KMK AKCIÓ

2013. november 5., kedd

Cora Carmack - Színjáték (Szakítópróba #2)

2013. november 7-én jelenik meg Cora Carmack Színjáték című könyve, a Szakítópróba sorozat második része, a Content 2 Connect kiadó gondozásában.
6 napon keresztül újra blogturnéra indulunk, 6 blogon olvashatjátok az értékelésünket a könyvről, sok érdekességgel kiegészítve.

Content 2 Connect, 2013
oldal
Fordította: Lukács Andrea
Goodreads: 4,02 (több, mint tízezer értékelésből!)
Besorolás: NA, romantikus, realista

Mackenzie "Max" Millernek van egy problémája. A szülei meglepetésként váratlanul meglátogatják, és ha meglátják a festett haját, a tetoválásait és a piercingjeit, talán még ki is tagadják a lányukat. És ami ennél is rosszabb, arra számítanak, hogy a barátja egy rendes, kedves fiú, nem pedig egy Mace nevű, tetovált nyakú srác, aki egy bandában zenél. A hazugságok hálója kis híján megfojtja Maxet, ám ekkor találkozik Cade-del.
Cade azért költözött Philadelphiába, hogy színész legyen, és maga mögött hagyja a problémáit Texasban. Eddig azonban a problémáktól nem sikerült megszabadulnia, a színpadra pedig nem sok alkalommal jutott fel. Amikor Max megszólítja egy kávézóban, és azzal az őrült ötlettel áll elő, hogy játssza el a barátja szerepét... Cade beleegyezik.
Az alakítása azonban túl jól sikerül, ezért arra kényszerülnek, hogy tovább folytassák a játékot. Minél hosszabb ideig színlelik a kapcsolatot, annál valóságosabbá válik.

Cade
Nagyon vártam ezt a könyvet, mert Cade nagy kedvencem lett az előző részben és szerencsétlen fiú számára nem a legjobban alakultak a dolgok. Sajnáltam, mert láthatóan nagyon odavolt Blissért, bár nyilvánvaló volt, hogy a lány Garricket fogja választani. Én viszont őt szerettem nagyon, talán még jobban, mint Garricket, így reméltem, hogy előbb-utóbb ő is megkapja a megérdemelt boldogságot.
Az biztos, hogy cselekményileg ez a könyv teljesen más, mint az előző, hisz ott egy nagyon érdekes, tiltott tanár-diák kapcsolatról olvashattunk, míg itt egy "sima" szerelmi történetet kaptunk, persze megspékelve azzal, hogy a regény valójában két lelkileg megsebzett fiatal egymásra találásáról szól, ahogy megtanulnak egymásban bízni és egymás segítségére lenni. Cade lelke még mindig több sebből vérzik, elég nehezen tudja túltenni magát Blissen, akit ebben a részben már nem annyira kedveltem, hisz nem akarja, nehezen érti meg, hogy el kell engednie a fiút, mert az ő helyzetükben nem működik a "maradjunk barátok" folytatás. Max sincs jobb helyzetben, bár őt nem is annyira a magánélete, inkább a családi háttere tartja béklyóban.
Az első könyvben az előbb említett különleges szál vitte előre az egészet, de ott a szereplők között fele annyira se volt olyan szoros a kapcsolat, mint itt Cade és Max között. Az írónő láthatóan rengeteget fejlődött és javult az írásmódja is. Olyan kémiát teremtett a szereplők között, ami már az első pillanatban nyilvánvalóvá tette, hogy ezek ketten egy pár lesznek, bármi is történik:-). Igen, szinte azonnal felfigyelnek egymásra, ami sok esetben zavaró lenne, de itt nem volt az. Hiszen attól függetlenül, hogy mennyire vonzódnak egymáshoz, aránylag későn történik bármi is köztük. Cora képes volt arra, hogy a kettőjük között lévő izzást végig fenntartsa anélkül, hogy a szereplők úton-útfélen egymásnak essenek. És amikor végre megtörténik köztük... úristen, addigra már bármit megadnál azért, hogy olvashass arról, hogy végre "több is történik köztük", mint forró vágyakozó pillantások, érintések.
Mindezt olyan élvezetesen írva kapjuk meg, hogy a történetben fellelhető pár klisére szinte oda se figyelünk.
Ráadásul a szereplők is jóval szerethetőbbek. Cade-t eleve nagyon kedveltem, de így, hogy a történetet két szemszögből (Cade + Max) olvashatjuk és így jobban megismerhetjük őt - még közelebb került hozzám.
Max
Max pedig jóval élőbb és szimpatikusabb, mint Bliss bármikor is volt. Bliss vicces volt a sok szerencsétlenkedésével, Max viszont másért szerethető. Nála a vagány külső egy sérülékeny lelket takar, amit Cade persze hamar észrevesz és ennek megfelelően bánik a lánnyal. Érdekes, hogy a megszokott klisé - tetovált rosszfiú kontra jókislány sztori - itt pont a visszájára fordul. Itt Max a "rosszkislány", bár szívesen elvitatkoznék bárkivel, hogy ki számít jónak és rossznak. Hisz hiába van a lánynak tetoválása és fülpiercingje, hiába énekel egy bandában, visel kihívó ruhákat, hiába keresi a kenyerét csaposként és ha kell akkor táncosként, de legbelül egy fiatal lány marad, aki sok mindenkinek szeretne megfelelni. Cade viszont hozzá képest a külső szemlélődő számára is tényleg jófiú. Mégis nehéz eldönteni, hogy ebben a történetben ki kit ment meg, hiszen mind a kettőjüknek körülbelül ugyanannyira szükségük van egymásra. Max ezt nehezen látja be, Cade viszont hamarabb rájön és nagyon ügyesen taktikázik, hogy a lánnyal éreztesse, mennyire szüksége van rá.
És ami fontos. NINCS a történetben szerelmi háromszög. Ez is eléggé különleges a mai könyvek között, ahol szinte minden esetben ellövik ezt a klisét az írók - ki jobban megírva, ki rosszabbul. Nem, mégsem írtam igazat, hisz van még egy férfi a történetben, de számomra ő annyira jelentéktelen volt, annyira csak a sztori
beindításához kellett, hogy őt egy percig se vettem komolyan.
Sokan kérdezték, hogy a könyv élvezhető-e úgy is, hogy előtte nem olvasták az első részt. A válaszom IGEN.  A könyv egyik nagy pozitívuma (sok más mellett természetesen:-)), hogy bár kapcsolódik az első részhez, de nem túl szorosan, így akár különálló könyvként is kezelhetjük. Az írónő épp annyi információt oszt meg velünk az első részről, amivel bárki - az első rész olvasása nélkül is - simán be tud kapcsolódni a történetbe.

Összességében imádtam ezt a könyvet, amit az írónő könnyed stílusban, nagyon élvezhetően írt meg és biztos vagyok benne, hogy többször el fogom még olvasni. Ha tetszett a Szakítópróba, akkor mindenképpen olvasd el ezt is. Ha most szeretnél megismerkedni Cora Carmack könyveivel, akkor szívből ajánlom ezt a történetet. Humoros, sok forró jelenettel tarkítva, a szereplők hamar megszerethetőek, Cade-t pedig mindenkinek meg kell ismernie! (és eme könyv után végképp nem értem, hogy Bliss hogyan választhatta Garricket:-).

Borító: Én nem így képzelem el a szereplőket, de az első rész borítójánál mindenképpen jobbnak tartom.

Kedvenc karakter: Cade, Max

Szárnyalás: Cade és Max szinte összes közös jelenete, de leginkább az első családi találkozás, ahol Max bemutatkozott

Mélyrepülés: Bliss és Cade találkozása

Érzéki mérce: a két szereplő között sistereg a levegő rendesen:-), egyébként pedig van benne +18 karikás jelenet, így inkább 16 éven felülieknek ajánlanám a könyvet

Értékelés: 



A könyvet ITT meg is rendelhetitek.

A játék sem marad el, ám ezúttal a szokásostól kicsit eltérő, rendhagyó keretek között zajlik.
Nem a blogok egyéni oldalán, hanem a IDE kattintva, a Blogturné oldalán játszhattok a három könyvért.

És a könyvbe itt bele is olvashattok:



A blogturné állomásai

November 2 - Deszy könyvesblogja
November 3 - Kristina blogja
November 4 - Dreamworld blog
November 5 - Kelly Lupi olvas
November 6 - Nem harap a...
November 7 - Angelika blogja

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók