KMK AKCIÓ

2014. január 7., kedd

Tavi Kata: Nyitótánc

Könyvmolyképző, 2013
358 oldal
Besorolás: YA, realista

Lilla imád táncolni, épp ezért alig várja az új gimit a tánccsoporttal, az új barátnőket, no meg a helyes fiúkat.
Csakhogy a szomszédba költözött nyáron a leghelyesebb srác, akit valaha látott... a kosaras Krisztián, aki úgy fest, mint egy rockisten.
A szülei szerint valaha ők barátok voltak, de akkor miért olyan elutasító Krisztián?
Mi zajlik a kosárcsapatban, miért marják egymást a fiúk, hol nyíltan, hol burkolva?Tényleg a tehetség számít?
Mi folyik a lányok között? Hogyan lehet barátságból csatározás, szeretetből irigység és gyűlölet? Forrong a lánycsapat!
Lilla nagyszájúan lavíroz az iskola nyüzsgő életében, barátságok és szerelmek között. Szurkol a kosárcsapatnak, szenved a feleltetések alatt, és hol pörögve, hol valami másra vágyva éli a középiskolások mindennapi, ám mozgalmas életét.
Vajon rátalál a boldogság?

A történetre először a II. Aranymosás pályázat kapcsán figyeltem fel. A feltett részlet érdekesnek tűnt és mivel szeretem a középiskolás történeteket, ráadásul mindez itt Budapesten játszódik, így nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy a regény átjutott az összes szűrőn, sőt december közepén végül a kezembe is vehettem (és még dedikáltathattam is az írónővel!:-).

Kíváncsi voltam a regényre, hiszen a táncosok világa számomra mindig is érdekes téma volt, de csak kevesen írnak róla (persze annál több film készül hozzájuk kapcsolódóan, amiket imádok:-). Ez a
kíváncsiságom a regény révén sajnos csak részben elégült ki, hiszen elég kevés szó esik magáról a táncról, gyakorlásról, a próbákról; szerettem volna, ha jobban belelátunk ebbe a különleges világba. Pedig ez egy nagyon érdekes téma és hiányoltam is nagyon, hiszen Lilla fő profilja a tánc, ezért is a jelentkezett ebbe az iskolába. Persze azért volt két olyan rész - a farsangi táncverseny és az év végi bemutató -, ami kellően izgalmas lett, szívesen megnéztem volna őket akár élőben is, így ezek részben azért kárpótoltak.
A történet főhőse Lilla, aki szerethető, könnyű vele azonosulni. Nincsenek sztárallűrjei, elviselhetetlen hisztijei, nyűglődései, csak annyira tini, mint bárki más. Persze neki is vannak problémái, hisz új iskolába kerül, új közösségbe és mint mindenki másnak, neki sem egyszerű a beilleszkedés, de ahogy láttam ügyesen veszi az akadályokat. A gondolkodás nélküli válaszai és beszólásai még életszerűbbé (és kevésbé hibátlanná!!) tették - és talán mert ő is skorpió jegyű és bennem is megvannak ennek a jellemzői, így teljesen megértettem a kirohanásait és viselkedését:-).

Az osztályt is hamar megkedveltem, vidám kis társaság, látszik, hogy még csak most csiszolódnak össze, most alakul ki a hierarchia mind a lányoknál, mind a fiúknál, de jó kis csapat lesz ez, akik között én is szívesen tanulnék:-).  A csapatban megvan az összes karakter, akik szükségesek egy ilyen regény minden drámájához és szórakozásához: a "jópasi" és a társai, a bohóc, a különc, a "díva és udvartartása" és a többiek, akiket ha az írónő jól mozgat, akkor rengeteg jó helyzetet teremthet. Ízelítőt már most is kaptunk belőle, de érzem, hogy lesz ez még jobb is, ha a csapat jobban összeáll.

Amit viszont sajnálok, hogy a mellékszereplőket csak elég felületesen ismerhettük meg. A fiúk még talán jobban megmaradtak bennem, de a lányok csapata egy nagy massza maradt. Érzem én, hogy jó karakterek, egyiket-másikat nagyon megkedveltem, csak picivel többet kérek belőlük. Ez a probléma talán abból (is) fakadhat, hogy az írónő durván 360 oldalba próbál belesűríteni egy tanévet (ahogy olvastam és hallottam, négy rész fog felölelni négy évet). És ez így nehéz. Nagyon nehéz. Egyrészt a szereplőkre is kevés idő jutott, másrészt néha hatalmasakat ugrottunk az időben. Egy iskolai év alatt rengeteg minden történik és ez itt eléggé besűrűsödött, mondhatnám úgy is, hogy a fontosabb programokon részt vettünk, de valahogy mégis hiányérzetem maradt.

A szerelmi szál (mert ugye Lillánk persze úgy belezúg az osztály kosaras szépfiújába, Krisztiánba, mint annak a rendje:-), egyelőre még alakulóban van. Főhősnőnkön keresztül még mi is csak most "ismerkedünk" a fiúval, így azt kijelenteni, hogy ő az új álompasi - még nagyon korai lenne. Persze már vannak aranyos pillanataik Lillával, a kémia ott van köztük, csak... Lilla nagyon tapasztalatlan még, így Krisztián hiába próbál a viselkedésével és a testbeszédével Lilla felé nyitni - amit mi "tapasztalt vén rókák" azonnal felismerünk:-), a lány kételkedik, nem hisz sem a saját szemének, sem a barátaiknak és ezzel a fiút is teljesen elbizonytalanítja. Lesz itt még sok félreértés és kalamajka, az tuti! De nagyon szurkolok nekik:-).

Összességében kedveltem ezt a könyvet, nagyon olvastatta magát, ha egyszer belekezdtem, nem tudtam letenni. Én látom/érzem benne a jó sorozatkezdést, az írónő - a fenti hibáktól eltekintve - nagyon jól ír, érdekesen, humorosan, teljesen jól megfogta a mai fiatalok világát és biztosra veszem, ha megjelenik a következő rész, az első között fogom olvasni! (csak könyörgöm picit többet "táncoljunk"és többet kérek a többi szereplőből is és akkor nagyon fogom szeretni ezt a sorozatot:-).


Borító: Tetszik, látványos, illik a történethez, bár talán mind a lány, mind a fiú kicsit "idős" a szereplőkhöz képest

Kedvenc karakter: Lilla

Szárnyalás: A kerti jelenet

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: Tinik. Valami alakul. Maradjunk ennyiben:-).

Értékelés:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók