KMK AKCIÓ szept.3ig!!! Katt a képre!!!

2012. március 8., csütörtök

Christopher Golden: Uncharted - A negyedik labirintus

Fumax 2012
322 oldal
Fordította: Bayer Antal
Goodreads: 3,38
Besorolás: kalandregény, "media tie in"

Ez a történet a hasonló néven futó, nagyon népszerű  videojátékon alapul, amely játékból eddig 3 rész jelent meg.  A játékot nem szeretném összehasonlítani a könyvvel, így kizárólag az olvasás alapján alkottam meg a véleményem.

A történet főhőse Nathan Drake New Yorkba tart, a legjobb barátja, aki mentora is egyben, Victor Sulliven  hívja őt a városba, hogy közölje vele a rossz hírt: Sully barátját, a híres régész-professzort brutálisan meggyilkolták. Luka Hzujak egy egyiptomi ásatáson dolgozott utoljára, így a gyilkosának motivációja a professzor esetleges kutatási eredménye lehetett. Jada, a professzor lánya csatlakozik a két baráthoz, és együtt indulnak Egyiptomba, hogy a fellelhető nyomokat elemezve ráakadjanak a gyilkosra.  Lépésről lépésre haladva rájönnek, Luka összefüggést talált Midasz király és Daidalosz labirintusai között.  

A szerzőről annyit lehet tudni, hogy több mint 40 hasonló könyvet adott már ki, tehát sorozatok, filmek, ez esetben egy játék történetéből ír újabbakat. Végül is a  karakterek adottak, ismertek, csak egy ütős plot és néhány új szereplő kell, kirázza a kisujjából. 
Amire én vártam, az egy amolyan Indiana Jones-féle kincsvadászos, izgalmas, körömlerágós történet lett volna, megspékelve némi mitológiával. Ezzel szemben a sztorit az első oldaltól az utolsóig különösebb izgalom nélkül ki lehet találni. Van néhány akciójelenet, de ezek is inkább az erőltetettség érzését keltették, ahogy az összes dialógus is. Több olyan mondatot is találtam, amelyek értelmezése gondot okozott, például ez: "Abban kellett reménykedniük, hogy Gretchen nem adja ki őket, és ez egyáltalán nem tetszett neki. Nem mintha ne bízott volna meg könnyen idegenekben."
A stílusos gyöngyszemek közül alig tudok választani: "Teljes erejét beleadva megrúgta az ajtót, amitől a fa sikítani kezdett, és por szállt alá odafentről." Vagy: "Bármely más napon Drake sikítani tudott volna az agyába fúróként hasító unalomtól."
A karakterek ugye adottak, de a könyv elejétől kezdve a végéig egysíkúak, semmi változás, felszínesen ismertem meg valamennyit. Egyedül Jada haja tetszett, sötét, elöl magenta tincsekkel. 
 Ami számomra emlékezetes marad a könyvből, az a mitológiai háttér, a labirintusok ötlete, egyrészt mert eléggé sajátosan lett beleszőve a történetbe, másrészt mert ezzel a vonallal sokat lehetett volna dobni a színvonalon. Egy megfelelően megalapozott kidolgozással sokkal érdekfeszítőbb lehetett volna az írás, ahelyett, hogy igazán bugyuta, évődő dialógusokkal szórja tele a fejezeteket. Több helyen az is belekerült, hogy ez most egy szarkasztikus megjegyzés. (nem éreztem annak)
Akik a játék alapján választják a könyvet, biztos nem csalódnak ekkorát, és azok sem, akik olyan könnyed olvasmányra vágynak, amin egy percig sem kell gondolkozni - nekik kifejezetten ajánlom.
Összességében olyan író műve ez, aki ismert szereplőkre épített egy klisés  történetet, tele rossz, erőltetett szóviccekkel. A labirintus jó pont, de mégis úgy érzem, örülök, hogy kijutottam, és messzire elkerülöm az írót a továbbiakban.

Borító:  A borító figyelemfelkeltő, a játékból vett karakter alapján. 
 
Kedvenc karakter:Nincs

Szárnyalás: A labirintus vonzó volt számomra.

Mélyrepülés: A ninja harcosok.

Érzéki mérce:  Nem tartalmaz érzéki pillanatokat, de nem is hiányzik.

Értékelés:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók