KMK AKCIÓ

2012. április 11., szerda

Richelle Mead: A Szukkubusz dala

Agave Kiadó 2012
340 oldal
Goodreads: 4,02
Besorolás: urban fantasy, paranormal romance

Richelle Mead egyike a legnépszerűbb urban fantasy íróknak, nekem is kedvencem. A Vámpírakadémia spin-off sorozata a Bloodlines második részére várva az Agave Kiadó megörvendeztette az olvasókat az írónő egy régebbi sorozatának első részével. A Georgina Kincaid széria 2007-ben debütált, fél évvel a Vámpírakadémia első része előtt, és nagyon sikeresnek mondható, tavaly augusztusban jelent meg a hatodik, befejező része.

Georgina gyönyörű fiatal nő, aki nappal teljesen hétköznapi életet él, a Smaragdváros könyvesboltban dolgozik Seattle-ben, helyettes vezetőként. Imádja a munkáját, szeret a vevőkkel beszélgetni, fehércsokis mokkát inni az emeleti kávézóban, és hamarosan régi vágya is teljesül, a kedvenc írója dedikálni jön a boltjukba. 
Éjszakánként azonban kilép a normális élet látszatából és vadászni megy, hiszen valójában ő egy 1600 éves szukkubusz, csábító démon, tápláléka az emberi életerő, melyet fizikai kapcsolat alatt vesz magához. Mit szépítsem: csók és/vagy szex alkalmával szerzi ezt meg, amivel évekkel megrövidíti az áldozat életét, de akár azonnali halál is előfordulhat. Évszázadokkal korábban eladta a lelkét, cserébe örök életet kapott, alakváltási képességgel, bármivé alakulhat amivé szeretné, csak egy valami nem lehet, hétköznapi, normális ember.
Georgina barátai szintén alvilágiak, két vámpír és egy kisördög, együtt  járnak szórakozni, táncolni. Egy gyilkosság azonban felkorbácsolja a nyugodt vizeket, valaki vagy valami alvilági teremtményeket támad meg, pont olyanokat, akik nem sokkal előtte összetűzésbe keveredtek hősnőnkkel. Ő persze a felettesei tiltása ellenére nyomozni kezd...

A történet felépítése tetszett, bár eléggé a szokásos formulát hozza: a hősnő nyomoz a sorozatgyilkos után, segítik  a támogató karakterek, melyek jelentős többsége alvilági figura. Jönnek a csavarok, szerelmi háromszögszerűség, és a végkifejlet nem meglepő, de a tálalás első osztályú, feledteti a tényt, hogy nem kell az álladat keresni a földön.

Gyors iramú, izgalmas a történet ez, amit időnként megszakít a szerző a visszaemlékezős jelenetekkel, lassan csepegtetve ismerhetjük meg Georgina háttértörténetét. Szerettem ezeket a részeket, megvan a varázsa.
Na igen, Georgina  nagyon ki lett találva. Karizmatikus, szexi, intelligens, szimpi karakter. Megszerettem őt, mert őszinte, vállalja a hibáit is.  A vágya a normális lét után szívbemarkoló, ahogy szeretne szeretni és szeretve lenni, káros következmények nélkül. A gyerekekkel kapcsolatos jelenetek - a téma, ami a legfájdalmasabb számára - mélyen meghatóak. Mi volt a legkedvesebb benne? Imád olvasni! A vadászatot a létfenntartás szintjére szorítja, és inkább a könyveivel tölti az estéket. A könyvesbolti munkájáért meg határozottan irigylem. 
A két szerelmes férfi karaktere nagyon különböző. Roman, a véletlenül megismert tanár rendkívül vonzó és hősnőnk egyre nehezebben tudja féken tartani démoni ösztöneit mellette. Kicsit túl tökéletes ez a férfi, nem véletlenül szimpatizáltam a másik udvarlóval. Seth Mortensen a nagybetűs ÍRÓ a kedvenc karakterem a könyvben. Kicsit kombináltam az évszámokkal és a nevekkel, így nekem Viggo Mortensen fiatalabb kiadása köszönt vissza a karaktert olvasva.(itt balra) Ő az a kedvenc író, aki dedikálni jön a boltba, és kiderül, hogy épp most költözik a városba, sőt mivel kávézóban szeret alkotni, a törzshelye a Smaragdváros emeleti kávézója lesz. Minden adott ahhoz, hogy Seth és Georgina közelebb kerüljenek egymáshoz. Seth félénk, befelé forduló, igazán az írásban tud kibontakozni, a társalgás eleinte döcögősen megy közöttük. A lány nem akar ártani neki, mégis vészesen vonzódik hozzá, és ez a tiltott szerelem nekem nagyon tetszett. Az íróval kapcsolatos érdekesség:  bepillantást nyerhetünk az otthonába, a faliújságra, ahol a következő könyv storyboard-ja alakul, jegyzetekkel, képekkel. 
A többi karakter is mind mind szerethető figura, kicsit hosszú lenne a bejegyzés ha sorra venném őket, de egyet ki kell emelnem, ő Jerome a fődémon, aki igencsak hajaz Jonh Cusackra. 
Nagyon bírtam a párosukat Carterrel, aki egy angyal, ez önmagában is érdekes helyzet. Képviselték a Heaven and Hell egyensúlyát, és kordában tartották   a különféle teremtményeket.
Ki kell emelni a könyv remek humorát, ami ellensúlyozta azt a néhány homlokráncolást, amit olvasás közben követtem el. Ezek közül azt emelném ki, hogy Richelle Mead megpróbálja elhitetni az olvasókkal, hogy a nephilim  sztorit nem ismerték a szereplők. Mármint amit a biblia is megír, Mózes I. könyve 6-ban, hogy az angyalok egykor földi nőket vettek feleségül és ezekből a kapcsolatokból született utódok lennének a nephilimek. 
Összességében nagyon jó, szórakoztató könyv ez, többet kaptam az olvasás során, mint amit vártam,  nagyon ajánlom, elsősorban felnőtt, de legalább 16 éven felüli olvasóknak. 
A könyvet @Lobo-n keresztül köszönöm az Agave Kiadónak.

Borító: Külön kell gratulálnom a kiadónak ezért az ütős borítóért, ami klasszisokkal jobb, mint az eredeti.
 
Kedvenc karakter: Tulajdonképpen sokat kéne kiemelnem, mert mindenki nagyon tetszett a főszereplők közül, ha muszáj, legyen Georgina és Seth

Szárnyalás: Imádtam azt a részt, amikor az író otthonában jártunk, szorosan mellette a sorban a végjelenet áll.

Mélyrepülés: Bocsánat, de nekem a szving nem jön be, a salsa annál inkább.

Érzéki mérce: Pontosan annyi szex van benne, amit gond nélkül, a jó ízlés határain belül el lehet viselni, 16-os karika.


Értékelés:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók