Rick McIntyre, A Yellowstone alfahímjei című sorozat szerzője már
bebizonyította, hogy elkötelezett megfigyelője és támogatója a farkasoknak,
leírásainak hála pedig az olvasók is rengeteget megtudhatnak ezeknek a csodás
állatoknak az életéről, szokásairól és küzdelmeiről. A sorozat legújabb,
magyarul megjelent részében, az Egy farkas fejlődéstörténete című kötetben a
302-es farkas történetét ismerhetjük meg. Tartsatok most is bloggereinkkel,
válaszoljatok a kérdésekre, és nyerjétek meg a Corvina Kiadó által felajánlott
példányt!
Corvina Kiadó, 2025
264 oldal
Fordította: Papolczy Péter
Goodreads: 4,44
Besorolás: ismeretterjesztő
A 302-es semmiben sem hasonlított egy átlagos alfa hímhez. Egyáltalán nem
volt harcos jellem, inkább a nőstények és a saját önzésének a rabja. Ha
tehette, jó messzire menekült a veszély elől, ha megszorult, akkor más
farkasoktól kunyerált élelmet, a teherbe ejtett nőstényeket pedig faképnél
hagyta. Még egy véres csata alatt is képes volt félrevonulni szundikálni!
A könyv mégis egy renegát farkas drámai átalakulásáról szól: később a
302-es teljesen megváltozott, és öregkorára önfeláldozó falkavezér lett
belőle egy olyan ínséges esztendőben, amikor egyáltalán nem volt könnyű
gondoskodni az övéiről.
A szerző korábbi hősei, a 8-as és a 21-es után a 302-est is garantáltan a
szívébe zárja majd az olvasó!
Az első rész után nem volt kétséges, hogy a sorozat további köteteit is olvasni fogom. Bár picit csavartam a dolgon, mert először a harmadik részt olvastam és majd utána jön a második:), de úgy gondolom, hogy ez nem fog rontani az olvasás élményemen.
A sorozat harmadik köteténél már pontosan tudtam, hogy mire is számíthatok: hatalmas tiszteletre a természet iránt és ismét egy különleges farkas élettörténetére, amely bármelyik hollywoodi sorozattal felveheti a versenyt.
Akik olvasták az első részt (és esetleg a másodikat is), azok pontosan tudják, hogy Rick McIntyre nem csupán egy biológus - ő egyben a Yellowstone farkasainak hű krónikása is. Miután az első részben két különleges alfahím történetét ismerhettük meg, itt és most egy olyan farkas (a 302-s számú) történetét olvashatjuk, "aki" kezdetben messzebb nem is állhatna a híres őseitől, de mégis, az övé talán a legemberibb út, amit bejárhatott. Bevallom az elején eléggé szkeptikus voltam vele szemben, hiszen a 302-s minden, csak nem egy tipikus alfahím alkat, őt biztosan nem fogjátok azonnal megszeretni, de örülök, hogy Rick egy ilyen farkas élettörténetét is megosztotta velünk.
Ahogyan fentebb írtam, ennek a történetnek a középpontjában a 302-s hím áll, aki - kimondom őszintén - minden az elején, csak hős nem. Amíg a másik két hím a tökéletes alfák mintaképe volt, addig a 302-s inkább mindig a "könnyebb" utat választotta. Kellően "sármos" volt ahhoz, hogy bárhol megjelent, a nőstények kivétel nélkül odavoltak érte (ezt mindenhol mutatta is a rengeteg utóda), de a felelősség már nem tetszett neki. Ha háború volt a többi falkával, akkor abban nem vett részt, a kölykök nevelésében nem vett részt, úgy élt, mint egy tipikus rosszfiú a romantikus regényekben - a szex, a kaland jó móka, de nincs elköteleződés és igen, más végezze el a piszkos munkát.
 |
| A 302-s farkas |
A szerző segít rávilágítani arra, hogy a farkasok élete kísértetiesen hasonlít a mienkhez. Van náluk is gyász, féltékenység, önfeláldozás és játékosság. A 302-s fejlődése pont azt mutatja meg, hogy ők is ugyanúgy fejlődnek, felnőnek, ahogyan mi: a bohém ifjú farkasból végül a falka jólétéért aggódó valódi apafigura válik.
Azt is megérhetjük a történeteken keresztül, hogy az intelligencia és a türelem sokszor többet ér a nyers erőnél és a legjobb vezetők azok, akik empátiával és higgadsággal irányítanak. A 302-es története azért is különleges, mert megmutatja, hogy egy esélytelennek tűnő és konfliktuskerülő farkas is képes a csúcsra érni, ha megtanulja használni az eszét és kiérdemli a többiek bizalmát.
Azért is szeretem ezeket az ismeretterjesztő könyveket (főleg Rick McIntyre könyveit), mert ezek megtanítják nekünk azt, hogy a farkasok nem gonoszak, nem eszetlen gyilkológépek, hanem egyensúlyt tartanak fenn, hiszen a legtöbb esetben a beteget, a bénát, az életképtelent választják ki a prédaállataik közül - ezt Rick is leírja, hogy egy felnőtt, egészséges bölénnyel vagy vapitivel szemben a farkasoknak kevés az esélyük. A harcok pedig - amikről a könyvben bőségesen olvashatunk - nem azért történik, mert a farkasok vérszomjasak, hanem azért, hogy túléljenek és az utódjaikat megvédjék.
Összességében imádtam ezt a könyvet is, a szerző segítségével ismét ott éreztem magamat a Lamar-völgyben, bár most picit zavart a rengeteg szám, amivel az új farkasokat jelölték és gyakran el is veszítettem a fonalat, hogy ki kicsoda. De így is átjött az csodálatos világ, amelyet Rick McIntyre szeretne megismertetni velünk. Most még inkább imádom a farkasokat és szeretnék eljutni a Yellowstone Nemzeti Parkba, hogy élőben is láthassam 8-as, 21-es és a 302-es utódait.
Borító: Látványos, utal a történetre
Kedvenc karakter: 302-s farkas
Szárnyalás: az új információk a farkasokról
Mélyrepülés: a természet könyörtelensége itt is megjelenik
Nyereményjáték:
Mostani nyereményjátékunkban a farkasoké a főszerep! Minden állomáson találtok
egy-egy borítórészletet olyan regényekből, melyek farkasokról szólnak. A ti
feladatotok, hogy a könyv címét beírjátok a Tally doboz megfelelő helyére!(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A blogturné további állomásai:
Január 15 - Kelly és Lupi olvas extra
Január 17 - Kelly és Lupi olvas
Január 20 - Könyv és más
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése