197 oldal
Goodreads: 3,97 (250e értékelés)
Besorolás: YA, realista, coming-of-age
Régóta kerestem ezt a könyvet, sajnos már csak antikvár példányokat lehet találni belőle, végül sikerült egy új állapotúra szert tennem. Kíváncsi vagyok minden olyan történetre ami ajánlott/kötelező irodalomnak számít 13 éves kortól a tengerentúlon.
Fülszöveg: A Kívülállók A Pál utcai fiúk modern változata. Két külvárosi banda
harcol egymás ellen, a „pubik” és a „zselések”. Alapvetően ugyanazt
csinálják – moziba járnak, kocsival száguldoznak és összecsapnak, de a
pubik – legalábbis a zselések úgy érzik – jó családi kapcsolataik és
viszonylag biztonságos anyagi helyzetük miatt mindent megúsznak,
ráadásul állandóan éreztetik a zselésekkel felsőbbrendűségüket. A regény
megírásakor tizenhat éves írónő éppoly érzékletesen ábrázolja a
szereplőket, s a köztük feszülő konfliktusokat, mint annak idején Molnár
Ferenc.
A Kívülállók azonban a mi világunkban, a mi körülményeink
között játszódik, az egymásnak rontó pubik és zselések igazi késekkel
hadonásznak, pisztolyt hordanak és szükség esetén a használatuktól sem
riadnak vissza. Drasztikuma ellenére sokszor lírai hangvételű ez a
regény. Az ellentétek pubik és zselések, szülő és gyerek, nagytestvér és
kistestvér között megoldódnak – már azok esetében, akik életben
maradnak. A Kívülállók nem véletlenül szerepel az Egyesült Államokban
legjobban fogyó könyvek listáján, sőt nem véletlenül évek óta kötelező
olvasmány a gimnáziumokban. Idehaza is nagy érdeklődésre számíthat,
nemcsak az érintett és a potenciálisan érintett kamaszok, de a szülők és
mindazon városlakók körében is, akik épp ezek miatt a gyerekek miatt
már nálunk se szívesen mennek ki esténként az utcára.
Nos, a fülszöveget annyiban javítanom kell, hogy ez a történet nem a mi világunkban játszódik, hanem 1965 körül Oklahomában, amikor Paul Newman és James Dean voltak a sztárok.
A szerző 17 évesen írta meg a könyvet és lány létére egészen jól megoldotta, hogy egy 14 éves fiú szemszögéből meséljen. A leírások nagyon pontosak, minden szereplőt remekül el tudtam képzelni, a külső és belső tulajdonságok is átjöttek a sorok között. A főszereplő Ponyboy Curtis néhány hónapja veszítette el a szüleit, legidősebb bátyja a 20 éves Darry két állást is vállalt, hogy el tudja látni őt és a középső bátyját a 17 éves Sodapop-ot. Darry feladta főiskolás álmait a munka miatt, Sodapop viszont önként vált meg a sulitól, most egy benzinkúton dolgozik. Mindketten nagyon szeretik és féltik öccsüket, bár ezt eltérő módon mutatják ki, Darry szinte sosem mosolyog. Ponyboy legjobb barátjával Johnny-val szeret lógni, na meg a zselés bandatagokkal, akikkel kisebb nagyobb balhékba, verekedésekbe keverednek, természetesen a város másik felén élő pubik ellen, akik a jólétet, a társadalmi elismerést képviselik.
A fiúk belógnak egy autós moziba, ahol megismerkednek két pubi lánnyal, beszélgetnek, kóláznak, és rájönnek, hogy a pubik között is vannak "normálisak". Sajnos az éjszakának nem lesz jó vége, Ponyboy-t és Johnny-t megtámadják, előkerül egy kés, és Johnny leszúrja az egyik pubit, aki Ponyboy-t lenyomta a víz alá. A fiúknak menekülniük kell a városból, a bandák között pedig kitör a háború.
A történet szívbemarkoló, látunk jó néhány tragikus sorsot, olyan szerethető karakterekkel, akik sokkal jobb életet érdemelnének. Elég egy rossz döntés, egy haragos pillanat és kártyavárként omlik össze az amúgy sem túl fényes jövőkép. A szerző a bandák közötti ellentétet használja fel a társadalomkritikára, a gazdag és szegény ellentétre de a regényben nem ezt éreztem a fő mondanivalónak. Sokkal inkább Ponyboy belső vívódásai gondolkodtattak el, a felnőtté válásról, a barátságról, a félelmekről, az elfogadásról. Meg kell tanulni elfogadni magunkat, rá kell jönni, hogy nem vagyunk egyedül, mások is ugyanazt a naplementét látják, ami minket is elvarázsol.
Még egy gondolat: Nagyon nagyra tartom a testvéri kapcsolatot. Mindig örülök, ha egy történetben erről is olvashatok, ha valamilyen módon előtérbe kerül a "testvériség". A szerelmi kapcsolatnál is erősebbnek és fontosabbnak tartom a testvérek közötti köteléket. Szerencsések, akik részesülhetnek ebben.
Még egy gondolat: Nagyon nagyra tartom a testvéri kapcsolatot. Mindig örülök, ha egy történetben erről is olvashatok, ha valamilyen módon előtérbe kerül a "testvériség". A szerelmi kapcsolatnál is erősebbnek és fontosabbnak tartom a testvérek közötti köteléket. Szerencsések, akik részesülhetnek ebben.
Ponyboy, aranynak kell maradnod.
A bejegyzés képei az 1983-as Francis Ford Coppola által rendezett filmváltozatból valók. Olyan színészek játszottak a filmben, mint Patrick Swayze, Matt Dillon, Emilio Esteverez, Tom Cruise, Robe Lowe, C. Thomas Howell - érdemes megnézni!
Borító: Mennyivel jobb lett volna a mozis borító!
Kedvenc karakter: Ponyboy, Johnny
Szárnyalás: A gyerekek megmentése a tűzből.
Mélyrepülés: A sok cigarettázás.
Mélyrepülés: A sok cigarettázás.
Érzelmi mérce: Néhány erőszakos, verekedős jelenet miatt 14 év felett ajánlom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése