KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2020. március 7., szombat

Cassandra Clare: Éjsötét Királynő (Gonosz fortélyok #3)

Karácsonyra megjelent a Könyvmolyképző Kiadónál Cassandra Clare  Gonosz fortélyok trilógiájának várva várt lezáró kötete, az Éjsötét Királynő, amiből többek között az is kiderült, hogy lehet-e Emmának és Juliannek közös jövője.
A könyvről a Blogturné Klub három bloggere mesél, a turné végén egy példányt ki is sorsolunk a kötetből a játékunk helyes megfejtői között.

Könyvmolyképző Kiadó 2019. december
848 oldal
Fordította: Kamper Gergely
Goodreads: 4,37
Besorolás: ya, urban fantasy

A ​sötét titkok és a tiltott szerelem már az árnyvadászok létezését fenyegetik!

Ártatlanok vére folyt a Tanács termének lépcsőjén az árnyvadászok otthonában. Livia Blackthorn tragikus halála után a Klávéban a polgárháború réme kísért. A Blackthorn család néhány tagja Los Angelesbe menekül, ahol a boszorkánymesterek között pusztító kór forrását keresik.

Eközben Julian és Emma azon igyekeznek, hogy túltegyék magukat tiltott szerelmükön, és veszélyes küldetésre indulnak Tündérföldére A holtak fekete könyvéért. Végül olyan titkokra bukkannak a tündérek között, melyek akár végleg szétszakíthatják az árnyvilágot, és utat nyithatnak egy kilátástalan, sötét jövő felé. Emma és Julian az idővel versenyt futva igyekszik megmenteni az árnyvadászokat, mielőtt a parabataiok átkának rettenetes ereje végez velük és a szeretteikkel.

Lehet, hogy a kárhozat az igaz szerelem ára?

Megmondom őszintén, baromira nehezemre esett megvárni a Gonosz fortélyok sorozattal azt a pontot, amikor engedélyeztem magamnak az olvasását. Nem akartam évekig elhúzni, és inkább szívem minden akarata ellenére félretettem. 2016 decembere óta vártam és vártam, míg tavaly nyár végén a saját kis Readathon kihívásom alatt kényelmesen el tudtam olvasni az addig megjelent két részt. Imádtam, hogy nem kellett a kettő között várakoznom, és alaposan elmerülhettem újfent az árnyvadászok világában. Tudtam, hogy a harmadik részre már nem éveket, csupán négy hónapot kell várnom és ez felettébb megnyugtatott. Az év végi blogturnés torlódás miatt ugyan csak most, februárban vehettem a kezembe az Éjsötét Királynőt, de annál  boldogabban olvastam ezt a szerény 848 oldalt. VÉGRE!
Az oldalszám is mutatja, mennyire monumentálisra sikeredett a befejező rész, számos karakter szemszögéből íródott, változatos helyszíneken és többféle cselekményszállal. Úgy éreztem, ez volt a legösszetettebb regény abból a tízegynéhányból, amit Cassietől olvastam. Pár kritikát nézegettem már  és néhányan felróják a szerzőnek a túlzásokat, a bonyolult történetszövéstől a túl sok nézőpontig és a fura szerelmi kapcsolatokig. Nekem ezekkel semmi bajom nem volt, örültem  minden egyes sornak, és megint csak azt szűrtem le, amit minden könyvénél: ez a világ az, amiben jól érzem magam, élvezem az eseményeket és kissé túlzottan is ragaszkodom a karakterekhez,  mert lélekben én is árnyvadász vagyok, és jó ennek a nagy családnak a részese lenni.

Spoilereket tartalmaz a bejegyzés. Egy sorozat befejező résznél képtelen vagyok ezt kiküszöbölni és csak a saját érzéseimről írni.
Diana  -  Kit  -  Ty  -  Mark  -  Julian  -  Emma  -  Cristina  -  Kieran  -  Diego  -  Dru  -  Jaime
 
A történet első fejezetei nagyon szomorúak voltak, Livvy (és Robert) miatti gyász,  a temetés egytől egyig mindenkit megviselt, Ty volt a legrosszabb állapotban, hiszen ő a lelke másik felét vesztette el, az ikertestvérét. Az ő személyisége egyébként is különleges, most viszont egészen magába fordult, és azonnal érezni lehetett, hogy ő nem tudja ezen túltenni magát semmilyen szinten. Megszerettem már korábban a karakterét és eléggé nyilvánvaló volt, hogy neki semmit sem jelentenek az ilyenkor szokásos vigasztaló szavak, hogy majd idővel jobb lesz. Óriási szerencse, hogy Kit is a családdal van az intézetben, így Ty nincs teljesen egyedül, bár az őrült terveit egyedül is képes lenne véghez vinni. Így azonban Kit mellette áll és részben támogatja, bár minden józan észnek ellentmond, amire készülnek, sötét mágiával visszahozni Livvyt az életbe. Amikor kézbe vettem a könyvet, persze hogy  végignéztem az illusztrációkat, és aki tényleg nem akar spoilerbe futni, az ne tegye, mert ez is szerepel a képeken. Ezen ötlet megvalósítása az egyik cselekményszál, végighalad az egész történeten, ugyanis elég sok feltétel és akadály nehezíti, hiába segít nekik Shade, akiről a végén kiderül, hogy valójában ki és mi is a szerepe, szóval a vége felé derül ki, hogy mire is jutnak, és hogy emiatt a barátságuk is pengeélen táncol. Kit ugyanis nagyon jól látja, hogy Ty a világ felé fordulva összeszedettnek tűnik, azonban ha más nem figyeli, nyilvánvalóan szét van esve.
Livvyvel kapcsolatban pedig megszállott, pedig ott volt a szeme előtt Annabel és Malcolm példája. Az olvasó végig tudja, hogy ennek nem lehet jó vége, mint ahogy szegény Kit is tudja. Mekkora meglepetés volt nekem ez a srác! Sajnáltam ugyan a végén, de akkor már tudtam, hogy CC következő sorozatában benne lesz Ty és Kit is, szóval egész másképp tekintettem rá. Végig szurkoltam, hogy találja meg a helyét ebben a családban, végre érezze át, milyen, ha testvérekkel van körülvéve. Őrület, milyen titkok derültek ki róla.
Mindeközben más cselekményszálak is folytatódnak, az egyik és nálam a legfontosabb, Emma és Julian szerelmének problémája. Én imádom a tiltott szerelmeket, de ez a valaha olvasott egyik legfájdalmasabb love story, mert ötvöződik a parabatai kapcsolattal, és erre nincs épeszű megoldás. Nem tudják nem szeretni egymást, és nem tudják megszüntetni a parabatai kötésüket sem. A szívem 848 oldalon keresztül értük aggódott felpörgött dobogással, annyira át tudtam érezni a fájdalmukat és a szerelmüket. Több életre való mély érzelem áradt ebből a párosból és én Julian gondolatait éreztem közelebb magamhoz. Sokan mondják, mekkora butaság volt Magnus segítségével kiiktatni az érzelmeit átmenetileg, de én megértettem, egyszerűen abban a helyzetben nem volt más lehetősége, meg kellett tennie, hogy végig tudja csinálni a küldetést. Meg kellett tennie, hogy megtapasztalja, ez még rosszabb, így nem tud létezni. De végig hitt benne, hogy lesz számukra megoldás. Julian annyira más karakter, mint Jace és Will, akikért korábban rajongtam (persze most is) teljesen más az érzelmi világa, oké, a körülmények is mások, óriási felelősség van a vállán, és végül mindannyian elismerték, mennyire jó stratéga, jól átlátja a lehetőségeket. Emma meg a végtelenségig badass harcos, könyörtelen és megbocsátó is tud lenni. 
Megint egy fő cselekményszál a küldetésük Tündérföldére, ahol tovább bonyolódnak a dolgok, a Holtak fekete könyvét akarja és Annabel megölését parancsolja a frissen kinevezett új inkvizítor. Persze tudják, hogy nem bízhatnak benne, ez elég hamar ki is derül. Más szálak is ide vezetnek, Kieran, Mark és Cristina is feltűnik és együtt próbálnak helytállni, sőt Clary és Jace is itt teljesítik a saját küldetésüket. Innen a történet eléggé felpörög, és sorra követik egymást az események, végül a trónterembeli harc után nincs más választásuk, át kell lépniük egy portálon,  ahonnan félő, hogy nincs vissza út. Thule egy alternatív világ a sajátjuk mellett, ahol máshogy történtek a dolgok a háború óta, és itt Sebastian Morgenstern él és virul. Ezen a ponton volt azért némi szemöldökrángatásom, mert ő egy lezárt dolog, és nem kedveltem az ötletet, hogy őt bármilyen módon be kéne vonni a történetbe, de ez nyilván a szerző döntése. Félelmetes volt olvasni erről a világról, annyi szörnyűség közepette volt azért jó dolog is, itt Livia él, ráadásul az ellenállás vezetője. Ebben a világban nem működött a mágia, így Julian érzelmei visszatértek, és ez annyi gyönyörű és romantikus pillanatot eredményezett, imádtam ezeket olvasni. A sok elfojtás és hidegség után itt  megtapasztalták, milyen lenne a parabatai rúna nélküli életük. Emma és Julian végül vissza tudnak jutni a saját világukba, magukkal viszik a Végzet Kardját is, amire a legnagyobb szükségük van. A Cohors összeesküvést sző és át akarják venni a teljes hatalmat, megbuktatva a konzult is.
Nem lehet pár szóban leírni a végső összetűzést, mert ahogy az várható volt, békés úton nem tudták a Cohorst megállítani, így egymásra támadtak a felek. Izgalmas, szívszorító volt ez a küzdelem, amiből mindenki kivette a részét. Varázslatos megoldást talált ki a szerző a csata részleteire és egyben a végkimenetelére is. Emma és Jules átváltozása mindent vitt, bár a szívem egy pár percig azt hittem megáll, de aztán feloldódott a feszültség, és ebben még a legkisebb Blackthorn is szerepet kapott. A politikai intrikák egyébként félelmetesen hasonlítottak a való élet bizonyos részleteire és itt nem csak az amerikai politikára gondolok, de úgy látszik némely dolgok, a megfélemlítés, zsarolás, félrevezetés, propaganda-hadjárat a világon mindenhol egyformán zajlik.

Azt szeretem a szerzőben, hogy a lehető legbátrabban ír a különféle szerelmekről. Eddig is szerepeltek a regényeiben LMBTQ kapcsolatok, ugyanolyan mély érzelmekkel, mint a hetero pároknál és ez teljesen természetes és rendben való, bár nálunk is ilyen egyértelmű lenne a love is love mindenkinek. Magnus és Alec kapcsolata méltó koronát kapott és örültem, hogy Helenék is többet szerepeltek, sok gyengéd pillanattal. Végre ebben a részben többet megtudhattam Diana átalakulásáról is, aki transznemű, ez azért még elég ritka a könyvekben, de imádtam, ahogy Gwynnel egymásra találtak. Nem lövöm le a Queer szereplő személyét, elég annyi, hogy még találkozunk vele.
De a koronát a szerelmi kapcsolatokra a Kieran-Mark-Cristina  hármas tette fel, ami elég szokatlan, és ők is nagyon megszenvedtek az érzelmeikkel, mire ki tudták mondani és fel tudták vállalni egymás és mindenki előtt, hogy igenis valóságos ez a szerelmi kapcsolat, amiben mindhárom fél viszontszereti egymást, féltékenység nélkül. Mind a hárman annyira megérdemelték a boldogságot, és alig várom, hogy a következő történetekben felbukkanjanak és szó legyen róluk, hogyan működik az édeshármas. Tudom, ez sokaknál kiverte a biztosítékot, de én személy szerint imádom ezt az elfogadó árnyvadász világot. Csakis a szeretet számít.

Annyi mindent ad az olvasóknak ez a regény és ez a sorozat. Mindig is a szívem csücske a parabataiság mellett a  testvéri kapcsolat és a Blackthornok ebben ugyancsak bővelkednek. A veszteségfeldolgozás lelkileg megterhelő, de annyi gondoskodó, gyengéd, védelmező pillanat egyensúlyozza ezt, hogy a végén csak mosolyogtam és mosolyogtam. Julian ebben a részben kevésbé tudott apja lenni a kisebbeknek, de végre Helen és Aline ott voltak helyette és érdekes volt látni, mennyire másképp állnak hozzá a beilleszkedéshez és a szülői feladatokhoz. Nem minden nehézség nélkül, és annyira jó látni, ahogy eggyé válik a család, mert mindenki segíti egymást.
Képtelenség felsorolni a rengeteg mellékszereplő méltatását, egyszerűen nem volt olyan, akit elmarasztalnék. Természetesen voltak negatív karakterek, akiket kellően lehet utálni, de ők is tették a dolgukat. Zara volt a kedvencem közülük, képes lettem volna beugrani a könyvbe, hogy kinyírhassam. Nem tehetek róla, ezt hozta ki belőlem az egész összeesküvés.

Nem lehet tovább dagasztani a bejegyzést, bár órákig tudnék még beszélni róla, szóval nincs más vágyam, mint előretekerni az időt a The Wicked Powers megjelenéséig, hogy újra találkozhassak ezzel a társasággal, vagy legalábbis egy részével. Nem tudom eléggé megköszönni Cassandra Clarenek az Árnyvadász Univerzumot, amiből nekem sosem elég. ha életem végéig csak ezeket a könyveket olvashatnám, akkor is elégedett lennék.
Képek: Alice Duke, fandom

Borító: Eszméletlenül gyönyörű.

Kedvenc karakter: Julian

Szárnyalás: Livia levele Tynak. "Szeretlek. Szeretlek. Szeretlek."

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: A gyászfeldolgozás lelkileg nehezen viselhető,  de a szeretet  csilliárdnyi formája nagyszerűen ellensúlyozza.

Értékelés: 




Nyereményjáték:

Mennyire ismered a Gonosz fortélyok sorozatot? Ebből a nyereményjátékból kiderül!
A feladatod, hogy rájöjj, az adott idézet melyik szereplő szájából hangzott el, tehát a karakter nevét írd a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Az értesítő levél megküldése után a nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!

Feladvány:  "Néha a legkönyörtelenebb szív mondja ki a legnagyobb igazságot."

a Rafflecopter giveaway

Állomások:

03.05. - Sorok Között értékelés
03.07. - Kelly & Lupi olvas értékelés
03.09. - Sorok Között extra állomás
03.11. - Deszy könyvajánlója értékelés
03.13. - Sorok Között extra állomás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók