368 oldal
Goodreads: 4,71
Besorolás: felnőtt, misztikus
Tom Pastor a képzeletének rabja. Szerelmi élete viharos, hétköznapjai keservesek. Alig létezik számára más, mint az ecset és a vászon, hogy illúzióit valósággá álmodhassa.
Tom negyvenéves, festőművész, és egy nap arra ébred, hogy halott.
De az életének ezzel még koránt sincs vége.
A túlvilági sötétség sivatagában megcsörren egy piros telefonfülke készüléke: a vonal másik végén felcsendülő hang akar tőle valamit.
Hősünk elindul hát beteljesíteni a küldetését, útját nem gátolja sem tér, sem idő, ezen a helyen vígan megfér egymás mellett Edgar Allan Poe és Charlie Chaplin, Drakula gróf és a Gyáva Oroszlán, Salvador Dalí szürrealista rémálma és Tom Pastor Keselyűembere… Szerelem és halál.
A nagy illúzió a megismerhetetlen felfedezésének regénye, édes-bús felnőttmese a boldogság kereséséről és megtalálásáról, ott, ahol a legkevésbé számítanánk rá.
Tom negyvenéves, festőművész, és egy nap arra ébred, hogy halott.
De az életének ezzel még koránt sincs vége.
A túlvilági sötétség sivatagában megcsörren egy piros telefonfülke készüléke: a vonal másik végén felcsendülő hang akar tőle valamit.
Hősünk elindul hát beteljesíteni a küldetését, útját nem gátolja sem tér, sem idő, ezen a helyen vígan megfér egymás mellett Edgar Allan Poe és Charlie Chaplin, Drakula gróf és a Gyáva Oroszlán, Salvador Dalí szürrealista rémálma és Tom Pastor Keselyűembere… Szerelem és halál.
A nagy illúzió a megismerhetetlen felfedezésének regénye, édes-bús felnőttmese a boldogság kereséséről és megtalálásáról, ott, ahol a legkevésbé számítanánk rá.
Az a tapasztalatom Benyák Zoli könyveivel, hogy képesek újabb és újabb egyedi világokba elrepíteni, amit én kimondottan igényelek a misztikus, fantasy elemekkel vegyített történetekben. Az Ars Fatalis egy remek utazás volt a sors, a szerencse és a végzet játszóterén, majd következett Az Idő bolondjai, ami mélyen elgondolkodtatott az elengedés, öregedés, elválás folyamatáról, végül a Csavargók dala volt az utolsó eddig olvasott Benyák mű, ami azóta is gyakran eszembe jut, az ilyen mondatai miatt: "Istennek bocsánatot kellene kérnie a világ miatt."

Remek! Ezzel a verzióval kiegyeznék, hiszen addig "élhet" itt az ember, amíg a való életben emlékeznek rá, így van olyan, aki rövid időt tölthet itt, viszont a híres embereknek nincs miért aggódniuk, az öröklét biztosított. Főhősünk összetett figura, egyrészt rögtön együtt éreztem vele a bizonytalansága miatt, ahogy egy kukkot sem ért az őt körülvevő új világból, nyilván hasonlóan érezném magam. Másrészt ahogy az emlékek kutatása során visszaemlékezik a múltjára, bizony nem egy cselekedete kiborított, mégis összességében szerethető a karakter. A túlvilágra kerültek emlékezete hiányossá válik, Tom egyáltalán nem emlékszik, hogyan halt meg, sőt az életére is homályosan, ki kell derítenie a részleteket. Hamar kiderül, hogy van egy lánya, Lily, aki szintén életét vesztette és valamennyivel előtte jár, meg kell találnia őt ebben az időtlen világban, még beszélnie kell vele, még a helyére kell tennie valamit, mielőtt örökre elenyészik.

Imádtam ennek az utazásnak minden részletét, a helyszíneket, városokat, a felsorakoztatott karaktereket, akiket ismerhet az olvasó, hírességek, írók, tudósok. Annyi rejtett utalás lelhető fel, annyi remek üzenet, emellett a főszereplők is brillíroznak, rengeteg poén hangzik el tőlük is, és még több komoly, elgondolkodtató mondat. Szeretem, ha egy történetben visszautalásokkal találkozom, így jól megismerhető a múlt, a regény felépítése ebből a szempontból is tökéletes. A nyitójelenettől kezdve a csavaros befejezésig végig izgultam a történetet, vártam valami jóra, mert akármennyire balfék Tom, bíztam benne, hogy fordítani tud, mert megvan benne a jóra való érdemesség, hittem benne, hogy véghez tudja vinni, amit szeretne. A történet jelentős része egy szigeten játszódik, ez nagyon tetszett, az antiszociális lelkemnek való egy ilyen hely, aztán belegondolva a történtekbe, talán nem is olyan jó ötlet elszigetelődni, átvitt értelemben sem.

Összességében kicsit többet is kaptam, mint amit vártam, úgy érzem Benyák Zoltán történetei minden egyes kötettel egyre jobbak, én most egy újabb kedvencet avattam.
Köszönöm a szerzőnek a megtisztelő dedikált példányt.
Borító: Kifejező, tetszik.
Kedvenc
karakter: Tom
Szárnyalás: A kórház és Dalí.
Mélyrepülés: -
Érzelmi
mérce: Történnek ijesztő események, és találkozhatunk egy halvány szerelmi szállal is.
Kedvet kaptam ehhez az utazáshoz, remek könyv lehet. :)
VálaszTörlés