KMK AKCIÓ

2014. november 10., hétfő

Elizabeth Richards: Főnix

A Dream Válogatás sorozatban jelenik meg Elizabeth Richards A sötétség városa sorozatának második epizódja, a Főnix. Az előző könyvben megismert Ash és Natalie szerelme új kihívásokkal szembesül, és a sötétfajzatok nemzedékének sorsa is tőlük függ.

Olvassátok a Blogturné Klub értékeléseit erről a folytatásról hat állomáson át. A játék ezúttal sem maradhat el, ezúttal is a könyv 3 példányát nyerhetitek meg, ha velünk tartotok.

Maxim Kiadó, 2014
366 oldal
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
Goodreads: 4,14
Besorolás: disztópia, YA

Ash Fisher azt hiszi, túl van minden megpróbáltatáson. Eljegyezte Natalie-t, az élet csak jót tartogat számára. De a boldogsága csak addig tart, míg fenyegető látogatást nem tesz nála Tiszta Rózsa, és ultimátumot intéz hozzá: ha nem szavaz Rózsa Törvényére, ami a sötétfajzatokat és a többi másként gondolkodót haláltáborokba gyűjti, megöli Natalie-t. Elsőre egyszerűnek tűnik a döntés, de odadobhatja-e Ash sok millió sötétfajzat életét, hogy megmentse a szerelmét? Ash rögtön megpecsételi Natalie sorsát, amikor nem képes a szerelmét feláldozni több millió sötétfajzatért. Ekkor bukkan fel Elijah Theroux, a jóképű Básztet-fiú, akit Natalie korábban kimentett az anyja laboratóriumából, ahol Elijah-t kínozták és kísérleteztek rajta. Az őrök az ő mérgéből készítették a halálos Arany Ködöt, ami a Fekete Városban kitört lázadáshoz és Ash Főnixként, a lázadás jelképeként való újjászületéséhez vezetett. Elijah most visszatér, és Ash nem kedveli: nyilvánvaló, hogy Elijah odavan Natalie-ért, és Ash attól fél, hogy Natalie sem közömbös iránta.

A Fekete Város krónikái című trilógia rajongói számára a Sötétség Városának lenyűgöző második része.

Az első részt valamivel több, mint egy éve olvastam és arra emlékszem, hogy nagyon tetszett. Kicsit féltem, hogy hogyan fogok visszazökkenni ebbe a világba, lévén egy év alatt elég sok más könyvet olvastam, de az írónő tett arról, hogy szinte azonnal fel tudjam venni a fonalat.

Közelednek a választások. Tiszta Rózsa érzi, hogy Ash (Főnix) miatt a végeredmény kétséges lehet, az elnyomott népnek (embereknek és egyéb lényeknek) kinyílt a szeme és most először érzik úgy, hogy van választási lehetőségük. Így bevet mindent, amit a jó öreg diktatúráknál már megszokhattunk - mindenkit megfenyeget, félelemben tart, hogy az legyen a végeredmény, amit ő szeretne. Asht is kemény választás elé állítja, a fiúnak pedig főhet a feje, hogy melyik a jobbik lehetőség: a népét, vagy a szerelmét árulja el. A választás az első izgalmas része a történetnek, szó szerint együtt rágtam a körmömet a főhőseinkkel, együtt izgultam velük, ahogy beérkeztek az eredmények: vajon hogy dönt a nép, vajon szembe mernek-e szállni nyíltan is Tiszta Rózsával.

Viridis
A végeredmény azonban sajnos boritékolható, így Ash és Natalie végül elhagyják a városukat, menekülnek, próbálnak valamit kitalálni, amivel segíthetnének megszabadítani a népüket az elnyomástól. A világ pedig többé már nem szoritkozik a lakóhelyükre. Az útjuk során újabb városokat, országrészeket ismerhetünk meg, a lakóikkal együtt. A disztópia elemei  - ahogyan már az első részben is - keverednek a fantasy elemeivel, hisz különlegesebbnél különlegesebb lények népesítik be ezt a világot és ez az, ami többek között megkülönbözteti ezt a regényt a többi, sokban hasonlító disztópiától. A megismert helyek pedig varázslatosak - például a Smaragállambeli Viridis, a "Függőleges város", ahová Elijah tartozik, Trákia, a "Tükörváros" vagy a Szivárvány-erdő - az írónő nagyon sokat tett azért, hogy olvasás közben úgy érezzük, mintha magunk is ott lennénk.
A könyv végén lévő térkép pedig nagyban segít a tájékozódásban, hogy betájoljátok, hogy melyik helyszín hol is lehet Amerikán belül.
Ami a leginkább jellemző erre a része, hogy elképesztően akciódús. Ez az, ami ritkán mondható el az "átvezető", második részekre. Szó szerint csak kapkodtam a fejemet, hogy úristen mi is történik. Az írónő nem hagyott egy perc szünetet sem, nem volt idő elgondolkozni azon, hogy igen, ez a regény továbbra is jó pár szempontból hasonlít egy-két világszerte nagy népszerűségnek örvendő disztópiára, hanem szó szerint sodródtunk az eseményekkel, harcoltunk, menekültünk, nyomoztunk, féltünk, rettegtünk, elborzadtunk. Igen, elborzadtunk, hiszen Elizabeth hűen tartotta magát a disztópiákhoz és nem félt megkínozni, sőt megölni sem a szereplőit. Nagyon kemény részeket olvashattunk, teljesen átérezhettük ennek a világnak a borzalmait: erőszak, kínzás, gyilkosság, árulás - ezek összességében nemcsak a főhőseinket, hanem személy szerint engem is eléggé megviseltek.

Ami egyedül nem tetszett a regényben, az a szerelmi szál. Az első részben pozitívumként hoztam fel, hogy mennyire édes együtt Ash és Natalie, mennyire látszik, hogy szerelmesek egymásba, de ez valahogy ebben a könyvben teljesen elhalványul.
Azt értem, hogy most fontosabb dolgok is vannak annál, minthogy egymást babusgassák, de valahogy teljesen elsikkadt ez a vonal. Ashnál láttam, éreztem a szerelmet, de Natalie... Ugyanazt a "hülyeséget" követte el, mint a legtöbb YA hősnő: "nem mondom el neki, nehogy fájdalmat okozzak". Hát ez nem jött be Natalie... Igen, az írónő itt is kijátszotta azt, hogy több félreértés és bonyodalom származik abból, ha a főhősök nem bíznak egymásban és nem beszélgetnek... Persze ebből a szempontból Ash is csak picivel jobb nála, hiszen ő sem avatja be a lányt Tiszta Rózsa őrült ajánlatába. És ezek ketten együtt akarnak majd élni házaspárként? Hát, hajrá:).
Ráadásul az írónő betette a jó öreg "szerelmi háromszög" témát is, ami ide szerintem abszolút nem hiányzott, volt itt elég bonyodalom enélkül is. Bár ennek végül mégis lett egy előnye - kaptunk egy elég erős, az első részben csak épp megismert szereplőt, Elijah-t, a Basztet fiút. Nagyon élveztem, hogy végig olyan volt, mint a macskák: különlegesek, egzotikusak és teljesen kiismerhetetlenek:). Számomra sok szempontból nagyon hasonlított az egyik kedvenc karakteremre, Adrian Ivashkovra. A kicsit szarkasztikus, kényeskedő, néha túlságosan laza fiú a történtek hatására megkomolyodik és az új Elijah okoz néhány meglepetést mindenki számára. Nagyon szerettem őt, számomra ebben a kötetben ő vitte a prímet. 
Ash továbbra is szerethető szereplő maradt, elég sok teher került a vállára, kezdve azzal, hogy a lázadás fő alakja lett, a FŐNIX, akiben a nép bízik, egészen addig, hogy Natalie titkolózása miatt kénytelen a legrosszabbra gondolni a menyasszonyával kapcsolatban. Nem irigyeltem egy percig sem.
Natalie viszont nem igazán szerettette meg magát velem továbbra sem. Az első részben sem volt a szívem csücske, de itt kifejezetten idegesített sok megnyilvánulása. Az írónő amennyire jó férfiszereplőket írt, a női főhőst karakterét szerintem nagyon nem találta el. Remélem, hogy a harmadik részben Natalie kicsit megkomolyodik és felnő a feladatához.

Összességében nagyon élveztem ezt a részt, letenni alig tudtam, annyi minden történt benne és olyan gyorsan. A vége pedig egy olyan függővég, ami után azonnal olvasnád a következő részt. Bár lenne több időm, akkor azonnal olvasnám tovább angolul :-).

Borító: Szerintem hűen tükrözi, hogy mi történik a második részben. Találó, látványos, gyönyörű!

Kedvenc karakter: Elijah

Szárnyalás: A történet mozgalmassága

Mélyrepülés: Natalie folyamatos titkolózása

Érzelmi mérce: Bár nagyon fiatalok, de történik itt sok minden köztük:)

Értékelés:
A sötétfajzatoknak két szívük is van, de az emberek egyetlen szíve is ketté tud szakadni. A Ti feladatok lesz összeilleszteni a darabjait. Keressétek a fél szíveket a blogturné bejegyzéseiben és párosítsátok össze őket.

A lenti rafflecopter megfelelő mezőjébe ezeket a blogpárokat kell beírnod. Pl.: egyik blog-másik blog, az a blog- eza blog, …

(A kiadó csak Magyarország területén belül postáz! Ha a nyertes 72 órán belül nem válaszol az értesítő emailre, automatikusan újra sorsolunk.)


A Blogturné további állomásai:
Október 31 - Roni Olvas
November 4 - Dreamworld
November 8 - MFKata gondolatai
November 10 - Kelly Lupi olvas
November 12 - Nem harap a blog

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók