Callie Hart: Quicksilver (Tündék és Alkímia #1)

A Könyvmolyképző Kiadónál jelenik meg Callie Hart: Quicksilver regénye, mely hatalmas sikernek örvend számos országban. 
Gyertek és lépjetek be a tündérek veszedelmes világába, legyetek részesei Saeris izgalmas utazásának, miközben megismerjük Kingfishert, akinek szíve jégből van, természete pedig nem épp a legmodorosabb, ám egy véletlen összehozza őket…
Kövessétek a blogturnét, ha velünk játszotok, tiétek lehet a könyv egyik példánya!

Könyvmolyképző Kiadó 2025. Zafír pöttyös

608 oldal

Fordította: Nagy M. Boldizsár

Goodreads: 4,37

Besorolás: fantasy, tündék, mágia, romantasy

 

Ne nyúlj a kardhoz! Ne fordítsd el a kulcsot!
Ne nyisd ki a kaput!
A kegyetlen sivatagban kevés olyan dolog van, amit egy lány ne tenne meg egy pohár vízért. A huszonnégy éves Saeris Fane jól tud titkot tartani. Senki sem tud a különös képességéről, sem arról, hogy amióta az eszét tudja, rendszeresen megcsapolta a Halhatatlan Királynő víztározóit. De elkerülhetetlen, hogy Saeris titka előbb-utóbb napvilágra kerüljön.
Amikor Saeris szemtől szembe kerül magával a Halállal, véletlenül megnyitja a birodalmak közötti kaput, és ezzel a jég és hó földjére kerül. Mindig is azt hitte, hogy a tündékkel csak a mítoszokban, legendákban és a rémálmaiban találkozhat,  de... kiderül, hogy nagyon is léteznek. A lány egy több száz éves konfliktus kellős közepén találja magát, ami akár a halálához is vezethet. Saeris, aki több mint ezer év után elsőként érkezett Yvelia zord hegyvidékére, tévedésből Kingfisherhez, egy jóképű tünde harcoshoz köti magát, akinek számos titka és aljas terve van. Fel akarja használni a lány alkimistaképességeit, hogy megvédje a népét, bármi legyen is ennek az ára… De az alkukkal óvatosnak kell lenni a tündék földjén. Mert az ördög a részletekben rejlik… 

Drágáim, íme a példa arra, hogy nem mindenki ízlése egyforma, a sok magasztaló bejegyzés között találhattok egy kissé kritikusabb hangot is, íme, miért nem ülök fel a Quicksilver rajongói vonatra.... Beleestem abba a csapdába, hogy óriási elvárásaim voltak a regény felé, mivel a külföldi megjelenése óta tele van vele a könyves közösségi média. Annak nagyon örültem, hogy a Könyvmolyképző szerezte meg a kiadás jogait, és egy első osztályú fordítót sikerült felkérni, a kivitelezés és a fordítás szerintem tökéletesre sikerült.
De térjünk rá a történetre. Az első néhány tucat oldal még nagyon jól csúszott, hiszen megismerhettem egy igencsak ügyes, harcos, fiatal hősnőt, aki egy nagyon szegény környéken próbálja fenntartani magát, és vigyázni a testvérére. Egy kovácsműhelyben segít, de leginkább lopásokból él egy olyan világban, ahol kevés az étel és kb két deci víz a napi fejadag. Egy véletlen folytán sikerül egy aranyból készült kesztyűt ellopnia az egyik királyi testőrtől, de sajnos elkapják, és a királynő halálra ítéli. Csakhogy Saeris rendelkezik egy rejtett képességgel, irányítani tudja a fémeket, bár még nincs tisztában a dolog gyakorlati részével, azt azonban eléri, hogy szerezzen egy kardot és a végső harc közben megnyisson egy higannyal lezárt átjárót. Egy titokzatos alak megmenti őt és a portálon át magával viszi a tündék birodalmába, melynek létezéséről eddig csak a mesékben olvasott. Nos, a tündéknek szükségük van egy alkimistára, aki ereklyéket kovácsol nekik, hogy legyőzhessék az ellenségeiket, és Saeris hajlandó segíteni, ha áthozzák Haydent, a testvérét is. Ez nem sikerül, mert Kingfisher a lány korábbi alkalmi partnerét, Carrion Swift-et hozza magával, aki Haydennek hazudja magát. Saerisnek nincs más választása, kísérleteznie kell a higannyal, mert köti az egyezség, és a siker az ára annak, hogy Kingfisher teljesítse a kívánságát.

 

Azt hiszem sejtem, hogy miért annyira népszerű ez a könyv, hiszen szétszálazva megvan benne a mostani népszerű fantasy elemek java, és ki ne olvasna szívesen tündékről, vámpírokról, mágiáról. Természetesen megalkotta a szerző a kellően morcos, "valójában nem az vagyok, akinek látszom" főhőst, aki majdnem kétezer éves és két méter magas, a többi része nagyságáról nem beszélve. Megjegyzem nem tudom hova fog ez még fajulni, és mikor kapunk újra átlagos méretű hősöket, esetleg kevesebb felszínességgel. Kingfisher elég sokáig húzza az időt, mielőtt megtudnánk a titkait és jobban kiismernénk, persze sokkal hamarabb hatnak a külső adottságai hősnőnkre, kit érdekel, amúgy mennyire bunkón viselkedik. Aki itt ellenségből szerelmeseket, vagy lassú égésű románcot emleget, az szerintem másik könyvet olvasott, mert ebben romantika címén egy elemi vágyon alapuló összesimulás bontakozik ki a szemünk előtt. A spicy jelenetek sora abszolút igazolja a regény romantasy zsánerbe való besorolását, aki ezt szereti, nem fog csalódni. Az, hogy vannak erotikus jelenetek, azonban még nem garantálja, hogy valódi érzelmeken alapuló kémia van a partnerek között. (Spoiler: nem sok volt.) Sokkal több idő elteltével lett volna ez hihető.
Sajnos jómagam nem lettem ennek a párosnak a rajongója, nem váltottak ki belőlem szimpátiát, ennek elsősorban Saeris volt az oka. Az elején elhittem, hogy bátor, függetlenségre törekvő nő, de ebben a világban más arcát mutatja, nekem sok volt a buta nyafogás a részéről, no meg a folyamatos nyálcsorgatás, amit meg lehetne amúgy érteni, tekintve a pasit, de hát azért nem ilyen mértékben. 

Mivel énelbeszélő a regény Saeris szemszögéből, sajnos nem ismerhettem meg Kingfisher belső gondolatait. Viszont időnként a higany saját hangot kap a lány fejében, jó ötlet volt ily módon megszemélyesíteni. 

Sajnos az idő múlásával sem kerültem közelebb a hősnőhöz, a karaktere számomra a mélypontja volt a történetnek. Kissé ellensúlyozta őt Kingfisher, de nem eléggé, egyszerűen nem ütötte meg a mércét ő sem. Utólag sok minden meg lett magyarázva a tettei és szavai kapcsán, de én akkor is nagyrészt kínosnak éreztem a viselkedését. Ha kettejüket félretesszük, máris kiderül az ég, ugyanis a mellékszereplők elvitték a show-t az én olvasatomban. Kezdve Carrionnal, aki eljátszotta a felesleges harmadik szerepét, de olyan szórakoztató módon, amit kár lett volna kihagyni. Később persze meglepő fordulatot is okoz, érdemes odafigyelni rá a kezdetektől. Meg merem kockáztatni, hogy a valóságban őt választanák az olvasók, legalábbis ha magamból indulok ki. Aztán bőven szerepelnek a regényben tünde harcosok Kingfisher oldalán, akik végre hoztak magukkal lendületet, humort, harci eseményeket.
A világfelépítés ismertetése nem volt tökéletes, és már az elején voltak ellentmondások, amiket nem értettem. Erősen hangsúlyozta a szerző, mennyire kevés a víz ezen a földön, nemkülönben a Harmadik kerületben, mindenki kiszáradással küzd, és lopni kell a tározókból a vizet. Közben meg a helyi kocsmában nincs korlátozva a sör és az egyéb alkohol. Nem értettem a fertőzés ügyét sem. Ott van aztán Saeris öccse, akit annyira meg akar menteni, de később alig kerül szóba, szinte feledésbe merül. A cuki kisállat sem hiányozgat a sztoriból, kapunk egy kisrókát, aki végig ott van körülöttük és baromira vártam, hogy legyen valami szerepe, de csalódnom kellett. Miért kapott helyet? Mert kellett valami meleg és simogatni való szőrös cucc?

Ami viszont elnyerte a tetszésem, az a fémekhez kötődő varázslat, az alkímia. Bár itt a higany került a központba, egyáltalán nem a mai tulajdonságai szerint szerepeltette a szerző. Szó nem volt a higanygőz mérgező mivoltáról, sehol sem volt az a pánik, ami minden mai családnál előfordul, amikor eltörik egy higanyos hőmérő. Mindezzel együtt tetszett a portálos közlekedés, a higanymedencék ötlete, és a talizmánok kovácsolásának misztikuma. Ezek vittek egyediséget a történetbe a megszokott fantasy elemek mellett.   
A végére, az utolsó száz oldalon felpörögtek az események, sőt, talán túl sűrűre is sikerült, ennyi bonyodalom, leleplezés, hősies helytállás alig fért el a lapokon. Elég merész dolgok is előkerültek az ellenség kapcsán. amit nem is sejtettem, hogy a történet része lesz. Persze kíváncsi vagyok, hogyan folytatódik majd a sztori, de számomra ez nem egy körömrágósan várt második rész lesz, nem érzek halálos függővéget.   
Összességében szerintem ez egy közepes könyv, ami nagyon túl van hype-olva, de így legalább mindenkinek magának kell eldöntenie, megérdemelten-e vagy sem. Rengeteg olyan adalék van a regényben, amire azt fogod mondani, - ezt már valahol olvastam - ami többnyire elmegy, de párszor kiakasztó. A mozgó tetkóknál és a beszélő kardoknál azért meglehetősen rángattam a szemöldököm. Egyszerűen sok volt az ilyen deja vu pillanat, de elismerem, hogy sok olvasónak mindez újdonság, és a regény itthon is nagy kedvenc lesz. Olvasd el, döntsd el magad!

Képek: Pinterest

Borító: Ez egy ütős borító, sokak kedvence lesz.

Kedvenc karakter: Carrion

Szárnyalás: A higany megszemélyesítése.

Mélyrepülés: Sok a hasonlóság más romantasy regényekkel.

Érzelmi mérce: Belőlem nem váltott ki mély érzelmeket ez a kapcsolat, inkább vágy alapú, semmi lassú égés, vagy enemies-to-lovers trope,  nagyot tévedett, aki ezt beleálmodta.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

BELEOLVASÓ 

Nyereményjáték

 

Saeris belső erejét és eszét használja ahhoz, hogy valami újat alkosson. - Így hát nektek is a fejeteket, helyesebben szemeteket kell használnotok a mostani játékunkban. Nincs más dolgotok, mint elolvasni a beleolvasót és az alapján helyesen válaszolni a feltett kérdésekre.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS:  MI  A  KIRÁLYNŐ  NEVE?

a Rafflecopter giveaway

Állomások:

 

06.08 Insane Life
06.09 Angelika blogja
06.10 Sorok között
06.11 Milyen könyvet olvassak?
06.12 Kitablar
06.13 Kelly és Lupi olvas
03.14 Dreamworld
06.15 Ambivalentina

Jenni Fletcher: Hogyan ​veszítsünk el egy grófot tíz hét alatt

 

Mit tehet Miss Essie Cravent, akinek esze ágában sincs hozzámenni a férfihoz, akivel már gyerekkorukban eljegyezték? Természetesen mindent megtesz, hogy ne váljon belőle grófné! Bár azért be kell vallania magának, hogy Denholm grófság örököse elég vonzó férfivá érett…

Tartsatok bloggereinkkel a Hogyan ​veszítsünk el egy grófot tíz hét alatt című regény blogturnéján, és ne felejtsetek el játszani, ugyanis egy olvasónk a turné végén megnyeri a könyvet a Menő Könyvek Kiadónak hála!

Menő Könyvek, 2025

352 oldal

Fordította: Balássy Fanni

Goodreads: 3,79

Besorolás: történelmi romantikus

Miss Essie Cravent gyermekkorában eljegyzik egy fiúval, akivel csupán egyszer találkozott élete során, de akkor szörnyű benyomást tett rá. Időközben a gőgös, fekete hajú, kék szemű fiú vonzó fiatal férfivá cseperedik, és Denholm grófságának örököseként társaságszerte partiképes agglegénynek számít.

A két fiatal házasságkötésének napját már kitűzték, ám a temperamentumos Essie többről álmodik, mint hogy grófné legyen, és bármit képes elkövetni a vágyai beteljesítéséért. Egymás után szövi a terveket, ám a grófot keményebb fából faragták, mint először sejtette. És mialatt egyre csak telnek a hetek, maga is elbizonytalanodik: valójában miért is akarja elveszíteni a férfit?

Egyik nagy kedvenc filmem a mai napig a "Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt" - itt pedig elég volt elolvasnom a regény címét, hogy azonnal akarjam ezt a könyvet. Persze itt nem volt "szerelempáfrány", meg nem egy újságcikk miatt történik a szerelmi gabalyodás, de valami hasonlóra tippeltem, csak áttéve az 1800-s évekbe. Valahol bejött, amire tippeltem, valahol meg nem:).

A történetünk szerint Essie és Aidan gyerekkorukban el lettek egymással jegyezve, bár majd meg tudták volna ölni egymást egy kanál vízben. Essie 18 éves lesz és egyre jobban közeleg az elkerülhetetlen, miszerint hozzá kell mennie a kiállhatatlan gyerekkori ismerőséhez. Neki pedig esze ágában nincs férjhez menni. Egyrészt még mindig élénken él az emlékezetében a kiállhatatlan fiú, másrészt az anyukája tragédiája se arra ösztönzi, hogy neki is férjhez kellene mennie, harmadrészt pedig álmai vannak - színésznő szeretne lenni.

Találkozik is ismét a két fiatal és Essie csodálkozva látja, hogy a fiú megváltozott. Udvarias, kellemes modorú és rettentő jóképű fiatalemberré nőtt fel. Természetesen ez nem nagyon módosítja a tervét, így minden porcikájával azon van, hogy rávegye Aidant, hogy bontsák fel az eljegyzést. A fiúnak viszont esze ágában nincs ezt megtenni, hiszen egyrészt a családja jövője múlik ezen a frigyen, másrészt pedig megtetszik neki a fiatal, gyönyörű lány. Vajon sikerül Essie terve?

Őszinte leszek nagyon jól szórakoztam ezen a történeten még akkor is, ha az egész klisékre épült és ahogy "felsorakoztak" a szereplők már tudtam, hogy ki lesz a jó és ki lesz a rossz, miből lesz a bonyodalom és hogyan fogják megoldani - mind a főszálra, mind a mellékszálakra értem. De ettől függetlenül egy kedves, szórakoztató, humoros és romantikus történetet olvashattam.

Essie és Aidan párosan nagyon aranyos, imádtam a szócsörtéiket, főleg a "nem akarok hozzád menni - pedig én juszt is elveszlek" típusúakat. Essie rettentően naív, de mégis határozott elképzelésekkel bíró fiatal nő, aki tudja, hogy mit akar és mit nem és ennek hangot is ad. Meglátszik rajta, hogy nem szerető családban nőtt fel, nem volt mellette egy édesanya, aki kisegítette volna a nehéz helyzetekben, így ezeket neki kellett megoldania. Sok esetben imádtam, amit tett, de a naívságával és a csökönyösségével néha a sírba tudta volna vinni Aidant (és természetesen engem is:).

Aidanról sokat nem tudunk meg, csak amennyit ő maga is elmesél Essie-nek. Neki címe van, de vagyona nincs, az apja elkótyavetyélte és ez az egyetlen egy kiút, hogy elvesz egy gazdag, hozzá illő hölgyet. Neki sincs sok kedve eleinte az egészhez, hiszen ki örülne egy előre elrendezett házasságnak, de ahogy megismeri Essiet, egyre inkább érződik rajta, hogy neki már nem lenne egyáltalán ellenére ez a frigy. Én nagyon szerettem volna, ha ő is kap saját szemszöget, amivel jobban megismerhetjük és nem csupán mellékszereplővé alacsonyodik le a regényben, hanem egyenrangú párja lesz Essienek.

A főszál mellett természetesen kellett valami kiegészítő rész is, ezt az unokahúga, Caro izgalmas és majdnem rossz véget érő romantikus kalandja adta és természetesen nem feledkezhetek meg a még mindig éles eszű és csípős nyelvű nagyiról sem, aki a két lányt gardedámozza. A nagyi hatalmas pluszt adott a regényhez, nagyon szeretem az ilyen idős hölgyeket, akik már nem foglalkoznak a szabályokkal és etikettel és úgy élik az életüket, ahogy ők szeretnék.

Az ember azt hinné, hogy a 1800-s (és korábban) élt nemes hölgyeknek mennyire egyszerű volt a dolguk, hiszen csak partikat, estélyeket adtak és szép ruhákban csillogtak. De ahogy elolvasunk egy-egy ilyen regényt, amelyek jobban beleláttatnak az akkori kor nőinek életébe, rájövünk, hogy mennyi munka volt a csillogás mögött. Hiszen az etikettet nagyon kellett ismerni, egy rossz mozdulat, mondat, öltözet és már ki is közösítette az ember lányát magából a társaság. Hogy "harcolni" kellett a jó partikért, hogy senki nem világosította őket fel, hogy mit is jelent a házasélet és még sorolhatnám. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy mennyire kellene őket sajnálni, de azért nekik sem volt fenékig tejfel az életük.

A szerző pedig itt egy rövid betekintést nyújt ebbe a világba, bemutatja, hogy milyen szigorú kötöttségek között élték az életüket ezek a fiatal lányok és milyen nehéz dolga volt annak, aki esetleg többre vágyott, mintsem "csak" feleségnek lenni.

És a történet vége? Természetesen mindenki megkapja azt, amit érdemel és amire vágyik. Azonban az unokahúg, Caro története nyitott maradt, így akár el tudnék vele képzelni egy spin-off történetet is.

A klisék és kiszámítható történet mellett azért összességében imádtam ezt a humoros, romantikus történetet, amit nyugodt szívvel ajánlok fiatalabb és idősebb romantikát kedvelő olvasóknak is!

Borító: Imádom az ilyen "élőszereplős" borítókat és ez így tökéletes. Mutatja is, meg nem is a szereplőket, épp annyit kapunk belőlük, ami meghagyja a lehetőséget, hogy mi is elképzeljük a sajátjainkat.

Kedvenc karakter: Essie, Aidan és a NAGYI

Szárnyalás: a humor és a romantika

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: romantikus

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Játékunk ezúttal igazán meg fogja mozgatni azokat a bizonyos kis szürke agysejteket! Minden állomáson találtok egy összekevert betűkből álló szót, és ki kell találnotok, hogy vajon mi lehetett az eredeti. (Mindegyik szónak köze van a könyvhöz.)

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

gégelangy

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

[Blogturné Klub]
Június 06 - Ambivalentina

Június 11 - Hagyjatok! Olvasok!
Június 12 - Kelly és Lupi olvas

Június 13 - Dreamworld

Mona Kasten: Save ​Us – Megmentjük egymást (Maxton Hall #3)

 

Még egyszer utoljára visszatérhetünk a Maxton Hall falai közé. Ruby és James története a végéhez ér - de még tartsatok velünk egy utolsó szerelemmel, barátsággal és cselszövéssel teli kötetre, melyben reméljük, hogy minden szereplő, akit a trilógia során megkedveltünk, megkapja a boldog befejezést. Ne feledjétek, hogy a turné végén kisorsolunk egy példányt is a kötetből!

Könyvmolyképző, 2025

360 oldal

Fordította: Budai Zita

Goodreads: 3,82

Besorolás: YA, ifjúsági, romantikus

Ruby és James megmenti vagy kölcsönösen tönkreteszi egymást?

Ruby sokkhatás alatt áll – Oxford és minden álma veszélybe kerül. Ráadásul minden jel arra utal, hogy mindezért James a felelős. De lehetséges ez, mindazok után, amin keresztülmentek?

A lány azt hitte, hogy megismerte az igazi Jamest. A fiút, akinek megvannak a saját álmai, aki megnevetteti, és egy pillantásával megdobogtatja a szívét.

Eközben míg ő azért küzd, hogy mindennek ellenére leérettségizhessen, Jamest egyre jobban fenyegeti a veszély, hogy a családjával szembeni kötelezettségek súlya alatt összeroppan.

Közben azon is el kell gondolkodniuk, vajon kettejük világa nem különbözik-e mégis túlságosan egymástól. Megtalálhatják így is az egymáshoz vezető utat?

TikTok-szenzáció! #BookTok, #OlvassEgyJót

Éld át a Maxton Hall-trilógia magával ragadó fináléját!

Anno még mielőtt olvastam volna a könyvet, láttam a Netflixen az első részt és nagyon tetszett. Ehhez képest az első rész még jobb volt könyvben, így nem volt kétséges, hogy elolvasom a teljes trilógiát. Bár voltak tippjeim, hogy hová fog kifutni a történet, de azért kíváncsi voltam, hogy ugyanaz lesz-e a végkifejlet nálam és az írónőnél is.

Imádom a lassú lefolyású szerelmi történeteket és ez pont ilyennek indult anno. Ellenségekből szeretők - ennél jobban nem is lehetett volna leírni ezt a regényt. Az első részben megkaptuk az ellenségeket, majd a szeretőket, a második részben jött a bonyodalom, ami szétszakítja a szerelmeseket, majd kaptunk ott is egy olyan függővéget, ami miatt azonnal akartam volna a harmadik részt is. És itt futott ki a sztori teljesen.

A harmadik részben (aki nem olvasta az első két részt, annak spoileres lehet, úgy olvassátok tovább!) ugye áll a bál, Rubyt eltanácsolják a Maxton Hallból az ominózus fotók miatt, Jamest sem akarja látni, hiszen a fotókat anno ő készítette. James és Lydia apja kideríti, hogy Lydia terhes, így elzavarja a nagynénjükhöz a lányt. James pedig megpróbálja otthagyni az apját és a cégét, hogy végre önálló és boldog lehessen.

Szóval, ahogy látjátok kaptunk itt is bőven kalamajkát, amit meg kell oldania a főhőseinknek. Ezzel nincs is baj, csak számomra mindez valahogy túl cukormázasan történik. Tudom, hogy mi ezért olvassuk ezeket a történeteket, hiszen épp eléggé kemény a világ ahhoz, hogy el tudjunk menekülni ilyen cuki regényekhez, de nekem ez már valahogy túl édesre sikerült, megülte a gyomromat. Valószínűleg erre az írónő is rájött időközben, mert a vége előtt még gyorsan tett bele egy újabb csavart, amivel kicsit felzavarta az addigra már eléggé állott vizet, de ez már nem igazán segített nálam.

Ami pluszban sok volt, az a rengeteg szemszög. Olyan emberek is kaptak saját fejezeteket és szemszögeket, akik az előző részekben kb 1-2 önálló mondatot mondtak el. Szerintem épp elég lett volna, ha a főbb szereplők gondolatait ismerjük meg, nekem így már túlságosan széttagolódott az egész. Úgy éreztem, hogy már nem igazán tud az írónő mit beleírni ebbe a részbe, így ki kell töltenie valahogyan a harmadik kötetet is. Én gyakran úgy látom, hogy a második részek a "töltelék regények", hogy meglegyen a ma már elvárt trilógia, akkor is, ha nincs három résznyi mondanivalója a szerzőnek. Itt érdekes módon a második rész nem volt rossz egyáltalán, itt a harmadikat éreztem feleslegesnek.

De, hogy ne csak a rosszakról írjak, a főhős párosunk még mindig rettentő aranyos. James és Ruby tökéletesen kiegészítik egymást, Ruby rettentő jó hatással van Jamesre, aki végre leteszi a nemtörődöm aranyifjú énjét és kiáll magáért és a szeretteiért is. Lesznek céljai és végre megmutatja, hogy jóval több, mint egy unatkozó, bulizó milliomos csemete.

A másik nagy kedvencem az Ember - Wren duó volt, róluk szívesen olvasnék akár egy külön spin-off kötetet is.

Sajnos Lydia és Graham nem került annyira közel hozzám, bár Lydiát nagyon megkedveltem, de Graham számomra végig egy teljesen nulla, semmilyen karakter volt, nem jött át egyáltalán, hogy Lydia mit lát benne és ezen az sem segített, hogy ő is kapott természetesen saját fejezeteket.

És a történet vége? Nem hiszem, hogy nagyon elspoilerezném, ha azt mondom, hogy mindenki megkapta, amit érdemelt, amire vágyott, amit a számára kijelölt a sors. Azért arra kíváncsi lennék (persze sose fogom megtudni), hogy James, azzal, hogy azt választotta életútnak, amit és Ruby, aki szintén mást választott, 5-6 év múlva is együtt lesznek-e vagy ez csak a szokásos gyönyörű, mindent elsöprő első szerelem, amire majd természetesen más-más pár mellett, de könnyes szemmel emlékeznek vissza az öregkorukban.

Ezektől függetlenül számomra ez a trilógia egy "guilty pleasure", akkor is végigolvastam, ha a harmadik rész számomra meg se közelítette az előző két rész színvonalát és persze rettentően várom, hogy a Netflix mit hoz majd ki belőle :). Jó volt kicsit visszatérni a középiskolába, átélni újra az első nagy szerelmet, a barátságokat és mindent, ami ehhez kapcsolódik.

Aki olvasta az első két részt, az olvassa el ezt is, így legalább végleges lezárást kaphat.

Borító: semmi extra, beleillik a trilógia többi része közé - számomra egyáltalán nem figyelemfelkeltő

Kedvenc karakter: James, Ruby, Ember, Lydia

Szárnyalás: a végkifejlet

Mélyrepülés: a túl sok szemszög és a történet elhúzása

Érzelmi mérce: romantikus és romantikus és romantikus

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Az állomásokon egy-egy szereplő nevét találjátok - de a betűit összekevertük. Nektek az a feladatotok, hogy az anagramma helyes megfejtését beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

AABEEFJMORTSU

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Június 03 - Kitablar
Június 05-  Insane Life

Június 07 - Kelly és Lupi olvas

Kate Golden: Peridot ​ígérete (A szent kövek #2)

 

A Szent kövek sorozat folytatódik - megérkezett a Peridot ígérete! Miután nagy vereséget szenvedtek, Kane és Arwen Citrin birodalmába menekül, hogy szövetségesekre leljenek. De senki sem akar összetűzésbe kerülni Lazarus királlyal, és a prófécia szerint az egyetlen esély Evendell felszabadítására, ha Arwen végez a veszedelmes uralkodóval. Ehhez pedig szüksége van a Nap Pengéjére, amit már évek óta elloptak Ónix birodalmából. Újabb kalandok, újabb árulások - vajon a szerelem képes kijátszani a halált? Tartsatok velünk, és a turné végén lehetőségetek nyílik megnyerni egy példányt a regényből!

Anassa Könyvek, 2025

400 oldal

Fordította: Bosnyák Edit

Goodreads: 4,02

Besorolás: fantasy, romantasy, new adult

A ​halál próféciája. A remény fegyvere. A szerelem ereje.

Arwen Valondale a titokzatos Citrin Királyság felé hajózik a Szirén-öbölben lezajlott csata után. Meggyötörve a sokkoló felfedezésektől és újonnan szerzett erejétől, minden fájdalmát és dühét arra az emberre irányítja, aki elárulta őt: Kane Ravenwood királyra.

Ám Kane közelségét nem kerülheti el – együtt utaznak, hogy megszerezzék a Nap Pengéjét, egy legendás fegyvert, amely elválaszthatatlanul összefonódik Arwen sorsával és az egész birodalom jövőjével. Miközben Arwen kétségbeesetten próbálja elfojtani a férfi iránti vonzalmát, a köztük lévő törékeny szövetség egyre bizonytalanabbá válik, Kane ugyanis hajlandó akár a legsötétebb útra is rálépni, hogy biztonságban tudja őt.

Miközben Arwen olyan teremtményekkel, ellenségekkel és varázslatokkal kerül szembe, amelyek minden képzeletét felülmúlják, meg kell fejtenie múltjának titkait, hogy legyőzze a szörnyűséges fae királyt, Lazarust. Ám ha felébreszti magában a fényt, azzal talán nemcsak a saját életét, hanem mindenki másét is kockára teszi, akit szeret.

És elérkeztünk a második részhez. Az első rész tavaly nagy szerelem volt a számomra, az izgalmas történet, a forró szerelmi szál magasra tette a mércét, így kíváncsian vártam, hogy képes-e az írónő megugrani ezt a lécet vagy legalább megmaradni az előző rész színvonalánál.

A történetünk szorosan kapcsolódik az első részhez. (innentől lesz, ami az első részre spoileres lesz, úgy olvassátok tovább). Nem sokkal járunk a Lazarus királlyal való összecsapás után, a kis csapat új szövegségesek reményében a Citrin Királyság felé tart. Arwen teljesen össze van törve, hiszen egyrészt megismeri a proféciát, amely a halálát jövendöli, másrészt Kane-ben is rettenetesen csalódik, hiszen úgy érzi, hogy a szeretett férfi minden tette arra irányult, hogy őt megszerezze és utána felhasználja a céljaira. Kane persze rettentően érzi magát, hiszen egyre inkább beleszeret Arwenbe, de a lány annyira elutasító, hogy egyszerűen maga se tudja, hogy mit csináljon - harcoljon a lányért vagy hagyja inkább békében arra a kis időre, ami még megadatott neki.

Azzal, hogy új szövetségeseket keresnek maguknak, végre kinyílt a világ. Új királyságokat, rémisztő lényeket és veszélyes helyszíneket ismernek (ismerünk) meg, mi meg izgulhatunk bőségesen a főhőseinkért. A Nap Pengéjét nem egyszerű felkutatni, hiszen mindenki csak tippeli, hogy merre lehet és a világ nagy. Az idő viszont egyre fogy.

Forrás

Persze nem lehet kihagyni a romantikus szálat sem. A Citrin Királyságban megkapjuk a már kötelező elemként használatos szerelmi háromszög harmadik "csúcsát" is, Fedrik herceg személyében. Természetesen ő szöges ellentéte Kane-nek, jóindulatú, barátságos, néha én túl naívnak is tartottam, kedves és azt a nyugalmat és biztonságot adná Arwennek, amit Kane a heves vérmérsékletével biztosan nem tudna. A történet legviccesebb jelenetét azok adták, ahol ezek hárman együtt szerepeltek. Fedrik cukkolta Kane-t, aki azonnal ugrott mindenre, Arwen meg nem győzte nyugtatni a kedélyeket. Imádtam ezeket a szócsőrtéket! Persze nem kell sokat azon agyalnunk, hogy Arwen kihez is vonzódik inkább és teljesen nyilvánvaló, hogy Fedrik csak azért került a történetbe, hogy még több legyen a dráma a két főhősünk között. Ettől függetlenül nagyon szerettem a szőke herceget és remélem, hogy nem most hallottunk felőle utoljára.

Kane és Arwen között még mindig izzik a levegő, még akkor is, ha Arwen épp egy kanál vízben meg tudná fojtani a királyt. DE - bár én nagyon szeretem azt, amikor épp mosolyszünet van és kínlódik mind a két fél tudván, hogy a másikat szereti, de mégsem lép egyik sem, de ITT ez nekem picit sok volt. Arwen boldogan adja a szerelmi tanácsokat Marinak, Griffinnek, csak épp magát nem látja, hogy mit kínlódik össze feleslegesen. A nagy macho Kane meg, amit nyüglődött, azzal egy külön könyvet meg lehetne tölteni :). De még ez sem tudta elvenni a kedvemet tőle, mert azért voltak olyan pillanatai, amikor megcsillantotta, hogy miért is retteg tőle mindenki, ha arra kerül a sor, hogy képes a földig rombolni a világot, ha a szeretteit valaki fenyegei és természetesen mennyire figyelmes és romantikus tud lenni azzal, akit szeret. Egyetlen egy dologtól kaptam agybajt, mégpedig attól, amikor is "kismadárnak" nevezi Arwent. Biztosan így szerepel ez az eredeti regényben is, nem hiszem, hogy rossz lenne a fordítás, de engem egyszerűen kivert a veríték ettől a szótól. (pedig még el is magyarázza, hogy miért hívja így a lányt). De a szerző azzal, hogy Kane is saját szemszöget kapott, hatalmas pluszt adott a történethez.

Arwen viszont hatalmas karakterfejlődésen megy keresztül (ha nem nézzük a gyerekes "utállak, mert átvertél" részét). Az egyszerű fiatal gyógyító lányból egy végtelenül badass főhősnő lesz, aki beleveti magát a kalandokba, sosem a dolgok könnyebbik részét fogja meg és a barátaiért, szeretteiért bármire képes. Imádtam ezért! A nyüglődése pedig bár bosszantó sokszor, de azért valahol érthető is. Te vagy az utolsó tisztavérű tünde, rajtad áll a világ sorsa, persze csak akkor, ha a profécia által megjövendölt módon meghalsz. Hiába találtad meg a szerelmet, ha az "elárult". Közben fel kell nőnöd a feladat súlyához, nem üldögélhetsz egy sarokba behúzódva és rettegve számolni a napokat a halálodig. Ez azért nem kis feladat...

A történet pedig lendületes, sodró, egy percig meg nem áll. Én szinte egy ültőhelyemben kiolvastam a könyvet, annyira vitt magával a sztori. Az írónő nem félt attól, hogy a szereplőit megkínozza, mind testileg, mind lelkileg vagy olyan próbáknak, helyzeteknek tegye ki, amelyik az életüket veszélyezteti. Röviden, a regény nem csak kizárólag a két főhős közti szerelmi szálat húzta ide-oda, hanem kemény, veszélyes kalandokon kellett a főhőseinknek és társaiknak átküzdeniük magukat ahhoz, hogy a Nap Pengéjéhez eljussanak. És akkor még nem is említettem az árulásokat, amelyek sokszor nem várt helyről érkeztek...

És a kötét vége milyen? Természetesen egy nagyon körömlerágós függővég, ami után tuti, hogy olvasni akarod azonnal a harmadik részt!

Összességében nekem bejött a második rész is, bár nem tudta túlszárnyalni az elsőt. A sok nyüglődős, szerelmi civakodást ellensúlyozni tudta a pörgős, izgalmas cselekmény, a pár csavar, amit a szerző beleszőtt a történetbe és természetesen a függővég!

Alig várom, hogy olvashassam a folytatást!

Borító: Gyönyörű, látványos!

Kedvenc karakter: Kane, Arwen, Mari, Fedrik

Szárnyalás: az izgalmas világ

Mélyrepülés: a "kismadár" elnevezés

Érzelmi mérce: izgalmas, néha bosszantó és persze tele romantikával (és +18-s karikás részekkel)

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

BELEOLVASÓ

Nyereményjáték:

A nyereményjátékunkban minden állomáson egy drágakő nevét találjátok - de a betűket összekevertük. Az anagramma megfejtését írjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

aeimsttz

a Rafflecopter giveaway 

A blogturné további állomásai:

Május 24 - Kitablar

Május 28 - Dreamworld

Május 29 - Kelly és Lupi olvas

Május 30 - Insane Life

Mat Youkee: Negyven ​nap a dzsungel fogságában

 

Mat Youkee könyvében négy uitoto gyermek történetét ismerhetitek meg, akiket 2023-ban negyven napi keresés után találtak meg a dzsungelben. A csodával való határos módon megmenekült gyerekekről bloggereink mesélnek nektek!

Ne felejtsetek el játszani se, ugyanis a Corvina kiadónak hála egy szerencsés olvasónk megnyeri a turné végén Negyven nap a dzsungel fogságában című könyvet!

Corvina, 2025

240 oldal

Fordította: Lázár Júlia

Goodreads: 4,11

Besorolás: realista, túlélő, igaz történet

2023 júniusában négy uitoto gyermek csodával határos módon túlélt egy repülőszerencsétlenséget az Amazonas menti áthatolhatatlan dzsungelben. A testvérek aligha menekülhettek volna meg az őserdő veszedelmeitől a tizenhárom éves Lesly, a legidősebb lány rátermettsége nélkül. Negyven napi keresés után találtak rájuk a katonákból és indián önkéntesekből álló egységek, akik egy percre sem adták fel a reményt. Varázslatokkal, mítoszokkal, politikai botrányokkal teli világba vezet el ez a történet, amihez hasonlót eddig csak a világhírű kolumbiai író, Gabriel García Márquez regényeiből ismerhettünk.

Őszinte leszek, a történetet már ismertem. Sok Youtube csatornát nézek és egy alkalommal egy youtuber pont ezt a témát dolgozta fel. Azonban, amikor megláttam a könyvet, kíváncsi lettem rá, hogy vajon milyen plusz információkat kaphatok még erről az elképesztő esetről.

A könyv azt a borzalmas és szinte hihetetlen történetet dolgozza fel, miszerint 2023-ban egy kis Cessna gép lezuhant az Amazonas menti dzsungelben valahol Kolumbiában és a repülőn utazó 2 felnőttből és négy gyermekből a gyerekek túlélték a katasztrófát és több, mint 1 hónap után épségben találták meg őket.

A szerzőt is nagyon megindította a történet és úgy döntött, hogy mivel rengeteg kérdés merült fel az esettel kapcsolatban, megpróbál utánajárni ezeknek és írott formában megosztja velünk is. Én pedig lelkesen vetettem bele magam a könyvbe.

Igazából megkaptam sok kérdésemre a választ, de jó pár nyitott is maradt. Számomra a szerző picit nagyot akart markolni, de keveset fogott. A legérdekesebb természetesen az lett volna, ha a gyerekek szemszögét is megkapjuk, de ez körülbelül lehetetlen vállalkozás volt, így maradt a mentőcsapat beszámolója és mivel az nem hiszem, hogy kitett volna egy teljes könyvet, így a szerző körbejárta az egész helyzetet: honnan indult a család, mik voltak az akkori körülmények Kolumbiában, mi vezetett ehhez a tragédiához. Ez érdekes volt, hiszen Kolumbia is az az ország, amiről legtöbben csak a kábítószerek, a kartellek révén hallunk, pedig azért jóval több van abban az országban. Rettentően tetszett, hogy Matt Youkee betekintést enged a dzsungelben élő törzsek életébe, társadalmába, hogy a mai napig mennyire másként élnek, mint mi. Magdaléna a gyermekek édesanyja is innen származott (az Uioto törzsből), ahol a nőknek még mindig a háziasszony, az anya szerepe jut, többet nem várnak el tőlük és nem is akarnak. Magdaléna viszont ennél többre vágyik és látjuk a kétségbeesett próbálkozásait, hogy civilizáltabb életet élhessen. És épp ez az, ami ebbe a tragédiába hajszolja őket.

Érdekes volt látni, ahogyan a modern katonák és a dzsungelben élő törzsek, attól függetlenül, hogy ellenségei egymásnak, hiszen a törzsek gyakran segítik a drogkartelleket, mégis mennyire össze tudtak dolgozni, hogy megtalálják a gyerekeket. Hogy amikor már a „modern” keresési módszerek befuccsoltak, akkor kokalevelekkel, sámánokkal, ráolvasásokkal és népi hiedelmekkel mégis mennyire messzire jutottak. Persze a kétkedés joga mindenkiben ott maradhat, hogy vajon képesek lettek volna a katonák ezek nélkül is megtalálni a gyerekeket? Ez már sosem fog kiderülni.

Az viszont jól látszódott, hogy a gyerekek életbenmaradásának a fő záloga az volt, hogy a családjuk a dzsungelbeli törzsből származott, így jó pár olyan dolgot is megtanultak már kisgyerekként a túlélésről, ami elősegítette azt, hogy tudják, mivel etessenek egy 10 hónapos csecsemőt és magukat, hogy keressék meg a folyót a víz miatt ésatöbbi. Nem hiszem, hogy egy városi gyerek ezeket tudta volna. Persze azon is múlt a dolog, hogy az egyikük már 13 éves volt, így a kisebbeknek útmutatást és segítséget tudott nyújtani. 

Érdekesek voltak a térképrészletek, amelyek mind a repülő útját, mind a tragédia, mind pedig a keresés helyszínét mutatták meg. A dzsungel mindig is veszélyes helynek tűnt és a leírások és beszámolók továbbra is ezt erősítették meg. 

Amit viszont én betettem volna, ha már ennyire a történethűségre törekedett a szerző, pár fotó a keresésről, a roncsról vagy akár a mentőkutyáról, amelyik soha nem lett meg. De igazából ezek közül bármelyikre rá lehet keresni a neten, szóval ez csak az én kekeckedésem. 

Összességében érdekes a könyv, azoknak mindenképpen, akik még nem ismerik ezt a történetet. Azoknak pedig, akik már ismerik, higgyétek el, azoknak is tud újat mondani, hiszen a háttértörténet is körülbelül ugyanannyira izgalmas és érdekes, mint maga a keresés.

Borító: Figyelemfelkeltő és utal a történetre!

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: -

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: -

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Minden állomáson találtok egy összekevert betűkből álló szót, és a ti feladatotok, hogy kibogozzátok őket! Annyit segítünk, hogy mindegyik szónak köze van a könyvhöz.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

zaaomsan

a Rafflecopter giveaway 

A blogturné további állomásai:

[Blogturné Klub]
Május 15 - Hagyjatok! Olvasok!
Május 17 - Könyv és más
Május 19 - Szembetűnő
Május 21 - Spirit Bliss Sárga könyves út
Május 23 - Kelly és Lupi olvas

Liz Moore: Az ​erdő istene

 

Liz Moore második könyve magyarul is megjelent!

Az erdő istene olyan rangos elismeréseket nyert el, mint a New York Times – Az év thrillere és a New York Times – Az év krimije, így joggal várhatjuk, hogy egy igazán izgalmas és borzongató történet rejlik a 21. Század Kiadó által megjelentetett, lenyűgöző borító mögött.

Tarts bloggereinkkel ezen a hosszú és fordulatokban gazdag blogturnén, és vegyél részt a játékban, hogy megnyerhesd a kötet egy példányát!

21. Század Kiadó, 2025

512 oldal

Fordította: Gömöri Péter

Goodreads: 4,14

Besorolás: krimi, thriller

1975. augusztus: egyik hajnalban a táborfelügyelő látja, hogy egy fekhely üres. Eltűnt Barbara Van Laar, az egyik táborlakó. Barbara egy átlagos tizenhárom éves: a nyári tábor a családja tulajdonában van, és ez a család a környék legnagyobb munkaadója. Nem először fordul elő, hogy valamelyik gyerek eltűnik a családból. Barbara bátyjának hasonló körülmények között veszett nyoma tizennégy évvel korábban, és azóta se került elő. A tábor személyzete pánikban keresi a lányt, és közben a Van Laar család titkainak újabb és újabb rétegei tárulnak fel, amelyekben a család alkalmazottai is érintettek.

Liz Moore Massachusetts államban nőtt fel, és a manhattani Barnard College-ra, majd a Hunter College-ra járt. 2015-ben Rome Irodalmi Díjat kapott. Jelenleg Philadelphiában, a Temple Universityn tanít kreatív írást. Előző regényét, a Hosszú, fényes folyót beválogatták a Good Morning, America könyvklubba, illetve megjelenésének évében Barack Obama kedvenc könyveinek listáján is szerepelt.

Őszintén szólva nem nagyon tudtam se arról, hogy milyen díjjakat nyert ez a könyv, se arról, hogy melyik híres ember könyvklubjában vagy ajánlójában szerepelt, engem a borítója és még inkább a fülszövege vett rá az olvasásra.

A történetünk ideje 1975, a helyszíne pedig a Camp Emerson nyári gyermektábor, ahol egy reggelre eltűnik az egyik lány, Barbara Van Laar. Ez már önmagában is borzasztó lenne, de Barbara a tábort üzemeltető, a környék leggazdagabb családjának az egyszem gyermeke. Ráadásul ez nem az első tragédia a család életében, hiszen 14 évvel ezelőtt, ugyanitt veszett nyoma a kisfiúknak, a "trónörökösnek", a mindenki által imádott 8 éves Macinak, aki sose került elő. Természetesen a nyomozás megindul, mindenki gyanús, mindenki ujjal mutogat a másikra, a család, a dolgozók, a környékbeli lakosok és még sorolhatnám, többen összefüggést vélnek felfedezni a két eltűnés között, szóba kerül egy sorozatgyilkos is, aki a régi eltűnés idején is a környéken portyázott és a mostani eltűnés idején pedig épp szökésben volt és errefelé tartott. Vajon meglesz Barbara? És vajon mi történhetett 14 éve Macival?

Első körben amikor a kezembe vettem a könyvet, kicsit meglepődtem, hogy ilyen vastag, de ahogy beleolvastam, megnyugodtam, mert olyan szinten olvastatja magát, hogy tényleg gyorsan lehet vele haladni.

Én személy szerint szeretem a nagy, több generáción átívelő családi történeteket, ez a regény pedig az 1950-s évektől egészen 1975-ig tart. A történet fő magva természetesen az eltűnt kislány Barbara keresése, de ahhoz, hogy megértsük mi is történhetett, szükségünk van a család és a környezet megismerésére is. A szerző pedig nem csak simán bedob karaktereket, hogy itt van egy nyomozó, itt van a táborfelügyelő, itt van az anyuka, hanem mind megkapja a saját történetét, melyek egy kirakós egy-egy darabkájának számítanak és amelyek a végére szépen összeállnak. Természetesen mindenki jó részletes, néhol megrázó, legtöbbször drámai háttértörténetet kap, ahol visszatérő elem a férfiak erőszakossága és a nők sorozatos verbális és néha testi megalázása is. Liz Moore nagyon érzékletesen írja le, hogy milyen volt az 50-s, 60-s vagy akár még a 70-s években is a nők sorsa, hogy mennyire nehezen tudtak boldogulni a férfiak uralta világban illetve azt is, ami a mai napig nem változott... ha valaki gazdag, akkor mindent megúszhat. Pénzzel minden elintézhető / megvehető.

Viszont pont ez a sok karakter és történet miatt éreztem úgy, hogy egy szereplő se tudott igazán közel kerülni hozzám. Inkább érdeklődő kívülálló voltam, akit lekötöttek a különféle élettörténetek, de nem tudtam azonosulni / együttérezni egy szereplővel sem.

Ami viszont külön érdekessé teszi a regényt, az az ide-oda ugrálás az időben. A jelennel kezdünk, hiszen épp aznap tűnik el Barbara, majd visszaugrunk az 50-s évekbe, amikor is a nagyon gazdag Van Laar család egyszem örököse Peter, feleségül veszi Alicet, az okos, de nagyon csendes, naiv fiatal lányt. A házasságuk nem túl boldog, a férfi minden szempontból rátelepszik a feleségére, akinek az egyetlen öröme a kisfia, Maci lesz. Majd 1961-re ugrunk át, amikor is Maci eltűnik, Alice pedig teljesen összeomlik. Így szépen lassan a thriller és a családregény összekeveredik és attól függően, hogy épp melyik fejezetet olvassuk, úgy válik ezzé vagy azzá. Számomra valahogy Barbara nagyon mellékággá alacsonyult le egy idő után és őszintén szólva nem is izgatott nagyon, hogy mi is történt vele. Maci eltűnése viszont annál izgalmasabbá vált, minél több apró részletet ismerhettünk meg az ő sztorijából és természetesen a családjáéból. Én sok mindenre gondoltam, hogy mi történhetett vele, a regény címe, a család megismerése engem szó szerint olyan tévútra vezetett, amiről akkorát zuhantam, mint egy ház, amikor végre kiderült, hogy mi is történt a kisfiúval...

És a történet vége? Nem ezt vártam. Nagyon nem ezt vártam. De ettől függetlenül nekem kielégítő volt ez a befejezés is, bár azért kérdéseim maradtak. Bőven. De ez egy ilyen történet, aminél a befejezés után is el lehet mélázni, gondolkodni, hogy ezzel és ezzel vajon mi történhetett utána? Biztos, hogy jó döntést hozott? 

Összességében ez egy nagyon jól megírt, komplex történet, jól kidolgozott cselekménnyel és (számomra) megdöbbentő befejezéssel. Az apróbb hibáitól eltekintve, imádtam és alig várom, hogy a szerző másik regényét is a kezembe vehessem!

Borító: Gyönyörű, különleges, talán túl békés is, ahhoz képest, hogy mi van a regényben

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: a történet maga

Mélyrepülés: ami történt

Érzelmi mérce: megrázó, de egyben izgalmas történet is

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A könyv fontos helyszíne az Emerson tábor, ahol a gyerekek minden évben részt vesznek egy túlélőtúrán. Sajnos nem tudtunk egy egész túrát szervezni nektek, viszont egy rövid teszttel készültünk. Minden állomáson találtok egy kérdést néhány lehetséges válasszal, az erdőben való túlélési praktikákkal kapcsolatban. A helyes válasz betűjelét írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Mi a legjobb módszer a tűzgyújtásra esős időben?

A) Száraz faágak használata

B) Fák kérgének gyújtása

C) Tüzelőanyagok, mint a száraz fű és levelek

D) Vizes faágak használata

a Rafflecopter giveaway 

A blogturné további állomásai:

Május 08. - Csak olvass!
Május 10. - Olvasónapló
Május 12. - Könyv ésmás
Május 14. - Booktastic Boglinc
Május 16. - Szembetűnő
Május 18. - Ambivalentina
Május 20. - Kelly és Lupi olvas

Jay McLean: Leo (A Preston fiúk #3)

 

A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Jay McLean: Leo című regényét, mely a Preston fiúk sorozat harmadik része. Leo Preston és a magyar nagypapával rendelkező Mia Kovács gyerekkori barátsága alakul ebben a történetben szerelemmé, de vajon elég erősek az érzelmeik egymás iránt, hogy legyőzzék a közéjük gördülő akadályokat?  Ha kíváncsi lettél a legcsendesebb Preston fiú történetére, kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.

 

Könyvmolyképző Kiadó 2025. Rubin pöttyös

616 oldal

Fordította: Csányi Virág

Goodreads: 4,41

Besorolás: new adult, romantikus, realista, mentális problémák, család

 

Egyetlen nyár elég volt, hogy örökre megváltoztassa õket…
Hat testvérrel felnővén Leo Preston számára mindig is nehézséget jelentett hallatni a hangját. Míg a testvérei hangosak, mohók és már-már elviselhetetlenek, Leo az örökkön csendes testvér. Aki mélázik. Aki meghallgat. Kívülállóként, távolról és magányosan figyeli, amint az élete elhalad mellette. Elveszetten. Míg rá nem talál a lányra. Leo számára Mia Kovács olyan, akár egy szenvedélybe és odaadásba csomagolt ajándék. És az övé… az ő egyedüli titka, amit senki mással nem kell megosztania. Együtt mindenen képesek felülkerekedni; szívfájdalmon és pusztításon, bűntudaton és megbánáson.
Mia mindenét odaadja a fiúnak, a törékeny szívével egyetemben.
Akad azonban olyan, amit nem oszt meg vele… mégpedig a saját titkait.

 

Nem számítottam rá a kiadótól, hogy ilyen hamar sor kerül a harmadik Preston fiú regényére, óriási köszönet érte. Lucas és Logan regényét is nagyon szerettem, de Leo mindent vitt. Egy pillanatra megdöbbentem, amikor megláttam, hogy 616 oldalas a regény, de így a végén azt mondom, bár több lett volna, mert én minden egyes oldalát szívesen olvastam. Annyira bele tudtam merülni, hogy teljesen kicsekkoltam a valóságból, Miával és Leóval felültem a személyes érzelmi hullámvasútjukra, és velük sírtam, nevettem, átéreztem az érzelmeik áradását, ami hol fent száguldott a fellegekben, hol meg lent a pokolban. Személy szerint nem kedvelem túlzottan a hosszan elnyúló történeteket, de talán a gyerekkori barátságból kialakuló szerelem kivételt képez, főleg, ha ilyen jól van megírva. 

Jó tíz éven át követhetjük ezt a friends to lovers sztorit, ahol bizony sok meglepetés éri az olvasót, semmi lagymatag időhúzás nincs, itt bizony néhány alkalommal az államat kellett keresgélni, olyan plot twisteket dob a szerző az olvasókra, hogy atombombának is beillik. Különösebben nem emlékeztem a korábbi regényekből Miára, Leóra is csak annyiban, hogy csendes fiú, általában visszahúzódó, később Logan könyvében már azt is megmutatta, mennyire támogató, jó testvér. Ebben a regényben visszaemlékezés formájában megismerhetjük a két főszereplőt az első együtt töltött nyártól kezdve, amikor még 11-12 évesek voltak. Mia tulajdonképpen a Preston család házvezetőjének lánya, akit a Preston apuka hívott meg, hogy nyáron néhány hetet együtt tölthessen az anyjával, ugyanis valójában a nagyapja neveli. Sajnos az apukája már sokkal korábban lelépett, és New Yorkban él, egy tech céget vezet, gyakorlatilag alig vannak kapcsolatban. Mia tehát egy eléggé megviselt lelkű, önbizalom-hiányos gyerekként nőtt fel, otthon egyetlen barátja van, Holden, akivel kicsi kora óta minden idejét együtt tölti. Most végre nyaranta legalább kizökken az egyhangúságból, hiszen Leóval barátságot alakítanak ki, a maguk egyedi módján töltik a szünidőt. Egyik nyáron egy gonosz verbális bántalmazás azonban elindítja Miát az érzelmi lejtőn és ebben vastagon benne voltak a Preston fiúk, hiába voltak még gyerekek akkor, van amire nincs mentség. Leo is ott volt és nem tett semmit. Ez éket ver kettejük közé, és nagyon hosszú időnek kell eltelnie, hogy újra szóba álljanak. 

Erre öt év múlva kerül sor, amikor 17-18 évesek, és szerintem ez az a pont, amikor a történet komolyabbra fordul, és érzelmileg még mélyebbre hatol. A regény szerkezete nagyon tetszett, mert nem lineáris, hanem a jelenből is kapunk jeleneteket, közben pedig a visszaemlékezés is zajlik, ráadásul a kettős szemszögnek köszönhetően mindkét fél gondolataiba beleláthatunk. 

Egyszerűen imádtam ezt a történetet, több szempontból is. Bár ebben a sorozatban távol áll a szerző attól, hogy tökéletes karaktereket szerepeltessen, Mia és Leo különösen nagy puttonyt cipelnek, főleg mentálisan, Miánál viszont fontos tényező a külseje, ami miatt azt a bizonyos végzetes beszólást is kapta. A szerző ezzel egy olyan problémát hozott fókuszba, amivel kevés regényben találkozhatunk, a bulimiát. Ugyanis Mia ettől a beszólástól kezdve hánytatta magát, és ezzel a mentális egészsége mellett a fizikai jólétét is veszélyeztette. Később a futáshoz fordult, képes volt ájulásig futni, a pajtában elhelyezett futópadnak is fontos jelentősége van. A verbális bántalmazás után utolsó mentsvárként az apjához fordult, aki ettől kezdve mellé állt és segítette, míg végül évek múltán sikerült jó kapcsolatot kialakítaniuk. Ez a biztonság sokat jelentett, és őszintén szólva nem is értettem, hogy miért nem történt ez meg sokkal hamarabb. Leónál fizikai probléma nem volt szerencsére, neki a figyelemzavarával kellett megküzdenie, ami hozta magával a bizonytalanságát is, sokáig nem is tudta eldönteni, hogy merre kezdje a felnőtt életet. Az pedig, hogy annál a bizonyos esetnél nem tett semmit, óriási lelkiismeret furdalást okozott, de csak évekkel később kapunk magyarázatot a miértekre. És ezzel a másik nagy kérdéshez is eljutunk, ami a regény fő mondanivalója a szerelmi szál mellett, az a család jelentősége. Leo többször is szembesül azzal, hogy bizonyos szituációkban döntenie kell, hogy a családnak hazudjon, vagy Mia mellé álljon. 

Nagyon érdekes volt Holden karaktere, aki Mia egyetlen igaz barátja (León kívül) ők együtt nőttek fel, szinte szomszédok, és végig arra számítottam, hogy ebből esetleg valami szerelmi háromszög alakul ki, de szerencsére csak barátságról van szó. Sőt, Holden és Leo között igazi bromance barátság alakul ki, ami vicces pillanatokat okozott. Mia egy sebzett lélek, már az incidens előtt is az volt, ezzel együtt óriási utat jár be a gyógyulás útján. Leo pedig egy édes, okos, olvasó fiú, aki időnként eltávolodik, "kicsekkol", szeret egyedül lenni, nehezen talál magára. A család fontos, de a szerelemi vágyódás nem különben, ez akár ketté is szakíthat bárkit. Kettejük fejlődését csodásan írta meg a szerző, az együtt töltött időkben és a külön töltött évek alatt is, olyan mélységeket és magasságokat éltem át velük, amire már nagyon vágytam, hogy végre olvashassak egy ilyen történetet. Ez egy igazi szerelem, ami túlélt minden akadályt, lépésről lépésre épült fel, súlyos buktatókon át, de az egymás iránti érzelmek sosem szűntek meg, még ha a külső körülmények miatt úgy érezték, nincs tovább. A regény majdnem feléig a szereplők gyerekek, majd tinédzser korúak, úgyhogy jócskán részesültem az első szerelem varázsában, közben mindketten megküzdöttek a felnőtté válás nehézségeivel. A regény második fele a felnőttkor, amikor már 22-23 évesek, és nagyon de nagyon sok mindent át kell gondolniuk, hogyan tovább, ugyanis nem is egyszer kap az olvasó a nyakába újabb és újabb bombákat, amik elsöprőek és mindent megváltoztatnak, és amiket természetesen nem spoilerezek el.

Jó volt találkozni a többi testvérrel, bár némelyik nagyon genyó volt, és nem is egyszer. Értek nagy csalódások, de valahogy a helyére kerültek a szálak, mert Mia képes a megbocsátásra, amire én például nem lettem volna képes a helyében.  Tagadásba tette a gyűlöletet, amivel egyet is értek, de bizonyos dolgokat megbocsátani nem mindenki képes, ebből is látszik Mia jó természete.

Megérdemli a szerző, hogy megemlítsem, hogy mennyire tetszett a szöveg minősége, főleg a romantikus részeknél voltam elalélva. Imádom Leót, gyönyörű gondolatokat olvashattam általa, kedvem lenne újrakezdeni a könyvet, sőt az egész sorozatot. Volt némi erotikai is, külön kiemelném, mennyire jól megírtak voltak ezek a jelenetek is.
Érdekesség a történetben, hogy Mia nagyapja magyar származású, vannak magyar szavak is a szövegben, ami a fordításban nem jön úgy át, de azért mégis. Egyébként a nagypapa a legklasszabb mellékszereplő, imádtam a kapcsolatát Miával. Ugyanakkor Mia apjával kevés interakciót olvashattam, így elég homályos maradt, miért alakult ilyen rosszul ez a családi kapcsolat korábban.
Összességében az idei olvasmányaim egyik legjobbja volt ez a regény, sok érzelmet mozgatott meg bennem, együtt tudtam érezni a főszereplőkkel, úgyhogy megadom a maximum pontszámot, és nagyon tudom ajánlani az egész sorozatot.
A következő rész júniusban jelenik meg angolul, én mindenesetre nagyon várom, az ikrek könyvei fognak sorra kerülni, először Liam regénye. A szerző oldalán el is lehet olvasni a prológusát.

Addig is van a szerzőnek másik sorozata, jó lenne olvasni, főleg, mert kapcsolódik ehhez, a negyedig részben Lucy és Cameron szerelméről olvashatunk, önállóan is olvasható.

 

Borító: Sorozatba illő, nagyon szeretem.

 

Kedvenc karakter:  Mia, Leo

Szárnyalás: Nagy spoiler lenne leírni, de a második feléhez köthető.

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce: Lelkileg megterhelő részek is vannak a regényben, de a szerelmi szál mindent visz, nagyon érzelmes és némi erotika sem hiányzik.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

BELEOLVASÓ

  

Nyereményjáték

 

Játékunk során pár kérdést teszünk fel nektek, amelyekre a könyv beleolvasójában találjátok meg a válaszokat. Nincs más dolgotok, mint beírni a helyes megoldást a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

 

KÉRDÉS: HOGY HÍVJÁK MIA ANYJÁT, AKI  PRESTONÉKNÁL DOLGOZIK?

 
a Rafflecopter giveaway

 

  

További állomások
05.19 Kelly és Lupi olvas
05.22 Kitablar idézetek
05.26 Veronika’s Reader Feeder