Rick McIntyre: Egy ​farkas diadalútja (A Yellowstone alfahímjei#1)

 

Az 1920-as évek szomorú fordulatot hoztak a farkasok életében, amikor a Yellowstone Nemzeti Park utolsó példánya is kipusztult. Több, mint 70 évvel később, tanulva a múlt hibáiból, az emberek összefogtak, hogy újra betelepítsék a területre ezeket a csodálatos állatokat. Rick McIntyre sorozata, A Yellowstone alfahímjei ezt a folyamatot mutatja be, az első, Egy farkas diadalútja című kötetből pedig megismerhetjük két nem mindennapi állat történetét. Tartsatok velünk a blogturné állomásain, válaszoljatok a kérdésekre, és nyerjétek meg a Corvina Kiadó által felajánlott példányt!

Corvina Kiadó, 2025

272 oldal

Fordította: Székely Szabolcs

Goodreads: 4,21

Besorolás: ismeretterjesztő

A Yellowstone Nemzeti Park az 1920-as évekig a vadon élő farkasok menedéke volt, amíg a park vadőrei ki nem pusztították őket, így az Egyesült Államokban élő farkasok felkerültek a veszélyeztetett állatfajok listájára. Rick McIntyre biológus lankadatlan figyelemmel kísérte az 1994 és 1996 között betelepített állatok sorsát, köztük a szívének legkedvesebb kölyök, a jelentéktelen külsejű, gyenge, de bátor és hűséges 8-asét, aki vérre menő küzdelmek árán végül falkájának vezére lett. Ő és fogadott fia, a 21-es a hősei ennek a rendkívüli történetnek.

„Valószínűleg a medve vadászta le a borjút a fák között. Az első fekete nyilván elcsente tőle a prédát, miközben a másik kettő elvonta a figyelmét. A grizzly most viszont már ott volt a kis szürke nyomában – szinte láttam magam előtt, ahogy a mancsával egyszerűen lecsapja, aztán széttépi a kölyköt. Ideges lettem, hiszen ismertem a 8-as történetét, tudtam, hogy még a testvérei is könnyűszerrel legyőzik bármikor – úgyhogy egészen megdöbbentett, aminek ezután a szemtanúja voltam.

A 8-as megállt, megfordult, és lecövekelt szemtől szemben a grizzlyvel. A medve ettől ugyancsak meglepődött, hirtelen ő is megtorpant. Ott álltak szemben egymással néhány lépésnyire – mintha csak Dávidot és Góliátot néztem volna. Úgy tűnt, a medve tétovázik. A farkas dacosan rászegezte a tekintetét.”

„A Yellowstone Nemzeti Park leghíresebb farkasainak magával ragadó története.”

Washington Post

Akik ismernek tudják, hogy mennyire odavagyok a farkasokért. A világ egyik legfélreértettebb ragadozóinak tartom őket, így minden olyan könyvnek kifejezetten örülök, amelyik ténylegesen bemutatja őket és elmeséli, hogy mennyire nem "vérszomjas toportyánok", ahogy a legtöbb ember gondol rájuk, hanem kifejezetten szociális, empatikus élőlények. Amikor Nate Blakeslee könyvét olvastam Null-Hatosról, azt hittem, ennél mélyebben már nem lehet bemutatni a Yellowstone lakóit. Aztán a kezembe került Rick McIntyre könyve, és rájöttem: ha valaki, akkor Rick az, aki tényleg ismeri ezeket az állatokat. Hiszen ő volt az, aki több ezer napot töltött a megfigyelésükkel, és most végre elhozta nekünk a 8-as számú farkas, a Yellowstone egyik legkülönlegesebb alfahímjének történetét.

A sorozat első része onnantól indul, amikor is a Yellowstone Nemzeti parkba betelepítették az első farkasfalkákat. Itt és most nem olvashatunk arról, hogy mennyi nehézséget, mennyi ellenállást kellett legyőznie a szakembereknek, mire idáig eljutottak, csak már a tényleges betelepítésről. Elsőként három különböző csapatot helyeztek el a területen, - direkt nem írok még falkát, hiszen ahhoz idő kell, hogy minden összeálljon. A történet főhősei pedig a 8-s nevezetű farkas és a "mostohafia", a 21-s farkas és természetesen az ő falkáikban élő egyedek. (jaj, úgy szerettem volna, ha nevük is van ténylegesen, de megértem, hogy egy tudományos megfigyelésnél és főleg ott, ahol sok állat van, nem lehet mindenkit néven nevezni, egyszerűbbek a számok).

A falkák élete körülbelül olyan, mint egy Shakespeare dráma, vagy a mostani időben írva, mint egy Trónok harca sorozat. Szerelem, árulás, hatalmi harcok, ellenséges családok tagjainak szerelme, önfeláldozás, bátorság és akkor még csak kapargattam a felszínt.

Ez a rész három falkáról szól: A Rose Creek, a Crystal Creek és a Druid falkák farkasairól.

8-as farkas

A történet középpontjában a 8-as farkas áll, aki kiskölyökként nem tűnt túl esélyesnek a túlélésre. Kisebb volt a testvéreinél, sántított, és a többiek folyton domináltak felette. De ahogy a természetben oly sokszor, itt sem a fizikai erő volt a döntő. Rick McIntyre olyan érzékletesen meséli el 8-as felemelkedését, hogy az ember néha elfelejti: nem egy kitalált történetet, hanem a valóságot olvassa.

Minden esélytelensége ellenére 8-s mégis túlélte a kemény kölyökkort és ivaréretté válva elment saját falkát keresni. Összefutott a Rose Creek magányos alfanőstényével (akinek a párját kilőtték), összeállt vele és a nőstény kölykeit a sajátjaiként nevelte. Csodálatos alfa vált belőle, aki nevelte a kölyköket, etette a falkáját és ha kellett, akkor megvédte jóval erősebb, nagyobb hímektől is. Senki nem hitt benne, hogy ez a aprócska, csenevész, szürke farkas ekkora életutat fog bejárni!

8-as az a farkas, aki nem erővel, hanem intelligenciával, empátiával és egyfajta nemes egyszerűséggel vált falkavezérré. Az, ahogy befogadott egy idegen falkát, vagy ahogy a kölykökkel bánt... hát, bevallom ezt a viselkedést még az emberek is megirigyelhetnék.

21-s farkas

A másik főszereplője a történetnek, a 21-s farkas, aki a Rose Creek falkájában élt és 8-s mellett nőtt fel és tanulta meg, miként kell farkasnak és jó vezetőnek lenni. A 21-s farkas hatalmas hímmé nőtte ki magát, de még ez a méretkülönbség se tette őt kegyetlenné, ugyanolyan jól együtt tudott működni a falkájával és a jóval kisebb "apjával". Ahogy ivarérett lett, természetesen ő se maradt a régi falkával, hanem új párt / falkát keresett magának, amit meg is talált, az ellenséges Druid falkában, ahol a hím szintén elpusztult, így a nőstények "örömmel" fogadták az ivarérett hímet.

A 21-s farkas nagyon jó alapokat kapott a mostohaapjától és mindvégig kegyetlenkedés és felesleges aggresszió nélkül vezette a falkáját, sőt, amikor megtörténik az, amitől mindenki rettegett (nem árulom el, mert picit "spoileres" ez a rész), akkor is a lehető legjobbat hozta ki az egészből.

A 8-s és a 21-s farkason keresztül gyönyörűen bemutatta a szerző a farkasok néha bonyolultnak tűnő kapcsolatrendszerét, azt, hogy van bennük empátia, nem minden esetben bántják / zavarják el a leggyengébbet, legtöbbször segítik a falka tagjait és (ahogyan az embereknél is), nem a hímekkel van a probléma, a bajok okozói legtöbbször a nőstények:).

A szerzős stílusát is nagyon szerettem. Nem csak száraz tudományos tényeket sorol fel, hanem úgy ír, mintha mi is ott ülnénk mellette a Lamar-völgyben a távcsövünkkel, és együtt izgulnánk, hogy sikerül-e a vadászat, vagy mi lesz a sorsa a falkának. Látszik rajta az a végtelen alázat és tisztelet, amivel az állatok felé fordul, akár a megfigyelésükről van szó, akár arról, hogy a turistákat igazgassa, segítse, hogy úgy lássák ezeket a csodálatos ragadozókat, hogy közben ne zavarják őket.

Ez a könyv nemcsak a farkasokról szól. Szól a kitartásról, a családról és arról, hogy a jóság és a türelem a vadonban is kifizetődik. Ha szeretted Az amerikai farkast, akkor ez a kötet kötelező darab. Számomra 8-as ugyanolyan ikonikus alakja lett a Yellowstone-nak, mint Null-Hatos volt. Ismét bebizonyosodott: van mit tanulnunk ezektől a ragadozóktól. (és alig várom, hogy a folytatást olvashassam és egyszer eljuthassak a Yellowstone Nemzeti Parkba, hogy 8-s és 21-s leszármazottait láthassam!)

Borító: Csodaszép, abszolút figyelemfelkeltő

Kedvenc karakter: 8-s és 21-s

Szárnyalás: a 8-s és 21-s farkasok jelleme

Mélyrepülés: A természet könyörtelensége – néha fájdalmas látni, milyen törékeny az élet a vadonban.

Érzelmi mérce: megható, izgalmas

Értékelés: 

Nyereményjáték:

Mostani nyereményjátékunkban a Corvina Kiadó további kötetei után nyomozunk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a Tally doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“Mert, amint azt látni fogjuk, a természet sokkal lebilincselőbb bármiféle konzolos játéknál. Rengeteg szintet lehet lépni itt is, miközben az ügyességünket fejlesztjük, ráadásul ebben a játékban sose villan fel a képernyőn a game over felirat.”

A blogturné további állomásai:

Január 09 - Könyv és más extra
Január 11 - Kelly és Lupi olvas
Január 13 - Könyv és más