Egyetemi élet, veteránautók és egy nem mindennapi fuvarszolgálat – megérkezett C. S. Quill Campus Drivers sorozata! Tartsatok velünk Lane és Lois történetében, amelyből hamarosan sorozatadaptáció is érkezik az Amazon Prime-ra!
General Press, 2026
408 oldal
Fordította: Margittai Ágnes
Goodreads: 4,18
Besorolás: new adult, romantikus
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Csak egy fuvar lesz, de a szíved is beleremeg…
Az új szemeszter igazán reménytelinek ígérkezik Lane O'Neill számára. A Campus Drivers alkalmazás, amelyet legjobb barátaival indított, hatalmas sikernek bizonyul, a lányok egyszerűen megvesznek értük. A koncepció egyszerű: a négy sofőr felújított veteránautóival taxis szolgáltatást nyújt az egyetemi diákoknak.
Lane-nek csupán egyetlen hibája van: képtelen kötődni bárkihez. A barátain kívül senkit sem tűr meg hosszabb ideig maga mellett, egészen addig, amíg fel nem bukkan a lépcsőházban egy viharvert és elveszettnek tűnő lány, akit épp most dobott a pasija. Lane átmenetileg befogadja a kanapéjára a kissé idegesítő idegent, Lois kedvessége és elbűvölő humora azonban hamar rést üt a fiú áttörhetetlen pajzsán…
Ritkán olvasok NA történeteket, mert valahogy sosem lettek igazán az én világom. Egy idő után azt éreztem, hogy nagyon hasonló történeteket kapok, a szereplőkhöz sem sikerül igazán kötődnöm, úgyhogy szépen lassan fel is hagytam velük.
Igazából azt sem tudom pontosan, miért vágtam bele ebbe a regénybe. A borító számomra nem volt valami ütős, és a fülszöveg alapján sem éreztem azt, hogy valami egészen egyedi történetet fogok kapni. De mégis adtam neki egy esélyt. És milyen jól tettem!
Igazából azt sem tudom pontosan, miért vágtam bele ebbe a regénybe. A borító számomra nem volt valami ütős, és a fülszöveg alapján sem éreztem azt, hogy valami egészen egyedi történetet fogok kapni. De mégis adtam neki egy esélyt. És milyen jól tettem!
A történet egyik főszereplője Lane O'Neill, aki három legjobb barátjával együtt létrehozta a Campus Drivers alkalmazást. A koncepció egyszerű: a négy srác felújított veteránautókkal fuvarozza az egyetem diákjait, és mondanom sem kell, hogy a jóképű sofőröknek elég nagy rajongótáboruk alakult ki. Lane azonban nem éppen a hosszú kapcsolatok híve, a barátain kívül senkit sem enged igazán közel magához. Aztán egy napon gyakorlatilag az ajtaja elé sodorja az élet Loist (a másik főszereplőt), akit éppen most hagyott el a barátja, Lane pedig befogadja a lányt a lakásába. Átmenetileg. Legalábbis ez a terv.
Maga az alapsztori tényleg nem rengeti meg a romantikus könyvek világát, de nem is emiatt szerettem ennyire. Hanem a szereplők miatt.
Adott ugyanis négy nőcsábász, nagyon jól kinéző fiú és egy lány, aki történetesen egyiküktől sem akar semmit. És ez a felállás nekem nagyon bejött.
A fiúk nagyon hamar befogadják Loist a kis társaságukba, és onnantól kezdve imádtam szinte minden közös jelenetüket. A beszélgetéseket, a cívódásokat, a hülyéskedéseket és azt, ahogyan Lois lassan tényleg a csapat részévé válik. Nagyon jól működött közöttük a dinamika, és számomra pont ettől lett több a könyv egy egyszerű romantikus történetnél. Nem csak arra vártam, hogy Lane és Lois között végre történjen valami, hanem imádtam erről a kis csapatról olvasni.
Ráadásul nagyon jól jött, hogy mind Lois, mind Lane szemszögéből megismerhettük a történetet. Én alapból szeretem a váltott szemszöget a romantikus könyveknél, mert így jobban megismerhetjük a szereplőket és a hátterüket. Itt pedig különösen jól működött, hiszen Lane és Lois eleinte közel sem ugyanott tart érzelmileg. Lois a volt pasiját akarja visszakapni és a szakításukat gyászolja, Lanet pedig eleinte inkább idegesíti az új lakótársa és semmit, de semmit nem akar tőle.
Ráadásul nagyon jól jött, hogy mind Lois, mind Lane szemszögéből megismerhettük a történetet. Én alapból szeretem a váltott szemszöget a romantikus könyveknél, mert így jobban megismerhetjük a szereplőket és a hátterüket. Itt pedig különösen jól működött, hiszen Lane és Lois eleinte közel sem ugyanott tart érzelmileg. Lois a volt pasiját akarja visszakapni és a szakításukat gyászolja, Lanet pedig eleinte inkább idegesíti az új lakótársa és semmit, de semmit nem akar tőle.
A kapcsolatuk pedig csak szépen lassan alakul. Nem ugranak egymásra már a 15. oldalon, nem hallgatjuk oldalakon keresztül, hogy mennyire vágynak a másikra - ez mind csak lassan alakul ki. Lois épp egy kapcsolatból jön, ahol eléggé sérült, Lane pedig kb a szexen kívül semmi másra nem használja a lányokat - illetve neki is megvan a maga "csontváza a szekrényben". Így azért idő kell ahhoz, hogy ebből a kiindulásból bármi legyen. De ez pont így volt jó. Imádtam, ahogy először csak haverok, majd barátok, majd végül "picit" több lett belőlük, de úgy, hogy a kémia azért ott volt - legalábbis Lane részéről biztosan. És az már valami :D
Természetesen egy ilyen történetbe kell valami buktató, valami,ami a szerelmesek elé akadályként gördül és KÖSZÖNÖM, hogy ez most nem egy terhes barátnő vagy félreértett csók / helyzet volt. De pont itt volt számomra egy furcsaság. A 32. és 33. fejezet között konkrétan olyan érzésem volt, mintha kimaradt volna egy fejezet. Vagy legalábbis néhány oldal, egy beszélgetés, egy gondolat... BÁRMI. Lois olyan hirtelen változtatott az addigi nagy elhatározásán, hogy én csak pislogtam, hogy miről maradtam le? Erről nem szeretnék bővebben írni, nehogy valamit elspoilerezzek, de aki már olvasta, azzal nagyon szívesen beszélgetnék erről, hogy ő is érezte-e ezt a nagy hiányt.
A befejezés pedig függővég. Fura, mert a cím alapján nem gondoltam volna, hogy ez egy sorozat része. De így nem fejeződhet be egy regény... Persze utánanéztem és akkor látszódott, hogy igen, ez egy sorozat része, valószínűleg a többi fiú is kap majd egy-egy saját történetet - aminek rettentően örülök!
Imádtam ezt a regényt úgy is, hogy nem, nem fogja megváltani a világot. Tele van klisékkel, nagyjából tudjuk, hogy mi fog történni és valószínűleg a történet legtöbb elemével már találkoztunk valahol máshol. De én akkor is odavoltam érte! Nem tudom ennél szebben megfogalmazni :D. Egyszerűen imádtam ezt a kis csapatot, szerettem velük / köztük lenni, szerettem a hülyéskedéseiket, a barátságukat, az összetartásukat és azt, ahogy Lois szinte észrevétlenül a társaság részévé vált. És miközben azon gondolkodtam az elején, hogy tulajdonképpen miért is kezdtem bele ebbe a regénybe, a végén már ott tartottam, hogy nehogy vége legyen. Úgyhogy rettentően várom a folytatást és természetesen a a Prime sorozatot is, mert meg is lesz filmesítve a történet!
Borító: Nem rossz, de nem dobtam hanyat magam tőle - csak emiatt biztosan nem venném le a polcról (a Goodreadsen körülnézve láttam jobbakat is)
Kedvenc karakter: Lane, Lois, Don, Lewis, Adam és Lois testvérei
Szárnyalás: a humor és a történet
Mélyrepülés: -
Érzelmi mérce: romantikus és kapunk +18 karikás részeket is (hiszen ez már egy NA történet)
Értékelés:
Ha megtetszett, ITT megrendelheted!
A blogturné további állomásai:
Október 01 - Zakkant olvas
Október 03 - Ambivalentina
Október 05 - Kelly és Lupi olvas
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése