Egy kellemes chick-lit kötetre mindig készen állunk! Viszont a kellemes és
felszínes szálak mögött itt olyan komoly témák is meghúzódnak, mint a krónikus
betegségek és a gyász folyamata, így nem véletlenül került az arany pöttyös
könyvek közé a Könyvmolyképző kiadó sorozatai között. Tartsatok bloggereinkkel
három állomáson keresztül (szerencsére nem négy hétvégén és egy temetésen
keresztül) és ne felejtsetek el játszani, hogy esélyetek legyen megnyerni a
nyeremény kötetet!
Könyvmolyképző Kiadó, 2025
376 oldal
Fordította: Bíró Krisztina
Goodreads: 3,70
Besorolás: romantikus, chick lit
A balszerencse az, amikor a lehető legrosszabbkor találkozol a tökéletes
férfival…
Amikor a harmincéves, teljes melleltávolításon átesett Alison megérkezik az
exbarátja, Sam temetésére, és rájön, hogy senki nem tud a szakításukról,
beleegyezik, hogy a család kedvéért egy darabig még eljátssza a gyászoló
barátnő szerepét.
Elvállalja azt is, hogy Sam tüskés természetű legjobb barátjával, Adam
Berggel karöltve összepakolják Sam holmiját, és előkészítik a lakását
eladásra. Végül is csak négy hétvégéről van szó…
Adam azonban a háta közepére sem kívánja Alisont. A lány kénytelen hosszú
órákat tölteni összezárva a mogorva, egyszavas mondatokban beszélő férfival,
és úgy dönt, muszáj bevetnie emberbarát képességeit. Eléri, hogy Adam
megkedvelje.
A kínos családi ügyek és pakolási dilemmák után kettejük között törékeny
barátság alakul ki… már ha a „barátság” azt jelenti, hogy hihetetlen
közöttük a kémia. Vajon Alison tisztázhatja magát, és végre megkaphatja az
életet és a szerelmet, amire mindig is vágyott? Vagy a kis füllentése az új,
váratlan románc útjába áll?
Engedd, hogy téged is megbabonázzon!
Őszinte leszek, gőzöm nincs, hogy milyen apropóból akadt meg a szemem ezen a regényen, mert alapból nagyon ritkán olvasok chick lit történeteket. Talán a cím volt, ami miatt megkavarodtam, mert nagyon hasonlított a "Négy esküvő, egy temetés" című film címére... Na mindegy, ha már a kezembe került, akkor olvassuk el.
A történetünk főhőse a harmincas éveiben járó Alison, aki hivatalos az ex-pasija, Sam temetésére. Ez így elég morbidul hangzik, nemcsak nekünk, de még neki is, amikor is kiderül, hogy azért hívták meg, mert Sam elfelejtette anno megemlíteni a családjának, hogy már szakított Alisonnal. A lány pedig nem egy ilyen szomorú eseményen akarta megosztani a családdal, hogy már semmi köze a férfihoz, így belemegy a játékba és eljátssza a "gyászoló" barátnőt. A szülők persze kapnak a lehetőségen és addig csűrik-csavarják a dolgokat, amíg Alison maga ajánlja fel, hogy segít a fiú lakását kiüríteni és összepakolni a dolgait. Ebben segítségére lesz Sam legjobb barátja Adam is, aki először nem tűnik túl jó társaságnak, lévén elég mufurc és a kommunikációja is csupa egyszavas kérdésekből és válaszokból áll, de szépen lassan összecsiszolódnak, sőt valami több is kezd kialakulni köztük... De vajon Adam meddig tűri, hogy Alisonnak "barátja van", illetve Alison képes lesz-e végre bevallani Sam családjának, hogy már semmi köze az elhunyt fiúkhoz?
A fülszöveg alapján nem voltak túl nagy elvárásaim a regénnyel kapcsolatban, de a szerző még így se tudott nálam megugrani egy bizonyos szintet. A történet rettentő lassan indult be, annyira nehezen, hogy többször is komolyan gondolkodtam azon, hogy itt és most feladom az egészet. Aztán végre beindult, voltak benne tényleg vicces, kedves, romantikus, jó részek, de addigra már annyira megmérgezte a kezdet az olvasási élményemet, hogy ezt már nem lehetett helyrehozni.
Igazából Alison volt az, akivel szinte egyáltalán nem tudtam együttérezni, illetve kedvelni őt. A családja miatt nem irigyeltem egyáltalán, a rettentő nyomakodó anyja egyszerűen taszított, de hát tudjuk, hogy a családját nem választhatja meg az ember. Azt is megértem, hogy a gyász korai időszakában nem akarta a családot azzal sokkolni, hogy Sam már réges rég nem a pasija. De azután, hogy már Adammal valami kezdett alakulni, akkor se volt erre képes... na az már nemcsak Adamnál, hanem nálam is kiverte a biztosítékot. És ez a rettentő mindenkinek megfelelni vágyása... csak azt nem érzékelte, hogy ezzel pont azt az embert veszítheti el, akinek ő lenne fontos...
Adamot azért egy fokkal jobban tudtam kedvelni. Neki a kezdeti mufurcsága után voltak nagyon jó pillanatai, egy-egy érintés, egy simogatás, egy megjegyzés... igen, róla el tudtam képzelni, hogy tetszik neki Alison. De a kettőjük közti kémiát sem éreztem túlzottan, valahogy ez a szál sem lett az erőssége a regénynek.
Amit már említettem, ez a "mindenkinek megfelelni vágyás" viszont érdekes téma volt, amit ez a regény hosszasan boncolgatott. Megéri-e mindenkinek megfelelni? Még akkor is, ha ezzel magunkat hozzuk kényelmetlen helyzetbe vagy esetleg elveszítünk valakit, aki TÉNYLEG fontos lenne nekünk, csak azért, hogy olyanoknak feleljünk meg, akik szinte semennyire se érdekesek a számunkra? Alison ezt jó régóta átéli (hiszen az exének is eleinte olyan dolgokban akart megfelelni, ami rettentő távol áll tőle) és neki magának kell rádöbbennie arra, hogy mi a fontos az életben...
Ami viszont tetszett, az Alison baráti társaság és a kvízjátékok. Imádtam ezt a lelkes kis csapatot, akik kvízbajnokságokra jártak, de emellett egymás fontos segítői is voltak.
És a történet vége? Egy szerintem tökéletes befejezést kapunk, nem láttam elvarratlan szálakat, sem azt, hogy ebből esetleg lehetne folytatást készíteni.
Összességében nem annyira rossz ez a regény, csak szerintem kellett volna neki egy JÓ szerkesztő, aki itt-ott megvágja a történetet és pár helyen átbeszéli a szerzővel a karaktereket. Ez most itt sajnos nem történt meg, amivel nálam nem ér többet 3 pillangónál.
Kedvenc karakter: -
Szárnyalás: -
Mélyrepülés: -
Érzelmi mérce: romantikus
Értékelés:
Ha megtetszett,
ITT
megrendelheted!
Nyereményjáték:
A könyv főszereplője, Alison, a barátaival rendszeresen jár kvíz estekre,
ahol kisebb-nagyobb sikereket érnek el csapatban. Most három állomáson
keresztül mi is egy három fordulós kvíz estre szeretnénk meginvitálni
titeket. Minden állomáson egy kérdésre várjuk a választ, a legváratlanabb,
mégis a legtipikusabb kvíz témakörökben. A választ minden esetben az állomás
blogjának nevéhez tartozó Rafi rublikába kell beírni!
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem
áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország
területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán
belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
“Melyik ország területén található a világ legnagyobb vízesése, az
Angel-vízesés?”
A blogturné további állomásai:
Július 21 - AmbivalentinaJúlius 23 - Kelly és Lupi olvas
Július 25 - Hagyjatok! Olvasok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése