KMK AKCIÓ

2011. január 30., vasárnap

Maryrose Wood: Méregnaplók

Lybrum Kiadó 2010. 
220 oldal
Goodreads: 3,36
Besorolás: YA, fantasy

A 18. század végén járunk: Jessamine Luxton a Hulne Apátság romjai között él édesapjával, a köztiszteletben álló gyógyszerésszel, akinek élete célja, hogy minél többet megtudjon a gyógyhatású növényekről. Ennek érdekében a világ minden tájáról igyekszik beszerezni a különlegesnél különlegesebb egyedeket, melyek közül a legveszélyesebbeket egy zárt méregkertben tartja.
Egy napon különös fiú érkezik a Hulne kunyhóba: a neve Gyom és a jelek szerint rendkívüli kapcsolat van közte és a növények között. Kicsoda Gyom Mi lehet a titka? És mi készül a méregkert falai mögött?
A gótikus elemekkel átszőtt, izgalmas és romantikát sem nélkülözi regény a méregkert különös világába kalauzolja az olvasót, ahol sosem szabad elfelejtenünk, hogy a megfelelő dózisban minden méreg: még a szerelem is.

A manapság divatos és általam is igen kedvelt vámpír könyvek tengerében kellemes felüdülés a Méregnaplók, mely a XVIII. századi Angliába visz. A naplót a 16 éves Jessamine jegyzi, aki özvegy apjával él a Hulne apátságban. A lány gyakran tölti egyedül a napjait, mert apja a helyi "gyógyító füves ember" járja a környéket, segít a betegeken. Otthon töltött idejét sem a lányának szenteli, megszállottan kutatja a gyógynövények tulajdonságait, hatásait. Hosszú évek alatt a világ minden tájáról beszerzett mérgező növényeit lakat alatt őrzi méregkertjében.
A magányos napoknak azonban vége szakad, mert új jövevény kerül hozzájuk a közeli elmegyógyintézetből, egy hasonló korú fiú. Gyom különleges szerzet, mindenkinél jobban ismeri a növényeket, szó szerint érti a nyelvüket. Jessamine apjának sötét tervei megvalósításához kapóra jön a fiatalok között kialakuló vonzalom, attól sem riad vissza, hogy a saját lányát is veszélybe sodorja.

A könyvet olvasva úgy éreztem, legszívesebben egy virágokkal teli mezőn, egy farönknek dőlve kellene olvasnom. Hallottam a hosszúra nőtt fűszálak susogását, a  virágok beszélgetését. Az írónő teljesen el tudott varázsolni a növények életre keltésével. Tulajdonságokkal, személyiséggel  ruházta fel őket, éreznek, beszélnek, önálló akarattal rendelkeznek, akár gonosz terveket is szövögethetnek. A könyv olvasójaként  egészen egyedi módon közel éreztem magam a  természethez, ami bevallom, városlakóként bizsergető érzés volt.
Jessamine sokat van egyedül, magányos, apuka jó kislányaként él, de amikor Gyom hozzájuk kerül, lassan kivirágzik a lelke. A két fiatal édesen naiv, és ahogy telik az idő,  szerelem alakul ki közöttük.  
A titkos méregkert ötlete nagyon tetszett, ahogy az is, hogy az írónő kitalált ebbe a kertbe egy létező herceget, Oleandert.
Nem igazán értem a könyv viszonylag alacsony értékelését például a goodreads-en, igaz, hogy ez nem egy átlagos high-school tini történet, de épp ez az előnye, gyönyörű leírásokat olvashatunk, gyönyörű mondatokban. A sötétebb hangulatot sem szereti mindenki, de éppen ez a titka ennek a könyvnek, én legalábbis imádtam.
Szívből ajánlom a történetet a darkosabb fantasy írások kedvelőinek.

Nagyon eredeti a könyv weblapja.


Borító: Az eredeti jobban tetszett, de a magyar borító is kellemes

Kedvenc karakter: Gyom - tiszta szívű, ártatlan lélek

Szárnyalás: Imádni valóak a romantikus jelenetek

Mélyrepülés: Jessamine apja

Érzéki mérce:  Tini romantika

Értékelés:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók