KMK AKCIÓ

2015. szeptember 9., szerda

Philippa Gregory: A király átka (Rózsák háborúja #6)


Philippa Gregory neve tagadhatatlanul egybeforrt az angol történelmi regényekkel. A Libri Kiadó jóvoltából ezen a nyáron egy újabb remekkel, a Rózsák háborúja hatodik részével bővült a magyar olvasók könyvespolca. Tartsatok a Blogturné Klub három bloggerével, utazzunk vissza a 16. századi Angliába, és ismerkedjünk meg együtt Philippa Gregory: A király átka című regényével. Ha velünk tartotok, a turné végén megnyerhetitek a könyv egy példányát.

Libri, 2015
662 oldal
Fordította: Mihály Árpád
Goodreads: 3,93
Besorolás: történelmi

Egy szép és becsvágyó nő története - és egy igaz szerelemé.
Plantagenet Margitot (avagy Margaret Pole-t) rokoni szálak fűzik az uralkodó Tudor-házhoz, de Artúr walesi herceg és Aragóniai Katalin tanácsosaként mindezt titkolnia kell. Artúr váratlan halálát követően Katalin . férje utolsó akaratának megfelelően - hozzámegy VIII. henrikhez. Marharet továbbra is Katalin királyné legfőbb bizalmasa marad, de az udvarban betöltött pozícióját mind Boleyn Anna felbukkanása, mind a Tudor-ház egyre valószínűbb bukása veszélyezteti. Hiába befolyásos és szent életű, Margaretnek választania kell: hűséget fogad a zsarnok királynak, vagy imádott királynéja mellett marad, és ezzel beteljesíti a Tudor-átkot...
Szerelem, ármány, hűség és árulás.
Philippa Gregory vitán felül a királyregények királynője.


Ismét őszinte leszek veletek. Anno bemagoltam az angol történelmet is, ahogy a többit is, de a rengeteg név, a sok évszám teljesen érdektelenné tette számomra az egészet és boldog voltam, amikor túl voltam a vizsgákon és többet nem kellett foglalkoznom velük. Szerintem abból a korszakból egyedül VIII. Henrik maradt meg bennem, de ő is csak azért, mert nem kevés feleséget fogyasztott el.
Aztán pár évvel ezelőtt a barátaim javasolták a Tudorok című sorozatot, ami persze nem volt túlzásoktól mentes, de mégis érdekessé tette azt a korszakot, majd 2 évvel ezelőtt kijött A fehér királynő című tévésorozat, ami végképp meghozta a kedvemet, hogy picit jobban belevessem magam ebbe a korszakba. Viszont a fehér királynő és a tudorok között maradt egy nagy üres folt, és számomra ennek az űrnek a kitöltésére hivatott ez a regény.

Philippa Gregory-tól már olvastam egy történelmi, ifjúsági regényt, amit pár apró hibától eltekintve nagyon szerettem, így nagy elvárásokkal kezdtem neki ennek a történetnek. A sorozat eddig részeit nem olvastam, de mindenki megnyugtatott, hogy ami fontos, azt így is érteni fogom. Nem is volt ez másként, többek között azért sem, mert az írónő a könyv legelején ad egy nagyon gyors összefoglalót ami sokban segített belerázódni a történetbe. Amit a legjobban szerettem ebben a regényben, az a hitelesség. Minden fejezeten látni, hogy milyen hatalmas háttérmunkát végzett Philippa a regény megírása előtt. Ettől függetlenül egy percig sem éreztem, hogy száraz adathalmazt kaptam volna, hiszen az akkori kor egy fontos, de mégis könnyedén elfeledett szereplője, Plantagenet Margit (vagy más néven Margaret Pole) szemszögéből látjuk a történéseket.
Ő pedig igazán benne volt a sűrűjében, hiszen maga is elég közel állt a trónhoz, VII. Henrik feleségének barátnője volt és a trónörököst, Artúrt és jövendőbelijét, Aragóniai Katalint pesztrálta, majd Artúr halála után VIII. Henrik és Aragóniai Katalin lányát, Máriát nevelte. Tanúja volt VIII. Henrik felemelkedésének, majd őrületének és hanyatlásának.
Margaret Pole
Margaret számomra nagyon különleges szereplő. Erős, okos asszony, hiszen tudta, hogy a származása miatt mekkora veszélyt jelent a királyra, így meghúzva magát próbálta egyengetni a családja és szerettei sorsát. Néha úgy éreztem, hogy picit keményszívű, de végül rádöbbentem, hogy ez nem kőszívűség, csupán okosan és ésszerűen döntött bizonyos helyzetekben. Érdekes volt betekintést nyerni abba, hogy az uralkodó váltás mennyire befolyásolhatja egy család sorsát: az egyik pillanatban még éled a gazdagok kiváltságos életét, a másik pillanatban pedig minden hátrahagyva menekülsz...
Különlegesnek tartottam, hogy egy asszony volt a főhősnője egy ilyen korszakban játszódó regénynek, hiszen akkoriban a nők eléggé háttérbe szorultak, bár az is biztos, hogy rájuk aztán végképp igaz volt az a mondás, hogy minden sikeres férfi mögött egy erős asszony áll. Csak ugye a krónikák inkább a férfiak hőstetteiről szólnak, nőket nem volt akkoriban ildomos előtérbe helyezni.
És a korszak? Amennyire gyerekként szerettem volna hercegnőnek lenni, szép ruhákban járni, most, érettebb fejjel (és sok történelmi regény olvasása után) már nem vagyok annyira biztos abban, hogy szerettem volna abban a korban élni. Ahol az emberi életnek nem sok értéke volt; ha nő voltál - akár szegény, akár gazdag - nem volt beleszólásod, hogy kihez adnak feleségül, és csak egy dolgod volt - fiú örököst szülni a férjednek. Ha gazdag voltál és nemes, akkor az életed az adott uralkodó kénye kedvétől függött, ha igazat mertél szólni, akkor aztán végképp nem maradtál hosszú életű. A férjek gyakran csatáztak, az adott uralkodót istenítették vagy épp konspiráltak, néha megölték őket, így a család, a birtok igazi ura gyakran az asszony volt, akinek rengeteg dolgot kellett egyszerre kézben tartania. Ugye hogy így már nem is annyira izgalmas a "hercegnők" élete? 
 
A regény másik főszereplője pedig igen, VIII. Henrik. A történelemkönyvekbe főleg a kivégzett feleségei számával írta be magát, mi viszont Margaret révén picit árnyaltabban ismerhetjük meg az uralkodót. Érdekes volt látni, hogy mi minden vezethetett odáig, hogy a fiatal, jóképű, nőfaló hercegből egy őrült zsarnok váljon. Hogy mennyire másként nevelték, mint a bátyját, Artúrt, akit ugye eleve uralkodónak szántak és mennyi minden hiányzott abból, hogy Henrik is jó király legyen.
 
És akkor még ugye ott volt a "király átka" is, ami az egész történetet körbefonja. Az akkori kor embere komolyan hitt benne, a mai tudósok szerint viszont VIII. Henrik ritka típusú vére okozhatta a sorozatos csecsemőhalálokat. De bármelyik is igaz, nagyon szívszorító volt olvasni arról, hogy hány babát veszítettek el a királynék, miközben próbáltak a "feladatuknak" megfelelni.  

Azt azért bevallom, hogy a rengeteg név néha kavargott bennem, úgyhogy a könyvben időről-időre fellelhető sok családfa jó szolgálatot tett. Ami pedig nagy plusz adott, az a végén lévő szerző jegyzete. Philippa itt jó pár történettel, ténnyel, konspirációval kiegészíti a leírtakat, amelyek segítik a történet és a szereplők jobb megértését.

Összességében örülök, hogy Philippa és én újra találkoztunk, mert egy újabb izgalmas történetet olvashattam egy általam kevésbé ismert, de nagyszerű asszony életéről egy olyan korszakban, amelyről sokan azt hisszük, hogy már mindent tudunk róla, de mégis sok újdonsággal szolgálhat.
A regényt mindenképpen 16 éven felülieknek ajánlom olvasásra.

Borító: Sötét és komor, mint a korszak, amiben a regény játszódik.

Kedvenc karakter: Margaret Pole

Szárnyalás: számomra az egész történet a hitelessége miatt

Mélyrepülés: zavaró volt, hogy a főszereplő hol Margit volt, hol Margaret (nem tudom hogy az eredeti regényben is így van-e)

Érzelmi mérce: Van benne aprócska szerelmi szál, de ez a korszak nem a nagy érzelmekről volt híres...

Értékelés:


Blogturné extra - borítók
Mutatok nektek pár külföldi borítót a teljesség igénye nélkül:

Az angol és a bolgár borítók mind vagy teljesen, vagy részben VIII. Henriket ábrázolják:

 

A lengyel borítón már egy női alak, remélhetőleg Margit is szerepel, de VIII. Henrik még mindig ott van, bár már háttérben, mutatva, hogy a történet főszereplője nem ő.


És íme a portugál borító, amlyen már egyáltalán nem szerepel Henrik, csak egy női alak - aki szerintem szintén Margit lehet. Itt már világosan látni, hogy a regénynek női főszereplője van:


Nyereményjáték:
A könyvben, ahogy a korban általában, kulcsfontosságú szerepet kap, hogy a király és királyné minél hamarabb gondoskodjon törvényes fiú utódról - ez azonban sokáig jelent problémát - talán épp a király átka miatt? A magyar történelemben szintén találunk jó néhány esetet, mikor bizonyos akadályok merülnek fel a trónutódlással kapcsolatban. Játékunkban most egy kis történelmi kalandra hívunk Titeket. A feladatotok, hogy kitaláljátok, mely királyról van szó - a nevét pedig várjuk a Rafflecopter megfelelő sorába.

Figyelem! A nyerteseket e-mailben értesítjük! Kérjük, hogy az értesítésre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben újrasorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Ez a 18. századi Habsburg királyunk 1716-ban vesztette el egyetlen fiú örökösét, s uralkodásának további részében azon igyekezett, hogy leánya számára biztosítsa a trónöröklést. Ezt az 1723-ban elfogadott Pragmatica Sanctio biztosította is. ennek értelmében 1740-ben a magyar trónra lépett egy olyan királynő, aki egészen 1780-ig volt hatalmon hazánkban. Ki lehet ez a király?


A blogturné további állomásai:
Szeptember 7 - Szembetűnő
Szeptember 8 - Deszy könyvajánlója
Szeptember 9 - Kelly Lupi olvas

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók