KMK AKCIÓ

2011. július 24., vasárnap

Dora Craiban: Fénytörés - Helena I.

ABA Könyvkiadó 2011
560 oldal
Besorolás: ya, urban fantasy, romantikus

A Bookline oldalait lapozgatva találtam rá a könyvre, és azonnal megrendeltem, mégpedig az alábbi fülszöveg alapján:

"A tizennyolc éves Helena egy sorozatgyilkosság lelki terheinek súlya alatt roskadozva kóborog a világban, kényszeresen keresve újabb áldozatát. A hontalan és otthontalan árvalány eddigi élete abból állt, hogy fiatal fiúkat magába bolondított, hozzájuk költözött, majd a benne lakozó szörnyetegre hallgatva, meggyilkolta őket. Mielőtt a szörnyetegtől szabadulhatna – talán szerencséjére – súlyos autóbaleset éri, amitől sorsa váratlan és sokáig önmaga számára is érthetetlen fordulatot vesz. Földöntúli és évszázadok óta titkolt képességekkel rendelkező Gyógyítók családjába kerül. A három testvér közül Jeremy, a Látó, még őt is képes manipulálni annyira, hogy ne úgy folytassa életét, ahogy a szörny kívánja. Ehhez persze nem elegendők a csodatevő Raven család rendkívüli képességei. Kell valami más is: Helena életében először szerelmes lesz.
Dora Craiban Helena című romantikus krimi-fantasy trilógiájának első kötete minden fiatal lány álmainak és rémálmainak hiteles leírása, s emellett szerelmi történet a javából."

Kezdjük a prológussal, ami igazán jól sikerült, legalábbis a könyv elején megnyugtatott, hogy végre találtam egy írót, aki mer ilyen témában írni, nevezetesen, hogy egy fiatal lány fiúkat bolondít magába és aztán megöli őket. Sajnos a dicsérő szavak itt nagyjából véget is érnek. Az első fejezetben kiderül  a történet helyszíne  Oregon állam, (ahol nagyon sokat esik az eső, mint azt már elég jól tudhatjuk TS*) és főhősnőnk 1/1 személyben elkezdi ontani magából a végeláthatatlan kérdéseit, nem tudja megmagyarázni saját magának sem, miért öl? Valami ezt súgja, egy benne élő szörnyeteg (TS*), és addig folytatja a gyilkosságokat, míg válasz nem kap...  "A szörnyeteget ismét megetettem, itt az ideje, hogy pihenjen." 14.old. - mondja a hetedik fiú megölése után.

Sajnos hősnőnk nem jut el egy újabb áldozatig, amiben reménykedtem, mert az épp a tomboló viharban menetelvén az országúton, elkaszálja egy autó. (TS*) "Fájdalom. Olyan perzselő, hogy biztos voltam benne, végre elértem a poklot." 16.old.  Szerencsére nem a pokolba, csupán a Raven család titkokkal teli házába kerül, ahol  három testvér él. Jennifer orvos, Jet még suliba jár, és Jeremy a középső testvér az, aki elütötte Helenát.
Próbálnak valami egyezségfélét kötni a lánnyal, nem fordulnak a rendőrséghez a fegyverek és hamis iratok miatt, amit a táskájában találtak, cserébe Helena sem jelenti fel Jeremyt a gázolásért.  Ahogy az lenni szokott a sablonos tini könyvekben, a fiatalok között vonzalom szövődik. Szikrázik közöttük a levegő, és ez itt szó szerint értendő! "A csuklóm után nyúlt. Pánikszerűen megugrottam, miközben éreztem, hogy apró villámok futnak keresztül a bőrömön. Felnyögtem fájdalmamban, s kitéptem a kezem az övéből." 
Tehát az érintés kilőve egy darabig, megismerni egymás titkait beszélgetve is lehet. "Halkan, de tisztán csengett a nevem az ajkáról, s erre ismét pillangójárás indult meg a gyomromban." (TS*) 56.old.

Helena úgy tűnik egyik napról a másikra szerelmes lett Jeremybe, manapság ezen nem lepődünk meg egy ya könyvben, sőt az érzés ez esetben kölcsönös. Hősnőnk Jeremy szemét igézőnek találja: "Kék. Azúrkék, acélkék, királykék, szürkés, homályos és mégis tiszta, opálos derengéssel." 71. old. Bocsássatok meg, de ezt nem tudom elképzelni.
Jeremy szintén produkál fura dolgokat, kedvenc jelenetem tőle a mirror-punch: "Éppen meg akartam szólalni, mikor egy hirtelen mozdulatot tett: villámgyorsan felemelte a görcsösen remegő jobb kezét, s ököllel betörte a tükröt maga előtt." 132. old. Talán megmagyarázza ezt a viselkedést a következő idézet a 137. oldalról: "Világossá vált számomra, hogy Jeremy agya teljesen más irányban működik, mint egy normális emberé."  (TS*)

Egészen a 184. oldalig kell elküzdenünk magunkat, hogy megtudjuk, ami a fülszövegben is benne van, Jeremy családja Gyógyító, évszázados múlttal rendelkező faj. Három testvérnek kell születni, hogy a képesség aktivizálódjon, Ravenék esetében Jennifer Érintéses gyógyító, Jet Ráolvasó, Jeremy pedig Látó. "belelát mások belsőjébe" 190.old. (TS*)  A helyzet azonban nem egyszerű, Jeremy mindenki lelkében olvas, kivéve Helenáéban! (TS*) Így aztán nem is sejti, a lány miféle titkokat őriz. A szerelem azonban kölcsönös kitárulkozást eredményez, így Helena is színt vall. Jeremynek több nap kell ahhoz, hogy feldolgozza és kiértékelje a helyzetet, amit egy levélben ír meg Helenának. Ebben közli, hogy a lány ki is valójában. Majdnem szakítást eredményez a nagy igazság, és újabb dagályos oldalak telnek el kettejük szenvedésével. Persze van megoldás, Jeremy kéri Helenát: "Ne félj tőlem! Tőlem nem kell félned - suttogta." 293. old.  És láss csodát!!! Innentől nem fáj többé az érintés kettejük között!  Jöhet a nyáltenger, amit kellőképp megfejel a folyópart jelenet, ahonnan még az ártatlan kis állatka sem hiányzik. (TS* /rét jelenet/)
A következő száz akárhány oldalról sem tudok mást kiemelni, minthogy  megnyugtatólag  hatott rám, hogy Jeremy mégis látja Elena lelkét egy bizonyos dolog következtében. "Látom a lelked! Istenem, annyira... fogalmad sincs... bárcsak látnád, milyen gyönyörű!" Ugyan mitől? kérdezi Helena magától jogosan. Mi sem tudjuk a választ. 
További örömteli esemény, hogy Helena születésnapjára nagyon szép és drága ajándékot kap, persze először megütközik rajta, aztán megbarátkozik vele... Ki ne tenné a helyében? (TS*)
Immár az ötszázadik oldalt is elhagytuk, a könyv fogy, de igazi cselekmény, csavar, izgalom nem történt. Az utolsó ötven oldal sem hoz csodát, de annyit mindenképp megtudunk, ugyan ki lopta el a házból főhősnőnk zöld sálját? (TS* /gyengébbek kedvéért: ott piros blúz volt/)

Az írásmóddal kapcsolatban annyit, hogy vannak ugyan szép mondatok, de nem feledtetik el az 560 oldalra  dagályosított regény több tucatnyi felesleges oldalát. Sokkal több akcióval, max 350 oldalban élvezhetőbb lenne. A hosszához mérten iszonyatosan sok volt a párbeszéd, sok helyen hiányzó narrációval. Bár akkor még plusz 50 oldal lett volna... A karakterek nem igazán fogtak meg, talán Jet volt egyedül szimpatikus. De ha róla szólna a következő rész, akkor sem biztos, hogy a kezembe venném. Az egyetlen pontot a 19 éves szerzőnek szánom, mert értékelem a rengeteg munkát és kitartást, ami a könyv megírását övezte. Sajnos az én ízlésemnek nem felelt meg, a TS-n felnőtt célközönség talán jobban átsiklik a hibákon. Az alapötlet nagyon tetszett volna, ha kibontakozik Helena gyilkos lelkivilága, de ez sajnos csak a prológust érintette.  Ja és gratulálok az írónőnek, milyen lelkes rajongói vannak, akik képesek csupán azért regisztrálni a molyon, hogy 5 csillaggal értékeljék ezt az egy könyvet. Alig átlátszó ötlet. Még jó, hogy a legtöbbet előforduló mondat a könyvben: "Nyugodj meg!"  Szükség volt rá.

Borító:  Nagyon fura, nem szép. Jobb lett volna egy ötletes grafikust alkalmazni.
 
Kedvenc karakter: Talán Jet.

Szárnyalás: Prológus

Mélyrepülés: A hülye és szemét vagy szavak Helena szájából Jeremy számára.

Érzéki mérce: Tini romantika, súlyosan nyáltengeres változatban.


Értékelés:  

12 megjegyzés:

  1. Eltartott egy darabig, mire leesett, mire utal a TS*, de a kritika végére rájöttem. Hát, legalább tudom, hogy ezt a könyvet se kell erőltetni. Kár, pedig a sorozatgyilkos-ötlet nem lenne rossz. Miért kellett elpancsolni egy ilyen romantikus vacakra?

    VálaszTörlés
  2. Igen, a TS a rejtvény a post-ban. Azért a piros blúz nagy segítség:)))

    VálaszTörlés
  3. Ismerem távolról az íróját. Nem épp szimpatikus ember... talán nem ez a legjobb fórum ezt kifejteni, de fogalmazzunk úgy - fennhordja az orrát. :) Amikor a honlapján kritika érte pl. a borítót, akár építő jellegű is, azt is ignorálta, hogy "márpedig ez így maga a tökély", és úgy nagyjából ezzel definiálható a személyisége is. A könyv dagályos mondatai, csöpögős nyáladzása, és a személyes meggyőződése, hogy ő őstehetség, nos, éles kontrasztot alkotnak. A molyos akció nem épp étvágygerjesztő.

    VálaszTörlés
  4. "Borító: Nagyon fura, nem szép. Jobb lett volna egy ötletes grafikust alkalmazni. "

    Mondjuk téged is lehetett volna helyettem mert ahogy látom neked van ízlésed az ilyenekhez... az rendben van hogy neked nem tetszik de az ötletes grafikussal azért van egy kis gondom... elég valószinű hogy nem ismersz így egy munkám alapján rossz grafikusnak besorolni kicsit merész... én se mondom nem igazán megy neked ez a cikk írás és akkor kvittek vagyunk mert egy cikkedet olvastam te pedig egy munkám láttad...

    VálaszTörlés
  5. Kedves Péter! Nem írtam, hogy rossz grafikus vagy! Az írtam, nem szép ez a borító. Miért? A Helena I. alig látszik. A tűz ilyen formában nem jelent meg a könyvben! A lány túl sötét és jellegtelen. Vállalom, hogy szeretem a szép borítókat, például az olyanokat, mint a blogom háttere. Figyelemfelkeltőek, és jól célba veszik a vásárlót a könyvesbolt polcairól. Olyanok, amit a kezedbe akarsz venni. Ezt a könyvet a fülszövege alapján vettem észre, a könyvesboltban elmennék mellette. Örülök, hogy írtál, egyébként már vártam, hogy jelentkezzen valaki a "családból". Üdv, Kelly

    VálaszTörlés
  6. Ez tényleg erről szól? Akkor ezek szerint a boszorkányüldözésekhez sincs annyi köze, mint az írónő állítja. Az ajánló és a prológus nem ezt ígérte, de mindegy. Nem érdekel, hogy kiadtak egy újabb TS*-os könyvet, de legalább ne verje át a népet ennyire! Molyos akció: no comment! ("egy sorozatgyilkosság lelki terheinek súlya alatt" még szerelmeskedik? na mindegy).

    VálaszTörlés
  7. A Gyógyítók ellenségei a Boszorkányoknak. A klasszikus értelemben vett boszorkányüldözéstől azonban itt nem beszélhetünk. A Kiadó honlapján, így hibásan szerepel ez: "Az írónő Helena trilógiájának első része a próbaolvasók szerint letehetetlen, mert érzelmi hőfoka magasabb az Alkonyat sorozaténál, ráadásul sokkal cselekményesebb, mint a legtöbb romantikus fantasy, ezért a romantikus krimi-áfantasy besorolást kapta a terjesztőknél." valamint ez: ".....sokaknak az Alkonyat-sorozat jut majd eszébe Dora Craiban könyvéről. Megnyugtatásul azoknak, akik utánérzésre gyanakodnak: a szerkesztők szerint ez a regény mind érzelmekben, mind fordulatokban gazdagabb a műfaj legnagyobb könnyfakasztó bombáinál is." Vicces:))))) ezek szerint voltak szerkesztők:)) csak épp a TS-t nem olvasták.

    VálaszTörlés
  8. Jó kis kritika:)
    Nem olvastam a könyvet, de azt hiszem ezek után végképp elment tőle a kedvem. A sok nyáladzás amit ezekben az idézetekben olvastam már elviselhetetlen lenne számomra. A borító pedig valóban elég gyenge, túlságosan természetellenes,túlságosan látszik rajta a "fotóboltos" munka. Ezek alapján a boltban le sem venném a polcról, hogy elolvassam a fülszöveget.

    VálaszTörlés
  9. Helló Mindenki!
    Nem tudom, ki írta az írónő személyiségét kritizáló szavakat, de ha nem ismerném DC-t, akkor is nyilvánvaló lenne számomra, hogy ez csak egy lejárató komment... eléggé süt róla, bocs. már csak azért is, mert ha végigolvasod a honlapja vendégkönyvét, Kelly bejegyzésén kívül mindent megtalálsz, márpedig akad ott kritika a borítót illetően is és mindegyikre értelmes, intelligens választ írt. Arról, hogy fennhordja az orrát, pedig csak annyit tudok mondani, hogy ez azért már tényleg nevetséges állítás. Nem ismertem őt a könyve előtt, csak egy hónapja levelezhetünk(magyarán nem vagyok "családtag", aki reflexből védi őt), és mégis azt kell mondjam, nincs még egy segítőkészebb, kedvesebb, közvetlenebb ember nála, komolyan. A könyvkiadásról, a pénzösszegekről, mindenről faggattam, amire valójában egyáltalán nem lenne köteles válaszolni, mégis mindent megosztott velem.

    VálaszTörlés
  10. Kedves Kata!
    Nem én írtam az említett kommentet, de van néhány olyan állításod, amivel egyszerűen nem tudok egyetérteni.
    1. "ez csak egy lejárató komment" Mégis, kinek van haszna abból, ha "lejáratja" az írónőt?
    2."fenn hordja az orrát" Ez viszont nagyon is igaz. Ha valaki kritikát kap, arra lehet válaszolni is, főleg, ha nem ért egyet vele. Nem hiszem, hogy a bloggazda (Kelly) mesértődött volna, ha kap Dórától egy levelet, vagy kommentet, amiben tételesen felsorolja, hogy mik azok az "alaptalan kritikák" meg a "személyeskedés" amivel nem ért egyet, és esetleg megindokolja is, hogy miért. Ehelyett mit csinált Dóra? Látványosan megsértődik és elkezd egy, a zsánerhez nála sokkal hozzáértőbb embert és a blogotját szidni.
    3. A molyos akció. Így manipulálni a vásárlókat egyszerűen undorító. A molyon a kommentekben (meg itt a kritika végén) ez fel is merült. Én azért egy bocsánatkérést vártam volna az írónőtől.

    mindennek fényében nekem sajnos teljesen hihető az általad kifogásolt hozzászólás minden szava.

    VálaszTörlés
  11. Kedves Kelly!

    Ezt csak neked tudom címezni, mert névtelen embereket nem igazán tudom, hogy szólítsak meg. Itt is, még egyszer szeretném megköszönni, hogy elolvastad a könyvemet, nekem még ez is sokat jelent, annak ellenére, hogy nem tetszett neked. A véleményedhez jogod van, a blogod címét mindössze azért töröltem az oldalamról, mert a fenti megjegyzéseket - melyeket egy névtelen ember ír, és állítani meri, hogy távolról ismer engem - nem kívánom reklámozni. Neki üzenem: keressen meg, és mutatkozzon be szépen.
    A moly.hu-s dolog: nem akció volt. Ezzel most nem védeni akarom magamat. Az ismerőseim, akik olvasták a könyvet, elmondták az őszinte véleményüket. Úgy tudom, a moly erre való. Én pedig hiszek a szólásszabadságban.

    VálaszTörlés
  12. Kedves Dóra!
    Én is hiszek a szólásszabadságban. A molyra reagálva csak annyit, hogy a első kritikák után hatan is regiztek csupán azért, hogy felhúzzák az átlagot. Ebből hárman azóta se néztek rá más könyvre de a másik három is elég furcsa. Ha nem a te akciód, akkor valaki a környezetedből. Láttunk már ilyet a molyon, és ez érthetően nem vált ki népszerűséget.
    Kíváncsi lennék a szerkesztőidre! A következő könyvedet is szívesen elolvasom, ha kapok belőle tiszteletpéldányt:)))) Üdvözlettel!

    VálaszTörlés

Rendszeres olvasók