KMK AKCIÓ

2016. január 20., szerda

Susan Kay: Fantom


Az Operaház Fantomja musicalt 1986-ban mutatták be Londonban és azóta is folyamatosan műsoron van, szinte az egész világot meghódította a történet, melyben az eltorzult arcú Erik az emberektől elvonulva, a párizsi operaház pincéjében lakik és szellemként bolyong az épületben, mígnem összetalálkozik a fiatal Christinnel és megkezdődik tragikus szerelmi történetük. A musical Erik életének utolsó pár hónapját mutatja be, de Susan Kay írónőt annyira magával ragadta a történet és az el nem mesélt titkok, hogy megírta a saját Fantom történetét, mely visszanyúlik a zenei zseni születésének pillanatáig és elmeséli annak szívfájdító, de lebilincselő és kalandos életútját.
A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hosszú évek után ismét elolvashatjuk magyarul a Fantom történetét, melynek örömére blogturnét is indítunk. Tartsatok velünk ezen a három állomásos turnén és ismerjétek meg a Fantomot, mely „egy ember története, aki szörnyű bűnökre ragadtatta magát, holott akkora szíve volt, hogy az egész világ belefért volna.”

Könyvmolyképző Kiadó 2015. Aranytoll sorozat
408 oldal
Fordította: Kiss Zsuzsa
Goodreads: 4,34
Besorolás: történelmi fikció, szépirodalom

Egy ember története, aki szörnyű bűnökre ragadtatta magát, holott akkora szíve volt, hogy az egész világ belefért volna.
Hatalmas feszülés, szakadás, aztán béke… és csönd: az elképedés, a hitetlenkedés néma hördülése. Kinyitottam a szemem, s láttam, hogy a bába arcából – amely az imént még nekibuzdulástól rózsállott – egyszerre kiszalad a vér, s a szobalányom, Simonette a szája elé kapja a kezét, úgy hátrál az ágytól.
Küszködve feljebb csúsztam a csatakos párnán, lenéztem a véres lepedőre, és megláttam, amit a többiek.
A bába tért magához elsőnek; odarepült, hogy a köldökzsinórt elvágja, bár reszkető kezével tartani is alig bírta az ollót.
– Uram, irgalmazz – motyogta, s ösztönösen keresztet vetett. – Krisztus, kegyelmezz!
És megszületett…

Nekem ezzel a történettel találkoznom kellett... Nem néztem meg a filmváltozatot, még Gerard Butler kedvéért sem, nem láttam a musical változatot, és a Gaston Leroux féle könyvet sem olvastam, szóval semmilyen előéletem nem volt vele. Bloggertársam, Loki (Könyvszeretet) azonban felhívta rá a figyelmemet, amikor szóba került a Könyvmolyképzőnél a megjelenés. Méghozzá azzal a mondatával, hogy kamaszkorának meghatározó olvasmánya volt, nagyon szerette, alig várja, hogy újraolvassa a könyv blogturnéjának apropóján. Nagyon jól döntöttem, hogy hittem Lokinak, ez a könyv annyira, de annyira gyönyörű, hogy beválogatnám abba a bizonyos top valahány könyvbe, amit magammal vinnék a másvilágra is.
A szerző a klasszikus Az Operaház fantomja történetet veszi alapul, mint a könyv végén található jegyzetekben is megemlíti, de nem elégszik meg csupán egy retelling sztorival, a Fantomban Erik történetét egészen a születése pillanatától a haláláig követhetjük nyomon. Másfél évig tartott a regény megírása, alapos kutatómunka eredményeként az olvasó ott érezheti magát Erik életének helyszínein, legyen az Perzsia, Oroszország, vagy Párizs.
Susan Kay írásmódjáról felsőfokon lehet beszélni. A nyelvezete gyönyörű, kifejező, egyszerűen csodálatosan megírt a történet.  Az érzelmek ábrázolása lenyűgöző, ahogy a karakterek is jól felépítettek. Erik kiemelkedik mind közül, számomra örökké emlékezetes marad.
Nekem nagyon tetszett az a váltott szemszögű narráció, amivel megoldotta a szerző a történetvezetést. A regény Erik anyjának, Madeleine hangjával kezdődik, aki nagyon fiatal, nagyon szép hölgy, első gyermekével a szíve alatt marad özvegyen. Rettenetes súllyal nehezedik rá  a tudat, hogy ránézni is képtelen az arcdeformációval  született fiára, nemhogy magához ölelni,  megpuszilni sem tudja. Évekig rejtegeti, álarccal takarja a fiút, aki rendkívül intelligensnek és több művészetben is nagy tehetségnek bizonyul. Erik végül kénytelen elmeneküli az anyja házából, egy fejezet erejéig ő számol be sorsa további szomorú éveiről, a folyamatos megaláztatásokról, kihasználásról, verésekről, kínzásokról. A vándorcirkusztól Olaszországba kerül, ahol Giovanni, az építész-kőfaragó mester szárnyai alá kerül, aki megtanítja a kamaszt a szakma alapjaira, és aki felfedezi a tehetségét, amolyan apafigurává válik. Eriket itt is súlyos bántások és csalódások érik, tovább kell mennie, míg Oroszországon keresztül Perzsiában köt ki. Nadír szemszöge következik, aki az egyetlen ember Erik életében, akit barátjának nevezhet. Néhány különösen veszélyes és mágiával teli év után Erik Párizsba telepedik le, ahol az Operaház építését tekinti küldetésének és befészkeli magát annak pincéibe, komplett lakosztályt alakítva ki magának. Itt élhet visszavonultan az emberektől, és teheti sétáit az épületben a titkos folyosókon keresztül. Megismeri Christine-t és vele a mérhetetlen szerelmet. Jól ábrázolja kettősüket az Ellenpont  fejezet, ahol mindkettőjük fejébe beleláthattam, végül Roul fejezete zárja a történetet, mely szerintem az egyik legnagyobb hatású és leggyönyörűbb befejezés, amit valaha olvastam.
Erik karaktere a szívemhez nőtt, és nem tudok könnyek nélkül emlékezni rá, mennyire sokat szenvedett ez a fiú, ez az ember, mennyire vágyott a szeretetre, valakire, aki viszontszerethetné őt. Folyamatosan csalódások érik, és ez megkeményíti őt, végül ez az egész életén átívelő szeretetéhség változik megszállottsággá  Christine iránt. Csodálja a szépségét, tehetségét, a hangját. Nagyon különleges érzelmi utazást élnek át ők ketten, gyötrődnek, szenvednek. Csodás pillanat, amikor a lány rájön, hogy miért pont ő az, akiért Erik mindent kockáztat.
Ez a regény nem enged el könnyen, olyan mű, amit többször is el fogok olvasni. Bátran ajánlom mindenkinek ezt a csodát, érdemes elolvasni, akkor is, ha ismered Az Operaház fantomját, akkor is ha hozzám hasonlóan csak egy-két dalt ismersz a musicalból.


Borító:   A történet fő szimbólumai jelennek meg a borítón.
 
Kedvenc karakter: Erik

Szárnyalás: A befejezésben Charles.

Mélyrepülés: Javer

Érzelmi mérce:  A papírzsebkendő fogyasztás garantált.

Értékelés:


Nyereményjáték:

Andrew Lloyd Webber világhíres musicalje Gaston Leroux regénye alapján készült, de nem csak az ő nevük köthető a történethez. Sok más alkotót is magával ragadott és megihletett Erik és Christine tragikus szerelmi története, köztük Susan Kay írónőt is és sok más rendezőt. A történetből készült horrorfilm, filmdráma, filmmusical, animációs film, tévéfilm és még balett is. Mi most ezek közül három alkotás rendezőjének nevére vagyunk kíváncsiak. Hogy kik ők, azt megtudjátok az állomásokon lévő leírásokból. Kérjük, hogy a neveket írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe. Ahol két keresztnév van, ott elfogadunk egyet is. A nyeremény pedig a Fantom című regény egy példánya. Jó játékot!
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.


Filmrendező, producer és forgatókönyvíró. 1940-ben született Rómában, édesapja szintén producer volt, édesanyja fotográfus. Az olasz rendező először kritikusként kezdte pályafutását, míg iskolába járt különböző lapokban írta meg véleményét. Később a horror műfajában nagy nevet szerzett magának. Magyarországon (is) az egyik legismertebb filmje a Suspiria (Sóhajok). Az operaház fantomja című horrorfilmje olasz-magyar koprodukcióban készült.


a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:
01.20 Kelly és Lupi  olvas
01.22 Könyvszeretet
01.24 CBooks



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók