A Könyvmolyképző jóvoltából hamarosan megjelenik Rachel Hawkins Hex Hall című regénye, a nagysikerű Hex Hall sorozat nyitókötete. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Sophie Mercer varázslatos kalandjait!
2014. április 3-tól minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok.
Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!
2014. április 3-tól minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok.
Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!
272 oldal
Fordította: Acsai Roland
Goodreads: 3,99
Besorolás: YA, boszorkány, fantasy
Három évvel ezelőtt Sophie Mercer rádöbbent, hogy boszorkány. Ebből jó pár kalamajka keletkezett. Anyja, aki nincs megáldva boszorkányképességgel, mindenben segíti őt, de csak akkor értekezik Sophie apjával, akit a lány szinte csak fényképről ismer, amikor nagyon szükséges. De amikor Sophie bűbája nagyon rosszul sül el a szalagavató bálon, és túlságosan magára vonja az emberek figyelmét, apja az, aki úgy dönt, büntetést érdemel: ezért a Hex Hallba, egy elzárt nevelőotthonba kerül, mely a rossz útra tért Prodigiumok (vagyis boszorkányok, tündérek és alakváltók) gyűjtőhelye.
A hasonszőrű csudabogár-tinikkel töltött első nap végére Sophie szép kis listával dicsekedhet: három erős, szupermodell-kinézetű ellenség, egy szívdöglesztő boszorkánymester iránt érzett bimbózó szerelem, egy ijesztően követő kísértet, és egy szobatárs, akiről kiderül, hogy a suli leggyűlöltebb diákja, és ráadásul vámpír. De a legrosszabb akkor jön, amikor Sophie rádöbben, hogy egy titokzatos ragadozó támadja meg a diákokat, és egyetlen barátja az elsőszámú gyanúsított.
Egyre több lesz a vérfagyasztó rejtély, és Sophie kénytelen felkészülni a legnagyobb fenyegetésre: egy ősi, titkos társaság egyetlen célja, hogy elpusztítsa a Prodigiumokat – de különösen őt.
Ezzel a regénnyel kapcsolatban mindig is felemás érzéseim voltak. Hatalmas volt a felhajtás körülötte; itthon és külföldön is nagyon sokan várták ezt a regényt. Az értékelései viszont már nem azt mutatják, hogy mindenki imádta volna, eléggé megosztotta az olvasókat. Számomra azért volt igazából felemás érzés, mert egyrészt – ne kérdezzétek miért – de nagyon vonzódom a bentlakásos iskolában játszódó YA történetekhez, másrészt viszont egy boszorkány a főhőse, és a rengeteg természetfeletti lény közül talán a boszorkányok állnak hozzám a legkevésbé közel.
A hasonszőrű csudabogár-tinikkel töltött első nap végére Sophie szép kis listával dicsekedhet: három erős, szupermodell-kinézetű ellenség, egy szívdöglesztő boszorkánymester iránt érzett bimbózó szerelem, egy ijesztően követő kísértet, és egy szobatárs, akiről kiderül, hogy a suli leggyűlöltebb diákja, és ráadásul vámpír. De a legrosszabb akkor jön, amikor Sophie rádöbben, hogy egy titokzatos ragadozó támadja meg a diákokat, és egyetlen barátja az elsőszámú gyanúsított.
Egyre több lesz a vérfagyasztó rejtély, és Sophie kénytelen felkészülni a legnagyobb fenyegetésre: egy ősi, titkos társaság egyetlen célja, hogy elpusztítsa a Prodigiumokat – de különösen őt.
Ezzel a regénnyel kapcsolatban mindig is felemás érzéseim voltak. Hatalmas volt a felhajtás körülötte; itthon és külföldön is nagyon sokan várták ezt a regényt. Az értékelései viszont már nem azt mutatják, hogy mindenki imádta volna, eléggé megosztotta az olvasókat. Számomra azért volt igazából felemás érzés, mert egyrészt – ne kérdezzétek miért – de nagyon vonzódom a bentlakásos iskolában játszódó YA történetekhez, másrészt viszont egy boszorkány a főhőse, és a rengeteg természetfeletti lény közül talán a boszorkányok állnak hozzám a legkevésbé közel.
Persze nem tudtam végül megállni és belevetettem magam a történetbe én is és mit ne mondjak,kellemesen csalódtam.
A regényt a mérhetetlen humora teszi egyedivé és letehetetlenné. Ez volt az egyik oka, amiért szerettem ezt a történetet. Sophie egy valódi mai tinédzser, annak minden problémájával, kétségével és természetesen néha hihetetlen önbizalmával együtt. Mindent mindenhol kommentál - legtöbbször persze csak nekünk, akik az E/1 szemszög miatt minden gondolatát ismerjük a főhősünknek. És ezek a kommentek még a leglaposabb részt is viccessé teszik, volt, hogy olvasás közben hangosan felnevettem.
Pedig Sophie élete egyáltalán nem könnyű és alapból nem késztetne nevetésre Az édesapjáról tudja, hogy boszorkánymester, de nem tartják a kapcsolatot, az édesanyja neveli egyedül. Miután ugye elszúrt egy bűbájt, amivel az egyik osztálytársának akart segíteni, kiveszik az emberek közül és beíratják ebbe a különleges, a világtól teljesen elzárt iskolába.
És végre eljutottunk a másik okhoz, amiért szerettem ezt a regényt.
A Hex Hall.
Egyrészt sokat megadnék azért, ha egyszer ezt a regényt
filmvászonra vinnék, mert például már az épület megérne egy vizuális körbejárást. Akik
olvasták a Harry Pottert (vagy látták a mozifilmet), azok nagyjából el
tudják képzelni, hogy milyen lehet egy olyan iskola, ahol a berendezés
attól függően gyönyörű, vagy "szakadt", hogy milyen a hangulatod,
mennyire jól érzed magad benne vagy ahol a tanárok között Lord Byron
tanít (az "igazi"). Ide kerül be Sophie és próbál eligazodni az
egyáltalán nem egyszerű társasági életben.
Egy ilyen bentlakásos iskola akkor is eléggé bonyolult hely, ha "csupán" emberek járnak ide. De most cseréljük ki az embereket természetfeletti lényekkel. Akik alapból is lenézik egymást. A tündérek mindenkit. A boszorkányok színtúgy. Az alakváltók is, de őket az előbb említett két faj szinte "élőlényszámba se veszi". És persze ott vannak a vámpírok, akiket mind a három előző kaszt rühell. Namármost tedd ezt a négy csoportot egy iskolába és keverd jól össze őket, mert "A Hekaté legfontosabb alapszabálya, hogy a diákokat a prodigium többi fajával való békés együttélésre tanítjuk"...
Hát igen. El tudjátok képzelni, hogy mi van akkor, ha például egy tündért összetesznek egy szobába egy alakváltó hegyi oroszlánnal? Nem? Akkor megmutatom:-)
"Az egyik ajtó kivágódott, és Taylor robogott ki a szobájából. Bő hálóinget viselt, kócos haja a szemébe lógott. A szájában már megint alig fértek el az agyarai.
- KIFELÉ! - kiabálta a folyosóra mutatva. A nyitott ajtó mögött Nauszikát és Siobhant vettem észre, akik néhány tündérrel együtt törökülésben ücsörögtek a padlón. A körük közepén zöld fény derengett, de pontosan nem tudtam volna megmondani, mi az.
A csapat felállt.
- Nem tilthatod meg a rituálénk végrehajtását - mondta Nauszika.
Taylor kisöpörte a haját az arcából:
- Azt nem, de elmondhatom Mrs. Casnoffnak, hogy annak a zsebtükörnek a segítségével a Seelie Udvarral akartatok kapcsolatba lépni!
Nauszika összehúzta a szemöldökét és lehajolt a kör alakú zöld üvegért.
- Ez nem zsebtükör. Ez a legmagasabb hegyeken éjszaka nyíló virágokról összegyűjtött harmat...
- Le-sza-rom! - kiáltotta Taylor. - Nyolckor alakváltófajok órám lesz, de nem tudok elaludni, mert a nyavalyás zsebtükrötök a pofámba világít!"
A regényt a mérhetetlen humora teszi egyedivé és letehetetlenné. Ez volt az egyik oka, amiért szerettem ezt a történetet. Sophie egy valódi mai tinédzser, annak minden problémájával, kétségével és természetesen néha hihetetlen önbizalmával együtt. Mindent mindenhol kommentál - legtöbbször persze csak nekünk, akik az E/1 szemszög miatt minden gondolatát ismerjük a főhősünknek. És ezek a kommentek még a leglaposabb részt is viccessé teszik, volt, hogy olvasás közben hangosan felnevettem.
Pedig Sophie élete egyáltalán nem könnyű és alapból nem késztetne nevetésre Az édesapjáról tudja, hogy boszorkánymester, de nem tartják a kapcsolatot, az édesanyja neveli egyedül. Miután ugye elszúrt egy bűbájt, amivel az egyik osztálytársának akart segíteni, kiveszik az emberek közül és beíratják ebbe a különleges, a világtól teljesen elzárt iskolába.
És végre eljutottunk a másik okhoz, amiért szerettem ezt a regényt.
A Hex Hall.
 |
| Forrás: http://www.deviantart.com/art/Sunset-castle-II-183874504 |
Egy ilyen bentlakásos iskola akkor is eléggé bonyolult hely, ha "csupán" emberek járnak ide. De most cseréljük ki az embereket természetfeletti lényekkel. Akik alapból is lenézik egymást. A tündérek mindenkit. A boszorkányok színtúgy. Az alakváltók is, de őket az előbb említett két faj szinte "élőlényszámba se veszi". És persze ott vannak a vámpírok, akiket mind a három előző kaszt rühell. Namármost tedd ezt a négy csoportot egy iskolába és keverd jól össze őket, mert "A Hekaté legfontosabb alapszabálya, hogy a diákokat a prodigium többi fajával való békés együttélésre tanítjuk"...
Hát igen. El tudjátok képzelni, hogy mi van akkor, ha például egy tündért összetesznek egy szobába egy alakváltó hegyi oroszlánnal? Nem? Akkor megmutatom:-)
"Az egyik ajtó kivágódott, és Taylor robogott ki a szobájából. Bő hálóinget viselt, kócos haja a szemébe lógott. A szájában már megint alig fértek el az agyarai.
- KIFELÉ! - kiabálta a folyosóra mutatva. A nyitott ajtó mögött Nauszikát és Siobhant vettem észre, akik néhány tündérrel együtt törökülésben ücsörögtek a padlón. A körük közepén zöld fény derengett, de pontosan nem tudtam volna megmondani, mi az.
A csapat felállt.
- Nem tilthatod meg a rituálénk végrehajtását - mondta Nauszika.
Taylor kisöpörte a haját az arcából:
- Azt nem, de elmondhatom Mrs. Casnoffnak, hogy annak a zsebtükörnek a segítségével a Seelie Udvarral akartatok kapcsolatba lépni!
Nauszika összehúzta a szemöldökét és lehajolt a kör alakú zöld üvegért.
- Ez nem zsebtükör. Ez a legmagasabb hegyeken éjszaka nyíló virágokról összegyűjtött harmat...
- Le-sza-rom! - kiáltotta Taylor. - Nyolckor alakváltófajok órám lesz, de nem tudok elaludni, mert a nyavalyás zsebtükrötök a pofámba világít!"
És ebben a közegben tanul, él Sophie. A szobatársa egy mindenki által lenézett vámpír lesz, Jenna és a két lány, az "új" és a "kirekesztett"együtt próbálnak eligazodni ebben a kissé káoszos iskolában:-). Persze talán pont egy iskola - egy ILYEN iskola kellett ahhoz, hogy úgy ismerhessük meg a háttértörténeteket, a fajokat, a fenyegetéseket, hogy ne csak simán szárazon sújkolja belénk az írónő ezeket az információkat, hanem közben nagyon jól szórakozzunk is.
A történet persze ahogy halad előre, úgy lesz a nagyon humorosból kevésbé vicces, majd egyre komolyabb. Borzalmas dolgok történnek, aminek egy részére rájönnek a főhőseink, de egy jó pár szál nyitva marad, hisz ez egy trilógia, így kell még elég rejtély és izgalom, hogy az olvasókat tovább is érdekelje Sophie és társai története.
Nagyon élveztem a boszorkányokról, a boszorkányüldözésről szóló részeket, a legnagyobb fenyegetésüket, a L'Occhio di Dio-t és azt, hogy hiába volt bentlakásos iskola a megszokott klisékkel (a sehonnan sem hiányozható iskolai bál, a gonosz "ribik" csoportja és még folytathatnám), mégis ez az egész természetfeletti világ a különleges szereplőivel kiemeli a Hex Hallt a hasonló regények közül. (és meg merem kockáztatni, hogy miután befejeztem a könyvet, már jobban megkedveltem a boszorkányokat is:-).
Jaj, és majdnem megfeledkeztem valakiről. Archerről. Talán ez azért is van, mert sokakkal ellentétben én egyáltalán nem estem hasra a jóképű boszorkánymester fiútól. Valahogy nem jött át a lapokon nekem a nagy sármja (és a rosszfiúsága sem...). Bezzeg az összes lánynak az iskolában és Sophie-nak is azonnal lejött:-). Sajnos én a kémiát sem éreztem kettőjük között (még), Sophie hiába áradozott a fiúról folyamatosan, de ez persze javulhat, nem muszáj már az első részben egymás karjaiba omlaniuk:-).
Összességében szerettem ezt a könyvet, a történet izgalmas, de mégis inkább a színes, karakteres szereplők, a párbeszédek és a humor az, ami a regény fő erősségét adják. A könyv utolsó mondata pedig olyan függővéget kreál, hogy azonnal akarom/kérem a következő részt! :-)
Borító: Érdekes, figyelemfelhívó, nekem nagyon tetszik.
Kedvenc karakter: Sophie, Archer, Jenna
Szárnyalás: Sophie fergetes humora
Mélyrepülés: Jenna kiközösítése
Érzéki mérce: Igazi YA regény, mindenből pont annyi van benne, amit a fiatal korosztály számára teljesen fogyasztható
Értékelés:
Kíváncsi vagy regényre?
ITT beleolvashatsz
Blogturné extra - borítók
Persze egy-két kiadó próbált újítani; voltak jó és kevésbé jó próbálkozások. Ahogy elnéztem a legtöbben a "három grácia" verziót tették a borítóra. Ebből az első (UK kindle kiadás) talán még a legjobb, ötletes a három lány természetfeletti árnyéka. A második (lengyel) is figyelemfelkeltő, látszik, hogy valami természetfeletti történet, de valami mégis hiányzik belőle. A harmadik (bolgár) szerintem kritikán aluli, a három lány kinézete és öltözete inkább mást sugall, mint ami a történet :-). A negyedik (portugál) pedig semmitmondó, én ez alapján nem venném le a polcról.
És persze vannak még gyöngyszemek, mint például a német borító, ami számomra inkább egy romantikus lányregényt sugall, mint egy boszorkányos történetet:
Ahogy elnéztem a külföldi borítókat, a legtöbb ország az eredetit vette át (amit mi is használunk), maximum Sophie és a címe helyzetét változtattták meg rajta, mint például az indonéz kiadásnál:
Persze egy-két kiadó próbált újítani; voltak jó és kevésbé jó próbálkozások. Ahogy elnéztem a legtöbben a "három grácia" verziót tették a borítóra. Ebből az első (UK kindle kiadás) talán még a legjobb, ötletes a három lány természetfeletti árnyéka. A második (lengyel) is figyelemfelkeltő, látszik, hogy valami természetfeletti történet, de valami mégis hiányzik belőle. A harmadik (bolgár) szerintem kritikán aluli, a három lány kinézete és öltözete inkább mást sugall, mint ami a történet :-). A negyedik (portugál) pedig semmitmondó, én ez alapján nem venném le a polcról.
És végül, de nem utolsósorban a román kiadás, ami rendben, hogy utal a boszorkányokra, na de akkor is... :-)
Úgyhogy én személy szerint nagyon örülök, hogy a Könyvmolyképző a tóban tükrözödő Sophie borítót választotta a magyar kiadáshoz!
Nyereményjáték
Úgyhogy én személy szerint nagyon örülök, hogy a Könyvmolyképző a tóban tükrözödő Sophie borítót választotta a magyar kiadáshoz!
Nyereményjáték
Miután Sophie kénytelen-kelletlen beköltözik a külvilágtól elzárt Hekate Hall nevelőotthonba, számtalan új dologgal találja szembe magát. Hogy pontosan mik is ezek? Megtudhatod, ha velünk tartasz és részt veszel a játékban. Ha ügyes vagy, és a sors is neked kedvez, akkor megnyerheted a Könyvmolyképző által felajánlott 3 Hex Hall példány egyikét.
1. Minden blogon találtok egy puzzle-t, amit ha kiraktok, megpillanthatjátok a képet. (Fontos! Soha nem konkrét személyre vagyunk kíváncsiak, mindig gyűjtőnevekre, általános fogalmakra)
2. Minél többet fejtetek meg, annál nagyobb az esélyetek a nyereményre.
3. Nincs más dolgotok, mint beírni a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe, hogy szerintetek, mit is ábrázol az adott kép.
1. Minden blogon találtok egy puzzle-t, amit ha kiraktok, megpillanthatjátok a képet. (Fontos! Soha nem konkrét személyre vagyunk kíváncsiak, mindig gyűjtőnevekre, általános fogalmakra)
2. Minél többet fejtetek meg, annál nagyobb az esélyetek a nyereményre.
3. Nincs más dolgotok, mint beírni a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe, hogy szerintetek, mit is ábrázol az adott kép.
A puzzle külön ablakban (katt ide) vagy alább:
provided by flash-gear.com
A blogturné további állomásai:
Április 3 - Dreamworld - Boszorkányüldözés
Április 5 - Deszy könyvajánlója - A fajok
Április 7 - MFKata gondolatai - Trailer
Április 9 - Kelly Lupi olvas - Borítók
Április 11 - Insane Life - Idézetek
Április 13 - Könyvszeretet - A folytatásokról
Április 14 - Függővég - Best of interjú az írónővel
Április 16 - Media Addict - Dreamcast
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése