Sophie Jordan: Firelight

Nagy örömömre @Greylupus elvállalta, hogy időnként vendég-postot ír a blogban. Íme a soron következő (2) recenziója, remélem még nagyon sok alkalommal köszönthetem itt a továbbiakban.

Harper Teen 2010
Várható magyar megjelenés: Könyvmolyképző Kiadó 2012
323 oldal
Goodreads: 3,99
Besorolás: YA, fantasy, sárkányok

Ez a könyv azok közé tartozik, aminek mind a borítója, mind a leírása (a farkasok mellett a sárkányok a nagy kedvenceim) annyira megfogott, hogy nem voltam képes kivárni a magyar megjelenést, így angolul fogtam hozzá.

A történet főszereplője Jacinda, egy Draki lány, aki a húgával Tamrával és az édesanyjával együtt, mágiával elrejtett városukban él fenn, az északi erdőségekben. A Drakik egy alakváltó nép, akik bármikor képesek sárkánnyá változni. A kihalás szélén állnak, mert az emberek vadásznak rájuk a csodatévő vérük, bőrük és csontjaik miatt - Jacinda apja is a vadászok áldozatává vált sok-sok évvel ezelőtt. Minden Draki más és más különleges képességgel rendelkezik, van, aki a vizet uralja, van, aki képes láthatatlanná válni és így tovább. Jacinda különleges, mert hosszú idő óta ő az egyetlen egy tűzokádó Draki, ezért a jövője adott, a népük alfájának, az Onyx Drakinak a fiával, a jóképű, büszke Cassian-nal kell házasságra lépnie és így biztosítaniuk, hogy újra legyenek tűzokádók köztük. 

Jacinda természetesen lázad a sorsa és a szabályaik ellen. Szigorú törvény írja elő, hogy csak éjjel repülhetnek sárkányként, mert akkor nem veszik észre őket a vadászok, de főhősnőnk ezt a törvényt áthágja a barátnőjével és hajszál híján elkapják és megölik őket. Hogy a barátnőjét mentse, Jacinda először magára vonja a vadászok figyelmét, elcsalja őket, majd megpróbál elrejtőzni. Az egyik fiatal vadász, Will azonban így is megtalálja, de annyira elbűvöli a sárkány szépsége, hogy elengedi.

Hazatérve, Jacindára büntetés vár – le akarják vágni a szárnyait, hogy többé ne legyen képes repülni, hisz szárnyak nélkül többé nem tud bajba keveredni, de az egyéb kötelezettségeinek még így is eleget tud tenni. Az édesanyja viszont nem akarja ezt a sorsot a lányának, így messze menekülnek, egy sivatagban lévő kisvárosba, abban reménykedve, hogy ide senki nem követi őket, mivel a Drakiknak nedvességre van szükségük, a száraz levegő és a víz hiánya szépen lassan megöli a bennük élő sárkányt. Jacinda és Tamra beiratkoznak a helyi középiskolába, ahol már az első nap kibe botlanak? Természetesen Will-be. A lány rögtön felismeri a fiút, de Will nem ismeri fel Jacindát emberalakban. Lassan vonzalom alakul ki kettőjük között, Jacindának pedig választania kell, hogy mi számára a fontosabb? A szerelem a leghalálosabb ellenségükkel, amit pluszban a benne lévő sárkánya is támogat, de ami az életüket veszélyezteti vagy a józan esze és a gyerekkoruktól beléjük nevelt törvény, hogy a vadászokat messze kerülje el?

Ráadásul a saját népük és Cassian sem hagyja a lányt ilyen egyszerűen elveszni, így a sárkányvadászok mellett velük is számolniuk kell…

Cassian

A történet úgy indult, mint sok más, általam mostanában olvasott YA sorozat (a különleges faj valamiért még különlegesebb lányát hozzá akarják kényszeríteni a csapat alfájának a fiához. A lány elmenekül és beleszeret egy teljesen átlagos fiúba, akiről kiderül, hogy mégsem annyira átlagos – a menekülés és szerelem sorrendje tetszőlegesen felcserélhető:)), de az írónő mégis képes volt valami olyan pluszt adni az alaptörténethez, ami elvarázsolt és magával ragadott. Ez a plusz ebben a történetben a „Drakik” voltak. Vééégre sárkányok! Nem, továbbra is imádom a farkasokat, angyalokat, démonokat, vámpírokat és minden egyéb természetfeletti lényt, de annyira vártam már egy sárkányokról szóló YA könyvet!

Imádtam a róluk szóló részeket, az átváltozás nehézségéit, a repülés élményét, és ahogyan az írónő mindezt tálalta nekünk. De mégis, az első könyvben sajnos elég kevés szó esik a Drakikról és a világukról, amiben eredetileg Jacinda és családja él - túl hamar megszöknek a népüktől, hogy többet is megtudjunk róluk. Persze, az írónő folyamatosan csepegteti az információkat, de valahogy mégis többet szerettem volna megtudni a városukról, a törvényeikről, a történelmükről. Remélem, hogy a második részben már több szó esik róla, mert nagyon érdekelne.   Amíg a Drakik világáról keveset kaptunk, addig Jacinda révén érdekes volt nagyon E/1-ben olvasni egy sárkány alakváltóról. Nagyon tetszett, hogy a lány minden egyes érzelmi vihara (akár félelem, akár vágy volt az) felélesztette benne a sárkányt és küzdenie kellett azért, nehogy ő maradjon alul olyan helyzetekben, amivel lebukott volna akár az emberek vagy akár a vadászok előtt. Őt magát megkedveltem nagyon, még úgy is, hogy néha a falnak mentem tőle. Egyrészről nagyon határozott tudott lenni, ha arról volt szó, hogy a benne lévő sárkányt megvédje, de másrészről viszont néha a sírba vitt, amennyit Will-lel kapcsolatban hezitált vagy, ahogy a családját is néha semmibe vette, ha kitalált valamit. Pedig az édesanyja és a húga szinte mindent feladtak azért, hogy Jacindát megmentsék. Tamrát, a húgát pedig nagyon sajnáltam, hisz ő, másodszülöttként és egy „fogyatékossága” miatt, teljesen háttérbe szorult, a legtöbbször úgy kezelték, mintha nem is létezett volna. Az édesanyjuk viszont, bár gyakran érzéketlennek tűnik a lányai számára, egy erős asszony, aki egyedüli családfenntartóként neveli a két lányát. Lehet, hogy nem mutatja ki úgy a szeretetét, ahogy a lányai szeretnék, de látni rajta, hogy megpróbál erején felül is mindent megadni nekik és megvédeni őket, ami nem is olyan könnyű feladat sem a Drakik, sem az emberek világában.  

Will… pont olyan, amilyennek egy jófiú karakternek kell lennie egy ilyen sorozatban, kedves, aranyos, odavan Jacindáért és kellően titokzatos. Kedveltem a karakterét, de valami mégis hiányzott belőle, mert amikor Cassian is szerepelt, Will teljesen elhalványult mellette. Ráadásul furcsállottam, hogy egy ennyi idős fiúhoz képest túlságosan is nyugodtan tűrte a lány „akarlak is, meg nem is”viselkedését. Azért kíváncsi leszek, hogy mi lesz a vele kapcsolatos rejtély megoldása, bár halvány sejtésem azért van róla.  

Cassian viszont ugyanúgy nem lett számomra teljesen „negatív” szereplő, mint anno Ren sem a Nightshade-ben. Rajta is ugyanazt látom, hogy a lányt a maga módján szereti, és nem csak azért akarja megszerezni, mert erre kötelezi őt a népük. Türelmes Jacindával és a háttérben kivár, holott simán erőszakkal is megszerezhetné a lányt. De nem teszi, és csak akkor mutatja meg az erejét, amikor veszélyesnek ítéli a helyzetet a két fiatal között. Sajnos csak néhány jelenete van ebben a könyvben, ami kevés ahhoz, hogy jobban megismerhessük, de tudom, hogy a következő részben jóval több szerepe lesz, és már most érzem, hogy akkor a sárkányvadász fiú nagy gondban lesz.

A történet végig lekötött, volt benne romantika, izgalom, rejtély, és attól függetlenül, hogy sok a hasonlóság a mostanában kiadott YA könyvekkel és klisékből se volt hiány, nekem nagyon tetszett. Sophie pedig olyan függővéget írt, hogy alig várom, hogy olvashassam a következő részt!

Firelight #2

Borító: Ötletes és gyönyörű, az egyik nagy kedvencem.
 
Kedvenc karakter:  Cassian, Jacinda és Will

Szárnyalás: Az összes olyan jelenet, ahol sárkányként szerepeltek.

Mélyrepülés: Amikor Jacinda megtalálja a sárkányvadász-szobát és benne a sárkánybőrből készült lámpaernyőt Willék házában.

Érzéki mérce: Csókolózásnál messzebb soha nem jutnak, vagy Jacinda sárkánya, vagy a körülmények szólnak közbe..

Értékelés: