könyvek mostanában eléggé felkapottak lettek. Talán amiatt, mert mi magunk is félünk, hogy mi történik a jövőben és ezekkel a könyvekkel próbáljuk felkészíteni magunkat rá? Vagy amiatt, mert izgalmas az otthon kényelméből és biztonságából egy veszélyekkel teli jövőről olvasni? Nem tudom. Ez a történet is egy negatív jövőképet fest le. Kitör egy háború. Az nem derül ki, hogy ki robbantotta ki és miért - de ez talán nem is lényeges. Ez talán soha nem lényeges. A lényeg az, hogy mi történik az emberekkel. Mi történik Daisyvel és az unokatestvéreivel.
Eleinte nem különösebben sok minden, hisz annyira távol élnek mindentől, hogy senki nem veszi komolyan a háborút. Az írónő a maga módján, nagyon ügyesen, lassan vezeti fel, apró részekkel adagolja az elkövetkezendő borzalmakat, majd hirtelen belekerülünk a sűrűjébe. A háború borzalmas, még úgyis, hogy a család Anglia egy távoli, eldugott részén él. És ezt Daisy tolmácsolásában tökéletesen át tudjuk mi is élni, hisz a történet előadásmódja különleges. Aki gyönyörű tájleírásokhoz, viharos érzelmekhez szokott és azt várja, az csalódni fog. Daisy a maga tinédzser módján avat be minket a történetébe, hol viccesen, hol szarkasztikusan, hol szívszorítóan mesél, mintha csak a barátnőjének mesélne. És ez valami fantasztikus, ez adja a könyv egyik érdekességét. Felesleges dolgokkal nem traktál minket, csak azt meséli el, ami fontos.
És akkor az a rész, ami sokak szemében szálka lehet: Edmond, akivel Daisy szerelembe esik, nem elég, hogy a lány unokatestvére, de még fiatalabb is nála. Ez elég megbotránkoztató lenne, de ahogy halad a történet, ez valahogy már nem lesz olyan fontos. Eltörpül a többi dolog mellett. Persze, a két fiatal egymásra talál és szerelem szövődik köztük, de ez a könyv nem erről szól. Illetve nem csak erről szól. Inkább azt mondanám, hogy a túlélésről. Daisy először próbálja azt túlélni, hogy az apja elküldi számára idegenekhez, mert inkább az új feleségét választja, mint őt. Utána megpróbálja túlélni azt, hogy egy teljesen új élethelyzetbe kerül, a nagyvárosból a vidéki Angliába. Végül pedig megpróbálja túlélni a háborút, a veszteségeket és azt, hogy már semmi nem lesz olyan, mint volt. A szerelem pedig a háború kitörésével csak másodlagos dolog lesz. Persze, ez az egyik mozgatórugója a történetnek, de a fő szál továbbra is a túlélés marad.
Ami számomra egyedül nem tetszett, az talán a gyorsan lezárt vége. Persze, az egész történet alapjában véve gyorsan zajlik, de a vége nekem picit összecsapottnak tűnik. Én jobban szerettem volna, ha kicsivel hosszabb, részletesebb befejezést kapunk. Nekem úgy tűnt, mintha ott elfogyott volna a lendület és az írónő gyorsan le akarta volna zárni az egészet.
Összességében imádtam a könyvet, egy érdekes és szívszorító történet. A könyvet mindenkinek ajánlanám, felnőtteknek és fiataloknak egyaránt. YA történet lenne? Szerintem igen, bár biztosan sokan vitatkoznának velem, hogy nem biztos, hogy ennek a korosztálynak való. Én mégis azt mondom, hogy érdemes nekik is elolvasni, hisz olyan témákkal foglalkozik, amivel a tinédzserek is szembekerülhetnek: családi problémák, tiltott szerelem, étkezési zavarok, és akkor még csak a nagyobb dolgokat említettem. Ezeket a dolgokat pedig eltitkolhatjuk előlük, de attól még léteznek.
Borító: A film alapján készült a borító, nekem nagyon tetszik.
Kedvenc karakter: Daisy, Piper
Szárnyalás: -
Mélyrepülés: Csingi
Érzéki mérce: az érzelmi szinten semmi olyan nincs benne, ami miatt figyelmeztetni kellene bárkit is. A háborús részek miatt már annál inkább.
Értékelés:
Blogturné Extra - A hivatalos filmtrailer
Nyereményjáték
A blogturné állomásai
November 8 Deszy könyvajánlója - Interjú
November 9 Kelly Lupi olvas - Film trailer
November 10 Nem harap a... - Film vs. Könyv
November 11 Dreamworld - Filmzene
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése