KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2018. december 10., hétfő

Alice Broadway: Ink (Ink trilógia #1)

A Maxim Kiadó jóvoltából Magyarországon is olvasható Alice Broadway különleges története, az Ink, ami egy olyan világban játszódik, ahol az emberek életének minden fontos pillanatát megörökítik a bőrükön már a születésüktől fogva. Leora édesapja halála után egy olyan jelet talál a férfi bőrén, ami a legnagyobb bűnt szimbolizálja, ezért a lány kutatni kezd apja múltja után... Tarts a Blogturné Klub tagjaival, és a turné végén pedig hárman a könyvet is megnyerhetik a Maxim Kiadó jóvoltából!

Maxim Könyvkiadó
336 oldal
Fordította: Beck Anita
Goodreads: 3,69
Besorolás: YA, fantasy, disztópia, tetoválás

Képzelj el egy világot, ahol minden tettedet és életed minden jelentősebb eseményét a bőrödre tetoválják!
Saintstone-ban nincsenek titkok: születésed pillanatától kezdve megörökítik a bőrödön az elért eredményeidet, kudarcaidat és életed minden fontos pillanatát. Vannak megbecsült jelek, amelyek azt üzenik a külvilág felé, hogy jó ember vagy. És vannak szégyenletes jelek, amelyek árulóként megbélyegeznek. Leora az apja halála után abban talál megnyugvást, hogy az apja bőre gyönyörű történeteket mesél. Ez egészen addig tart, amíg Leora föl nem fedez az apja tarkóján egy jelet… a jel a Saintstone-ban elkövethető legnagyobb bűnt szimbolizálja. Leora rádöbben, hogy nem ismerte a saját édesapját. Miközben próbálja az igazságot kideríteni, megismerkedik Oscarral, aki egy bűnöző fia. Ahogy a fiatalok lassan közelebb kerülnek egymáshoz, Leorában úgy erősödik a kérdés: a fiú jelenti majd számára a megoldást, vagy csak bajt hoz a fejére?

Mindenképp olvasni szerettem volna a regényt, megfogott a gyönyörű borító és a fülszöveg is, vajon milyen lehet egy olyan társadalomban élni, ahol kötelező a tetoválás, és minden fontos eseményt meg kell örökíteni a bőrön. 
Le kell szögeznem az elején, hogy ez a történet nem egy könnyed YA sztori, tudnotok kell, hogy bizony kell egy magasabb ingerküszöb a történet elviseléséhez. A fülszöveg ugyan leírja, hogy ebben a disztópikus világban minden esemény rákerül a bőrödre, vannak kötelező jelek a családról, iskolákról, foglalkozásról és vannak persze szabadon választott tetkók, amik kötődnek az adott emberhez, feliratok, jelenetek, állatok, figurák. Ha meghalsz, a nyúzó foglalkozású szakemberek lehántják a bőrödet és kikészítik, speciális eljárással könyvet készítenek a bőrből, amit mérlegre helyeznek a lélekbíráló ceremónián, ha elég jó voltál az életedben és jó embernek minősítenek, akkor a családod hazavihet - könyv formában. Ha viszont túlteng a bűnösség, akkor elégetik a bőröd könyvét, ami tulajdonképpen a lelked és senki sem fog emlékezni rád, elfelejt még a családod is. 
Ennek a társadalomnak a tagjai elfogadták ezt a rendszert, aminek egy ősrégi legenda az alapja. Valaha egy favágó hagyta örökül két lányára a valóra váló kívánságát, hogy a lányaira örökké emlékezzenek az emberek. Az egyik lány szép volt és egy herceg vette el, a bőrén magától megjelentek az élete eseményei gyönyörű maradandó rajzok formájában. A másik lány magányos lett és a bőre csupasz, végül Fehér Boszorkánynak kiáltották ki, mert megkeseredett, átkokat szórt és romlást hozott a környezetére. A királynővé vált lány viszont továbbörökítette a gyerekeire is a tetoválást, így a nép is átvette a jelölést.  Szép ez a legenda, és számos más mese is szerepel a történetben,kicsit átformálva, amik jól oldják a keserű valóságot. Ezt a világot valójában a kormány uralja, akik elhitetik az emberekkel, hogy az "üresek", akik megtagadják a tetoválást, rossz emberek, bűnözők, titkolnivalójuk van, hiszen nem akarják, hogy más emberek olvassanak a jeleikből. Az üresek lázadást akarnak, elvenni a megjelöltek földjeit, munkáját, házait. Ez persze kitaláció, a kormány nagyon is jól kifundálta, hogyan lehet ellenőrzés alatt tartani az embereket, meg kell őket minden lehetséges módon jelölni, és nyilvántartásba venni.  Szerintem ennyit mindenképp érdemes tudni a világfelépítésről, mielőtt egy gyengébb lélek az olvasásra vetemedik. Én legalábbis többször is megálltam az olvasásban, levegőt kellett vennem, mert nagyon vizuális vagyok, lepereg a fejemben a cselekmény, és voltak nehéz pillanataim.
A világfelépítés után a cselekményről csak annyit, hogy 16 évesen fejezik be a tanulmányaikat a fiatalok, és a vizsgák sikerétől függően elkezdhetik a gyakorlati munkát a választott hivatásban. Leora tetoválóművész szeretne lenni, és sikerül is neki minden vizsga, egy belvárosi szalonban lehet gyakorlaton. Legjobb barátnője a kormányhivatalban dolgozik, anyja olvasó, felismeri a jelek mögött az ember történetét, és Leora is hasonló tudással rendelkezik. A konfliktus abból adódik, hogy Leora apja pár hete meghalt, és a bőréből készült könyvet zárolták, ugyanis felmerült a gyanú, hogy eltűnt belőle egy darab, ami bűnre utaló jelet, egy varjút ábrázolt. Így kétséges, milyen eredménnyel zárul majd a lélekbírák ítélete.
Ez az egész helyzet alapjaiban rázza meg Leora világát, aki vakon megbízott apjában és hitében a társadalom normáinak helyességében. Hirtelen saját maga is válaszút elé kényszerül, elfogadja a helyzetet, vagy küzd az apja lelkéért.

Újszerűen izgalmasnak találtam ezt a világfelépítést és benne a cselekményszálat, sok részlet megdöbbentett, legszívesebben megráztam volna ezt a lányt, hogy ébredjen már fel az agymosottságból. Sokszor az orra előtt volt a válasz, az alternatíva, az igazság, de persze nem vette észre. Leora logikusnak vélte a kormány szabályait, sőt szerette a szabályokat, és be is tartott mindent kicsi kora óta. El tudom képzelni mennyire nehéz hirtelen megkérdőjelezni a betonbiztos elveket. Tudomásul kellett vennie, hogy a saját családja sem volt őszinte vele, újabb és újabb titkok derülnek ki, és valahol jogosnak éreztem a csalódottságát. A szokásos csak téged akartunk megvédeni duma  egy darabig érthető, de Leora helyzete ezen jócskán túlhalad.
Felmerül a regényben több fontos érték a családon kívül is, a barátság, bizalom, hit, és csak dicsérni tudom a szerzőt, mert Leora karakterfejlődésén keresztül remekül ábrázolta az ezekkel a fogalmakkal kapcsolatos érzéseit. 
Nekem külön kedvenc részeim voltak a tetoválással kapcsolatos magyarázatok és jelenetek. A lányom tetováló, így közel áll hozzám  a téma. Leora ügyes volt a kezdetektől, különleges képességei vannak a tetoválás terén is, a lelke összekapcsolódik a tetováltéval és szinte magától dolgozik a keze. Maga a tetoválás előkészítése, az egyeztetés,  a folyamat teljesen hiteles volt, de egy valami nem, és ezért nagyon haragudtam is. A szerző már a kétnapos csecsemőkre is jelet rakatott, a nevüket apró betűkkel rájuk varrták. Nos ez nem lehetséges természetesen. Egy baba bőre nem alkalmas erre, ráadásul nem is lehet olyan aprón tetoválni, hogy az később a bőr növekedésével olvasható maradjon. Ez hülyeség volt, nem lehet valami szuper technikának betudni, mert különben meg a mai gyakorlat szerint ment a folyamat. A másik ok, ami miatt a levonást adtam, hogy igazából nincs megmagyarázva, hogy miért csupán a bőrkönyvekben őrizhetők meg az emlékek. Tudtak írni, tankönyvek is voltak, nem értem más formában miért nem írhattak volna memoárt bárkiről.
Akik hozzám hasonlóan egy fantasy-ben is keresik és szeretik a romantikát, itt nem lesznek elragadtatva, sajnos pár cinkos mosoly és kézfogás, némi pirulás történik és ennyi. Azonban nem temetném a szerelmi szálat, ha van esze a szerzőnek, a következő részben megpiszkálja ezt a témát.
Nem sok mellékszereplővel találkozunk, de közülük kiemelkedik Obel, a tetoválóművész, akinél tanul Leora. Harmincas, kopasz, kissé arrogáns, pontos, elvárja a legjobb hozzáállást, hiszen a saját hírnevét is kockáztatja a tanulóival. Remek gondolatai vannak, jól vág az esze és tartogat meglepetéseket a karaktere, nagyon megkedveltem őt.
Összességében egy nagyon egyedi, különleges történetet olvashattam, aminek nagyon várom a folytatását, úgy éreztem, éppen a vége felé lendültem bele, szeretném máris tudni, hogy mi történik Leorával, mit tervez vele a kormány.

Borító: Egyenesen a kiadótól kaptam a képet, ma jelent meg ugyanis a könyv, ilyen gyönyörűséges, fényes!


Kedvenc karakter: Leora

Szárnyalás: A falevél tetoválás.

Mélyrepülés:  -


Érzéki mérce: Egy nagyon halvány, inkább vonzódás jellegű a romantikus szál, ebben a részben még semmiképp nem beszélhetünk szerelemről.

Értékelés: 


Nyereményjáték

Leora világában az emberek szó szerint a bőrükön viselik az élettörténetüket, ezért mostani játékunk is a testet díszítő mintákhoz fog kapcsolódni! Olyan könyv borítókat keresünk, amin tetovált / testfestett alakok szerepelnek, ám a csavar a dologban, hogy nem képről, hanem idézetről kell felismernetek azt! Egy kis segítség: ha nincs a borítón tetoválás, nem jó könyvet találtál meg! Megoldásként a könyvek címét várjuk a dobozba!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“– A Maddox fiúkban nem lehet megbízni.
– Ezt kikérem magamnak.”

a Rafflecopter giveaway

Állomások:

12.10. Kelly & Lupi olvas
12.13. Sorok Között
12.16. Hagyjatok! Olvasok! (extra)
12.19. CBooks
12.22. Hagyjatok! Olvasok!

1 megjegyzés:

  1. Milyen szép poszter! Rögtön az emblémát ugyanabban a stílussal akartam rajzolni a https://www.logaster.com/hu/ címen!

    VálaszTörlés

Rendszeres olvasók