KMK AKCIÓ

2016. június 6., hétfő

Sarah Bannan: Súlytalanul


Sarah Bannan regénye sok fontos témát jár körbe. A Súlytalanul főszereplői mind középiskolások, ahol a zaklatás, a másiknak való megfelelés, a beilleszkedés, és a kamaszkori bizonytalanságok sokszor előfordulnak. A Súlytalanul a maga durva valójával megmutatja, hogy milyen kemény is lehet az iskolai közeg. A Ciceró által megjelentetett könyv úgy meséli el Carolyn Lessing történetét, hogy felnyitja mindenkinek a szemét, aki a olvassa ezt a történetet.
A Blogturné Klub 5 bloggere is végigjárta Carolyn útját, és mesélt nektek Sarah Bannen könyvéről. Tarts velünk te is, mert a turné végén lehetőség van megnyerni a könyvet.

Ciceró, 2016
320 oldal
Fordította: Heinisch Mónika
Goodreads: 3,72
Besorolás: YA, realista

Carolyn Lessing érkezése előtt nem sok minden történt az alabamai Adamsville-ben. Az emberek minden héten a futballcsapatuk győzelméért imádkoztak a vacsoraasztalnál és az iskolai gyűléseken. A legszexisebb Adams Gimis lányok listája évente frissült a szavazatok alapján, és a hatalmi viszonyok is annak megfelelően alakultak. A diákok az íratlan szabályok fényében élték mindennapjaikat, ügyelve például arra, hogy pomponlányok nem lógnak együtt az úszókkal, végzősök nem randiznak elsősökkel. Mindez törvényszerű volt addig, amíg be nem toppant az új lány.
Carolynról csak annyi derült ki a közösségi médiából, hogy New Jerseyből költözött át, és 1075 barátja van. A tengerpartokon készült fotókon olyan gyönyörűen festett a fiúbarátaival együtt, mint az Abercrombie cég modelljei. A való életben azonban jóval több volt ennél. Tökéletes.
A SÚLYTALANUL visszaránt minket a sötéten gomolygó kamaszkorba, amelyről Sarah Bannan riasztó, de hiteles képest fest első regényében.


Nem könnyű erről a regényről írni. A fülszöveget elolvasva azonnal lecsaptam rá, hiszen valamiért a mai napig az amerikai kisvárosi élet, az amerikai középiskolások és persze a végzősök hatalmas vonzerő a számomra.
Ez a történet pedig egy ilyen kisvárosban játszódik. Az összes lakó ismeri egymást, végtelenül vallásosak (még a tinédzserek is, ami számomra teljesen megdöbbentő volt), nem történik semmi különleges. Évről évre ugyanazok a programok mennek, előre lehet borítékolni, hogy ki lesz a bálkirálynő, az iskolában pedig mindig újra és újra ugyanazok a klikkek alakulnak ki.
Az egyik évben azonban érkezik egy "külsős", Carolyn, aki azonnal felbolygatja ezt a kis közösséget, hiszen gyönyörű, okos, szinte mindenhez ért és rettenetesen menő cuccai vannak. Mindenki vele akar barátkozni, még a menő lányok is; a fiúk is sorban állnak érte. Ő az a lány, akit mindenki utánozni akar. Az élet szép és tökéletes, egészen addig, ameddig össze nem jön az egyik menő lány pasijával, Shane-nel és ez egy olyan lavinát indít el, amiből mindannyian érezzük, hogy Carolyn ebből csak rosszul jöhet ki. Bár a pompomlányok harcolnak egymással is a hírnévért, de ha kívülálló "piszkít" közéjük, akkor összefogva, szinte egyként lépnek fel ellene.
Imádtam a könyvet, az írásmódot és azt a megközelítést, amit az írónő választott. Nem Carolyn mesélt, nem is az írónő E/3-ban, hanem egy számunkra (végig) ismeretlen lány tette ezt meg, akinek még a nevét se tudtuk meg (vagy legalábbis én nem emlékszem rá, annyira nem volt ez fontos). Ez a lány a barátnőivel meséli el a történetet, abszolút - vagy legalábbis majdnem - kívülállóként. Kicsit úgy éreztem, mintha ők lennének a város és a lakosok lelkiismerete, hiszen a történet nagy részében mentegetőzik és bevallja, hogy mi mindent csinálhattak volna másképpen.
Ami érdekes, hogy egy szereplő se került közel hozzám. A "mi" névtelen csoportja annyira tényszerűen mesélt, hogy bár érdekes volt, lekötött, alig tudtam letenni a könyvet, de mégis, érzelmi kötődésem nem alakult ki egyik szereplő iránt sem. Valahogy én is a páholyban ülve néztem az eseményeket, de azért persze nagyon izgultam, hogy mi lesz a végkifejlet:).
Carolyn a "főszereplő" számomra túlontúl is tökéletes volt. Ilyen a világon nincs - gyönyörű, menő, mindenben topon teljesít, legyen az matek vagy angol irodalom, legyen az sport vagy bármi más. Mindemellett mégis sérült, apró jelekből látni, hogy eme gyönyörű külső alatt azért valami nagyon nincs rendben. Épp ezért nem éreztem azt, hogy csakis az a pár személy, aki elkövette azt, amit (jó, kicsit most rejtélyes voltam, de nem akarom ellőni a regény poénját) az egyedüli felelős azért, ami történt. Ebben a kisváros is éppoly hibás volt: a családok, akik mindent tudnak a másikről, akik egyeseknek bármit elnéznek, másokat pedig a legapróbb hibákért is meghurcolnak.
És persze Carolyn édesanyját sem emlegetik sehol, pedig egy szülő felelőssége éppolyan nagy lehetne. Főleg, mert Carolyn hátteréről nem sokat tudunk meg, nem tudjuk, hogy mi történhetett vele mielőtt ideköltöztek...
Természetesen nem szabad a srácok felelősségét elmismásolni, de azt kijelenteni, hogy csak ők voltak a bűnösök.. azért ez picit meredek lenne.
Mi pedig oldalról oldalra, fejezetről fejezetre haladunk előre és végig érezni, hogy valami nagyon nem jó fog történni, csak azt nem tudjuk, hogy mikor. És amikor eljutunk a történet csúcspontjáig, az mégis mellbevágó lesz. Utána pedig hiába keressük, várjuk a megoldást, az valahogy nem nagyon akar megérkezni. Az írónő sok mindent elárul, de valahogy mégis úgy, hogy az ember a könyv letétele után még sokáig gondolkozzon a történteken, vajon ő hol állt volna, melyik oldalon, vajon lett-e volna mersze beavatkozni, ésatöbbi-ésatöbbi.

Összességében egy érdekes, de elég megrázó regényt olvashattam, amit szívemből ajánlok fiúknak és lányoknak is. Fiúknak talán picit lassú lesz a történet, talán kevésbé akciódús, de én akkor is szeretném, ha ezt minél többen elolvasnák (és igen, tudom, hogy mi Európában élünk, ez a történet pedig az USA-ban játszódik), mert véleményem szerint az alapprobléma mindenhol ugyanaz, legyünk akár Európában, Afrikában, Ázsiában vagy Amerikában.
És természetesen a szülőknek is ajánlom olvasásra. Ha csak két szülővel több olvassa el és figyel oda a jelekre, akkor a valóságban talán kettővel kevesebb ilyen esemény történik meg.
Borító: Gyönyörű ez a kislány, jó ránézni. De a főszereplő lány 16 éves, ez a kislány meg (számomra) maximum 12... Úgyhogy amennyire tetszik a borító, annyira félrevezető is...

Kedvenc karakter: -
Szárnyalás: -
Mélyrepülés: az egész kisváros viselkedése
Érzelmi mérce: én leginkább idegeskedtem rajta és legszívesebben odamentem volna, hogy közbeavatkozzak
Értékelés:

Nyereményjáték:
A Súlytalanul könyv borítóján egy fiatal és kifejező tekintetű női alak kap főszerepet, akiről a könyv története is szól. Mi most olyan borítókat hoztunk el nektek a Ciceró Kiadótól, ahol szintén a női arcok kapják a főszerepet. A te feladatod az lesz, hogy felismerd az eltorzított borítókat a blogokon, és a Rafflecopter dobozba a könyv címét beírd.

Ha minden turné állomáson helyesen válaszolsz neked is esélyed van megnyerni a Ciceró Kiadó által felajánlott 3 könyv egyikét! Játékra fel!  


A blogturné további állomásai: 
Június 1 - Zakkant olvas
Június 3 - Deszy könyvajánlója
Június 6 - Kelly Lupi olvas
Június 7 - Dreamworld
Június 8 - Sorok között  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók