KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2016. március 1., kedd

Volker Kutscher: Csendes halál (Gereon Rath #2)


Volker Kutscher Gereon Rath felügyelője 2014-ben mutatkozott be nálunk a Tisztázatlan bűnüggyel, mely a General Press Kiadónál jelent meg. Idén elérkezett a folytatás is, melyben Rath már a gyilkosságiaknál dolgozik az erkölcsrendészet helyett és még önfejűbb, mint az első részben volt. Szüksége is van rá, hiszen Berlinben egy sorozatgyilkos munkálkodik, aki a feltörekvő színésznőket pécézte ki magának és a bürokrácia nem alkalmas arra, hogy egy ilyen nagyágyút elkapjanak. Az izgalmas nyomozás és Rath szórakoztató stílusa mellett az író elkalauzol minket a filmkészítés világába, ahol újdonságként és a jövőt erősen meghatározva felbukkan a hangosfilm.
Tartsatok velünk ezen a három állomásos turnén és ismerjétek meg Rath felügyelőt és a filmtörténelem egyik átütő korszakát. Ha szerencsések vagytok és helyesen válaszoltok, akkor esélyetek van megnyerni a General Press Kiadó által felajánlott három Csendes halál regény egyikét.

General Press Kiadó, 2016
596 oldal
Fordította: Csősz Róbert
Goodreads: 3,94
Besorolás: krimi


Élete a film - ölni tudna érte...
Gereon Rath újra nyomoz!

Berlin, 1930. Betty Winter, az ünnepelt színésznő halálos balesetet szenved egy filmforgatás alatt. Rázuhan egy fényszóró, színész kollégája pedig kétségbeesésében egy vödör vizet önt az összeégett nőre, aki az áramütés miatt azonnal életét veszti. Az ügy kivizsgálására az önfejű Rath felügyelőt jelölik ki, aki hamar rájön, hogy a filmsztár halála nem a véletlen műve. Amikor beleveti magát a nyomozásba, a filmek világának sötét oldalán találja magát: rivalizáló producerek, derékba tört karrierek, megcsalt szerelmesek közt. Időközben színésznők tűnnek el, majd bukkannak fel elhagyatott mozik színpadán - holtan, kisminkelve, a hangszalagjaik kivágva: egy sorozatgyilkos garázdálkodik Berlin utcáin. Rathnak nemcsak az alvilág árnyaival kell felvennie a harcot, hanem a saját démonaival is: indulatai és konoksága miatt kiesik a pikszisből főnökeinél, egykori szerelme újra feltűnik a színen, és korábbi ballépéseinek emlékei is kísértik.

Volker Kutscher (Tisztázatlan bűnügy) letehetetlenül izgalmas regénye ismét a harmincas évek Németországát kelti életre, és a történelmileg pontos korrajz ezúttal a hangosfilm megjelenésének nyertesei és vesztesei közé kalauzolja az olvasót. 


Őszintén bevallom, régebben faltam a krimiket, de úgy látszik, ahogy öregszem, egyre inkább az ifjúsági regények vonzanak, így egyre ritkábban olvasok felnőtt krimiket. Erre a regényre azonban már a fülszövege alapján felfigyeltem, hiszen a mozik világában játszódik, ráadásul abban a mozis korban, amiről túl sok mindent nem tudok.

A regény az 1930-s évek Németországába kalauzol el minket, ahol egy borzalmas baleset történik az egyik filmforgatáson és az ünnepelt és gyönyörű színésznő szörnyethal. Azonban nem csak ez az egy haláleset történik, így a nyomozással megbízott Rath felügyelő egy eléggé szövevényes ügybe keveredik.
Az író egy nagyon különleges korszakot elevenített meg a könyvében, a 30-s éveket. Azt a korszakot, amikor a némafilmeket kezdik felváltani a hangosfilmek és ez hatalmas nyomásként nehezedik mind a filmstúdiók, mind pedig a színészek vállára, hiszen az addig jól bevált módszereiket többé nem használhatják. Stúdiók mennek tönkre, akik nem tudják követni az újdonságokat, ünnepelt színészek tűnnek el a süllyesztőben, hiszen nem mindenki tud hangosan is játszani, illetve új csillagok kerülnek elő, akik képesek szépségüket és tehetségüket a vásznon úgy csillogtatni, hogy közben beszélniük is kell. A regény ebbe a világba vezet el minket és "megnyugodva" konstatáltam, hogy a világ akkor is ugyanolyan volt, mint most - az erősek elnyomják a gyengéket és nem mindig a legtehetségesebb lesz a befutó. Azért picit sajnáltam, hogy nem töltöttünk annyi időt a kulisszák mögött, mint amennyit szerettem volna, de az biztos, hogy az író meghozta a kedvemet ehhez a korszakhoz és addig keresek és kutatok, ameddig nem fogok egy olyan könyvet találni, ami az akkori mozizásról picit többet mesél.
Persze a nyomozás során nemcsak a stúdiók világát ismerhetjük meg, hanem a 30-s évekbeli Németországot is, a két háború közti  időszakban, amikor a német nemzetszocializmus - nácizmus - kezd erőre kapni. Szerencsére az író ebbe nem mélyedt bele nagyon, épp csak érintettük ezt a témát. Nem, mintha nem lenne fontos, hogy mi is történt akkoriban pontosan, de ez a könyv nem erről szól, így hiba lett volna, ha túl nagy hangsúlyt fektetett volna az író erre. Itt egy őrült sorozatgyilkos van a középpontban, őt kell megtalálnia Rath felügyelőnek bármi áron.
Természetesen nem tudtam elvonatkoztatni az adott kortól és nem egyszer vettem észre, hogy elkalandoztam, amikor egy-egy számomra szimpatikusabb szereplőről vagy akár gyerekekről olvastam, hogy ezek a szerencsétlenek vajon hol lesznek 10-12 év múlva? Vajon túlélik-e a II. világháborút? Vajon mit csinálnának, ha tudnák, hogy mekkora borzalom fog bekövetkezni? Persze ez nem azt jelentette, hogy a történet nem kötött le, hiszen izgalmas volt a nyomozás és azzal, hogy a gyilkos is néha "megjelent", így még érdekesebbé vált az egész. De úgy látszik, hogy már kijöttem a gyakorlatból, mert csak a könyv háromnegyedénél kezdtem kapizsgálni, hogy ki lehet a gyilkos:).
Rengeteg ilyen típusú sorozatot nézek a tévében (Gyilkos elméktől kezdve a sok helyszínelős sorozatig) és érdekes volt látni, hogy milyen különbségek vannak az "AKKOR ÉS MOST" között. Mennyivel nehezebb körülmények között dolgoztak az akkori helyszínelők, a nyomozók, a mai speciális segítő eszközök nélkül, de mégis mennyire sok a hasonlóság a mostaniakkal. 
A felügyelővel pedig még barátkozom. Egyelőre nem mondhatom, hogy a kedvencemmé vált volna, pedig az író abszolút egy két lábbal a földön álló, teljesen emberi karaktert alkotott. De még kell egy kis idő, hogy megszeressem, bár az a tény, hogy azt a kiskutyát megmentette és magához vette, sokat javított a megítélésén:).

És a történet vége? Egyrészt kapunk egy lezárást, hiszen ez a regény önálló könyvként is megállja a helyét (ezért is mertem belevágni egy sorozat második részébe ennyire bátran), de az író mégis úgy mozgatja a szálakat, hogy biztos vagyok benne, hogy nem az utolsó részt olvashattuk Rath felügyelő kalandjaiból.

Összességében örültem, hogy a kezembe vettem ezt a krimit, amit mindenkinek ajánlok, aki kíváncsi a régi mozik világára és szeretné megtudni, hogy az akkori rendőrök hogyan voltak képesek felgöngyölíteni egy nem éppen hétköznapi sorozatgyilkosságot.

Borító: Nagyon tetszik, szerintem teljesen illik a történethez.

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: a 30-s évek filmkészítésébe való belepillantás

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: ez egy ízig-vérig krimi, mindenféle külön szerelmi szál nélkül

Értékelés:

Nyereményjáték:
A filmtörténelem során a hangosfilm megjelenése volt az egyik olyan sarkalatos pont, amely fellendítette az ipart. Volker Kutscher regényében szintén fontos szerepet játszik, hiszen a gyilkosságok indítéka akár lehet a rivalizáló filmcégek közötti harc is. Néhány filmstúdió ellenzi az új ötletet és legyintenek a hangosfilmre, mintha csak múló szeszély lenne, mások pedig előrelátók és mindenáron az elsők akarnak lenni, akik piacra dobják az első hangosfilmjüket. A mostani játékunk során olyan világhíres filmstúdiók nevét keressük, amik már léteztek az 1920-as években és mivel a mai napig aktívan működnek, kockáztattak a hangosfilm kedvéért. Hogy mely filmstúdiókra vagyunk kíváncsiak, azt megtudjátok az állomásokon lévő leírásokból. Kérjük, hogy a cégneveket írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe. Mivel az évtizedek során a felvásálások, összeolvadások és eladások miatt a filmstúdiók neve és cégformája állandó változásban volt, ezért elfogadjuk az 1900-as évekbeli elnevezést és a mait is, a cégforma (pl. Inc., Corp.) feltüntetése nélkül. A nyeremény a General Press Kiadó által felajánlott három Csendes halál regény egy-egy példánya. Jó játékot!

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

A világ egyik legnagyobb filmvállalata, melyet a magyar származású Adolph Zukor alapított az 1920-as években. 1933-ban a cég becsődölt, Elvis Presley musicaljei tartották fenn, de egészen a ’70-es évekig nem rendeződött a filmstúdió pénzügyi helyzete. Az igazi áttörést Francis Ford Coppola A keresztapa című filmje hozta, innentől kezdve a cég stabilan működött. Sok ismert film mellett olyanokat köszönhetünk a cégnek, mint pl. a Viharsziget, az Így neveld a sárkányod, Thor

A blogturné további állomásai: 
Február 28 - Könyvszeretet
Március 1 - Kelly Lupi olvas
Március 5 - Szembetűnő

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók