KMK AKCIÓ

2015. december 29., kedd

Shane Hegarty: Darkmounth - A legendavadász


A napokban jelent meg a Maxim Könyvkiadónál Shane Hegarty: Darkmounth - A legendavadász című ifjúsági regénye, mely nagyszerű kikapcsolódást nyújt az ifjú olvasóknak. Darkmouth az utolsó település, ahol átjáró létezik a félelmetes szörnyek alternatív világa és a mi világunk között, nyugtalanító jelek szerint ezek a Legendáknak nevezett lények hatalmas támadásra készülnek. Vajon sikerül Finn-nek az utolsó legendavadásznak megmentenie a világot? Tartsatok velünk a négy állomásos blogturnén, és oldjátok meg a feladatokat, a kiadó felajánlásában három nyereménykönyv kerül kisorsolásra.

Maxim Könyvkiadó 2015. december 15. Delfin könyvek
436 oldal
Fordította: Sóvágó Katalin
Goodreads: 4,00
Besorolás: middle grande, misztikus, kalandregény

Ez a könyv tele van féktelen kalanddal, mitikus lényekkel, humorral és szeretettel. Az élénk fantasyban az emberiség egyetlen reménye egy olyan hős, aki teljesen alkalmatlan a szerepére. Egy legenda szerint vannak városok, melyek épp a határán vannak az emberi világ, és a szörnyek birodalma között. Ilyen Darkmouth is. Finn családja generációkon át védelmezte Darkmouthot az elvadult mágikus lényektől, ismert nevükön a Legendáktól. A lények most egy nagyszabású támadásra készülnek, és itt az idő, hogy Finn is kövesse a családi hagyományt, és megvédje szülővárosát. Nagy teher nehezedik ezzel a vállára, hiszen ő az utolsó leszármazott. Milyen kár, hogy ő a történelem legügyetlenebb és legrosszabb legendavadásza.

Az már biztos, hogy aki a kezébe veszi a könyvet, a bortó alapján tökéletesen be tudja sorolni, vajon milyen történetet rejt. Félelmetes a hatalmas száj, a rengeteg éles foggal, a pirosan izzó szemek és a kísértetiesen zölden világító falusi utcarészlet mind-mind vérbeli misztikus regényre utal.
Vettem egy nagy adag bátorságot magamhoz és belemerültem ebbe a különleges világba.
Főhősünk a 12 éves Finn, aki a 43. generációja a híres legendavadász családjának, felmenői valamilyen módon mind híresek hőstetteikről.  Az apját be akarják választani a tizenkettek közé - ez a szervezet felügyeli a világ legendavadászait - ezért időszerű, hogy Finn minél hamarabb beletanuljon a mesterségükbe, mivel a tizenkettek Svájcban tanácskoznak hónapokon keresztül. Ki védi meg ezalatt a falut? Darkmouth lakosai hozzászoktak már a rémüldözéshez, tudják, ha elered az eső, az azt jelenti, bárhol felbukkanhat egy-két Legenda. Ugyanis Darkmouth különleges falu, itt még mindig működnek átjárók a mi világunk és a Legendák alternatív világa között. Különböző eredetű pletykák szerint a Legendák inváziót terveznek a világunk ellen, Finn feladata lenne megakadályozni ezt, akár az élete árán is.
Ahogy haladtam a történetben, szépen kirajzolódott a legnagyobb probléma: Finn egyáltalán nem szeretne legendavadász lenni. Egyrészt azért, mert az öldöklés helyett inkább a gyógyítás érdekli, fogorvos anyukáját ámulva figyeli munka közben, inkább az ő empatikus egyéniségét szeretné továbbvinni, állatorvosként képzeli el a jövőjét. Másrészt semmi ügyességet nem fedez fel magában, amikor küzdeni kéne, inkább a félelem vesz erőt rajta, nem az elhivatottság. Becsületére legyen mondva, azért megpróbálja. Apjának nemigen mer ellent mondani, ezért felveszi a páncélt és újrakezdi a gyakorlatokat. Hiányzik belőle az önbizalom, és erre még rátesznek a szurkálódó osztálytársai is (akik azért megkapják a magukét). Finn ezért lesz annyira szerethető főszereplő, mert egyáltalán nem hőstípus, inkább átlagos, tehát az ifjú olvasók maximálisan tudnak azonosulni vele.
Emmie az új lány feltűnése engem rendkívül bosszantott, pontosan el tudtam képzelni a leírások alapján az idegesítő, minden lében kanál természetét. Később Emmie is bizonyíthatja rátermettségét, szerintem sokan sejtik majd milyen okokból.
Nekem tetszett a szerző stílusa, nagyon mai, friss nyelvezettel íródott a szöveg, ami könnyen érthető. A  könyv kétharmadában inkább a rövidebb de intenzív harcos jelenetek voltak a jellemzőek, de az utolsó harmadban folyamatosan erősödő feszültség borzolja az olvasó idegeit.
Érdekes, hogy erre a következtetésre jutottam, de a szörnyek nem viszik túlzásba a szereplést. Persze akad sok "csatajelenet", de nekem a fő mondanivalót mégis  az érzelmi/családi konfliktus adta. Sokszor a pokolba kívántam Finn apját a mániáival, de aztán persze mindenre van magyarázat, az utolsó oldalak is rejtenek meglepetéseket.
De visszatérve a Legendákra, nekem tetszettek ezek a leginkább a görög mitológiában előforduló lények összegyúrásából alakított szörnyek. A könyvben rengeteg az illusztráció, ezek nagyon tetszenek majd az ifjú olvasóknak.  A történet lehetőséget ad többszöri bepillantásra a Legendák világába, remek leírásokkal találkoztam itt is, és a szerző nagyon ügyesen alakítja úgy a cselekményt, hogy az egyik manószerű legenda jelentős szerephez jut, így szimpatikus szemszögből leshettem be a túloldalra.
Imádtam az ír falusi helyszíneket, a Fixáló boltját, de leginkább Finnék házát, a föld alatti folyosóval és a rengeteg szobával. A falakon az ősök festményei...
Összességében azt tudom mondani, nem szabad megijedni a borítótól, a tartalom pontosan megfelelő a 10-14 éves korosztálynak, akik nagyon fogják élvezni ezt a humorral átszőtt "Legendás" történetet.

Borító: Eredeti, félelmetes.
 
Kedvenc karakter: Finn

Szárnyalás: Az átjáró becsukódása. Haha, nem, igazából az elején nagyon tetszett a leírás az útról, ami Darkmouth-ba vezet.

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce: Van pár haláleset, de semmi nagyon kiakasztó.

Értékelés:




Játék:

A szerző különleges lényeket alkotott a regényhez, melyeket különféle mitológiák ihlettek. Minden állomáson fel kell ismerned egy-egy ismert görög mitológiai lényt és beírnod a rafflecopter doboz megfelelő sorába.Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre jelentkezni a megküldött értesítő e-mailre.
a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:
12.29 Kelly és Lupi olvas
12.31 Deszy könyvajánlója
01.02 Dreamworld
01.04 Könyvszeretet




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók